Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

Tiszta vizet öntött a pohárba a szőregi pártszervezet taggyűlése Bz intrika a suttoeós p°­""'"ta' lipkarjai ott gyűrűztek a szőregi községi pártszervezet körül is és nyugtalanító jelenségekhez vezettek. Nemcsak álmatlan éjszakákat hoztak némely embernek, hanem érvül is szolgálhattak és szolgáltak a rosszindulatú kárörvendők­nek. Olyan párttagok ke­rültek szembe egymással, mint Papp Gábor elv­társ, a rendőrőrs vezetője és Máté János elvtárs, a pos­tamester. Derék ember mindkettő és valahogyan mégis visszájára fordult ná­luk a bírálat és eltorzult a jószándék, a párt tisztaságá­nak féltése. Nehéz lenne el­dönteni, hogyan kezdődött az úgy, ki volt a kezdeményező. Tény azonban, hogy féket je­lenített a község pártéletében, s erőt, figyelmet vont el a tényleges kérdésekről. Nagyon helyesen, Papp Gábor elvtárssal szemben el­csitultak a mendemondák és pártszerűen tisztáztak körü­lötte mindent. Becsületén, a nép úgyéhez való hűségén nem maradt csorba, bár vol­tak és lehetnek is emberi hi­bái. Máté János elvtárs feje fölött azonban — annak el­lenére, hogy Papp elvtárs a későbbiekben erről nem te­het — egyre több intrika­felhö gomolygott. Sokan és sokféleképpen beszéltek róla. Nem is kevesen így: „azt hallottam róla... nekem is úgy mesélték... stb." Máté „viselt dolgairól" suttogtak, ám jó ideig szemtől szembe elhallgatták előtte. Még né­mely párttagok is. Sőt, az ob­jektív, a valódi tények vizs­gálata helyett valamiféle „szubjektív szimpátia"-ala­pon is beszéltek róla. B Községben ^ j*™ össze a fejüket az emberek és jósolgattak: „Máténak ki­csavarják a nyakát". A kár­örvendők, meg a szocializ­mus ellenzői házuk lehúzott zsaluja mögött a kezüket dörzsölték: — Egymást „eszik" a kom­munisták : s . Nos, a jóslások nem váltak be, mert végül is tiszta vizet öntöttek a pohárba. Most tör­tént ez meg, a szőregi közsé­gi párt-alapszervezet rend­kívüli taggyűlésén, ahol a többi között megbeszélték Máté János elvtárs ügyét is. Jóval éjfél után, tegnapra virradóra, két órakor fejező­dött be a taggyűlés. Az alap­szervezet szinte valamennyi tagja elmondotta vélemé­nyét. Maga Papp Gábor elv­társ is szót kért és párttag­hoz illően, Máté elvtársért ielelősséget érezve jelentette ki: — Nekem is az a vélemé­nyem, hogy Máté elvtárs ér­demes arra, hogy a párt tag­ja maradjon. Mert erről is szó volt — eb­ben is dönteniók kellett. Sokan tanúsították a tag­gyűlésen, hogy Máté János elvtárs a marxizmus eszméit, a néphatalmat a legnehezebb napokban sem tagadta meg. Október végén is a kommu­nista pártról beszélt. Novem­ber negyedike után pedig egyik lelkes szervezője volt a község MSZMP-alapszer­vezetének. Ez a jellemző Máté elvtárs magatartására, bár ez nem menti öt azoktól a hibáktól (pl.: helytelen ki­jelentése néhány személyről, azonkívül hagyta magát be­lesodorni nem megfelelő tár­saságba az ellenforradalom idején), amelyeket elköve­tett. Ezek azonban nem érintik a párthűség, a szocia­lizmus ügye melletti kiállás alapjait, és ezt részletesen meg is vitatták. Maga Máté elvtárs is őszintén szólott hi­báiról. Akadt túlzó, csak a hibát, s nem az egész embert látó felszólalás is, amelyet a taggyűlés, nagyon helyesen, elvetett, a hamis vádakkal, intrikákkal, suttogásokkal együtt. Máté elvtárs megbecsült tagja a pártnak — így hatá­rozott róla a taggyűlés is. fl töriénfek néhány ta; nulsagat azonban le kell vonnunk. Nem szabad engednünk, hogy az intrika, az elvtelen suttogás felüsse a fejét. Ne tűrjük, hogy lábrakapjon a vádaskodás és kíméletlenül harcoljunk ellene mind a pártban, mind a párton kí­vül. A jószóndékú, pártszerű bírálatot azonban erősíte- kítását, ^ núnk kell, hogy az élet leg­különbözőbb pontjain lenyes­sük az emberi magatartás és tevékenység vadhajtásait. S az intrikáktól, vádaktól a párttagság védje meg első­sorban a kommunistákat és nem kommunistákat — a becsületes embereket. A szőregi eset nagyobb fe­lelősségre is inti a párttago­kat egymással