Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-12 / 109. szám

Az új árak kedvezően fogiák ösztönözni a hiánycikkek termelését — mondotta lausz János belkereskedelmi miniszter as áremeléssel kapcsolatos kérdésekről adott nyilatkozata során A kormány legutóbbi intéz­kedésével elrendelte néhány árucikk árának felemelését. Az intézkedéssel kapcsolat­ban Tausz János, belkereske­delmi miniszter a következő­ket válaszolta a Magyar Táv­irati iroda munkatársának kérdéseire; KÉRDÉS: Milyen célt szol­gált az egyes cikkek áránál? felemelésére vonatkozó kor­mányhatározat? VÁLASZ: Az ellenforrada­lom okozta súlyos károk elle­nére a termelés az elmúlt hó­napokban igen jelentősen emelkedett, de valamelyest még mindig elmaradt a vá­sárlóerő növekedése mögött. A termelés várható további növekedése a most elhatáro­zott és végrehajtott árintéz­kedésekkel együtt biztosíja a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. Az Intézkedést tehát a dolgozók érdekében, a gazdasági stabilitás hoez­szabb távon történő biztosítá­sára hozta a kormány. KÉRDÉS: Milyen cikkeket érint az áremelés és milyen meggondolások érvényesültek ezeknek a cikkeknek kivá­lasztásában? VÁLASZ: Az áremelésre elsősorban az jellemző, hogy viszonylag kevés 6zámú cikkre terjed ki. Ezek a kö­vetkezők: mezőgazdasági gé­pek (eke, vetőgép stb.) és szeráruk (ásó, kapa, lapát, villa stb.), kerítéselemek (kiskapu, oszlop stb.) épí­tőanyagok és az ezek­kel kapcsolatos faipari ter­mékek, továbbá motorke­rékpár és kerékpár, valamint ezeknek alkatrészei, varró­gép, mosógép, villamos tűz­hely, egyes fényképezőgépek. A vendéglátóipar cikkei kö­zül a bor, sör, pezsgő, erős aratópálinka és eszpresszó­kávé. Sor került a cukrászsü­temények és ételfólék árren­dezésére. Emelték az idegen­forgalmi szállodák szobadíját. A vendéglátóipari üzletekben asztalnál történő fogyasztás esetén úgynevezett ülőfo­gyasztási díjat, zenés ár he­lyett pedig zeneszolgáltatási fejárat kell fizetni. — A kormány nagyon ala­posan megfontolta, milyen .cikkeket vonjon be az ár­emelésbe. Elsősorban azt vette figye­lembe, hogy alapvető köz­szükségleti cikkeket az ár­intézkedés ne érintsen. Változatlan marad tehát to­vábbra ls az élelmiszerek ára, köztük a kenyér, liszt, cukor, zsír, hús, hentesáruk, péksü­temény, rizs, száraztészta, édesáruk, konzervek, tej és tejtermékek 6tb, ára. Nem változik a textil, a cipő, és a ruházati cikkek, a szövet, a selyem, a konfekció, a gyer­mekruhák, kötöttáruk, ha­risnya stb. ára. Továbbra is eredeti áron árusítja a keres­kedelem a többi iparcikket, amilyen például a szappan, edény- és üvegáru, rádió, vil­lamoskészülék, játókáruk, sportszerek, kozmetikai cik­kek, papirosáruk, tisztítósze­rek, háztartási cikkek, pet­róleum slb. — A kormány ezzel az ár­intézkedéssel egyben arra is törekedett, hogv néhány ki­rívó ár aránytalanságot mél­tányosan rendezzen; Nyilvánvalóan tarthatatlan volt az a helyzet, hogy pél­dául az eke tényleges ipari önköltsége 110 forinttal, a 12 soros vetőgép pedig 730 forinttal volt magasabb, mint a fogyasztói ára. Á mezőgazdasági géneknek és szeráruknak ez az arányta­lan árszínvonala annál kirí­vóbb, mert a kötelező beadás eltörlésével a parasztság szá­mára a felvásárlási árak a beadási árakhoz képest sok­kal kedvezőbben alakultak, így például a búza árához vi­szonyítva az eke ára a há­ború előttinek csak a fele. A házépítéshez felhasznált fő­rész- és egyéb faárukat csak­nem teljes egészében impor­táljuk. Ezeknek belföldi ára, átszámítva köbméterenkint, mintegy ezer forinttal olcsóbb a világpiaci árnál. Egyébként nemcsak a faáruk származ­nak jórészt importból, hanem más, az áremeléssel érintett