Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

4 Kedd. 1957. Július A<z ifjúság, feteftUeteitcí* i/asá^na^a (Folytatás a 3. oldalról) leientett az Uiszegedi Kender- Lenszövő kocsiia Ali basával és a háremhölaveivel. Az Uiszegedi KenderLenszövő menetében haladt Don Quijote teljes fegyverzetben, s hű fegyverhordozója. Sancho Panza. Egvik-másik kisfiú odaszaladt hozzájuk. hogv megsimogassa ruhájukat, hiszen nagv hősként él gyermeki lelkükben Don Quilote. A Szalámigyár fiataljai óriási, SZÓD gombát hoztak kocsiiukon. A gomba alatt tündérek elevenítették fel a mesék világát. A karneváli menetek a KISZ székháza előtt egyesültek. Karnevál hercege és hercegnője parancsnoksága alatt azután a hídon ét az újszegedi Vigadóba vonultak, s ott megkezdődött a bál. a ídíían .,, A bál kitűnően sikerűit. Talán túl iól is. S ezt azért Írjuk, mert az újszegedi Vigadó vezetői nem gondoskodtak elég székről, s így sokan a puszta asztalok körül álldogáltak. Dehát most már magáról a bálról. Jelmezben, álarcban és persze jelmez és álarc nélkül is kedves percek"', órákat töltöttek együtt a fiatalok és az idősebbek. Nem volt hiánv a fiatalos, helvén való tréfában sem. Az eső néha-néha megeredt a felhőkből, de ez nem riasztotta meg a bálozókat, — annál nagvobb volt a jókedv. Igazi karneváli hangulat uralkodott Hajnal felé egv kedves nap és este emlékével távoztak a bálozók. a ietmetveideny. ^ö-tledei A karneváli felvonuláson, s a jelmezek kiválasztásánál vetélkedés alakult ki a fiatalok között. A bíráló bizottság a bálban alapos mérlegelés után döntötte eL hogv kik a győztesek. A felvonulásnál az első díjat a ruhagyári fiatalok, a második díjat a kereskedelmi vállalatok békehaiója. a harmadik díjat pedig az Uiszegedi KenderLenszövő háremjelenetének ábrázolása kapta. A jelmezversenyen első lett a Ruhagvár bohócielmezbe öltözött ifjú munkásnője: Simonvári Ilona, második a Dérvné jelmezét viselő Vajda Anna a Szegedi Kenderfonóból, a harmadik díiat pedig a Ruházati Bolt hét matrózruhába öltözött ifiú dolgozóiának ítélték. Pályázati felhívás a marxista-leninista esti egyetemen való részvételre A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Intéző Bizottsága pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem 1957/58-as tanévére. Az egyetem célja, hogy a marxizmus—leninizmus oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon pedig a nemzetközi munkásmozgalom és pártunk történetét tanulják. A hallgatók a tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak a hallgatók. Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, szeminárium), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint és ezt az összeget félévenként két részletben kell fizetni. Az egyetem hallgatóinak törvényes rendelkezés alapján a félévi vizsgák előtt hat nap, az éwégl vizsgák előtt pedig 12 nap tanulmányi szabadság jár. Az esti egyetemre felvételüket kérhetik azok, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista—leninista alapismereteket már megszerezték. Az egyetemre párionkívüliek is kérhetik felvételüket. Az esti egyetemre való felvételi kérelmet az MSZMP Szeged Városi Intéző Bizottságához kell beküldeni (Sztálin sétány 10.) július 31-ig. A pályázathoz szükséges kérdőívet az MSZMP városi intéző bizottságától kell kérni. A pályázathoz mellékelni kell az illetékes pártszervezet ajánlását és a vállalat igazolásét a pályázók Jelenlegi munkaköréről. