Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

— Lelkesen tárgyalt a szegedi pártaktíva a város életének további előrehaladásáról (Folytatót a 3-ik oldalról) adás történik az esetek többségében — fokozza aktivitásukat. — A párt újjászervezése teljes egészében lekötötte niind a pártszervezetek, mind a városi Intéző bizottság figyelmét, s így egyrészt nagyaiányú befeléfordulás, kizárólag a párt problémáival való törődés jellemzi alapvetően a pártmunkát. Ennek máris kárát szenvedtük számos területen. Különösen megmutatkozik ez a gazdasági kérdésekkel való foglalkozásban. Értékelte a beszámoló a városi Intéző bizottság munkáját ls. A várost Intéző bizottság ma a korábbi függetlenített apparátus körülbelül egyharmadával látja cl munkáját. A pártbizottság széles aktivahálózattal dolgozik. — A városi Intéző bizottság, a pártszervezetek többsége vezetőségeinél a kollektív vezetés és kollektív munka sokkal hatékonyabban érvényesül, mint bármikor az MDP idejében. Az intéző bizottsági ülések színvonala, a vita színvonala is folyamatosan fejlődik. A városi intéző bizottaág a rendszeres politikai tájékoztatással, a munka folyamatos értékelésével és a lennivalók hetenkénti, majd kéthetenkénti meghatározásával sok segítséget nyújtott a pártszervezeteknek. Több határozata ellenére is azonban el van maradva az alapszervezeti vezetőségek módszertant segítésében. Pedig erre ma különösen nagy szükség van. mert sok új elvtárs van a vezetőségekben. A városi intéző bizottság beszámolója a pártéletben megmutatkozó helytelen jelenségekkel ls foglalkozott. Megmutatkozik az intrika, a frakció, a kllkkharc, bór ennek hatása nem olyan mértékű, mint az ország több területén. Veszélyes Intrika és személyes harc alakult kl az utóbbi Időben a Szegedi Kenderfonógyárban, amelyet a városi intéző bizottság külön megvizsgált, felszámolására határozatot hozott, konkrét intézkedéseket tett. Az intrika, személyi harc nem engedhető meg. A továbbiakban a káderés az agitációs, propaganda munkáról szólott ifj. Komócsin elvtárs. Az ellenforradalom által okozott eszmei zűrzavar eloszlatását jelentősen segítették az üzemekben. hivatalokban, Intézményekben megtartott előadások, az ellenforradalom ér' tékeléséről. A marxistaleninista esti egyetem működik Szegeden és a jövő hónapban sor kerül a vizsgákra. Előkészítés alatt áll a Jövő oktatási év ls. A tftmegftzervezefi munkáról A tömegszervezeti munkát elemezte ezután a beszámoló. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szegeden is ma már lényegében az egész ifjúság érdekét képviselő, egységes szervezet. A KISZ rövid Idő alatt komoly sikereket órt cl a szervezetek létrehozásában, a taglétszám növelésében. A KISZ gyengesége még, hogy a szervezőmunkával nem jár együtt a belső élet. a munka tartalmának alakítása, az Ifjúság kulturális, sport és egyéb igényelnek mind fokozottabb kielégítése. Ez nem kis részben abból is adódik, hogy bár pártszervezeteink nagy lelkesedéssel nyújtottak segítséget a KISZ megalnkulásához, de a megalakulás után az esetek többségében nem törődnek a K ISZ-szervezetekkel. — A szakszervezet sorainak rendezése megkezdődött. Az ellenforradalmárok által bedobott különböző párlellenes nézetek hatása mind kevésbé tapasztalható. A területi szakszervezeti szervek körül azonban ma sincs minden rendben. Ma már igaz, nem hangoztatják a párttól való függetlenség elvét, de gyakorlati munkájukban még nem mindenben bizonyítják, hogy ezt az elvet maradéktalanul elvetették. A "munkástanácsokról* megállapította a beszámoló, hogy Szegeden a legtöbb helyen maradéktalanul az ellenforradalom célkitűzéseit szolgálták. Viszont nem szolgálták azt a célt, amelyet a párt és a dolgozók is szántak neki az üzemi demokrácia, a munkásönigazgatás fejlesztésében. Mivel a dolgozók ezt felismerték ezért lényegében megvonták a "munkástanácsoktól* támogatásukat. Ma már a szegedi üzemekben. ahol még nem oszlott fel a munkástanács, ott is többnyire csak papíron létezik. Pártunk országos konferenciája