Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

Az eltűnt sör és szódavíz nyomában Van is meg nincs is hűsítő ital a kánikulában A napok óta tartó hőhullám még az árnyékban is megolvasztja az aszfaltot A tikkasztó hőségben a hűs, árnyas helynek most olyan értéke van, mint a legcsikorgóbb télben a jólfűtött szobának. Kutató körúton A szerényebb emberek mostanában megelégednének egy pohár gyöngyöző szódavízzel, esetleg málnafröccsel is, természetesen olyan jegesen, hogy a poharat lepje a leheletszerű pára. — Ekkora naivitást! — mondja erre a nyájas olvasó, — hiszen a vízcsapok is csak csöpögnek, a sör és a inálnafröccs pedig nincs sehol. — Hová tűnt hát a sör és az üdítő ital? — ezt kérdeztük "kutató munkánk" közben a Tisza étterem üzletvezetőjétől. Az elmúlt hét szombatján és vasárnap tizenkilenc hektó sörrel rendelkeztünk, valamint 320 másfél literes üveges sörrel. Ebédhez, vacsorához mindig tudtunk felszolgálni sört, sót vasárnap záróráig folyt nálunk a folyékony kenyér, — mondta Varga üzletvezető. Elúsztak a halak? Mi azonban ehhez hozzátesszük, hogy szombaton és vasárnap délután náluk se volt sör, nyilvánvalóan így kívánta az üzleti érdek, a "több nap, mint sör" elve. Söt a halászteremben sem halat ettek vasárnap este, hanem pirított májat, jóllehet Szeged alatt folyik el a Tisza. Sajnos, még közvetlenül a Tisza partján sem volt más a helyzet. Vasárnap este 9 óra után sem a Kőrösinéi, sem mellette, a kis-Körösiféle halászcsárdában sem le négyszáz üveget kér az étterem. Az Alföldi Étteremből a minden titok nyitjához fordultunk, mégpedig a Kőbányai Sör- és Malátagyár szegedi kirendeltségéhez. Bozsó László pincemester egyenesen a nagykönyvből diktálta a számokat, előbb azonban 18—20 sör-rendelést útnak indított a város különböző területére. Arra a kérdésre, hogy hova tűnt a Délibáb ég a Kinizsi sör és némelyütt miért csak a drága Porter sör kapható, mosolyogva válaszol Bozsó elvtárs: — Azt közvetlenül Budapestről szállítják, azokhoz nekünk semmi közünk, csak a kőbányai commershez, amit nálunk fejtenek le. A könyvelés beszél minden sörtelenség ellenére is. Ez év júniusában 7109 hektó sör futott ki tőlük a múlt év hasonló hónapja 6806 hektójával szemben. Most is két autó és két lovaskocsi szinte megállás nélkül szállít kora reggeltől késő estig. A szombaton beérkezett négy vagon sör a napi 60—70 hektós átlagos fejtés után hagyja el a telephelyet, emellett termé-, szetesen a hordós söröket is fel-felguringólják a kocsikra. Új sörgyár kellene A telep kapacitása csak napi 40 hektós fejtésre van berendezve, ők azonban egy házi megoldással megtoldották még 20—30 hektóval. A Belkereskedelmi Minisztériummal és a tanács kereskedelmi osztályával kötött szerződésnek eleget tesznek, az általuk vállalt szállításban sehol nincs lemaradás. A mai fejtési munkálatokat azonban nem tudják megkettőzni, ehhez új sörgyár kellene, amelynek a befektetése hetett halhoz jutni. Mi viszont három év leforgása alatt teljesen megtérülne — mondta a pincemester. Érdemes ezen gondolkozni! Vasárnap is készül a szikviz Legutoljára hagytuk a Szikvízüzemet, ahol megállás nélkül, két műszakban töltik az üvegeket. Naponta 160 hektoliter szódavíz hagyja el a telephelyet, 25 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. — Az emberek már nagyon kimerültek, még vasárnap is dolgoztunk — mondta Bürgés elvtárs, miközben előttünk lapozta a szállítási naplót. — Hat-hét fuvar egyegy kocsinál, s a legtávolabbi megrendelőnél is igyekszünk naponta legalább egyszer cserélni üveget. Kiderült az Alföldi Étterem panaszának titka is. A Szikvízgyár ugyanis nem készpénzt kér üvegbetétként, hanem egy garancialevelet, hogy három napon belül visszakapja az üres üvegeket, ellenkező esetben az illetékes vállalat egyszámláját megterhelik az üvegek árával. Búcsúzáskor Bürgés elvtárs azzal vigasztal bennünket, hogy szikvíz lesz, ha kapnak szénsavat. E tekintetben ugyanis nagyon rossz kilátások vannak, hiszen Budapesten, sőt az ország egész területén akkora most a fogyasztás, hogy nem győzi a szénsavgyár sem. Mégiscsak jó lenne!... Hol van hát a sör, a málnaszörp és a szóda? — kérdezzük mi is az olvasókkal. A nagy kánikula megszűntével bizonyára megszűnik ez a mai nagy gondunk, azonban addig is szeretnénk inni sört, málnaszörpöt és szódát — természetesen jó jegeset. „A sebész csodák nélkül tud gyógyítani és szavak nélkül tesz csodát" Beszélgetés Jáky Gyula orvosprofesszorral, az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatójával Nem volt könnyű dolog dr. Jáky Gyula sebészprofeszszorral, az I. sz Sebészeti Klinika igazgatójával a beszélgetést összehozni. A professzor, akit mint a TTIT megyei elnökét megyeszerte tisztelnek, akinek hírneve, mint sebészi, az ország határain is túlra terjed és mint vei, melyeket a professzor nap mint nap forgat munkája után, pihenésül. Orvostörténeti munkák is bőven akadnak. Közöttük a Magyar Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, melynek Jáky Gyula professzor a szerkesztőbizottsági elnöke. A legutóbbi számban Schoepf Mex -c rvostörténészé is ismerős az rei Ágostról, a szabadságharc korabeli neves orvosról írt gondos, terjedelmes tanuleuropai orvostörténészek előtt, nem szívesen ment betott csoportok azonban kirángatták a teremből mindazokat, akik Jáky professzor józan szavaira hallgattak. Az orvosi etika parancsa Nemcsak a hallgatók soraiban lángolt fel ezekben a napokban az ellenforradalmi hév. Voltak az Orvostudományi Egyetem professzori kale a beszélgetésbe. Azt mond- mánnyal szerepel Az anyaják róla tanítványai, hogy got Európa nagy könyvtárai- n olyanok 08 a sebészeti notvt enziwnil nr> L. 1 1 . . „.. 1 ' ! I D í 1/ 11 UCCreiolonrnt lrnreKil l-m ból kapta mikrofilmre véve. A beszélgetést hiába akarom a közelmúlt eseményeiklinika asszisztensei között is akadtak, akik elvesztették a fejüket. Október 26-án regre fordítani. Jáky professzor gel operált Jáky professzor; 2/n^JL.i kitéí\a válaszadás Gyomorműtétet kezdett el, elöl, pedig neki nincs mit , szégyelnie Az októberi na- amik°r berontott a műtőbe pókban, amikor meg lehetett magából kikelve egyik munvolna érteni ha ő is "feilá- katársa: Kelemen adjunktus; jobban"'riörfol "<?