Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

r Ifedd. 1957. július it. 3 Ellenforradalmi napok ^ az Űjszegefl Kender- Lenszivilben W mun­kástanács el­\ I reggeH 1 novembw 5-én újból összeült a mun­kástanács bét tagúra kiegé­szített elnöksége. A megbe­szélésen Krályházi Sándor, Patai József, ifj. Tóth Sán­dor. Tóth István, Pozsgay Gyula. M osi János és Su­gár Miklós főmérnök, az üzem ideiglenes igazgatója vett részt. Vita alakult ki. A józanabb emberek itt a termelés megkezdése mellett foglaltak állást. Királyházi és Patai tétováztak, hiszen ők is tudták, hogy a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány a szovjet hadsereg se­gítségét kérte a tobzódó el­lenforradalom leverésére. Pongrácz István igazgató üzembe való visszahívásáról is szó esett. Közben Kírály­háx. Patai és Tóth István otthagyta az elnöksé- ülését azzal, hogy ők lemondanak. S ezen a napon történelmi igazságként a szovjet katonai egységek a varsói szerződés­ben foglaltaknak eleget téve, a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére, Szegedre is bevonultak. | Közben ] Lsfaná nöksége — miután Királyhá­zi. Patai és Tóth István el­távozott közülük — megálla­podtak abban, hogy i" éked­nek a termelés megkezdése erdekében. Elhatározták, hogy Pongrácz Istvánt meg­bízzák az igazgatói teendők végzésével. Erről Pongrácz Istvánt telefonon értesítet­ték, aki azután hamarosan meg ls jelent az üzemben. November 7-én ismét ta­nácskozásra ült össze a mun­kástanács elnöksége. Nagy meglepetést keltett, hogy ezen az ülésen Királyházi, és Tóth István Is megjelent. Királyházi ragaszkodott ah­hoz, hogy ő a munkástanács elnöke, Tóth István pedig ahhoz, hogy ő a titkára, így nekik joguk van intézkedni. Tehát újból munkástanácsi funkcionáriusoknak kiáltot­ták ki magukat. Királyházi' újból hangzatos beszédbe kezdett. Kijelentette: „Addig a mj.nka megkezdéséhez nem járulunk hozzá, amíg egyetlen „hazafi" letartózta­tásban van." Ezt arra a több ellenforradalmi lovagra ér­tette, akiket ténykedésük mi­att őrizetbe vettek. Bizonyá­ra Királyháziék értesültek az ellenforradalmi nagybuda­pesti munkástanács állás­pontjáról, s követték útmu­tatásait. Királyházinak és társainak tehát akkor sike­rült megakadályozniok a gé­pek megindítását. Ezután nem sokkal később számos kisebb szegedi vállalat, in­tézmény. üzem küldötteit fo­gadták. Királvházi elemében volt. A küldöttségek pedig azzal távoztak, hogy az új­szegedi üzem sem dolgozik, és így ók sem kezdik meg a munkát (eltek el és az üzem még mindig nem dolgozott, mert a „hangadók" ezt ügyesen megakadályozták. November 12-én reggel — miután az öntudatos, józan munkások, a munkástanács becsületes tagjai a munka mellett fog­laltak állást, Királyháziék is kénytelenek voltak ezt figye­lembe venni. Közben Patai­né — aki szintén munkásta­nács-tag volt — idegrohamot kapott és nagy jelenetet ren­dezett. Valamelyik kisipari szövetkezetből ls érkezett egy küldött, uszító beszédet mon­dott és hangoztatta, hogy a példaképül választott újsze­gedi üzemben árulás történt. Ez megint zavart jelentett, azonban órákig tartó tárgya­lások után győzött a józan ész. Megállapodtak abban, hogy a gyári kürttel jelzést adnak a munka megkezdé­sére. Űjból mozgásba lendültek a gépek, az emberek azonban csak kétszer négyórás mű­szakban tudtak dolgozni, az energiahiány miatt. Novem­ber 14-én azonban a nagybu­dapesti „munkástanács" fel­hívására Királyháziék fon­dorlatos demagógiával ismét - r. — elérték, hogy rövid időre megszakadt a termelés. Az