Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-28 / 149. szám

Péntek. 1957. Június 28. 3 Mit valósított meg a városi tanács az újévi elnöki nyilatkozatban nyilvánosságra hozott tervekből ? Sajtóankét a tanácsházán Szeged megyei jogú városi tanácsának vezetői sajtóan­kétot tartottak a Délmagyar­ország szerkesztőbizottságá­val. Az ankét keretében Tom­bácz Imré elvtárs, a végre­hajtó bizottság elnöke adott tájékoztatót arról: hogyan valósultak meg az újévi el­nöki nyilatkozatban nyilvá­nosságra hozott tervek, il­letve melyek a v. b. további célkitűzései a város fejlesz­tését illetően. A lakáshelyzet A tájékoztatóból kitűnt, hogy a városi tanác» to­vábbra is legfontosabb fel­adatának tekinti a lakáskér­dés megoldását. Továbbfoly­tatja az eddig irodai és más célokra felhasznált lakások felkutatását, és visszaadását eredeti rendeltetésének. Az ötéves tervben Szeged részé­re előirányzott 500 lakásból 230 lakás építését kezdte meg a tanács, amely 1958­ban fejeződik be. Folyamat­ban van ezenkívül a Dózsa és a Petőfi laktanyák laká­sokká való átalakítása, amely által újabb 196 lakást nyer a város lakossága. Gaz­daságos lakások kialakítá­sára ez évben 640 ezer forin­tot fordít a tanács, amely 29 lakás kialakítására ele­gendő. Ezekből már jóné­hány megvalósult, a többi folyamatosan készül. Lakásépítkezésekre az Idén több, mint ötmillió forintot fordítanak, és támogatják to­vábbra is a munkáslakás építési akciót. Ezért minta­kislakások építését vette tervbe a tanács, amelyeket részben helyileg előállított, részben pedig nem hiány­anyagból készítenek el még ebben az évben* Munkaalkalmak Kitűnt az elnök beszámo­lójából, hogy főleg nők, ifjak és csökkentett munkaképes­ségűek keresnek jelenleg munkát. Ennek megoldása végett a napokban tanácsko­zott a városi tanács és po­zitív eredményekre jutott az elhelyezéseket illetően. Leg­nehezebb probléma az egye­temisták és középiskolások elhelyezése, úgyannyira, hogy ezt a kérdést a tanács a ma­ga erejéből egyelőre nem ké­pes megoldani. A város vezetői fontosnak tartják, hogy a vállalatok rentabilitása növekedjék, mert kevés az az összeg, amely felett a tanács szaba­don rendelkezhet. Szükség van arra, hogy új üzemek lé­tesítésével, vagy egyes mi­nisztériumi üzemek vissza­szerzésével növeljék a város bevételét. Ennek megfele­lően erőfeszítéseket tesz a tanács, hogy a mozik is a ta­nács kezelésében legyenek. Beruházások Azzal kapcsolatban, hogy milyen beruházásokat végez a városi tanács ebben az év­ben. Tombácz élvtárs a kö­vetkezőket mondotta: — Városunk gázellátásá­nak javítása érdekében egy földgáz lefejtő állomás léte­sítését vettük tervbe, amely­nek gépi berendezéseit már a múlt év végén leszállítot­ták. A lefejtő állomás és a gázmű közötti vezeték építé­sére, valamint a lefejtő állo­máshoz vezető vasúti pálya építésére 500 ezer Ft-ot biz­tosítunk. A Londoni körúti kútfúrás befejezéséhez mint­egy 60 ezer forintról gondos­kodtunk Több mint ötmillió forint vállalati beruházások­ra, további ötmillió forint pedig lakásátalakításokra áll rendelkezésre. Csatornázási munkákra (Béketelep) 195 ezer, csatornázási tervek el­készítésére 300 ezer forintot fordítottunk. Az árvédelmi töltés megerősítésére jelen­leg rendelkezésre áll 700 ezer forint, lehetséges azonban, hogy ez az összeg mintegy 600 ezer forinttal még emel­kedik. Szeged közlekedésének ez évi fejlesztéséről a követke­ző tájékoztatást adta a ta­nácselnök) Utak és járdák felújítási költségeire 4 millió egyszáz­ezer forintot, új utak létesí­tésére, illetve útépítési mun­kák fedezetére pedig 500 ezer forintot fordítanak. Üj autóbuszok beállítására az ellenforradalmi események miatt nem kerülhetett sor. Rendkívül nagy szükség len­ne a Tolbuchin sugárüti villamosjárat sűrítésére, ez azonban csak a többi villa­mosvonal rovására történ­hetne. Az iskolák A v. b.