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Anyakönyvi hirek I. KERÜLET Házasság: Deák Béla és Gyenge Rozália, Pálmai Miklós és Halász Melinda, Szűcs György és Veres Etelka, Juhász Pál és Sejben Julianna, Heckenast Kálmán és Urbán Ilona, Csulak Károly és Pintér Ilona, Bessenyei János és Szabó Ilona, Balogh Ádám és Tari Mária kötött házasságot. Születések: Gyukin György és Tuczakov Melánia Miadrág, Dobai Ferenc és Belinszki Erzsébet Ferenc, dr. Szűcs Ferenc és Leykauff Irén Mária Szilárd, dr. Szórádi István és Fogassy Margit Gabriella, Czlrok József és Csanádi Rozália Rozália Erzsébet, Burányi László és Kovács Káka Etelka Márta, Rácz József és Győri Ilona Ilona, Urbanyiczki István és Bóka Ilona Zsuzsanna, Borossebesl János és Németh Karolina Zoltán, Molnár István és Juhász Piroska Anna, Sövényházi Zoltán és Nagy Ilona Ágnes Ilona, Vincze Ferenc és Kósa Erzsébet Klára Erzsébet, Keles Pál és Lóczi Zsuzsanna Anna, Tamburov Rafael és Zab Ilona Ilona nevű gyermeke született; Elhaltak: Nacsa Péterné Horváth Julianna 73 éves, Hideg Jenő 1 napos, Bérezi Lajos 75 éves, Pálfl Lajos 60 éves. Farkas Mária I hónapos, Báló Mihály 74 éves. Magvar Józsefné Megyesi Teréz 66 éves, Horváth Nándor 1 na. pos korában hunyt el. II. KERÜLET Házasság: Kopasz Sándor János és Fehér Erzsébet. Tóth-Kovács Géza és László Rozália, Kovács János és Bitó Julianna Anna, Botos László és Tóth Irén Erzsébet, Csótl Ferenc és Czukár Rozália kötött házasságot. Születés: Czlnkóczl Géza és Eperjesi Mária Mária nevű gyermeke született. Halálozás: Roncsek Lajo6né Kiss Anna 09, Gulécsi János 87, Fodor Ferenc 48, Brucker Jakab 63. Bottyán Lajos 82 éves korában hunyt el. III. KERÜLET Házasság: Berta László és Turl Irén, Román János és Bite Éva Mária, Antal Károly és Jánosi Rozália, Szabó József és Vincze Julianna kötött házasságot. Születések: Kocsis József és Förgeteg Julianna Aranka Julianna, Tanács Imre és Hebők Margit Melinda, Dobó István és Wayer Mária Mária, Dalmády Ernő és Kövesi Márta Ernő Zsolt, Kancsár László és Kocsis Ilona Ildikó, Csukás István és Ződl Anna István, Balogh István és Bózsó Anna Mária Anna, Horváth Antal és Varga Ilona Zoltán, Kozma Kálmán és Biacsl Erzsébet Edit nevű gyermekük született. Halálozás: Bárányi Eszter 76, Jójárt Antalné Rozsnyai Ilona 46, Magyar József 46, Prisllnger Jakabné Szőke Katalin 74, Bergmann Mártonné Ördög Julianna 70, Magony Antalné Bárkányi Rozália 52, Bóka János 41, Komócsi Vince 82 éves korában. Tízéves a dorozsmai népkönyvtár Tíz évvel ezelőtt, 1947. július 22-én, vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt a dorozsmai kultúrház nagyterme, ahol Tombácz Imre elvtárs, a Magyar Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselője a párt nevében átnyújtotta Dorozsma dolgozóinak, dolgozó parasztjainak a kommunisták segítségével szerzett ezer forint értékű népkönyvtárat. Korábban, a felszabadulás előtt Kiskundorozsmán is csak úgy, mint az egész országban, a tudás, a könyv osak szűkkörű csoportosulások kezében volt A faluban könyvtára csak az iparosegylctnek, s a különböző katolikus tömegszervezeteknek volt, de nem volt népkönyvtár, ahol a lakosság soraiból mindenki hozzájuthatott volna a könyvhöz, a tudás hatalmához. Tíz esztendő alatt a falu népe a közművelődésben óriási utat tett meg. Jellemzően mutatja ezt az ia, hogy amint