Délmagyarország, 1957. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

[ Kedd. 1957. Július 83. 5 Nagysikerű őszibarack-termelési ankét Szatymazon Egész Csongrád megye dolgozó parasztsága képviseltette magát A Szatymazi Tudományos fajták jó és rossz tulajdon­ságait. Arra intette a terme­lőket, hogy Mezőgazdasági Szakkör, a Kertészeti-Szőlészeti Társa­ság, a Kertészeti Kísérleti Munkaközösség és még né­hány más társadalmi szerve­zet vasárnap őszibarack-ter­melési ankétot rendezett Szatymazon. A dolgozó pa­rasztság érdeklődése az an­két iránt várakozáson felüli volt. Hódmezővásárhelyről és mint az orszag más részein, elsősorban a korai fajták termesztésére törekedje­nek, mert éghajlati adott­ságainknál fogva ezen a vidéken hetekkel előbb szüretelhetünk beérett őszi­barackot, Felszólalt még a vitában Tengerdi János szakfelügyelő is, aki az őszibarack növény­védelmében adott sok hasz­nos tanácsot a gazdáknak. A népes közönség ebéd után meglátogatott néhány szatymazi gyümölcskertet, s megtekintették többek között Frank József messzi földön híres őszibaracktermő gazda­ságát és az általa szerkesz­tett rendkívül ötletes, sok SOK KICSI SOKRA MEGY C-ngrád WrnyékérőHsrészt vagy a szomszédos államok- ^dságos munkát megta'ka­rítek" a hompk^ területek- ban Ez pedig nemzetkozi pi- rító mo?oros ekekapát, kel rendelkező járásbeli ?al- acot jelent a szatymazi, s ál— , . vakból pedig egész csapatos- talaban a Szeged vidéki őszi- . A. vasarnapi szatymazi tói jöttek el az emberek. Tíz baracknak. Saját maga és a érára zsúfolásig megtelt hall­gatósággal a művelődési ott­hon nagy gyűlésterme, úgy­annyira, hogy sokan már csak az utcáról hallgathatták az előadók, felszólalók beszé­deit. A vitaindító beszédet Ka­menszky Béla a Szatymazi Tudományos Mezőgazdasági Szakkör vezetője mondotta. szatymazi termelők tapaszta­latai alaoján Dontos receptet adott a talajelőkészítés, a cse­metenevelés és a termelés gyakorlati tennivalóiról. Fekete Zoltán egyetemi ta­nár az őszibarack talajerő­utánpótlásának kérdéseivel foglalkozott. Ajánlotta a ter­melőknek a zöldtrágyázás módszerének bevezetését, s melési problémát s lehetősé­get vetett fel, ezekre a prob­lémákra, kérdésekre a jövő­ben még visszatérünk. Sokan panaszkodnak, többször nem is indokolatlanul, hogy nem kapnak gázórát, s ezért kénytelenek gázszolgáltatás híján fatüzeléses tűzhelyen főzni. Míg panasz­kodnak, s a Gázgyárat okolják, eszükbe sem jut, hogy nem mindig és legtöbb eset­ben nem a Gázgyár a hibás. Az természe­tes, hogy időközönként egy-egy óra elpusz­tul, s azt ki kell cserélni, de ha nincs utánpótlás, a Gázgyár sem adhat. Pusztul­nak a gázórák a természetes kopáson kí­vül is, nem ritkán azzal, hogy a háziasz­szonyok ráraknak mindent, még a vizes súrolórongyot is. Néhány szülő azt is el­nézi, hogy amikor gyermekei „adj király katonát" játszanak, várnak a gázórát hasz­nálják. Ilyen helyen nem csoda, ha meg­tépázottan, ajtaja letörve, számlapjának üvegje betörve, tehát megcsonkítottan már nem láthatja el a fogyasztás mérését az óra. Ahol így vigyáznak a gázórára, meg kellene vonni a gázszolgáltatást, mert úgy látszik, csak jó szóval nem érnek el eredményt a Gázgyár dolgozói. A gyárnak évente az így keletkezett károk helyreállí­tása sokba kerül, mert a sok kicsi sokra megy és ezreket költenek órajavításra. Ki ne látta volna már triciklivel, vagy négykerekű kézikocsival a Gázgyár szere­lőit fuvarozgatni. Az elmúlt napok egyi­kén nyolc mázsa csövet toltak tizenegyen. Rendszerint mire kiérnek a