Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-28 / 175. szám

6 r Vasárnap, 1957. július 28. 7 a diml Városszerte egy egészséges - járvány- ütötte fel a fejét a nők körében, mégpedig a borgolási járvány. Talán soha ennyi fürge horgoló kezet nem láttunk, mint napjainkban. Szép is a horgolt terítő, csipke, s egyéb dísztárgy, de ruházati cikknek is igen mutatós. Tanúsítja ezt, hogy nemcsak hazánkban — ahol egyébként a halasi csipkének van igen nagy hagyománya —, hanem külföldön is egyre divatosabbak a csipkés női holmik. Képünkön a berlini VEB "Elegant- plaueni csipkéből készült nyári modellruháját mutatjuk be. Jobboldali képünk pedig Vera Luceniková-Skrabalova csehszlovák tervező ízléses női csipke kalapmodelljéről készült. S P Ma délután: Szeged' EÁC — Szekszárdi SC Ma délután érdekesnek ígérkező barátságos labdarúgó-mérkőzésre kerül sor a felsőtiszaparti stadionban. A Szekszárdi SC NB Il-es csapata méri össze erejét városunk NB l-es együttesével, a SZEAC-cal. A mérkőzés érdekességét fokozza az a körülmény, hogy a SZEACnak ez egyben utolsó előkészületi mérkőzése a csehszlovákiai túra előtt. A szekszárdi csapat pénteken már bemutatkozott a szegedi közönségnek, amikor is a Szegedi Móravárosi Kinizsi együttesét 3:0 arányban legyőzte. Bár ezen a mérkőzésen az újdonsült NB Il-es csapatot szegedi ellenfele különösebb erőkifejtésre nem kényszerítette, a szekszárdiak nem is játszottak teljes csapatukkal — a mutatott játék alapján érezni lehetett, hogy a vendégegyüttesben több van, mint amit a Kinizsi ellen adott. Éppen ezért joggal várjuk, hogy a ma délutáni találkozó érdekes küzdelmet hoz majd. Előmérkőzésekről is gondoskodott a rendezőség. Ennek megfelelően fél 5 órakor a SZEAC II. az Építők NB III-as csapatával mérkőzik, míg fél 4 órakor úttöromérkőzés lesz a SZEAC és a SZVSE csapatai között. Csütörtökön utazik a SZE4C Csehszlovákiába A SZEAC NB l-es labdarúgó-csapata csütörtökön utazik el csehszlovákiai túrájára, amely az először tervezett három mérkőzés helyett öt mérkőzésből áll majd. A vidékről igazolt játékosok mind Szegeden vannak már és részt vesznek a közös edzéseken. Egyedül Farkas, a Békéscsabáról Szegedre került fiatal csatár bajlódik Emlékek a haladó szegedi múltból Az 1800-as évek végén kezdtek alakulni • munkások úgynevezett ,,szakcsoporl"-jai. A különböző szakmákban dolgozók kisebb csoportokban — főként vasárnap délután — meghányták-vetették ügyes-bajos dolgaikat, sérelmeiket és ha alkalmasnak látták az időt, elindítottak egy-egy mozgalmat a bérek emeléséért, a munkaidő csökkentéséért. Ezek a „szakcsoportok" legtöbbje kocsmákban ütött tanyát, — később azonban összevonták őket országos szervezetekké. A szakszervezetek közül Szegeden legelőbb a vas- és fémmunkások, a famunkások és az építők szakszervezetei béreltek külön helyiséget, az akkori Laudon, most Mikszáth Kálmán utcában, a mai Szőrme- és Bői-ruhagyár helyén. A szakszervezetek 1916-ban a Somogyi utca sarkán levő Fekete-házat bérelték ki, ahol csaknem minden szakma elhelyezést nyert a munkás kulturális szervekkel együtt. Ez az épület a szegedi szervezett munkások székháza volt 1918-ig. A Tanácsköztársaság idején felszabadult az akkori Berlini körúton uz új honvéd-laktanya (később híradós-laktanya). Szeged szervezett munkásai ezt alakították át Munkásotthonná. Ez az otthon már minden szakmát magúba fogadott, — avatására irta Juhász Gyula: „A munkásotthon lomlokára" című költeményét A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG bukása után rövid úton kiparancsolták n szakszervezeteket a jól felhzcrelt otthonból. Pedig mennyi önzetlen munkát áldoztak az elvtársak: kőművesek, ácsok, asztalosok, lakatosok és más szakmák dolgozói, hogy végre lakájos, jól felszerelt Munkásotthont mondhassanak magukénak. 