erősödött a iokosság tanuláa, olvasás vágya, úgy növekedett a könyvtár, ma már falusi viszonylatban dúsgazdagnak számító anyaga is. Mint Bcnke Ferencné elvtársnő, függetlenített könyvtáros elmondta, 1954. májua 1-én a községi népkönyvtár csupán még 640 kötetnyi szépirodalmi, munkásmozgalmi, ideológiai és más tudományos könyvekből állott. A mai könyv" állomány viszont már felette van a 3 ezer darabnak. Szám* szerint 3068 kötetnyi könyv áll naponta a lakosság rendelkezésére. A könyvtárnak jelenleg 450 beiratkozott, rendszeres olvasó tagja van. De mondhatjuk úgy i?, hogy hétről hétre 450 kiskundorozsmai munkás- és parasztcsalád lakásába jutnak el az újabb és újabb könyvek, s ezekben a családokban, a nagyszülőktől kezdve az unokákig, akik csak ismerik a betűvetés tudományát, mindenki olvas. Az állandó olvasok száma évről évre szaporodik. Ebben az esztendőben például a régi törzs* olvasógárda mellé újabb húsz családból Iratkoztak be. Hogy milyen nagy tanulási lehetősége van a lakosságnak Kiskundorozsmán, ezt az is bizonyítja, hogy Bcnke Ferencné, a könyvtár vezetője időről időre lakásukon keresi fel azokat az olvasókat? akik betegségük, vagy elfoglaltságuk miatt újabb könyvekért nem tudnak bemenni a könyvtárija, szívesen kiviszi nekik az óliajtott könyveket. örvendetes jelenség, hogy a földműves foglalkozású lakosság is egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be az olvasómozgalomba. A változatos témájú szépirodalmi művek mellett mostanság igen nagy keresletű van a könyvtárban a mezőgaz* dasági szakirodalomnak, a a könyvtárba járó "Szőlő és gyümölcs* című szaklapot például szinte kézről kézre adják az emberek. A könyvtárnak ma már csinosan berendezett olvasóterme is van, ahol sziveién töltik sza* bad idejüket a művelődni, szórakozni vágyó emberek. Tovább gyarapszik a könyvtár. A községi tanács a múlt usztendőben ezer forint áru könyvet adományozott a falusi olvasóknak. Az idén viszont úgy határozott — miután a lakosság nagy többsége igényli ezt —, hogy szorult pénzügyi helyzete ellenére is 4 ezer forintot költ a tanács további könyvvásárlásra. Ugyanakkor jelentős összegből új bútorokat? berendezéseket is vásárolnak a könyvtár számára. |1| KÖNYVESPOLC Felekl László: Storni, Theodor: A SAKÁL HALAJA AQUIS SUBMERSUS (Magvető). 206 oldal kötve. (Magvető). Kb, 96 oldal, Feleki László szatirikus me- kötve; séit kis- és nagykorú gyere mekek számára irta, s ebben a kötetben adja közre saját bevezető tanulmányával és saját jegyzetelvei. Mintegy negyven mese Igyekszik megismertetni magunkat önmagunkkal, s mutat ré néhány A múlt század finom hangulatok iránt oly érzékeny német íróját nemigen ismeri a tág értelemben vett magyar olvasóközönség. Storm borongós, tragédiával terhes történeteinek egyik legremekebbike az Aquis submersus. Szabó Lőrincz kiváló fordítása átmenti az eredetinek minden hangulati órnyékoltnem túlságosan előnyös em- fágét- h'ven érzékelteti a béri tulajdonságunkra. (Megjelent.) kerettörténetbe foglalt elbeszélés nyelvi ódonságát, A gyermekbénulás elleni oltások időpontja a szegedi járásban Az egész országban Csongrád megyében, Szegeden és a szegedi járásban július 25én, 26-án lesz a gyermekbénulás elleni védőoltás. A szegedi Járásban oltóbrigádok végzik el az oltást - gépkocsin közlekednek egyik községből a másikba - éppen ezért pontosan tartsák be a szülők az oltási