üzem dolgozóinak túlnyomó többsége ekkor már szívesen termelt volná. A munka fel­vétele mellett is szavaztak, függetlenül a „munkástanács" vezéreinek sztrájkot követelő álláspontjától. A gj-ár termelt újból. I | tettek 1 WSCIIBICTW | azzonban a „munkástanács" irányítói, különösen Becker Antal — aki a későbbi időben disszi­dált, éppúgy, mint a volt igazgató Pongrácz István, s Tóth Sándor, a „munkásta­nács" elnökségi tagja '—, hogy szétcibálják a gyár ter­mékeit. Azt akarták elérni, hogy kiterjedt kereskedelmet folytassanak a gyár áruival. Ez ellen határozottan fellép­tek, maga a főkönyvelő is el­lenezte a „kereskedelmi" Ügy­letet. Ezért nem is uralkodha­tott ez el. Igaz, a „munkás­tanács" irányítói „rizsakciöt" is szerveztek, pedig világos, hogy ez nem volt fontos köz­szükségleti cikk. Megvásárol­tak négyezer kiló rizst, abból mindössze kétezer kilót tud­tak eladni A magas árért vett további kétezer kiló rizs a gyár nyakán maradt, s ér­tékesíteni még a mai napig sem tudták. A Gyufagyárban a nagybu­dapesti „munkástanács" ösz­szekötői dolgoztak. Az újsze­gedi üzem vezéreinek képvi­selője is tartott® a kapcsola­tot az ellenforradalom gyufa­gyári megbízottaival. Újsze­gedről rendszerint Patai tar­totta az összeköttetést a gyu­lagyáriakkal. Az ott elhang­zottakat Királyházinak és cinkostársainak a feltevések szerint magánlakásokban ad­ta át. Ezeken a „zártkörű" ta­nácskozásokon is a további ellenállás taktikájáról cse­rélték ki gondolataikat a „vezérek". (Folytatjuk) | Hapok Küldöttség utazik Ausztriába, az ott levő magyar gyermekek hazahozatalára Hz érdekelt szülök levélben jelentkezzenek a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálaténál A Magyar Nők Országos Tanácsa a Magyar Vöröske­reszttel karöltve, néhány hét­tel ezelőtt tanácskozásra hív­ta össze a külföldre távozott gyermekek szüleit. Megrendí­tő volt ez a találkozó. A szü­lők — minden ellenkező hír­veréssel szemben — ragasz­kodnak a gyermekeik hazaté­réséhez. Mindnyájan szemé­lyesen szeretnének utazni gyermekeikért, de erre devi­zanehézségek miatt nincs le­hetőség. Ennek áthidalására a találkozón küldöttséget vá­lasztottak maguk közül. Ez a küldöttség Ausztriába uta­zik, hogy még mielőtt a je­lenlegi táborokat feloszlat­nák, hazahozza a kint sínylő­dő magyar gyermekeket. A szülök megbízottai rövidesen útnak indulnak. Ezért a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vö­röskereszt felhívja mind­azokat a szülőket, akik ha­za akarják hozatni Auszt­ria területén lévő gyerme­küket, hogy ajánlott levél­ben, posta útján közöljék Ausztriában tartózkodó gyermekük nevét, adatait, kinti címét, vagy pontos cím hiányában az általuk ismert utolsó lakhelyét. A fenti adatokhoz lehetőség szerint mellékeljenek egy gyermekükről készült fényké­pet, s küldjék be mindazokat a leveleket, írásokat, adato­kat, amelyek megvilágítják a gyermekek külföldre jutásá­nak körülményeit, és alátá­masztják hazahozatalának sürgősségét. Készítsenek két példányban írást, amelyben megbízzák az Ausztriába uta­zó szülőküldöttséget kiskorú gyermekük hazahozatalával. Ezt a megbízatást hitelesít­tessék a helyi tanács végre­hajtó bizottságánál. A Ma­gyar Vöröskereszt és a Nők Országos Tanácsa nyomaté­kosan kéri a szülőket, hogy az iratokat legkésőbb július 80-ig juttassák el a Ma­gyar Vöröskereszt kereső­szolgálatához, Budapest, V. Arany János utca 31. A delegáció elutazása előtt lehetőség lesz arra is, hogy a szülők a küldöttség tagjai­val személyesen is találkoz­zanak. Ennek a találkozónak