Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1957. Jfiüus 21. Teljesítménybérezést kell alkalmazni mindenhol9 ahol ez a munkások és a népgazdaság részére egyaránt előnyös ' A hivatalos lap szombati száma közli a kormány határozatát a munkások teljesítmény" bérezésének irányelveiről. A határozat bővebben leszögezi, hogy a kormány — figyelemmel a gazdaságos termelésre — elengedhetetlennek tartja a helyesen alkalmazott teljesítménybérezésnek a jelenleginél szélesebb körii bevezetését. A teljesítménybérezés alkalmazásánál azonban meg kell akadályozni a minőség és a gazdaságosság rovására történő ösztönzést. A törvényes bérszínvonal helyreállítása után elejét kell venni a kereseti aránytalanságok keletkezésének úgy, hogy lehetőleg később se kelljen számottevő keresetcsökkenést okozó általános normarendezéseket végrehajtani. A munkások szakértelmének keresetükben jobban kifejezésre kell jutnia? A fentiek érvényesítésére a kormány elhatározta: , u Teljesítménybérezést kell alkalmazni mindenhol, ahol az a munkások és a népgazdaság részére egyaránt gazdasági előnyükkel járna s ahol a teljesítmények megbízhatóan mérhetők. Teljesítménybérezés alatt nemcsak darabbérczést kell érteni; hanem minden olyan bérrendszert, amelynek alkalmazásakor a kereset' vagy annak egy része a teljesítménytől (mennyiségi? minőségi, vagy gazdaságossági eredmény) függ, i| ; j Nem szabad teljesítménybérezést alkalmazni ott, ahol az nem gazdaságos, vagy ahol a munka bonyolultsága, a megkövetelt magas minőségi színvonal szt nem teszi lehetővé és kizárólag a bérszínvonal emelését célozza. A teljesítménybérezés sok formája közül a helvi körülményeknek legmegfelelőbb kiválasztását a vállalatokra kell bízni. Ugyancsak a vállalatoknak kell meghatározniok az üzemi bizottsággal egyetértésben —. az egyes munkák és a munkások alapbérét, esetleg biztosított bérét. i , Törekedni kell arra. hogy az azonos szakmáfű és hasonló munkakörülmények között dolgozóknál az alkalmazandó bérezési formák, a munkának és a munkások egyes csoportjának alapbére, keresete megközelítően azonos legyen, . I A határozat a továbbiakban leszögezi: a kormány további határozatai alapján felemelt bérekért a munkásoknak el kell érniök az 1956 harmadik negyedév (idényiparágakban a megfelelő Időszak) teljesítményeit. Kivételes esetben ennél alacsonyabb teljesítmény is előírható követelménynek, a korrekció mértékének azonban összhangban kell lennie a jóváhagyott tervévállalat vei. Az átlagos bérek a bázisként megállapított termelékenységi színvonal túlhaladása esetén sem emelkedhetnek a teljesítmény növekedésének megfelelően, hanem csak a felügyeleti szervek által engedélyezett mértékben. A határozat a továbbiakban részletesen kitér a bevezetőben kifejtett alapelvek gyakorlati megvalósításának mikéntiére. Befejezőben a határozat kimondja: a miniszterek — a kivitelező építőipar kivételével — utasítsák a vállalatokat. hogy az irányelvekben foglalt követelményeket augusztus 31-ig az irányelvekben foglaltaknak megfelelően, tehát olyan módon változtassák meg, hogy azokat a munkások átlagosan mint. egy 100 százalékra teljesíthessék. A teljesítmény-követelmények megváltoztatása csak abban az esetben okozhatja a munkások átlagos keresetének csökkenését, ha a vállalat a számára előírt átlagos kereseteket túllépte. Szegeden 108 százalékra teljesítették az adózási tervet A városi tanács pénzügyi osztályának összesített adatai szerint Szeged város területén az elmúlt, második negyedévben az adóbefizetés terén 108 százalékra teljesítették a tervet? Az egyes kerületekben a II? negyedévben a kővetkező eredményt érték az adóbefizetés