időket, mert ha késnek, könnyen lemaradhatnak. A gyermek oltási lapját, vagy hivatalos okmányt mindenki vigyen magóval, amellyel bizonyítani tudja gyermeke születési idejét, A szegedi járásban az oltásokat július 25—26-án — tehát mindkét nap — az alább kijelölt helyen és időben végzik el: Deszk (tanácsadó) 7-10 órA* lg. Szőreg (kultúrotthon) 9—12, Üiszentiván (tanácsadó) 11—13? Ti szaaziget (tanácsháza) 12—14? Kübckháza (orv. rend.) 13-16, Domaszék (kultúrotthon) 7—11? Mórahalom (tanácsadó) 10—14? Ásotthalom (tanácsadó) 13—17? Zákányszék (tanácsadó) 7-10? Rúzsa (Csórva, tanácsadó) 9—12, Öttómös (orv. rendelő) 11-14? Pusztamérges (tanácsa.) 13—17? Szatymaz (tanácsadó) 7—10? Sándorfalva (kultúrott) 9—12? Dóc (orvosi rendelő) 11—14, Balástya (kultúrotthon) 13—16? Kistelek (kultúrotthon) 7-10? Pusztaszer (orv. rendelő) 11—14? Sövényháza (tanácsadó) 13—16? Baks (új iskola) 15-18 óráig. Tápé (orvosi rendelő) 7—10? Algyő (orvosi rendelő) 0—12? (lyála (orvosi rendelő) 11—13, P.üszke (tanácsadó) 12-16, Kkdorozsma (tanácsad) 7—10? Bordánj) (tanácsadó) 9-12, ülléi (orvosi rendelő) 11—14? Forráskút (orv. rendelő) 13—16, Zsombó (orv. rendelő) 15—17 (125) — Ne legyen olyan kegyetlen — vette át a szót az egyéves önkéntes — és inkább gondoljon arra, hogy milyen vége lesz maginak. Nemrig közölte az Inspekció, hogy raportra fog menni. Egy ilyen dologra magának igen komolyan jel kellene készülni, is eltűnődhetne azon, hogy milyenek egy tizedes utolsó órái. Micsoda maga a világegyetemhez képest, ha meggondolja, hogy a legközelebbi állócsillag is kétszázhetvenötezerszer olyan messze van ettől a katonavonattól, mint a nap, mert a parallaxisa csak igy lesz egy ivmásodperccel egyenlő. Ha maga állócsillag gyanánt tartózkodnék a világegyetemben, bizonyára túlságosan csekély volna ahhoz, hogy akár a legtökéletesebb csillagászati műszerekkel is észrevegyék. Hogy maga milyen jelentéktelen a világegyetemben, arra nincs is kifejezés. Fél év alatt is csak oly parányi körívet írna le az égbolton, egy év alatt is csak oly parányi ellipszist, hogy annak számszerű kifejezése egyáltalán nem volna lehetséges, olyan elenyésző lenne. A maga parallaxisát nem ls lehetne megmérni. — Ebben az esetben — jegyezte meg Svejk — a káplár úr büszke lehetne arra, hogy őt senki se tudja megmérni, is ahánrú lesz is vele a raporton, nyugodt kell hogy legyen és nem szabad hogy felizgassa magát, mert minden izgalom árt az egészségnek, és most, a háborúban, mindenkinek vigyázni kell az egészségére, mert ezek a háborús strapák minden egyes embertől megkövetelik, hogy ne legyen nyavalyás. — Ha netalán bezárnák, káplár úr — folytatta Svejk kedvet mosollyal —, ha valami bántalmazás érné, akkor nem szabad, hogy elcsüggedjen, és ha őnekik meglesz a véleményük a káplár úrról, hát magának is legyen meg a véleménye róluk. En ismertem például egy szenesembert, Frantisek Skvornak hívták, aki velem együtt volt lecsukva a háború elején hazaárulásért a prágai rendőrkapitányságon, és később talán ki is végezték valami pragmatikus szankció miatt. Ez az ember, amikor a kihallgatáson megkérdezték tőle, hogy van-e valami kifogása a jegyzőkönyv ellen, azt mondta: Akár Igy volt, akár úgy volt, valahogyan mindig csak volt, hogy sehogyan se lett volna, úgy még sohasem volt. Azután sötét zárkába dugták, és két napig nem adtak neki se enni, se inni, és megint kihallgatásra