/ff?fil S°kka.! Abba akarta hagyatni nem szereti az ünneplést, még a szokásos "családi megemlékezések" elől is Pestre szökik. A mostani találkozónak pedig van különös indító oka is. A professzor, aki a felszabadulás utánt követő években szilárdan és állhatatosan a helyi pártszervekkel őszintén együttműködött, akire a párttagok is, s a bárt- jobban dédelgetettek, Jáky té{ t hogy a .Forradalmi Tavezetés is mindig számíthat- professzor nem kapaszkodott ' ' '7, ^válasszák tak, az Akadémia, a minisz- az ellenforradalmi hullám nacs elektorait megvaiassza*. tórium részéről indokolatlan tarajára, nem akarta önmamellőzöttséget kapott. Ugyan- gát jobbra való túllicitálásakkor nálánál, jobb össze- sal "igazolni«. Azok közé köttetésekkel rendelkezőket tartozott, akiknek volt bátorezek a felettes szervek fut- ságuk arra, hogy nyilvánvatattak, kitüntetésekkel hal- lóan elítéljék a legforróbb napokban is a népi demokrácia rendszere ellen lázongók magatartását. utakra móztak el, külföldi küldték őket. Jákv — . szor tízéves szegedi prof eszszorkodása alatt moa. ben jutott el először külföldre, Lengyelországba, a VIII; lengyel orvostörténészi kongresszusra. Most kapott először munkásságát és emberi Október napjaiban Hallgatók, és az asszisztenciájahoz tartozók közül azok, magatartását egyaránt meg- akik akkor is együtt éreztek becsülő kitüntetést is. vele, akik védelmet is kaptak tőle, élénken emlékeznek néhány ilyen határozott megnyilvánulására. Október 26 körül például a hallgatók gyűlést akartak tartani Jáky Tudomány és helytállás A szoba, amiben fogad képekkel, könyvekkel telve. A beszélgetés is könyvekről indul. Krúdy művei sorakozA professzor a felizgatott adjunktus többszöri erőszakos követelése ellenére sem volt hajlandó abbahagyni a gyomorműtétet, bár Kelemen adjunktus erőszakoskodásait még 6zovjetellenes rágalmazásokkal is tetézte. Az orvosetika Jáky professzor számára nem kiváltságlevél, hanem lelkiismereti parancs. Ezekben a napokban az orvosnak és főleg a sebésznek az a feladata, hogy a betegéinél maradjon, nempedig ez, hogy az utcán ugrándozzon. — mondotta Jáky professzor számtalanszor, mikor néhány professzor óráján, a Nagy Imurív mf,v»i ,re"kormanyhoz elküldött el- kollégának ellenforradalmi nak az gSsan Sfigg?1 "TSSfi 6ÜndÖrRéSét láUa" Mín Wiban Ír°dalmÍ -Szondását ö nem- A égetésen tanulmányok a magyar iro- csak az óra hogy halhoz?! Jóformán zönséges vízhez sem! Sör, szóda, málnaszörp csak mint fogalom lebegett a strandról hazatérők szeme előtt. Mindkét Kőrösiéknél 41 forintos bort mértek. De kinek kel! ilyen hőségben bor, lőleg ilyen zsebbevágó áron. A kis-Kórösinél egy elszánt vendégtársaság végül "huszár rostélyost" kért: kenyeret, sót, paprikát, A csárdások mondhatná* erre: "Ja, kérem, vasárnap csúcsforgalom volt". Erre viszont mi azt mondjuk, hogy az elmúlt hét pénteken nem volt csúcsforgalom és délután 5 órakor "már", vagy »még" nem lehetett kapni semmit a két szóban forgó csárdában. Mostanában sokat beszélünk a jövendő idegenforgalomról, ám, ha ez így tart, mi egy szál külföldit se mernénk a halászcsárdákba vinni, mert kel nap alatt kimérik azt a kevéske 20 hektó sört, az úgynevezett havi kontingenst s akkor mi tesz? Ugyanaz, mint nia. kö-' V1SZ°_ °m éV lerorgasa —f)1 polcokon klasszikusok könydalom nagyjairól, a"könyves- ^aszkodnb amegtartásához nnlrnkrm WIqm-íÚ.,,,,.!, líx— ragaszkodott a ÖLEIM az Állami Áruházban — Jaj, de csodás. — Jaj, de szép. , •Ezt nemcsak Hófehérke mondja, hanem azok az emberek is, akik tűző rutpon, meleg nyári estéken ott tolonganak az Állami Áruház kirakata előtt. Még mindannyian jól emlékszünk a szép és ötletes nyári kirakatra: a hal helyett fürdőruhát fogott rút horgász arca még elevenen él emlékezetünkben, és máris újabb kirakatban gyönyörködhetünk. Hófehérke és hét törpéje dig a cipős