Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

Siklós János: Áz emberiség megmentéséért Májusi virágok A KÖZELMÚLTBAN és hidrogénnal meg lehet A SZOVJETUNIÓ \ tg™1®" ti- szél, por, párajárás a „radio — lzen" stromiurnot" (min* a robbanás verni a kommunizmust, meg­nyolc világhírű nyugatnémet termékét) magával sodorja cáfolják elemi tények: atomtudós felhívással fordult és lerakja. Következéskép­a világ közvéleményéhez, az pen hazánk, városunk sem atom- és hidrogénbomba- kivétel a radioaktív fertőzés­robbantások beszüntetése ér- tői. dekében. Most néhány nap- T pal ezelőtt két Nobel-díjas vágyó, s gyermekei jövőjét tudós, Frédéric Joliot-Curie biztonságba kívánó nő és francia atomtudós és Albert férfi, fajra és világnézeti kü­Schweitzer francia orvospro- iönbségekre tekintet nélkül tőzésben halna meg. Hiába van Londonnak több mint néevszáz kilométer földi alagútja, ahová többmillió embert lehet bezsúfolni. De fertőzéses járványok, élelem s víz hiányában az alagút szárazföld több mint egy­ötöde. Szervezeti államfor­Tehát minden épeszű, élni- mája: önálló köztársaságok- ban pusztulnának éhen. Ter­ra épül. Ipara annyira de­centralizált, hogy Grúziától a Jeges-tengerig, mészetesen ez vonatkozik Párizsra, Rómára, de ugyan­Kievtől— ilyen formában áll a kérdés New-Yorkra, Washingtonra is. HA A FÖLDRAJZI HL _ , Wladivosztokig húzódik. Ter­fcsszor drámai nyilatkozattal leghatározottabban forduljon mészeti kincsei széjjelszór­fordultak a földteke vala- szembe a robbantási kísérle- tan, nem egy tömbben talál­mennyi felelős személyéhez: tekkel, s a szakszervezetek, hatók. Termőföldje nemcsak — Az emberiség jelene és tudományos akadémiák és a Kaukázuson túli — vidék, egyéb tényezők a Szovjet­jövője érdekében az atom- társaságok, békemozgalmak Ukrajna, stb., hanem a szibé- uniónak kedveznének adott és hidrogénpotenciál kísérle- és kormányok útján tiltakoz- riai sztyeppe, és tundra esetben, (a Szovjetunió ugya­teket azonnal szüntessék be, zanak e rettenetes színjáték többmillió hektára is gabona- nis rakétalövedékkel percek a rnhhantások követ- ellen. termő vidék (a volt szűzföl- alatt, az említett városok fö­dek). Területi lakottsága lé- lé viszi az atom- és hidro­mert a robbantások követ­keztében keletkezett kisu­gárzás az úgynevezett „stron­tium 90"— mint robbanási termék megfertőzi az ala­csony és magas szférákat. ellen. Ez azonban csak az első lé­pés. Mert a jelenlegi nyu­gatnémet amerika-lakáj-poli­tika hovatovább a harma­A „strontium 90" porral dik világháború szélére so­és esővel rátelepszik a föld- dórja az emberiséget. Köz­ié és leülepszik a növényzet- tudomású. hogy az új Wer­re. A táplálkozás következ- machtot atomizálják. Tehát va elpusztulhatna. ugyan tében természetesen a növé- atom- és hidrogén-támasz- egy-két hidrogénbombától, nyegesen ritkább, mint pél­dául Európáé. Atomháború esetén Euró­pa, sőt Amerika is összeha­sonlíthatatlanul nyomorúsá­gosabb helyzetbe kerülne, mint a Szovjetunió. Moszk­nyi fertőzés után kerül a szervezetbe. A csecsemő már a tejjel magába szívja a „ra­dio-strontiumot". A fertőzés eredménye: a csontrák és a többfajta fehérvérűség elter­jedése. E betegségek — az ponttá minősül a tőlünk alig de a Szovjetunió ettől még másfélezer kilométerre el- nem pusztul el. Viszont, ha fekvő Nyugat-Németország, a zárt Brit-birodalom fővá­Ha győzne az amerika-lakáj rosára, Londonra hullana nézzük