Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

.4. Szerda, 1957. Jdltag t#. VVE L A közelmúltban zajlott le Szegeden az énekkari kultúra egyik nagy seregszemléje, a szegeili országos dalostalálkozó. A dalosünnepség nemcsak a szegedi énekkarokat mozgatta meg, hanem sok vidéki énekegyüttest is fellelkesített az ünnepségen való részvételre. A kórusok hangversenyei, a tapasztalatcsere-megbeszélések mind igen hasznosak voltak a kórusok további fejlődése szempontjából. Az ünnepség óta az énekkarok már megkezdték nyári szabadságukat. A külünbözö üdülőhelyeken azonban a hangulatos esti beszélgetéseken szóba kerül a dalosünnepség egy-egy kedves mozzanata, soha el nem felejthető emléke. A dalosok bizonyára szívesen emiéheznek vissza a zászló felszalagozására is. (Második kép.) A Jutagyár táncoslányai kötötték az emlékszalagokat a sohfvtizedes lobogókra, és azokra is, amelyek ezen a találkozón vettek először részt. Az ünnepség kezdete, mikor az ezernél több énekes egyszerre énekelte a Himnuszt, szintén a legnagyszerűbb pillanatok közé tartozott. (Harmadik kép). Felejthetetlen a dalosünnepség a szegedi KISZ-együttes női karának tagjai számára is, akik ezen a dalosünnepségen mutatkoztak be először a nagyközönség előtt. A női kar kiválóan szerepelt Waldmann József karnagy vezetésével. (Első képűnk.) Az együttes további fejlődését azonban nagy gond akadályozza. Nincs az énekkarnak állandó próbaterme. Hol itt, hol ott tartják összejöveteleiket, ami gátolja az énekkar számbeli gyarapodását és művészi fejlődését. Nagyon itt volna az ideje, hogy ezen lür5 gösen segítsünk. Az őszi évadban újra induló munkának már nem szabad, hogy ilyen akadályai legyen. 'JHMM*HMHM«HMIMMHMHM«H : : • • • • | Absztrakt problémaí • * i i • Egy hamburgi kép- • • keretgyár azt a megbí- j £ zatást kapta, hogy ké- £ £ szítsen keretet néhány £ £ absztrakt festményhez. £ : A megbízatás teljesítése : : közben azonban bonyo- j ! dalmak támadtak: ugya- j • nis senki sem tudta í • megmondani, hogy az • • absztrakt-képeknél hol ; £ van "fent" és a "lent". • £ A cég mégis megtalálta £ £ a megoldást: a keret • £ mind a négy oldalára • £ akasztót készített. így £ : azonban az absztrakt- £ £ képek vásárlói kerül- £ : nek nehéz helyzetbe, £ : mert eddig legalább azt £ : tudták, hogyan kell fel- £ : akasztani a képet. Bemutatják Szegeden a dzsessz-argonát Szombaton az újszegedi szabadtéri színpadon nemcsak művészi, hanem érdekes és különleges zenei eseményben lesz része a szegedi közönségnek. A „Nyáresti muzsika" című műsorban Selmeczi István orgonaművész és tánczenekara lép fel az elektromos dzsessz-orgonával. Ez a dzsessz-orgona egyelőre még egyetlen Magyarországon. Magyar elektromérnökök találmánya, amelyet a közelmúltban filmhíradóban láthattunk és a „Két vallomás" című filmünkben is hallhattunk. A mintegy két mázsás bonyolult szerkezetben 140 rádiólámpát helyeztek el. Az est műsorának kiemelkedő száma lesz ezenkívül Gyurkovics Mária Kossuthdíjas kiváló művész fellépése, aki a közelmúltban érkezett vissza a csehszlovákiai zenei fesztiválról és Szabó Miklós Jászay Mari-díjas, aki 3 hónapi szovjetunióbeli vendégszereplésről tért vissza. A műsort Erdélyi Nóra és Szegedi Gyula táncdalénekesek, Herendy Manci előadóművésznő és a 2 Athos kézegyensúlyozók számai színesítik. Az előadás fél 9 órakor kezdődik. kedvezőtlen idő esetén pedig fél 6 órakor és fél 9 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban. A Kínai Népköztársaságban vendégszereplő magyar labdarugó utánpótlás válogatott hétfőn játszotta harmadik mérkőzését. Ezúttal ismét Senjanban mérkőztek a magyar labdarúgók. Ellenfelük a népi felszabadító