munkahelyre, különösen, ha az a város másik végén van, már kifáradnak a munkások. Ezért érthe­tő. ha leülnek egy-egy félórát pihenni. Idő telik azzal, hogy fuvaroznak, azzal is, hogy pihennek. Mennyivel könnyebb len­ne, ha gépkocsival szállítanák ki a munka­helyekre a szerszámot és anyagot. Nem­csak erőt kímélnének, hanem időt is nyer­nének. Több jutna a gázszerelő munkára. Autója volt a Gázgyárnak, amikor hajdanában közös vállalatuk volt az erőművel. Amikor ismét szétváltak, már használhatatlan volt a gépkocsi, azóta nem is kaptak másikat, pedig igen kedve­zően használhatnák, sőt felesleges kiadás­tól is megszabadítaná a vállalatot. Azon­kívül, hogy a munkások fuvaroznak, egyéb fuvarokra évenként többet költenek, mint egy új tehergépkocsi ára. Nem ártana, ha ezen elgondolkoznának az illetékesek is. Elöljárójában rövid áttekin- ugyanakkor az állattenyész­tést adott arról, hogyan is tés nagyobb ütemű fejleszté­vert gyökeret három évtized- sét Megemlítette, hogy eb­del ezelőtt az őszibarack ben az évben a szatymazi Szatymaz futóhomokján, ho- gazdák közel ezer vagon is­gyan tett szert mai hírnévé- tállótrágyát vásároltak gyü­re. Jellemző a szatymazi mölcsöseik részére, azonban Megszépülnek az új tanévre a szegedi óvodák és iskolák Csak az I. kerületben több százezer forintot költenek a tatarozásokra, felújításokra őszibarack-termelés fejlődé­sére, hogy 1944-ben — bár jó termés volt — mégis csupán 43 va­gon volt az exportképes áru. Ezzel szemben 1955­ben a szatymazi és a kör­nyékbeli gazdák a hazai fogyasztás igényeinek ki­elégítésében való nagy rész­vétel mellett már 125 va­gon exportra menő ősziba­rackot termeltek. Az idei termés viszont ennél jóval több lesz. Kamenszky Béla ezután a szatymazi őszibarack leendő nagy jövőjéről beszélt. Rá­mutatott, hogy már most jó előre meg kell határozni az őszibarack-termelés irányvo­nalát, s módját. A Szeged vi­déki meszes homokok nemcsak a szatymaziak — a magasan fekvő talajvíz miatt egyaránt kiválóan alkalma­sak őszibarack-termelésre. Vannak olyan községek, mint Zsombó, ahol a gazdák már felismerték ezt a lehetőséget, s ma már őszibarack-terme­lés szempontjából szinte egy vonalon haladnak a szatyma­ziakkal. Hasonló lehetőségek van­nak őszibarack-termelésre Üilés, Bordány, Forráskút, Balástya községekben, a járás és a megye számos más területén is. Miután a jelenlévők között sokan voltak olyan vidékről is, ahol még ezután akarnak rátérni a nagyobb mértékű őszibarack-termelésre, Ka­menszky elvtárs ismertette, melyek azok a fajták, me­lyek a szatymazi tapasztala­tok szerint a mi homokjain­kon a legjobb, legértékesebb terméseket adják. Mint nagy elméleti és gyakorlati szakis­meretekkel rendelkező ter­melő, elemezte a különböző nem messze az az idő, ami­kor nem fognak tudni trágyát vásárolni, mert nem lesz ál­lattartó gazda, aki eladja. Ezért van szükség a zöldtrágyá­zási módszer alkalmazásá­A zöldtrágyázásra való tö­rekvés lényeges emelkedést hoz a takarmánytermelésben, ami pedig az állatállomány gyarapodását, ezen túl pedig a nagyobb mennyiségű istál­lótrágya-termelést vonja ma­ga után. Nyújtó Ferenc vezető-ku­tató az őszibarack metszési és fajta-problémák mellett behatóan elemezte a külföl­di értékesítési lehetőségeket, s összehasonlította az ország történelmileg kialakult őszi­baracktermő vidékeinek és Szatymaz környéke őszTba­rack-termelési eredményeit. Tényekkel bizonyította, hogy A vizsgák után csendesek lettek az iskolák tantermei. A kis lakók szabadban töl­tik a vakációt, nyaralnak vagy táboroznak. Az