-elnök a közép- és általános iskolák helyzetét is ismertette. Továbbra is gondot okoz a végrehajtó bizottságnak az iskolák bővítése, újak építé­se, mivel ez nagy beruházási összeget igényel. Az idén azonban művelődésügyi be­ruházásokra másfélmillió fo­rintot fordít a tanács. Ebből megvalósul a petőfitelepi I. számú iskola kibővítése, el­készíttetik a móravárosi 8 tantermes általános iskola építési tervdokumentációit, a József Attilatelepi 50 férő­helyes napköziotthonos óvo­da, valamint a Bérkert utcai általános Iskola bővítési ter­veit. Az iskolák berendezési tárgyainak kiegészítésére há­romszázezer forinton felüli összeget fordít a város veze­tősége. Elkészítik ezenkívül a mihályteleki művelődési otthont. A negyedik gimná­zium elhelyezése azonban csak abban az esetben oldó­dik meg, ha a Vasútforgalmi Technikumot diákotthon cél­jára át tudják adni. A színházról Szeged jelentős intézmé­nye a Nemzeti Színház. Tom­bácz Imre elvtárs ezzel kap­csolatban a következőket mondotta el. — Az ellenforradalom ja­nuárban még előre nem lát­ható következményei a szín­ház első félévi munkájára erősen kihatottak. Ma már a színházat lényegében meg­tisztítottuk az ellenforradal­mároktól, ami kétségkívül eredmény. A színház új igaz­gatót kapott Vaszy Viktor, Szegeden jól ismert és köz­kedvelt személyében. Tudo­másunk szerint Vaszy elv­társ már tevékenykedik a jövő évi társulat megszerve­zésén, amelyben számos él­vonalbeli művész foglal majd helyet. A Kamaraszínház végleges elhelyezése még feladatként áll előttünk. Két alternatíva közül az alkal­masabbat választjuk majd: a Horváth Mihály utca p. sz. alatti ház nagyterme, és a volt Tisza Szálló hangver­senyterme bizonyult erre a célra megfelelőnek. Mind­kettő tetemes beruházási ösz­szeget igényel, de az utóbbi­nál feltétel az is, hogy az épületet visszakapjuk. A mezőgazdaság Kitért a tájékoztató a me­zőgazdaság fejlesztésére is. A Haladás Termelőszövet­kezet például több mint nyolcmillió forint beruházási fedezetet kapott üvegházak létesítésére. A Táncsics Tsz saját erejéből 10 ezer négy­zetméter területű üvegházat épít. Ezek hozzájárulnak a város ellátásának javításá­hoz. Az újszegedi városrész­Munkavédelmi újítási hét kezdődik az Újszegedi Kender-Lenszövőben ben a gyümölcstermelés fej­lesztése érdekében több gyü­mölcsfaiskolára adnak enge­délyt, hogy minőségi cseme­tékhez juthassanak a terme­lők.­Sport A város sportjának fejlő­déséről közölte Tombácz elv­társ, hogy az új követelmé­nyeknek megfelelően, meg­történt a társadalmi szövet­ségek átszervezése. A sport­körök rendeződtek, például az anyagi alap nélkül műkö­dő sportszervek megszűntek. Az a cél, hogy a sport terü­letén elszenvedett vesztesé­geket korrigálja a végrehajtó bizottság, s a csökkentett anyagiakhoz mérten elősegít­se a tömegsport fejlődését. A fedett uszoda megvalósítását továbbra is napirenden tart­ja a városi tanács. A szolgáltató vállalatok Tombácz