1920-ban átköltözött a szakszervezet összes felszerelésével a Maros utcai volt Kiskaszinóba. Ez az épület egy nagyteremből és kevésszámú mellékhelyiségből állt. Mire elhelyezték a szakszervezeteket, nem jutott hely a kulturális szerveknek. 1922-ben a szakszervezetek taggyűlésein olyun határozatot fogadtuk el, hogy uz összes szakmák gyűjtenek egy saját otthon építésére megfelelő összeget. Erre a célra 10 filléres téglaflzilvényeket bocsátott ki a szakmaközi bizottság. Evek során sem gyűlt össze anynyi pénz, hogy új házat tudtak volna építeni. 1926-ban eladásra került a Hétvezér utca 9. számú liáz. A szakmaközi bizottság úgy látta, hogy cz a húz u Maros utcainál sokkal megfelelőbb, és az ára is előteremthető. Kibocsátottak 10 pengős részvényeket, és megalakították a „Munkásotthon Szövetkezetet". A szakszervezeti tagok részletekre vásárolták meg ezeket a részvényeket, a szó szoros értelmében a saját és családjuk szájából vonták el a falatokat, csuk saját otthon létesítéséhez járuljanak hozzá. így lett a szegedi szervezett inimkások tulajdona a Hétvezér utcai kétemeletes épület. EBBEN A MUNKÁSOTTHONBAN helyeztek el minden szakmát n nyomdászok kivételével, (ök a Jósika ulcu 21. szóm alatt béreltek maguknak helyiséget.) Itt volt már hely a kulturális szervek számára a Szegcdi Munkás Testedző klubnak is. Lehetetlen e rövid cikkben beszámolni azokról a bér- és politikai harcokról, amelyeket e falak közül vittek sikerre a szegedi szervezett munkások. A munkaidő csökkentése, a megélhetést némileg biztosító bérek kiharcolása komoly küzdelmet, harcot kivánt a szakszervezetek tagjaitól. A harcok következményeként sok jó elvtársunk vált munkanélkülivé, kenyértelenné; közülünk számos elvtársat börtönbe zártak és a háború kitörése után büntető, századba vonultattak be, internálták, soronkívül küldték a frontra, hogy soha többé vissza ne kerüljenek. 1932-ben a rendőrség provokátorokét küldött a szervezett munkások közé és ennek „eredményeként" több elvtársat letartóztattak, börtönbe zártak. Erre az időre megbénították a szervezeti életet, abban a reményben, hogy a munkásságot megfélemlítik és nem lesz kedvük bejárni. Tévedtek. A Tanácsköztársaság idejéD és után olyan nagy tért hódított országszerte, — Szegeden is a szocializmus eszméje, hogy azt már lehetetlen volt a munkások tudatából kiirtanL Ezért a reakció a papsággal szövetkezve egy álszocialista szervezetet hozott létre: „Keresztény szocialista" cím alatt, majd később a „Nemzeti szocialista szervezetet". De ez még mind nem volt nekik elég. Látva, hogy a szervezett munkásokat mindezekkel az álszcrvczetekkel nem tudják magukhoz hódítani, létesítettek egy kontra „szakszervezetet": „Hivatás-szervezet" címen. Ezzel az álsznkszcrvezettel csináltak két bérharccirkuszt, egyet a Kefegyárban és egyet a Szegedi Kenderben. Természetes, a gyárak tulajdonosaival a „kérdéseket" előre megbeszélték és így az általuk rendezett „bérharcok" eredménnyel végződtek. A következő betekben ezek az eredmények viszszamorzsolódtnk. Ezzel a könnyen hivő, politikailag ingadozó munkások jelentős hányadát viszont magukhoz tudták édesgetni. vek tagjait. A kultúrszervek a munkássággal, az Általános Munkás Énekkar tagjai sokat fáradoztak vezetőikkel karöltve a szocialista kultúra.fejlesztése és terjesztése érdekében. Sok gondot adott a kulturális szervek vezetőinek egy-egy olyan mű betanítása, amelynek betiltására előre számítottak. A betanulás után, ha a rendőrség a bemutatást nem engedélyezte, mindig megtalálták a módját, hogy lehet a