Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-27 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma: Tájékoztató | a föidbirtokrenilezésröl • :::::: • Vágóhídi problémák E társadalmi arankák felélesztése és megszervezése legyen a tanácstagok egyik legfontosabb feladata Alapos és értékes vita a városi tanács ülésén majdnem elveszett százezer Jorintról Tegnap reggel kilenc óra­kor kezdődött a szegedi vá­rosi tanács ülése, amelynek elnökévé'dr. Nagy László ta­nácstagot választották meg. Megnyitó szavai után Tom­bácz Imre, a végrehajtó bi­zottság elnöke beszámolt a végrehajtó bizottságnak a márciusi tanácsülés óta vég­zett munkájáról, a szakigaz­gatási szervek tevékenységé­ről. A tanácsülés a beszámolót jóváhagyta, majd Nagy Mik­lós v. b.-titkár terjesztettebe a város múlt évi zárszámadá­sát és ez évi költségvetését. A beszámolóban kitért arra, hogy az ellenforradalom gazda­sági rombolása folytán na­gyon sok fontos feladat: utcák rendbehozása, utak aszfaltozása, felújítása, rendbchozása, közkifolyók létesítése stb. maradt el a múlt évben. 1957-ben az ellenforradalmi események miatt igen erősen csökkenteni kellett a lakos­ság szempontjából nagyon je­lentős dolgokra fordítható összeget, s egy igen szűkre szabott költségvetést kellett előirányozni. Ismertette a város összesí­tett, 1957. évi városfejlesz­tési tervét. A beszámolót hosszú vita követte. E napirendi pont­hoz tizennyolc tanácstag szólt hozzá, s elemezte a zárszám­adást és költségvetést. Igen pozitív vonása volt e vitának, hogy a tanácstagok nem a nehézségek miatt siránkoz­tak, hanem jóformán mindegyikük hangsúlyozta: a lakosság társadalmi munkával hozzájárulhat a hiányok pótlásához," és ha a társadalmi segítség folytán egyes előirányzott té­teleknél megtakarítás érhető el, az a további égető felada­tok megoldását elősegíti. Így id. Komócsin Mihály tanácstag kérte, hogy a ta­nácstagok hívják fel a la­kosság figyelmét a társadal­mi munka fontosságára. Té­ves az a felfogás — mondot­ta —, hogy társadalmi mun­kát csak utak létesítésével, árkok ásásával, földmunkák­kal lehet végezni. A harmadik kerületben már a harmadik egészség­ügyi ház létesül, ahol a legkülönbözőbb szakmun­kával segíti a lakosság a tanácsot. Amit társadalmi segítséggel létesítettünk eddig, védjük is meg. Példákkal bizonyította, hogy szinte évente, rendsze­resen pótolni kell a játszóte­rek berendezéseit. Felelőtlen személyek tönkreteszik azt, amit a gyermekszerető dolgo­zók oly szívesen és oly áldo­zattal létesítettek. Nagygyörgy Mária rámuta­tott annak fontosságára, hogy minden lehetőségünkre álló eszközzel megvédjük a közterületek felszerelését addig is, míg rendszeres ne­velőmunkánkkal el nem ér­jük, hogy a város lakosságá­ból minden ember egyfor­mán megbecsüli értékeinket. Vas László javasolta, hogy a kerületi tanácsol? közöljék, milyen feladatokat lehet megvalósítani közös munká­val egy-egy körzetben, s ez­zel ösztönzést adjanak a ta­nácstagoknak és a lakosság­nak. Ladányi Benedek v, b.