Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

Szerda, 1957. július 10. 3 NAGYOBB ÉLETLEHETŐSÉGÉRT KIÁLT EGY SZEGEDI ÜZEM Megoldják vagy konzerválják a Szegedi Konzervgyár nehézségeit ? Mfg a kapuban bebocsá­tásra várakoztam, négy te­hergépkocsi ment be a gyár­ba megrakodva, s ugyaneny­nyi távozott is. Hiába, a Kon­zervgyárban a szezon teljé­ben vannak. Különben is nagyüzem ez a gyár, ha kis helyen van is. Sokat fejlődött az elmúlt években, terjeszke­dett is, de mégis a szűk heiy fojtogatja. Egyik oldalon a villamosvasút, másikon a NIVO Ktsz épületei, harma­dikon a régi téglagyári mély kubikgödrök állják útját to­vábbi terjeszkedésének. Ezért kiált újabb élettérért a Sze­gedi Konzervgyár. I fejlődés számai Mit kíván az országos és helyi érdek? Vizsgáljuk csak néhány sorban a belföldi fő­zelék- és gyümölcskonzerv­fogyasztás adatait és a kon­zervipar export lehetőségeit: 1928—37. évek átlagában egy főre a belföldi fogyasztásra 0.76 gilogramm főzelék- és gyümölcskonzerv jutott éven­ként Az 1950-es években már egy főre 7 kilogramm fo­gyasztás esett. A kereslet pe­dig tovább nő, s a Belkeres­kedelmi Minisztérium szá­mításai alapján a gyümölcs­és zöldségkonzerv-termelést 40—50 százalékkal, a húskon­zervek termelését pedig leg­alább 20—25 százalékkal kell növelnünk. Az exportra szál­lított mennyiség például ta­valy 630 százaléka volt a húsz év előttinek, de ez is to­vább növelhető. Tehát több és több konzervre van szük­ség. Ezt pedig a meglévő ka­pacitással nem tudják meg­oldani. A Szegedi Konzervgyárban viszonylag korszerű gépek sorain gyártják a konzerve­keh Most szerelnek például egy vegyi hámozógépet, amellyel sok kézimunkát tudnak helyettesíteni majd, és egyben növelhetik a gyár kapacitását. Van modern üvegmosógépük is, nincs pa­nasz az osztályozó és szele­telőgépekre sem. De minden­ből csak annyi van, amennyi a gyár területén szűkösen el­fér. Akadályverseny a munkahelyeken A néhány hete munkában lévő borsókonzerváláshoz szükséges gépek egy része már leszerelve ott hever a gyár udvarónak egyik szűk szegletében. Eső mossa, nap szívja, rozsdásodik, pusztul. Nincs annyi épület, hogy tető alá vigyék. A munkatermek­ben, mint gyufásdobozban a gyufaszálak, úgy ülnek egy­más mellett a munkások, szinte alig tudnak mozogni egymástól. Az épületek Kö­rülbástyázva ládákkal, a cso­magolóforgács báláival, üres hordókkal, szénnel, üveghe­gyekkel. Rossz rágondolni, ha egyszer itt tűz ütne kl! Még az épületekhez sem fér­hetnének hozzá a tűzoltók, mert minden talpalatnyi hely égne. A kocsik és teher­gépkocsik vezetői valóságos akrobataügyességgel vezetik kocsijaikat a sok akadály kö­zött. Azért sem okolhatják túlzottan őket, ha neki-neki­mennek egy-egy ilyen "védő­falnak*, s akkor törik a lá­da, darabokra hull a sok be­főttesüveg. Igaz, anélkül is széthullanak, száradnak a lá­dák, a pulposhordók. A hor­dók a forró napsütésben le­dobják magukról az abron­csokat, s úgy nyiladoznak, mint valami tubarózsa, ahány donga van bennük, annyi felé mered. Az üzemi kádárok alig győzik összeállí­tani őket ilyenkor, szezon idején. Ez mind kár, sok pénz, amely növeli a kon­zervgyártás önköltségét. Minden meglenne, csak... Nagyobb élettér után kiált tehát a Szegedi Konzervgyár. Kiált, mert fojtogatja a zsú­foltság. Kiált, mert ezt kíván­ja a népgazdaság és Szeged város érdeke is. A nyers­anyagbázis biztosított, sőt to­vább is növelhető. Egyelőre mennyiségi szempontból nincs különösebb baj a zöld­ség- és főzelékkonzervek nyersanyagával, inkább a minőség hagy magaután kí­vánnivalót. A külföldi piacon is többet kapunk, ha nagyobb szemű borsót tudnak szállí­tani. A gyümölcsfronton sincsen