időpontjáról a sajtó és a rá­dió útján értesítik az érde­kelteket. Magyar műszerész újHpusú írógépe Goy Andor, az Általános Géptervező Iroda műszerésze évek óta foglalkozott olvan írógép szerkesztésével, amely az újság- és könyvnyomtatás­hoz hasonlóan szedné egy­más mellé a betűket. A jelen­legi írógépeken o keskeny és széles betűk egyforma helyet kapnak, a sorok nem végződ­nek egy szintben, ezért az írás nem tetszetős és a betűk közötti felesleges távolságok sok papírt fogyasztanak. Goy Andor kísérleteinek megszületett az eredménye. Az Írógépet úgy alakították át, hogy egy-egy leütéskor mindig csak a betűk nagy­ságának megfelelő távolság­ra ugorjon a gép szánja. Egy ötletes tárcsa segítségével a sorok végei egy szintbe ke­rülnek. A feltaláló a könyv­nyomtatásnál használatos be­tűtípusokat szerelt gépére, s ezért az ő gépén írott szöve­get a leggyakorlottabb nyom­dász sem tudná megkülön­böztetni a nyomtatott írás­tól Az író-szedő gépet a brüst­szeli világkiállításon is be­mutatják. Kertész- és ipari tanulókat alkalmaznak az állami gazdaságok A mezőgazdaság belterjes irányban történő fejlesztése megkívánja, , hogy a falusi fiatalok, elsősorban az állami gazdasági dolgozók család­tagjai közül minél nagyobb számban szerződjenek ta­nulóknak az állami gazdasá­gokba. Még ebben az évben szer­ződni lehet a zöldség és kertimag kertész, továbbá gyümölcs- és faiskola ker­tész, szőlő- és szaporító­anyag kertész, valamint a* áes, kőműves, asztalos bog­nár, kádár, szíjgyártó és mezőgazdasági kovács szakmákban. A tanulmányi Idő 3 éV. A jelentkezés az Ipari ta­nuló képzésre vonatkozó ren­delkezéseknek megfelelően az alkalmazó állami gazda­ságnál történik. A tanulók az ipari tanulók­kal azonos bérezésben és azonos kedvezményben ré­szesülnek. A szakmunkás­vizsgát letett Ifjúmunkások további foglalkoztatásáról az állami gazdaságok gon­doskodnak. A műhelyszakmában a vas­ipari, illetve az építőipari és egyéb anyagipari bért kap­ják a szakmunkás-vizsga után, a kertészeti munkakö­rökben a szakmunkás-vizs­gával rendelkezők e? évtől kezdve ugyancsak magasabb szakmunkás (munkacsapat­vezetői) órabért kapnak. Selvemkiállítás Sanghajban A napokban kiállítás nyílt a Sanghajban és Csekiang tartományban gyártott se­lyem- és szaténárukból. A kiállítást a Sanghaji Selyem­iparíársulat rendezte, hogy bemutassa a legközelebb piacra kerülő új divatáru gyártmányokat. A kiállításon több mint 1100 féle árut mutatnak be. Az 1958. évre gyártásra ter­vezett : ,ámos új szaténféle az évszázadokon át népszerű hagyományos stílust és vi­rágformákat követi. A nyomott selyemanyago­kst, inkább az egyszerű, mint a boi yo'ult rajzok jellemzik, kerülik a rikító, feltűnő szí­neket. Az 1958. évre tervezett szatén eg" része vékony, mint a ködfátvol és átlátszó, mint a „szitakötő szárnyai". \ kiíltftás tanulsága szerint a divat az egyszerűség felé halad és kirüli az elmúlt évekb- n felkapott pompázó rajzokat. Á sangháji gyárak a múlt évben 31-szer annyi selyem­árat gyártottak, mint 1949­ben, a felszabadulás éve előtt. Idén 50 százalékkal többet gyártanak, mint tavaly. KBzhiTatali alkalmazottak bérrendezése Megjelent a tanácsok és egyéb államigazgatási szer­vek alkalmazottainak bérren­dezéséről szóló Utasítás. Eszerint a tanácsi és egyéb államigazgatási szervek dol­gozói részére új bérrendszert vezetnek be. A dolgozót be­osztásának, iskolai végzettsé­gének és szolgálati évei szá­mának figyelembevételével sorolják be. A besorolást kö­vetően — a bérrendszer alap­ján — mindenki 