Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-28 / 175. szám

r Vasárnap, 1957. július 28. 7 Az építőipar megbecsült munkásai lesznek Megsértették-e a törvényességet a Dózsa Termelőszövetkezetben? A* ,Mk szaUtna* tanulói között Válasz egy levélre ' Egyik brigádjuk a Dózsa- jen az elfogulatlan vállalati bású báljukat is szép siker­laktanya lakásokká való ót- építésvezető, Puskás elvtárs, rel rendezték meg a közei­alakításán dolgozik. — Nem kellett volna eny­nyit kiterítened. Látod, már­is megszívja a tégla — mu­tat a habarcsra a mester elv­társ, majd azt magyarázza, hogy mért rossz a kötés a frissen rakott sorban a ma­gasodó falon. A fiú: kerek arcú, nyílt tekintetű, barna, megfontolt, szófogadó legényke. Fél év múlva már szakmunkás bi­zonyítvány boldog tulajdono­sa lesz, "pedig még legény­toll sem pelyhedzik állán*. Másfél év óta negyvenhét Vl^dtAn {aíatéiak — társával együtt a Munkaügyi aki a Dózsa-laktanya átala­kítási munkálatait irányítja. — Én, kérem, teljes mér­tékben meg vagyok velük elégedve. Sőt, azt kell mon­danom, hogy nem egy szak­munkásnál jobban dolgoz­nak ezek a gyerekek, örülök, hogy végre ilyen jól megta­láltuk a módját a szakmun­kásképzésnek az építőipar­ban is, amelynek e tekintet­ben eddig bizony elég mos­toha osztályrész jutott — mondja az építésvezető. múltban a volt MSZT nagy­termében. Klubszoba, rádió, könyvtár, újságok — minden a rendelkezésükre áll. Szín­házba, moziba mehetnek cso­portosan is, és egyénileg is, mert szombat délutántól va­sárnap estig szabad kimenő­jük van. Így élnek, tanulnak Szege­den az építőipari tanulók. Kimagasló, szép eredmé­nyükért, jó munkájuk, szor­galmuk jutalmául tavaly el­nyerték a Minisztertanács Vörös Zászlaját. Rájuk nézve Minisztérium 600-as, Móra Ferenc Iparitanuló Intézeté­nek kőművestanulója. Szülei vidéken élnek, ő pedig a Tolbuchin sugárút 84. szám alatt, az intézet ott­honában lakik, az egyik eme­leti szobában. A lakószobák­ban példás szobarend, csip­keterítös asztalok, világvevő rádiók, szőnyegek, ablaka­ikban virágok pompáznak. Kulturált, emberi élet ott­hona ez kivül, belül. Ebben az időszakban azon­ban nappal csend honol az otthonban, amely csak estére népesedik be, s reggel újra kiürül. Hétre már munkába állnak a fiúk — saját épít­kezéseiken. o4 41 „ieUd" Senki ne értse félre, való­ban a saját építkezéseiken dolgoznak. Ök alakítják át most — mint már említettük — lakásokká a volt Dózsa­laktanyát, ők építik fel a Felszabadulás útja 11. szám alatt az új, háromemeletes bérházat, ők tatarozzák ugyanezen az úton a 30. szám alatti rozzant "bagolyvárat*. Még az új kenyérgyár falai is az ő munkájukat dicsérik, amelyet egyelőre, sajnos, félbe kellett hagyniuk, mert az ellenforradalom okozta károk következtében nincs hozzá kellő építőanyag. Igy dolgozik, különböző brigádokban, a 48 szakmun­kásjelölt. Hogy milyen mun­kát végeznek? Erről beszél­ez talán a legszebb és a leg­téíen tanúinak. többet mondó bizonyítvány. hagy jövő odt tájuk! Az oktató mesterek is ezt vallják, így a jó munka ered­ményeként augusztus 1-től a legjobbak számára már ná­luk is bevezetik a teljesít­ménybérezést. Elméleti oktatásban pedig az úgynevezett holtszezon idején, a téli hónapokban ré­szesülnek. Most nyáron csak visszakérdezik a gyakorlati munka kapcsán a télen ta­nultakat, egy-egy szakmai fo­gásnál emlékeztetik őket az oktató mesterek a tantermi ismeretekre. A téli tanulás eredményeit azonban nem­csak az építkezéseken gyü­mölcsöztetik a tanulók. Munka után, ha hazamen­nek, otthon, az