hadsereg csapata volt, amelyet szép küzdelem után 2:0 arányban győztek le. A magyar együttes kedden délelőtt Lushun Darienbe utazott ,s itt játssza legközelebbi mérkőzését. SAKK, ím u jt\ ±\_ iv 1111 •TVTTffTVVVVTVTWVTVVWVVWVTVWVVVVVrrVVVVVVTVTVTTVTTTTTV Szép szegedi sikerrel zárult az országos bajnokság elődöntője. Sajnos az Országos Sakkszövetség a verseny kezdetének megállapításánál nem volt tekintettel arra, hogy az egyetemi hallgatók július közepéig vizsgáikkal el vannak foglalva, ezért az indulásra jogosultak közül többen nem játszottak. A 11 részvevős mezőnyben nyolcnapos küzdelem után a szegedi Bodnár győzött 7 ponttal, második lett Rieger 6 és fél ponttal. Utánuk öt versenyző ért el öt és fél pontot, s köztük a Berger—Sonneborn pontértékeléssel állapították meg a helyezések sorrendjét. Harmadik lett ifj. Farkas (Békéscsaba), negyedik Bacsur (Orosháza), ötödik Gocsál (Baja), hatodik Velicsányi (Győr), hetedik Kovács Kornél mesterjelölt (Székesfehérvár). Utánuk következtek: Dózsa, Mosonyl és Prán 4—4 és Kállai 1 és fél ponttal. Az első három helyezett bejutott az országos bajnokság középdöntőjébe. Bodnár megérdemelten nyerte a versenyt, több játszmáját szép támadójátékkal nyerte meg. Rieger az utolsó három fordulóban győzött, s ezzel biztosította kitűnő helyezését. Feltűnő volt Kovács mesterjelölt lemaradása, aki ezúttal igen óvatosan játszott. A másik két szegedi, Mosonyi és Dózsa igen rosszul kezdtek, s csak a verseny vége felé javítottak valamit eredményükön. Dr. Horváth Endre Igen jól vezette a versenyt, a zsűrinek dolga nem akadt. A játszmák színvonala elég gyenge volt, de ehhez hozzájárult a versenyteremben uralkodó 40 fokos hőség is. • A városi csapatbajnokságon hét csapat küzdelmében a SZEAC csapata győzött 53 és fél ponttal, második lett a SZAK 46 és fél, harmadik a Gőzfűrész 38 és fél ponttal. Utánuk következtek: Postás 34, Spartacus 28, SZVSE 26 és Textiles 22 és fél ponttal. A SZEAC-tól nem lehetett elvitatni az elsőséget. Meglepően jól szerepelt a jól össze, kovácsolt Gőzfűrész csapata, amely három nagyobb egyesület csapatát előzte meg. A P m * ü IáJt m !§ i Y i ' y • Ili aov §§f fU ɧ jp H i • HÜ iH T ü üs §g •üm 5 i Hl 11 Világos: Kgl, Vf6, Bd3, Fc3, gyalogok a2, b2, c4, Í2, g?„ h3 (10). Sötét: Kg8, Ve2, Ba8, Bf8, Fb7, gyalogok a7, b6, c7, f7, g7, h7 (11), Fenti állásban sötét lépés helyett feladta a játszmát. Olvasóinknak mi a véleményük? A helyes válaszért fej. tőink két pontot kapnak. A múlt heti feladvány meg. oldása: Ha6+, Ka8, 2. Hc7+, Kb8, 3. Ha6+, Ka8, 4. Bb7 és világos nyer. (Llebmann Béla felvételei) ^ Sikeres harmonika-hangverseny a zeneoktatói munkaközösség iskolájában A Szegedi Zeneoktatói Munkaközösség iskolája a múlt hetekben tartotta évzáró ünnepélyét nagy közönség előtt a Tanítóképző tornatermében. Ott a vonós tanszak tanárainak quintettje jelentett művészi meglepetést, amelyet most, vasárnap követett a második meglepetés, az iskola harmonikatanszak növendékeinek bemutatkozásával. A műsorban kiemelkedett Lukács Dénes és Fenyő Péter VIT-kiküldöttek meglepő virtuóz s a közönséget elragadó teljesítménye. Mindkettő a Budapesti Szakszervezeti Pedagógus Zeneiskola tanárai. Fenyő Péter brilliáns technikával Mendelssohn hegedűversenyével és Liszt II. rapszódiájával ért el nagy sikert, Lukács Dénes pedig harmonikáján Bach D-moll Toccata és Fugájával valódi orgonaszerű hatásokat váltott ki, amelyet ezen a hangszeren kevés művész ért el. Büszkék lehetünk, hogy a két hét múlva Moszkvában lezajló VIT-vcrsenyen ez a két fiatal művész is képviseli a magyar művészeket. A Barcelonában vasárnap megkezdődött nemzetközi hatos vízilabda-tornán hébfőn három mérkőzést játszottak. Bemutatkozott a magyar csapat is. Könnyed játékkal, fölényes 10:1 (4:0) arányú győzelmet aratott a magyar válogatott Ausztria együttese ellen, A

