Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

6 •Márnát*. 1957. Mflns ff. " MAMIAMIIIÁ^IIU a szinház negjegyzeseK műsortervéhez I.apunkban közreadtuk a szegedi színház műsortervét és kértük olvasóink hozzászólását. Az alábbiakban közlünk egy beküldött Írást, aröelyet egyben vitacikknek szánunk és kérjük a további hozzászólásokat. K evés a műsortervben közül érdemes volna megoz új magyar és kül- nézni Dihovicsnij új víeiátéföldi darab bemuta- kát. az amerikaiak közül ArA Kamaraszínházzal tur Miller és George O'Noil nálunk még be nem mutatott színműveit, hogy csak néhány szerző nevét és darab címét említsünk. H agyamányossá tása. együtt a műsorba felvett 15 darab közül mindössze egy mai magyar prózai és egy mai témájú operett szerepel a műsortervben. Ezt az válik arányt egészségtelennek taimmár az. hogy a lálom. Nagyon szeretem és r-dnház is* úi szüli- értékelem a klasszikus dráV

élemén yem szerint a szegedi színház 1957 —58-as siűsorter-re kevesebb kezdeményezést tása hasznos lehet a színház vezetősége részére és a vezetőség ezzel is biztosítja a szinház és a közönsé" közötti kapcsolat elmélyítését, amit egy színház se nélkülözhet. A különböző vélemények évad megkezdése előtt rtiű- maiiudalmat. de véleményem sortervét a helyi lapban köz- szerint egy színház se nélkü- mutat fel a dramaturgia voli és a közönség széles réte- lözheti azt, hogy mai drámá- nalán. mint az elmúlt évekgei elé bocsátja megvitatás kon keresztül „tükröt tart- ben- Ezt Pedig hiánynak ércéliáből Mindenképpen he- son mintegy a természetnek; je™. Pedig az irodalom terülyeselhető a színháznak ez hogy felmutassa az erény- letén az elmúlt évek bizoaz eljárása, mert a közönség nek önábrázatát. a gúnynak nyos szektás vonasai tűnőfélvéleményének a meghallga- önön képét és maga az idő. ben vannak és ez a körüla század testének tulaldon mény előnyösen hathat az alakját és lenyomatát". Meg- írók alkotókedvére, felelő számú és minőségű Mivel a Kamaraszínház mai magyar és külföldi da- műsorterve még nem teljerab bemutatása nélkül nincs sen kialakult, a Kamaraszín. igazi színjátszás és a közön- házban lehetne még egy új ség kapcsolata a színházzal magyar és külföldi darabot meghallgatása azonban nem sem lehet elég forró. Erről bemutatni. Ehhez azonban az jelentheti azt. hogy a szín- győzött meg Goldoni „Csete- kellene, hogy a tervbe vett ház most már a közönség paté" című vígjátékának elő- Horváth Mihály utcai helyiminden. sokszor esetleg egy- adása. A darab néhány for- séget minél előbb átalakítsák mással ellentmondó vélemé- dításbeli hibától eltekintve és a Kamaraszínház is nanyének és kívánságának fel- jó és érdekes, a rendezés ponta játszhasson. tétlenül eleget kell hogy te- igen sok ötlettel gazdagította A másik megoldás az legyen. A döntés jogát, hogy az előadást, volt néhány egé- hetne, hogy a színház egy a kívánságok közül mit tart szen jó színészi alakítás, az hónapban, mondjuk hétfőn, a színház jogosnak és telje- előadást mégis egészében vé- egy-egy sikeres új magyar, síthetőnek. a színház vezető- ve eléggé lagymatagon fo- vagy külföldi darab pest.i jének kell fenntartani. Ez a gadta a közönség. Vélemé- előadását leköthetné vendég' ' nyem szerint — nem tudom, szereplésre. Ez azonban véhogy helytálló-e ez. mások nevében nem beszélhetek —, de úgy látom és érzem, hogy a közönség szívesen veszi, ha a mai élet derűs jeleneteit (lásd: „Bástyasétány 77"), hozzászólás is csak egyéni véleményt fejez kl és nem lép fel a csalhatatlanság követelményével. A színház 1957—58-as műsorterve igen értékesnek látszik. Örömmel látom a műleményem szerint csak szükségintézkedés lenne és nem oldaná meg azt a problémát, hogy a szegedi színház önállóbb és maibb, ha veszélyesebb is, de mindenesetre érműsortervet alakítson sortérvben Shaiw.t.peare Ro- vagy súlyos problémáit dekesebb. bátrabb és eredemeo és