különösebb baj. Adták a nyersanyagot a szegedkör­nyéki gyümölcsösök, és ha kell, többet is felvásárolhat a gyár. A húskonzerv nyers­anyagbázisát ls biztosítja a szegedi járás, s a város, első­sorban a termelőszövetkeze­tek és az egyénileg dolgozó len terület felé sem lehet, ott a nagy mélységű kubikgöd­rök állják útját a terjeszke­désnek. Ezeket ugyan be le­hetne tömetni. Tömik is, a Konzervgyár már megvásá­rolta ezeket a gödröket, de egyelőre csak a gyár salakját hordják ide, s néha ritkán más töltőanyagot. Lehetne gyorsítani a gödörtöltést, ha a házi szemetet ide fuvaroz­nák, de itt a város területén, élelmiszeripari üzem mellett egészségtelen lenne az Ilyen töltőanyag használata. Ma­rad hót a Nívó Ktsz felöli oldal, a volt Rosman-féle szőrmeárugyár egykori föld­szintes épülettel körülhatá­rolt területe. Igen ám, de a Nívó Ktsz-beliek hallani sem akarnak a költözködésről. Pedig már tavaly kétmillió forintot is felajánlott a Kon­zervgyár új épületek létesíté­séhez, a város pedig telket adott volna, rajta épületek­kel. Nemhogy kaptak volna az alkalmon, hanem vissza­utasították. Így aztán maradt minden a régiben, pedig jól­lehet, ha akkor elfogadják, ma már 400 munkással több dolgozhatna a Konzervgyár­ban. Bővítést I Azt mondjuk. Szeged ipa­rai közül a textil utón az élelmiszeripar következik. Egyik is. a másik is fejlődés előtt áll. Ügy látszik, az élel­miszeripar szeretne előbb ki­ugrani. Ennek a fejlődésnek egyik állomása lenne a Sze­gedi Konzervgyár bővítése. Élettérért kiált egy szege­di nagyüzem, a Konzervgyár. Reméljük, meghallják, vagy már meg is hallották az ille­tékesek. s rövidesen segíte­Hogyan lelt a tűz martaléka a domaszéki tanácsháza ? Befejezte a rendőrség a nyomozást az ellenforradalmár gyújtogató banda bűnügyében A hosszantartó rendőri nyo_ badlábon lévő személy ellen mozás végre pontot tett a do- merült fel ellenforradalmi maszéki ellenforradalmár szervezkedés és bűncselekmé. gyujtogatók és felbujtóik nyekben való részvétel gya­ügyének végére. Mint a ter­helő adatokból cs a több száz tanú kihallgatásakor készült jegyzőkönyvekből kitűnik, a becsületes domaszéki paraszt­ságnak az ellenforradalom napjaiban sem volt szándéka rabolni, gyújtogatni, embere­ket lincselni. A népes tanya­vidék és a város régi idehú­zódott egzisztenciái, kulákjai, figyelve a budapesti esemé. núja, illetve vádja. Súlyos fe­lelősség terheli többek között Gálig László iskolaigazgatót, aki — noha ehhez hivatalból semmi köze nem volt —. a nagy kulákrokohságú Szűcs Jánossal megszervezte a „for­radalmi bizottságot" választó nagygyűlést. Gálig ennek szervezéséhez még az iskolá­ban tanuló gyerekeket is fel­használta. A gyűlést megelő­nyeket, októberben elérke- zően Gálig László, Nagy Já­zettnek látták az Időt, hogy nos plébános, Dobó Géza ku­birtokaikat, egykori hatalmú- iák és Szűcs János megegyex­kat visszaszerezzék, s már tek abban, kiket javasolnak a október 23-án nagyarányú „forradalmi tanácsba". A név­nyílt szervezkedésbe kezd- sorból magukat sem hagyták ki. A rombolásra, pusztítás­ra uszító plébános mellett be. tek a néphatalom ellen. Jellemző névsor parasztok. Felvásárolhatnak nek me'goldani e gyár prob annyi baromfit, amennyi ép­len szükséges. Egyéb húsok­ból a másik élelmiszeripari nagyüzemünk, a Vágóhíd nyújthat nagy segítséget. Ami a legfontosabb, a nyers­anyag, van és még több is lehet, amit nem kell messzi­ről szállítani Így nagy szál­lítási költség sem terheli a nyersanyagot. Ezzel is olcsóbb lehet a konzervgyártás. Csak éppen hely nincs. De '.enetne, csak át kell törni a gyárat szegélyező falat, — ha ne­héz is! I NIVO KTSZ felé... Á Villamosvasút felé ter­jeszkedni