esti órákban szakköri foglalkozásokat tar­tanak. Ezeken különféle modelleket szerkesztenek, épületelemeket állítanak ösz­sze gipszből. Ezek is rész­ben vizsgafeladataik közé tartoznak, és nagyban előse­gítik szakmai tudásuk gya­íapítását. Az így készült leg­jobb példányok az iskola szemléltető eszközei lesznek. Ezeken tanulják majd a mesterséget a következő nemzedékek. íö Cdita is (ül idő Pedagőgustevél egy neveletlen nevelőről Több-kevesebb fáradság és küzdelem után véget ér a tanév az iskolákban. Ilyenkor az ember lelke felszabadul és pihenni vá­gy I/Í, élvezni kívánja a nyári szünidőt. Két kollé­gámmal mi is útnak indul­tunk július 13-án a Hód­mezővásárhelyen át közle­kedő személyvonattal Sze­gedről. Ctunkat Szentes— Szolnok felé folytattuk, a Hódmezővásárhelyről ne­gyed kettőkor induló sze­mélyvonattal. Mindszenten felszállt eléggé üres kocsinkba egy kosárlabdázó csapat. Kö­zépiskolásolt voltak, veze­tő/ült egy testnevelő tanár és csakhamar megtudtuk, hogy Kisújszállásra men­nek, Először ezek a lányok sportról beszéltek (tudniil­lik az egcsz csoport lány volt a tanár kivételével), voltak akik kötöttek, hor­gollak. Kis idő múlva a tanár kérésére énekelni kezdtek. Ebben nincs semmi rossz. Abban vi­szont van, hogy Szajolig ál­landóan artikulátlan han­gon ordítottak olyan nótá­kat, hogy szégyelltük ma­gunkat, amikor hallottuk. Dalaikat egy-két nem kí­vánt szóval, vagy mondat­tal aláfestették, olykor egész szövegrészt kicserél­tek valamilyen ocsmány szöveggel. A kocsiban ülő utasok megbotránkozva hallgatták mindezt. Kunszentmárlonnál sze* szólította a lányokat, hogy hagyják már abba. Mire a tanáruk megjegyezte: "Sza­márbőgés nem hallik az égig". S ha eddig csali biz­tatta növendékeit, most már maga is óbégatni kez­dett. Sőt mi több, ez a ta­nár egész úton hol az egyik, hol a másik lányt ölelgette magához, megsi­mogatta, megveregette "ne­mesebb részeiket", mutat­ván, hogy ő ragaszkodik növendékeihez. Őszintén szólva nagyon szégyelltem magam, hogy pedagógus lettem. Végre Szafolba ért a vo­nat. A lármás csoport, mint aki jól végezte dolgát, leszállt, én azonban a kísé­rő tanárt visszaszólítottam: — Maga pedagógus? — kérdeztem. Kollégám meglepődött és néhány másodpercig nem válaszolt. Végül hebegve mondta, hogy igen. • — Kedves kolléga — folytattam — adja vissza oklevelét annak az állam­vizsga bizottságnak, ame­lyiktől kapta, ön inkább kárára van a hazának, mint hasznára. Nem hallgatott végig, s anélkül, hogy köszönt vol­na, elsietett, Azt hiszem, az ilyen ember nem ér­demli meg a pedagógus megtisztelő címet. A nevelő­munkában nincs keresniva­lója. Tóth Mihály pedagógus, Jánoshida És ha végeznek? Fél esz­tendő múltán már az építő­ipar társadalmának egyen­rangú, megbecsült tagjai lesznek. Köztudomású, hogy ha ebben az országban vala­mire nagy jövő vár, akkor az elsősorban az építőipar. — Nézzünk szét a város­ban: szinte nincsen olyan ház, amelyre előbb-utóbb ne fér­ne rá a kőműves keze­munkája. Örök szakma cz, kérem ... — mondta egy épí­tőipari munkásember, na­gyon igazan. De vessünk egy pillantást az országra is, amely soha nem látott ira­mú lakásépítkezésre szánta rá most magát ék ezt meg is fogja valósítani. Ehhez szakember kell, kőműves, amelynek hiányában szen­ved az építőipar. — mis — A Délmagyarország július 14-i számában riportot közöl­tünk a rókusi Dózsa Termelőszövetkezet életéből: „Hat­vanegy ember, aki kiállta a nehéz próbát" címmel. Nem sokkal a riport megjelenése után levelet kapott a szerkesz­tőség a lap egyik olvasójától, Danyi