Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

Mára várják az új francia miniszterelnök kijelölését Bonn válaszolt a Szovjetunió legutóbbi jegyzekere — Adenauer Washingtonba utazott MIKOR OLDÓDIK MEG A FRANCIA KORMÁNY­VÁLSÁG? Erre a kérdésre nehéz választ adni, miután — francia politikai körök véleménye szerint — teljességgel bi­zonytalan, kire esik végül is Coty köztársasági elnök válasz­tása. A köztársasági elnök szerdán egész nap és csütörtökön tanácskozásokat folytatott a pártok képviselőcsoportjának elnökeivel. E tanácskozások tegnap délután fejeződtek be es — mint a csütörtöki francia sajtó rámutat — a köztár­sasági elnök csak e tanácskozások után, valószínűleg ma reggel, jelöli ki az új miniszterelnököt. A tegnap reggeli párizsi lapok rámutatnak: az új francia kormány megalakítása nehézségekbe ütközik, mivel pillanatnyilag kilátástalan kormányképes többséget össze­kovácsolni. Az új kormány megalakítását illetően fontos szerepe van a mintegy 100 szavazattal rendelkező Szocialista Pártnak. A szocialisták, hogy eldöntsék, kit támogatnának, rendkívüli ülésre hívták össze a párt országos tanácsát. A kormány megalakításának, illetve fennmaradásának kérdésében döntő szava van a Francia Kommunista Párt­nak, amelynek közel másfélszáz képviselője foglal helyet a nemzetgyűlés padsoraiban. A párt politikai bizottságának nyilatkozata megállapítja, hogy a válság elsődleges és mély­reható oka az, hogy a hatalmon levők megsértették az 1956. január 3-1, a néppel kötött szerződést. A burzsoázia — folytatja a nyilatkozat — most erőfeszí­téseket tesz arra, hogy a reakciós pártokat bevigye a kor­mányba és igy folytassa tovább az algériai háborút, újabb terheket rakjon a nép vállaira, súlyosbítsa a munkásosztály kizsákm&nyoltnágát, ratifikálhassa az európai egyezménye­ket, amelyek kárhozatoeak mind a béke ügyére, mind a nemzeti függetlenségre, továbbá új támadásokat intézhessen a demokratikus szabadságjogok ellen, és hogy mindezek ellenére folytathassa azt a politikát, amelynek csődjét ép­pen a kormányválság húzza alá. NYUGATNÉMET VÁLASZ A SZOVJETUNIÓ JEGY­ZÉKÉRE. Von Brentano nyugatnémet külügyminiszter teg­nap délelőtt nyújtotta át Szmirnor bonni szovjet nagykövet­nek a nyugatnémet kormány válaszát az atomkérdésről szóló legutóbbi szovjet jegyzékre. Brentano a válaszjegyzék átnvujtásakor mintegy hatvan, perces beszélgetést folytatott Szmirnowal a nyugatnémet­szovjet viszony Időszerű kérdéseiről. Adenauer bonni kancellár, aki tegnap este egyhetes látogatásra az Egyesült Államokba utazott, elutazása előtt aláírta a hónapok óta készülő válaszjegyzékeket. A nyugatnémet sajtó megállapítása szerint a két bonni válMzfegyzék a hosszú előkészületek ellenére sent tartalmaz a német egység kérdéséről semmi újat, inkább a rutin­jegyzékek közé sorolható. A Jegyaekeket rövidesen elküldik a Saovjetunlónak. A külpolitika hírei­röviden Tallin (MTI). A magyar új­ságírók csoportja, amely a VOKSZ és a Szovjetunió 'kül­ügyminisztériuma sajtóosztályá­nak meghívására látogatáson van a Szovjetunióban, megkezd­te többhetes vidéki utazását. A magyar újságírók elsőnek az Eszt Szocialista Szovjet Köz­társaságot keresték fel. HOGYAN , M)KQR nyeresegreszesedeshea MEKKORA lehet jutni ? Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára szerdán este Berlinbe ér­kezett a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Jacqués Duclos, a Politikai Bi­zottság tagja és a Központi Bi­zottság titkára vezeti. Duclos hangsúlyozta, hogy a két párt közötti küszöbönálló tanácskozásoknak nagy jelentő­ségük van mind a német, mind a francia nép szempontjából. Kairó (MTI). A kairói rádió jelentése szerint El Kajszuni egyiptomi pénzügyminiszter fo­gadta Kiszeljov szovjet nagy­követet, és egy órán át tár­gyalt vele. A megbeszélések után Kiszeljov nagykövet kije­lentette, hogy a szovjet—egyip­tomi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaltak. Az egyiptomi pénzügymi­nisztérium ugyancsak szerdán este bejelentette, hogy a szovjet —egyiptomi drucsereforgalom az év r'sö negyetlében megtízsze­reződött az elmúlt éi> megjelelő időszakához képest. Belgrád (MTI). Joszip Broz­Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke május 25-én; szombaton ünnepli 65. születésnapját. Ebből az alka­lomból Belgrádban nagyszabású ünnepségéket rendeznek. A magyar püspöki kar fel ki vasa a békemozgalomban való részvételre A" magyar katolikus püs­pöki kar, áthatva az egyház békegondolatától, aggodalom­mal szemléli az emberiség fölé tornyosuló veszedelme­ket: a lefegyverzés elhúzódá­sát, az atom- és a hidrogétt­bomba-kísérletek folytatását és annak a megállapodás­nak hiányát, amely megtil­taná a magfegyverek hasz­nálatát. Krisztus földi helytartójá­nak útmutatását követve — gondolunk itt elsősorban az időben legközelebb álló ez idei pápai húsvéti szózatra — az emberi szolidaritás szem­mel tartása mellett foglalunk állást az atomkorszak haj­nalán az emberiség megkí­mélése és megmentése mel­lett. Kívánjuk, hogy főleg a nagy népek felelős vezetői és az ENSZ hassanak oda, hogy a tömegpusztító és végpusz­tulást előidéző fegyverek le­gyenek véglegesen kiiktatva és hatásosan betiltva. Ne le­begjen továbbra is a dolgozó és a jobb jövőt alkotó, kö­zös humánus nevezőt kereső népek fölött a borzalmas há­ború lehetősége és réme. Ezért szorgalmazzuk és minden erőnkkel előmozdít­juk az általános fegyverke­zés csökkentését és ezzel pár­huzamosan a megfelelő le­szerelést. A nehéz és vesze­delmet tartalmazó, megoldás­ra váró ügyek és kérdések tárgyalások, közős megértés és kölcsönös biztosíték nyúj­tása által nyerjenek mielőbb megoldást. Reméljük, hogy a közel­jövő előtérbe állítja mind­azt, ami az összemberiség kö­zös és kölcsönös biztonságát és igazi javát szolgálja. A tudomány és a technika vív­mányai az emberiség közkin­csét alkotják, és azzá is kell hogy váljanak. Megmarad­nak így is a népi sajátossá­gok, kultúrák, érdekek, de közös lesz az igazságosság és a béke. Mi hőn óhajtjuk, hogy az atomkorszakot a béke napja ragyogja be, amelynek fénye elűzi a még fölöttünk lebegő rémet, és melege elhozza a félelemmentes, emberhez és keresztényhez méltó életet és ezért támogatjuk a Béke Vi­lágtanács fáradozását és min­den más törekvést, amely az egyetemes béke ügyét szol­gálja. Mindezekért szeretettel el­várjuk, hogy egyházunk va­lamennyi papja fokozottab­ban magáévá tegye a béke gondolatát és híveivel egye­temben a mellé az elv mellé álljon, amely kis és nagy, belső és külső problémák megoldását békés tárgyalá­sok útján keresi. Megnyilatkozásunkat hi­tünk szentírásából merítve a megváltás emlékünnepének könyörgésével zárjuk: "Min­denható örök Isten: Tőled van minden közhatalom, és Te őrködöl a nemzetek jogai fölött. Tekints kegyesen azokra, akik fölöttünk ha­talmat gyakorolnak. Gondvi­selő kezed segítsen, hogy mindenütt a földön megma­radjon a vallás épsége és a földi haza nyugodt békéje*. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a püspöki kar tár­gyalásokat folytatott az Or­szágos Béketanáccsal. En­nek eredményeképpen a kö­vetkező megállapodásra ju­tottak: 1. A püspöki kar az Orszá­gos Béketanáccsal közösen az általános békefeladatok művelésére megalakítja az Országos Béketanács kato­likus bizottságát, elnökéül dr. Hamvas Endre csanádi püs­pököt küldi ki. Tagjai: Ku­jáni Ferenc érséki helynök, Beresztóczy Miklós ország­gyűlési képviselő, nyug. lel­kész, Peisz Lajos, budapesti általános érseki helynök, Mag Béla lelkész, Zemplén György, a hittudományi aka­démia professzora, Miháczy József c. apát-plébános. 2. A püspöki kar a kato­likus békemunkát egyházi keretben — az Országos Bé­ketanáccsal egyetértve — egy katolikus békeműben, "Opus Pacis*-ban szervezi. Az Opus Pacis átveszi és hangot ad az Országos Béke­tanács, illetve a katolikus bi­zottság által felvetett béke­gondolatoknak. Az Opus Pa­cis szerkezetének és felada­tainak kialakítására és vég­rehajtására szervező, illetve intéző bizottságot küld ki. Elnöke: Grősz József kalo­csai érsek. Tagjai: dr. Ham­vas Endre csanádi, Kovács Sándor szombathelyi, Pap Kálmán győri megyéspüspö­kök, dr. Endrey Mihály püs­pök, az esztergomi főegyház­megye apostoli delegátusa, Küjáni Ferenc érseki hely­nök, Peisz Lajos budapesti általános érseki helynök, Be­resztóczy Miklós országgyű­lési képviselő, nyug. lelkész, Mag Béla lelkész, Radó Po­likárp, a hittudományi aka­démia dékánja, Sík Sándor, a piarista rend tartományfő­nöke, Rojkovich István g. kat. püspöki helynök, Po­tyondi Imre nagyprépost, a központi szeminárium rek­tora, Miháczy József c. apát­plébános, Bády Ferenc c. apát-plébános, rektor, Zemp­lén György, a hittudományi akadémia tanára. Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesla László elnökletével csü­törtökön ülést tartott az Or­szágházban. A tanácskozáson az egészségügy számos idő­szerű kérdését tárgyalták meg. A Vitában felszólalt a bizottság csaknem minden tagja és a meg­hívott szakértük. Az ülésen az újonnan alakult Szociális albi­zottság elnöke, dr. Bárczi Gusz­táv ismertette az albizottság munkájának célkitűzéseit. A bizottság dr. Sivó József javas­latára határozatot fogadott el. amelyben tiltakozik az atom- és hidrogénbomba-kisérletek ellen, követelte azok betiltását. A szociális és egészségügyi bizottság május 29-én folytatja tanácskozásait. Az ipari dolgozók köréből igen sokan érdeklődnek: milyen eredményt kell elérniök ahhoz, hogy nyereségrészesedést kap­janak, és hogyan állapítják meg a részesedés nagyságát. E kér­désre a következő tájékoztatást adta a Pénzügyminisztérium il­letékes osztálya: — A nyereségrészesedések legfőbb feltétele, hogy üzeme­ink gazdaságosan dolgozzanak. A legutóbb megjelent rendelke­zés értelmében ki kell számítani, hogy a múlt év első háromnegyedé­ben milyen nyereséget