közönséggel mégis megismertetni. Az ilyen „tiltott" művek előadása talán még nagyobb ambícióval történt, mint az „engedelyezetteké". A szegedi munkás kulturális szervek e falak közül indultak országos szereplésekre, — a legtöbb esetben a saját költségükön — és hoztak eredményeket, sikereket, dicsőséget a szegedi szervezett munkások részére. Nagy lelkesedéssel és töretlenül folyt a szocialista felvilágosító munka is e falakon belül, mind a felnőttek, mind az ifjúság körében, hiszen a szakszervezetek, a kulturális szervek fedőszervként szerepeltek az illegalitásban dolgozó elvtársak részére. A lelkes és önfeláldozó munkában csak akkor állott be törés, amikor 1944. március 19-én megszállták hazánkat a fasiszták és az azt követő napokban a rendőrség lezárta a pártés szakszervezeti titkári irodát. A szakmáknak csak a tagdíj-befizetések tartását engedélyezték. Néhány nappal később lezárták a 6000 kötetes könyvtárat és a kulturális munkát azáltal bénították meg, hogy a két nagyterembe egy vállalat tollüzemét telepítették be. húzódással, de előreláthatólag rövidesen csatasorba állhat ő is. A fiatalok közül többen szerepelnek majd szerdán a Vasas elleni barátságos mérkőzésen. A túráról hazatérve augusztus 18-án a Bp. Honvédcsapatával játszik majd a SZEAC barátságos mérkőzést, utána következő héten, 25-én a SZEAC—MTK mérkőzéssel kezdődik a bajnokság. Remélhetőleg a csehszlovákiai portya jól szolgálja majd a nagy feladatokra való jó felkészülés céljait. Ma Nagykőrösön szerepel a Csongrád megyei ifjúsági vá!ogatoit A Csongrád megyei ifjúsági válogatott ma délután Nagykörösön, Pest megye ifjúsági válogatottja ellen lép pályára. Ezen a mérkőzésen dől el, hogy a Csongrád megyei ifik az élcsoportban maradnak-e; és beleszól hatnak-e a bajnokság sorsának alakulásába. Ha az ifik csatársora végre megtalálja a góllövő cipőjét — arra minden remény megvan, hiszen a csapat mezőnyben eddig is mindig igen tetszetősen játszott, csupán csatáraik szerepeltek góliszonyban. SZEGEDI POSTÁS—MTK 51:45 (20:251 Rókusi tornacsarnok. NB l-es férfi kosárlabda-mérkőzés. A Postás ezzel bennmaradt az NB I-ben. Az első félidőben az MTK. szünet után a Postás látszott lobban. A nagyszámú nézőközönség végig lelkesen bíztatta a szegedi csapatot. Beke (Postás) 21 pontot dobott, az ugyancsak szegedi Polgár pedig 13-at Elkészült az NB III csoportbeosztása TÖRETLENÜL FOLYT a felvilágosító A SZEGEDI SZERVEZETT MUN munka a munkásotthon falai közölt ennek ellenére is. A szakmákon és kulturális szerveken kívül itt nyert hajlékot a Szociáldemokrata Párt szegedi titkársága is. Egyik jellemzője a szegedi rendőrhatóság akkori intézkedésének: a párliroda az utcai épületben volt, míg a szakmui és kulturális helyiségek túlnyomó része az udvari épületrészben. A rendőrség elrendelte, hogy az udvari részt fallal, vagy kapuval kell elzárni a párthelyiségtől, és a kapunak csukva kell lenni az alatt az idő alatt, ainfg a párttagság ülésezik: nehogy „politikai fertőzést" kapjanak a szakszervezeti tagok. A kaput tarló oszlopok még mindig ott állnak, a rendőrség által kijelöli helyen, mint emlékek. Nyilvánvaló, hogy mindez a hatósági intézkedés nem zavarta sem a szakszervezeti, sem a kulturális szerKÁSOK ennek ellenére húen kitartottak szervezetük, a kulturális szervek tagjai pedig csoportjuk mellett. Ettől kezdve a felszabadulásig a Munkás Testedző Egyesület sportüdülőjén, a „Sárgán" volt az összejövetelek helye. A felszabadulás után pedig igen rövid idő alatt olyan hatalmas mértékben felszaporodott a szakszervezetek tagjainak létszáma, hogy a Hétvezér utcai Munkásotthon már kicsinek bizonyult. Az épületben lezajlott harcos idők