Délmagyarország, 1957. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-23 / 145. szám

Mórahalmon átadták rendeltetésének ! -- • ——————mmmmmm_MImmmmmmi • az ország első vidéki tbc-s átképző! szociális intézetét ISMÉT ITTHON Szombaton Mórahalmon át­adták rendeltetésének az Or­szág első vidéki tbc-s átkép­ző szociális intézetét. Az új egészségügyi létesítményt egy volt honvédségi épület­ben helyezték el, amelyet mintegy 500 000 forintos költséggel alakítottak át. Berendezésére több mint százezer forintot költöttek. Az új, 80 ágyas munkate­rápiás intézetben elsősorban azokat a gyógyulás útján levő betegeket helyezik el, akik kezelésük után nem térhetnek vissza eredeti fog­lalkozásukhoz. Például kohá­szokat, élelmiszeripari és más hasonló foglalkozású dolgozókat tanítanak meg különféle olyan szakmákra, amely egészségügyi körülmé­nyeiknek megfelelő. Egyelőre finommechanikai, asztalos, cipész, fehérne­műjavító, valamint házi­ipari műhelyeket rendez­tek be. Ezekben szakképzett meste­rek, az orvosok által javasolt csökkentett munkaidőben ta­nítják a tbc-s betegség elleni kezelés alatt lévő, már gyó­gyuló betegeket. Az intézet ünnepélyes át­adása alkalmából az épület nagytermében tudományos ülést tartottak, amelyen a Csongrád megyei tbc-s sza­natóriumok és kórházak ve­zetői mellett az Egészség­ügyi Minisztérium küldöttei és számos neves fővárosi or­vos is részt vett. Dr. László György megyei főorvos megnyitója után dr. Vass Imre kandidátus, a szabadsághegyi tbc-szanató­rium vezetője, dr. Nemes János, a Csongrád megyei tbc-gondozó vezetője és dr. Papp András, a budakeszi Fodor Jánosról elnevezett tbc-s tanműhely főorvosa tar­tott előadást a tbc-s betegek újra munkábaállításával kapcsolatban. Beszámolóikat vita követte. A felszólalók valamennyien hangsúlyozták: helyes lenne, ha az ország minden megyéjében létesí­tenének a mórahalmihoz hasonló intézetet. A felszólalásokra dr. László György válaszolt, majd az ülés részvevői megtekintet­ték az új egészségügyi léte­sítmény rendelőit, lakószo­báit és műhelyeit. Dr. Nemes János, a Csong­rád megyei tbc-gondozó ve­zetője az átadási ünnepség alkalmából a következőket mondotta a tbc-s átképző szo­ciális otthon jövőbeni mun­kájáról, feladatairól: — A megyénkben levő in­tézetekből egyre nagyobb számban kerülnek ki olyan betegek, akik csak részben mondhatók még gyógyultak­nak, de munkaképességüket többé-kevésbé már vissza­nyerték. Ezek jelentős része semmiféle szakmával nem rendelkezik, illetőleg eredeti foglalkozásába nem térhet vissza. Java része még fiatal. Különös jelentősége van ezért a most megnyílt mó­rahalmi intézetnek, ahol ezek a gyógyulás útján levő betegek új szakmát tanulhatnak. — Intézetünknek sokrétű feladatot kell megoldania. Üj létesítményünk szervezetileg szociális otthon, tartalmát és funkcióját tekintve szociális és egészségügyi intézmény. A szociális otthon biztosítja a beutaltak kiváló ellátását, intézeti ruhát ad és a bete­gek ellátására szakorvost biztosít. Az otthon mellett külön költségvetéssel mű­ködnek a tanműhelyek. Az ipari átképzésnél a ve­zető szempont az, hogy le­hetőleg olyan szakmákra tanítsuk betegeinket, ame­lyek könnyen elsajátítha­tók és nem járnak nagy fizikai megterheléssel. — Az intézet dolgozóinak jelentős egészségügyi felada­tokat is meg kell oldani. Ezek megkönnyítésére or­vosi bizottságot hoztunk lét­re, amely elbírálja, hogy az illető betegnek melyik szak­ma a legmegfelelőbb. MTH szakember bevonásával meg­állapítja a kezdeti munkatér- i helés idejét, meghatározott j időben ellenőrzi a betegeket, i hogy a "munka követk^zté- j ben nem romlott-e egésfcségi j állapotuk. i 4 I A bizottság ezenkívül kije- i löli az intézetben folyta- j tandó tudományos munka] lehetőségét és irányát is. j Létesítményünkben az or- j vosi vonal és a szociálpoliti- 5 ka szorosan