elvtárs ezután a szolgáltató vállalatok helyze­tét ismertette. A tanács vál­lalatai az elmúlt évben már helyi és megyei szükségletek kielégítésére igyekeztek ter­melni, ami sikerült is. Jelen­tősek az eredmények az ex­portgyártmányok termelésé­ben. Ebben az évben a ta­nács biztosítja vállalatainak üzemeltetését, és javítani kí­vánja a munkafeltételeket is. A Hangszerkészítő Válla­latnál megindult kosárfonó részleg kizárólag exportra dolgozik és ma már közel 200 embert foglalkoztat. A Könnyűipari Minisztérium­ban jelenleg jóváhagyás alatt van három javaslat hulla­délcan vag feldolgozására: gu­mihulladékból lábtörlő, ék­szíjhulladékból fürdőszoba­lábrács. továbbá papírhulla­dékból vegyianyagok csoma­golásához szükséges anyag gyártása. Folyik még egy kí­sérlet fahulladék felhaszná­lására, amelyet a közeljövő­ben terjesztenek jóváhagyás végett a végrehajtó bizottság elé. Külföldi kapcsolatok Végül azt ismertette a vég­rehajtó bizottság elnöke, hogy szépen fejlődnek a vá­ros külföldi kapcsolatai, kü­lönösen a népi demokratikus országokban lévő testvérvá­rosokkal. A csehszlovákiai Brno város küldöttsége, ami­kor a tavasszal Szegeden járt, mintegy 700 ezer cseh korona értékű ajándékot ho­zott Szegednek, hogy segít­sen az ellenforradalom okoz­ta károk helyrehozásában. Időközben megalakult Szege­den az Idegenforgalmi Hiva­tal, amelynek két előnye máris látható: egyrészt szer­vezettebb az idegenvezetés, másrészt a városi tanács job­ban tud tájékozódni minden­fajta rendezvényről, mint az­előtt. Mindezekből megállapít­ható, hogy a városi tanács minden tőle telhetőt megtett újévi ígéretének megvalósí­tásáért. Amit még nem tudott megoldani — főleg az el­lenforradalom okozta károk miatt — tovább szorgalmaz­za, s fokozatosan végrehajtja. Az októberi ellenforrada­lom népellenes célkitűzései és embertelen cselekményei hosszú időre dermedtséget idéztek elő az országban, s ez a dermedtség kiterjedt gazdasági tevékenységünkre is. Az újítási mozgalom Is megrekedt egy időre, de az újszegedi szövőgyárban sem nyugodtak bele ebbe a kényszerű helyzetbe. és elhatározták, hogy módot teremtenek a mozgalom új­bóli kiszélesítésére, hiszen népgazdaságunknak szép gazdasági eredményeket ho­zott és hozhat a dolgozók al­katé tevékenysége, és a mun­kavédelemben is előnyükre válik az embereknek min­den technikai korszerűsítés. Az pedig természetes, hogy szép anyagi részesedésben jut kifejezésre az újítók egyéni megbecsülése is. Ennek a felismerésnek a jegyében az Űjszegedi Ken­der-Lenszövő Vállalat üzemi bizottsága úgy határozott, hogy a dolgozók kezdemé­nyező készségére építve, július l-től 6-ig munkavé­delmi újítási hetet tart. Ezt az időt arra akarják ki­használni, hogy megjavítsák az üzemben a munkakörül­ményeket és fokozottabban gondoskodjanak a munkások egészségvédelméről. A munkavédelmi javasla­tok mellett természetesen minden egyéb újítást öröm­mel fogadnak és várják is a dolgozóktól a technika fejlesztésében tör­ténő közreműködést, mert számtalanszor tanújelét ad­ták már annak a munkások, hogy tevékenyen bele tudnak szólni a technika fejleszté­sébe. Az október után szinte tel­jesen visszaszorított újí­tási mozgalom május else­je óta határozottan felfelé ível, amire bizonyíték az a 70 újí­tási javaslat, ami június 25­ig beérkezett. Ezalatt az idő alatt 20 ezer forintot fizettek kl az újítók jutalmazásának keretében és az