ért el a vállalat, és ha ugyanannak a gyárnak az idei nyeresége nagyobb, úgy a kettő közötti különbséget magánál tart­hatja. Ha tavaly a gyár veszteséggel dolgozott, nz idei vesztesége azonban kisebb, abban az eset­ben a két veszteség közötti kü­lönbséget juttatják a vállalatnak. A vállalatoknál hagyott ösz­szegnek egyik része a dolgozó­kat megillető nyereségrészese­dés, a fennmaradó részt pedig az üzem fejlesztésére kell for­dítani. A nyereségrészesedés aránya annál nagyobb, minél na­gyobb a béralap aránya az önköltséghez képest. A teljes nyereségvisszatérités­ből 90 százalékkal nagyobb arányú összeget fordíthatnak nyereségrészesedésre, mint ami­lyen arányú a teljes önköltség­hez képest a béralap. Ha az önköltségnek például 30 százalékát munkabérre és 70 százalékát anyagra és egyebekre fordítják, úgy a visszamaradt nyereség össze­gének 57 százalékát (30 + annak 90 százaléka, vagyis 27 = 57) osztják szét a dol­gozók között. Ha a Ganz Vagongyár az idén 10 millió forinttal nagyobb nyereséget érne el a tavalyinál, a munkabérhányad pedig 30 százalék, akkor 5 700 000 forint nyereségrészesedést osztanának ki a gyár dolgozói között Jó munka esetén üzemeink dolgozói rendes fizetésükön kívül évente egyhavi kerese­tüknek megfelelő nyereségré­szesedéshez is juthatnak. A különböző munkaügyi és bérügyi intézkedések, ezenkí­vül az üzemek termelőképessé­gének kellő ki nem használása miatt a tavalyihoz képest sok­helyütt a vállalatok önhibáján kívül emelkedett az önköltség, tehát csökken a nyereség. Ez azonban nem jelent a nyereségrészesedés szempont­jából hátrányt a vállalatnak, mert ezt a különbséget az ál­lam dotációval pótolja. A nyereségrészesedés elosz­lására természetesen csak az évi mérleg elkészítése után ke­rülhet sor. Az igazgatónak azonban jogában áll negyed­cvenkint előleget fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a negyedév nyereségrészesedésé­nek harminc százalékát; HETVEN EVES AZ ESZPERANTÓ Magyarországi elterjedésének heivenedik évfordulójáról emlékezünk "Üzenetek a négy világrészből: A lélek és a szellem rádióján*. — E sorokat Ju­hász Gyula irta a szegedi "Délmagyaror­szág* 1925. szeptember 29-i számában, amikor a szegedi munkás-eszperantisták kiállítását tekintette meg. Majd így foly­tatta: "Madáchunk nagy Tragédiája Zá­menhof nyelvén, a világ nyelvén, Zichy Mihály remek rajzaival. Milyen könnyen tudom olvasni, hogy értem a gondolat anyanyelvén a gondolat csodálatos magyar költőjét.* ZAMENHOF Ezek a sorok jutnak eszünkbe, amikor néhány sorban meg akarunk emlékezni az orosz cári cenzúra által éppen hetven év­vel ezelőtt engedélyezett orosz nyelvű sze­rény könyvecskéről, amely azóta szerte a világon ismertté vált. A kis könyv szerzője, dr. Esperanto álnév alatt jelentette meg gondos, éveken át javított és gyakorlatilag is kipróbált művét. Szerzője a sze­rény könyvecskének egy varsói nyelvtanár fia, egy orvos, akinek igazi neve dr. Za­menhof Lajos. A szerzőnek mind az írói ál­neve, mind pedig valódi neve hamarosan közismertté vált. Sőt életrajza és munkál­kodása ma már több ország tankönyvében is szerepel, és nevét hirdeti rengeteg utca, tér a világ minden részében. Az eszperantó nyelv alkotójának első ós nagyméretű elismerését a Szovjetunió adta, amikor az eszperantó nyelv negyven éves sikeres fennállásának emlékére, 1927-ben jubileumi po9tabélyegeket adott ki. A Szovjetunió akkor még merész tettét, azóta már számos ország követte. Az idén a magyar posta is két címletű bélyegeket bocsát ki Zamenhof halálának 40. és az eszperantó nyelv keletkezésének 70. év­fordulója ajkalmából. 