összefügg, kap- i csolódik egymással. Bízunk abban, hogy az in- j nen kikerült emberek visz- í szanyert élet- és munka- j kedvvel vesznek majd részt < szocialista hazánk építésé- í ben. Reméljük, ez az űj in-! tézet is hozzájárul ahhoz, j hogy mindjobban elfelejtsük < a tbc-nek a „morbus hunga­Megkezdődött az ipari tanulók szerződtetése a helyi iparban, a KTSZ-ekben és a maqánkisiparosoknál\ Miután az általános isko­lákban és a középiskolákban ismét lezárult egy tanév, sok iskolát végzett és érettségi­zett diák keresi helyét az életben. Sokan felsőbb isko­lákban folytatják tanulmá­nyaikat, de a fiatalok nagyobb része szakmák iránt érdeklődik és keresi azokat a lehető­ségeket, amelyek hozzáse­gítik egy-egy megbecsült szakma elsajátításához. Az iskolaév befejezésével egy időben ennek megfele­lően meg is kezdődött a fia­talok szerződtetése. A helyiipari vállalatok, a kisipari szövetkezetek és a magánkisiparosok augusz­Nem kelt Párizsba menni rímmel vidám zenés kabarét rendez holnap, hétfőn este 8 órai kezdettel az újszegedi sza­badtéri színpadon (kedvezőtlen idő esetén a színházban 5 és 8 órakor) az Országos Filharmó­nia. A műsort Darvas Szilárd és Szűcs György állította össze. FeUép a kétrészes kabaréesten Mezey Mária, Kazal László, Pethes Ferenc érdemes művész. Komlós Vilmos és Herczeg Jenő (Hacsek és Sajó), Dévay Hed­vig, Zentay Ferenc, Lórán Len­ke, Csákányi László és Reményi József* Sok termény és zöldségféle volt a tegnapi piacon A háziasszonyok joggal mérgelődtek tegnap, de nem azért, mert sok tojás volt a piacon, hanem azért, mert is­mét drágább lett, 1.10 he­lyett 1.30-at kértek érte. A borsóért is korábban 2—2.50 helyett 2.50—3 forintot. Ismét nagy volt a tegnapi felhozatal, mindenből volt bőven, de sok volt a vásárló is. Drága volt a baromfi, ol­csóbb lett az új burgonya, 2.20—2.50-ért árulták. Ubor­kát 8 forintra tartották, hagy­ma csomója 1 forint, gyökér és sárgarépa csomója 60—80 fillér volt. Volt már nagyszemű meggy is 8.50-ért, apró meggy 3.50­ért. Germeszdorfi cseresznye 6—9 forintig kelt, sárgaba­rack 4.50-ért. Jó piac volt a tej, tejföl és túrófélékre. Tej literje a szerdai 4 forint helyett 3.50— 3.60, tejfel literje 20.—, túró csomója 5—6 forintért kelt. Nagy volt a felhozatal a gabonaféleségekből. Kocsi­számra árulták a kukoricát, sok volt árpából, zabból, rozs­ból, búzából, és korpafélesé­gekből. Még csirkedara is volt, amit már régen láttunk a piacon. A terménypiacon sok áru kimaradt, valószínű­leg a magas árak miatt. AZ ÚTTEST NEM KORZO A Sztálin sétány úttestén gyermekkocsiban tolta gyerme­két Kovács Iván, gépipari technikumi tanár, Szeged, Ró­mai körút 4/a. sz. alatti lakos. A szabálysértésre felfigyelő rendőr figyelmeztette Kovács Ivánt cselekménye esetleges következményére, egyrészt sa­ját, másrészt a kocsiban ülő gyermek életének veszélyezte­tésére, valamint arra, hogy cselekményével akadályozza a közlekedést. Kovács Iván a kellő és idejében való figyel­meztetésre gúnyosan válaszolt és kétségbe vonta, hogy cselek­ménye „mellékesen" közleke­dési szabálysértés is lenne. Ki­jelentette, hogy ilyesmit a KRESZ nem ír elő. Kovács fittyet hányt az okos, figyel­meztető szóra és tovább tolta gyermekét a járdán valő köz­lekedés helyett a járművek számára kiielölt úttesten. Jól­lehet, Kovács tanárnak köte­lessége lenne a nevelésére rá­bízott diákokat a szocialista . együttélés szabályainak betar­tására, Illetve betartatására ne­velni. valamint a közlekedés szabályainak betartására is A súlyos szabálysértés miatt Kovács tanár ellen megindult az eljárás. tus 15-ig vesznek fel ta­nulókat. A szakmák iránt érdeklődő fiataloknak tehát az üzemek­ben, illetve egyéb ipari mun­kahelyeken kell jelentkez­niük, s a jelentkezők közül az üzemek, ktsz-ek, illetve kisiparosok választják ki a rátermettség alapján azokat, akiket szerződtetni