újítások gazdasági eredménye 190 ezer forint volt. Ennek a fellendülési folya­matnak űjabb mozgató ereje lesz a most kezdeményezett munkavédelmi újítási hét, hiszen itt nem egyszerűen a technika fejlesztéséről van szó, hanem a mindenki által óhajtott jobb munkafeltéte­lek megteremtéséről is. Három éven aluli gyermekekkel tilos a sári strandfürdők látogatása Intézkedések a járványos gyermekbénulás megelőzésére Az ország egyes területein a járványos gyermekbépulá­sos megbetegedések száma megszaporodott. A megbete­gedések zöme a 3 év alatti korúak közül kerül ki. An­nak ellenére, hogy Szegeden az év eleji néhány esettől el­tekintve újabb megbetege­dések nem fordultak elő, mégis szükségesnek tartjuk, hogy a járvány kibontako­zásának korlátozása érdeké­ben már jó előre védjük azokat a korcsoportokat a jelenleg rendelkezésre álló eszkö­zökkel. amelyek leginkább érdekelve vannak ebből a szempontból. Tekintettel arra. hogy a zárt (tehát körülhatárolt) strandfürdők zsúfoltsága és szennyezettsége az érintett korosztályokat fokozottan veszélyezteti, egészségügyi kormányzatunk szükséges­nek tartotta, hogy az ország egész területén a 3 éven aluli kisgyerme­kek részére a zárt strand­fürdők látogatását megtilt­suk. Tudnunk kell ehhez, hogy a gyermekbénulás kétféle úton terjed. Az egyik mód a köhögéskor, tüsszentéskor, hangos beszédkor, kiabálás­kor a szájból, orrból távozó apró nyálcseppecskék útján való terjedés. Ezt a terjedési módot a zsúfolt helyeken va­ló tartózkodás nagyon előse­gíti. A másik mód a széklet­részecskék útján való terje­dés. Itt igen lényeges szerep jut a zárt fürdők elhasználó­dott, a sok látogatótól túl­terhelt vizének, amelyben a legtöbb kórokozó, így a gyer­mekbénulás kórokozója hosz­szú ideig képes életben ma­radni. A strandolásnak van azon­ban egy másik veszélye is. Sokan visszaélnek a napsu­garak egyébként gyógyító hatásával mind a felnőttek, mind a gyermekek között. A napsugárnál is az a helyzet, mint a gyógyszereknél: kis adagban gyógyítanak, de nagy adagban károsak lehet­nek szervezetünkre, mert el­lenállóképességünket nagyon lecsökkenthetik és így egyes fertőző betegségeket köny­nyebben megkaphatunk, mint egyébként. Természete­sen ez nem jelenti azt, hogy most már ne engedjük gyer­mekeinket a napra. Igenis éljünk a napsugarak gyógyí­tó, erősítő hatásával, de ne éljünk azzal vissza. Fentiekre tekintettel váro­sunkban a következő helyekre nem szabad 3 év alatti gyerme­keinket vinni fürödni: új­szegedi sportuszoda, a Bé­ke, a Szabadság úszóházak és a városi gőzfürdő nyári napozója és uszodája. Felhívjuk a szülőket erről a helyről is, hogy ezt a gyer­mekeik érdekében hozott igen fontos rendelkezést tart­sák be! Dr. Vetró János nmm a holnap megnyíló Országos Dalostalálkozón egy 113 p mé° és ú^ra Komszomol-kiildottség érkezik Szegedre A napokban Budapestre érkezett Komszomol-küldött­ség öt tagja vasárnap délelőtt Szegedre is ellátogat. A küldöttséget Komócsin Zoltán elvtárs, a KISZ országos intéző bizottságának titkára kíséri Szegedre. A városi bi­zottság helyiségeiben fogadják a szovjet vendégeket, akik a moszkvai Komszomol-szervezet képviselőiként érkeznek városunkba. Itt találkoznak a vendégek a szegcdi üze­mek és MTH-iskolák fiatalságának képviselőivel. Város­nézés, és az egyik közkedvelt szegedi horgásztanya felke­resése szerepelnek a vendégek műsorán. A Komszomol­küldöttsée vasárnap este utazik vissza Budapestre, daltól hangos tiszapartinagyvárosunk. 