iskolák­ban a nyári pihenő alatt sem állt meg az élet, az igazgatói irodákban most is dolgoznak, az iskola apróbb-nagyobb gondjain fáradoznak. Az is­kolák tatarozására. egyes felújításokra csak ilyenkor van mód és alkalom. Az iskolák rendbehozása mellett az óvodák korszerűsí­tésével is sokat törődik az I. kerületi tanács. Az óvodák csinosítására is a nyári me­leg napok a legalkalmasab­bak. A tanácsok tekintélyes összegeket fordítottak már eddig is az iskolák és óvodák tatarozására és berendezései­nek pótlására. A HAJNÓCZY UFCAI ÓVODA minden igényt kielégít, min­szakmunkásoknak. A hom­lokzat rendbehozására és egyéb külső munkálatokra azonban csak a jövő évben kerülhet sor. > A GUTENBERG UTCAI LEÁNYISKOLA is megszépül az új tanévre. A folyosók és tantermek át­festésére. a tetőzet javításá­ra 40 ezer forintot költenek. A Dugonics utcai iskola fo­lyosóinak és tantermelnek átfestési költsége pedig 30 ezer forintos kiadást jelent. AZ ÚJSZEGEDI TISZAPARTI ISKOLÁT a múlt évben teljesen rend­behozták. fzléses festésű, olajlábazatú, cserépkályhával ellátott tantermei vannak. Most a kerítés rendbehozását végzik. A BÉRKERT UTCAI ISKOLÁRA a múlt évben szintén hatal- szépült tantermek váriák tanulóifjúságot. míg jelenleg a történelmi­leg kialakult őszibarackter­mő helyeken stagnál a ter­melés, ugyanakkor Szaty­maz környékén nagymér­tékben halad előre. A Külkereskedelmi Válla­lat képviselője rámutatott, véleménye szerint taszerüen berendezett intéz- mas összeget költött az I. ke. mény. a múlt évben 60 ezer . forintba került. Ezen a nyá­ron külsőleg tatarozzák, ami- Megoldódik a régi probléma: rületi tanács. A tantermek rendbehozása mellett az el­költött 100 ezer forintból cse­répkályhákat is szereltek eb­be az iskolába. A távlati tev alapján jövőre 3 tante­remmel fog bővülni, de egy hivatalsegéd-lakás énítése is igen fontos volna. Mind­ez összegben közel 800 ezer forintot jelent. AZ ARPAD TÉRI ISKOLA belülről igen szép és tiszta. Az itteni tanulók, most még több új padot és berendezési tárgyat kapnak. Egyébként a többi iskolák is — ahol arra szükség van — kapnak új padokat és berendezési tár­gyakat. Óvodák és iskolák berendezéseinek pótlására ez évben 30 ezer forintot költ az I. kerületi tanács, hogy barátságos környezet, meg­a Az elrozsdásodott csövet eternit csövei cserélik ki 17 aláírással levél érkezett szerkesztőségünkhöz a Széli utcából. Ebből idézzük a kö­vetkező sorokat: "Kérjük az illetékeseket, hogy a Lendvai utcából ki­felé lerakott, Vj colos, telje­sen elrozsdásodott csővezeté­ket cseréljék ki, mert miatta reggel 7—8 órától egyáltalán nem lehet vizet kapni, vagy a legjobb esetben egy óra alatt csöpög 3—4 liter. Aki pedig mégis vizet akar, an­nak el kell mennie a Her­nyós utca sarkán lévő kifo­lyóhoz, mely messze — egyes helyekhez 3—400 méterre — van.* A fenti kérés tolmácsolá­sakor a Víz- és Csatornamü­vek igazgatóságán megtud­tuk, hogy a Széli utcaiaknak ezt a régi kérését a felújítási keretből 1958. első negyedé­ben teljesíteni fogják, annak ellenére, hogy az említett ve­zeték egy magán-kúttársa­ság tulajdona. A reklamált csővezetéket eternitcsővel fogják kicserélni és ha a sze­relés készen lesz, akkor a IIL kerületi tanács is rendelkezni fog a közkifolyó elhelyezése ügyében. re 10 ezer forintot irányoz­tak elő. A TOLDI UTCAI ÓVODA már elhanyagoltabb állapot­ban van. a teljes rendbehozá­sához körülbelül 85 ezer fo­rint szükséges. Az I. kerületi tanács úgy határozott, hogy ezen az óvodaépületen a kül­ső és belső tatarozáson kívül a homlokzati részt is felújít­nem helyes, hogy Szatymaz ják. a foglalkozási termeket vidékén csupán csak korai narkettázzák. a világítást korszerűsítik. 