Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-04 / 181. szám

Vasárnap, 1957. augusztus I. 3 Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei* A tézisek bevezető része az elmúlt esztendők agrárpolitikájának eredményeivel és hibáival foglalkozik. Majd így folytatódik: I. A párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban A magyar parasztságot a már megváltozott falusi osztályviszonyok között alapvetően a következő rétegek képviselik: 1. Termelőszövetkezeti parasztság. A termelőszövetkezeti parasztság a jövő egységes szocialista parasztosztályának magiát képezi. Gazdálkodási módja elvileg és alapjaiban különbözik az egyénileg gazdálkodókétól. A termelőszövetkezeti parasztságot, a mezőgazdasági munkásokkal és félproletárokkal együtt, a párt fő falusi bázisának kell tekinteni. A tsz-tagok szocialista gazdasági helyzete és öntudata között azonban ma még sok esetben tapasztalható ellentmondás. Ezért a pártnak, a szövetkezeti vezetőknek és minden öntudatos termelőszövetkezeti tagnak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a termelőszövetkezeti parasztság egységének. nevelésének, öntudatának kikovácsolására. az egységes, egészséges szövetkezeti szellem kialakítására. Másik, nem kevésbé fontos feladat: a kilépett termelőszövetkezeti tagokkal való megfelelő bánásmód. Általában úgy kell bánni velük, mint leendő szövetkezeti tagokkal. 2. Mezőgazdasági munkálok, félproletárok. Számbelileg a falu legnagyobb rétege. Számuk több mint egymillió, zömmel a mezőgazdaság szocialista szektorában, az állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban dolgoznak. egv részük az iparban, mint bejáró, kétlaki munkás, más részük kubikmunkán. vagy a középparasztoknál, kulákoknál. mint alkalmi munkás dolgozik. • Az október-novemberi ellenforradalmi eseményekben e réteg lényegében véve szilárdan kiállt a népi demok- - . . rácia mellett. A mezőgazdasági munkások és félproletárok politikai szervezésére sokkal nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. Ahhoz, hogy a párt szilárdan tudjon támaszkodni rájuk, segíteni kell anyagi nehézségeiken, fokozatosan rendezni kell kereseti viszonyaikat. A félproletárok részben a termelőszövetkezetekbe. részben az állami szektorba fognak menni. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében a pártnak szilárdan kell támaszkodnia e rétegre és segítenie kell őket belterjes szocialista gazdaságok létrehozásában. 4. Középparasztok. Hazánkban a dolgozó parasztság legtehetősebb rétege. Gazdaságuk zömében árutermelő jellegű. Életkörülményeik az 1945 előttihez viszonyítva javultak. Jelenleg a középparasztság úgv érzi. hogy — főként a beadási kötelezettség eltörlése után kialakult szabad árrendszer mellett — megerősödött egyéni gazdaságában, s egyre inkább ezt igyekszik biztosítani. Ebben a helyzetben a középparaszti gazdaságok egy része természetes úton időnként bővített újratermeléshez juthat. Ezzel erősödnek a középparaszti gazdaságok kapitalista tendenciái. Amíg e tendenciák a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgálják, tehát több élelmiszert hoznak a dolgozó népnek és több nyersanyagot az iparnak: a proletárdiktatúra állama célszerű árpolitikával és iparcikk-ellátással számára megfelelő mederbe tudja terelni azokat. A proletárdiktatúra államának azonban nem érdeke. hogy a kapitalista tendenciák túlzott mértékben érvényesüljenek. Ezért is szabta meg a családi munkán alapuló paraszti birtok felső határát 20—25 kat. holdban. A pártnak a szocialista éoítés szakaszában a középparaszthoz való viszonya döntő jelentőségű. A középparaszt árutermelésére a népgazdaságnak szüksége van. s ezért segíteni kell lehetőségeinek kihasználásában. Meg kell vele ismertetni és kedveltetni a szövetkezeti gondolatot — túlzott tulajdonosi beállítottsága miatt elsősorban az egyszerűbb társulásokon keresztül. Nem szabad félni attól sem. hogv állami szerveink kiadják a működési engedélyt csak középparasztokból alakult termelőszövetkezetnek. vagv termelési társulásnak is. A következő években a mefellendítéséért, szocialista átalakításáért folyó harcban a mezőgazdasági munkások, félproletárok, termelőszövetkezeti parasztok erőire és politikai bázisára támaszkodva mindent el kell követnünk a parasztság igazi derékhadának, a kis- és középparasztoknak a megnyeréséért. 