Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

világ proletárjai, egyesouetekl Miniszteri ntasftás a lermésze.bani kenyérgabona-ellátásról @ XIII. évfolyam, 141. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. június 19. fl ruhagyári fiatalok győztek a Kender fonógyár ifjúsági osztályával folytatott verseny első hónapjában • Tegnap délelőtt került sor­ra a Szegedi Ruhagyár ifjú­sági szalagja és a Szegedi Kenderfonógyár ifjúsági osz­tálya között folyó munka­verseny első szakaszának el­bírálása. A versenyt a ruha­gyári fiatalok kezdeményez­ték még a proletár interna­cionalizmus ünnepének tisz­teletére, s az azt követő egy hónapban mindkét részről elismerés­re méltó eredmények szü­lettek. A verseny tartalma mind­két munkahelyen megfelel az üzem sajátos szükségletei­nek — így a Ruhagyárban a minőség megjavítása és a munkafegyelem megszilárdí­tása szerepel első helyen, a Kenderfonóban pedig a gé­pek hatásfokának tökélete­sebb kihasználása* Mindkét üzemben a Kom­munista Ifjúsági Szövetség vállalta magára a verseny­feladatok megoldásának szorgalmazását. De lássuk az eredménye­ket! kendergyáriaknak a gépha­tásfokban elért 86,4 százalé­kos eredménye, hiszen a múlt év harmadik negyed­évében is csak 81,5 százalé­kig emelkedett ez a szám, de még pozitívabb a ruha­gyári ifjúsági szalagnak a minőség megjavítása terén elért sikere. Mikor a Kenderfonógyár KISZ-titkára értesült az eredményről, valósággal el­fehéredett, azonban az ifjú­sági osztály művezetője ma­gabiztosan tekint a júniusi eredmények összevetése elé. Mindenesetre a májusi „fu­tam" eredményeként a ru­hagyáriak őrzik egy hónapig a verseny tiszteletére alapí­tott díszes emlékkönyvet, amibe, remélhetőleg, ismét újabb munkasikereket je­gyeznek majd be ők is. A dallamok varázslói ők, akik esténként a színház ünnepélyes csendjében Beetho­ven, Csajkovszkij, Verdi muzsikájával szólalnak meg sze­rényen. Dolgozótársaiknak a pihenés, a szórakozás idejét teszik széppé, művészi munkájukkal. Ellenforradalmi hangulatkeltők as újizegedi Gyermekkórházban f szemtanúi a Bartók tér (Valé. ria tér) lakói. A város általá­nos iskolás énekkarai tartot­tak rövid ünnepséget a téren. A megnyitót dr. Szeghy Endre főiskolai tanszékvezető tanár tartotta. Örömmel kö­szöntötte a városi tanács ha­tározatát, amellyel Bartókról A verseny egyhónapos első .nemcsak teret nevezett el 1600 gyermekdalos bensőséges ünnepsége avatta fel a Bartók Béla teret Kedves ünnepségnek voltak biakban — gyermekkórusokat szakaszát a ruhagyári fiata­lok elég nagy fölénnyel nyerték meg. A Kenderfonó­gyár ifjúsági osztályának dolgozói közül egész május­ban egyetlen fiatalnak volt igazolatlan hiányzása, de a ruhagyári szalagban egynek sem, Rendkívül impozáns a Szegeden, hanem az eddig meglehetősen rideg teret a város egyik legszebb parkíro­zott, virágos játszóterévé ala­kította át. Bartók megbecsül­te a gyermekeket — mon­dotta Szeghy Endre a továb­Szegeden és környékén befejezés előtt áll a paprikapalánták ültetése A' fűszerpaprika-palánták ültetése Szegeden és környé­kén az elmúlt napokban nagy ütemben haladt. Ma már a közös gazdaságokban és az egyéni földeken több, mint 5800 holdra ültették ki a fű­szerpaprika-palántákat. A már beültetett terület jóval több, mint a tavalyi. Termé­szetesen még most is ültetik a palántákat. Mihálytelek és Alsóváros ' után most már Röszkén is Igen erőteljesen végzik a munkát, hiszen a termés szempontjából