ezt a kérdést ls megvizsgálja és határozatokat fog hozni, hogy milyen módon biztosítsuk a munkás önigazgatás és az üzemi demokrácia fejlesztését. A sportról szólva a beszámoló rámutatott, hogy a városi Intéző bizottság és az illetékes pártszeryezetek ebben a vonatkozásban keveset tettek, pedig az ellenforradalom ezen a területen is okozott károkat. — Ideje, hogy Itt ls alaposan körülnézzünk és segítséget nyújtsunk az itt dolgozó kommunistáknak és a becsületes pártonkívüli sportvezetőknek a rend helyreállításához. Tennivalók a pérfélet területén A pártélettel kapcsolatban a főbb tennivalókat a következőkben jelölte meg a városi intéző bizottság beszámolója: 1. A párt újjászervezéséből adódó még elmaradt tennivalókat — átigazolások, felvételek, fellebbezések elbírálását — június közepéig be kell fejezni. 2. A pártba belépni kívánó volt MDP-tagok és pártonkívüliek egyéni elbírálás alapján új tagként történő felvételét — amennyiben érdemes a párttagságra — ezentúl is biztosítani kell. Szektánsan elzárkózni helytelen és káros. 3. Az újjászervezés befejezésével most már minden erőt a pártmunka színvonalának emelésére, a gazdasági nehézségek leküzdésére kell fordítani. a) Biztosítsuk a párttagság egészének aktivizálását, b) A pártvezetőségeket meg kell tanítani a mostani helyzetnek megfelelő pártmunka-módszerekre. Különösen a termelés pártellenőrzése, segítése, és irányítása terén. 4. Az ellenforradalom tanulságait a személyi politikában le kell vonni. Jobban kell támaszkodni a munkásmozgalom régi harcosaira és az ellenforradalom elleni harcban kitűnt dolgozókra. Meg kell szüntetni minden személyi intrikát. Az emberek ügyeiben körültekintő, többoldalú vizsgálat alapján kell dönteni. Az értelmiségiekkel szembeni általános bizalmatlanságot fel kell számolni. Az ellenforradalmárokkal szemben legyünk bizalmatlanok és harcosak, de ne egyes dolgozó rétegekkel szemben. 5. Fordítsunk nagy gondot a tömegek közötti politikai munka fejlesztésére. 6. A párt tömegbefolyásának szélesítésére biztosítsuk a tömegszervezetek pártirányításának javítását és a tömegszervezetek erősítését. A beszámoló ezután így folytatódott: — Az ellenforradalom súlyos politikai, gazdasági és erkölcsi karokat okozott. Az ellenforradalom fegyveres leverésével, politikai és gazdasági területen történt visszaszorításával azonban nem fejeződött be az ellenforradalom elleni harc. Az elért eredmények egy pillanatra sem kelthetnek megnyugvást, önelégültséget bennünk. A harc tovább folyik bonyolultabb formában az ellenforradalom teljes megsemmisítésére, de egyúttal saját korábbi hibáink kijavítására, a szocializmus építésére. A néphatalom további szilárdítása, pártunk további erősítése mellett figyelmünket a gazdasági problémák megoldására, a tömegek mindennapos politikai meggyőzésére kell összpontosítani. — Mi, szegedi kommunisták készüljünk ilymódon pártunk országos seregszemléjére, a júniusi pártértekezletre, — mondotta befejezésül ifj. Komócsin Mihály elvtárs. A beszámolót többízten megszakították az aktívaülés részvevőinek lelkes tapsai és hasonlóan nagy tapssal juttatták kifejezésre helyeslésüket a beszámoló végeztével is. Sokrétű, lelkes, bátor hangú vita A beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások. Harmincan jelentkeztek felszólalásra, azonban az Idő rövidsége miatt tizenheten tudták elmondani véleményüket. Elsőnek Pavlovlcs László elvtárs szólalt fel az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalattól. Foglalkozott üzeme pártéletével és megállapította, hogy a kommunisták taggyűlései, üzeme pártalapszervezete intéző bizottságának ülései tartalmasak. Régebben hiba volt, hogy viszonylag kevesen kapcsolódtak be a pártmunkába. Most az aktivitás az egész párttagságra kiterjed. A pártmegbízatásokat a pártonkívüliek szívesen veszik. Hangoztatta, hogy az emberekkel figyelmesen, és körültekintően kell bánni. Gátat kell állítani az intrika terjedésének. Szóvá tette, hogy az ellenforradalom idején percek alatt eltávolították az ellenforradalmárok a nekik nem tetsző kommunistákat és nem kommunistákat az üzemekből. Most azonban némely minisztériumok akadályozzák több ellenforradalmár eltávolítását. mindezt azzal, hogy a jó szakember köntösét adják az ellenforradalmárra. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Intéző bizottságok tagjainak fontos, hogy szakmailag is képezzék magukat, hiszen csak így lehet helyes véleményt adni a gazdasági kérdésekről. Kérte, hogy az MSZMP nevét változtassa meg az országos pártértekezlet Magyar Kommunista Párt névre. Több kérdésben bírálatot gyakorolt a városi I. B. munkájáról. Nagy István elvtárs, a Falcmezgyártól szólalt fel. A többi között elmondotta, hogy némely személyek igyekeznek olyan embereket befeketíteni, akik helytálltak az ellenforradalom idején. Hangoztatta, hogy az osztályellenséggel szemben következetes harcot kell folytatni. Az Orvostudományi Egyetem pártszervezete részéről dr. Marton elvtárs szólalt fel. Hangoztatta, hogy Szeged kulturális és nevelési centrum, s ezért hiányolja, hogy a beszámoló nem eléggé tért ki az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Az értelmiség némely kérdéseit tette azután szóvá. Az értelmiségiek, az egyetemi tanárok között van olyan vélemény, hogy a pártfegyelmet nem tudják elviselni és ezért nem lépnek be a pártba. Azt hiszik tehát, hogy a pártfegvelem fékje az egyéni gondolatnak, vagy az egyéniség kibontakozásának. A téves konklúzióval szemben fel kell venni a harcot. Van olyan vélemény is. hogy a szakmát külön kell választani a politikától. Ez is olyan kérdés, amelyre választ kell adni. A továbbiakban arról ls szólt Marton elvtárs, hogy helyes lenne felújítani a népi kollégiumok rendszerét. Fokozott harcot az ellenforradalom gazdasági és szellemi tevékenysége ellen A Cipőipari KSZ-ből Krejkó András elvtárs szólalt fel. A többi között arra is rámutatott, hogy gazdasági életünk előrehaladásának egyik gátja a sok közvetítő szerv. A gazdasági életben tovább kell csökkenteni a bürokráciát. Kérte, hogy a városi intéző bizottság még inkább fokozza a harcot az ellenforradalmi erők ellen. Kecskeméti Péte" elvtárs a Tűzoltóságtól szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogv nagyon ravaszul megpróbálnak némely ellenforradalmárt átmenteni. A nolitikai képzés, s P7. éberség fontosságáról is szólott. Makra .Tános elvtárs az Fcseteyárból üzemük pártéletéről beszélt, s ő ls — mint a továbbiakban több felszólaló — csatlakozott ahhoz, hogy a párt nevét Magyar Kommunista Pártra változtassa. Az értelmiségiek, a pedagógusok kérdéseiről szólott Turi Géza elvtárs, tanár. Hangoztatta, hogy az MSZMP idejében síkra szállt az értelmiségellenes hangulattal szemben. Ez is az értelmiségnek adott segítséget. Hangoztatta, hogy nagyon fontos az ifjúság szocialista szellemben való nevelése. A továbbiakban arról is szólott, gondot kell fordítani arra, hogy a párt szava eljusson a dolgozó parasztokhoz is. Kérte, hogy a határozati javaslatban is rögzítsék, hogy a kommunisták következetes őrzői és további folytatói a haladó hagyományoknak. Szerinle helyes lenne, ha a határozati javaslatban több helyet kapna a kulturális munka. Szabó Sándor elvtárs a Ruhagyár pártéletéről szólott először, majd rátért a gazdasági kérdésekre. A munkástanácsról szólva elmondotta, hogy nem segítették a feladatok megoldását. A munkástanács elnökét pedig, aki beférkőzött a Pártba kizárták a kommunisták soraiból. Hangoztatta, hogv legteljesebben vissza kell állítani a jó munka megbecsülését. Becsületesen ki kell használni a munkaidő perceit. Rámutatott, hogy ez nagyon fontos, ebből nem lehet engedni, de ez nem jelentheti azt, hogy viszszatérjenek a normák azon válfajaihoz, amelyek nem megfelelőek voltak. Szabolcsi Gábor elvtárs, a Délmagyarország szerkesztőségének munkatársa a kulturális munka kérdéseiről szólott és bírálta a Szegedi Nemzeti Színház műsorpolitiikálát is. Dáni Mihály elvtárs, a MAV Igazgatóság részéről szólalt fel. Elmondotta azt is, hogy Szegeden több helyen