5. Falusi kizsákmányolók. A kulákok tőkés vállalkozók a mezőgazdaságban, akik rendszerint több bérmunkással dolgoznak vagv dolgoztak, s a parasztsággal csak a falusi kultúrszínvonaL falusi életmód és a saját gazdaságukban végzett személyes fizikai munka köti össze. Jövedelmüket elsősorban kizsákmányolásból és nem saját tisztességes munkájukból szerzik vagv szerezték. A családi munkaerő kapacitását meghaladó földterülettel rendelkező és kizsákmányolásból élő kulákok száma hazánkban ma már nagyon csekély. Emellett azokban jóval nagyobb az a rétegük, amely részben vagv egészben lemondott földiéről (vagy elvették tőle), s jelenleg közép- vagy kisparasztként. illetve mezőgazdasági vagy ipari munkásként dolgozik. Korábban betöltött szerepénél fogva és az elmúlt évek hibás politikája miatt a parasztságnak ez a rétege nem lehet híve a munkás-paraszt hatalomnak és a szocializmus építésének. Súlyos hiba lenne tehát az ..osztálybéke" álláspontiára helyezkedni velük szemben. s ennek megfelelően visszaadni földjeiket, felszereléseiket stb. Ugyanakkor az is súlyos hiba lenne, ha visszatérnénk az elmúlt években szokásos ..likvidáló" módszerekhez és a célszerű korlátozó intézkedések helyett olyan — termelésüket lehetetlenné tevő és őket emberi méltóságukban megalázó — módszereket alkalmaznánk. amelyekkel a dolgozó parasztság zöme. főleg a kis- és középparasztság nem értene egvet. Ezért a fő küzdelmet politikai befolyásuk csökkentéséért kell folytatni. Fiaik, leányaik vagy egyéb közeli rokonaik természetesen más elbírálás alá esnek A kulákok személy szerinti megítélésében legyen döntő szerepe a körülményeket jól ismerő, helvi szegényparaszti közvéleménynek. Az október-novemberi ellenforradalom azt bizonyítja, hogv az elmúlt évek során helytelen volt a szocializmussej szemben álló osztályellenség fogalmát falun csak a kulákok körére leszűkíteni. Az osztályellenség fogalma jóval szélesebb a kulákságnál. A pártnak és népi demokráciánk államhatalmának a kulákok mellett az egyéb ellenséges elemek ellen is kíméletlen harcot kell folytatnia. 3. Kisparasztok. (Általában 4—8 kat. holdas parasztok.) Számuk több. mint negyedmillió. Hazánkban a parasztság egyik jellegzetes rétege. A pártnak a kisparasztokkal — mint a jövő szövetkezeti parasztjaival — sokat kell foglalkoznia. Mivel e réteg a földreformmal, az igauzsoránál olcsóbban elvégzett gépállomási talaimunkával. a szerződéses termelés stb. segítségével sokat nvert: hívjuk fel figyelmét arra. hogv mindezt a munkásosztálynak. a néni demokrácia államhatalmának köszönheti. Ugyanakkor kézzelfoghatóan világossá kell tenni számára azt is. hogv jövőjét nem a középparaszti gazdálkodási forma, hanem a jól jövedelmező szövetkezeti nagyüzem jelenti, amellyel a közénparaszti gazdaság nem képes felvenni a versenyt. • A párt agrárpolitikájának téziseit éppen nagy Jelentőségük, fontosságuk következtében lapunkban ls közöljük. Tekintettel a nagy terjedelemre, hasábjainkon nemcsak a bevezetést hagytuk el, hanem a szöveg közben ls jelentősen rövidítettünk. Alük tüzetesebben érdeklődnek a tézisek Iránt, azok megtalálhatták a j.,,.^' teljes szöveget a Társadalmi uasaeoK. Szemle júliusi számában vagy a tek és egyénileg gazclélkoaó II. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének főbb irányelvei meljenek. A párt helyteleníti és minden erejét latbavetve megakadályozza azokat a törekvéseket. amelyek — sokszor a törvények megkerülésével is —.a mezőgazdasági termelés bármely területén termelési bizonytalanságot igyekeznek előidézni. A párt elutasítja az olvan törekvéseket, amelyek a termelési biztonság kihangsúlyozása címén az egyéni gazdálkodási forma konzerválását igyekeznek elérni. Az a véleménye, hogv az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságnak is növekedjék a bevétele, és emelkedjék életszínvonala annak arányában, ahogyan termelésük és árutermelésük emelkedik, termelési költségük csökken. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bevételük növekedése és életszínvonaluk emelkedése nagymértékben csak a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés útján. az ott lehetséges fokozott gépi munka, szaktudás felhasználása, korszerű termelés. és ami ezekkel együtt iár. a rendszeres bővített újratermelés útján valósulhat meg. Népgazdaságunkban a mezőgazdasági termelés Igen jelentős szerepet tölt be. A nemzeti jövedelem létrehozásában a mezőgazdaság 1955-ben változatlan (1954. évi) áron 30,1 százalékkal, folyó áron 33.4 százalékkal vett részt, az exportban 38.4 százalékkal részesedett, s az ország lakosságának ma is mintegy 44 százalékát foglalkoztatja. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetőségei országunkban igen nagyok, s az adottságok megközelítően sincsenek kihasználva. Éppen ezért a párt a lakosság életszínvonalának további javítása. az ipar nyersanyagbázisának és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tartja helyesnek, ha a forradalmi munkás-paraszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett, a ir.lu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését — arccal a belterjesség felé —, fő feladatnak tekinti. 1. A nyugodt termelőmunkának. a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai növelésének egyik alapvető feltétele, hogv az állami gaztermelőszövetkeze2. Jelentősen előre kell haladni mezőgazdaságunk termelési kultúráltsága. a belmár megjelent brosúrában, parasztok biztonságosan ter- terjesebb gazdálkodás kialakítása terén. Ennek érdekében: a) Fokozni kell a talaj termőereiét azzal, hogy az eddiginél több és szakszerűbben kezelt istállótrágvát. lényegesen több műtrágyát biztosítunk. Szükséges jelentősen növelni a belvíz-rendezett területeket, gondoskodni a meglévő berendezések felújításáról. a karbantartásról, s jobban ki kell használni öntpzési lehetőségeinket. A kenyérgabona-termelésben a vetésterületek mindenáron való növelésére irányuló törekvés helyett fordítsuk a fő súlyt a hozamok növelésére és a minőség javítására. Országunk megnövekedett állatállománya szükségessé teszi, hogv jelentősen növeljük a takarmánynövények — elsősorban a pillangósok — termelését. A növényermesztés és a kertészet területén biztosítani kell a hagyományos termelési körzeteknek megfelelő kultúrák termelését (gyümölcs. szőlő, paprika, hagyma. minőségi vetőmag stb.); Helyezzük előtérbe hazai körülményeink között holdanként legnagyobb termelési eredményt biztosító fajták és hibridek termesztését. Az alapvető agrotechnikai módszerek színvonalának emelése mellett egyre nagyobb szerepet kell biztosítani a mezőgazdasági termelésben a vegyianyagok felhasználásának. A mezőgazdasági termékek termelésén túl fontos nagy súlvt helyezni a korszerű tárolás és feldolgozás feltételeinek biztosítására. és a növényvédelem részben termelői, részben állami feladatainak megoldására. b) Az állattenyésztés terén elsősorban a szarvasmarhatenyésztés és tartás számára kell kedvező feltételeket biztosítani. A szarvasmarhatartásban segítsük elő helyes árpolitikával is az anyagi érdekeltség kialakulását, s azt. hogy a