terén: I. kerület 106 százalék, II. kerület 106 százalék, III. kerület (ahol a mezőgazdaságból élő adózók zöme van) 112 százalék? • . F t ... : , Háromheti tárgyalás után pont került egy szövevényes, bonyolult bűnügyre Elítélték a szegedi Háziipari Szövetkezet volt rezetőit Három hétig tárgyalt a megyei bíróság egy rendkívül szövevényes? bonyolult ügyet, amelynek szereplője a Háziipari Szövetkezet volt elnöke, Görög István, Csór Béla, volt szegedi divatárukereskedő és Salamon Árpád ügynök volt. A bonyolult ügy ott kezdődölt, hogy az 1951-ben megalakult Szegedi Háziipari Szövetkezet működése után rövid időre nagy deficittel dolgozott. Ennek kiküszöbölésére Görög István került a szövetkezet elnöki székébe. 1952 nyarán azonban újra nehézségek jelentkeztek a szövetkezet életében, mert 150 ezer forint értékben a raktárban halmozódtak az eladatlan készáruk. Csór Béla —i aki ekkoriban számolta fel divatáruüzletét — megneszelte a nagy üzletszerzést lehetőséget a szövetkezet elfekvő áruiban. Hamarosan mint a szövetkezet országot járó ügynöko ténykedett, s az elfekvő árut, amit azelőtt hónapokon keresztül nem tudtak értékesíteni, Ő mintegy másfél hét alatt úgy eladta, hogy valósággal tisztára söpörte a raktárt? Ez eddig rendben is lett volna? csakhogy Csór Béla azt is észrevette, hogy a szövetkezet leple alatt a maga pecsenyéjét is megsütheti. i Hogv az eladásra szánt cikkek értékesítését még biztosabbá legye? • - f»t . I, i rávette a szövetkezetbe bedolgozó munkásokat arra? hogy az általuk gyártott cikkek árából néhány fillért adjanak le az 6 javára. A való* ságlmn ez a néhány fillér több tízezer forintra rúgott Csór Béla az ország különböző területén működő rövid, és A hamis általánosítások korszakában nemcsak eszméket és emberi normákat sértett és alázott meg az ellenforradalmi propaganda, hanem embereket — sőt ennél is többet: egész osztályokat. Bűnösen suta logikával és körmönfont dialektikával olyan embereket és osztályokat akart a társadalmi élet szélére állítani, akik éveken keresztül harcoltak, dolgoztak és szenvedtek az általános emberi felemelkedésért. Azt bizonygatta például a munkásosztálynak, hogy tizenkét esztendőn keresztül saját érdekei ellenére cselekedett. Kiragadott néhány hibát a szocializmus építésének gyakorlatából és úgy tüntette fel azokat, mint általános, meghatározó jelenségegeket. S mindezt taktikusan alkalmazta kicsinyben is. Egyes mozgalmak cs egyes emberek diagnózisát csupán azok hibáiból és ballépéseiből állította össze — azért, hogy halálos, gyógyíthatatlan betegnek minősíthesse őket. Közben emberi becsületeken gázolt keresztül, s magát a munkásosztályt is olyan belátásra akarta bírni, miszerint csupa-csupa hibás akciót vitt véghez. Megbélyegezte, és egyes csoportokkal megbélyegeztette a többi között a szocialista versenymozgalmat, mondván, hogy az csak mondva csinált munkahősöket produkált és kiaknázta az emberek teljesítőképességét. Szándékosan elhallgatta a mozgalom pozitív oldalait és ezzel az egész munkásosztályra nézve igaztalan, lebecsülő bizonyítványt állított ki? Hát nem sértő annak a tagadása az egész munkásosztályra, hogy hősök, munkahősök egész seregét adta az országnak? Talán igaz, hogy sok volt a fény és a csinált glória, de mégsem mondja azt senki, hogy a versenymozgalomban nem születtek becsületes munkával, rátermetséggel, ügyességgel és lélekkel magasan kiugró teljesítmények. Sokan tapsoltak októberben, amikor a munka legjobbjainak fényképét leverték egyes üzemekben a falról, s a versenyekben fénycsedett nevek egyszeriben fakóvá váltak, mert nem szívlelhették. hogy vannak különb, derekabb emberek is De képzeljük