Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

erősítsük tovább a partot es a nephatalmat • i Összpontosítsuk figyelmünket a gazdasági kérdések megoldására és a tömegek mindennapos politikai meggyőzésére Felelősséggel, lelkesen tárgyalt a szegedi pártaktíva a város életének további előrehaladásáról T/ asárnap reggel 8 órakor az MSZMP Szeged városi intéző bizottsága nagy pártaktíva-értekezletet tartott a volt MSZT székház nagytermében. Az aktívaértekezleten a pártszervezetek vezetői, a pártaktivislák vettek részt és megtárgyalták a város politikai, gazdasági és kulturális életének kérdéseit, s a további tennivalókat a dolgozó emberek javáért. A pártaktíva mintegy szegedi előkészítője is volt a jéiniusban sorrakerülő, nagy jelentőségű országos pártértekezletnek. A pártaktlván a többi közölt- jellemző volt, hogy a részvevők felszólalásai, az egész lelkes vita tükrözte azt a hatalmas fejlődést, amelyet nz ellenforradalom fegyveres leverése után politikai. gazdasági és kulturális vonatkozásban elértünk. Őszintén, kendözés nélkül, bátor hangon lettek észrevételeket a hiányosságokról, megjelölve azok megszüntetésének módjait is. A pártaktíva eredményes munkát végzett és hozzájéirult ahhoz, hogy további eredmények szillessenek Szeged politikai, gazdasági és kulturális életében. A pártaktíva ülésen részt vett és felszólalt Aczél György elvtárs, ni MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszterhelyettes is. As elnökségben joglaltak helyet a munkásmozgalom régi harcosai; pártmunkások, továbbá a városunkban tartózkodó szovjet hadsereg parancsnokságának képviselői. A nagy pártaktíva ülést Kiss Károly elvtárs, az MSZMP városi intéző bizottságánáli elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, majrl a napirend első pontjaként az intéző bizottság beszámolójának ismertetésére került sor. A városi intéző bizottság beszámolója A városi intéző bizottság beszámolóját Szeged politikai, gazdasági, kulturális kérdéseiről, a pórt helyzetéről és feladatairól ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP Szeged városi intéző bizottságának titkára ismertette. A beszámoló bevezető része taglalta azt a nemzetközi helyzetet, amelyben sor került a magyarországi ellenforradalom kirobbantására. — Az imperialisták azért szorgalmazták az ellenforradalom kirobbantását Magyarországon, hogy pozíciójukat megszilárdítsák, a néptömegek hangulatát befolyásolják, a háborús feszültséget fokozzák, s nem utolsó sorban, hogy a szocialista tábor egységét megbontsák. Az imperialisták az ellenforradalmat nemcsak eszmeileg, hanem gyakorlatilag is irányították rádióállomásaikon — elsősorban a Szabad Európa Rádión és embereik útján. Ám nemcsak propagandával, hanem fegyverrel és ember szállítmányokkal, diplomáciai és gazdasági nyomással is közvetlenül támogatták az ellenforradalmárok harcát a népi hatalom ellen. — Az imperialisták tetteinek végrehajtását megkönnyebbítette a párt és az ország korábbi vezetése által elkövetett hibák kapcsán, valamint az ellenforradalmárok és a pártba beépült szövetségeseik propagandája következtében keletkezett tömeghangulat. A párt és az ország vezetésében az egység hiánya, az árulók kiterjedt ténykedése megbénította a néphatalomhoz hű tömegeket, megzavarta a dolgozók tisztánlátását. A beszámoló rámutatott arra, hogy az ellenforradalmárok soha nem tudtak volna sikereket elérni, ha Nagy Imre és társai "kommunistaságukkal* nem fedik el a tömegek előtt az események valódi jellegét. Az ellenforradalom tombolása közben kommunista kötelességüket teljesítették azok az elvtársak, akik szakítottak az árulókkal, kezdeményezték a forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozását, a párt újraszervezését. A baráti Szovjetunió proletárinternacionalista kötelességét teljesítette, amikor fiai vérét áldozva segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére. Innen, erről a helyről is köszönetet kell mondanunk a szovjet kommunistáknak testvéri segítségnyújtásukért. Az ellenforradalom szegedi lefolyásáról A beszámoló ezután részletesen elemezte az ellenforradalom lefolyását Szegeden. Az ellenforradalom aktív mozgatóerejét Szegeden a különböző kapitalista és a Horthy-rendszer haszonélvezőiből deklasszálódott, az üzemekbe, intézményekbe bekerült elemek képezték. Hü támogatókra