1 a Itagvtttatermelés is gépesítheti! Nemsokára munkába állhat egy Csongrád megyei találmány, a „mindenes hagymagép" őszibarack-fajták termelé­sére szorítkoznak. Van és lesz lehetőség a ké­sőn érő őszibarack-fajták külföldi értékesítésére is. A vidéken szokásos Hosszú, meleg ősz lehetővé teszi, hogy a kései fajták is beérjenek, s akkor ke­rüljenek piacra, amikor a legtöbb helyen már lejárt az őszibarack szezonja. Kérek egy lapot mondom minap Ásottha­lom állomáson az egyik postai kézbesítőnek, akiről látom, hogy különféle lapokat rejteget a tás­kájában. — Milyet adjak — kérdi kész­ségesen, — Mai Délmagyarországot. — Arra várni kell, most hoz­za a vonat. — Se baj. hiszen már jön is a motoros. Közben elhangzik a szokásos óvatossági figyelmezte­tés: »A vágány mellett vigyáz­ni.'* Ez nyilván nekem szólt, aki türelmetlenségemben túl közel lopakodtam a vonat felé. Aztán megáll a motoros, jól nat visszaindulására várunk kérjük az újságot. — Itt? — érdeklődik az egyik kézbesítő. Az nem lehet, mert az árusítás a hivatalban kezdő­dik. Tessék odajönni. A nap pörköl, a postahivatal meglehetősen messze van és mi mindannyiunkat a bosszúság is erősen hevít. Egyesek ugyan tréfásnak vélik a jó ember sza­vait, de nem úgy ö, aki táská­ba vágja a lapot és elkarikázik zöldre festett »lován* a hivatal felé. Vannak, akik utána kul­lognak, de akinek csomagja is van, csak bámul utána és arra gondol, hogy a posta egyazon fiókban tarifa a lapárusítási kifújja magát és megkezdődik a szabályokat a bürokratikus el­poslai küldemények leadogatá­sa. Az cn emberem a legfür­gébb. Elsőnek emeli magához a friss "Débnagyarország*-köte­get. mire — jóképet vágva, többed magammal, akifs a vo-­vekkel, így lehet a való, lük­tető életet holttá nyilvánítani — Ásotthalmán. (-s-s) A JUHASZ GYULA UTCAI ÓVODÁBAN a téli hónapokban komoly fű­tési gondok voltak, mert a folyosó szimpla ablakai nem tartották a meleget. Ezen a nyáron rendbehozzák az ab­lakokat. Az óvoda tatarozá­sára, ablakok pótlására, ter­mek kifestésére és a tetőzet megjavítására 40 ezer forin­tot költenek. Az I. kerületi tanács fel­ügyelete alá 6 óvoda tarto­zik. Ezek között van az Új­szegeden lévő Csanádi utcai is. Erre az óvodára a község­fejlesztési alapból 15 ezer fo­rintot költenek. Ebből az összegből a foglalkozási ter­meket újraparkettázzák. Hasonlóan gondot fordíta­nak az iskolák tatarozására is. A MADÁCH UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA rendbehozása kerül a leg­többe. A tantermek újrafes­tése, az ereszcsatornák fel­újítása. lefolyőcövek kicse­rélése. a folyosók olajlába­zattal való lefestése. ajtók, ablakok festése körülbelül 100 ezer forintot igényel. Megnagyobbítják az iskola udvarát is. ami az úi kerí­téssel együtt 65 ezer forintos kiadást jelentett. A JUHÁSZ GYULA UTCAI ISKOLÁRA szintén 100 ezer forintot köl­tenek ezín a nyáron. A fo­lyosó átépítése, a tantermek átfestése, a tetőzet javítása, ereszcsatorna pótlása nem kis Az utóbbi években külö­nösen az elmúlt tavaszon a szegedi járás egyes tiszántúli községeinek határaiba is be­tört az egykori makói zárt körzetből a hagymatermelés. Különösen sok hagymát ter­melnek ma a kübekházi, sző­regi, újszentiváni, tiszaszigeti határban és még Deszk kör­nyékén is. A hagymatermelés talán még a paprikánál is több ké­zi munkát igényel. A fekete hagymamagot például egé­szen sűrűn, 10—15 centimé­teres sortávolságra