csak el, milyen megalázásban volt része annak a munkásnak vagy munkásnőnek, aki éveken keresztül becsülettel dolgozott, teljes eszével és szívével — s végül ezért elismerés helyett pofonokat kapott! Kaján röhögéssel azt vágták szemükbe a lump, munkakerülő emberek: „Lebukott a sztár!" — s itt-ott még felelősségrevonással fenyegették őket, mondván, hogy a norma-szigorításokat nekik köszönhetik. alatt még senki se védte meg ezeket az embereket. Hivatalos és félhivatalos értekezleteken is csak rábólintottak, ha valaki _sztár-rend5zer"-ről beszélt. Való Az elmúlt nyolc hónap Sztároé ! Xem! AZ ÁTLAGNÁL DEREKABB EMBEREK igaz, hogy egyes üzennek a nagy versenyfutásban nem akartak elmaradni a vetélytársak mögött, s ha nem akadt emberük, akit a másik üzem legjobbjaival szembe állíthattak volna, hát az adminisztráció és a munkaszervezés segítségével csináltak maguknak munkahőst. Sajnos, az ilyen produkciók végül azoknak a munkasikereknek a hitelét kisebbítették, amelyek valóban egy ember ügyességén és rátermetségén alapultak. No de már mindegy. Ha voltak is ilyen esetek, ezek nem vonhatnak le semmit azoknak az embereknek az értékéből, akiket jogosan, igazságosan ért a megbecsülés és köztisztelet, hiszen mégis ők voltak többségben. A Kenderfonőgyárban éveken keresztül szinte mindig egy név csillogott a verseny legjobbjainak élén — Sonkó Imréné neve. Sonkóné 1922 óta dolgozik a gyárban és a szakmában — egyszeri megszakítással. Egyszerű munkásasszonyként kezdte, s a cérnázógépek mellett áll ma is. Mégis ő volt a „sztár", tekintve, hogy mindig élre verekedte magát munkává termettségével a gyárban. Kérdezem az üzemieket, hogy hogyan ugrott élre ez az asszony, s a válasz nem kedvez a „sztár-elmélet" felfújóinak. Sonkóné ugyanis 1950-ben került vissza a gyárba, s anélkül, hogy valaki ösztönözte volna, mindjárt bekapcsolódott a versenymoz. galomba. Még jóformán fel sem ismerhették munkakészségét, egy hónap múlva márka lett a neve, és fél év múlva elnyerte a szakma kiváló dolgozója címet. Teljesítménye kétszerese volt az átlagnak, s azóta sem adta alább. Maga Sonkóné így emlékszik vissza: — Nekem nem mondta senki, hogy Igyekezzek, de tudtam dolgozni, s a verseny is kedvemre való volt. Bírtam szusszal a magam által szabott tempót, s jólesett a megbecsülés. Hétszer nyertem el a kiváló dolgozó címet, egyszer kaptam kormánykltüntetést, s ez is kötelezett. Nem hajtottam magamat nagyon, nézzen rám, jó erőben vagyok, de szerettem a gépeimet, vigyáztam rájuk. Most, a második negyedévi versenyben ismét én lettem az első — s egy kerékpárral jutalmaztak. Néhányan már azelőtt is, s a versenymozgalom újjászervezésekor is így tettek: „Minek versenyezzünk? Úgyis tudjuk előre, hogy ki lesz az első!? S mit rnnnd erre Sonkóné? — Mit csináljak? Ne dolgozzak? Mikor október után átlagbérrel fizettek, akkor is ugyanúgy dolgoztam. Incselkedtek is velem, hogy „ne siess, úgy se leszel már sztahanovista", de én csak azt mondhattam, hogy nem tudok másként dolgozni. ... De hány Sonkóné van szerte az üzemekben! Akkor, amikor mindenkitől képessége legjavát várjuk, parancsoljunk rájuk az ilyen munkásokra, munkásnőkre. . hogy „ne ilyen lelkiismeretesen, mert újra elsők lesztek"? Ez csak arra volna jó, hogy visszahúzódjunk az ellenforradalom „sztár-elmélete" elől, dc semmiképpen sem szolgálná a jó munka megbecsülését. Ha valaki évről évre képes az átlagon felüli kiváló munkára. akkor évről évre nyerje el jutalmát. Erkölcsös és Igazságos dolog ez. s úgy hiszem, ebben is találkozunk a munkás-közvéleménnyel. Október után sok kiváló munkásunk visszahúzódott, mert emberi önérzetében is megsértette hamis