vezették, ő meg folyton csak azt hajtogatta, hogy akár Igy volt, akár úgy volt, valahogyan mindig csak volt, hogy sehogyan se lett volna, úgy még sohasem volt. Lehet, hogy ezzel ment az akasztójára is, amikor aztán átadták a hadbtróságnak. — Azt mondják, hogy most sokakat felakasztanak és agyonlőnek — szólt közbe az egyik kisérő katona — a múltkor felolvastak nekünk a gtinkorlótéren egy bejéit, hogy Motolban főbe lőttek egy Kudnra nevű tartalékost, mert a kapitány karddal rávágott a Kudnra fiára, aki az anyja karján volt, amikor Benesovban •búcsúzkodtak az asszonnyal, él a Kudnra emiatt megharagudott. A politikai embereket pedig mind lecsukják. Morvaországban már agyon is lőttek egy szerkesztőt. Es a mi kapitányunk azt mondta, hogy várja a többieket. — Mindennek megvan a határa — mondta az önkéntes kétértelműén. — Ebben igaza von — jelentelte ki a tizedes — az olyan szerkesztők megérdemlik. Ezek csak lázítják a népet. Mint tavalyelőtt, amikor még csak frejter voltam, énalattam szolgált egy szerkesztő, és ez engem mindig a hadsereg szégyenének nevezett, de amikor klenkübungokra (Csuklógyakorln tökre) tanítottam, amíg bele nem izzadt, mindig azt mondta: "Kérem, tisztelje bennem az embert*. Na. de én megmutattam neki azt az embert, amikor "nieder* volt és a kaszárnyaudvar csupa pocsolya. Odavezényeltem egy ilyen pocsolyához, és a bitangnak abba kellett belevetni magát, hogy csak úgy spricceli a vlz, mint az uszodában. Es délután már megint mindennek ragyogni kellett rajta, olyan tiszta kellett hogy legyen a mundérja, mint az üveg, és ő pucolt és nyögött ét megjegyzéseket tett, és másnap megint olyan volt, mint a sárban hempergő disznó, én meg ott álltam fölötte, és azt mondtam neki: "Na, szerkesztő úr, mi a nagyobb, a hadsereg szégyene vagy az az ember, aki magában van?" Ez egy olyan igazi intelligens volt. A tizedes diadalmas pillantást vetett az egyéves önkéntesre, majd így folytatta: — Éppen az intelligenciája miatt vesztette el az önkéntesi strájjait, mert Irt valamit az újságba a katonák kínzásáról Hát hogyne kínoztam volna, amikor egy ilyen tanult ember akkor te tudja szétszedni a geverjerslusszt, (pus* knzávárznt) amikor már tizedszer mutatom neki, is ha azt mondják: •*linhszsaut* direkt jobbra fordítja a tökjejét, is közben úgy dülleszti a szemét, mint egy varjú, a gcvergriffnél (fegyverfogás) meg nem tudja, hogy mit lógjon meg először, a szíjat vagy a patrontálkát. és úgy bámul, mint borjú az új kapura. Iia megmutatom neki, hogy a kéznek hogy kell lecsúszni a szíjon. Még azt se tudja, hogy melyik vállon hordják a puskát, úgy szalutált, mint egy majom, na és azok a fordulások, úristen, amikor masíroztunk és járni tanult. Ha meg kellett forduljon, az mindegy volt neki, hogy melyik csülkével csinálja, cap, cap, cap, csak ment előre tovább, talán még hat lépést is, és csak azután fordult meg, mint a kerge birka, maslrozdsnál meg úgy tartott lépést, mint egy köszvényes, vagy láncolt, mint búcsúban az öreg kurva. A tizedes kiköpött. — Direkt egy jó rozsdás puskát faszolt, hogy megtanuljon pucolni, tekerte is. nu'ru szukát a krinkutya, de hát, ha két kilóval több kócot vesz. akkor se pucolt volna ki rajta semmit. Minél tovább pucolta, annál rosszabb és rozsdásabb volt, úgyhogy raporton az a puska kéz* ről kézre járt, és mindenki csodálkozott, hogy hogy lehet egy puska tiszta rozsda. J