meg. ki az erősebb? bonni politika, akkor már egy-két hidrogénbomba, ez- Nem kevésbé lényeges, hogy génbombát), mégis • miért a Szovjetunió harcol elsősor­ban a nukleáris fegyverkí­sérletek, illetőleg ezek ka­tonai betiltása ellen? Ennek természetesen szá­mos oka van. A legfonto­sabb ok a marxizmus—leni­nizmus eszméjéből követke­zik, amely így hangzik: a békés egymás mellett élés alapján folyó versenyben többről lenne szó, mint a robbantási kísérletek beszün­esetben Anglia elpusztulna, a Szovjetunió vezetői nem­_ w _ Nemcsak a centrálisán irá- csak kommunisták, hanem orvostudomány ~ jeíenlegi ál- tetéséért folyó küzdelemről, nyitott kapitalista Anglia, reál-politikusok is. Előttük lása szerint — a fertőzöttek Akkor az atom- és hidro- hanem Annlia, mint biroda- is világos ugyan, hogy egy, pusztulását okozzák. A fer- génháború megakadályozása lom pusztulna bele saját fő- a nemzetközi kapitalisták ál­tözés veszélye nemcsak a válna az emberiség életkér- városa katasztrófájába. Az tal indított harmadik világ­robbantásokhoz közeli helye- désévé. angol főváros hat-hétmillió háborúra a világimperializ­ken történik, hanem sokezer Azt a születésében torz, lakosának húsz százaléka a mus bukását eredményezné, kilométerrel távolabb is a félhülye Dulles külpolitikai robbanás következtében, a de tudják, hogy a világim­robbanás helyétől, mert a elképzelést, hogy atommal többi a „radio-strontion" fer- perializmus van annyira al­WMIMMMMMIWtMWWWH'HlWIWIWWWIWWMMMWIWMMWMWWMMlIWIWWtMWMMWMMWItlMMMtM , jaS ŐS gyílkOS, hOgy magÓ" jval rántaná egy atom- és dítana. Aztán egyszerre csak eszébe jutott va-. hidrogénháború kapcsán a /ami; felállt és pitizni kezdett a mellső lábával.: XX. század világkultúráját Megadta magát. Jés magát az emberiséget. Ez a megható jelenet semmilyen hatást nem j Nem nehéz feltételeznij gyakorolt Syeikre. : hogy atom- és hidrogénbom­- Feküdi - kiahott a szerencsétlenre, t "S bakkal folyó háború a világ visszafeküdt, gyászosan vonitva. ; tudományos, kulturális, tech­- Milyen nevet írunk a pedigrébe? - ker- S nikai centrumait pusztítaná dezte Blahnik. — Foxnak hívták, valami ha-; ej s ezzei az emberiség sonlót kéne, hogy mindjárt megértse. ! fejlődését mintegy évezred­- Hát akkor legyen, mondjuk Max, oda- j dej vetné visza. Hiszen a nézz, Blahnik, hogy hegyezi a fülét. Max, fel!: „radio-strontium" hatása oly­A szerencsétlen szálkásszörü pincs, akit meg-; mérvű lenne, hogy a fertő­fosztottak otthonától is, nevétől is, felállt és;Zések biztosra vehetőek len­várta a további parancsokat. • nének az épen maradt terü­- Azt mondom, oldozzuk el — mondta; leteken is. S ez a fertőzés Svejlt — meglátjuk, hogy mit jag csinálni. J generációról-generációra Miután eloldozták, a kutya első útja az aj- í rombolna. tóhoz vezetett, s ott háromszor röviden meg-; Tehát így pusztulna az ugatta a kilincset, nyilván e rossz emberek • emberiség s korunkat úgy nagylelkűségére számítva. Látva azonban,J emlegetnék és kutatnák év­Iwgy mnes bennük semmi megértés a vágya: ezredek múltán a megsoka­irúnt, és nem engedik ki, egy kis tócsát eresz-; sodott utódok, ahogyan mi telt az ajtó elé, abban a szent meggyőződésben,; emlegetjük és' kutatjuk ma hogy most ki fogják dobni, mint régen, amikor ja Perzsa, Kína, Görög, stb. fiatal volt. s az ezredes szigorúan, katonásan! klasszikákat tanította szobatisztaságra J Tehát ezért küzd vüá Ehelyett azonban