találtak némely értelmiségiek — egyetemi tanárok, írók, újságírók — és kispolgári elemek részéről. Miért nem került sor Szegeden jelentősebb fegyveres összecsapásra, ellenforradalmi vérengzésre? Ennek okait a következőkben állapította meg a beszámoló: — Szeged speciális helyzete következtében mind a kétszer. az ellenforradalmi mozgalom kezdetén, október 24én és a fordulóponton, november 4-én a szovjet csapatok városunkon vonultak keresztül segítséget adva a megtámadott Magyar Népköztársaságnak. A szovjet erők átvonulása mind a két esetben az ellenforradalmárok és a befolyásuk alatt lévők körében is félelmet keltett, elriasztotta őket attól, hogy véres terveiket végrehajtsák. A másik ok, hogy a szegedi dolgozók éppúgy, mint 1919-ben. most 1956ban sem váltak az ellenforradalom tartalékaivá. A féktelen nacionalista, kommunista- és szovjetclIcncs uszítás ellenére nagyon kevés volt azoknak a szegedi dolgozóknak a száma, akik hajlandóságot mutattak arra, hogy fegyverrel is támogatják az ellenforradalmárok terveit. A harmadik ok: hogy a két időpont, október 24-e és november 4-e között fegyveres összetűzésre azért sem kerüli sor, mert az AVH. a Szegeden állomásozó honvédség egy része, a rendőrség és a tűzoltóság egy része, valamint a felfegyverzett pártaktivista csoport keményen fellépett a hőzöngések ellen. Ez is elvette az ellenforradalom bátorságát. Az ellenforradalmárok nagyobb tömegben akkor jutottak fegyverhez, és a fegyverrel akkor mertek fellépni, amikor a rendszerhez hű erök fegyvertelenné váltak, bizonyos vonatkozásban szétzüllőttek. Így összecsapásra nemigen kerülhetett sor. A november 4. útónt politikai helyzetről A beszámoló további része taglalta a november 4-e utáni politikai helyzetet. — A forradalmi munkásparaszt kormány megalakulásával — állapította meg a beszámoló —, és az ellenforradalom elleni fellépésével megindult politikai konszolidáció Szegeden gyorsabb volt, mint általában az országban és különösen mint Budapesten. Ebben természetesen közrejátszott, hogy az ellenforradalmároknak Szegeden sem erejük, sem bátorságuk nem volt november 4-e után fegyveres ellenállást folytatni a szovjet hadsereg és a szovjet hadsereg segítségével a rend helyreállítását biztosító karhatalmi erőkkel szemben. Az ellenforradalmárok november 4-én és utána is még erőfeszítéseket tettek fennmaradásukra, azonban ezek meghiúsultak. A nyílt színtéren folyó munkáról mindinkább áttértek a rejtett, burkolt tevékenységre, az illegális munkára, összehangolták a különböző ellenforradalmi szervek tevékenységét. Kiterjedt propaganda-, uszító-, sztrájk- és szabotázs-szervező tevékenységet próbáltak folytatni. A rendszerhez hű erők azonban gyorsan újjáéledtek. s aktív tevékenységhez kezdtek. Amíg a november 4-e utáni kezdeti időszakban csak viszszaszorítani tudtuk a különböző ellenforradalmi szervek működését, december végen, majd január, február hónapban irányt vettünk azok felszámolására. Áprilistól kezdve tervszerű munkát végzünk az ellenforradalom teljes felgöngyölítésére, megsemmisítésére. Vázolta a továbbiakban a beszámoló a november 4-e utáni politikai munkát. — November végétől politikai intézkedéseinket mar tömegagitációval alá' tudtuk támasztani — állapította meg a beszámoló. — Az ellenforradalom leleplezéséről tartott előadások, gyűlések hallgatóinak száma hétről hétre növekedett. — Közoktatási intézményeinkben, az egyetemeken is mind gyorsabban tisztul a légkör az ellenforradalmároktól, s az emberek feje az ellenforradalom által terjesztett zavaros nézetektől. Sajnos ezt kevéssé mondhatjuk el kulturális intézményeinkről, elsősorban színházunkról. A beszámoló megállapította, hogy az ellenforradalom által keletkezett zűrzavar után a politikai helyzet megszilárdulása Szegeden is gyors ütemben hatad előre. Az államhatalom helyreállítása rövid idő alatt megtörtént. A párt újjászervezése általában eredményesen befejeződött. A tömegek jelentős részét sikerült kivonni az ellenforradalom befolyása alól, megkezdtük az ellenforradalom tervszerű felgöngyölítését, megsemmisítését. Tennivalók a politikai helyzet és a hatalom meg'zilárdí Sására A beszámoló a politikai helyzet és hatalom további megszilárdításainak tennivalóit a következőkben jelölte meg: 1. Végre kell hajtanunk az ellenforradalmárok teljes felgöngyölítését, akcióképtelenné tételét. 