Délmagyarország, 1957. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-29 / 201. szám

XIIL évfolyam, 201. szám Ara: 50 fillér MMMMMIMIMMM • Csütörtök, 1957. augusztus 29. Miért drága ; a gyümölcs a szegedi piacon ? Elhangzónak a perbeszédek a konzervgyári ellen* forradalmárok ügyében „Szalámi füzér a Szegedi Szalámigyár Rekordtermés olajlenből az Öthalmí Kísérleti Gazdaságban A román művészegyüttes;; t szegedi.sikerérőljí tHHHMtiHMMIHMHMi II forradalom óriása A szovjet nép végtelen nagy tisztelettel és kegyelettel őrzi és ünnepli nagyjainak. s különösen a forradalom óriásának. Lenin elvtársnak az emlékét. A szoviet városok legszebb, legforgalmasabb terein hirdetik a gránitba, bronzba és márványba! vésett emlékművek a nagy tanftó halhatatlanságát. Kénünkön Lenin elvtárs vörös gránitból csiszolt kiievi emlékműve látható. Sok magyar fiatal állt meg a VTTről hazautazóban tisztelettel a kifejező Lenin-szobor előtt ERÉLYES HARCOT A TÁRSADALOM VÁMSZEDŐI * ELLEN Sajnos, elég gyakran előfordul, hogy az embereknek újból és újból fel kell tiáborodniok a társadalom vámszedőinék gyalázatos tevékenysége miatt A vámszedők a legkülönbözőbb módon — sikkasztással, lopással, csalással stb. — károsítják az országot és így ez valójában a becsületes dolgozók életkörülményeinek javításában jelent akadályt. Ismeretes — és lapunkban is közöltük, hogy Zsiga Kálmán, a szegedi vaskereskedés vezetője, hosszú évek óta szinte már nyíltan követte el üzelmeit; árulta a bolt értékeit és az érte kapott pénzt a saját zsebébe rakta. Több mint százezer forint -csúszott el* így a kezén. A Vágóhídról ravasz fondorlattal lopta a zsírszalonnát egy kis bűnszövetkezet. A Csongrád és Vidéke Földművesszövetkezeti Bolt vezetői 240 ezer forinttal károsították meg a népvagyont. Az elsikkasztott pénzből dorbézoltak, s fényűzően éltek. A társadalom leleplezett vámszedői közül csupán néhányat ismertettünk, számuk sokkalta több. Kétségtelen az is, hogy van még sok kár, veszteség a sikkasztásokból, csalásokból, lopásokból, amelyekről még nem is tudunk. A felderített és a még napvilágra nem került visszaélések — túlzás nélkül mondhatjuk — óriási összeget jelentenek hónapról hónapra. Nyilvánvaló, hogy a társadalom vámszedőinek -munkáját* az ország is megsínyli, és ennek következtében is kénytelen a kormány a fontos beruházások összegét csökkenteni. Az országnak és munkájából élő lakosságának alapvető érdeke, hogy erélyes harcot folytassunk mindazok ellen, akik a legkülönbözőbb formában károsítják a népvagyont. Szegeden is teljesen indokolt a dolgozó embereknek az a véleménye, hogy a bíróság szigorúan járjon el a társadalom vámszedői ellen. Nem érdemelnek -enyhítő körülményt* az olyan személyek, mint például a Csongrád és Vidéke Földművesszövetkezet vezetője: Zentai Kálmán, aki magas fizetése ellenére is csalt és sikkasztott. A bíróság dolga, hogy a Zentai Kálmánok fölött kellő szigorral ítélkezzen. Helytelen volna a bíróságot így, vagy úgy befolyásolni, ám a szigorú ítélkezés nem jelenti a törvényesség megsértését. A piacon újból lehet találkozni a spekulánsokkal, akik az árut felvásárolják, s azt Budapesten, vagy másutt magas haszonnal továbbítják. Ez sem tűrhető és a dolgozó emberek érdekében mind a rendőrségi, mind a bírósági szerveknek továbbra is szigorúan kell eljár niok az ilyen esetekben. A munkás-paraszt kormány rendelkező* sét a népi, társadalmi ellenőrzésre vonatkozóan szintén osztatlan megelégedéssel fogadták a becsületes emberek. Nagyon itt az ideje annak, hogy a gazdasági és a kereskedelmi életben is megvalósuljon a valóban társadalmi, népi ellenőrzés. