Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

MIT OSZTUNK — S HOGYAN ? Hozzászólás a Délmagyarországnak a nyere. égrészesedés eloszlásával kapcsolatos cikkéhez A Délmagyarország június 2-i számában „Mit osztunk — s hogyan ?« címmel a Szegedi Cipőgyár vezetőinek és dolgozóinak elképzelését olvashattuk a nyereségrészesedés elosztásának módszeréről. A nyereségrészesedés, az évi első három negyedév átlagának felel meg, amely bizony nem volt valami könynyű feladat. Amennyiben kétheti nyereségrészesedést akarunk kifizetni, akkor az a feladat áll előttünk, hogy a 100 forint értékesítésre eső egyéni érdekeltség fokozása-íj nyereség összegét 2 forinttal nak egyik új eszköze, ipél- fj emeljük meg. tán érdemel figyelmet mind'- Az ezzel összefüggő kéra dolgozók, mind a gazda- |dések kidolgozására az üzcsági szakemberek részerői. pártszervezet intéző biMinthogy a nyereségrésze + zottsága tett kezdeményező sedés területén számos tisz- r lépéseket és ennek eredmétázatlan kérdés van, szüksé- f nyeként gesnek érzem a cikkhez hoz- i zászólni, s egyúttal röviden \ ismertetni azokat a célkitűzéseket, amelyeket az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat vezetősége maga elé tűzött. , Mindenekelőtt szeretnék 1 néhány szót szólani a nyr vdllalatunknál csakúgy mint a Szegedi Cipőgyárban. gazdasági bizottság alakult, amelynek feladata a nyereségrészesedés feltételeinek és magának a réaz elmondottak is bizonyítják, 6 ha egyáltalán a vállalati gazdasági bizottság 2 heti nyereségrészesedésre vonatkozó javaslalát valósággá akarjuk változtatni, az egész kollektíva összefogására van szükség, s ebben az összefogásban a gépnél dolgozó elvtársaknak éppen úgy, mindent meg kell tenniük, mint a vállalatvezelöségnek, mert csak ez a teljes erőkifejtés biztosíthatja a realizáláshoz szükséges 2,5 millió foiint többletnyereség elérésé!. Marosi János, az Újszegedi Kender-lenszövő \ állalat főkönyvelője Az 1907-ben érettségizettek számára a Szegeden élő öregdiákok június hó 23-án, vasárnap déli 12 órakor rendezik meg az érettségi találkozót. A szervezők úgy döntöttek, hogy mivel az ötvenéves találkozóra már az akkor érettségizettek nagy része nem tud jönni, valamenynyi Szegeden akkor érettségizett öregdiák találkozóját együtt tartják meg. Budapestről, Jugoszláviából jelezték mér öregdiákok megérkezésüket A z öregdiák-találkozóról minden közelebbi felvilágo sítást Sebestyén műépítész ad meg a 42—12-es telefonszámon. reségrészesedés sági tartalmáról. küzgazdaszesedési szabályzatnak a Szövetkezeti napra készül a szegedi járás kidolgozása. \ Noha a bizottság munkáját még nem fejezte be, néhány alapvető szempont máris világos. Elsősorban meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyek révén a többlete > eieség egyáltalában elérhető. Az üzem műszaki vezetősége és főkönyvelősége elkészítette az idei évre vonatkozó műszaki és gazdasági intézkedések tervét, amelynek alapján megközelítőleg évi egymillió forintos többletnyereségre számíthatunk. Ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati Kétségtelen, hogy a nyereségrészesedés, mint a dolgozók közvetlen érdekeltségének kifejezője, elvileg igen nagy jelentőségű. A gyakorlatban azonban úgy látszik, ez a jelentőség nem domborodik ki eléggé. Ez nemcsak abból állapítható meg, hogy a vezető gazdasági szakemberek, a vállalatvezetőségek nem állítják a kérdést munkájuk tengelyébe, hanem ab-; ból is, hogy a dolgozók nem ! tekintik mindennapi munká- j alósitása , jobb úton ha. juk egyik mozgato rugója- i , , nak —, bár ez utóbbi kétség-á lad> s e«D"kct Honapou belül vatelenül