Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

Az ellenforradalmi események a szegedi Tudományegyetemen ra Az a vélemény bakn°S: lesen elterjedt volt, hogy Baróti Dezső és Fodor Gábor október 23. és 26. között a fékező szerepét játszották és csak 26-án álltak dr teljes mellel az ellenforradalom szolgálatába. A tudomásunkra került tények azonban ezt a véleményt megcáfolják. Fodor és Baróti már 1356 nyarán erősen jobbra tolódtak. Ismertettük már Baróti Dezső szerepét a MEFESZ szervezkedés csendes támogatósában, fellépésüket, mely különösen Baróti részéről volt bomlasztó az október 22-i egyetemi pártbizottsági ülésen. Harcosságuk továbbra sem csökkent. Részt vettek a tüntetéseken, amelyeknek az volt a céljuk, hogy előkészítsék az október 26-ra tervezett „hatalomátvételt". Fékező szerepük e tüntetéseken egyáltalában nem nyilvánult meg. sőt, egyéb tevékenységük éppen e tüntetések sikerét mozdította elő. A Budapesten megindult és nálunk is fellángolt tüntetések hatására a városi pártbizottság pártőrséget hozott létre, hogy az egyetemista csoportok által kezdeményezett tüntetéseket a pártmunkások részvételével békésen leszerelje. Ugyanakkor a pártbizottsági ülésen Baróti Dezső és Fodor Gábor már úgy beszéltek a helyzetről, mint valami dicsőséges, nemzeti megmozdulásról. A pórtbizottság szándékára, hogy az ellenforradalomnak keményen visszavág, hevesen megtámadták a párt helyi vezet öit. Odáig mentek, hogy felelősségre vonták a pátbizottság tagjait, amiért Perbiró ellen is kemény kézzel léptek fel. Közben — a Juhász Gyu. la diákotthonban az egyetem áruló vezetői még Kováts Józseffel, a szegedi ellenforradalom egyik legfőbb Irányítójával ls tárgyaltak, akiről köztudomású volt, hogy népi demokrácia ellenes bűncselekmények miatt börtönben ült, Sulyok-párti szervező volt, és Horthy-rendőrtiszt fia. Fodor következetesen fellépett a párttagok tömörítése ellen, azzal az indokolással, hogy most azok sem vállalhatnak a párttal közösséget, akik különben szeretik a pártot. Fodor és Baróti a városi pártbizottság akcióit igyekezett minden erővel keresztülhúzni. A pártbizottság még ép erőinek figyelmét a velük való tusakodás nagymértékben lekötötte. A MEFESZ diákvezérei majdnem teljes ellenőrzés nélkül, a saját szakállukra egymás után vezethették Baróti és Fodor fedezete alatt a tüntetéseket a szegedi üzemek elé, a munkásság íellázítására. Október 24-én este a Szegedi Kenderfonógyár kapuját bedöntötték, az udvarra bezúdult tömeg az üzem Igazgatójának kiadását követelte, „rántsd le róla a köpenyt" felkiáltásokkal. A legfőbb hangoskodó, követelődző, egy volt alsóvárosi malmos és egy bűntett előéletű, félszemű tűzkőárus volt. Körülöttük néhány felsővárosi jampec ágált, míg kint az utcán nacionalizmustól megszédült diákok magukból kikelve harsogták jelszavaikat* kiéleződésének láttán a városi pártbizottság felhívta Barótit és Fodor Gábort, hogy a vidéki diákokat az egyetemi diákotthonokból küldjék haza. Baróti és Fodor nagy han. gon, felháborodva utasították vissza ezt a felhívást. Baróti kijelentette, hogy nem tárgyal a pártvezetőkkel, mert népellenes magatartást tanúsítanak, a helyőrség parancsnokával pedig azért nem tárgyal, mert az csupán alacsonyrangú katonatiszt. A 26-i tüntetés előtt a pártbizottság ismételten felhívta Fodor és Baróti figyelmét a helyzet komolyságára és arra, hogy nagy felelősséget vállalnak magukra, ha a diákság tüntetését nem szereA helyzet lik le. Mindketten kijelentették, hogy semmilyen fékező szerepre nem hajlandók, Fodor Gábor még megtoldotta tiltakozását azzal a hangzatos kifejezéssel is, hogy ő a tömeggel lesz, legfeljebb eggyel több lesz a mártír. A tüntetésben valóban részt vettek mindketten. Baróti Dezső a katonai