nem lehet, hisz az sem tud már fejlődni terület híján. Hátrafelé a beépftet­lémáját. Reméljük, nem kon­zerválódnak a Konzervgyár nehézségei (N. P.) PÉNTEKEN INDUL A TTIT ORSZÁGJÁRÁS A TTIT országjárások SO­ronkövetkezfi állomása Eger —Szilvásvárad—Lillafüred és a Bükk-hegység egyéb, sze­met-lelket gyönyörködtető látnivalókban gazdag vidéke. Az országjáró autóbusz pén­teken. július 12-én reggel 5 órakor indul a TTIT szék­háza (Horváth Mihály n. 3.) elöl. A háromnapos tanul­mánydtat Karakasevich Ká­roly főiskolai docens vezeti. Visszaérkezés július ll-én, vasárnap a késő esti órák­ban. Akik ismerik a következő neveket, a nagy rendőrségi anyag ismerete nélkül is csak ezt mondhatják: valóban nem is lehetett ez másként. Álljon itt a fóbűnösök névsora: Nagy János plébános, ifj. Bába Já­nos kulák, Sándor Leánder kulák, Csányi József kulók­ivadék, Simon Pál politikai szélhámos, októberben tett kijelentései szerint tekinté­lyes tőkés és földbirtokos család sarja, Csilik Ferenc kulák, Vass Ferenc kulák, Bozsó József munkásgyilkos nyilas szervező. Őrizetben vannak még Módra Jenő, Ko. csis Savanya Mihály és Nóg­rádi István, mindenre kap­ható vigécek, akik a kulákok és cimborái által inspirált el­lenforradalmi akciókban szer­vező és végrehajtó szerepet játszottak. A rendőrségi vizsgálat so­rán még 21 jelenleg is sza­választották ifj. Bába János kulákot, elnöknek pedig Sándor Leánder kulákot tet­ték meg. Velük együtt helyet foglalt a tanácsban Nagy Ml­•hálv gentry származású tanár is. A helyi nemzetőrség pa­rancsnokául Csányi József ugyancsak kulák származású, mindenre képes ellenforra­dalmárt tették meg. És hogy eléggé alaposak legyenek Gá­ligék. már az előkészítő ér­tekezleten összeírkálták azok­nak a kommunistáknak, tsz­tagbknak ls a nevelt, akiket a „rend helyreállítása" érde­kében el kell „távolítani" a környékből. Az uszítás és következménye A domaszéki eset világos példája annak; a néphata­lom ellenségei milyen bámu­latos ügyességgel tudták megsüttetni zamatos pecse­nyéjüket a hiszékeny, kü­Óvjuk terményeinket a tűztől A júliusi nagy forróság meggyorsította kalászosaink beérését, rendesen megkez­dődnek a cséplések a szé­rűskertekben és a tanyavi­lágban, hogy a magyar dol­gozó nép kenyerét biztosító gabonát elcsépeljék. Ma kétszeresen fontos, hogy cséplés közben tűzeset ne forduljon elő. Ezért, mi­előtt erőgépeink a gépállo­másokról, gazdaságokról ki­A szegedi járás két VIT-küldötte MÁRTI JULII KÓNYI SÁNDOR Barackvásár Újszegeden Évek óta nem volt barack­termés. Kevés, vagy jófor­mán még csak kóstoló sem volt a fákon. Olyan régen et­tünk utoljára, hogy talán már az ízét is elfelejtettük. Az idei termés mindent kárpó­tol. Kocsikkal, kerékpárok­kal, talicskákkal hordják a termelők a szép sárgabarack­kal megrakott kosarakat. Reggel öt órakor kezdődik az átvétel a MEZŐÉK újszegedi telepén. Tegnap reggel már hajnali 2 órakor jött az első barackos kocsi és a kezdés ideiére pedig amerre szem elláthatott, mindenütt sárga­barack várta a mázsálást. Napokkal ezelőtt is voltak már átvételek, de nem ilyen hatalmas mennyiségben. Teg­nap volt az első nagy ba­rackvásár Újszegeden; A párthoz az ellenforradalom alatt is hű Márta Ferenc bordányi paraszt ember leánya, n nyílt tekintetű, komoly, de a vidámságra is kapható Júlia. — Szólt a telefon, és engem kértek a kagy­lóhoz — meséli a lány a "nagy hír« törtékeiét. — Mondták, hogy vigyek be Szegedre két fényképet, életrajzot, de sürgősen. "Minek?" — kérdeztem. — Mert a VlT-re utazol. — vála­szolták. En csak letettem a kagylót, s éreztem, hogy az arcomba szalad a vér, aztán sírtam, nevettem. Szaladgáltam mindenkihez, újságol­tam