Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-17 / 165. szám

Szgijda, 1957. Július 17. A II. kerület általános iskoláiban 3*6 az átl a g o s anyi Zanácsüfés fogfalkozott a kerület oktatási helyzetével % CL kerület pedagógusainak helytállásáról % CL tanács eddigi munkájáról "A II. kerületi tanács a fel­sővárosi Postás, (Művelődési Otthonban ülést tartott Sár­vári Mihály elvtárs, tanacs­tag elnökletével. Csúri Mihály elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke beszámolójóban a többi kö­zött bejelentette, hogy bur­gonyabogárkereső brigádo­kat szerveztek meg. Rend­szeresen ellenőrzik a kerü­letben lévő burgonyafölde­ket. ' •* Négy fcrtősött gécot *»­lállak, amelyet a Növény­védő Állomással kétezer is bepermeteztcttek. A szövőlepke ellen ls véde­keznek. Két permetezőcso­port működik, ezek hívásra magánosok fáit is leperme­tezik védőszerrel. Közölte még, hogy megkezdték az ez évi városfejlesztési hozzá­járulások kivetését. Beje­lentette azt is, hogy a peto­fitelepi II. számú iskola elé tízezer forint költséggel vé­dőrácsot készítettek. A Tá­oai soron és a Kereszt utcá­ban zárt csatornát építenek. Csúri Mihály v. b.-elnök közölte Ta tanács tagjaival, hogv főleg az ellenforrada­lonfc alatt , tanúsított maga­tartásóért >3 kjf őt tanácstag ellen össze­férhetetlenségi bejelentés érkezett, .-idfttjMl A tanácsülés bizottságot vá­lasztott a bejelentések elbí­rálására és az érintett ta­nácstagok magatartásának kivizsgálására. Eperjesi Júlia tanácstag, a művelődésügyi állandó bi­zottság elnöke beszélt ez-, után a kerület oktatási hely­zetéről. Beszámolt az ellen­forradalom romboló hatásó­ról a kerület pedagógusai és tanulói között Rámutatott arra, hogy bár a pedagógu­sok egyrésze megingott, mégis sok nevelő derekasan helytállott és féltő aggoda­lommal szemlélte az ellen­forradalom rombolásait. A Csongrádi sugárúti Iskolá­ban Pálfl Károly, Pál Dezső­né, a Sziliért sugárúti Isko­lában Fülöp Jánosné, Kovács János, a Rókusi iskolában Berta György, a petőfitelepi I. számú iskolában Toldi Ist­ván, a petőfitelepi II. szá­mú iskolában Markos And­rás nevelők helytállását kell kiemelni. Viszont voltak ne­velök, akik magatartásukkal az ellenforradalmat segítet­ték. így a Szilléri sugárúti iskolában Szojka Lászlóné, a Csongrádi sugárúti iskolá­ban Katona György, Temesi Ferenc, Kun Szabó András­né, a rókusi iskolában .Török Mihálynié, Domonkos Mi­hólyné és mások októberi és későbbi viselkedése erősen kifogásolható. Ezután a tanulmányi ered­ményekkel foglalkozott. A kerületben az általános iskolákban az átlagos ta­nulmányi eredmény 3,6. Az osztályozott tanulók 13 százaléka kitűnő, 12 százaléka jeles eredményt ért el. 3,6 százalék egy-két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, 4.6 százalék pedig több tan­tárgyból nem felelt meg. A többi tanuló közepesen ta­nult. A kerület legjobb iskolája a rókusi. Viszonylag gyengébbek az eredmények a petőfitelepi Il-es számú és a béketelepi iskolákban. Ahogy később a hozzászólásokból is kiderült e két iskola tanulóit von­ták el leginkább a szülök tavasszal a mezőgazdasági munkákra s itt kellett a legtöbb Rzülőt felszólítani, illetve megbírsá­goltatni a gyermeke hiány­zása miatt. A kerületben több mint 2500 tanuló iratkozott be most a jövő tanévre, 4 túlko­ros tanuló kimaradt. Az álta­lános iskolát elvégzett tanu­lók közül általános gimná­ziumba 74. technikumokba 63-at vettek fel. 216 végzett tanuló közül tehát 137 ta­nul tovább, _ Ezek közül 51 munkás vagy paraszt származású, ami bizony kevés. A többi általános iskolát