sorfalig vezette a tömeget, majd eloldalgott, hogy egy Takaréktár utcai ház ablakából nézze végig, mi történik azzal a tömeggel, mely az ő vezérlésével ment a kordon elé. Ekkorra Fodor Gábor is eltűnt a felvonulás éléről, hogy megkeresse, a fiát. A tömeg a Takaréktár utcában maradt S Kováts Józsefnek, a fasiszta diktátor önjelöltnek egy autóbusz tétjéről elhangzott szónoklata után dördült el a sortűz, ami elől a főszervezők, akik néhány órával előbb még nagy hangon jelentették ki, hogy legfeljebb mártírrá válnak, már megléptek. Az Intézményes jjfc Baróti és Fodor vezette a városi pártbizottság elvhű kommunistái és a tudományegyetem meg nem alkuvó kommunista oktatói ellen. A városi pártbizottságon a pártbizottság vezetőinek eltávolítását és népítélet végrehajtását követelték. Súlyos és lemoshatatlan felelősségük van amiatt, hogy Ladányi, Simon, Telkes, Székely, Karácsonyi, Bite és id. Komócsin, valamint más elvtársakat megbélyegeztek és többen közülük hangos híradón, újságban kiáltottak ki „népellenes elemeknek", A dühöngő ellenforradalomnak szolgáltatták ki ezzel azokat az elvtársakat, akikkel éveken keresztül együttműködtek, akiket ..barátsággal" vettek körül. Mind. ezt azzal a hallatlanul nyegle Immorális és pimasz indokolással, — mint ahogy Baróti Dezső később mondotta: „Kell valami koncot dobni a tömegnek!" Ugyanezekben a napokban az egyetem több dolgozójáról Fodor Gábor olyan „információkat" adott,. hogy azok ávós spiclik, akikre vigyázni kell. Fodor Gábor „bokros politikai elfoglaltsága közepette" talált magának időt arra ls, hogy az egyetemi pártbizottság irattárából a ránézve „kompromittáló" iratok egyrészét elemelje. A városi pártbizottságon belől Baróti és Fodor volt az a jobboldali erő, mely október 28—29-re az ellenforradalmi Kováts-csoporttal teljes együttműködésben a pártbizottságot, mely a város politikai vezető ereje volt, munkájában akadályozta, bénította. végül is dezorganizálta. Ezután látott hozzá a Baróti—Fodor-csoport a Tudományegvetemen való „rendcsináláshoz', amit azzai indokoltak, hogy „a dicsőséges nemzeti forradalom érdekei" ezt megkövetelik. E Két politikai telen és erkölcstelen önmentegető akciói mögött hallatlan politikai vakság húzódott meg. Baróti és Fodor mindent megtettek, hogy politikai tépyezőkké legyenek a proletárdiktatúra viszonyai között. ha úgy tetszik, a Rákosirendszerben. Milyen ostobaság kellett ahhoz, hogy azt feltételezzék, hogy elért pozícióikat majd meg fogják tartani egy Maléter-diktatúra, vagy Mindszenty-kormányzat idején is. Mindenesetre Baróti és Fodor ilyenfajta Illúziókkal éltek és cselekvési hevükben az egyetemen egészen különös tabula rasat akartak csinálni. Baróti Dezső öntevékenyen megalakította az összegyetemi Tanácsot, a Tudományegyetem és az Orvosegyetem törvénytelen összevonásával. Ebben a tanácsban különösképpen a legreakciósabbnak ismert professzorok kerültek előtérbe ÍBónis, Batizfalvy, Waltner, Szőkefalvy. Hetényi). Létrehozták az „Egyetemi Forradalmi Bizottságot" Szőkefalvy Nagy Béla professzor vezetésével. Az egyesített egyetemi tanácsban, mely a város egyik legveszélyesebb ellenforradalmi gócává nőtte ki magát, a renegát és reakciós emberek hihetetlenül gyorsan találtak rá egymásra. Baróti „a felsőbb szintű szervezés" mellett megkezdte az egyetem megtisztítását a „sztálinista" elemektől. Tanácsülésen szettudományl Karon november 2-án — miután a kar dékánja az előterjesztésre nem vállalkozott — Mérey és Karácsonyi elvtársak, 3-án Székely elvtárs eltávolítását. Követeléseit az egyetemi forradalmi bizottságra hivatkozva adta elő. Később Baróti felmondólevelet küldött az elvtársaknak, melyben elbocsátásukat „saját kérelmükkel" indokolta. Természetes, hogy az elvtársak