cikkek is. Ilyenek például a fényképezőgépek. Ezeknél is az a helyzet, hogy a belföldi árak alacso­nyabbak a világpiaci árnál, s az idehaza esetleg felár­ral is vásárolt fényképező­gépet Ausztriában, vagy Angliában nyereséggel le­het eladni. — Nem arányos az italfé­lék ára sem, különösen arány­talan a sör ára, még a bor­hoz képest is. A háború előtt egy liter sör ára körülbelül egy liter bor árának felelt meg, most a legolcsóbb bor árának is csak a felét teszi ki. Az eszpresszókávé nemcsak a nyers kávé-árához viszonyít­va aránytalanul alacsony, ha­nem olcsóbb, mint bármelyik szomszédos országban, mert például Csehszlovákiában 1,70 cáeh koronába, Ausztriában 3,10 schillingbe kerül. Ezeket az aránytalanságokat küszö­böli kl részben ez az árintéz­kedés. — Nagyon indokolt volt az építőanyagok árának rende­zése is. Például árában költség rülbelül kevesebb volt, ború előtt. egy családi ház foglalt építőanyag aránytalanul, kö­30—35 százalékkal mini a há­A tégla és a tetőcserép ára sem állott egymással megfele­lő arányban, emiatt a tetőcse. rép termelését a gyárak hát­térbe szorították. — Az árintézkedés a kor­mány arra is fel tudja hasz­nálni, hogy elősegítse több je­lenleg hiánycikknek számító áru termelésének növelését. Abban, hogy a parasztság nem kapott elegendő ekét, nem kis része volt a nem gazdaságos, veszteséges ter­melésnek. De ez a helyzet egyéb hiánycikkeknél is — például a kerékpáralkatré­szeknél. A kormány reméli, hogy az új árak kedvezően fognak ösztönözni e cikkek terme­lésének emelésére, s llymó­don csökken a hiánycikkek száma is. — Több olyan cikknél, amelyből a kereskedelem nem tudta teljesen kielégíteni a keresletet, felütötte fejét a spokluáeió. Egyes cikkekben a használt áruk ára megha­ladta az üj árucikk árát (fényképezőgép, motorkerék­pár stb.). Az árak felemelése hozzájárul az egészségesebb arány kialakításához, a ke­kesletet jobban hozzá igazít­ja a kínálathoz, ezzel elősegíti a spekuláció letörését. — A kormány az árintézke. dés során nagy figyelmet for­dított arra, hogy az ne érint­se. vagy legfeljebb egészen jelentéktelen mértékben érintse az átlagos és annál alaesonyobb keresetű dolgozó, kat. Ez már a cikk kijelölésé­ben is megnyilvánul. Az Intézkedés árkihatásának több mint a fele az úgyneve­zett nagyértékű, egyéni, . be­ruházást" jelentő cikkekre (motorkerékpár. viEamostűz­hely, mezőgazdasági gépek, fényképezőgép, építőanyag stb.) esik. Ismeretes, hogy az átlagos, vagy annál alacso­nyabb jövedelmű családok e cikkeket nem vagv csak alig vásárolják. Az intézkedés ár­kihatásának többi része a vcndéglátóinarban jelentke­zik. Itt is jelentékeny hánya­dot képvisel az T. osztályú és az osztályon felüli vendég­látóipari egységeknél történt árrendezés. Az ülőfogyasztási díj és a zeneszolgáltatási fel­ár Is a reprezentatív egysé­geknél lett magasabb. — Az áremelés lényegében hozzájárul az árualap és és a vásárlóerő egyen­súlyának fenntartásához. Jelenlegi gazdasági helyze­tünkben ez volt az egyik olyan kérdés, ami sürgős megoldásra várt. A Szovjet­unió és a baráti országok je­lentős segítséget nyújtottak. A termelés további emelkedé­se, a dolgozók növekvő ter­melési eredményei az egyen­súlyt méglnkább megszilárdít, ják. — A kirívó aránytalan­ságok megszüntetése, az árak rendezése egészsége­sebb, a fogyasztói kereslet­hez és a termelési érdekelt­séghez, valamint a jövedel­mi viszonyokhoz sokkal jobban igazodó árszínvona­lat eredményez. Ennek hatását rövidesen érez. hetjük. — Szükséges nyomatékosan hangsúlyozni azt is, hogy a gazdasági egyensúlynak ár­emelés utján történő helyre­állítása nem a mi gazdasági politikánk irányelve^ Ezt a rendszabályt most