Dezső elvtárstól, egyetemi tanársegédtől. A levél a riporttal kapcsolatban olyan problémákat vet fel, amelyek más olvasóban is fel­merülhettek. Ezért az alábbiakban kivonatosan közöljük Danyi elvtárs levelét: ..A rókusi Dózsa Tsz-ről inaadozó. vaav a közösséa írt rivorttal kapcsolatban érdekeivel szembenálló, dc eav. szerintem iaen lénye- nem ellenséges szándékú aes avnknrlati kérdést len- dolaozó parasztot. Helyes, ne szükséges tisztázni, hogy kizárták ez esetben, mert az ebből eredő elvi de helves-e. hoau ilyen in­következletés szerintem nem eaveztethető össze a párt mai, törvényességet tiszteletbentartó politikájá­val. Gvakorlatilaa: A Dózsa Tsz-ből kizártak 28 osztoz­kodni akaró tsz-taaot. Aki dokok alapián nem kapták vissza azt. amit bevittek? Elvilea: A törvényesség mea sértésének. a tsz-ek erősítésének rossz, helyte­len módszeréről van szó. Az ilven módszer szerin­tem távol tartia a szövet­önként lépett ki, megkapta. kezettői a parasztsáaot. kü­a földjét, aki „osztozkodni akaró" volt. nem kapott semmit. Valamikor föld­del. iciásállattal léptek be. most kizárták őket! A cikk­ből úciv tűnik, hoav a ki­zárt 28 tsz-taa nem volt ellenforradalmár, (Vagy az volt?) Akkor vedia lénye­gében kizártak eay csomó lönösen a közéovaraszto­kat... ... Mivel a mezőaazda­ság átszervezésével, a szo­cialista nagyüzemi gazdál­kodás elméleti, avakorlaii kérdéseivel. ha nem is elénaé elmélyülten, de az utóbbi időben a tanszéken belüli munkánk során is Ősi város romjaira bukkantak Nis környékén A szerbiai Nis város kör- partján találhatók. A romok nyékén ősi város romjaira közelében második és har­bukkantak. A Szerb Tudomá- madik századbeli római 6Í­nyos Akadémia régészeti in- rokra is akadtak. A rom­tézetének irányításával már város központjában téglából tavaly megkezdték az ásata- , .... . . ..., ,, sokat. Az ősi város romjai éPult> fvelt> h^1™1 malte" mintegy 2 kilométer hosszú- rozott 8 falfestményekkel ságban a Nisava folyó jobb- díszített sírokat ástak kí. Baráti kapcsolatokat a becsületes volt MDP tagokkal Mindemellett azonban szó­rakozásra, sportra is bőven van alkalom, idő és lehető­ség. Nemrég készítettek az intézet udvarán egy szabad­téri tánckörplatzot, amelyet már fel is avattak. Nagysza­Ha az ember^t vüfgy t hivatalokat járja Szegeden, akkor kommunistákkal be­szélgetve több helyen „dühös haragszomrádot" hall a volt MDP-tagokról. Vannak ilyen megjegyzések is: „Jól levizs­gáztak, fiem lehet rájuk szá­mítani!" — s mindezt leki­csinylő kézlegyintés kíséri. Ezek a jelek is azt mutatják, hogy korántsincs minden rendjén az MSZMP tagjai és a volt MDP-tagok közötti kapcsolatokban. Ezért kell és érdemes is erről néhány fontos dolgot elmondani. Kétségtelen, hogy a volt MDP tagjai között akadtak árulók. Olyan emberek, akik­hű és azt a maga munka- MDP-tagok között. Ezért helyén szolgálja is. Éppen azóta tettek már egyet ós ezért fontos, hogy a pórt- mást. Helyesen tették, — és szervezetek a volt MDP- ezt is általánosítani kell min­tagokkal baráti kapcsolatokat denütt — hogy megvédték a építsenek ki Nem arról van most pártonkívüli, volt MDP­szó, hogy eivtelenül „körül- tagot némely gyúlékony udvarolják" a volt MDP-ta- anyagból faragott párttaggal gokat, hanem arról, hogy az szemben, akik nagyon élesen arra érdemeseket — (ismét szólaltak fel „pártonkívülisé­hangsúlyozzuk. ez a többség!) gükkel" kapcsolatban. Az or­megbecsüljék, ha úgy tetszik, szógos pártértekezleten egy­segítségüket is kérjék egy- értelműen elhangzott a lénye­egy feladat