-el­nökhelyettes javaslatot terjesztett be a tanács, az üzemek, a lakos­ság együttes közreműködé­sével bonyolítandó, s jó­részt helyben található anyagokat igénybe vevő munkáslakásépítcsi akció elindítására. (Az elgondolást a közeljö­vőben részletesen ismertet­jük.) Fischer Miklósné saját ta­pasztalatai alapján beszá­molt arról, hogy Újszegeden a lakosság részéről van hajlandóság társadami munka végzésére. Kérte, hogy a kerületi ta­nács mozgósítsa a tanácsta­gokat ilyen munkára. Dénes Leó javasolta, hogy átfogó kulturális programot dolgozzanak ki széles társa­dalmi összefogással: intéz­mények, szervezetek bevoná­sával, mely program előmoz­dítaná az idegenforgalmat Szegeden. Javasolta, hogy ezt a kulturális programot kü­lön tanácsülésen vitassák meg. Horváth György példákkal illusztrálta, hogy a lakosság egy része mennyire rongálja a béketelepi iskolát. Segítsé­get kért az iskola épületének, felszerelésének megvédésére. Bejelentette, hogy most a szünet alatt az iskolát ki­meszelik és a megrongált kerítést rendbehozzák, csak anyagot kapjanak. Papp Mihály elmondta, hogy van lehetőség az újsze­gedi József Attila-telep víz­ellátásának megjavítására. A Haladás Tsz is hajlandó tá­mogatást nyújtani ehhez, a lakosság társadalmi munká­val minden segítséget megad, de körülbelül 15 ezer forint hiánya akadályozza a tervet. Hévízi Jánosné vállalta, hogy az igen elhanyagolt belterületi Béla utcát az utca lakói segítségével rendbe­hozza, a gyomot kiirtja, a munkájához azonban ő is kérte az első kerületi tanács segítségét. Peták Károly beszámolt a tanácsülésnek arról, hogy milyen szívvel-lélekkel dolgoznak munka után a Szegedi Kenderfonó munkásai egy gyermekforgón. Nagyon szeretnék augusztus 20-ra felszerelni a Bartók Béla téren. Kérte, hogy a Bartók Béla tér lakói társa­dalmi munkában őrizzék, s ügyeljenek a felállítandó gyermekjátékra. Ezután Bedő István a tár­sadalmi szervek, iskolák, vál­lalatok képviselőiből alakult munkaügyi bizottság jelenté­sét terjesztette be a bizott­ság eddigi tevékenységéről, a fiatalok munkába helyezésé­nek lehetőségéről. Ezt a be­számolót is hosszú, igen ala­pos vita követte. A beszámoló után több ja­vaslatot elfogadtak, majd meghallgatták a végrehajtó bizottság, illetve annak tit­kársága jelentését több köz­érdekű kérdésről. A tanácsülés délután négy órakor ért véget. Nemcsak Szeged tudományos életével, hanem az új szegedi Haladás Tsz munkájával is megismerkedtek a román vendégek Ma Fehértót látogatja meg Ion Popescu elvtárs és kísérete A több napos látogatásra városunkba érkezett Ion Po­pescu elvtárs, a Román Nép­köztársaság budapesti nagy­követe és felesége, valamint a nagykövetség több felelős munkatársa csütörtökön dél­után meglátogatta a Szegedi Orvostudományi Egyetem több Intézetét: így a mikro­biológiai. a kísérleti fizikai intézetet. Meglátogatta a mú­zeumot és a Somogyi Könyv­tárat is. A látogatás során a nagykövet megismerkedett és elbeszél , tett .az intézetek ve­zetőivel és munkatársaival. Ion Fopescu elvtárs és kí­sérete pénteken reggel az úi­szegedi Haladás Termelőszö­vetkezetben tett látogatást. A kedves vendégeket Fodor István tsz-elnök fogadta me­leg szeretettel, maid bemu­tatta a több mint 500 holdas szövetkezeti gazdaság szinte valamennyi részlegét. A ro­mán nagykövetet a szövetkezeti gazdaság legapróbb részletkérdései is érdekelték és hosszan elbeszélgetett a termelőszövetkezet elnökével és több tsz-taggal. A nagykö­vet és kísérete különösen elismerően nyi­latkozott a tsz igen kultú­rált kertészetéről, amely