emlékét azonban örökre megőrzik a szegedi dolgozók, s a nagy idők emlékét hirdeti ma már az épület falán elhelyezett emléktábla is. Waltner Mihály A Délkerületi Labdarúgó Alszövetségben élénk munka folyik. Most dolgozzák ki a jövő hónapban meginduló bajnokság részletes műsorát. Ezzel kapcsolatban ma délelőtt értekezlet lesz a DLASZ hivatalos helyiségében, amelyeri részt vesznek a sportegyesületek képviselői is. Egyébként a Szeged irányítása alatt álló Bács-Kiskun, Csongrád megyei NB III. csoportbeosztása elkészült. A csoportba a következő tizenhat csapat nyert beosztást: Bácsalmási Petőfi, Csongrádi AK, Hódmezővásárhelyi Dózsa-Honvéd, Hódmezővásárhelyi Vasas, Hódmezővásárhelyi MÁV TE. Mindszent, vagy Nagylak (az MLSZ fellebbviteli bizottsága ezután dönt még egy vitás fegyelmi kérdésben, sakkor dől el, hogy a kettő közül melyik kerül az NB INba), Szegedi Építők, Szegedi Spartacus-Vasas, Szőregi Rákóczi, Dorozsmai SK, Szentesi Kinizsi, Kecskeméti Építők, Kiskunfélegyházi Honvéd, Kiskunfélegyházi Vasas-Építők, Kiskunhalasi Kinizsi, Kecskeméti TE. Ugyancsak tizenhat csapatból áll majd a megyei I. osztály csoportja. Ezenkívül háromcsoportos II. osztály és egycsoportos III. osztály lesz. Az NB III-as bajnoksággal párhuzamosan minden csapat köteles ifjúsági csapatát is indítani, enélkül e] sem fogadják a nevezést. Az NB III-as ifjúsági csoporton kívül még két ifjúsági csoport lesz. A DLASZ a jövőben instruálni fogja az önálló Békés és Csongrád megyét. Az MLSZ-nek ez a döntése egyben a DLASZ jó munkájának elismerését is jelenti. A Siegedi VSE romániai túrán A Szegedi Vasutas SE NB Il-es labdarúgó-csapata szerdán este romániai túrára utazott. A túra során a Resicai Energiával, a Boksa Montánai Vörös Acéllal és Hunyad csapatával játszik. A tervek szerint a Resicai Energia együttesével még egy mérkőzésre is sor kerül — Konstanzáhan. A romániai portyára a következő játékosok utaztak el: Jegyinák, Juhász, Veres, Vincze, Tóth Lajos, Kasuba, Mőszmer, Laczi, Becker, Bojtos, Tóth Zsigmond, Horváth István és Sebők Károly. Fegyelmezetlen atléták A MASZ Csongrád megyei alszövetségének fegyelmi bizottsága július 23-án tartott ülésén tárgyalta Trényi Imre, Molnár Imre, Tölgyesi Elemér (SZVSE) és Gémes Sándor (Szegedi Spartacus) atlétaversenyzők fegyelmi ügyét. Nevezettek a Fegyelmi Szabályzat 7. §. 3. bek. c) pontjába ütköző sportszerűtlen magatartást tanúsítottak azáltal, hogy a július 13—14-én Szegeden megtartott megyei bajnokságokon a súlylökés és kalapácsvetés vezető versenybíráját, illetve a versenybíróságot sértő kijelentésekkel illették. Ezért a fegyelmi bizottság őket szóbeli feddésben részesítette. A büntetések kiszabásánál enyhítő körülménynek vette eddigi kifogásta'an magatartásukat éj arra törekedett, hogy határozatának a büntetés mellett nevelő hatása is legyen. A jövőbeni sportszerűtlenségek elkerülése érdekében a fegyelmi bizottság a versenybfrákra kötelező határozatot hozott, mely szerint ezután minden esetben alkalmazni kell az Atlétikai Versenyszabályok 24. § 2. bekezdésben foglaltakat Énnek értelmében szabálysértés vagy meg nem felelő magatartás esetében a vezető versenybírónak kötelessége a versenyzőt meginteni, ismételt vagy súlyos szabálysértés esetén pedig ki kell zárni a versenyből. — Sütő- ás Édesipari Technikum dolgozó tagozata megnyílik Szegeden. A felvételhez, az általános Iskola nyolc osz.élyának (vagy azzal egyenértékű Iskolának) elvégzése szükséges. A felvétel feltélele még, hogy a Jelen'kezőnek sfltS- vagy édesiparában szakképesítése legyen, vagy _ jeley'eg Ilyen - sz«ü:májú (i-eneoen col őzzé!:. Felvt!ágosftast az iskola vezetősége (Marx tér 7.) ad.