5 évenként automatikusan eggyel maga­sabb bérosztályba kerül. Ez­zel egyidejűleg az érintett területen az ötévenkénti 2 százalékos kórpótlék megszű­nik. Az utasítás ez év jünius 1­től visszamenőleges hatállyal lép életbe, a magasabb bére­ket tehát június 1-től fizetik. Szegeden is július 25-én kezdődnek a gyermekbénulás elleni védőoltások Olcsóbb lett néhány élelmicikk ára A mák kilónként 44 forint helyett 40 forint, az egykilós dobozba csomagolt sertéshús krém 34 helyett 20, a félkilós doboz 12 helyett 10, a szov­jet export halpástétom 12 he­lyett 9 forintba kerül. A friss, a konzum, a meszes stb. tojás is általában darabon­ként 10 fillérrel olcsóbban szerezhető be. Dobhártya műanyagból Petre Zdravev, szkoplei or­vosprofesszor felfedezte, hogy a fül megsérült dobhártyája PVC lemezzel helyettesíthe­tő. Számos olyan kísérlet, hogy a fül dobhártyáját kau­csukkal, papírral, celofánnal, vékony aranylemezzel, halhó­lyaggal helyettesítsék, mind­eddig eredménytelen volt. Csehszlovákiában fogyasztják a legtöbb cigarettát Enrripa államai közöl Legújabb statisztikai ada­tok szerint Európában Cseh­szlovákia lakossága fogyaszt­ja a legtöbb cigarettát: az elszívott cigaretták s zárna énenként és fejénként ezer­egy százharminckettő. Az ada­tok azt Is elárulják, hogy a cigarettafogyasztás állandóan növekszik, az Utóbbi években ismét divatba jött a pipa, viszont a szivarozést mind kevesebben élvezik. Ezenkí­vül Csehszlovákiában évente hat torina burnót is elkel. Lapunk vasárnapi számá­ban közöltük az Egészség­ügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatóját a gyermekbé­nulás elleni védőoltásokról. A tájékoztatóban olvashat­tuk, hogy külkereskedelmi szerveink 250 ezer ml (mill. liter) Salk-féle oltóanyagot kaptak a külföldi piacokon. Ez a mennyiség a legveszé­lyeztetettebb korosztály beol­tásóhoz elegendő. Az 1955. január 1—1956. de­cember 31 között született gyermekeket oltják be, a szü­lő, vagy a felelős gondviselő kívánságára. Az oltás nem kötelező, de minden szülő vegye igénybe ezt a lehetősé­get. Ne hallgassanak semmi­lyen ellenagilációra; ne félt­sék gyermekeiket, mert az oltás nem jár káros követ­kezményekkel. Az oltás három injekcióból áll. Az elsőt négy hét múlva követi a második, a harma­dik pedig hat-hét hónap múl­va a másodikat. A védettség kialakulására hosszabb időre van szükség. De az ellen­anyag-képzés megindul már az első- és második oltás után is. Szegeden ugyanúgy, mint az ország különböző terüle­tein, július 25—26-án lesz az első oltás. Városunkban nincs megbetegedés, de előzzük meg; minden szülő oltassa be gyermekét. Egyelőre csak a legveszélyeztetettebb két korosztályt oltják be, de ha­mr.rosr.n sor kerül — előre­láthatőan még ez év végén vagy a jövő év elején — fél­évestői ötéves korig a gyer­mekek oltására. A Szegedi Járvány- és Köz­egészségügyi Állomás hama­rosan plakátokat jelentet meg. ezeken pontosan fel­tüntet k az oltások helyéi, idejét és a legszükségesebb tudnivalókat. FURCSA ELNÉZÉSRŐL fecsegnek mostanában egyes emberek. Koncepciójuk lényege röviden: Aki valamilyen hibát követett el ok­tóber 23 és november 4 között, vagyis a szörnyű eszmei káosz közepette forradalomnak nézte vagy hitte az el­lenforradalmat, annak most szerényebben kellene vi­selkednie, elnézőbbnek kellene lennie az opportunista jelenségeket illetően. Nagyjából hasonló nézetet fejteti ki legutóbb szerkesztőségünkben Salamon Pál elvtárs, a Népszabadság munkatársa is. Ha meggondoljuk, hogy az ellenforradalmi táma­dás idején a