akarnak. A próbaidő két hét, de a szerződés megkötése esetén bele számít a tanulmányi időbe. Azok a tanulók, akik most végezték iskolai tanul­mányaikat, az iskolában je­lentkezési lapot kapnak és azzal keresik fel az ipari ta­nulókat szerződtetni szándé­kozó munkahelyeket. Akik korábban végezték el tanul­mányaikat, jelentkezési lap nélkül is beadhatják kérel­müket. A jelentkezések városunk­ban már megkezdődtek, s a helyiipari vállalatok, a kis­ipari szövetkezetek és a ma­gánkisiparosok közölték a városi tanács illetékes osztá­lyával, hogy hány fiatalt kí­vánnak szerződtetni és mi­lyen szakmák elsajátítására Ennek megfelelően tömegesen jelentkeznek a különböző szakmák elsajá­títására készülő fiatalok —. egyrészt a vállalatoknál másrészt a tanács ipari osz­tályán. Néhány szakma iránt különösen nagy az érdeklő­dés, s ezek közé a szakmák közé az órás, a műszerész, a rádiószerelő, a kozmetikus, a fogtechnikus és a fényképész mesterség tartozik, jóllehet ezek elsajátításához érettségi kell. Ezzel szemben több szakmában nincs jelentkező, vagy legalábbis minimális azoknak a száma, akik kő­műves, bádogos, cipész, vagy sütőiparos szakmában akar­ják megalapozni jövőjüket —, bár itt a felvételnek szé­lesebb lehetőségei vannak. Az 1957—58-as iparitanuló iskolai tanévre a szerződc­seket augusztus, 15-ig kell megkötni, s az iparitanuló­iskolába történő beiratkozá­sokat legkésőbb augusztus 25-ig be kell fejezni, mivel az első tanítási nap szeptem­ber 2-re esik. A különböző szakmákra je­lentkező fiatalok nagy szá­mára való tekintettel az ipari tanuló szerződé­seknél elsősorban a Sze­ged területén lakó fiatalok jöhetnek számításba. A szövetkezetek és a helyi­ipari vállalatok több szak­mában eddig 110 ipari tanuló felvételét tették lehetővé, s ez a körülmény indokolja a felvételek körültekintő és célszerű megoldását. A jel­zett szám azonban nem te­kinthető véglegesnek, hiszen még nem mérte fel min­den üzem és termelőszö­vetkezet a szerződésköté­sek optimális lehetősé­geit, s ezért ezzel az alka­lommal is fel keli hívni a figyelmüket arra, hogy nél nagyobb lehetőséget teremtsenek az iskolákból kikerülő fiatalok szakmun­kásképzésére. A Munkaügyi Minisztéri­um, tekintve, hogy a helyi­ipari vállalatok, ktsz-ek és magánkisiparosok által nyúj­tott lehetőség az érdeklődés­hez képest aránylag csekély, úgy határozott, hogy Szegeden két nagy tanmű­helyt állítanak fel, s az egyikben 100—150 tanuló­ból szabó, a másikban pe­dig mintegy 75 fiatalból cipész szakmunkást képez­nek. Jelenleg is folynak a tárgya­lások annak érdekében, hogy ezeknek a tanműhelyeknek megfelelő helyiségeket bizto­sítson a városi tanács. Az eddigi lehetőségeket összevetve, tehát mintegy 335 iskoláját befejező fiatal­nak nyílik alkalom arra, hogy itt helyben, Szegeden képezze magát szakmun­kássá. (Siflis felvételei) • : Felső képünkön a Jugoszláviából hazatérő disszidensek ; egy csoportja, amint a várakozó autóbuszra lépnek fel a ; röszke—horgosi határátkelő állomás előtt. Ki-ki szoron­5 gatja kis batyuját, amit annak idején magával vitt — s : ami még megmaradt belőle — a reménytelen bizonytalan­; ságban. — A második képen Lukács Jenő pécsi ipari ta­j nuló nagy darab kenyérrel a kezében és előtte a párolgó t zsírban sült újburgonyával néz szembe a fotoriporter Ien­i cséjével Szegeden, ahol jó ebéddel várták a hazatérő fia­; tatokat. Lukács Jenő — az apa és anya nélkül nevelkedett • fiatal fiú — szíve visszahúzott a szülőföldre, amely mégis csak második anyaöl... Ujabb disszidens csoport tért haza Jugoszláviából Tegnap a kora délutáni órákban egyéni elbírálás alap­ján 21 felnőtt, valamint az amnesztiarendelet értelmében 18 fiatalkorú disszidens lépte át a jugoszláv—magyar határt a röszke—horgosi határátkelőnél. Az átadás-átvevési aktu­son a magyar hatóságokon kívül jelen voltak a