ielentős szerepet lát­szik Szeged piaci áruval való ellátottságában. A termelőszövetkezetből az egyetemi füvészkertbe vitt a román vendégek útia. Itt Si­moncsics Pál adiunktus fo­gadta őket. maid bemutatta a híres füvészkert legszebb területeit és ismertette a bo­tanikuskert nagy kiterjedésű kapcsolatait a világ vala­mennyi botanikus intézté­vel. A nagykövet figyelmét különösen megragadták a meghonosított trópusi nö­vények, többek között a most nyíló trópusi orchide­ák, s a nálunk is buján termő, nagyszirmú virágok, az indiaiak szent lótusza. A füvészkert! látogatás után a délutáni órákban Ion Popescu elvtárs és kísérete Hódmezővásárhelyre utazott, hogy megismerkedjen 'Csong­rád megye főbb nevezetessé­geivel. valamint ismeretséget kössön e tái szorgalmas né­pével. Ma délelőtt a fehértói gazdasággal és az ottani madárvilággal, a rezervátummal ismerkedik meg a román nagykövet, maid utána visz­szautazik Budapestre Oldjuk fzL I a feszüitségetl • =||||? | . Heti rádíémfisor • Testvérvárosunkban készült a képünkön látható elektron­mikroszkóp. Szescd egyik testvérvárosa, a csehszlová­kiai Brno fejlett gyáriparral rendelkezik. Ezen belül is kü­lönösen kitűnik a legkorsze­rűbb finommechanikai ké­szítményeivel, műszereivel a Tesla-gyár. Az ebben agyár­ban készült BS 242 típusú asztali elektronmikroszkópok — amelyeket felvételünk be­mutat — 30 ezerszeres nagyí­tásra képesek. Érik már a csengelei dinnye Csengele régtől fogva a szegedi járás egyik hagyomá­nyos dinnyetermelő helye. A szürkéssárga poszáhompk nagy szőke- és zöldhéjú gyü­mölcsei nyáridőtájt eljutnak az összes alföldi városokba, a fővárosba is, és még ki tudná megmondani hóvá. A csengeleiek az idén is igen sok dinnyét termelnek. A dinnyetermelésnek is nagyon kedvezett most a meleg nyá­ri csapadékos időjárás. A dü­lóutak mentén, s a szántó­földeken. ha keresztülme­gyünk, sokfelé akkora görög­dinnyék mutogatják magu­kat, mint egy vödör. Egyre­másrá o -10 kilósak, de a nagyja között 20 kilós is lesz. Csengelén a múlt héten .a termelők megszegték rpár az első idei érett ; dinnyéket. Megkóstolták, s megállapí­tották, hogy elég jó édasek, lesz keletjük ' "nemsokára a piacon. Nos, a jó érett diny­nyéket nehezen várják már a városi fogyasztók is. A lottó e heti nyerőszámai: 1, 25,49, 62,75 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó 21. heti sorsolását pénteken délelőtt 10 órakor ismét a MEDOSZ­székház színháztermében rendezte meg. Egy-egy nyerő­osztályra 730 000 forint jut. Az e heti lottó nyerőszá­mok: 1, 25, 49, 62, 75. A tanulás az élet követelménye Az elmúlt években is sok szó esett ar­ról, hogy milyen nagy jelentőségű a kom­munisták és a dolgozó emberek iharxista— leninista, tehát szocialista szellemben való nevelése. Jelentős és komoly eredmé­nyek is születtek a marxista—leninista propagandamunkában, amelyeknek nyo­mán erősödött az emberek szocialista vi­lágnézete. Mégis őszintén kell szólni ar­ról, hogy a marxista—'leninista világnézeti nevelésről szóló szavak gyakran tartalmat­lanul és üresen csengtek. A káros sze­mélyi kultusz és az ideológiai életben eluralkodó dogmatizmus megnehezítette az önálló gondolkodást, az alkotó, tudomá­nyos elméleti munka kibontakozását. A pusztító ellenforradalom után most már