Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

Mára várják az új francia miniszterelnök kijelölését Bonn válaszolt a Szovjetunió legutóbbi jegyzekere — Adenauer Washingtonba utazott MIKOR OLDÓDIK MEG A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG? Erre a kérdésre nehéz választ adni, miután — francia politikai körök véleménye szerint — teljességgel bizonytalan, kire esik végül is Coty köztársasági elnök választása. A köztársasági elnök szerdán egész nap és csütörtökön tanácskozásokat folytatott a pártok képviselőcsoportjának elnökeivel. E tanácskozások tegnap délután fejeződtek be es — mint a csütörtöki francia sajtó rámutat — a köztársasági elnök csak e tanácskozások után, valószínűleg ma reggel, jelöli ki az új miniszterelnököt. A tegnap reggeli párizsi lapok rámutatnak: az új francia kormány megalakítása nehézségekbe ütközik, mivel pillanatnyilag kilátástalan kormányképes többséget összekovácsolni. Az új kormány megalakítását illetően fontos szerepe van a mintegy 100 szavazattal rendelkező Szocialista Pártnak. A szocialisták, hogy eldöntsék, kit támogatnának, rendkívüli ülésre hívták össze a párt országos tanácsát. A kormány megalakításának, illetve fennmaradásának kérdésében döntő szava van a Francia Kommunista Pártnak, amelynek közel másfélszáz képviselője foglal helyet a nemzetgyűlés padsoraiban. A párt politikai bizottságának nyilatkozata megállapítja, hogy a válság elsődleges és mélyreható oka az, hogy a hatalmon levők megsértették az 1956. január 3-1, a néppel kötött szerződést. A burzsoázia — folytatja a nyilatkozat — most erőfeszítéseket tesz arra, hogy a reakciós pártokat bevigye a kormányba és igy folytassa tovább az algériai háborút, újabb terheket rakjon a nép vállaira, súlyosbítsa a munkásosztály kizsákm&nyoltnágát, ratifikálhassa az európai egyezményeket, amelyek kárhozatoeak mind a béke ügyére, mind a nemzeti függetlenségre, továbbá új támadásokat intézhessen a demokratikus szabadságjogok ellen, és hogy mindezek ellenére folytathassa azt a politikát, amelynek csődjét éppen a kormányválság húzza alá. NYUGATNÉMET VÁLASZ A SZOVJETUNIÓ JEGYZÉKÉRE. Von Brentano nyugatnémet külügyminiszter tegnap délelőtt nyújtotta át Szmirnor bonni szovjet nagykövetnek a nyugatnémet kormány válaszát az atomkérdésről szóló legutóbbi szovjet jegyzékre. Brentano a válaszjegyzék átnvujtásakor mintegy hatvan, perces beszélgetést folytatott Szmirnowal a nyugatnémetszovjet viszony Időszerű kérdéseiről. Adenauer bonni kancellár, aki tegnap este egyhetes látogatásra az Egyesült Államokba utazott, elutazása előtt aláírta a hónapok óta készülő válaszjegyzékeket. A nyugatnémet sajtó megállapítása szerint a két bonni válMzfegyzék a hosszú előkészületek ellenére sent tartalmaz a német egység kérdéséről semmi újat, inkább a rutinjegyzékek közé sorolható. A Jegyaekeket rövidesen elküldik a Saovjetunlónak. A külpolitika híreiröviden Tallin (MTI). A magyar újságírók csoportja, amely a VOKSZ és a Szovjetunió 'külügyminisztériuma sajtóosztályának meghívására látogatáson van a Szovjetunióban, megkezdte többhetes vidéki utazását. A magyar újságírók elsőnek az Eszt Szocialista Szovjet Köztársaságot keresték fel. HOGYAN , M)KQR nyeresegreszesedeshea MEKKORA lehet jutni ? Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának meghívására szerdán este Berlinbe érkezett a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Jacqués Duclos, a Politikai Bizottság tagja és a Központi Bizottság titkára vezeti. Duclos hangsúlyozta, hogy a két párt közötti küszöbönálló tanácskozásoknak nagy jelentőségük van mind a német, mind a francia nép szempontjából. Kairó (MTI). A kairói rádió jelentése szerint El Kajszuni egyiptomi pénzügyminiszter fogadta Kiszeljov szovjet nagykövetet, és egy órán át tárgyalt vele. A megbeszélések után Kiszeljov nagykövet kijelentette, hogy a szovjet—egyiptomi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaltak. Az egyiptomi pénzügyminisztérium ugyancsak szerdán este bejelentette, hogy a szovjet —egyiptomi drucsereforgalom