vetik. Kézzel tenyérnyi nagyságú, vagy még annál is kisebb hagymakapával sarabolják, szó sem lehet olyasmiről, hogy például a talaj lazítá­sát, gyomtalanítását lókapá­val végezzék. Rendkívül haladatlan a hagyma, kiváltképp a dug­hagyma kézi felszedése is. A hagymatermelés a régi kisüzemi módszerekkel nagy szövetkezeti és állami gazda­ságokban csaknem lehetet­len, legalábbis nem nagyon kifizetődő. Ennek a nagy problémá­nak a megoldásán fárado­zik már hoszsabb idő óta Brúder János, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet makói hagymane­mesítő telepének vezetője. Eddig már több olyan gépet szerkesztett — egyet a Vö­rös Csillag Traktorgyár se­gítségével —, mely lényege­sen megkönnyíti s meggyor­sítja a hagymatermelés mun­káját. Az első kísérleti gép például együtt felszedi a termést, s kirostálja az apróbb rö­göktől, ezután kézi erővel már csak a hagyma kiválo­gatását, s összeszedését kell elvégezni. Brúder János és munkatár­sai azonban korántsem elé­gedtek meg az elért ered­ménnyel, s most újabb hagymaművelő gé­pek, szerkezetek konstruá­lásával foglalkoznak. Olyan vetőgépet készítettek, amely a hagymamagot sza­bályos 15 centiméteres sor­távolságra veti el szített szerkezet segítségével kiemeli a talajból a hagyma­gumókat. A kísérleti telep szakembe­reinek most minden gon­dolatát olyan rostaszerke­zet megkonstruálása foglal­ja le, amely erre a hagy­mamindencs gépre illeszt­ve összegyűjti, s a görön­gyöktől kitisztítja a hagy­mát. A kézi erőnek ezentúl már csak a zsákba, ládákba való rakás maradna A gép a res sor- gyűjtő- és rostaszerkezet ki­A vetes vételével már teljesen elké­^t'f^^ÁU™" « * igen gok, a gépről leszerelik a vetőcsoroszlyákat, helyükbe kapáló késeket rögzítenek, ezzel a géppel egy HTZ—7-es szovjet gyártmányú kerti­traktor segítségével két em­ber 8 óra alatt 5 katasztrá­lis hold hagymát tud meg­kapálni. Érdekessége a do­lognak, hogy a gép szabá­lyos, egyenletes működéséhez .10 eredménnyel. Most még a felszedett hagymát szétszór­ja maga után a földön, s kéz­zel kell összeszedni. Ez a gép, ha mind bevált­ja azokat a reményeket, amelyeket a kutatók, s a ter­melők fűznek hozzá, nagy forradalmasítást je­lent a hagymatermelésben, nem kellenek pontos csatla- ugyanakkor nagy lépés lesz . a magyar belterjes mezőgaz­dasági termelés útján is. kozó sorok. A traktor ugyan­is állandóan a régi nyomon jár, hogy a hagymatöveket a kapálógép ki ne pusztítsa. Ha azonban például nedves vagy túlságosan laza a talaj, s csúsznék a vontatógép, a kapálógépet egy botkormány segítségével állandóan a he­lyén lehet tartani. Ezt a gépet — mely köny­nyen kezelhetőségénél, egy­szerűségénél fogva több sikert ígéri — nyu­godtan nevezhetnénk min­denes hagymagépnek is, mert majdnem minden művelethez át lehet alakí­tani, ha kell poroz, perme­tez is. egy hengeres seprűvel le­sepri a talaj felszínéről az Ásotthalom, VllL kei. 132(1. munkát okoz az itt dolgozó A szedés előtt mint elődje is tette, lesepri az elszáradt „ elszáradt hagymaleveleket, hagymalevelektől, gazoktól a tes! Átpártolt a lottóhoz ezért s ugyanez a gép földdel talajt, s egy erre a célra ké- olyan nehéz ei találni a totot. Szerencse­statisztika A Hétfői Hírek írja: Melyik számot húzták ki legtöbbször a lottón? Kertész Dániel, Fortuna is­a lég- tenasszony OTP-hez akkredi­tált követe, mint „illetékes ', készséggel közli: 7, 19. 33, 64, 75 — három­szor, 9 — négyszer, 12, 26 — ötször szerepelt a húsz hét nyerőszá­mai között. Lám, az a huncut tizenket­f

Next

/
Thumbnails
Contents