kommunisták is szinte valamennyien kö­rettek el kisebb-nagyobb hibát; hogy tévedtek egyik vagy másik dologban, akkor világos: a fentebb említet fecsegők — tudatosan vagy nem tudatosan — le akar­ják szerelni a kommunista harckészséget, szét akarják bomlasztani a tömegek cselekvő egységét az ellenfor­radalmárokkal szemben. A döntő dátum 1956 november 4. Azokat a pártta­gokat. akik a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után is elnézők voltak az ellenséggel szemben, vagy még ma is hajlandók megbocsátani egyes aktiv ellenforradalmároknak, nevelni, sőt bírálni kell. Szükség van erre, hogy éber és az ellenséggel szemben kíméletlen legyen minden tisztességes mun­kás, értelmiségi vagy dolgozó paraszt. De ki nevelje és ki bírálja őket, ha annakidején valamennyien téved­tünk egyben, s másban? Egészen nyilvánvaló: azoknak kell segiteniök és bírálniok a bizonytalankodó, a ma még itt-ott „megértő", esetleg megalkuvó elvtársakat, akik már levonták elkövetett hibáikból a tanulságot és nem hajlandók többé kesztyűs kézzel bánni az ellen­forradalmárokkal. Különben napjainkban is ott tarta­nánk, hogy a nép ellenségei nyugodtan halásznának a. zavarosban, s újabb fegyveres akcióra készülődnének. Lám, ilyen képtelenség azoknak a „logikája", akik arról fecsegnek, hogy aki tévedett október végén, az legyen most is szerényebb és elnézőbb. Türelemre van szükség, mert az nagyon fontos a tévelygő párttagok és pártonkívüliek nevelésében. De az elnézésnek, az el­lenséggel szembeni megalkuvásnak nem engedünk töb­bé életteret. Helyes döntést hozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Csak üdvözölni leh?' hogy az ellenforradalom során megrokkant vagy mc­halt becsületes emberek, Illetve azok hozzátartozói nyug­díjat kapnak. Népünk köréhen általános megelégedést keltett ugyanakkor, hogy nem Igényelhetnek nyugdijat azok a személyek, akik fegyvert fogtak a néphatalom meg­döntéséért, s azok hozzátartozói sem, akik az ellenforrada­lom oldalán harcolva haltak meg, vagy akiket ellenforra­dalmi cselekmények miatt végeztek ki. Az elfogadott tör­vényerejű rendelet-tervezet híven kifejezi a szocializmus híveinek akaratát: mindent megadni azoknak, akik egész­ségüket, vagy életüket áldozták a munkásosztály hatalma fennmaradásáért, de semmit nem adni azoknak, akik a ki­zsákmányolást akarták újra meghonosítani hazánkban. Nem szégyelljük, söt büszkék vagyunk arra, hogy többé nem dédelgetjük megölö ellenségeinket. Éppen elég sokáig voltunk jóhiszeműek. Elég sokáig tűrtük, hogy az "Objektív demokrácia* szószólói, mindenféle úri paraziták dúskálhass ­nak a nép által létrehozott javakban, a nép életnívójának rovására. Végre a gyakorlatban ls kezdünk Igazén érvényt szerezni a proletárdiktatúrának. Ha eddig tűrtök Is, hogy az etlenforradalmárok sok esetben jobban boldoguljanak, mlnt a szocializmus csendes és szerény cpitői, ezután azt mondjuk nekik: Magyarországon többé nem élvezhetnek állami anyagi támogatást azok, akik ismét vérbe akarták fojtani a dolgozó tömegek szabadságát. Hogy lamentálnak majd a szabadctirópás "demokra­ták* nyugaton és idehaza? Lármájuk etíér a kozmoszba" Hazánkban most már egyetlen haladó ember sem hagy.i • magát megtéveszteni a burzsoá objektivizmus hazug jels? válói, s nem csinál magának gondot abból, hogy miből él­nek majd meg a "szegény* ellenforradalmálrok. Üdvözöljük az Elnöki Tanács döntését, S a magunk ré­széről ügyelünk arra, hogy a törvényerejű rendelet követ­kezetesen megvalósuljon,

Next

/
Thumbnails
Contents