Júliáját. Az elmúlt láthatja művészi színvonalú tibb évek műsortervének egyik darabban feldolgozva. Per- ki. hiányát abban találtam, hogv Shakespeare nagy tragédiái közül éveken keresztül egy se szerepelt a műsoron. Az új műsorterv ezt a hiányt a Romeo és Júlia műsorba Iktatásával megszünteti. Ibsen láthatja művészi színvonalú darabban feldolgozva. Persze tudom, hogy nem könynyű feladat ilyen darabot találni és veszélyekkel is járhat a kísérletezés, de akkor is vállalni kell. Fodor Imre, a József Attila Szinház igazgatója a „Film. színház, iroPeer Gyntjét is örömmel lá- dalom" június 28-i_ számában tam a műsortervben. Puskin Borisz Godunovja és Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színműve ellen se lehet senkinek kifogása. Örömmel látom a műsortervben azt is. hogy Bartók Fából faragott királyfi című balettjének a bemutatásával az évek óta nélkülözött balettelőadás is megindul. Az opera- és operettműsorral ls meg lehet elégedve a közönség. Egyenként egyik, vagy másik mű bemutatása ellen se lehet kifogást emelni. a műsorterv egésze azonban hiányéraetet kelt benúgy nyilatkozott, hogy az a szándéka, hogy csakis újdonságot mutasson be és mellőzze a felújítást. Ez a műsorterv összeállításának másik végletét jelenti. A nagy klasszikusok se hiányozhatnak a műsortervből, de véleményem szerint a szegedi színháznak több új magyar és külföldi darabot kellene a műsorba felvenni. A haladószellemű frók közül a Tepaz szerzőjének. Marcel Pagnolnak a Magyarorszgon még nem játszott darabjait, a Mariust. Césart és Fannyt lehetne meghozatni és megnézni, hogy van-e köztük előadásra alkalmas. A mai német írók közül Friedrich Wolf és Ulrich Becher művei között lehetne keresgélni, az oroszok yümölcsöző lehetne a helyi drámairodalom fejlesztése szempontjából egy kísérleti színpad felállítása. Ha olyan műre akadna a dramaturgia, amelyben értéket talál, de amelynek színpadi sikeréljen nem biztos, vasárnap délelőtt matiné keretében, vagy egy hétfő este mérsékelt helyár mellett, úgy. hogy a szereplő színészek külön munkája honorálva legyen, előadhatná. Ame *en a bemutatott dráma a matiné közönségének és a meghívott kritikusoknak a tetszésével találkozik, esetleges szükséges változtatásokkal. vagy anélkül, a színház rendes műsorába kerülhet. Kálmán László HALÁSZOKKAL A TISZÁM A csillagok csak úgy szikráznak még a hajnali égen, amikor útra kelnek szerszámaikkal a halászok. Két ladikba három-három ember ül be Algyő fölött, s a Tisza sima tükre rögtön meghasad, amint az evezőlapátokkal kétkét ember ütögetni kezdi a vizet. A csípős hajnal nemcsak a lajbit, hanem a kiskabátot is rászorította az emberekre, pedig jól bent vagyunk már a júliusban. A ladikok egy darabig együtt haladnak, aztán szétrebbennek. A partról nem látni be a sorásba, csak egyegy csobbanás jelzi, hogy az „apacsok", a nehéz súlyok útra keltek már a Tisza fenekére, magukkal húzva a 30 méteres laftoló hálót. Az első tanyavetés után erőteljes evezőcsapások mozdítják a nehéz szerszámokat a vízfolyással lefelé. A ladikok farában egy-egy inszedő legény ereszti a kötelet, ahogy a mélység megkívánja. Jó száz méter után a széles vízi-járművek az orrukkal csókolóznak össze, keresztbe fekve a Tiszán, majd hirtelen szétugranak és oldalukkal fordulnak egymás felé. A két inszedő tenyere ugyanakkor beleránt a kötél két végébe, s a kötélfejtéssel lassan felemelkedik a mélységből a háló széle, majd az öble is a zsákmánnyal együtt. A hajnali csendben nagy csapkodást ver a hálóban egy kétkilós szürkerabló, A gazdag zsákmánnyal a Tisza-híd melletti nagy bárkához kötnek ki az algyevi vízenjárók. A mérleg majd megmutatja, hogy mennyit ér nekik a mai napszám. DOBAI MIKLÓS DOATTERVEI Munkában — délután — este A dolgozó nőknek újra és újra visszatérő kérdése az alkalmi öltözködés. A különböző alkalmakra különböző ruhák teszik Ízlésessé