vegyesbi­zottság, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosság képvi­selői. A hazatért fiatalkorúak 14—18 év közöttiek, s egy részük még a tegnapi nap folyamán hazatért szüleihez. A hazatértek között van Farkas István, Röszke, Dózsa György u. 2. szám, Garai János, ferencszállási, Barna László 15 éves, Szeged, Faragó u. 14., valamint Putnik Sán­dor, Ujszentiván, Damjanics u. 73. szám alatti lakos is. A hazatérteket a Magyar Vöröskereszt szegedi titkársága látta vendégül. Értesülésünk szerint a hónap végén ismét többen tér­nek haza Jugoszláviából felnőttek, valamint fiatalkorúak is, akik az innen, hazulról küldött baráti hangú levelek alapján határozták el, hogy minden csábítás ellenére mégis hazatérnek hazájukba. Megalakult a Tiranai Állami Egyetem Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa június else­jén hozott határozatával ösz­szevonta a tiranai főiskolákat és megalakította a Tiranai Állami Egyetemet. Az egye­temnek történelmi-nyelvésze­ti, jogtudományi, közgazdasá­gi-számviteli, mérnöki, ter­mészettudományi és orvos­tudományi fakultása van. A mérnöki karon gépészmérnö­ki elektromérnöki, építész­mérnöki és geológiai szak van, a természettudományi karon viszont kettő: matema­tika-fizika és élettan-kémia. Az új Tiranai Állami Egyete­men az első oktatási év 1957* szeptember elején kezdődik. Ketten a moszkvai VIT szegedi küldöttei közül TÓTH LAJOS LAKATOS DR. SZÉL ÉVA ORVOS Ifjú házasember Tóth Lajos, a Szegedi Gyu­fagyár lakatosa. A városi KISZ-bizottság őt je­lölte a moszkvai VIT egyik szegedi küldötté­nek. Feleségével együtt most előttem ülnek, s beszélgetünk. — A társadalmi munka hozott össze felesé­gemmel, — mondja Lajos. — A gyári kultúr­csoporthan együtt roptuk a táncot, aztán meg­szerettük egymást és .. Rámosolyog hitvesére, a szerelmes férjek pírja lepi el arcát, majd így folytatja: — Még nem voltunk külön egy napra sem, de nagyon örülünk, hogy engem ilyen kitün­tetés ért. Nem is tudom, hogy megérdemlem-e? Nincs még mögöttem olyan nagy munka, hisz alig múltam húsz éves. Dolgoztam a DISZ-ben, az ellenforradalom fegyveres leverése után je­lentkeztem a pártba és felvettek tagnak. Ez is nagy dolog. -.. KISZ-titkár lettem az üzemben, és most életemben először külföldre megyek: Moszkvába. Alig várom már az indulás nap­ját. Elhatároztam, hogy feltétlenül elmegyek egy-két komszomol-szervezetbe. Szeretném részletesen megtudni, ők hogyan dolgoznak. Persze mindent megfigyelek, naplót is készí­tek, és amikor hazajöttem, beszámolok az él­ményekről. Biztosan hasznosítják majd a ta­pasztalatokat a szegedi kommunista fiatalok új szervezeteiben is* Eredetileg számtantanár akart lenni, azonban az érettségi után az orvosegye­temre került, ahol jeles, jó eredménnyel tette le vizsgáit. Szél Éva — munkásszülők egyetlen gyermeke —, kiválasztott magá­nak egy szakot; reumatikusnak készült. Két évvel ezelőtt végzett — és gyermekor­vos lett. — Most már nem bánom, sőt nagyon­nagyon megszerettem a gyermekgyógyá­szatot —, mondja a szőkésbarna, kék­szemű, alacsony, végtelenül kedves Szél doktornő. S arra a kérdésre, hogyan készül a VIT-re, így válaszol: — Izgatottan. Amikor közölték velem, hogy küldött leszek, nem is hittem el, szólni sem tudtam a meghatottságtól. De talán édesanyám örült legjobban, hogy megláthatom Moszkvát. Nagyszerű lesz! Most igyekszem felújítani orosz nyelvtu­dásom, hogy értekezhessek fiatal szovjet orvosokkal, meg másokkal. Én kommu­nista vagyok, de lesznek a VIT-en nem kommunista fiatalok is a világ minden tá­járól. Szeretnék beszélni velük, meghall­gatnám véleményeiket, és nekem is volna mondanivalóm számukra. — Szcp ruhánk is lesz — jegyzi még meg. — A magyar fiatalok egységesen: a lányok galambszürke szoknyában és vilá­goskék nylon blúzban, a fiúk szürke nad­rágban és világoskék ingben lesznek ... í-ts)

Next

/
Thumbnails
Contents