vég­zett tanulók — húsz kivéte­lével ipari szakmára jelent­keztek. A beszámolót élénk vita követte. Igen sok tanácstag egészítette ki az eddig el­hangzottakat s tett javasla­tot a hiányosságok megszün­tetésére. Többen sürgették, hogy a Fodortelepen lakó kisisko­lások részére az új okta­tási évben a közeiben léte­sítsenek tantermet, mert télen igen vesződséges a gyerekeknek villamoson, vagy gyalog a belső területe­ken levő iskolákba járni. A beszámoló ós a felszóla­lások alapján a II. kerületi tanács ezután több határo­zatot hozott a művelődési, illetve oktatási helyzet hiá­nyosságainak megszünteté­sére. Weigert Ede a Hazafias Népfront II. kerületi bizott­ságának részéről elemezte a tanács munkáját. Bér a be­számoló igényes, színvonalas volt, nagy hibája, hogy , csak elvi sikon mozgott, általánosságban értékelte a , r tanács működését. Személy szerint nem állapí­totta meg, hogy egyik vagy másik tanácstag milyen ak­tívan képviseli körzetének érdekeit, mennyiben járult hozzá vagy dolgozik most a párt, a kormány célkitűzései­nek megvalósításáért. Pedig erre az egyénenkénti bírálat­ra minden jogcíme megvol­na, hiszen a Népfront jelölte a tanácstagokat a választá­sokra. „Ne hagyják, hogy még egyszer könnyeket csaljanak a szemünkbe'4... Beszélgetés egy franciaországi magyar elvtárssal a munkásszolidaritásról és hírünkről a világban m r R Érdemes párhuzamot von­ni a III. kerületi tanács múlt hónapban tartott ülé­sével. ahol a Hazafias Népfront III. kerületi bi­zottsága részéről Sziládl Sándor igen alaposan, rész­letcsen, személy szerint ls értékelte a tanácstagok jó vagy rossz munkáját. Ezzel ugyancsak alapos vitá­ra adott alkalmat, melynek során a tanácstagok meglát­va eddigi hibáikat, ígéretet tehettek most már jobb munkára. A beszámolót követő vita is sokkal színtelenebb volt, mint az oktatásügy tárgyalá­sánál. A napirend után több ta­nácstag számos hasznos ja­vaslatot tett a kerület lakos­ságénak érdekében. Mindig érdekes élményt je­lent hírünket megismerni a vi­lágban, hát még olyan ember szájából, aki idegen földön is szívében mellettünk éli, ideva­lónak. kör.énkvalónak érzi ma­gát. Ilyen ember Sch. Arnold, uki harmincöt éve él Francia­országban, s most rövid, né­hány hétre jött Magyarországra, amelyet annyi év után is igazi hazájának érez, a ahova — mint mondotta — legnagyobb vágya végleg hazatérni. Néhány­napos szegedi tartózkodása so­rán beszélgettünk vele őszintén, meghitten az idegenben is ma­gát honfitársunknak és elv­társunknak vallóval. Sch. Arnold elvtárs gáz- és vizvezetékszerelö. 1923 janu­árjában hagyta el fájó szívvel az országhatárt, hogy Párizsban keressen megélhetést, mert ide­haza már riem bírta tovább a Hortliy-rendőreég állandó zak­latásait. Nem tudták neki meg­bocsátani — mint annyi más becsületes kommunistának —, hogy 1919-ben vörös katona­ként védte a munkásosztály ha­talmát. Elveihez azóta is hú maradt: jelenleg is tagja a Francia Kommunista Pártnak. — Elvtárs, nagyon aggódtunk maglikért az ősszel — mondta igaz 'együttérzéssel a hangjában 'Í^TWafiS Séf Halló, Szeged! - Hadé, Budapest! i « Látogatás a szegődi posta láthat & ós „láthatatlan munkásai között W 1 ,f. •• Megszoktuk, hogv mindig pontosan érkezik. Reggel 7 órakor a levélszekrényben vannak a napilapok, délelőtt 11 órakor érkezik a levél, a pénz és sajnos, havonként rendszeresen a számlák. Sze­retjük a mosolygós, kedves postást. Ismerjük őt és ő is­meri körzete valmennvi la­kóját. Ha az utcán találko­zunk vele, már messziről lo­bogtatja felénk a várva várt levelet. Milyen sokszor