z egy anyától való két pú, Antal és József, nemigen szoktak egymásra ajtót nyitni. Mindegyikőjüknek megvan a maga baja. Antal a húszegynéhány hold földdel és tanyával bajlódik, meg egy csupa hús-vér, de magtalan, gyerektelen asszonnyal, akin — Antal szerint — nem fog az Isten áldása, pedig a legjobb orvosokhoz hordta, hogy csináljanak vele valamit. Józseféknál viszont alig férnek meg a kis házban, annyian vannak. Hét gyerek pusztítja náluk a kenyeret. A juttatott néhány hold földhöz pedig még egyik sem ragaszt egy gazszálat sem, csak elvesz belőle, mert sok kicsi cipő, sok kicsi ruha kell nekik. Legfeljebb a tizennégy esztendős Ilonkának, a legnagyobb lánynak lehet hasznát venni a házkörüli munkában. Nehezebb dologra azonban nem való; olyan nádszálvékony gyereklány a lelkem, hogy tán bele is szakadna, mert olyan beteges, anyja-fajta. A két testvér, Antal és József nem is nagyon hasonlít egymásra. Antal olyan, miru egy jóltáplált hörcsög. Kövér, pirospozsgás arcpárnáiba annyira benőtte magát az arcizomzat, hogy még a nevetésre sem mozdulnak meg a petyhüdt izmok. A dagadt tuskólábak tekintélyes hústömeget mozdítanak Antal személyében. Ami Antalnál a többlet, éppen az hiányzik Józsefről, a keszeg, kis emberről, akit nap mint nap megnyúz a hét gyerek, meg egy beteges, vérszegény asszony. No majd, ha a gyerekek egymásután megemberesednek, valamit én is csak felszedek magamra — gondolta sokszor magában József, így tűnődött akkor is, amikor egyik alkalommal Pusztamérgesen összetalálkozott az ivóban Antallal, aki meginvitálta a szegény testvért egy pohár borra. — Hát nálatok mi újság, Józsi, hogy vagytok otthon annyian? — kezdte a beszélgetést Antal, s választ sem várva fenékig itta a bort poharából. Józsefnek nem akadt egy keserű szava sem sorsa menetéről. Minek az? Dicsekedni valója sincs, Antal meg ránézésből is láthatja, hogy nem tollasodott meg azóta, amióta utoljára találkoztak — gondolta József, és megragadta ő is a poharat, s szinte egy nyelésre gördült le torkán az ital. Kisvártatva bökte csak ki a kurta választ: — Megvagyunk. Kettőjük közül a szaporábban beszélő mindig Antal volt, most is ő vitte a prímet, József meg csak nagyokat hallgatott. — Azt a lányt, az Ilonkát azért ideadhatnád megint a nyárra, hallod-e, testvér! Nagyon ellténe most a segítsége. Az aszszony is úgy megszívlelte esztendőkor az ügyes kezéért, hogy még most is bánkódik, amiért úgy otthagyott bennünket, mint Szent Pál az oláhokat.• LETTMVEK J

ózsef nem szók semmit, csak forgatta maga előtt az üres poharat. Antal újabb két fröccsöt kért, meg még külön egy litert, szódával. A második, vagy harmadik liternél szólt csak Ilonka lányáról József, de akkor aztán) úgy, ahogy csak kifért keserű szívéből: — Nem adom, mert rosszul bántál vele, Antal. A gyönge lánnyal almoztattál, meg teli korpászsákokat kínlódtattál vele. Látástól-vahulásig talpon volt, ezért hát keress magadnak cselédet másutt. Az Ilonkát nem adom, az az én gyerekem, Antal! — De ki vagy vele, majd elveszi azt tőled más, és még egy vasat se hajit érte. En legalább etettem, a nyűves istenedet, hallod-e?! — fakadt ki Antal hirtelen, s hadonászó, tömzsi kezével lecsapta az asztalról a poharat József elől. Erre a sértésre mindketten úgy föléreztek, mintha kést vágtak volna az elevenükbe. Antal bánta már hirtelenkedését, és nyomta volna vissza a sovány kis embert a székre, de az nem ült le, hanem kifordult az ajtón. Antal egy darabig bambán meredt maga elé, majd 5 is megindult kifelé. Eltolta kerékpárját az ivó elöl, és József után iramodott. Az már jól bent haladt az úton, ahol dülöngélve egyre csak azt hajtogatta fennhangon: — Nem adom az Ilonkát, testvér! — Hát ne add, fújd fel a.