1926­ban volt utoljára Országos Dalostalálkozó Szegeden. A régi emlékek vetődtek föl a napokban, mikor ismerősöm, Kiss Kálmán elvtárs, 1926­ról mesélt. Hogy milyen le­hetett az a találkozó nem tu­dom, de hangjából és szemé­nek felvillanó fényéből érez­tem: nem szürke emlék, ele­ven, felejthetetlen ... Három hónapja kezdtük el a Dalosünnepély szervezését, s a jó gondolat parazsa lángra lobbant: mind többen álltak a dalos ügy mellé. Hagyomá­nyok fölelevenítése, dalolni akarás, a régi munkás-dalos­versenyek fénye világította meg az utat idáig. Késő éj­szakába nyúló megbeszélések, elgondolások, műsorösszeállí­tások, szervezés, anyagi gon­dok, ellentétek, biztatás, segí. tés, megnemértés csatáit vív­tuk. Végül a Szegeden működő üzemi és öntevékeny énekka­rok dalosai lelkes mellénkál­lása és nem utolsósorban a karvezetők odaadó, fáradtsá­got nem kímélő akarása el­döntötte: lesz Szegeden 31 év után újra Országos Dalosün­; nepély 1957. június 29—30-án. Ahogy visszatekintek, alig • látok valamit a múlt sötétjé­ből. de a színpompásan fel­| kelő Nap biborragyogása le­j beg szemem előtt és jövőt int. XJjra talpra állt a magyar daloskultúra hagyományok­ban gazdag tábora, és az új élet dallamától felüdülve, pezsgőbb vérrel folytatják napi munkájukat és nevelő, kulturális feladatukat: a kó­ruséneklést. _ A próbákon «PltLt és teljes létszámmal megje­lentek. A lelkes készülődés­ben észre sem vették gyak­ran, hogy a 2 óra dalospróba a hatodik félórában jár. És újra jöttek, ha kellett heti 3—i-szer is. Jöttek, dolgoztak, mert látták a célt: „A zene mindenkié". Hajlotthátú 65— 70 éves dalos férfiak, kik unokájukkal való játszado­zás helyett kabátot kerítettek hátukra és dalórára mentek, nemkevésbé vállalták a fel­adatot, mint a munkában fá­radt dolgozók, kisiparosok és tisztviselők. Családos anyák hajnalban keltek, hogy napi munkájukat elvégezhessék, de el ne maradjanak a próbáról. Fiatalok gyönyörteli májusi érzései a próbák érdekében sem csökkentek, csak a tisza­parti sétány idilljét áthelyez­ték az üzemi kultúrotthon termébe. Itt találkoztak és jól érezték magukat. Dicsőség nekik! A renrtezftbizottsáu élén a 72 éves Bakos Béla bá­csival, = Erdős János, Wald­mann József, Garamszegi Jó­zsef, Kertész Lajos. Boldizsár Kálmán karvezetők és Jurka József, Pávó Ferenc, Révész Mihály, Gasztány Ferenc. Csada László, Ördögh János és a népművelés fiatal elő­adója Kovács Miklós — két­szeres energiával dolgozott. Szeghy professzor gyakran magas lázzal küzdve segítette gazdag tapasztalatával mun­kánkat. Hosszú számsor fe­jezné ki a kilométereket, amelyeket gyalogoltak és há­rom bérelszámoló napokig je­gyezhetné a túlóraelszámo­lást, amelyet a nagy ügy ér­dekében eltöltöttek, — ingyen. Biiszke rájuk. ™inden v szegedi dalos. A városi tanács, a Szegedi Nyomda Vállalat, Állami Hir­dető, iskolák és kollégiumok, ipari- és kereskedelmi válla­latok szívesen segítettek. Ol­vasták plakátjainkat, röplap­jainkat, müsorfüzetürtket tt városban és az egész ország­ban. Ügy érzem, összefogott itt mindenki, hogy a Szegedi Országos Dalosünnepély úgy sikerüljön, mint a régi fényű munkás-dalosünnepélyek. Ma talán még többet fog jelente­ni: zavartalan életet, békés építést, jövőt ígérő bizalmat, dalos munkakedvet. SZfcCSI JÓZSEF, zenei szakreferens

Next

/
Thumbnails
Contents