Svejk most csak ennyit, legnagyobb hatalma, a Szov­jegyzett meg: . . jetunió a nukleáris fegyve­- Okos ez, nagy jezsuita - ráhúzott a po-z rek eltörléséét. A Szovjet­' / / — »/(/ P íl/lf/M f P ~ /IP,.,. ( p |/papLP I', P, lllPP. . . . . Aztán a lány még elmondta Svejknek. hogy mindennap délután is lejön ide hat órakor a kutyával, hogy a prágai férfiaknak egy szavát se hiszi, hogy egyszer hirdetett az újságban és jelentkezett is egy lakatos házassági szándékkal és kicsalt belőle nyolcszáz koronát valami ta­lálmányra és aztán meglógott. Most már, ha férjhez menne, csak vidéki emberhez menne, de. csak a háború után. Szerinte ostobaság a háborúban esküdni, mert az ilyen nők a leg­többször özvegyek maradnak. Svejk vérmes reményeket keltve megígérte a lánynak, hogy hat órakor visszajön, s elment közölni barátjával, Blahnikkal, hogy a kutya májat zabál, lehet akármilyen fajta. — Marhamájjal jogom megvendégelni — határozta el Blahnik — így fogtam meg a Yydra gyáros bernáthegyijét is, amelyik bor­zasztó hűséges állat volt. Holnap megkapod a kutyát, életnagyságban. Blahnik betartotta a szavát. Másnap délelőtt, amikor Svejk éppen végzett a takarítással, az ajtón kívül kutyaugatás hangzott fel. és most még borzasabb volt, mint természettől fogva. Vadul forgatta a szemét és oly komoran né­zett, mint egy éhes tigris, amelynek a ketrece előtt jól táplált látogatók állnak az állatkertben. Ügy vicsorította a fogát, mintha azt akarná mondani: „Széltéplek, felfallak". Odakötötték a kutyát a konyhaasztalhoz, és Blahnik elmesélte az árubeszerzés lefolyását. — Direkt odamentem hozzá és a kezembe fogtam a főtt májat, amit papírba csomagoltam. Mindjárt elkezdett szimatolni és felugrált rám. Nem adtam neki semmit és tovább mentem. A kutya utánam. A parknál befordultam a Bredos­ká utcába és ott adtam neki egy darabot. Fut­tában zabálta meg. hogy szem elől ne veszít­sen. Bekanyarodtam a Jindrich utcába, ott ka­pott még egy porciót. Aztán mikor telezabálta magát, pórázra vettem, és a Vencel téren át el­húztam Vinohradyba, onnan meg Vrsovicébe. Ül közben szörnyű, hogy miket művelt nekem. Amikor átmentem n villamos síneken, lefeküdt és nem akart mozdulni. Talán el akarta gázol­tál ni magát. Hoztam egy üres pedigrélapot is. a Fuchs-féle papirkereskedésben vásároltam. Te tudsz pedigrél hamisítani. Svejk? — .1 le kezed írásával kell, hogy legyen. Írd. hegy a lipcsei von Biilaw kutyatenyészetböl való. Apja Arnheim von Kaldsberg. anyja Emma von Traulensdorf. apai részről Siegricd von Busenlhal családjából. Apja első dijat ka­pott a szálkásszörü pincsek 1912-es berlini ki­állításán. Antiját aranyéremmel tüntette ki a nürnbergi fajkutya'enyésztö egyesület. Mit gon­dolsz. milyen idős? — A foga szerint kéiévest — írd, hogy másféléves. — Hosszul van megstuccolva, Svejk. Nézd a fülét. — Azon lehet segíteni. Esetleg utánanyirjuk neki, majd ha megszokott nálunk. Most csak még dühösebb lenne tfíle. AJ ellopott jószág dühödten morgott, fújt, dobálta magát, aztán hiöltött nyelvvel, fárad­tan lefeküdt és várta, hogy még mi történik ve/e. lassanként nyugodtabb lett. csak néha vo­nított fel panaszosan. Svejl: elébe ral.ta a megmaradt májat, amit Blahniktól vett át. De a kutya hozzá se nyúlt, dacosan nézett mindkettőjükre, s a pillantása azt mondta: ..Egyszer már bedőhem nektek, nmsj zabáljátok meg magatok". Rezignálton elnyúlt, s úgy tett, mintha szün­teti