ellentmondásnak tű-|lamenny> a gyakorlatban segíti nik. Arról van ugyanis szó, r a gazdaságos termelest. Ahhoz luagialí hogy a dolgozók ettől függet- 5 azonban, hogy a kelheti fizetés- hogy ment<!s lenül többségükben dereka- »<* megfelelő nyeresegrészesesan dolgoznak, részt vesznek ; désről egyáltalában szó lehessen, a munkaversenyben, igyekez-1 2,5 millió forint terven felüli nek többet termelni, és ez l nyereség szükséges, amelyet egyönmagában is elegendő ah- f felől a termelési volumen emehoz, hogy a vállalat erről az ' lésével, másfelől a termelékenyoldalról biztosítva legyen a ; ség növelésével, s új, jövcdelrentabilis gazdálkodást ille- í mezőbb cikkek bevezetésével tőén. Ebből az a következ-F kívánunk elérni, tetés vonható le, hogy | Ezekután beszélhetünk arról, a dolgozók részesedése a jt bogyan» 1 termelés eredményeihői. milyen szempontok szerint elsősorban és főként nem \ részesedhetnek a dolgozók. kizárólag a nyereségrésze-} A bizottság tagjai egyetsedés útján oldandó meg. értenek abban, hogy a leghanem az egészséges több •'í megfelelőbb az évi keresettermelésre, jó minőségű bői képzett havi átlagkereáruk előállítására ösztönző setet figyelembe venni. bérrendszer útján. Valószínű, hogy ezek a meg* gondolások játszanak szerepet az illetékes szervek magatartásában, mert a nyereségrészesedéssel kapcsolatban az általános, pénzügyminiszteri rendelkezésen felül, további utasítások még nem jelentek meg, noha jórészt már eltelt a II. negyedév, tehát egyharmada annak az időszaknak, amelynek eredményéből a dolgozók az év végén részesedni fognak. Az elmondottak mellett is, jelentős emelőnek tartom a nyereségrészesedést, különösen most, amikor népgazdaságunk talpraállításáról van szó. Éppen ezért az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál is dolgozunk azon, hogy a nyereségrészesedéssel kapcsolatos feladatokat megoldjuk és ezeket az üzem dolgozói elé tárjuk. Röviden beszámolnék ennek a munkának az állásáról. Mielőtt az elosztás módjáról beszélnénk, szükséges körvonalazni, vajon mit lehet majd elosztani az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál. Felügyeleti szervünk az 1957. évi alaprentabilitást 5,93 százalékban állapította meg. Ez azt jelenti, hogy minden 100 Ft értékesített áruból 5,93 forint nyereséget kell a népgazdaságnak befizetni, s csupán az ezen felül jelentkező nyereség fordítható a megállapított mértékben a dolgozók részesedésére. Ugy tűnik, hogy az említett nyereség nem valami nagy összeg, de ár- és forgalmiadó-rendszerünkből adódóan, 100. forint értékesítés utáni nyereség, az 1956. A kereset lényegében kifejezi a dolgozó szakmai tudását, szorgalmát, és munkához való viszonyát. Egyetértés van abban is, hogy azok, akik munkájukkui, magatartásukkal hátráltatják a célkitűzések valóraváltását, kevesebb részesedést kapjanak. Vitás például, hogy milyen mértékű csökkenést alkalmazzanak azoknál, akik igazolatlanul mulasztanak, vagy a termeléssel összefüggő vétségek miatt fegyelmi alá kerülnek. Ezzel szemben egyöntetű a vélemény abban is, hogy a nyereségrészesedésből többet kapjanak a törzsgárdához, tartozók, tehát akik 5—10 évet vagy még ennél is több időt töltöttek el a gyárban. A bizottságnak az a véleménye, hogy a munkája eredményeképpen körvonalazott feladatokat. valamint a nyereségrészesedés! szabályzattervezetet a legrövidebb időn belül a munkások elé Néhány évvel ezelőtt a dolgozó parasztság jórésze viszszaerrüékezve a régi „Hangya" álszövetkezet rossz emlékű tapasztalataira, idegenkedett még a földművesszövetkezeti mozgalomtól. A „Hangya" lényege az volt: a dolgozó parasztság pénzén felvásárolták a parasztság termeivényeit, s a paraszti munka vámszedő tőkései aztán zsebrevágták a busás hasznot. Azoknak, akik megérdemelték volna, a jövedelemnek csak a morzsáját juttatták. Ebből nem kértek többé a járásbeli dolgozó parasztok sem. Éppen ezért kellettek esztendők ahhoz, hogy az új szocialista földművesszövetkezeti mozgalom kinője magát, s bebizonyítsa, a kapitalista egyéni haszonszerzés minden formájától. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI MOZGALOM valóban tömegmozgalom a szegedi járásban is. Nem túlzás, hogy az egész falusi kereskedelem 98 százalékát, s a termelői értékesítés 70 százalékát a földművesszövetkezetek bonyolítják le. Egy jellemző számadat: 1952-ben, az úgynevezett felfutás kezdetén a falusi földmüvesszövetkezeti üzletek egyévi forgalma a járás területén csak meg. közelitette a százmillió forintot. Ezzel szemben a múlt évben a szövetkezeti üzletek már 220 millió forint értékben adtak el iparcikkeket a parasztságnak. Ebben az évben további emelkedés várható. A tavalyi első negyedévi szövetkezeti kereskedelmi forgalom 41 millió forint volt a járásban, az idén 46 millió lett. Ezzel az emelkedéssel párhuzamosan NÖVEKSZIK A TAGOK LÉTSZAMA. Enélkül nem is lehetséges fejleszteni sem a szövetkezeti kereskedelmet, sem pedig a szövetkezeti termeltetést, mert a beruházások, új létesítmények építése nagyobbrészt a parasztság által befizetett részjegyekből és a tiszta nyereség egy részéből történik. Ma már tehát nyugodtan elmondhatjuk, a szegedi járás dolgozó parasztsága körében mély gyökeret eresztett DALTÓL HANGOS Szegedi Kendergyár nagyterme a szocialista alapokon nyugvó földművesszövetkezeti mozgalom. Szeretik és igénylik a földművesszővetkezet munkáját, segítségét. A szövetkezeti mozgalom nagy sikereit, munkáját ünneplik július első vasárnapjan az egész járásban. Ez a nap szövetkezeti nap. Körzetenként és minden községben ÖSSZEGYŰLIK MAJD A NÉPES TAGSÁG és az alkalmazottak. Az elnökök, ügyvezetők beszámolnak az eredményekről, 6zép terterveikről. Családias ünnepségeket töltenek együtt a tagok. Ha külső formáiban kisebb is lesz a szövetkezetinap, mint az alkotó munka más ünnepnapja, de tartalmaban, bensőségében — mint a készülődések mutatják — szebb lesz a múlt években rendezett bármelyik szövetkezeti-napnál. Nagy érdeklődés előzi meg az egyiptomi előadást Városszerte nagy érdeklődés előzi meg a TTIT és a Hazafias Népfront csütörtök esti előadását, amelyet Polgár Dénes, az Esti Újság felelős szerkesztője tart, A szuezi háború és a közel-keleti helyzeti címmel. Az előadáson megjelenik Sherif Loffy, az Egyiptomi Köztársaság budapesti nagykövetségének , kultúrattaséja is aki a múlt év nyarán tartott hasonló előadáson is megjelent. / z előadás után az egyiptomi nagykövetség által rendelkezésre bocsátott eredeti egyiptomi filmek kerülnek bemutatásra. Hazánk népe Egyiptom fűggetlenséffi ünnepén meleg barátsággal üdvözli az egyiptomi népet és így a szegedi dolgozók is népeink barátsága mellett tesznek hitet, amikor el...ennek erre az előadásra. Az előadásra jegyeket a TTIT titkárságán (Horváth Mihály u. 3. II. em., telefon: 20-12.) és a Hazafias Népfront titkárságán (Vörösmarty u. 7., telefon: 35-86.). csoportos iátogatás esetén 1, a helyszínen 3 forintos árban kaphatók. Orgonaillat, csillagos este, a szőke Tisza partja ... Mind-mind szerelemről beszél. „Tisza szélén elaludtam, Jaj de szomorút álmodtam. Megálmodtam azt az egyet, Rűzsám nem leszek a Tied.A szerelem, a szerelem ... — iágysn zeng a női kar édesbús hangja a Kenderíonógyár próbatermében. Waldman József, a