megoldásához, get tekintve az is: pártiunk­Több helyen lehetett hallani: cló kivételével minden tiszt­£ Ur£pnZ^edM%d •*« költhetnek a párton­jönnek szót érteni velünk, ha akarnak." Rossz és elve­tendő hangvétel ez, amely megmondjuk őszintén, né­ről az ellenforradalom vész- mely ember nem megenged­terhes napjaiban lehullott az kívüliek. Ennek feltétele, azonban, hogy a szocializmus ügyéhez hívek legyenek. Nyilvánvaló, hogy ez így, álarc és megmutatták igazi arcukat. Nem baj, ha ezekre dühösek, s haragszanak is az MSZMP tagjai, a kommu­nisták. A baj ott kezdődik, hogy a dühösség több helyen kivétel nélkül vonatkozik azokra a volt MDP-tagokra, akik nem léptek be az MSZMP-be, túlnyomó több­ségükben becsületes, dolgozó hető kommunista gőgjéből szó szerint vonatkozik azokra ered. Ez az ügyet semmivel a volt MDP-tagokra is, akik nem viszi előre, hanem in­kább még csak rontja a helyzetet. Az MSZMP-szer­vezetek vezetőinek és tagjai­nak közeledniük kell a becsü­letes volt MDP-tagokhoz. Nekik kell megtenni az első és kezdeményező lépéseket azért, hogy feloldódjék az a feszültség, amely néhány he­emberek. Nem vitás, hogy — lyen különösen elevenen mu­bár közülük jónéhány meg- tatkozik meg. győződése nem mutatkozott elég szilárdnak, sőt árulók is PJg|fl öflCCI hogy a akadtak köztük — a volt —__ MD MDP-tagok, becsületes, dol- kal> aklk Jelenleg partonki­gozó emberek állnak a leg- vüliek,^kapcsolatokat teremt­volt MDP-tagok­nem lettek árulók, vagy nem követtek el súlyos bűnöket, vétkeket az ellenforradalom­ban. A pártszervezetekben most tartották és tartják majd meg azokat a taggyűléseket, ahol az országos pártértekez­letet és határozatát ismerte­tik. Csak helyeselhető, ha ezekre a taggyűlésekre meg­hívják az arra érdemes volt MDP-tagokat is. Több helyen azonban húzódoznak ettől és sokat és szívesen foalalkoJ­zom, szükségesnek látoms hoau a fentiekről írjakj Nagyon örülnék, ha kide­rülne. hoau nincs okom aaaodalomra. Amennyire féltjük és féltettük szövet­kezeteinket a jobboldali, majd az ellenforradalmi támadástól, uavanúav aa­uodalommal és féltéssel fo­gadom az ohm eljáráso­kat, mint amiről az előb* biekben Írtam." A levélre a következőkel válaszoljuk: A forradalmi munkás-pa* raszt kormány még az év elején törvényerejű rendele­tet alkotott, amely szabá­lyozza a termelőszövetkeze­tekből az ellenforradalom idején és korábban kilépett dolgozó parasztok és a tsz-ek jogait, kötelességeit. Ez » rendelet, amely teljes mér­tékben a szocialista törvé­nyesség alapján áll. nem tesz különbséget ingadozó? ellenforradalmár, vagy be­csületes dolgozó parasztok között. Világosan kimondja, hogy minden a tsz-ből kilé­pett tagnak számára vissza kell adni bevitt földingatla­nát; bevitt ingóságaiért, ál­lataiért a rendes árat kell megfizetnie a szövetkezet­nek abban az esetben, ha ezt a belépés után elmulasztot­ták. Ha a bentmaradó tag­ság úgy határoz, a vagyon­tárgyak nemcsak pénzben, hanem természetben is visz­szaadhaiók. Ami a Dózsa Termelőszövetkezetet illeti, a kilépőkkel és a kizártakkal is törvényesen járt el. Arról van szó. hogy a 28 „osztoz­kodni akaró" kizárt tsz-tag közül korábban senki sem volt dolgozó paraszt. Vala­mennyien üzemből, hivatal­ból és egyéb helyekről kerül­tek a szövetkezetbe. Ennél­fogva sem földet, sem egyéb felszerelést nem hozhattak a közösbe. így nem is volt ne­kik mit visszaadni. Hiba volt. hogy a riportból ez nem de­rült ki világosan, s félreér­tésekre adott okot. Az a két dolgozó paraszt, akiről a riportban is szó volt. viszont megkapta