sze­rez ezekkel örömet. Az utób­bi időben lényegesen megja­vult a posta munkája. Buda­pestről egy nap alatt ér a címzetthez a levél, a csoma­gok is gyorsabban érkeznek. utalványokat ls eljuttatnak. Ez óriási munkát jelent, kü­lönösen a nyugdíj-kifizetések idején. Az ajánlott levelek, valamint az utalványok szét­osztását Simon János, Bihari Istvánné és Gulyás Éva vég­zik. Akik a milliókat számlálják A posta banktevékenységet Sajnos, előfordul, hogy Bu­dapest, vagy más vidék rosz­szul kapcsol, a beszélő türel­metlenkedik. goromba sza­vakkal sértegeti a telefon­kezelő társaságot. Üjabb hí­vások és már vagy tízen ke­resik az összeköttetést Buda­pesttel. — Halló, sürgős ügyben kapcsolják a szentesi kórha­zat. Tessék beszé'nl! Jójárt Rozália pillanat alatt behozza a kért vonalat, hiszen emberéletről van szó. — Halló, Szeged. — tes­sék beszélni, — halló, Buda­pest, — bontom vidéknek A posta egyik legforgalma- -s folytat higzen valamennyi halló. Kecskemét. — három sabb hivatal. Naponta sok száz. ezer ember keresi fel és ugyanúgy, mint minden hivatalban, itt is türelmetle­nek az emberek. Az előtv még nyugodtan feketéző hölgy hisztériás asszonyság­gá válik a postahivatal üveg­ablaka előtt. Hangosan mél­tatlankodik, milyen sokat kell várni, pedig csak egy expresszlevelet szeretne fel­adni. Ahol semmit se szabad „mellre szívni" Az ablak mögött ülő pos­tásnak sok kellemetlen meg­jegyzést kell a füle mellett elengednie. Mert ha a sok rosszindulatú megjegyzést mind „mellre szívná", rövid idő alatt felmondaná Ideg­rendszere a szolgálatot. De ők v gyorsan. nyugodtan, ügyesen végzik felelősségtel­jes munkájukat. A posta munkájából mind­össze ennyit ismerünk. Pe­dig mennyi munka van az egyszerű levélke mögött. Hány kézen megfordul, míg a levélírótól eljut a címzett­hez. Az l-es postára naponta 10 —12 nagy zsák levél érkezik. Nagy bontóasztaloknál — ide öntik a leveleket — gyors­kező postások. Nagv Antal. Dobó Jenő és felesége, Csúri Mihályná, Dékány Antalné oszt Iák szét körzetenként a leveleket. A várost 70 körzetre osz­tották fel és ennek megfele­lően 70 kézbesítő hordja szét a leveleket. A kézbesítők rendes leveleken kívül aján­lott leveleket és egyéb érték­állami vállalat itt fizeti be bevételét. Naponta 3,5—4 millió forint fordul meg Pal­ló József, dr. Kovács László és Aradi Sándor kezén. A posta láthatatlan mun­kásai közé tartoznak a táv­közlés: a távírda, a távbeszé­lő- és a rédiószolgálat dol­gozói is. Minden embernek szeretném megmutatni a táv­beszélő-, a távírda- és a rá­diószolgálat központját. Nem­csak azért, mert az nagyor. érdekes, hanem azért, mert nagyon tanulságos. Sajnos, ez lehetetlen, mert külön fő­tanácsosi engedély kell hoz­zá és azok nagyon szigorúak. Szóval, és beiutottam a „bűvös központokba". Az itt dolgozók munkáját alaposan megfigyeltem, tanulmányoz­tam és fogadalmat tettem: soha többé! Soha többé nem leszek türelmetlen egy-egy perc, — tessék befejezni a beszélgetést. — háromszoros díj, — letelt a tíz perc, bon­tom. Ezek a rövid tőmondatok kattognak ebben a ragyogó tiszta 1 eremben. Nehéz, min­den ideget igénybevevő mun­kát végeznek ezek a lányok, asszonyok. Ezt bizonyítja az is. hogy naponta csak 7 óra hosszat dolgoznak. Egy pilla­nat pihenőidejük nincs. Sok száz vidéki beszélgetést bo­nyolítanak le naponta. Horváth Antalné, a cso­portvezető — sokkal csino­sabb és kedvesebb, mint a „Halló, itt Gabriella" cimü olasz film csoportvezető­nője — elmondja, hogy á be­szélgetők sajnos, nagyon tü­relmetlenek és könnyelműek. Bejelentik, hogy sürgősen kérik a