kirakat. Már elkészítették az augusztusi, az iskolai kirakat tervét is, de ezt nem árulták el, féltik az ötletet, hiszen Szegednek sok kirakata és kirakatrendezője van. Szóval a kirakatok anyagának megbeszélése után összeül a dekorációs osztály. „Ötletórákatf szöntik augusztus 20-át, alkotmányunk napját és november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját.i hallgatóság előtt, hanem azt ls kifejezte, hogy nem ért egyet a Pestre küldött követelések tartalmával. A professzor magatartása két táborra osztotta a diákságot. Pluhár István hallgató szenvedélyesen tiltakozva a sztrájk ellen elmondotta, hogy ő termelőszövetkezetben dolgozott, kitüntetésnek tartja, hogy tanulhat; a diáksztrájk méltatlan a diáksághoz. Az erőszakos, néhány el(Zs.) vakult fasiszta által megvadíAz illetékes helyen Mit mond minderre a tanács kereskedelmi osztálya? — Olyan magasra csapott a sörfogyasztók száma, hogy ezt nagy hirtelenében nem lehet kielégíteni. A ve ídéeIótóiparnak szánt sörmenynyiség valamennyivel kevesebb, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Közben gondolni kell az aratókra is: a szegedi termelőszövetkezetek közvetlen 140 hektoliter sört kaptak ebben a kánikulás időszakban. Arra a kérdésünkre, hogy a tiszaparti halászcsárdában miért nincs sör és málnaszörp, azt a választ kaptuk, hogy ezen igen csodálkoznak, hiszen a földművesszövetkezet a tavalyinál jóval több sört kapott erre a negyedévre, mégpedig 790 hektolitert. Az Alföldiben Az Alföldi Étterem üzletvezetője arról panaszkodik, hogy a Szikvízüzem 25 forintos betétet kér minden egyes otthagyott Bzódásüvegért, ha mondjuk, a szokásos száz üveg rendelés mellett — ügyesen összeállított szöveggel és dallal — örül a sok szép cipőnek. Százan, ezren gyönyörködnek nap mim nap a kirakatban. Érdemes megnézni, mi van a kulisszák, a szép narancssárga színű tapéták mögött. Bonyolult szerkezet, villanymotor, sok-sok kapcsqló, magnetofon, erősítőkészülék, izgalmas fémkapcsolú... Es mind e mögött mi van? Sok gondos munka, négy ember ötlete és művészi kivitelezése. Az Állami Áruház dekorációs osztályán négyen dolgoznak: Bódi László, az osztályvezető, kirakatrendező, Törzsi Miklós kirakatrendező és rendező, Matkó Béla grafikus, Rengei László modellezőtechnikus. Kérésünkre elmondták, hogyan készül a kirakat. Havonta egyszer rendezik át az áruház valamennyi kirakatát. A mozgóhirakalokat kéthétenhint kell cserélni, mert hosszabb idő után unottá válik. Az igazgató, áruforgalmi osztályvezető és a dekorációs osztály vezetője minden hónapban megbeszéli a kirakattervet, asaürint, hogy a szezon, vagy az a hónap milyen áruk propagálását kívánja meg. Ezért készült el az elmúlt hónapban a fürdőruhás, most. petartanak, majd a legjobbakat feljegyzik, és ezek közül választják ki a legjobbat, a "íegszemfogóbbat«. Sokkal több munkát jelent a mozgókirakat. A hófehérkés kirakathoz képes meséskönyvet szereztek, iparművésszel készíttették el a törpéket, Hófehérke fejét Törzsi Miklós agyagból megformálta — tehát szobrászkodnak is —, azután a Tudományos Eszközöket Gyártó ESZben elkészítették papirmasséból. A figurák mozgásához szükséges csapágyért felkutatták az egész várost, a világításhoz szükséges színes celofánt a virágüzletből, a színházból és a Bizományi Áruházból szerezték be, lemezeket a tisztiklubtól kölcsönöztek és ők, a