az év r'sö negyetlében megtízszereződött az elmúlt éi> megjelelő időszakához képest. Belgrád (MTI). Joszip BrozTito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke május 25-én; szombaton ünnepli 65. születésnapját. Ebből az alkalomból Belgrádban nagyszabású ünnepségéket rendeznek. A magyar püspöki kar fel ki vasa a békemozgalomban való részvételre A" magyar katolikus püspöki kar, áthatva az egyház békegondolatától, aggodalommal szemléli az emberiség fölé tornyosuló veszedelmeket: a lefegyverzés elhúzódását, az atom- és a hidrogéttbomba-kísérletek folytatását és annak a megállapodásnak hiányát, amely megtiltaná a magfegyverek használatát. Krisztus földi helytartójának útmutatását követve — gondolunk itt elsősorban az időben legközelebb álló ez idei pápai húsvéti szózatra — az emberi szolidaritás szemmel tartása mellett foglalunk állást az atomkorszak hajnalán az emberiség megkímélése és megmentése mellett. Kívánjuk, hogy főleg a nagy népek felelős vezetői és az ENSZ hassanak oda, hogy a tömegpusztító és végpusztulást előidéző fegyverek legyenek véglegesen kiiktatva és hatásosan betiltva. Ne lebegjen továbbra is a dolgozó és a jobb jövőt alkotó, közös humánus nevezőt kereső népek fölött a borzalmas háború lehetősége és réme. Ezért szorgalmazzuk és minden erőnkkel előmozdítjuk az általános fegyverkezés csökkentését és ezzel párhuzamosan a megfelelő leszerelést. A nehéz és veszedelmet tartalmazó, megoldásra váró ügyek és kérdések tárgyalások, közős megértés és kölcsönös biztosíték nyújtása által nyerjenek mielőbb megoldást. Reméljük, hogy a közeljövő előtérbe állítja mindazt, ami az összemberiség közös és kölcsönös biztonságát és igazi javát szolgálja. A tudomány és a technika vívmányai az emberiség közkincsét alkotják, és azzá is kell hogy váljanak. Megmaradnak így is a népi sajátosságok, kultúrák, érdekek, de közös lesz az igazságosság és a béke. Mi hőn óhajtjuk, hogy az atomkorszakot a béke napja ragyogja be, amelynek fénye elűzi a még fölöttünk lebegő rémet, és melege elhozza a félelemmentes, emberhez és keresztényhez méltó életet és ezért támogatjuk a Béke Világtanács fáradozását és minden más törekvést, amely az egyetemes béke ügyét szolgálja. Mindezekért szeretettel elvárjuk, hogy egyházunk valamennyi papja fokozottabban magáévá tegye a béke gondolatát és híveivel egyetemben a mellé az elv mellé álljon, amely kis és nagy, belső és külső problémák megoldását békés tárgyalások útján keresi. Megnyilatkozásunkat hitünk szentírásából merítve a megváltás emlékünnepének könyörgésével zárjuk: "Mindenható örök Isten: Tőled van minden közhatalom, és Te őrködöl a nemzetek jogai fölött. Tekints kegyesen azokra, akik fölöttünk hatalmat gyakorolnak. Gondviselő kezed segítsen, hogy mindenütt a földön megmaradjon a vallás épsége és a földi haza nyugodt békéje*. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a püspöki kar tárgyalásokat folytatott az Országos Béketanáccsal. Ennek eredményeképpen a következő megállapodásra jutottak: 1. A püspöki kar az Országos Béketanáccsal közösen az általános békefeladatok művelésére megalakítja az Országos Béketanács katolikus bizottságát, elnökéül dr. Hamvas Endre csanádi püspököt küldi ki. Tagjai: Kujáni Ferenc érséki helynök, Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselő, nyug. lelkész, Peisz Lajos, budapesti általános érseki helynök, Mag Béla lelkész, Zemplén György, a hittudományi akadémia professzora, Miháczy József c. apát-plébános. 2. A püspöki kar a katolikus békemunkát egyházi keretben — az Országos Béketanáccsal egyetértve — egy katolikus békeműben, "Opus Pacis*-ban szervezi. Az Opus Pacis átveszi és hangot ad az Országos Béketanács, illetve a katolikus bizottság által felvetett békegondolatoknak. Az Opus Pacis szerkezetének és feladatainak kialakítására és végrehajtására szervező, illetve intéző bizottságot küld ki. Elnöke: Grősz József kalocsai érsek. Tagjai: dr. Hamvas Endre csanádi, Kovács Sándor szombathelyi, Pap Kálmán győri megyéspüspökök, dr. Endrey Mihály püspök, az esztergomi főegyházmegye apostoli delegátusa, Küjáni Ferenc érseki helynök, Peisz Lajos budapesti általános érseki helynök, Beresztóczy Miklós országgyűlési képviselő, nyug. lelkész, Mag Béla lelkész, Radó Polikárp, a hittudományi akadémia dékánja, Sík Sándor, a piarista rend tartományfőnöke, Rojkovich István g. kat. püspöki helynök, Potyondi Imre nagyprépost, a központi szeminárium rektora, Miháczy József c. apátplébános, Bády Ferenc c. apát-plébános, rektor, Zemplén György, a hittudományi akadémia tanára. Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesla László elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országházban. A tanácskozáson az egészségügy számos időszerű kérdését tárgyalták meg. A Vitában felszólalt a bizottság csaknem minden tagja és a meghívott szakértük. Az ülésen az újonnan alakult Szociális albizottság elnöke, dr. Bárczi Gusztáv ismertette az albizottság munkájának célkitűzéseit. A bizottság dr. Sivó József javaslatára határozatot fogadott el. amelyben tiltakozik az atom- és hidrogénbomba-kisérletek ellen, követelte azok betiltását. A szociális és egészségügyi bizottság május 29-én folytatja tanácskozásait. Az ipari dolgozók köréből igen sokan érdeklődnek: milyen eredményt kell elérniök ahhoz, hogy nyereségrészesedést kapjanak, és hogyan állapítják meg a részesedés nagyságát. E kérdésre a következő tájékoztatást adta a Pénzügyminisztérium illetékes osztálya: — A nyereségrészesedések legfőbb feltétele, hogy üzemeink gazdaságosan dolgozzanak. A legutóbb megjelent rendelkezés értelmében ki kell számítani, hogy a múlt év első háromnegyedében milyen nyereséget ért el a vállalat, és ha ugyanannak a gyárnak az idei nyeresége nagyobb, úgy a kettő közötti különbséget magánál tarthatja. Ha tavaly a gyár veszteséggel dolgozott, nz idei vesztesége azonban kisebb, abban az esetben a két veszteség közötti különbséget juttatják a vállalatnak. A vállalatoknál hagyott öszszegnek egyik része a dolgozókat megillető nyereségrészesedés, a fennmaradó részt pedig az üzem fejlesztésére kell fordítani. A nyereségrészesedés aránya annál nagyobb, minél nagyobb a béralap aránya az önköltséghez képest. A teljes nyereségvisszatéritésből 90 százalékkal nagyobb arányú összeget fordíthatnak nyereségrészesedésre, mint amilyen arányú a teljes önköltséghez képest a béralap. Ha az önköltségnek például 30 százalékát munkabérre és 70 százalékát anyagra és egyebekre fordítják, úgy a visszamaradt nyereség összegének 57 százalékát (30 + annak 90 százaléka, vagyis 27 = 57) osztják szét a dolgozók között. Ha a Ganz Vagongyár az idén 10 millió forinttal nagyobb nyereséget érne el a tavalyinál, a munkabérhányad pedig 30 százalék, akkor 5 700 000 forint nyereségrészesedést osztanának ki a gyár dolgozói között Jó munka esetén üzemeink dolgozói rendes fizetésükön kívül évente egyhavi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedéshez is juthatnak. A különböző munkaügyi és bérügyi intézkedések, ezenkívül az üzemek termelőképességének kellő ki nem használása miatt a tavalyihoz képest sokhelyütt a vállalatok önhibáján kívül emelkedett az önköltség, tehát csökken a nyereség. Ez azonban nem jelent a nyereségrészesedés szempontjából hátrányt a vállalatnak, mert ezt a különbséget az állam dotációval pótolja. A nyereségrészesedés eloszlására természetesen csak az évi mérleg elkészítése után kerülhet sor. Az igazgatónak azonban jogában áll negyedcvenkint előleget fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a negyedév nyereségrészesedésének harminc százalékát; HETVEN EVES AZ ESZPERANTÓ Magyarországi elterjedésének heivenedik évfordulójáról emlékezünk "Üzenetek a négy világrészből: A lélek és a szellem rádióján*. — E sorokat Juhász Gyula irta a szegedi "Délmagyarország* 1925. szeptember 29-i számában, amikor a szegedi munkás-eszperantisták kiállítását tekintette meg. Majd így folytatta: "Madáchunk nagy Tragédiája Zámenhof nyelvén, a világ nyelvén, Zichy Mihály remek rajzaival. Milyen könnyen tudom olvasni, hogy értem a gondolat anyanyelvén a gondolat csodálatos magyar költőjét.* ZAMENHOF Ezek a sorok jutnak eszünkbe, amikor néhány sorban meg akarunk emlékezni az orosz cári cenzúra által éppen hetven évvel ezelőtt engedélyezett orosz nyelvű szerény könyvecskéről, amely azóta szerte a világon ismertté vált. A