az elleforradalom által okozott gazdasági nehézségek kény­szerítették ki. Mi ezt átmeneti szükséges rossznak tekintjük, KÉRDÉS: Hogyan hajtot­ta végre a kereskedelem a kormány intézkedését, ezzel kapcsolatban milyen problé­mák adódtak? VÁLASZ: Az áremelést megelőző napon Budapest egyes részein és az ország néhány vidékén kisebb fel­vásárlásban jelentkező nyug­talanság nyilvánult meg. Ennek jórészt az volt az oka, hogy több helyen minden­féle hírek terjedtek el, ame­lyek egyes embereket meg­tévesztettek. Ennek követ­keztében május 9-én több helyen a szokásos háztartási szükségletet meghaladó mennyiségben vásárolta.'? cukrot és lisztet, néhány helyen zsírt és rizst is. Ugyanezen okból élénkebb vásárlás volt tapasztalható szövetfólékből, néhány egyéb ruházati cikkből és nagyobb értékű rádiókból. Például a Keravill Vállalat Lenin kör­úti szaküzletében órák alatt 7 darab nagyértékü rádiót, zenegépet és televíziós készü­léket adtak el, míg a múlt hét azonos napján 9 darabot A határozat nyilvánosságra hozatala a különböző hírek­re csattanós cáfolatot adott, és így szinte néhány óra alatt a legtöbb helyen helyre­állt a vásárlási .nyugalom. Továbbra is élénk maradt a kereslet az áremeléssel érintett cikkekben (motor­kerékpár, építőanyagok, pa­lackos borok.) — A kereskedelmi dolgo­zók ezúttal is gyorsan, fe­gyelmezetten hajtották vég­re a kormányhatározatot. Zökkenő sehol sem volt. 10-ón délelőtt az üzletek már az új árakon árusítot­tál?. — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium nagv gondot for­dít arra, hogy zavartalanul, jól szervezetten történjék az intézkedés végrehajtása. Az ezzel kapcsolatos munkát mindvégig ellenőrizte, köz­vetlen segítséget nyújtott az egyes szerveknek. — Nagyon fontosnak tar­tom, hogy a vásárlóközönség is kisérje figyelemmel a ha­tározat végrehajtását, s ha valahol valami rendellenes­séget tapasztal, arról azon­nal értesítse a tanácsot, vagy az állami kereskedelmi fel­ügyeletet. Ez fontos feltétele annak, hogy a határozat vég­rehajtásában a kormány cél­kitűzései érvényre jussanak — fejezte be nyilatkozatát Tausz János elvtárs. Vitatkozás Eredményes beszélgetésekkel tisztázódnak a problémák a Szegedi Pedagógiai Főiskolán Tizenöten ültek a tanterein padjai között, fiúk és lányok: Velük szemben az íróasztalnál fekete hajú, fiatal tanárnő fog­lal helyet. Csak látszat, hogy itt valamilyen szaktárgyból a ta­nítás tort. A KISZ megalakításáról vitat­koznak. A fekete hajú nő a Szegcdi Pedagógiai Főiskola pártszerve­zetét képviseli, Hallgatja a fialalok véleményéi. fiúk mindenféle zagyvasággal Nem erőszakolja senki. Hívjunk védekeznek. Ezért mi, nevelők is felelősek vagyunk. — Nem vitás, ma már tisztáb­ban látunk — kapcsolódik az elvtársnő szavaihoz az egyik hallgató. — De még ' mindig nincs teljes világosság a diák­koponyákban. Erről még össze egy alakuló gyűlést, és egyenkint vegyük fel a fiatalo­kat. Es dolgozunk is mi, csak löbb bizalmai kérünk sokat, a párt harcosaitól, móg ha oly* kor tévedünk is. Érvekkel meg SOkSZOr kell lehet győzni a még ma is botor­beszélnünk. kálókaL S be akarunk kapcso-i lódni minden megmozdulásba; Ügy gondolom; a KISZ-nek ma Lássák, hogy a KISZ él, dolgo­éppen az lenne az egyik felada- zik. Mindjárt kérni is szeret­tu, hogy a fejetetejére állított nénk. Segítse elő a pártszervezet; fiatalok gondolkodását a tal- hogy a harmadéveseknek ne le­a teremben a dohányzás is, Pukra helyezze. Aztán lehet szó- gyen olyan, rövid idő a vizsgák* a füstfellegek eregetése köz- <-'« megtaláljuk, mit ra való felkészüléshez. A kérés teljesítését megviza­tegyünk. - Igen, és nem papíron kell a gálja a pártíizervezet - 'ígérte