szarvasmarha-állományon belül a tehénállomány emelkedjék. A sertéstenyésztésben a jelenlegi állomány továbbfejlesztése nélkül fokozatosan törekedjünk az intenzívebb tartást igénylő, de a piac igényeinek megfelelőbb hússertés-állomány növelésére. főleg azokon a tájakon. ahol ennek lehetőségei a leginkább biztosítottak. A jelenleginél nagyobb anyagi érdekeltséget kell teremteni a iuhtartás számára is, főleg az egyéb állatok által fel nem használható takarmányfélék értékesítése és az ország gyapjúszükségletének nagyobb mérvű fedezése, valamint a teiellátás megjavítása érdekében. Az ország lóállományát általában csökkenteni kell olyan mértékben. ahogy azt a gépi szállítóeszközök elterjedése és az útviszonyok javulása lehetővé teszi azért, hogy az így felszabaduló takarmánvtermó területek más célra legyenek hasznosíthatók. Baromfiállományunk általában fejlesztendő, főleg a nagyobb toiáshozam és jóminőségfl hús irányában. c) Mezőgazdasági gépellátásunk irányuljon a termés fokozására, a belterjesség növelésére. a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a munka minőségének javítására. a termelési költségek csökkentésére, a munkacsúcsok csökkentésére, a munka optimális időben történő végzésére. Fel kell számolni a mezőgazdasági gépgyártás terén a külföldi országokhoz viszonyított nagyfokú lemaradást. s enek érdekében korszerű. könnyen kezelhető, kis önsúlyú, ió anyagból készült gépeket kell előállítani. Biztosítsuk a megfelelő menrtviségű pótalkatrészt és garanciális javítószolgálatot is. d) A mezőgazdasági termelés kulturáltságának növelése és belterjes irányú fejlesztése szükségessé teszi az ál'ami és társadalmi beruházások célszerű elosztását. Szakítani kell mindenekelőtt azzal az évek óta uralkodó szemlélettel, hogv a mezőgazdaság a nemzeti jövedelemben való magasfokú részesedése ellenére is igen alacsony arányban részesüljön az állami beruházásokból. Szükséges, hogy a gazdaságpolitika és az ipar felelős irányítói körében olyan szemlélet alakuljon ki. hogv az ipar egyik fő piaca a mezőgazdaság. 3. A kötelező beadás eltörlésével előállott úi helyzetben olyan mezőgazdasági felvásárlási rendszert és árpolitikát kell kialakítani, amelv egyrészről elősegíti a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését — másrészről a várható nagyobb árufeleslegek és az egészségesebb árucsereforgalom kifejlődésével a lakosság élelmiszerellátásának, az ipar nyersanyagbázisának megjavítását és külföldi adósságaink törlesztésének további növelését, a hagyományos és egyéb mezőgazdasági termékek exportját teszi lehetővé. Az állam piacszabályozó szerepének ellátásához az szükséges, hogy a legfontosabb mezőgazdasági termékekből megfelelő készletek álljanak rendelkezésre. E készleteket az állami gazdaságok árutermelésének fe1lesztése révén, állami felvásárlásból. szerződéses termeltetés útján, továbbá a földadó. a cséplési és a malmi vámnyeremények természetbeni fizetésének fenntartásával. szükség esetén importból kell biztosítani. Fontos előfeltétele az állam piacszabályozó szerepe érvényesítésének. hogy a falu megfelelő választékú iparcikkel legyen ellátva. A termelési és szállítási szerződések kötésében, valamint a mezőgazdasági termékek felvásárlásában az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell juttatni a földművesszövetkezeteknek. 4. A1 mezőgazdaság területén dolgozó szakembereket részesítsük nagyobb megbecsülésben. A mezőgazdaság szakirányítását arra alkalmas, népi demokráciánkhoz hű. tapasztalt szakemberekre kell bízni. Ugyancsak becsüljék meg és beosztásukban erősítsék meg a munkájukat jól ellátó, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező, munkaterületüket jól ismerő, párthoz és népi demokráciához hű — oklevéllel nem rendelkező — munkás- és parasztkádereket A mezőgazdasági termelés fejlődését elő kell segíteni a termelők mezőgazdasági szakismeretének növelésével is. Csökkentség a mezőgazdasági főiskolákon kiképzendők számát, viszont növeljék a kiképzés színvonalát. Jelentősen szélesíteni kell a különféle mezőgazdasági szaktanfolyamokat. amelyeken mezőgazdasági és szövetkezeti ismereteket is oktassanak. A vidéki általános iskolákban önálló tárgyként mezőgazdasági és szövetkezeti ismereteket oktassanak. 