fontos, hogy a palánták minél előbb a földbe kerüljenek. Az idén a tavalyi 5050 hold fűszerpaprika helyett 6500 holdon termelik szerződéses alapon Szeged híres növényét a szövetkezetek és az egyéni gazdák. A palánták 95 száza­lékát elültették már, s így befejezés előtt áll a nehéz munka. A Paprikafeldolgozó Válla­lat gondoskodik arról, hogy a termelők élvezzék mindazo­kat az előnyöket, amelyeket lükre a szerződés biztosít, vállalat azonban ez úton is kéri a termelőket, hogy a palánták elültetése után a szokásos kis táblát névvel, lakcímmel, s a paprikával beültetett terület nagyságával megjelölve helyezzék el föld­jeiken, s így is segítsék elő a termelési felelősök munkáját, írt, s mi is megbecsüljük egyik legnagyobb zeneköltőn­ket, akinek emlékére szóljon most a dal. A térre a környező utcák­ból minden oldalról özönlöt­tek az általános iskolai ének­karok. Első műsorszámként az I. kerületi általános isko­lák énekkarai Schulter Vil­mosné vezetésével énekeltek Bartók gyűjtésű népdalokat, majd a II, kerületi általános iskolai énekkarok Mészáros Kálmán és a III. kerületi ál­talános iskolai énekkarok Kamarás József vezetésével ugyancsak Bartók által gyűj­tött népdalokat mutattak be. Ezután valamennyi általános iskolai énekkar, mintegy 1600 kis dalos ajkán csendült fel Bartók kétszólamú műve: a Huszárnóta. Az óriási kórust Veress László vezényelte. A spontánul összegyűlt közönség és a tér lakóházainak ablá­kain kikönyöklő lakók ezt a számot megújráztatták; A rövid, hangulatos ünnep­ség méltó volt Bartók nevé­hez és egyben pótolta azt a hagyományos szegedi ifjúsági énekkari napot is, amit hosz­szú évek óta évenként min­dig megrendeztek. (Liebmann Béla felvétele* VIDÁM FIATAL RENDBEHOZTA i w A ROZZANT „BAGOLYVÁRAT" Beszámoló a Móra Ferenc ipariianuió-iskola kőműves­íiaialjainak munkájáról "Bagolyvárának csúfolták a környék lakói a Felszaba­dulás, titoa- 30. szám alatti há­zat. A*, külső vakolat színét 6enki: sem tudja pontosan meghatározni. Valamikor a nagy árvíz után épülhetett. Egy azonban bizonyos; építé­se óta nem tatarozták. Elfiá­nyagolt, csúnya, egészségté­len kívülről, belülről' a ház. Juhász Mátyásné, négy apró gyermekével az udvari la­kásban él, de erre az épület­re még a "Bagolyvár* elne­vezés is enyhe kifejezés volt. Rossz padozat, hulló vako­lat, rozzant, korhadt ablakok, ajtók jellemezték a ház la­kásait. Egy szép tavaszi reg­gelen 12 vidám fiatalember jelent meg a házban. Meste­reik vezetése mellett alaposan körülnézték kívülről, belülről a házat, majd az udvar közepén röp­gyűlést tartottak. A ház át­alakítási terveivel ismerked­tek az építők. Pristai János pedig figyelmesen hallgatták." i Költöztek a lakók, bontot­tak az építők. A legnehezebb kőművesmunkákat, a ki­váltásokat, a szigetelése­ket, mind, mind önál­lóan .végzik, szakmunkás felügyelet mellett a fiúk. Né­hány hét alatt "újjáépítették* Juhász. Mátyásné lakását. Rá sem lehet ismerni. Egészsé­ges szép szobát, konyhát épí­tettek, az életveszélyes lép­csőházból előszobát és kam­rát alakítottak ki. Juhászné és a ház valamennyi a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat dolgozóinak munká­jával. — Jól dolgoznak ezek a Százezer forint nyereséget várnak a második negyedévtől a Vasöntödében Az önköltség alakulása dicséretes Legtöbbször a hátul kullo- nyesült, hogy kevesebb nyi negyedévi nyereségre szá­gók között ostromoltuk a ko* nyersvasból, több munkaigé-f