3CÜEPAHT0. H 3 bl K Hb. nPEŰHCJlOBIE SS HOABUft ríBSBffiB*. f por Ruso.J p S»«u Huri Ouji Mnlpnurv, I mrm.Hío zuutt tm tu-»uxv Utas IS tonttn. o A PLU A BA. Tino-J!itTorr«»u X Kutri/t, rt. Hoeojlnii 11. 1887. Az első eszperantó tankönyv címlapja. Fel­iratán ezt olvashatjuk: "Nemzetközi nyelv előszó és teljes tanulókönyv oroszok ré­szére. Hogy a nyelv világnyelv legyen, nem elegendő azt annak nevezni. Ara 15 kopek. Varsó 1887.* E gyébként a magyar eszperantisták­nak is nevezetes emlékünnepük van, mert hatvan évvel ezelőtt dr. Bálint Gábor (1844—1913) egy. tanár, a kolozsvári egyetem neves orienta­lista nyelvésze kezdte meg az első eszpe­rantó oktatást hallgatói részére. Az ő tá­mogatásával írta meg már a következő évben egyik eszperantista tanítványa, dr. Barabás Ábel tanár és író az első magyar— eszperantó tankönyvet. Így indult el a ko» lozsvéri egyetemről a magyar eszperantó­mozgalom, melynek első terjesztői főként nyelvészek és tanárok voltak. A Szegedi Gyorsíró Egyesületben alakí­tottak eszperantó csoportot. Altenburger Adolf, a csoport egyik legtevékenyebb tagja, kis értekezést is adott ki már 1906­ban: "A nemzetközi nyelv kérdése és az Eszperantó, mint e kérdés megoldása* cí­men. 1914-ben pedig eszperantó nyelvű vá­rosismertető könyvecskét adtak ki (74 olda­lon), hogy az öt világrész jobban megis­merhesse Szeged városát. (Ma is nagyon hasznos lenne ilyen eszperantó nyelvű vá­rosismertető!). De gondoltak városunk út­törő eszperantistái a szegedi írók müvei­nek ismertetésére is a nemzetközi nyelven. »Kvar noveloj* címen Muzsnai Dénes ta­nár fordításában egy-egy novellát adtak ki Tömörkénytől, Mórától, Cserzy Mihálytól és Szigethy Vilmostól. Az első világháború után pedig Szegeden jelent meg a ma­gyar eszperantó-mozgalom hivatalos folyó­irata hat éven keresztül. M indig lelkesen támogatták és párt­fogolták a szegedi írók az eszpe­rantó nyelvet. József Attila pedig , aktív eszperantista volt, főleg a munkásság részére tartott eszperantó tan­folyamokat. Juhász Gyula pedig ismeret­terjesztő előadások keretében ismertette az eszperantót a szegedi munkásotthonban. A szegedi munkás eszperantista-mozgalom a 20-as évek elején igen tevékeny vezetőt kapott Szeged jelenlegi v. b.-elnökének, Tombácz Imrének a személyében. A munkásságra vonatkozóan nemhiába hangsúlyozta tehát maga az eszperantó nyelv életre hívója: "Talán senki részére nem olyan nagy jelentőségű a világon a mi demokratikus nyelvünk, mint a munkások részére, és remélem, hogy mihamarabb az egész munkásság részére a legfontosabb tá­masz lesz. Az eszperantónak nemcsak egyedül a munkásság fogja tapasztalni a hasznát, hanem hamarosan mások is meg fogják érteni jelentőségének lényegét és az eszperantizmus eszméjét.* Erre gondolunk most, az első eszperantó könyv^ megjelenésének 70., és a magyar eszperantó-mozgalom 60. évfordulója alkal­mából. <S—anoj Rakfer)

Next

/
Thumbnails
Contents