szaglászva a saját nyomait, majd váratla- fzetben a világ legelső kom­im/ az asztalhoz ment, felfalta a földre kitéri-: munista államhatalmára há­téit májmaradékot, lefeküdt a tűzhely elé, s; rul. A tőkés világ vezetői, végül is elaludt a nagy kaland után. J valal ogyan úgy nézik: kapi­— Mivel tartozom? — kérdezte Svejk Bldh- ; talizmus a földkerekségén, niktól, amikor búcsúzásra került a sor. ' bőséges profittal — vagy ha - Szót se róla. Svejk - mondta Blahnik ^utánam az özönvíz! Hát gyan - egy régi cimboráért mindent megte- J ?tttbl Ugyrlevezf!1t„ ka' szek. kivált, ha a katonaságnál szolgál. Isten Ítasztrofalls „ozonvizto ' az veled, pajtás, és sose vidd a kutyát a Havlicek í emberiségnek meg kell sza­tér felé, nehogy baj legyen belőle. Ha még ! badltam önmagát. ne valami kutya, hát tudod a címemet. ' Ez nemcsak a Szovjetunió, ben vas,irolt egy negyedkdomajat a érdekeMmden embert bár­megfozte s aztan odatartott Max orrahoz egt/;hol él> fel kell világosítani darab meleg majat hogy ebredjen fel. J- hogy a világim^rializ­Max nyalogatni kezdte álmában a szája szé- J mus rettenetes pusztulással léi. majd kinyújtózott, megszagolta a májat és I fenyegeti az emberiséget. tirrlessrsén A—t/in p. pitXlip. A„,„„.' * ! bekapta. Aztán az ajtóhoz ment. és megismé-i telte előbbi kísérletét a kilinccsel. — Max — kiáltott rá Svejk — gyere ide. f beriség NEM ENGEDHETI | meg az em­önmaga -usztu­A kutya bizalmatlanul odament. Svejk ötbe- \lasat Ebbo .."..,szemP° , vette, megsimogatta, és Mar mos, először kezd-VS' a -ielen k°ru.lmények kó7 te barátságosan csóváin, a tesluccoh farka mn-j* a, nyugatnemet munka­r ad ványai, utánakapott Svejk kezének, a pofá-Ísok,s kul°n°fn a Sz°cialde­iában tartotta etn, darab Ja . hnr.han halrí„i _? mokrata Part a most kovet­e ... . talános ügyéért. Mert, ha a oye/K tovább simogatta és lágy hangon me-: közeljövőben sorrakerülő selni kezdett neki: j nyugatnémet választásokon a — Volt egyszer egy kiskutya, úgy hívták, • szociáldemokratáknak sike­hogy Fox, és ez a kiskutya egy óbersztnél la- • rül átvenniök a hatalmat az kott. A cseléd mindig levitte sétáim, és akkor: Adennauer-féle, amerika-la­jött egy bácsi és ellopta Foxot. Fox a hadse- Jkáí atomháborús csoporttól, regbe került egy óberlaj'nanthoz és álkérész-: s Nyugat-Németország kilép telték Maxnak. Max adjál pacsit! Na latod, te ja NATO-ból, akkor Közép­marha, hogy jó barátok leszünk, ha jól vise-Jés Nyugat-Európában atom­Zed magad és szót fogadsz. Mert ha nem. akkor: háborús jövő helyett egy bé­bizony isten meglátod, hogy milyen nehéz a: kés jö"-ndő kezdődhet. Tehát katonai szolgálat. Ja nyugatnémet szociáldemok­Max leugrott Sveik öléből és vidáman tán-Jratáknak nemcsak saját or­rnlni kezdett körülötte. Estére, amikor a fő- J száguk sorsa, hanem Európa hadnagy hazajött a kaszárnyából. Svejk ésjné rinek a sorsa is a kezuk­Max már a legjobb barátságban voltak. ; ken van. Ahogy elnézte Maxot. Svejkben ez a filozó-: Egv békés, demokratikus, fiUus gondolat szülelett meg: „Ha úgy vesszük. J antiimperialista. egységes akkor tulajdonkeppen a katonák is mind el J Németország kizárja az vannak lopva hazulról". (Folytatjuk.) Jatomháborút Európában, sőt J Ázsiában is. Jól végzett munka után Baráti ünnepség a Csongrád megye) Építőipari Vállalat nyugalombavonuló dolgozói tiszteletére Hétfőn a koraesti órákban hangulatos házi ünnepség színhelye volt a