közül egyikük sem kérte elbocsátását. Baróti Dezső emellett törvénytelenül feloszlatta a marxizmus—leninizmus tanszéket, mint a „dogmatizmus fellegvárát". Különös tanújelét adta eközben „franciás udvariasságának". Az intézet vezetőjével ugyanis közölte, hogy nem tartja kívánatosnak, hogy ő és az intézet tagsága a marxizmus—leninizmus tanszék helyiségeibe továbbra is bejárjanak, mert félő, hogy az egyetem vagyonállaga emiatt károsodást fog szenvedni. A nagy műveltségű rektor tehát egyetemi kollégáit lopással gyanúsította. A népvezéri szerepben tetszelgő rektor tisztogató tevékenysége nyomán a Bölcsészeti Karról körülbelül 35 ember került volna ki. Ez volt a „nagy tett", amellyel Baróti saját magát kívánta volna rektori minőségben továbbra is átmenteni. (Folytatása következik.) 1#li ok Lfyaz&áfy a szegedi új vasúti híd építése ügyében? Értesüléseink egy felröppentett hírrel kapcsolatban A közelmúltban a Magyar Távirati Iroda értesülése alapján lapunkban és több más napilapban is híradás jelent meg arról, hogy megkezdik a szegedi vasúti híd építését, illetve tervezését. Ez a hír érthetően nagy érdeklődést váltott ki a szegediekből annál is inkább, mert több illetékes és érdekelt hivatalos helynek erről nem volt tudomása. A Délmcgyarország munkatársa ezért az egyik legilletékesebb helyhez, a Közlekedés- és Postaiigyi Minisztérium Vasúti Hídépítési és Hídfenntartási Osztályához fordult; hogy megtudja ez ügyben a valódi helyzetet és elképzeléseket. Itt Papp Tibor elvtárs, igazgatóhelyettestől kapott felvilágosításból kiderült, hogy az MTI híradása ebben a formájában túlzott, mert a közeljövőben nem kerül sor a szegedi vasúti híd megépítésére, de mindenesetre már fontos előkészületek történtek. Erről számolunk be a Papp Tibor elvtárssal folytatott beszélgetés alapján olvasóinknak. Hol legyen? Annak ellenére, hogy a népgazdasági tervben még ezidőszerlnt nem szerepel a szegedi vasüti híd megépítésének pontos időpontja, mégis a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban és más hivatott helyeken már foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hogy az adott időpontban ne érje őket majd meglepetés és minél gyorsabban, zökkenőmentesen foghassanak munkához. Már magában az is problematikus, hogy hova építsék a hidat. Szóba jöhet a régi helyén való megépítése. Ennek azonban több szempont (amelyről az alábbiakban szó lesz) mond ellent, arról nem is beA közönség kedvenc műsorszámai az MSZBT szerdai hangversenyén Á Juhász Gyula Művelődési Otthonban (rossz idő esetén a Horváth Mihály utcai, volt MSZT-székházban) este 8 órai kezdettel a MagyarSzovjet Baráti Társaság szegedi csoportja ünnepi estet rendez. Az esten a közönség által kedvelt operaáriák, — Puccini: Pillangókisasszony nagyáriája, Manón Lescautból az ékszer-ária; Mascagni: Parasztbecsületéből Santuzza áriája; Csajkovszkij Anyegin-jéből Lenszkij áriája, Musszorgszkij Hovanscsina c. operájából Saklovityij Bojár áriája is szerepelnek. Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és Berek Kató Jászai Mari-díjas, a Nemzeti Színház művésze verseket mond a műsor keretében. A szegedi Bartók Béla filharmonikus zenekar Glinka, Erkel, Serlioz műveiből ad elő Vaszy Viktornak, a Szegedi Nemzeti Színház Igazgatójának vezetésével. szélve, hogy a híd alépítménye a bombázás következtében csak kis mértékben maradt meg, de ezenkívül is a régi nyílásbeosztással már nem építhető fel, teljes alapozás kellene, s még akkor sem lehetne „ráfeküdni* a régi tengelyre. Feltétlenül meg kell tehát először is azt tárgyalni, hogy hova tegyék az új hidat. Ennek eldöntéséhez három szempontot kell figyelembe venni, mégpedig vasúti, vízügyi és városrendészeti szempontot, A három szempont Elsőnek