lassan halad az ellenforradalmi elemek eltávolítása. Hangoztatta, hogy az ellenforradalom vezéralakjait huzavona nélkül, nyilvános tárgyalison vonják felelősségre. Tisztázzuk az elvi kérdéseket Torma Károly elvtárs, a Konzervgyár KISZ-szervezete részéről szólott hozzá. Ö is az ellenforradalmi elemek felelősségrevonásáról beszélt, majd hangoztatta, hogy a párttagoknak az emberek között kell beszélniök a fontos kérdésekről. Kérte, hogy a pártszervezetek továbbra is segítsék a KISZ munkáját. Karácsonyi Béla elvtárs, országgyűlési képviselő, egyetemi docens felszólalása első részében utalt arra, hogy az írók, újságírók milyen szerepet játszottak az ellenforradalomban. Kitért arra. hogv némely úgynevezett tudósnak milyen magatartása volt az ellenforradalomban. A közvélemény Szegeden elég széleskörben értesülhetett erről. Az effvetemi kommunisták, a városi intéző bizottság, meg a helyi sajtó segített, hogy a szegedi egvetem némely vezető beosztású emberét igazi valójában ismerjék mee. Ezután részletesen boncolgatta a felsőoktatásban mutatkozó hibákat. Rár határozottan bírálta a felső oktntásbnn meglevő hibákét, n „tabu" professzorok tevékenységét. küelentette: helvtelen volna áítnlánosltnni. hi' szett Vannak olyon nltndémlkiTsok, mint Trenr'ény! Wnldnnfcl, vn<rv Novobáezkv. nkikre büszkék vnsrvunk. Ezután erélyes ibtézkedése követelt nérrieht olyan szeméin tteuéhen, akiknek n „rehabilitációd" az egyetem fon'os posztjaira nem helyes. Schwarcz Tmrénó elvtársnő, a Szőrme- és Rőrruhnkcszítő üzemből a pártélet ijzemi kérdéseiről beszélt. Kimondotta, hogy megkezdték a termelés pártellenőrzését. Biczó György elvtárs, a városi intéző bizottság tagja az ellenforradalom szegcdi politikai előkészítéséről is szólott. Rámutatott arra, hogy ebben a sajlónak, a Délin,így [Írországnak is szerepe volt. Több más lényt sorolt fel ezután. A továbbiakban arról szólott, bogy az elvi kérdések tisztázásához, a sajlónak ezután még inkább hozzá kell járulnia. A gazdasági problémákról beszélt a későbbiekben. Szeged nem 1919 őszének, hanem 1919 márciusának városa Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja szólalt fel ezután nagy tetszés közepette. Átadta a Központi Bizottság üdvözletét a város kommunistáinak. Hangoztatta, bogy az ellenforradalom Szegeden nz általános helyzeten túl nem tudott olyan mértékben úrrálenni, abban része von a szegedi népnek és a kommunistáknak, A „szegedi gondolat" n szegcdi dolgozóktól mindig idegen maradt, mert Szeged nem 1919 őszének, hanem 1919 márciusának s'árosa. Es ez nagy különbség! Hangoztatta, még senki nem számolta meg mennyien vettek részt az ellenforradalomban az értelmiségiek, fiatalok közül, 8 ba meg is inogtak, nem lehet általánosítani, azt mondani, hogy általában tudatos ellcnforradalmárok. Ezt vissza keli utasítani. Beszélt arról, az ellenforradalom rendkívül nagy eszmei zűrzavart teremtett a fejekben — könnyebb az üllői úti házakat újjáépíteni, mint n fejekből a zűrzavart kiűzni. Hangoztatta, a világon nem volt még ellenforradalom, amelyik igazi célját zászlajára Irta volna. Igy volt ez az elmúlt év őszén is. A régi hibákról is szólt. Igaz, hogy hibákat csináltunk a gazdasági életben? Igaz. Az ellenforradalmárok „úgy aknrtúk ezt megszüntetni", hogy a kapitalizmust akarták visszaállítani. Igaz, hogy megsértetjük a szocialista törvényességet? Igaz, Ezt úgy akarták „megszüntetni'' az ellenforradalmárok. liogy gyilkolták a legjobb hazafiakat. A szocialista törvényességről szólva megállapította, bogy két oldalról sértettük ezt meg: becsületes emberek, kommunisták kerültek börtönbe, s a nép ellenségei meg szabadon voltak. A továbbiakban a Nagp Imre és Losonczy-féle csoport árulását vázolta. Az írók, újságírók ellenforradalomban való részvételéről is beszélt, s hangoztatta, hogy 1953 óta a hibák kijavításának ürügyén kezdték vágni a szocializmus fáját. Milyen emberek voltak ezek? üldözöttek? Azok az írók, akik az uszítás első sorában haladtak évi 300—400 ezer forintos jövedelemmel „nyomorogtak". S például Iíáy Gyulának nem is egy autója volt. Az áruló Méray Tibornak havonta 47—48 ezer forintra rúgott a jövedelme. Aczél elvtárs azután rámutatott arra, liogy as írókat nem akarjuk kirekeszteni a magyar közéletből, de az a legkevesebb, hogy elmondják véleményüket saját magukról. A színház kérdéséről szólva megállapította, bogy igen jelentős állami támogatással végzik a munkájukat. A népi demokratikus állam joggal elvárja tehát, hogy a színház a nép tényleges érdekeinek szolgálatában álljon, Ebből sem lehet engedni. Megállapította Aczél elvtárs, hogy a szocializmus nemcsak az unokáinknak épül, a párt tántoríthatatlan szándéka, hogy a munka alapján tovább javítja az életszínvonalat. Nekünk is épül a szocializmus, eleget szenvedett ez a nemzedék, s élvezni is fogja a szocializmus örömeit. A párt nem követi el többet azt a hibát, liogy az építés terhelt a dolgozók vállaira rakja. Á továbbiakban hangoztatta, hogy a kommunisták menjenek az emberek közé, éljenek közöttük és beszélgessenek velük őszintén a kérdésekről. Ezután részletcsen arról szólott; hogy az ellenforradalom után olyan fejlődést értünk el, amely joggal váltotta ki á külföldi országok dolgozóinak elismerését, csodálatát. Zöldi Imre elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyárból szólalt fel. A munkaverseny kérdéseit, az ellenforradalom elleni harcot is szóvátelte. Törköly Ferenc elvtárs, az MSÜMP városi intéző bizottságának tagja felszólalásában az ellenforradalmárok visszaszorításának kérdéséről szólott. Rámutatott arra is, hogy vannak némely igazgatók, akik az ellenforradalmi elemekkel szemben megengedhetetlenül opportunisták. A felszólalásokra ifj. Komócsin Mihály elvtárs válaszolt. A párt nevének megváltoztatásával kapcsolatban elmondotta, hogy az ilyenirányú javaslatokat továbbítják az országos púrtérlckezletnck, mert a döntést ebben a kérdésben ott kell meghozni. A beszámolóval kapcsolatban tett bíráló észrevételekkel egyetértett. Válasza végén ismét hangoztatta, bogy tovább kell erősíteni a pártot, növelni a pártmunka színvonalát és fokozni a tömegek közötti tevékenységet. Előtérbe kell alítani a gazdasági kérdéseket. Természetesen ez egységes tennivaló és egymástól nem választható el. Távirat az MSZMP Központi Bizottságának A pártértehezletel több távirattal köszöntötték. Táviratot küldtek a Szegedi Julaárugyár kommunistái és pártonkívüli dolgozói, a rókusi pártalapszcrvezetek, az Ingatlankezelő kommunistái és pártonkívüli dolgozói és n karhntalmislák is. A pártaktíva nagy lelkesedés közben a következő táviratot küldte nz MSZMP Központi Bizottságának: „A szegedi pártaktiva-ülés részvevői harcos kommunista üdvözletüket küldik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Szeged kommunistái megtárgyalták a szegedi ellenforradalom lefolyásának és az azóta eltelt időszaknak termelési ós pártszervezési tapasztalatait. Egyhangúlag kifejezésre juttatták: helyeslik és készek minden erejükkel támogatni a párt és a kormány célkitűzéseit, az ellenforradalmi erők teljes megsemmisítéséért és a szocialista építőmunkánk győzelméért. A szegedi kommunista aktívaülés részvevői". vetkező határozatot hozta: A pnrtaktívn-értekezlet a beszámoló és a vita alapján a kö4 városi pártaktíva-prtehez!et határozata Szeged kommunistái a május 26-án megtartott aktívaülésükön megtárgyalták nz ellenforradalom szegedi lefolyásának, az nzóta eltelt idő alatt végzett politikai és gazdasági munkának, valamint a párt újjászervezésének tapasztalatait. Az aktívaülés megállapította, hogy a pártnak az elmúlt hat és fél hónap alatt végzett munkája helyes volt, majd a következő határozatot hozta: A párt és az állami élet minden területén a legfontosabb feladat, hogy kíméletlenül harcoljunk az ellenforradalom erői ellen, azok megsemmisítéséig. Haladéktalanul cl kell távolítani helyükről és törvényes úton a legszigorúbban felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik súlyos gazdasági, politikai és erkölcsi (Folytatás az 5-ik oldalon) \