kirakatrendezők még rímeket is faragtak. Nagy munka volt. Már akkor megkezdték munliálatait, amikor a horgász-embert kirakták. Jóízlésű művészek az Állami Áruház dekorációs osztályának dolgozói. De jó kereskedők is. A múlt héten, szerdán bontották le a három kirakatot és csütörtökön délelőtt már "íe is leplezték:« az újakat. Szerdán egész éjjel dolgoznak, mert úgy vallják, hogy a kirakat KÖNYVESPOLC Opitz: TÁBORNOK ŰR. (Európa). Kb, 224 kötve. I oldal, üzlet szeme. Terveikről nem sokat beszéllek, nem azért, mintha nem lenne, hanem azért, niert azokat titokban tartják, hadd legyen meglepetés. Annyit azért elárultak. nagyon szép kirakattal köA világsajtó Opitz e könyvét Hasek Svejkjéhez hasonlította. Ebből csak annyi igaz, hogy Opitz regénye is szatíra, méghozzá antimilitarista szatíra. A hűs nem tisztiszolga, hanem a modern időknek megfelelően sofőr, a tábornok úr gépkocsivezetője. Horlacher, az őrmesteri rangban levő sofőr számol be a háború végvonaglásáról, s a háborút követő évek zavaros németországi viszonyairól. Cinikus hangú beszámoló ez. és az élesszemű hivatásos altiszt megfigyelései, „aranyköpései", kom mentárjai a szatíra leghatásosabb leleplező erejével találnak célba. Reymont: NÉPÍTÉLET. (Európa). Kb. 240 oldal, kötve. Reymontnak, a nagy lengyel realista írónak itt egybegyűjtött elbeszélései ugyanazokat az erényeket tükrözik, mint főműve, a Parasztok. Meglátja a városi és falusi szegénység életét, a nyomort, a sötétséget, de ugyan., akkor neim marad érzéketlen szemlélő, hanem állást foglal, részvétet és gyűlöletet kelt, elítéli az igazságtalanságot. Amit meglát, művészi erejű, drámai feszültségű képekbe foglalja. Erénye még elbeszéléseinek, hogy témájuk igen széles skálájú, hangulatban is változatosak. A tragikus hang melleit megszólal a derűs, idilli hang, sőt a szatíra is. Jáky professzor minderről nem nyilatkozik. Mikor mi említjük fel ezeket a dolgokat, csak anynyit mond, hogy soha sem szerette az árulást, és nem tudott együtt menni az árulókkal Jáky professzor tfz éve dolgozik a szegedi Sebészeti Klinika élén. Hogy miért lett sebész? Goethe idézettel válaszol: „A sebész csoda nélkül tud gyógyítani és szavak nélkül tesz csodát". Idézem ezt az Élet- és Tudományban a közeljövőbein megjelenő cikkemben is — mondja. Hűséggel A beszélgetés lassan délutánba hajlik. A Nap izzó sugarai már elkerülik a szobát, de a hőség nem csökken. A professzor, aki a nagy és szokatlan kánikula elől most nyaralni megy, ezekkel a szavakkal búcsúzik: „Ha már írtok is, de legalább kevesett írjatok rólam". Keveset írjunk? A mostanában levitézlett „nagyságok" terjedelmes sajtókiértékelést kaptak. Most végre azokról az értelmiségiekről írunk, akik nemcsak tudásukkal, hanem egész emberi kiállásukkal, hűségesen kitartottak a szocializmus ügye mellett a legnehezebb időszakban is; Akkor is, amikor csak gyűlölet és fenyegetés érte őket ezért. Az ellenforradalom utolsó napjaiban Jáky professzornak is feltették a szegedi Orvostudományi Egyetem ellenforradalmárai közül jónéhányan a kérdést: „Mikor megy már el egy kis vidéki kórházba igazgatónak?" Ügy véljük, hogy az ellenforradalmárok álma nem fog beteljesülni. Jáky Gyula, a kiváló sebészprofesszor és orvostörténész, a magas kultúrájú éa erkölcsileg is szilárd ember; még hosszú ideig fogja a magyar orvosgenerációt oktatni és nevelni