és stilszerúvé a nőket. Ezúttal között divatterveink a munkához, délutánra és esti alkalomra nyújtanak divattanácsot. Az első ábra kávészínű, vagy zöldszínű ballon anyagból készült irodaköpenyt mutat be, nagy foltcs zsebekkel és két centiméteres tűzés dísszel. Érdekessége a két oldal mélyen felhasított slicc. - A 2. sz. ábrán délutáni princessz ruha látható rövid japán ujjmegoldással, mintás nyári blúzanyag felsőrésszel. - A 3. számú rajz kis estélyi komplét mutat be, amely a 2. sz. modell bolerós változata. Bélése a ruha-blúz anyagával megegyezik. Kalappal és díszvirág kiegészítéssel estélyies összeállítás. (124.) Amikor évekkel ezelőtt szolgáltam, emlékszem rá, hogy volt nálunk a században egy Schreiter nevű zupás. Be zupáit; mint káplár már régen hazamehetelt volna, de ahogy mondata szokás, ez egy ütődött ember. volt. így aztán a nyakunkba ült nekünk, katonáknak, ránk ragadt, mint szar az ingre, hogy ez nem jó, hogy ez nem fórsriftos, (előírásos) szekírozott bennünket, ahogy csak birt, és azt mondta nekünk: "Ti nem vagytok katonák, ti bakterek vagytok*. En egyszer megdühödtem ettől, és századraportra mentem. "Mi akarsz?* kérdi a kapitány. "Kapitány úrnak jelentem alássan, panaszom van a mi Schreiter feldvébl urunkra: elvégre mi császári katonák vagyunk, kérem, nem pedig bakterek. Mi a császár őfelségét szolgáljuk, de semmiféle gyümölcsöket nem őrizünk*. "Tűnj el, féreg, a szemem elöl*, felelte nekem a kapitány. Erre én, hogy alázatosan kérem, hogy küldjenek batalionsraportra. A batalionsraporton, amikor megmagyaráztam az alezredesnek, hogy mi nem vagyunk bakterek, hanem császári katonák, az alezredes két napot sózott rám, de én kértem, hogy vigyenek reghnentsraportra. A regimentsraporlon is megmagyaráztam a dolgot, és az óberszt úr rám ordított, hogy hülye vagyok és menjek a fenébe. Erre én megint csak: "Öberszt úrnak alázatosan jelentem, kérem, liogy küldjenek dandárraportra*. Ettől megijedt, és mindjárt odahívta az irodába a mi Schreiter zupásunhat, és ennek ott az összes lisztek előtt bocsánatot kellett tőlem kérni a "bakter* szóért. Aztán utánam futott az udvaron és közölte velem, mától kezdve nem fog énrám káromkodni, de viszont a helyőrségi fogházba juttat. En attól fogva borzasztóan vigyáztam, de hiába. Egyszer örségen álltam a raktár előtt, és olt minden őr mindig felírt valamit a falra. Vagy egy női szemérmet rajzoltak oda, vagy felírtak valami versikét. Nekem semmi se jutott az eszembe, és ezért amikor már nagyon unatkoztam, a nevemet írtam oda egy felirat alá, ame(Siílis lelvetue) «Hej, halászok, halászok, mit fogott a hálótok...?« — kérdeztük a fényképezőgép lencséje mögül, s olyan érdeklődéssel néztük mi is a lassan emelkedő hálót, mint a legérdekeltebbek, maguk a halászok. lyik így szólt: "A zupás Schreiter egy marha*. Es ez a disznó zupás mindjárt jelentette, mert úgy leselkedett utánam, mint egy vizsla. Egy szerencsétlen véletlenből kifolyólag a fölött a felirat fölött még volt egy másik is: "Nem megyünk mi háborúba, mind az egész le van szarva!*, és ez 1912-ben volt, amikor Szerbiába kellett, hogy menjünk a Procházka konzul miatt. így aztán engem elküldtek Terezinbe a landgerichtre. (Tartományi törvényszékre.) 4 hadbíróságról azok az urak vagy tizenötször lefényképezték annak a raktárnak a falát az összes feliratokkal és az én aláírásommal együtt, és hogy összehasonlítsák az írásomat, tízszer le kellett írjam: "Nem megyünk mi háborúba, mind az egész le van szarva*, tizenötször leíratták velem, hogy „A zupás Schreiter egy marha", és a végén jött egy írásszakértő, és őneki ezt kellett írjam: „1897. július 29-én történt, hogy a Labe menti Králové Dvur megismerkedett a vad és kiáradt Labe borzalmaival". „Ez még nem elég — mondta a hadbíró —, minket az a leszarás érdekel. Diktáljon neki még valamit, amiben sok az sz és az r". Így hát ezt