nagy-nagy örömömet. — Mondjon valamit magáról, készülődésük­ről — kérjük. — Közgazdasági technikumot végeztem. Je­lenleg a füldmüvesszövelkezet irodájában dol­gozom. Márciusban fiatal korom ellenére fel­vettek a pártba új tagnak. Aztán áprilisban si­került létrehoznunk az elvtársak segítségével a KISZ-szervezetet. En lettem a titkár. — Vagyunk már vagy negyvenen, főleg pa­rasztfintaiok. Rendeztünk már bálát, alakítot­tunk kulturális csoportot. Most éppen szovjet egyfelvonásosokat tanulunk és készülünk a VIT tiszteletére bemutatandó előadásra. A kul­túrotthonban a kiszesek tanyáznak, a sportpá­lyán ugyancsak. Részt veszünk a VIT-váltó­hnn és szép ajándékot készítünk. Kis hordót, színes pántokkal, celofánba csomagolva és ben­ne több éves bordánt/i bor. Személyesen rí­mem el Moszkvába. Már számolom a napokat, mikor indulunk. ígérem, írunk a VlT-ről az újságnak is. Mennyi élmény vár reánk?! \ i­szünk fényképezőgépet, megörökítjük találko­zásainkat a világ ifjúságával. Mindent megfi­gyelek, és amikor hazajöttünk, elmegyek a járás több községébe, részletesen beszámolok mit láttam, tapasztaltam. Mindössze húszéves. Szőkehajú, tempera­mentumos fiatalember és máris komoly mim. kút végez. Két évvel ezelőtt végezte el a tex­tillecluiikumot — akkor került a Dorozsmai Pamutszövőbe. Egy évig a gyakorlatban is­merte meg a gyár különbőző- üzemrészeit és tavaly augusztusban — tehetsége és szorgalma jutalmául — kinevezték művezetőnek. — Ennek a rendszernek, a népi demokráciá­nak köszönhetem, hogy az lettem, árui vagyok — mondotta, amikor felkerestük a VlT-re való készülődése alkalmából. — Édesapám az egye­temen dolgozik, neki gépészet a szakmája, de valamikor textiles szeretett volna lenni. En valósítottam meg az ő ábrándjait, kezdeti si­kerrel. Elképzelhető, hogv valaha, 19 éves fejjel valaki művezető lehetett volna? Az én nővérem iskoláztatása — aki ugyancsak a népi demokráciában végezte el az egyetemet —, jó­formán semmibe sem került szüleinknek. Diák­otthonban laktunk, ösztöndíjat kaptunk, és­máris megbecsülésben van részünk. Bevallom, én jelenleg kétezer forintot keresek havonta. Hat szövőparti van az üzemben, az egyiket én vezetem. A május havi versenyben utolsók vol­tunk, júniusban pedig már harmadikok let­tünk. — És amíg a VlT-en lesz? — Helytállnak a parti dolgozói. Ok tudják legjobban, hiszen velük vagyok mindennap, hogy engem most nngv boldogság ért, kimehe­tek Moszkvába! Nem is gondoltam, hogy ezt ilyen bnmar. megérem. Tudomásomra jutott, hogy báromnapos textiles konferencia is lesz majd a VlT alkalmából a Kirov úton. Ott le­szek, szeretnék szakmai tapasztalatokkal is hazatérni. És a Komszomol munkáját is tanul­mányozom, itthon KISZ-titkár vagyok ... U. T. indulnak, mégegyszer tüzete­sen felül kell vizsgálni fő­ként a szikrafogókat, ezen­kívül a szükséges tűzvédelmi eszközöket ls biztosítani kell. Minden erőgépkezelőnek elsőrendű feladata, hogy a tarlóhántást, amennyiben a területén keresztek van­nak, szálas gabona és termé­nyek vontatását, valamint a cséplést naponta kitisztított szikrafogóval végezze. Az erőgépeket és egyéb kazalo­zó motorokat felügyelet nél­kül működtetni nem szabad. A berakodás előtt a parcel­lát (rakodóterületet) gaztala­nítani kell, továbbá kazlan­ként 200 liter vízzel telt edényt, 2 darab vedret, ásót, szikracsapót kell biztosítani. A berakodásokat úgy kell alkalmazni, hogy a kazlak mérete 15x8x0 métert ne ha­ladja meg és a kazlak között meglegyen a 4 méter távol­ság. Minden második kazalsor (asztagsor) között 8 méter szé­les közlekedési útnak kell maradnia. Cséplések alkalmával 500 liter vizet, 3 vedret, 3 szik­racsapőt kell biztosítani. Kö­zös