2. Határozott, gyors intézkedésekkel fel kell számolnunk az ellenforradalom még látható következményeit, kártevéseit. 3. Az ellenforradalom tapasztalatait és az ebből folyó tennivalóinkat teljes részletességgel fel kell dolgozni. Vizsgálat alá kell venni: a) a megelőző időszakban végzett munkánkat, b) az elkövetett hibáinkat és ezek tanulságait, c) az ellenforradalom lefolyását, tapasztalatait, d) a november 4-e utáni időszak tapasztalatait. 4. A tanács, a karhatalmi és igazságügyi szerveket káder szempontból meg kell erősíteni és rendszeres, hatékony politikai munkával biztosítanunk' kell, hogy ezek a szervek a jövőben egy pillanatra se ingadozzanak a néphatalom védelméért, az ellenforradalom ellen folyó harcban. 5. Biztosítanunk kell, hogy a széles dolgozó tömegekkel állandó, szoros kapcsolatban legyünk. a) A dolgozókkal együtt élve és munkálkodva kell folyamatosan a dolgozók hangulatáról, véleményéről politikailag informálódnunk. b) A párt és kormány politikájáról, az ország helyzetéről, problémáinkról és nehézségeinkről őszintén tájékoztatni kell a dolgozókat a sajtó, kiadványaink, seink, csoportos és beszélgetéseink útján. elégítésére, gondjainak csökkentésére: a) A tanácsi vállalatok, a k-tsz-ek és a kisiparosok figyelmét rá kell irányítani a hiánycikkek termelésére. Ehhez a nyersanyag biztosításával is közvetlen segítséget kell nyújtani. b) A szegedi kereskedelmi hálózat továbbfejlesztésének, nagyobb kereskedelmi egységek és állami áruház létre* gyűlé- hozásának, a külvárosi üzegyéni lethálózat bővítésének tervét ki kell dolgozni. c) Gyors intézkedéseket c) A családi ház építését, kell foganatosítanunk a ko- házhely, anyag, szállítás, terrábban elkövetett hibák, az vezés, szakmunkaerő és más ellenforradalom kártevéseinek megszüntetésére, a helyileg megoldható ügyekben. d) Határozottan ki kell állnunk a központi párt- és kormány szervek felé Szeged, a szegedi dolgozók jogos és reális igényeinek kielégítéséért. e) Messzemenően biztosítanunk kell a régi harcosok, az októberi, novemberi és az utána következő időszakban a néphatalom védelmében, az ellenforradalom elleni harcban kitűnt dolgozók nagyarányú megbecsülését. A gazdasági helyzet alakulásáról Ezután a beszámoló részletesen foglalkozott a gazdasági helyzet alakulásával november 4-e után. Az ellenforradalmárok november 4-e után látva, hogy a hatalmat elvesztették, maximális kórtevésre törekedtek a gazdasági életben. Akik korábban annyit szónokoltak a hazáról és a népről, most nem igen mérlegelték, hogy mibe kerül a gazdasági kártevés a hazának és a népnek. Szegeden a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1956-ban csak az állami ipart 41,5 millió forint kár érte az ellenforradalmi események következtében. A sztrájkok miatt 150 miliió forint termeléskiesés volt, s tízmilliókra rúg a termelési fedezet nélkül kifizetett bérek összege. Sok százmillió forint értéket jelent az ellenforradalom miatt a termeléscsökkenés következtében elvesztett érték. — Az ellenforradalmi kártevés elhárítása már novemberben, decemberben megkezdődött. 1956 negyedik negyedévében azonban az ipari termelés az előző év azonos időszakában 56 százalékát érte el a minisztériumi iparban és 78 százalékát a helyi iparban. 1F57. első negyedében az előző év azonos időszakához képest az állami ipar termelése már vonatkozásokban a tanács és a vállalati vezető szervekben dolgozó kommunistáknak közvetlenül segíteniük kell. Fel kell tárni a központi szervek felé és a szegedi képviselők útján is szorgalmazni a város súlyos lakásproblémáinak megoldását, az ebben a vonatkozásban mutatkozó elmaradás lehetőségek szerinti fokozatos megszüntetését. A lakásínséget enyhíteni kell a hivatali helyiségek és a jogtalanul nagy lakást használók rovására is. d) A még meglevő átmeneti munkanélküliség leküzdésére sokoldalú lehetőséget kell feltárni a mezőgazdaság, a helyi ipar, az élelmiszeripar és a városfejlesztés vonalán. — Az ellenforradalom súlyos gazdasági kártevései ellenére ipari és mezőgazdasági termelésünk, közlekedési, kereskedelmi és pénzügyi szerveink mun- ^^^ kája normalizálódott, mind- ni jÓSZOr veresének inkább megközelíti az ok- " tóber 23-a előtti színvonaA párt kérdései lat. Az ellenforradalmat a gazdasági területen is viszszaszorítottuk. Tennivalók a gazdasási helyzet további megszilárdítására A beszámoló meghatározta a legfőbb tennivalókat a gazdasági helyzet további szilárdításáért. 