-.-. Lehet még nekem is gyerekem, van mivel és kivel és miből, van ott föld is elég, a keserves úristenit annak a magtalan asztzonynak, aki egyszál magamra hagyott! — bömbölte vérbeborult szemmel a maga keservét Antal, amikor utolérte testvérét. József nem szólt semmit, rá se nézett, hagyta, hadd fújja ki magát Antal. Így érték el a kétfelé vivő útelágazást, ahol egyikőjüknek jobbra, a másikójuknak balra kellett volna hazafelé tartani. Antal azonban nagyokat düllöngélve megbotlott kerékpárja pedáljában és elvágódott. József visszafordult, hogy segítsen neki felkelni. Ahogy lehajolt hozzá, Antal úgy lábszáron rúgta, hogy a fájdalomba szinte beletorzult az arca és megtántorodott. — Még nekem jössz? Nem elég, hogy nem adod a lányod, te senkiházi!? — ordította Antal, ahogy feltápászkodott, miközben a kerékpárról szinte letépte a pumpát és nekiesett a hétgyerekes apának. Annak még szólni sem volt ideje; hogy nem 6 lökte el a dühöngő embert. Lehajolva az erős rúgást tapogatta még a lábaszárán, mikor a pumpa csattant a fején, s arcra bukott az átmentén és ott is maradt. Antal hármat-négyet ütött és meg is rugdosta az alélt testet, aztán magára hagyta az eszméletlen, tehetetlen embert. U

gy szedték fel az útról Józsefet a közeli tanyabclielt, akik a mentőkért is telefonáltak. Kevés híján közel húsz napig nyomta az ágyat a klinilián. A hangja azóta vált olyan síróssá, hogy a tárgyalóteremben is el-elcsuklott, amikor vallania kellett Antalra. Nem a maga baját, hanem a gyerekeit emlegette ott is, a gyerekeit; akik a beteg anyjukat rágták a kenyérért, amíg ö betegen feküdt. A tuskólábút nem nagyon érdekelte, hogy mit evett addig a hét gyerek otthon, amíg az apjuk a klinikán feküdt. Az sem aggasztotta, hogy mit esznek ezután, mivel a kis keszeg embert — a súlyos ütések okozta idegbántalmak miatt — minden ok nélkül elfogja otthon és mindenütt a sírás. Valami finom, érzékeny húr megszakadt benne, s ezt az életet már így éli le József, akinek ide írhattam volna a teljes, valódi nevét is, de ö nem akarta. Antal ügyvédje egyre biztatta Józsefet,• hogy béküljenek ki, mert micsoda testvérek is ők, ha még ennyit sem tesznek meg egymásnak. Mert miért is kerülne Antal három hónapig börtönbe? Miért is, hiszen mindketten részegek voltak, s a fene tudja már, hogy ki kezdte a verekedést. Nem volt rá tanú. Az pedig igazán nagy öröm, hogy nem Antalé, hanem az övé a nagylány, az Ilonka, no meg a többi, a hat apróság is. Az igaz, hogy Antalnak a felesége révén bőven van mit a tejbe aprítania, de az ne eméssze Józsefet, hiszen mégiscsak ö a jobbik testvér, ő: József. József az ügyvéd űr békítő szándékát csak magában mérlegelte. A szeméből olvastam ki, hogy nem haragszik, és nem is akarja börtönbe juttatni az Antalt, csak az ne kérje többet az Ilonkát, mert úgysem adja oda, amíg ö mozdítani tudja kezét-lábát. Az Ilonka, az az ő lánya, Antalnak ott s-an a tanyája, meg a jó földje, amit az asszonya kapott a pendelye mellé, boldoguljon azzal. A

tuskólábú börtönbüntetését felfüggesztették, s ugyanakkor megindult egy másik per, József kárpótlásának pere, amely egy icipicit megapasztja majd Antal tanyáját, ahol eddig minden magot áldás kísért, csak a szerelmet nem. Abból nem fogamzódolt Antaléknak más, csak a gyűlölet, amely felégetné még a testvére kis vackát is, mind a hét gyerekkel együtt, mert az Enyém, a Van, a Juss birtoklása és örök-, lése kegyetlenül előre veti árnyékát. Lődi Ferenc