különösen világos, hogy a volt MDP-ben nem törődtek megfelelően az elvi kérdé­sek tisztázásával. Ilyen helyzetben a pro­pagandamunka dogmatikus vonásai mellett erőteljesen fellépett a revizionizmus. a pol­gári ideológia. Nem volt megfelelő elvi harc a revizionizmus, a jobboldali oppor­tunizmus és főképviselője, a Nagy Imre­féle csoport, az ellenforradalom szállás­csinálói ellen. A korábbi évek propagandamunkájának mind az erényei és eredményei, mind a fo­gyatékosságai fellelhetők voltak Szegeden is. Akadnak még ma is olyan emberek ti­szaparti városunkban, akiknek a gondolko­dását mérgezi az ellenforradalmi, kapita­lista, revizionista ideológia mákonya. Ez is arra kötelezi a kommunistákat, hogy meg­felelő harcot kell folytatniok a főveszély­ként mutatkozó revizionista, polgári néze­tekkel szemben. Természetesen nem lehet elhanyagolni a dogmatikus, szektás hibák megszüntetésére irányuló munkát sem. Hogv a kommunisták ezt és minden többi feladataikat, helyesen oldják meg, alapve­tően az kell hozzá, — hogy tanuljanak. A marxista—leninista továbbképzésről, a tanulásról megoszló véleményekkel talál­kozhattunk a szegedi kommunisták köré­ben. Sokan a tervszerű és szervezett ta­nulás mellett foglalnak állást, mert ezt tartják a legjobb formának ahhoz, hogy megfelelően tanulhassanak. Találkozni azonban olyan kommunistákkal, akik nem­csak húzódoznak a tanulástól, hanem va­lamiféle olyan nézőpontjuk van: „Mi már mindent tudunk, nekünk nem kell tanulni". Megmondjuk őszintén, • hogy ez nemcsak nagyképű, hanem elbizakodott és nagyon elvetni való állítás. A kommunistáknak eszmeileg, politikailag — és ehhez párosul­va természetesen szakmailag is — képez­niök kell magukat, hogy lépést tarthassa­nak az élettel, követelményeivel. A kommunisták csak akkor tudnak való­ban érvelni az általánosságok helyett, ha önmaguk is a szocialista világnézet alap­ján tisztában vannak azzal, amit a pár­tonkívüliek kérdésként tehetnek fel szá­mukra. Természetesen a tanulásnál — az MSZMP idei pártoktatásról szóló határo­zata alapján — Szegeden sem a mennyi­ségi eredmények hajszolásán van a hang­súly, hanem a tartalmon. A pártoktatás­nak tehát városunkban is az a célja, hogy elősegítse a politikai, gazdasági és kultu­rális munka feladatainak megoldását. De természetesen nem mechanikusan töreked­ve az aktualizálásra. Szegeden is nagy gonddal történtek már meg az előkészületek az új pártoktatási év előkészítésére. A propagandistáktól elsők között függ az oktatómunka tartalma, szín­vonala. Ezért különösen vigyáznak arra, hogy a propagandisták mindegyike valóban alkalmas legyen faladata jó elvégzésére: hogy előadásmódja ne „színtelen és szag­talan" legyen. Természetesen káros lenre kényszert alkalmazni a pártoktatásnál is. Helyébe olyan szellem kell, hogy a p'rf­oktatásban résztvevő érezze, milyen jelen­tőségű számára a tanulás. A pártonkívüli is módot kapnak arra. hogy részt vegyenek a szervezett pártoktatásban. Az idős?<­kérdések tanfolyamán néldául kitűnő lehe­tőség nyílik rá, hogy elég sok ember kapjon tájékoztatást egy-egy előadás keretében. Elsősorban a kommunistáknak kell ta­nulniok és képezniök magukat. A minden­napok követelményeként ezt segíti majd elő az ősszel megkezdődő pártoktatás.

Next

/
Thumbnails
Contents