kórusvezető „szegedi hangulat- címmel Szeged vidéki népdalokat és kórusíeldo'.gczásokat tanít. — A dalosünnepélyre készülünk — meséli Sapszon Ferenc osztályvezető, aki sok évtizede dalos már és a gyári énekkar felelőse. — Kodály, Bárdos, Szeghy híres kórusszámait tanuljuk. Nem akarunk lemaradni mi sem a többi szegedi énekkar eredményeitől, de •sarkall is bennünket a 11 éves múlt. Nagygyörgy Mária igazgatónő gyakran felkeresi kórusunkat, hiszen ö is régi munkásdalos. Lelkesít és minden segítséget megad fejlődésünkhöz. Külön énekkari próbatermünk van, ahol dalórák előtt és után rádió, hanglemezek és különböző társasjátékok állnak a tagok rendelkezésére. A szép munka új dalosokat is hozott a kendergyárba. A gyári KISZ-szervezet 12 fiatalt vitt a kórusba, akik bizonyára legalább olyan Megyei tanácselnökök értekezlete A megyei -és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei a parlament épületében értekezletet tartottak, és megvitatták a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat. A napirend első pontja Dögei Imre földművelésügyi miniszter beszámolója volt a nyári mezőgazdasági munkákról, a tsz-fejlesztésről, valamint a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól. vérbeli, lelkes dalosokká fognak válni, mint Agócsi Jani bácsi, aki egyik alapítója az énekkarnak és akit nagyon várnak vissza, hogy betegségéből felgyógyulva, szervező tudását latbavetve újra a régi fényben csillogtassa meg a Szegedi Kenderfonógyár vegyeskarát. Goda Ferencné ült le mellém a próba szünetében. — Szívesen járunk énekelni párommal együtt — mondotta —, hiszen itt olyan a közösség, mint egy nagy csal Ad. Sok férj és feleség dalol nálunk: Szabadosék, Vopaleckyék, Nyári-, Kovács-, Kmetyó- és Címer-család Lassan gyerekeik is itt énekelnek majd. Varga Pálné személyzeti osztályvezető saját személyében is példát mutat a többieknek, hogyan kell pontosan és mindig megjelenni a próbákon. Barlán Oktávián nyugdíjas ugyan, de a muzsika varázsa minden próbára elcsalogatja. Akár Urbán Mihályt, aki kültag létére régi lelkes tagja a kórusnak. A dalóra hangulata mindjobban emelkedik. A minden alkalommal, így most ís megtanult szép népdalokból több mint 100 van a tarsolyukban már. Talán ez az a varázs, ami a kórus tagjait lelkesíti: a vigdal, a dalos összefogás. kórust Kölcsey fgjénk zengő Kötelezi a régmúltból szava: ••Messze jövendővel komolyan vess össze jelenkort, Hass, alkoss, gyarapíts, A haza fényre derül.Ezt érzi minden dalos a Szegedi Kenderfonógyárban, amikor jeligéjüket éneklik: „Szálljon dalunk e nagy világon szerteszét, Szívünkbe tavaszt ébreszt es lelkesít, Hívunk téged gyári proletár, Hallgasd meg dalunk, Allj közénk és dalolj tovább.Szécsi József zenei szakreferens Járványos száj- és körömfájás fenyegeti szarvasmarha-és sertésállományunkat A szegedi járásban az állatorvosok jelenleg még szájés körömfájásban megbetegedett jószágokról nem tudnak. De úgy véljük, mégsem árt a parasztság számára ez a figyelmeztetés, mert mint értesültünk róla, az ország sok területén már pusztít ez a veszedelmes állatbetegség. Országos állategészségügyi intézeteinkben a szakemberek már számos és rendkívül terjeszti ból. megvitatás céljáA munkásgyűlés határoz majd azokban a kérdésekben, amelyekről az előbbiekben szólottunk, és természetesen a bizottság tervezete kiegészülhet azokkal a további elgondolásokkal, amelyeket a dolgozók vetnek fel. Ugy gondolom, ez a munkásgyűlés választ ad majd azokra a kérdésekre, amelyek a dolgozók között felmerülnek, egyben a nyereségrészesedést teljes realitásában mutatja be. Ez annál is íontosabb, meri ma