kis könyv szerzője, dr. Esperanto álnév alatt jelentette meg gondos, éveken át javított és gyakorlatilag is kipróbált művét. Szerzője a szerény könyvecskének egy varsói nyelvtanár fia, egy orvos, akinek igazi neve dr. Zamenhof Lajos. A szerzőnek mind az írói álneve, mind pedig valódi neve hamarosan közismertté vált. Sőt életrajza és munkálkodása ma már több ország tankönyvében is szerepel, és nevét hirdeti rengeteg utca, tér a világ minden részében. Az eszperantó nyelv alkotójának első ós nagyméretű elismerését a Szovjetunió adta, amikor az eszperantó nyelv negyven éves sikeres fennállásának emlékére, 1927-ben jubileumi po9tabélyegeket adott ki. A Szovjetunió akkor még merész tettét, azóta már számos ország követte. Az idén a magyar posta is két címletű bélyegeket bocsát ki Zamenhof halálának 40. és az eszperantó nyelv keletkezésének 70. évfordulója ajkalmából. 3CÜEPAHT0. H 3 bl K Hb. nPEŰHCJlOBIE SS HOABUft ríBSBffiB*. f por Ruso.J p S»«u Huri Ouji Mnlpnurv, I mrm.Hío zuutt tm tu-»uxv Utas IS tonttn. o A PLU A BA. Tino-J!itTorr«»u X Kutri/t, rt. Hoeojlnii 11. 1887. Az első eszperantó tankönyv címlapja. Feliratán ezt olvashatjuk: "Nemzetközi nyelv előszó és teljes tanulókönyv oroszok részére. Hogy a nyelv világnyelv legyen, nem elegendő azt annak nevezni. Ara 15 kopek. Varsó 1887.* E

gyébként a magyar eszperantistáknak is nevezetes emlékünnepük van, mert hatvan évvel ezelőtt dr. Bálint Gábor (1844—1913) egy. tanár, a kolozsvári egyetem neves orientalista nyelvésze kezdte meg az első eszperantó oktatást hallgatói részére. Az ő támogatásával írta meg már a következő évben egyik eszperantista tanítványa, dr. Barabás Ábel tanár és író az első magyar— eszperantó tankönyvet. Így indult el a ko» lozsvéri egyetemről a magyar eszperantómozgalom, melynek első terjesztői főként nyelvészek és tanárok voltak. A Szegedi Gyorsíró Egyesületben alakítottak eszperantó csoportot. Altenburger Adolf, a csoport egyik legtevékenyebb tagja, kis értekezést is adott ki már 1906ban: "A nemzetközi nyelv kérdése és az Eszperantó, mint e kérdés megoldása* címen. 1914-ben pedig eszperantó nyelvű városismertető könyvecskét adtak ki (74 oldalon), hogy az öt világrész jobban megismerhesse Szeged városát. (Ma is nagyon hasznos lenne ilyen eszperantó nyelvű városismertető!). De gondoltak városunk úttörő eszperantistái a szegedi írók müveinek ismertetésére is a nemzetközi nyelven. »Kvar noveloj* címen Muzsnai Dénes tanár fordításában egy-egy novellát adtak ki Tömörkénytől, Mórától, Cserzy Mihálytól és Szigethy Vilmostól. Az első világháború után pedig Szegeden jelent meg a magyar eszperantó-mozgalom hivatalos folyóirata hat éven keresztül. M

indig lelkesen támogatták és pártfogolták a szegedi írók az eszperantó nyelvet. József Attila pedig , aktív eszperantista volt, főleg a munkásság részére tartott eszperantó tanfolyamokat. Juhász Gyula pedig ismeretterjesztő előadások keretében ismertette az eszperantót a szegedi munkásotthonban. A szegedi munkás eszperantista-mozgalom a 20-as évek elején igen tevékeny vezetőt kapott Szeged jelenlegi v. b.-elnökének, Tombácz Imrének a személyében. A munkásságra vonatkozóan nemhiába hangsúlyozta tehát maga az eszperantó nyelv életre hívója: "Talán senki részére nem olyan nagy jelentőségű a világon a mi demokratikus nyelvünk, mint a munkások részére, és remélem, hogy mihamarabb az egész munkásság részére a legfontosabb támasz lesz. Az eszperantónak nemcsak egyedül a munkásság fogja tapasztalni a hasznát, hanem hamarosan mások is meg fogják érteni jelentőségének lényegét és az eszperantizmus eszméjét.* Erre gondolunk most, az első eszperantó könyv^ megjelenésének 70., és a magyar eszperantó-mozgalom 60. évfordulója alkalmából. <S—anoj Rakfer)