ráfogásaival és általánosításaival az ellenforradalom. Néhányan méltatlanná váltak a korábbi megbecsülésre, de a kiváló munkások nagyobb része ma is benne él az újjászervezett versenymozgalomban és sem nem szégyenli. sem nem röstelli képessége leglavát adni. Ha megengednénk, hogy ezért rájuküssék a rosszindulatú bélyegzőt, a munka ellen vétkeznénk, ami emberré tett bennünket, s azok ellen, akik az átlagnál derekabb emberek. S. L kötöttáru osztályvezetőket s-e köztük az akkori szegedi osztályvezetőt is — a cikkek értékesítésénél kihatott érdemeikért "megjutalmazta*. Egy-egy osztályvezető több ezer forintot is kapott. Többek közölt a Forte filmgyár lerakató, valamint a budapesti Vasipari Igazgatóság egyik tisztviselője is busás osztalékot kapott Csór Béla ügyleteiből? Természetesen Görög István? a Szegedi Háziipari Szövetkezet elnöke sem maradt ki a jutalmazásból, mc-rt előtte is "jófiú* akart lenni Csór. Görög István 15 ezer forintot tett zsebre a Csór-féle osztalékból. A szemfényvesetéri manőverrel azonban ráfizetett Csór békéscsabai rövid- és kötöttáru osztályvezetőnél, .Túrt Györgynél, aki visszautasította a Csór által felajánlott osztalékot, ugyanakkor nem felejtette el felhívni a rendőrség figyelmét Csór ügyleteire. Jurt György sejtése igazolódott, mert a rendőrség a Csór Bélánál tartott házkutatás során nagy mennyiségű aranyat, valamint külföldi valutát talált círtíva házának kertjében. Salamon Árpád sem maradt ki a Szegedi Háziipari Szövetkezet gyújtotta nagy lehetőségekből. Ismeretségét kihasznál——rttert va hivatalos kiutalás alapján a Forte Filmgyárhál selejtes filmanyagot szerzett a Szegedi Háziipari Szövetkezet bedolgozóinak, elóbb kilónként 40, később 60 forin* tos felárral. Ugyancsak nagy haszonra tett szert a Forte Filmgyár illetékes tisztviselőjétől vásárolt haszon-: vas-hulladékkal is, amelyet kilogrammonként i 3 forintén sásárolt, de 12 forintért adott tovább a szövetkezeti tagoknak. A több ezer forintos nyereséget termé* rzetesen megosztotta • Forte Filmgyár illetékes tisztviselőjével, a többit pedig zsebre vágta. A megyei bíróság Görög István volt szövetkezeti elnököt folytatólagosan elkövetett tiltott ajándékozás elfogadása bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre, valamint a tiltott ajándékozási összeget nz államnak történő visszafizetésre ítélte. Csór Bélát egyromlbeli devizagazdálkodás érdekeit veszélyeztető bűntett, egyrendbeü vesztegetés, valamint tizenhétrendbeli tiltott ajándékozás bűntelte miatt összbüntetésűl egyévi börtönre, 20 ezer forint pénzbüntetésre, valamint politikai jogainál? gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte. Salamon Árpád C hónapi hőt" tönt kapott, i , Őrizetbe vették a sövényházi Zéja Tsz vagyonának ellenforradalmár elherdálóit S aRárölt Kérdezek, nénak a vérében van a munka, s va-< lami boszorkányos ügyességgel dolgozik. Három gépet is könnyen „elvisz". Októberben esem akarta megállítani a gépet — ö dolgozott legtovább, novemberben viszont ő volt az első fecske a cérnázóban. Azt sem mondhatják rá. hogy törtető, mert szeretettel oktatja a fiatalokat. Amilyen becsületes a munkában, úgy helytállt a pofilikai viharban is. Kommunista meggyőződését egy percre sem tagadta meg, és az első pillanattól kezdve tevékenyen segített az üzemi pártszervezet talpraállításában. Neki is roszszul esett az a megalázás, ami a hamis általánosítás miatt érte, de nem keseredett el, örömmel várta és segítette a versenymozgalom újjászervezését, hogy megmutathassa: munkasikereit kezének, eszének és szívének köszönheti. Azoknak a jóslása bevált, akik azt mondták, hogy „úgyis Sonkóné lesz az első" — de