még igen sokan úgy vélik, liogy a nyereségrészesedés nem más, mint egy tizenharmadik havi járandóság, amely így is, úgy is meglesz, Ez nem így van. Már Jurij Miljutyin »Juanita csókja- címü. opereá jenek májusi előadásaira már áprilisban elkeltek a jegyek. A moszkvaiak körében nagy az érdeklődés Pablo és Csanita sorsa iránt, amelyet a moszkvai operettszínház mutat be. A darab sikere elsősorban abban rejlik, hogy rendltívül aktuális témát dolgoz jel. Az operett arról szól. hogy Latin-Amerika egyik országában néhány fiatal el szerelne jutni a moszkvai fesztiválra. Valamennyien diákok, Ramon — medikus, Anita — egy bárban dolgozik, Pablo — karmesternek készül, Juanita — énekesnő szerelne lenni, Uiego — az egyetem jogi fakultására jár. A Csendes-óceán partjáéi Moszkváig hosszú és „facutila cs>ál<$a" jittejxbos Operett a VÍT-ről főleg rendkívül költséges az út. A diákok elhatározták, hogy utcákon és tereken hangversenyeket, előadásokat rendeznek és így teremtik elő a szükséges összeget. Egyikük tréfából javasolja, hogy pénzért sorsolják ki Juanita csókját is. Cesare gazdag bárlulajdonos minden pént megadna Juanita csókjáért, és nem hajlandó beletörődni, hogy az "árverés- csupán tréfa volt. Megvesztegetésekkel és fenyegetésekkel eléri, hogy letanóztatják Juanita barátait. Ezután kényszeríti Juanita t, hogy szerződést írjon alá, mert ez nagyobb hasznot jelentene, mint Angéla, a jelenlegi bárénekesnő. Végül azonban kiszabadulnak Juanita barátai, és túljárnak az álnok Cesare eszén. A bártulajdonos Juanitával akarja megtartani esküvőjét, a menyasszonyi ruhában azonban Jutmita helyett Angéla jelenik meg. Juanita visszatér barátai körébe, és most már egyiUt készülődnek az utazásra. Az új szovjet darab főszerepét estéről estére Vonna Kuraleszina érdemes művésznő jálszsza sikerrel- Vladimír Kandelakivel. az operettszínház főrendezőiével, aki most Cesare szerepében lép fel először, mint színész. Pablo szerepét Jurij Bogdanov, fiatal sztálingrádi színész játssza, aki most jelenik meg először a moszkvai közönség előtt. Grigorij Szteljarov professzor, az előadás karnagya, Galina Sabovszkaja és Szergej Stejn rendezi a darabot. Angélát Irina Mustakova alakítja, akinek életében ez a negyedik szerepe. Az operett szereplői valamennyien fiatalok. S talán ebben rejlik az előadás friss temperamentumának titka is. A színház kollektívája elhatározta, hogy a darabot a hatodik Világifjúsági Találkozóra érkező küldöttek előtt is bemutaljak. alapos vizsgálatot folytattak * gyorsan terjedő betegség okának kiderítésére, mert a szakembereket és a gazdákat is sok helyen váratlanul érte ez. Hiszen hosszú évek óta az országban járványos száj- és körömfájás nem volt. Egy-két megbetegedést is csak itt-ott észleltek. Az eddig végzett laboratóriumi vizsgálatok több olyan Nyugatról hazánkba került anyagban megtalálták a száj- és körömfájás kórokozóit, melyeket az ellenforradalom napjaiban és utána hoztak országunkba. Például a Franciaországból behozott ablaküvegek szaimacsomagolása is erősen fertőzött volt. Ahol ezt a szalmát almozásra felhasználták, rövidesen jelentkezett a betegség. A vizsgálatok alkalmával számos, vöröskeresztes csomagban érkezett használt és fertőzött ruhadarabokat is találtak. A veszély tehát itt jár a kert alatt. Minden állattartó gazda, mihelyt csak a gyanúját is tapasztalja ennek a veszedelmes betegségnek, azonnal jelentse az állatorvosnak. Különösen figyeljük a sertéseket, mert ezeknél kezdetben nagyon nehéz észrevenni a betegséget, csupán csak az állat enyhe bágyadtságából, szomorkodásából következtethetünk. 1957. június 19. 3