számot, ezért dupla díjat kell számolni. És ami­vidéki beszélgetés lebonyolí- kor fizetésre kerül a sor, rek lamálnak; ők nem úgy gon­dolták, hogy sürgősen, csak tásánál. Tiz kis villanykörte ég Beck Józsefné a bejelentő egyetlen dolgozója. Modern kapcsoló asztalkáján tíz kis villanykörte ég és ez azt je­lenti, hogy tízen hívják a Öl­et. Halló, bejelentő! — A 36—55-nek legyen szíves jegyezze Budapest, 424—884-et. — Vettem. A távbeszélőjegyre felke­rül a két szám és már csúsz­tatják a budapesti vonalat kezelő Csetényí Istvánnéhoz. A falon lévő jelzőtábla ki­gyullad. ha a 21-es vonal szabad, már kapcsolja is Bu­dapestet, hát gyorsan ... Sokan sürge­tik a hívást. Eddig a 01-en jelentették be, de újabban csak a 08-on fogadják a sür­getéseket. A távírda dolgozói !s nehéz, felelősségteljes munkát vé­geznek. Dr. Czirják Lászlóné Siemens-gépén naponta sok száz táviratot vesz fel és to­vábbit. Csapó Margit Mor­sen értesíti — a postahivata­lokon keresztül — a feleket. Ök, a posta fáradhatatlan munkásai, lelkiismeretes, ne­héz feladatot látnak el, ép­pen ezért becsüljük meg job­ban munkájukaV H, Zs. beszélgetésünk során. — I-estük a híreket Magyarországról, de sajnos, hozzánk többnyire na­gyon eltorzítva érkezte |t. A francia imperialisták, a tőkések szolgálatában álló hírszolgálat mindent elkövetett, hogy no a valóságos helyzetet tudjuk meg. Egy jellemző esetet is elme­télt: — Egy alkalommal televízión­adást közvetítettek a budapesti októberi eseményekről. A közve­títést a "Paix et liberté* (Béke és szabadság) megtévesztő ne­vet viselő, amerikaiak által pénzelt szovjet- és kommunista­ellenes társaság kommentálta. Természetesen teletűzdelve ha­zugsággal. Egyszcrcsak egy szomszédom megkérdezi: "Mondja, maguknál, Magyaror­szágon októberben hó van?* Akkor látom, hogy havas képet mutatnak és kiderült, bogy a képeket a Budapest i'2 év­vet ezelőjti szovjet felszabadí­táséról készült híradóból vág­ták, ki. A* akkori ostrom rom­jait mutatták. Más alkalommal pedig felismertünk egy jelene­tet *» "Valahol Európában* cí­mű játékfilmből, amikor a csa­vargó gyermekek az országúton — Bátran állíthatom, hogy nem szívesen látják őket. En magyarnak vallom most is ma­gam, de nem érintkezem egyet­len olyannal sem, aki a nép ha­záját hagyta cserben. Nagyon sokan csalódtak már közülük, hiszen Franciaországnak elég a saját polgárait eltartani, mun­kát biztosítani. A magyar disz­szidensaket, akiknek nem volt szakmájuk, bányákba küldték,' s a neltéz bányamunka bizony nem épp kedvükre való. Szoj morú, hogy némelyek lejáratják magatartásukkal a magyar nép hírnevét, mint pl. az az egyete­mi hallgató is, aki piros-fehér" zöld ós piros-fchér-kck (a fran­eia nemzeti színek) kokárdával díszített névjegyeit kílldözgeti mindenfelé és pénzadományo­kat kér. A megtévesztett magya­rok azonban egyre nagyobb számban, mondhatni tömegesen jelentkeznek a rendőrségen* hogy a hazatérés lehetőségei fe­lől érdeklődjenek. A beszélgetés végén még arra voltunk kíváncsiak, mik voltak magyarországi élményei Sch. Arnold elvtársnak, akinek ta­lán egy év múlva már teljes nevét is kiírhatjuk, mert addig­sajnos sok egyszerű * embert sr-; került félrevezetni « Frahciaor­vándorolnak.'Ehhez pedig . azt . ra, remélhetően sikerül végképp a Áommenjárt j főzték, mntha^ Hazaköltöznie. m^ekTmSCtó^ő's^ eilSt ~~ Megnyugtató őket f otthonukból.' r, "j "* ÓS jóleső s Ehhez vis/irot'nem keH kera- , . , mentár! ... • voit 4 rendWvfthen számomra. # Elmondotta'Sek Arnold elv- hSÍ®£ík »V°momak híré' társ, hogy ozzeUf • Sfb ^^^ ^^ " -í" jfte, ,uiy -z " terjesztenek a nep ellenségei ér­ti hazug V női, az országról. Megleptek a lü­» ! jBölt szórakozóhelyek minden fjjé jfazTorszáphan (amelyekben legfeljebb Ja felszolgálók lehet­*'rsuieiBui-. nének|—ftisztelet a kivételnek szágban is; * de v az öntudatos,y —TuHvariasabbak és figyelmi szervezett munkások ' együtt- -' sebbek •> Sajnos Fonyódon a éreznek a magyar dolgozókkal, vendéglőben volt különösen A Francia Kommunista t Párt rosszv tapasztalatunk). Örömet mindent elkövet a felvilágosításf fogom elmesélni otthon, . hogv érdekében és központi * lapjuk: ómagyar nép sokkal nagyobb a "1,'Humaiuté* ennék legfőbb jólétben él, jelenlegi nehézségei eszköze. A francia dolgozók sze- közepette is és sokkal megetóg. ­rétik ezt a bátor, harcos, szóki- dőltebb,1 mint híresztelik odu­mondó lapot. Jellemző rá pél- kinn, s főként, mint 35 évvel dául, hogy amikor a közelmúlt- ezelőtt, a Horthv-világban, ami ban is egy igaz,' de kapitalista kor innen kimentem, kormányzatot*?sértő ^cikkéért %} Már búcsúzunk, amikor kéz­több millió frankos birságra ítél. szorítás kijiben ennyit mond ték, ezt az összeget a'lap «zá- _ Elvtán, ne hagyják, hogy mára a népes olvasótábor, kom- még egyszer könnyeket csalja­munisták é« nem kommunisták, néhány nap alatt összeadták önkéntes adományokból — A francia nép — mondotta — a békét akarja. A legjobbjai ezért támogatják a kommunis­ták küzdelmeit, akiknek most egyik legfőbb törekvése az algé­riai háború beszüntetése. Tudja a francia nép, hogy a magyar dolgozók is békét akarnak, ezért fordul olyan szeretettel Magyarország felé. A francia ós a magyar munkások érzésben találkoznak egymással. — S hogyan fogadták az el­lenforradalom disszidenseit? nak a szemünkbe! S mindketten októberre gon­dolunk. Ö még hozzá is tes/i. Láttam Szegeden is a munkás­őrséget, beszéltem a parancs­nokukkal, Kelemen Sándor szá­zados elvtárssal is, ét boldogan szorítottam meg a kezét Ha ilyen eréllyel, határozottsággal léptek volna fel tavaly, akkor talán kevesebb áldozatot köve­tolt volna az ellenforradalom. De most már Q munkáskezekben a fegyver, s úgy látom — ezt hírül is viszem az elvtársaknak —, többet nem lehet itt más kézben. Nem lesz! — ezt hfrill viheti Párizsba is Seh. Arnold elvtárs. (-öt) Hétfő óta új KISZ-szalag dolgozik a Ruhagyárban Hétfőn reggel újonnan fes­tett tábla fogadta a Ruha­gyárba érkezőket. Rajta fel­irat: „Üdvözöljük a 8-as te­rem KISZ-szalagját, amely X5-én kezdi meg munkáját. Emeljétek magasra a KISZ­zászlaját és becsületes, jó munkával küzdjetek üzemünk jó hírnevéért, a szocialista ipar fejlesztéséért." A fiata­lok nagy lelkesedéssel fogtak munkához azzal a tudattal, hogy az idősebbek szeme raj­tuk van és kíváncsian lesik milyen eredményeket érnek el. Rösskéröl jelentik: Gyűl a gabona a termsnylorgalmi raktárában Az elmúlt hét szombatján kezdték meg Röszkén is a -séplést. A nyári záporok niatt azonban nem haladtak [kielégítően a munkával és (evés búzaszem folyt a zsá­kokba. Nem csoda, ha a ter­ményforgalmi raktárába között adta át szerződésre fe­lesleges gabonáját Szűcs Szil­veszter, Röszke, feketeszéli 4 holdas dolgozó paraszt. Még alig lejezték be nála a csép­lést, számot vetett mennyi ga­bonára van szüksége a csa­18 iádnak, mennyi kell vetőmae­keveset szállították be. Ked- nak kennyérre, s a többit tíz en azutan mar zavartalanul mázsányit kocsira tett és'be­olyt a munka es az adógabo- szállította a terménvforgalmi nan kívül mar szállítottak raktárába, példát mulat%ol­'szerzodeses gabonat is. Elsők gozó paraszt társainak

Next

/
Thumbnails
Contents