szovetseg tagjának lenni, hanem . , , ... . ... kommunistához méltóan visel- mo* Jelenlevő képviselője, A kedjünk, tanuljunk, dolgozzunk vitatkozásnak pedig lassan vé< a szervezeti életben — folytalja ge. A fiatalok megállapodnak al»­lelkesen, talpraesett! szavakkal ban, hogy megalakítják a KISZ-á A beszélgetés kötetlen. Most sza bad és ben az ifjú agyakban sűrűsöd­nek a gondolatok. Éppen akkor toppanok be, amikor egyikőjük ilyképp vélekedik. —i Helyes, ha nálunk is lesz KlSZ-szervezet, de ne olyan le­gyen, mint a DISZ volt, f-* Ez magukon múlik — jegy* zi meg a tanárnő, Néhányan elmondják, hogy « DISZ-ben náluk csak látszat­eredmények voltak, és valami mást akarnak. Mit? Itt egy ki­csit elakad a vita, aztán elhang­zik két kérdés, f- Miért vettek részt a szege­di főiskolások is olyan aktivan az ellenforradalomban, s milyen gondolatokat ébreszt most a fia- Tegnap, szombaton déjután tették a munkásmozgalom ko­mlókban a Kommunista Ifjúsági 5 órakor benépesedett a Kál- rábbi szegedi történetét, több egy másik fiatal. Nekem az im­ponál éppen, hogy ilyen hatá­rozott neve van a szövetségnek. Aki nem akar kommunista len­ni, az netp lép be a KLSZ-be. a főiskolán kommunista fiata­ltól. A szó igaz, nőmet értelmé­ben; Markovits Tibor Beszélgetés a munkásmozgalom régi harcosainak szegedi klubjában Szövetség elnevezés? Feltartóztathatatlanul meg* ered a szó, és sok minden kiderül. — A MEFESZ-alak liláskor kezdődött a dolog — értékeli a helyzetet a padsor szélén ülő főiskolás. — Szervezeti szabály­zatot dolgoztunk kl, összeállítot­tuk követelésünk pontjait Mit is tudunk mi a múlt rosszából? 1944-ben 8 éveseik voltunk és a népi demokráciában nevelked­tünk fel. Az újságok is hirdették öles betűkkel a hibákat, mi sem jártunk bekötött szemmel. Vol­vin téri pártházban a mun­kásmozgalom régi harcosai­nak klubja. A famunkások, a munkásmozgalom veteránjai, fiatalok ég érdeklődők gyűl­tek össze, hogy elbeszélgesse­nek, s ismertessék a régi küz­delmek emlékét. A régi harcosok felelevení­személyes élményt ls elmon­dottak. A munkásmozgalom veteránjainak szakmánkénti találkozója azt a célt szolgál­ja, hogy adatokat adjon a szegedi munkásmozgalom tör­ténetének részletes feltárásá­hoz. Új törvény a szovjet ipari és építőipari igazgatás további tökéletesítésére Moszkva (MTI). A TASZSZ . i ,,, ,« | ... ... . ismerteti a szovjet ipari és tak problémáink Gyűléseztünk, építőipari igazgatás szerve­tiintettunk, mentünk, vissza sem lehetett tartani bennünket. Az írók, költők kürtölték az igaz forradalmat, meg futárok jöttek le Pestről, Szombathelyről és hallottuk, hogy megkérdezték: a fegyveres harcot előkészítet­tük-e? — Fejest ugrottunk a bajkeve­résbe — jegyzi meg egy másik főiskolás. — Én nem voltam itt­hon, október 22-én hazautaztam Egerbe, majd Pesten voltam; Láttam ott a vérengzést. Egy idős bácsi figyelmeztette az egyik akasztott ember körül ál­ló csoportot, hogy azért jó volna meggondolni, mit tesznek. Csak ez kellett azoknak a striciknek; mert ők voltak ott a fő hang­adók, nekimentek a töpörödött emberkének, s ütötték, verték. — De itt nem volt semmi Sze­getlen — szólt közbe valaki. Es például a vörös csillag zetének további tökélete­sítéséről szóló törvényt, ame­lyet a Legfelső Tanács pén­teki ülésén fogadott el. A törvény bevezetőben rá­mutat arra, hogy az iparigaz­gatás szervezeti tökéletesíté­se nagy jelentőségű a kom­munista építés feladatainak sikeres megoldása szempont­jából. E kérdés országos vi­tája azt mutatta, hogy a terv­bevett intézkedéseket egyön­tetűen támogatja és helyesli a Szovjetunió minden népe. A törvény a továbbiakban átfogó képet ad a Szovjet­unió gazdasági fejlődésének