szérűn csak a cséplés tel­jes befejezésével szabad a 200 literes hordó vizet el­vinni. Esetleges tűz esetén a tűzol­tóságot azonnal értesíteni kell. Távbeszélő készülékekkel ren­delkezők kötelesek díjmente­sen engedélyezni a tűzoltóság hívását. lönben jószándékú emberek­kel. Maga az egész gyújto­gatás gondolata, bármilyen furcsán hangzik is ez — a templomból indult eL Nagy János plébános egy napon kétszer is tartott -szentbe­szédet*, a lényeg mindkét esetben egy volt: Budapes­ten vér folyik, nálunk még mindig nincs semmi, hol vagytok tl domaszéki fiata­lok, mire vártok még? Sándor Leánder, aki évek óta haragban volt a pappal, emiatt sose járt a templom­ba, most elment, s a hosszú acsarkodás után egymásra találtak a plébánossal. Ügy­annyira, hogy Sándor Leán­der a "szentbeszédet* a mi­se után a templom előtt folytatta. Burkoltan ugyan, de tudtukra hozta az embe­reknek, hogy mit is várnak tőlük. Sándor arról la tájé­koztatta az embereket, hogy estére újra gyűlés lesz; meg­nézik, a tanácselnök kitette-e a nemzetiszínű zászlót és a népköztársasági címer rajta van-e még. A gyűlésre azon­ban — bár ó hívogatott — maga nem jött el, csak hí­vásra. Gondolta, a feladatot mér nála nélkül ls végrehajt­ják. Amikor a gyűlés részt­vevői a tanácsházéhoz értek, ifjú Bába és még néhány ku­lák kezdeményezte: nézzünk szét belül is, nézzük meg az iratokat. Beverték a zárt aj­tókat, törtek-zúztak. Bozsó József, a gyilkos, hosszúnyelű tűzcsapóval a kezében félfás­tól verte be az ablakokat Pár perccel később már lán­gokban állt a nép drága fil­léreiből épített modern ta­nácsépület. Két kártevő arcképe Ne feledkezzünk meg kft személyről, akik jelentős ténye­zői voltak a domaszéki pusztí­tásnak. Az egyik ifj. Bába Já­nos kulák, akinek elődje, halá­láig Szegeden városatya volt Előkelő helyet foglalt el a vár­megyei urak ranglistáján is; Hosszú élete emlékéből azon­ban már csuk annyi él, hogy 8 és utódai vezették be Domaszé­ken és az egész megyében a régi feles földművelési rend­szer helyett az ölből kettőért való robotrendszert. Utódai a mai domaszéki Bábák — akik vannak vagy tizenketten —, ma is a legvadabb kizsákmányolók a környéken. Simon Pál, aki párttitkár volt még októberben, ezekkel az ősidőktől fogva gyű­lölt vérszopókkal és társaikkal szövetkezett. A tőle telhető leg­többet megtelte azért, hogy min­dent "jövátegven*, az általa ko­rábban készített kuláklistákért. Több tanú véleménye szerint; mint aki legjobban ért ehhez, ő vállalkozott annak idején a telefonkábelek eldarabolásához is, nehogy a rendőrség esetleg rajtacsapjon a gyújtogatókoü. * Hiábavaló volt azonban a domaszéki ellenforradalmárok minden mesterkedése. Gaztet­teikre fény derült, a rendőrség kinyomozta az októberi-novem­beri napokban végzett sok-sok kártevésüket, ügyüket rövide­sen a népbíróság tárgyalja majd, és — hisszük — elnyerik méltó büntetésüket. Csépi József Parketta — fűrészpofból A romániai magyar auto­nóm terület építkezési tröszt­jének központi laboratóriuma igen egyszerű és olcsó eljá­rást javasolt a fűrészpor fel­használására. A laboratórium eljárása szerint parketta, fal­burkolat stb. készíthető fű­részporból. A műenyvet — az urelitet — és az enyvszilárdítót ösz­szekeverik a fűrészporral, a 'keveréket formálna öntik és kézzel, vagy géppel préselik, majd kemencében kiszárít­ják. Hűtés után a parketta tetszés szerint csiszolható, fé­nyestíhető, vagy festhető. Ha úgv tetszik, a festéket előre is be lehet keverni a fűrész­por és az enyv közé. A fflrészpoHemez könnyű, szép és tartósabb, mint a szokásos parketta, könnyen fűrészelhető, jól tartja a szö­get, vagy a csavart.

Next

/
Thumbnails
Contents