mítanak — azaz a tervezett­rábbi esztendőkben a Szege- nyes, értékesebb öntvényt ál-?nek majdnem tízszeresére, di Vasöntödét, de mostanában " lítottak elő. meglepetésre tisztességes he- > A termelékenység mutatója lyet vívott ki magának az a napokban billent végIege_ üzem x munkásgárdája. Ezt ^ g színvonalra - a gazdaságos ter nyereSgg viszont a merészebb fiúk, pedig még olyan fiata­lok — mondogatják a ház la­kói. » »•'•••- '• r i Egyébként, ez a szakembe­rek véleménye is. A tizenkét fiú az MTH 600-as Móra' Fe­renc iparitanuló-iskola II. éves kőművestanulója. Takács István építésvezető, Vébér István művezető által vezetett építkezéseken tanul­ják meg szakmájuk gyakor­lati részét. A Kenyérgyár szé­pen felépített falai dokumen­tálják; a fiúk az elméleti órá­kon tanultakat azonnal hasz­nosítják az építkezéseken. Augusztus végén adjak ál a "Bagolyvárat* lakóinak. Addig még sok munka vár a lakója elégedett legényekre. Három csoport­ban dolgoznak, a bngadveze­tők; Váci László, Békési Já­nos, Puche István, önállóan végzik már a legnehezebb kő­műves munkákat. A fiúk közösen játnak szó­rakozni is. Legtöbbször "ne­velő atyjukkal« együtt — az oktató, az építés- és műveze­tő — nézik meg a filmszín­házak műsorait. ' < • 1958. márciusában szabadul fel a 12 kőművestantiló. Nem kell félniök, eddigi "működé­sük* után garancia — lesz munkájuk. leginkább a melésre való törekvésükkel érték el, mert szinte minden gazdaságossági mutatójuk igen kedvezően alakult az el­| lenforradalom pusztítása ál­tal okozott nehézségeink elle­nére is. Ha például az önkölt­ség alakulását figyeljük meg, szinte páratlan az eredmény: engedélyezett béremelést beleszámítva a múlt év (Liebmann Béla felvÁele) Ezek az uszályóriások üresen távoztak a szegedi víz­partról, hogy megrakodva ismét lehorgonyozzanak. Hatal­mas gyomrukból hetekig fuvarozták a szenet a kocsi- és autókaravánok. De üres szatyorral távozott a rakpartról a két sporthorgász is — s nekik még csak reményük is alig van arra, hogy valaha hallal megpakolva térnek vissza a (hajnalban odahagyott családi fészekbe, az is várakozásokat is túlhaladta. Egész negyedévre 11 ezer fo­rint nyereség, szerepelt az üzem tervében, s ezt az össze­get már az első hónapokban elérték, májusban pedig újabb 66 ezerrel túlhaladták. Ered­ményükbe hatékonyan bele­játszott a selejt lényeges csökkentése — hiszen az 5 harmadik negyedévéhez ké- százalékos csökkenés kétsze­pest 2 százalékos önköltség, csökkentést értek el. A gaz­daságos, körültekintő munka mellett ebben az eredmény­ben nagy szerepet játszott az anyagköltség csökkentése, .ami gyakorlatilag úgy, érvé-­resen jön számításba — nem vesztenek annyit, hanem any­nyival több az értékesíthető öntvényük. Június is hoz valamit — s nem nagyképűség a vasötö­deiektőL ha 100 eze* torintc (Liebmann Béla felvétele) A DAV dolgozói több ezer forintot érő fizikai kísérleti eszközökkel ajándékoztak meg húrom szegedi iskolát — amint arról már beszámoltunk —, az Árpád téri iskolában a gyerekek Klacskó Mária tanárnő vezetésével ismerked­nek a kísérleti eszközökkel. Pompás fizikaórák lesznek ezentúl, hiszen nemcsak táblai rajzokból ismerkednek meg a diákok az áram keletkezésének, a nehézkedés, a szabad­esés törvényeinek érvényesüléséről. Hátha még fizikai la­boratóriumot is be tudnának rendezni az iskolában, ak kor. működhetne a kapott ajántíé'-eszközökkel a fizikai szakkör is/

Next

/
Thumbnails
Contents