eredményeiről, és hangsú­lyozza, hogy ezek az ered­mények a tervgazdálkodás és a központosított gazdasági vezetés lenini elveinek párat­lan életerejét tanúsítják. A leverése? — hangzik a megjegy- népgazdaság rohamos fejló­zésre a kérdés. — Munkás-, pa­rasztfiatalok vagyunk legna­gyobbrészt itt, a főiskolán, hát a nemzetköziség őrök jelvénye miért volt útban nekünk? — Mi abban nem vettünk részt — szólnak többen közbe, aztán a tanár elvtársnő fűz a vitához néhány gondoláid. dése, a hatalmas ipar létrejötte, szocialista a szövetséges és autonóm köztársaságokban folyó ha­talmas arányú építkezés azonban szükségessé teszi a vezetés közelebbvitelét a termeléshez, az ipari válla­latokhoz és as építkezések­hez. Az lparlgazgatás tökélete­sítéséről szóló törvény ren­A« aprónak látszó jelensó- clolkezcsi része 21 cikkelyből gekből nem vettük észre, hogy mi készül. Itt, nálunk is akad­tak, akik kikérték maguknak, hogy elvtársnak szólítsuk. Tizen­két évvel a felszabadulás után. A hibák miatt tiltakoztak elle­ne?! Átlátszó dolog ez, — még­sem láttuk. Tavasszal a minisz­tériumban megígérték, hogy jo­gos kéréseinket teljesítik, őszre nem lett belőle semmi. — ez jl az ellenforradalomnak kedvezett. Most a napokban voltam Duda­pesten, a Jenei, meg a Kovács tárgyalásán, akik itt tanultak a főiskolán és röpcédulákat ra­gasztottak a városban. Ezek a — SVEJK c. regényünk folytatása — anyagtorlódás miatt — mai számunkból ki­maradt. áll, és a főbb intézkedéseket tartalmazza. A törvény kimondja, hogy a Szovjetunió Minisztertaná­csának állami távlati terve­zési bizottsága átalakul a Szovjetunió állami tervbi­zottságává. Feladata lesz sokoldalúan tanulmányozni a népgazda­ság szükségleteit, kidol­gozni a folyó és távlati népgazdaságfejlesztési ter­veket, egységes központo­sított politikát érvényesí­teni a legfontosabb nép­gazdasági ágak fejlesztésé­nél, és ennek alapján biz­tosítani a termelőerők he­lyes elhelyezését ca vala­mennyi népgazdasági ág arányos fejlesztését. Megszűnik a Szovjetunió állami gazdasági bizottsága, mivel feladatkörét a Szovjet­unió és a szövetséges köz­társaságok állami tervblzott­sága fogják ellátni. Megszű­nik a Szovjetunió Miniszter­tanácsának állami technikai bizottsága ós megalakul a Szovjetunió Minisztertaná­csának állami tudományos technikai bizottsága. Hasonló bizottságok ala­kulnak a szövetséges köz­társaságok minisztertaná­csai, Illetve szükség esetén a népgazdasági tanácsok keretében ls. A törvény értelmében a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak elnö­kei a jövőben tagjai lesznek a Szovjetunió Minisztertaná­csának. Ugyancsak tagja lesz a Szovjetunió Minisztertaná­csának az állami tudomá­nyos technikai bizottság el­nöke és a Központi Statisz­tlkal Hivatal vezetője ls. A tervbizottság elnökhe­lyettesei és fontosabb osz­tályainak főnökei iá mi­nisztertanács elnökének előterjesztésére tagjai le­hetnek az Sz. U. Miniszter­tanácsának. A törvény utolsó cikkelyé előírja, hogy az ipari és épí­tőipari igazgatás szervezetó­nok jelen törvényben részle­tezett átépítését 1957. július l-ig kell végrehajtani. A törvény 1057, májtti 10-én Moszkvában kelt, alá­írták D. Korotcsenko, a Leg­felső Tanács Elnökségének elnökhelyettese és M. Geor­gadze, a Legfelső Tanács El­nökségének titkára, -Az ipari és az építőipari igazgatás szervezetének to­vábbi tökéletesítéséről- szóló törvény elfogadása következ­teben a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elhatározta az al­kotmány több módosítását és kiegészítését. Többek között új szerkesz­tést kapott a 70. cikkely, amely a Szovjetunió Minisz­tertanácsának összetételérái szób ,

Next

/
Thumbnails
Contents