1. Pártszervezeteink, az üzemekben dolgozó elvtársaink kezdeményezzék és segítsék, hogy minden szegedi üzem érje el: a) 1957 június végéig az előző év azonos időszakának termelési színvonalát. b) 1957. szeptember végéig az előző év azonos időszakának termelékenységi és önköltségi színvonalát. Ennek érdekében küzdjenek a munka. a bér és természetbeni juttatásoknál mutatkozó lazaságok megszüntetéséért. Kezdeményezzék a teljesítménybérezés visszaállítását mindazokon a területeken, 83 százalékot ért el, április- ahol az elősegíti az igazságos ban pedig 96 százalékot. A bérezést és ezzel a jobb, helyi ipar 'termelése már eredményesebb munkára sermeghaladja az előző év azo- kent. nos időszakának termelését. Kezdeményezzék és segitA bérfegyelem némiképpen sjk a dolgozók öntevékenyjavult. ségére támaszkodva a szoA beszámoló a továbbiad- cialista munkaverseny újbóli ban az ipari termelesben meghonositását, mellőzve mutatkozó problémákat vázolta. — Ipari termelésünkben még mindig jelentős elmaradás mutatkozik. A termelési érték még alatta van az előző év azonos időszakának, de különösen el vagyunk maradva a termelékenységgel. — Bár vannak biztató és kezdeti eredmények pártszervezeteink termelést iráminden bürokratikusságot cs formalizmust, amely korábban élettelenné tette a munkaversenyt. 2. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének (természetesen a legszigorúbb önkéntesség alapján) és a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésére: a) A működő termelőszövetkezetekben a tagság megnyitó és ellenőrző munkájá- győzésével őszig biztosítsuk a | ' ' ' tsz fejlődését gátló helytelen irányzatok megszüntetését. b) A városi pártbizottságnak és a városi tanács végrehajtó bizottságának meg kell vizsgálnia és kimunkálnia Szeged belterjes mezőgazdasági kultúrái — elsősorban a fűszerpaprikatermelés —valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelési társulások további fejlesztésének lehetőségeit. 3. A lakosság jobb ellátására, igényeinek megfelelő kibán, mégis pártszervezeteink túlnyomó többsége a termelés kérdésével egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkozik. Ezután a mezőgazdaság kérdésével foglalkozott a beszámoló. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenség a szövetkezeti mozgalom ellen izgat. Szeged mezőgazdaságában jó termésre számíthatunk megfejelő időjárás esetén. A beszámoló összegezte a gazdasági helyzetet: A beszámoló nagy gonddal foglalkozott a párt újjászervezésének, a pártszervezetek előtt álló feladatok kérdéseinek megjelölésével. Az ellenforradalmárok a fő figyelmet a párt szétverésére, a párt vezetésének és a párt sorainak dezorganizálására, a kommunisták akcióképességének megbénítására fordították. — A párt újjászervezése május elsejével lényegében eredményesen befejeződött. Ma pártunk országosan cs ezen belül Szegeden is sokkal egységesebb, szilárdabb. ütőképesebb és sokkal inkább kommunista párt, mint volt október 23-a előtt. A párt újjászervezése az ellenforradalmárokkal vívott' harcban kezdődölt, közvetlenül november 4-e után. Jelenleg a pártnak Szegeden 191 alapszervezete van, s ez 14-gyel kevesebb, mint az MDP alapszervezeteinek a száma. A szegedi pártszervezeteknek jelenleg 5280 tagkönyvvel ellátott tagja van. A párttagságnak 70.4 százazaléka munkásszármazású, 12 százaléka dolgozó paraszt. Magasabb ez az arány, mint az MDP-ben volt. A beszárpoló hiányosságként említette, hogy némeiy nagyüzemben a párt intéző bizottságokban kevés a közvetlenül termelő munkában részvevők aránya. Ezután a párt szervezeti életére tért ki a beszámoló. — Számos új vonás tapasztalható pártszervezeteink eletében. A pártszervezetek taggyűlésének többségét a harcos, bátor, ugyanakkor színvonalas vita, nagyarányú aktivitás jellemzi. A pártaktívisták és a párttagság rendszeres politikai tamogatása hozzásegíieti az eszmei, politikai zűrzavar viszonylag gyors eloszlatií "tóhoz. Az a körülmény, h~"*v a párttagság szava a p' t ügyeiben sokkal inkáh'* •' vőnyesűl és mind'n'-"'- '•rasztaiják. hogv fr ' "- ' javaslataik, bírálataik «* n maradnak ereimén" r azokra intézkedés és vátitez(Folytatás a 4-ik oldalon) 0