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet most készítik és — értesüléseink szerint — ősszel iktatják törvénybe. A társadalmi, népi ellenőr* zésnek minden bizonnyal az lesz a lényege, hogy a becsületes, dolgozó emberekből kiválasztottak, s általuk megbízottak bármikor beletekinthetnek a gazdasági, kereskedelmi ügyekbe is teljes ellenőrzési joggal. A társadalmi ellenőrzés mindenre kiterjedő, széles alkalmazása előtt minden dolgozó ember joga és kötelessége is, hogy az észlelt bármilyen visszásságokról jelentést tegyen az illetékeseknél. Vajon például a Csongrád és Vidéke Földművesszövetkezetnél elkövetett visszásságoknak korábban már nem ment híre? És a szegedi piacon is jogában áll a lakosságnak, hogy segítséget adjanak a spekulánsok, feketézők megzabolázásához. Feltétlenül szóvá kell tennünk Rt az úgynevezett felsőbb gazdasági szervek sok esetben hiányos, vétkes ellenőrzését. Nemegyszer tapasztalható, hogy például egy földművesszövetkezet ellenőre a visszásságot észrevéve nem teszi meg a felelősségrevonó lépéseket, hanem helyette -emberbaráti szeretettől áthatva* szaktanácsokat ad az ügy elsimítására. Nos, nem ingyen teszi, hiszen — mert mint mondani szokás — a Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. A Csongrád és Vidéke Földművesszövetkezetnél is az történt, hogy vezetőjével összejátszott az ellenőr. A felügyeleti szervek vezetőinek tehát figyelemmel kell kísérniök az ellenőrök tevékenységét Rendőrségi, igazságügyi szerveink a dolgozó emberek segítségével — a népi ellenőrzés törvényes megvalósítása előtt is —» folytassanak még erélyesebb harcot a társadalom vámszedői ellen, új specialitása Érdekes és egyben újdonság is a szalámigyáriak kezdeményezése. hogy 30—40 dekás rudakkal csemegeszalámi-füzéreket készítenek. Az ötlet ugyan nem eredeti. de Szegeden is hasznosnak látszik. Egy budapesti vásárló küldött levelet a gyár vezetőségének az elmúlt napokban. Ebben a levélben elpanaszolta. hogy vasárnapi kirándulásra két nappal gyáriak hosszabb rudakban készítik a szalámit, s csak elvétve akad kisebb méretű. Mióta jó minőségű műbelet tudnak készíteni, azóta akár tízméteres szalámirudat is gyárthatnának. Ezt a lehetőséget most úgy használják ki. hogy csemegeszalámiból 30— 40 dekás rudakat kötnek füzérbe. Tehát, ha a boltokban valaki csak 30 deka szalámit vásárol, odahaza is nyuaodelőbb vásárolt 30 deka sze- tan tárolhatja hosszabb idegedi szalámit, s amikor fogyasztani akarta, el kellett dobni belőle egy-egy vastag szeletet, mert a vágási felületnél megfehéredett. Ismeretes, hogy a szalámiig. nem lesz rajta vágási felület. mert a kötésnél vághatja el a kereskedő. Előreláthatólag a vásárlók örömmel fogadják majd a Szegedi Szalámigyár új specialitását. Magyar filmet készítenek Indiában R. P. S. Menont. India magyarországi nagykövetét legutóbbi budapesti tartózkodása során tájékoztatták arról. hogy a magyar filmipar filmet kíván készíteni Körösi Csorna Sándor életéről. A magyar filmszakemberek javasolták. hogy a film felvételeit Indiában és Tibetben vegyék feL benne, hogy ez a film még jobban erősíti maid az indiai és a magyar nép kulturális kapcsolatait. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öthalmi gazdaságában bő termést adott az olajlen. A negyven katasztrális hold földről holdanként átlagosan 8 mázsa 75 kiló olajlen került le. Világviszonylatban is kimagasló eredmény ez. Jelentőségét az is mutatia. hogy az olajlen tavalyi országos átlagtermése hazánkban 3 mázsa 60 kiló volt. Az öthalmi gazdaságban a szép eredmény Mohácsi Tivadarnak, a Kísérleti Intézet tudományos munkatársának is köszönhető, aki az olajlent kinemesítette és az -Szegedi olajlen* névvel elismert fajtává lett. Az olajlennek nemzetgazdasági szempontból is jelentősége van. Száradó olajat nyernek belőle, amelyet a festékgyártásban, a kencék. firniszek előállításában. a linóleum és viaszos vászon készítésénél hasznosítanak. A sajtolás után visszamaradó olajpogácsa kitűnő fehérjedús takarmányul szolgál. Az olajlen gazdag termését vetőmagnak használják fel, K. P. S. Menőn a következőket mondotta: Körösi Csorna Sándor hires magyar Kelet-kutatót nálunk is nagyon jól ismerik. Nagyon ió ötletnek tartom, hogy filmet készítenek életéről és kalandos utazásairól. Biztos Ötvenezer liter pálinka készült már a szőregi ú| szeszfőzdében X Mezőgazdasági Termé- még a cefrét is vákuumsziÖlést tartott a Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága keket Értékesítő Szövetkezeti Központ szegedi kirendeltségének kezelésében alig fél éve helyezték üzembe a korszerű Szőregi Szeszfőzdét. Ezzel a Szeged környéki tervagyok melók régi kívánsága telje- sült. mert a zsombói. szatvmazi. balástyai. ásotthalmi. pusztamérgesi és más homoki gyümölcsösök gazdag termését nem kell messzire szállítani, illetve a réginél jobb áron adhatják el. A szeszfőző üzemben minYegnap délelőtt a szakszer- den munkát gépesítettek, rezetek székházában kibővített ülést tartott a Szakszervezet Csongrád megyei területi bizottsága. A városi és a járási szakszervezeti elnökök, valamint a területi bizottság tagjai vettek részt az ülésen. Ökrös János elvtárs, a területi bizottság elnöke ..Hogyan segítse a Pedagógus Szakszervezet az 1957—58-as tanévben az iskolai munkát" címmel tartotta meg beszámolóját. Elmondta, hogy meg kell erősíteni a járási és a városi bizottságokat és a szakszervezetnek komoly, hathatós segítséget kell nyújtania a pedagógusoknak az ideológiai, szakmai továbbképzésükben. A szakszervezet szoros kapcsolatot építsen ki a KISZ-szervezetekkel és a Hazafias Népfronttal. Meg kell javítani a szülők és az iskola kapcsolatát. Maid beszámolt Ökrös János az augusztus 20—25-én Varsóban megtartott pedagógus világkonferenciáról. Felszólalt az ülésen Kaián László, a Pedagógus Szakszervezet Országos Tanácsának kiküldötte is. A részvevők a gyűlés befejezése után tiltakoztak az ENSZ ötös bizottságának hamis jelentése ellen vattyúk szállítják a nagy teljesítményű lepároló üstökbe. Kézi munkaerőt egyedül a tüzelés igényel. Rövid fennállása óta az üzemben már több. mint ötvenezer liter barack-. szilva- és egyéb gyümölcspálinkát készítettek. Ezenkívül nagy mennyiségű pálinkát főznek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők részére is. A Szőregi Szeszfőzde gyártmányainak híre már más városokba is eljutott. Legutóbb Győrbe szállítottak jelentős mennyiségű pálinkát. 1arancsol egy kis őszibarackot ? A magyar föld legízletesebb gyümölcse az őszibarack, :— a szatymazi például ma már világhírnévnek örvend. A íszatymazi őszibarack-kultúra meghonosítójának, Frank Józsefnak az idén 50 mázsája termett másfél holdas gyümölcsösében. A kiváló gazda 30 évvel ezelőtt ültette el a községben az első őszibarack fákat, s az idén szüretelte le a leggazdagabb termést. Mi ls szívesen fogyasztjuk Szatymaz kincsét, különösen ha ilyen kedvesen kínálják. „