vegyük a városrendezés szempontját. Szeged ugyanis sürgette mindig a hídnak az ügyét, mégpedig olyan értelemben, hogy ne a régi helyén, hanem lejjebb, a Boszorkány-sziget tájékán legyen. A jelenlegi vasúti töltés a város fejlődésének különösen az ott elhúzódó egyetemi rész fejlődésének útját állja. A városnak ezt a részét szinte átszeli a vasúti töltés és ezért az 1948-ban született városrendészeti terv is a szegedi hídnak új helyen való megépítését javasolja. A vízügyi szempont is ezt a törekvést támasztja alá, mert a régi helyen való megépítés esetén a víz megtorlódhat, a híd vízduzzasztást okoz, mely tíz-tizenöt centimétert is kitehet. E két jelentős szemponttal szemben azonban ott áll a vasút problémája, mert így Szeged egész vasúthálózatát esetleg át kellene rendezni. Az előtanulmányok A három szempont figyelembevételével készítettek tanulmányt, hogy mi lenne a legmegfelelőbb megoldás. A régi helyétől két-két és fél kilométerre, a Boszorkánysziget irányában már tavaly nyáron kezdték felderíteni a terepet, hogy vízügyi szempontból milyen nyíláselrendezés lenne helyes. El kellett dönteni, hogy miként viselkednék a Tisza különböző nyíláselrendezés esetén. Közel egy évig tartó tanulmányokat folytattak a Műegyetem vízépitéstani laboratóriumában, ahol kidolgozták az összes erre vonatkozó elképzeléseket a folyónak erre a szakaszára. A jelenlegi helyzet szerint tehát vízügyi szempontból már tisztázott, hogy mi lenne, ha a hidat a jelzett új helyen építenék meg. E tekintetben már nincs is vita, legElőzzük meg gyermekbénulásos megbetegedést Szegeden még nem lépett íeí a járványveszély/ de fokozott tisztaságra, óvatosságra van szükség Az elmúlt napokban nyugtalanító hír járta be városunkat: a gyermekbénulás híre. Az aggódó szülők megrohamozták az orvosokat, az egészségügyi Intézményeket, tudni akarták, mi az igazság. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója, dr. Vetró János nyújtott tájékoztatót munkatársunk-nak erről a kérdésről. A szokástól eltérően, valóban nagyobb számban jelentkezett a gyermekbénulás hazánk északi-északkeleti megyéiben, valamint Pécsett és környékén. Arra következtethetünk, hogy városunkban is esetleg számolnunk kell majd a veszéllyel. Szegeden ebben az évben elszórtan öt eset fordult elő, ebből négy az év első . napjaiban történt, mindöszsze egy 17 éves tápéi fiatalember betegedett meg az elmúlt napokban. — Általában tudnunk kell a gyermekbénulásról a következőket: A betegség kórokozója egy szűrhető virus, mely a széklet és a nyál útján jut a külvilágba. A megbetegedések 80 százaléka három éven aluli korra esik, de előfordul egyes helyeken magasabb korosztályokban is (erre példa a tápéi fiatalember esete is). A betegség az esetek többségében egyszerű influenza tünetei között zajlódik le és elmúlik minden különösebb következmény nélkül. De már ez a megbetegedési forma is óvatosságra Int, nem szabad könnyelműen elnézni felette. Ilyen esetekben, még mielőtt az orvostól tanácsot kérnénk, helyezzük a beteget nyugalomba. Tapasztalat szerint azok a betegek súlyosabb kimenetelre számíthatnak, akik valamilyen megerőltető munkát végeznek, sportolnak, vagy éppen túl sokat napoznak, strandolnak a lappangás ideje alatt. — A megbetegedettek egy százalékánál lép fel csupán szövődményként a bénulás. Rendszerint az alsó, de a felső végtagokra, vagy a légzőizmokra is kiterjedhet. Ez a betegség legsúlyosabb formája és sajnos, a jelen járványban is jelentős számban előfordul. — Hogyan védekezhetünk a megbetegedés terjedése ellen? — A betegség terjedési módjából logikusan következik a védekezési mód. Kerülnünk kell minden olyan helyzetet, amely elősegíti a kórokozónak a szervezetbe jutását. Elsősorban a 14 éven aluli gyermekek