diktálták: „Szerb, szőr, szikra, szopornyica, cherubin, rubint, lókötő". Az a bírósági írásszakértő már egészen bele volt hülyülve és folyton hátrafelé pislogott, ahol egy szuronyos katona áll, és azt mondta, hogy ezt Bécsbe kell vinni. Írjam még le háromszor egymás után, hogy: „A nap is sütni kezd már, pompás meleg az idő". Az egész anyagot elküldték Bécsbe, és a végén az lett belőle, hogy azok a feliratok nem az én kezemtől vannak, az aláírás pedig az enyém, amit be is vallottam, és ezért hat hétre vagyok ítélve, mert aláirtam magamat, amikor őrségen álltam, és miközben aláírtam magamat a falra, nem őrizhettem a raktárt. — Na, ugye — mondta elégedetten a tizedes —, mégse maradt büntetés nélkül a dolog, és maga egy közönséges bűnöző. Ha én vagyok annak a landgerichtnek a helyében, nem hat hetet séaok magára, hanem hat évet. (Folytatjuk) a hitelen rabságban kiköpi szájából a rákot, amit nem volt már ideje lenyelni. Forintos pikkelyű pontyok, márnák, kecsegék és kisebb harcsák menekülnének még a nagyszemű hálóból Menekvésre azonban nincs lehetőség, mert egymásután a ladik mellett úszó kis bárkába kerülnek. Az első vetés szépen fizetett, hanem az a többi száz ami még hátra van Algyőtői Szegedig, s ami megtart alkonyatig ... — Ütögessük! — hangzik a vízen a kurta szó, s a vágóevezősök lapátja belecsapódik ismét a víztükörbe Minden tanyavetés a jó „feketehal" reményével tölti el a halászokat, ám van úgy is, hogy csak egy árva keszeg ficánkol a hatalmas hálóban. Ilyenkor „rossz" a vfz, s a következő vetést kihagyják a halászok, hogy ráfüstöljenek, vagy levessék a felsőkabátot, majd később a lajbit és még később a nadrágot és az inget is. A kis pipahuják után jobban megy a munka is, mert menni kell neki, mondják a vízenjárók: Laczik Antal, Pósa Sándor, Biczók József, Mészáros Balázs, Pósa István és Süli József, akiknek meglestük egyetlen napját a Tisza hátán. Már Jól benne voltunk a délutánban, amikor érdeklődtünk aznapi szerencséjük iránt. — Rossz a víz, alig harminc kiló ficánkol csak a bárkában — volt a felelet. A nagy szerénykedés — ami viszont fordítva érvényes a horgászoknál — azonban hiábavaló volt, mert a szegedi híd lábánál lévő nagy bárkába csak harcsából mértek közel 50 kilót, amikor „lecsorogtak" Szegedig. A ponty, a kecsege és a márna pedig majdnem kitett ugyanennyit, vagyis kereken 81 kilót mutatott a napi fogás. Ha így fizet mindig a laftolás, akkor nem lesz baj az év végi szövetkezeti elszámolásnál. Lődi Ferenc Radioaktív 8ny;ár<ólt észülék A moszkvai röntgen- és radiológiai tudományos kutatóintézetben rádióaktív izotópokkal gyógyítják a különféle daganatmegbetegedésekkel fekvő betegeket. Elkészítették a -GU'T SZO-ÓOO- típusú Gamma-te ráphiai (rádióaktív kobalt-sugárzó) készüléket. A moszkvai röntgenkészülékek gyára ezenkívül több új hazai típusú (»RUM—7. RUM-8, RUM-il") röntgenteráphiai berendezést is helyezett üzembe. A "RUM—8" lehetővé teszi a mélylerápiás gyógymódot, vagyis azt, hogy az ionizáló sugárzást közvetlenül a betegség gócára irányítsák. E közben nem sérti meg a környező egészséges szöveteket és szerveket. A "RUM—7- a rövidfókuszos vagy kontakt röntgenterápiát biztosítja. A -RUM—11- készülékkel nemcsak a daganatok, hanem a különféle hüléses megbetegedések is gyógyíthatók. — FENYKEPKIALLITAS. A Postások Szabad Szakszervezete szegedi területi bizottsága a Postásnap keretében Postás Képzőművészeti és Fotó-kiállítást rendez a Postaigazgatóság k'tltűrter relében. (Bejárat a Pttspök utcai kapun). A kiállításon az Igaz gatóságl kerület (Csongrád. B» K'skun és Békés megye) k V tnflvész-tel és fénykép*! foglalkozó postás dolgozói I szebb műveikkel vesznek résit A kiállítás ma. vasárnap de. 1" órakor nyílik és egy hétig lesz nyitva. Megtekinthető vasárnan de. 10—12 és du. 3—7 óra ktizött, hétköznap csak délután 3—7 óráig. A belépés díjtalan.