5. Az állami Irányító szervek mellett lehetővé kell tenni különféle termelői és tenyésztői szakegyesületek (legeltetési bizottság, cukorrépatermelők egyesülete, szőlőés gyümölcstermelőkből létesített hegyközségek stb.) alakulását. E szakegyesületek önkéntes alapon szerveződnek. működési körüket alapszabály határozza meg s a megyei tanács szakfelügyelete alatt állnak. Az állam a szakegyesületeknek a termelés. tenyésztés, értékesítés, szakoktatás, tanácsadás területén kifejtett munkájukhoz anyagi és erkölcsi támogatást nyújt m. A mezőgazdaság szocialista átépítésének iránYelvei Hazánk mezőgazdaságának szerkezete túlnyomó részt kisárutermelő jellegű. Az ország szántóterületének mintegy 78 százalékát egyénileg gazdálkodó kisparasztok művelik. és csak 22 százalékát szocialista nagyüzemek, szövetkezetek és állami gazdaságok. , Az MSZMP, egész népünk egyetemes érdekét — beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagyüzemű mezőgazdasággá alakuljon át. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista átalakítás egységes, elválaszthatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép. s ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének. A mezőgazdaság szocialista átalakítása csak a párt vezetésével és dolgozó parasztságunkkal együtt hajtható végre. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk helyeselje és támogassa a szocialista átalakítást, meg kell szüntetnünk az elmúlt évek hibáit, a mezőgazdaság szocialista átalakításához nélkülözhetetlen nagyarányú állami támogatás jelentőségének a meg nem értését, a meglevő beruházási keretek helytelen felhasználását, az erőszakoskodásokat stb. Emellett világosan és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani dolgozó parasztságunknak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Csak ebben az esetben várható a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság szemléletmódjának gyökeres megváltozása, és ezzel szétaprózott mezőgazdaságunk nagyüzemivé átalakulása. Dolgozó parasztságunk teljes egyetértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatalmas kultúrmunkát és helye^ célszerű gazdaságpolitikát követel. Ennek alapelvei a következők: 1. Meglevő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében: a) Az állam teherbíróképességének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegeket. Hitelt csak gazdaságos és a termelést előmozdító célokra lehet adni. b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztositaniok (szántás, aratás, cséplés). c) A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kombájn, cséplőgép és általában a szántótraktor kivételével minden, a termeléshez szükséges mezőgazdasági gépet (erő- és munkagépet) megvásárolhatnak. A gépállomások kötelesek biztosítani — a termelőszövetkezet kívánsága szerint — a szövetkezeti gépek javítását. d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem mintagazdaságai. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítani. e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek termeivényeiket maguk dolgozhassák fel és így értékesíthessék. f) A meglevő termelőszövetkezetek fejlesztéséhez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség ls szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkezetek által alkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat megíFolytatás a 4, oldalonj