járandóságát. Ennek az esetnek érdekes tanulsága az is. hogy az ok­tóberi nehéz napokban a Dó­zsa Tsz-ben éppen a volt egyéni gazdák álltak a szö­vetkezet védelmére. Azok az emberek, akik több éves szövetkezeti tagságuk idején felismerték inár az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti munka közötti nagy különb­séget a termelőszövetkezet javára. Tanulságként vonha­tó még le az ls. hogy soha többe nem szabad egyetlen termelőszövetkezet fejleszté­sében sem látszateredmé­nyekre törekedni, s mézes­mázos Ígéretekkel olyan em­bereket ls becsalogatni a szö­vetkezetekbe. akiknek soha­sem volt közük a paraszti életmódhoz, nem tudják ma sem Igazán szeretni, becsülni a földet. Mégha furcsán hangzik ia. de a Dózsa ter­melőszövetkezet — és ennek csak örülni lehet — az el­lenforradalom napjaiban „na­rasztizálódott". Vérbeli pa­rasztemberek maradtak a közösben, akikre a szövetke­zeti mozgalom fejlesztésében mindig számítani lehet. közelebb a Magyar Szocialista sünk. Éppúgy nem az, mint helytelenül udvarlásnak, hí­-- -- - - — - - - a baráti szálak szorosabbá Munkáspárthoz. Mégis akad­nak kommunisták és párt­szervezetek, akik és ahol „gyanús szemmel*' méregetik azokat a talpig derék embe­reket, akik ezért, vagy azért nem kérték átigazolásukat az MSZMP-be. Előfordul, hogy nagyon könnyen pálcát tör­nek felettük és elítélőleg nyi­latkoznak róluk. Pedig az MSZMP egyetlen tagjának, pártszervezetének sem sza­badna elfelejtenie: nemcsak a párttagok, hanem a párton­kívüliek is építik a szocializ­must, s hívek a néphatalom­hoz. tétele a dolgozó emberekkel általában. Ez a szocializmus építésének, a néphatalom erősítésének az ügye. Gyárt­hatnak tehát rossz nézőpont­jukhoz bármilyen elméletet azok a kommunisták, akik egyik fontos lépése. zelgésnek kiáltják ezt ki. Nincs igazuk! Az arra érde­mes volt MDP-tagok meghí­vása erre a taggyűlésre a ba­ráti szálak kialakításának Egyben „haragszomrádot' játszanak pedig közeledés is egymáshoz, a volt MDP-tagokkal szem­ben, — akaratlanul is a párt \l gjg|nem tűri a érdeke ellen cselekszenek. :lont. tűri Nem sab­jó a . gedil kollégám B. R. fel­Erősek ezek a szavak, azon- sablon a volt MDP-tagokkal ban mégis igazak. Ezt pedig való kapcsolatok ápolásában bizonyosan belátják a volt sem Am élnünk kell a kap­MDP-tagokkal szemben „for- . ... , , , . ,. ró fejű" párttagok, ha elgon- csolftok erősítésének legjobb dolkoznak rajta. módszereivel, az adott korul­Az Üjszegedi Kender- Len- ményekhez mérten A lényeg SZ6Q6(lfin több Tnint szövöben hetekkel ezelőtt az, hogy közeledjünk a be­- -ezer °lyan em" btVSzéU üzem csületes, volt MDP-tagokhoz, s most nem tagja az titkára, hogy a partvezetőseg , ,. .., ,.., , ' jó kapcsolatot, barátságot ~ crÖ6,teuk veluk a barótl volt, s most nem tagja az ber él, aki az MDP-nek tagja MSZMP-nek. Túlnyomó több- akar' kialakítani az MSZMP kapcsolatokat, ségük a szocializmus ügyéhez tagjai és a volt, arra érdemes ím. s.) 14 kilométer textil egy perc alatt.,. A Szovjetunióban percen­ként átlag 72,5 tonna nyers­vasat és 102 tonna acélt ol­vasztanak. 883 tonna szenet bányásznak, 14 kilométer textilneműt gyártanak, 600 pár cipőt készítenek, 2500 könyvet nyomtatnak, 242 négyzetméter új lakóteret építenek fel, több mint 40 órát és 8 darab rádiót, Illet­ve televíziós készüléket gyár­tanak és annyi energiát ter­melnek, amely másfél hó­napig fedezné egy nagy gép­gyár energiaszükségletét, il­letve a mezőgazdaságban elég lenne 7.5 millió pud gabona szárításához; .,

Next

/
Thumbnails
Contents