kerüljenek minden csoportosulást, ezzel megakadályozhatjuk a kórokozó nyálcseppecskékkel való terjedését. Az étkezés előtti, az árnyékszék használata utáni kézmosással elkerülhetjük a széklettel napvilágra jutó kórokozók bejutását a szervezetünkbe. Különösen fontos a• nyers gyümölcsöket fogyasztás előtt folyó vízben alaposan lemosnunk, tejet csak forralás után fogyaszthatunk! A betegség terjedését elősegítheti a közös fürdőzés és az indokolatlanul túlzott napozás. amely a szervezet ellenálló képességét csökkenti. A kórokozókat a legyek is terjesztik. Ez ellen könnyen védekezhetünk; tartsuk tisztán lakásunkat és környékét, valamint a közterületeket. A betegség megelőzéséről dr. Vetró János igazgató még elmondotta, hogy járványos helyekre ne vigyenek kiránduló gyermekeket és általában a járvány ideje alatt ne utaztassuk gyermekeinket, ^ feljebb a nyílás számát iöe* tőén. Most azonban újabb tanulmányt készítettek, mely* ben feltárták, hogy mit jelent vasúti vonatkozásban ez az elhelyezés. Megvizsgálták talajkutató fúrásokkal az elgondolt új helyet. Az altalajviszonyok vizsgálataképpen megállapították, hogy nem lenne e helyen akadálya a híd építésének. Egyelőre még Szeged városrendészeti szempontjából nem vizsgálták meg tüzetesen ezt az elhelyezést. Anyagi szempontból is mindegy, hogy a híd hol épül, de a vasút szempontjából mégsem mindegy, mert a töltés és a vasútvonalak átrendezése jelentős költségbe kerül. Népgazdasági szempontból kell tehát majd a legkedvezőbb megoldást megtalálni. Különlegesen nagy munkálat Jelenleg tehát a tanulmányozások folynak, s a tervezés munkáját csak akkor kezdik meg, amikor a költségek rendelkezésre állnak és az állami tervezés ennek időpontját előirányozza. Egyelőre azonban nem valószínű, hogy ez a közeljövőben meglesz, hiszen a vasút tavaly készült ötéves tervének is csak az utolsó esztendejében szerepel. Ezt a tervet az ellenforradalom megzavarta és helyette hároméves tervet dolgoztak ki, amelyben azonban egyelőre ez a munkálat nem szerepel. Különben is nem könnyű és neon gyors feladat az új vasúti híd mégépítése, több oknál fogva ls. Maga a műszaki tervezés munkája ugyanis legalább két esztendeig eltart, bár az első év után megkezdődhet a híd falazatának építése. A szegedi vasúti híd ezenkívül az utóbbi évek legnagyobb magyarországi munkálatai közé fog tartozni, mert rendkívül mély, mintegy 30 méteres alapokat kell létesíteni. Olyan mélységbe kell lemenni, ahol az emberek a haszonban csak egy-két órát tudnak tölteni a nagy légköri nyomás miatt. Ennek oka, hogy a Tiszafenéken igen mély iszapréteg van és csak az alatt található meg az agyag, amely alkalmas építkezésre. A szegedi új vasúti híd megépítése ezek szerint nem a közeljövő feladata. Mindenesetre viszont helyes lenne, ha az' Illetékesek már most minden szempontot összehangolnának, mert reméljük, hogy népgazdaságunk mihamarabb eljut majd abba a helyzetbe, hogy helyreállítja a fasiszta barbárság háborújának ezt a pusztítását is. L. Z* GyermcKhajók a Moszkva csatornán Moszkvában megnyílt a folyami gyermekhojózás. A Moszkva folyó csatornáján két gyermekhajó közlekedik majd: a „Szmclij* (Bátor) és a „Mirnij* (Békés). A hajók legénységét felsőosztályá tanulókból állítják össze, ök a matrózok, a gépészek, a kikötőparancsnokok, diszpécserek, sőt még a hajóskapitányok is, HEINE: Az én sírom Vajh hol élem végső [nyugtom? Sírom hol találom én? Raj na-völgy ben kell [aludnom. Vagy Délen, pálmák tövén. Égő sivatagfövenybe rám a közöny tűz jelet? Vagy tengerfenéki csendbe Hullatom el szívemet? ifl- i Bárhogy essék! [Az égboltnak Mérhetetlen íve föd, S halvány kriptalángba [folynak Fönt az ős csillagkörök ... (Fordította: Füssy László) 1957. június 23. m \