nem úgy lett első. « ahogy sokan a munkahősök sikereit t korábban magyarázták. Most nem a t hivatalszobákban döntötték el az el- t sőséget, hanem a munkásokból választott bizottságok az üzemrészekben — és mégis ő lett az üzem legjobb dől* goiiii. a*! A járási rendőrkapitányság — mint értesültünk róla — hosszabb, s részletes nyomozást folytatott a közelmúltban a sövényházi Zója Termelőszövetkezet vagyonának az ellenforradalom napjaiban történt széthúzása ügyében. Őrizetbe vették Horváth József és Szabó György ellenforradalmár bomlasztókat, akik októberben az ellenforradalom erejére és hatalmára apellálva kimondták, erőszakos eszközöktől sem vlszszarettenve, a sz.övetkezet feloszlását. Bár senki nem bízta meg őket ezzel, elkezdték a közös vagyon szétosztását. elfecsérelését. A „szétosztás" munkáját elsősorban Horváth József irányította, aki, mint kiderült, ezért busás külön napidíjat számított fel magának, mert nemcsak az ellenforradalomhoz, de önmagához sem volt hűtlen. Most. a rendőrségi nyomozás lefolytatása után reméljük, hogy a Zója Tsz jogtalanul széthordott és ellopkodott vagyontárgyainak nagy többsége megkerül. * »» Uj népi táncjátékot- mutat be az ÉDOSZ szegedi népi együttese Az utolsó simítások folynak azon a jelentős kulturális eseménynek ígérkező bemutatón, amellyel szombaton este 8 órai kezdettel lép a Szegedi Nemzeti Színházban a közönség elé a szegedi Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete népi együttese. A bemutató két szempontból is jelentős lesz. Egyrészt ez alkalommal mutatkozik be az együttes első önálló műsorával; másrészt pedig érdekes és a helyi hagyományok ápolásában. művészi feldolgozásában sokat jelentőnek ígérkezik „A merigetőn" című kétképes táncjáték. Ennek itt lesz az eredeti bemutatója. A népi táncjátékot tápéi hagyományok alapján Waldmann József és Mezey Károly írta s állította össze. í Kupeckodás Ssatymason és környékén Bnlástya, Zsombő és Szatymaz bő gyümölcstermő vidék. Jó hírnévre tet* tek szert ízletes, szép gyümölcsfajtáikkal. A MEZÖEK vagonszámra exportálja innen a szebbnél szebb árut. Ez nz exportálás az itteni gnzdálkodók jövedelmét sokkal jelentősebbú teszi, hiszen a külföldre küldött áruért lényegcseu magasabb árat kapnuk. Szatymaz és környéke zárt export körzetté van nyilvánítva a lekötött külföldi igények teljesítése, a termelők részéről pedig a lermelvények előnyös és kedvezőbb értékesítése érdekében. Ezen intézkedésről tudnak is n szalymazink, n kereskedők azonban kevésbé, Egyszerűen nem akarják tudomásul venni, mert a rendelkezés ellenére naponta járnak Szalymazra, ami pedig a termelők és a MEZÖEK felvásárlóinak munkáját zavarja. A kereskedők mos/,Szo vidékekről teherautókkal jönnek ido a várható nagy1 haszon miatt. Jjegutóbb is YC—953. rendszámú tehergépkocsival Jöttek Békéscsabáról felvásárlást céljából. Nemcsak a kereskedők látogatása gyakori ezen a vidéken, do a kupecek sem restek. Ök az őstermelői igazolvány leple alatt dolgoznak. Senki nem kifogásolja azt, hogy az a termelő, aki ilyen igazolvánnyul rendelkezik, saját terményét tetszés szerinti helyen értékesítse. De csak a sajátját! Az igazolvány senkit nem jogosít fel arra, hogy a magáéval együtt a szomszédokét is továbbítsa haszonszerzés céljából. Aki ezt teszi, ne sértődjék meg érte, ha kupocnek nevezik, mert másnak nem titulálható, hiszen az engedély, adóztatás stb. nélküli kereskedők csakis kupecek, kontárok lehetnek, és azok az olyan sznlymnziuk is, akik egy egész dűlő terméséi továbbítják. Az ilyen iparengedély nélküli üzérkedés büntetendő nemcsak Zsotnbón, Szatymazon és Balástyán? hanem bárhol, et egész ország területén?