Csongrád megyei Építőipari Vállalat Kelemen utcai klubhelyisége. Harmincnyolc nyugdíjba vo­nuló építőipari munkásnak szólt a prímás hegedűje: „De­res már a határ..." Lehár Ferenc kedves szerzeményé­nek hatására egyre-egyre a szemekhez emelkedtek a munkában megkeményedett munkás kezek. Az ifjú évek­re való visszaemlékezés fé­nyesítette meg a szemeket. Á nyugdíjba vonuló építő­munkások közt találtuk Gyó­lai István igazgatót, Báló Ferenc művezetőt, Sugár Jó­zsef lakatost, Tóth Kálmán vízvezetékszerelőt. Farkas Péter bádogost, Király La­jos főgépészt, Patyi János ácsot és Urbán Mihály kő­műves brigádvezetőt s a többi sok-sok kedves ismerős arcot, akivel és akikkel nap, mint nap találkoztunk az épülő házak állványain. Azonkívül több műszaki és adminisztratív dolgozót. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat igazgatója. Joés Antal elvtárs köszöntötte és üdvözölte a nyugalomba vo­nuló munkatársakat. A válla­lat MSZMP vezetősége nevé­ben Veres István, a szakszer­vezet nevében pedig Sziláayi István elvtárs mondott rövid beszédet az ünneoelteknek. Ezután az MSZMP szegedi Intéző bizottsága nevében id. Komócsin Mihály szólalt fel, s köszönetet mondott a nvu­galomba vonuló építőmunká­soknak azért a fáradhatatlan munkáért, amit a magvar nép boldogulására fordítottak a felszabadulás előtt, majd felszabadulás után eltelt több mint egy évtizedben. Laká« sok, gyógyintézetek, kulturá­lis intézmények, s megannyi üzem dicséri az építőmun­kások kezét, azokat a fárad­hatatlan kezeket, amelyek most nem kiejtették, de a jól végzett, becsületes munka utón letették a szerszámot, illetve átadták a fiataloknak — mondotta: Komócsin Mi­hály elvtáns. A nyugdíjba vonuló építő­munkások nevében Csonka István festő mondott köszö­netet az ember megbecsülé­séért, amelyre a felszabadu­lás előtt soha nem volt még példa a magyar nép történe­tében. Csonka István emlé­keztetett a múltra, amikor idős építőmunkások keresték fel' fiatal dolgozótársaikat kevéske adományért, mert máskép éhen haltak volna. A burzsoá társadalomban az öt­ven esztendőn felüli építő­munkás már vénember volt, annak már nemhogy nyugdí­jat, de még a mindennapi be­tevőfalatot sem adták meg, kiütötték kezéből a szerszá­mot — mondotta Csonka Ist­ván, aki végezetül a szovjet katonák értünk tett másod­szori hősi harcára emlékez­tetett. A nyugalomba vonuló épí­tőmunkások egy-egy emlékla­pot. s tulipánból és gyöngyvi­rágból összeállított csokrot kaptak. Az építőmunkások nagv családiának 38 nyuga­lomba vonuló tagja a közös vacsora után még sokéig együtt maradt — emlékezve és emlékeztetve a kemény munkában eltöltött eszten­dőkre. s tervezgetve a még hátralévő hosszú évekre. Uj o!ajlelőlielyek a SzovjeíisiB?óban Az elmúlt 10 év alatt a Szovjetunió feltárt olajtarta­lékai megötszöröződtek. Csu­pán az ötödik ötéves terv során 265 űj olajle'őhelyet fe­deztek fel. 1346—1956 közötti időszakban az olajűiterme­lés csaknem megnégyszere­ződött. A legnagyobb olajtermelő hely az ural—volgai terület, különösen Tatária, Basikiria, a kujbisevi, sztálingrádi és szaratovi terület. Növekedett az olajfeltárás a bakui és grozniji medencéikben is, amelyek mind jobb minőségű anyagot adnak a népgazda­ságnak. Állandóan növekszik az olajtermelés Ukrajna, Turkmenia, Uzfoekisztán, Ka­zahsztán és Kirgizia terü'e­tén, a krasznodori határvidé­ken. a molofovi és cskalovi területen.

Next

/
Thumbnails
Contents