szemben, s mert a párttagok között kü­lönösen nem tűrhető, hogy megengedjék elvtársuk körűi az intrika, a suttogás kiala­Ültetik a paprikapalántákat Rendbehozzák a Vendéglátó Vállalat héhánv üzemegységéi A jó idővel szaporodik a ki­rándulók, társas összejövete­lek, társas-vacsorák és bálák ! száma. Mindezek rendezésére levegő, tágas zárt és nyitott helyiségek szempontjából az egyik legalkalmasabb hely az újszegedi Vigadó. Már hétfő­től kezdve a szórakozni vágyó közönség szolgálatába lép és a naponkénti étkeztetés is megkezdődik. Az elhanyagolt állapotban volt 8-as számú italboltot (Tolbuchin sugárút és Londoni körút sarok), az Anna-kútnál és a Dugonics térnél lévő tej­ivót, a 7-es és 8-as számú cukrászdákat is rendbehoz­zák, átfestik, széppé vará­zsolják. Két nap múlva tanácskoznak a szegcdi pártaktivisták Két nap múlva, vasárnap reggel 8 órakor a Horváth Mihály utcai volt MSZT-székházban az MSZMP Szeged városi intéző bizottsága nagy pártaktíva-értekezletet tart Az aktívaértekezleten a városi intéző bizottság beszámolója Ismerteti az ellenforradalmi eseményektől eltelt idő mun­káját; az eredményeket, hiányosságokat, továbbá a párt helyzetét és a tennivalókat. Ismeretes, hogy az MSZMP országos pártértekezlete júniusban összeül, hogy az ország és népe javára tanács­kozzék. A szegedi nagy pártaktíva-értekezleten megvá­lasztják azokat a küldötteket, akik az országos pártérte­kezleten Szeged kommunistáit képviselik. A szegedi párt­aktíva részvevői ezekbe* a napokban összegyűjtik a párt­szervezetek tagságának észrevételeit, s azokat is ismerte­ik az értekezleten. A pártaktíva ülésén meghívóval lehet részt venni. A több mint kétévszázados múltra visszatekintő, s immár hagyományos Szeged környé­ki paprikatermesztés törté­netében minden évben látvá­nyos esemény a palánták kiültetése, vagy ahogy ezen a vidéken mondják: a „rako­dás". Szeged, Mihálytelek, Röszke, Gyálarét, Zákány­szék, Mórahalom, Domaszék határában, s a szegedi járás más községeiben a termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok és sok ezer termelő ülteti most az eddig palánta­ágyakban féltő gonddal ne­velt apró növényeket a sza­badföldbe. A palántálás társas munka, nemcsak a termelőszövetke­zetek tagjai végzik közösen, hanem az egyéni termelőknél is a család apraja-nagyja dol­gozik ilyenkor. Előbb utaló­gereblyével kijelölik a palán­ták helyét. Utána — rendsze­rint a gyerekek — a kijelöl* helyre kirakják a palántákat, majd az ültető az erre a célra készített kis kézifúróval lyu­kat mélyít a földbe, amibe vi­gyázva belehelyezi a palántát; A mostani borult, esős idő kedvező az ültetésre, mert egyrészt nem kell a tűző nap­tól félteni a gyenge palántá­kat, másrészt locsolni sem szükséges. Száraz időben laj­tokkal, kocsikra tett hordók­kal szokták a földre vinni a vizet, s minden palántafész­ket meglocsolnak. Ez évben több mint tízezer gazdálkodó és hatvankilenc termelőszövetkezet és állami gazdaság foglalkozik fűszer­paprika termesztéssel. A ta­valyinál legalább ezer hold­dal nagyobb területet ültet­nek be most a hírneves fű­szernövénnyel. Védjük meg a nevelői munka becsületét Egy iskolai fegyelmi tárgyalás tényei és tanulsága A egyik szegedi iskola tan- zatot javított ki az osztályzó- visszás helyzet, a tantestület erői között az utóbbi idők- naplóban. T. M.-né négyesre, kollektív szellemének meg­ben rendkívül elromlott a illetőleg ötösre. A vizsgálat hangulat. Különböző védas- folyamán felmerült annak a kodások, gyanúsítgatások gyanúja, hogy T. M.-né eze­hangzottak el, csoportosulá- ket a jegyeket anyagi jutta­sok alakultak ki. A tanerők tások ellenében javította ki. közötti villongás a tanulók Kihallgatott gyermekek val­előtt is folyt, a családlátoga- lomása szerint különböző szívességeket kért és várt el a szülőktől. Az egyik leány például elmondotta, hogy édesapja a Vágóhídon volt al­kalmazásban. Hetenkint többször 6 forintos kedvez­ményes húst vitt T. M.-né lakására. Később apját elhe tások folyamán pedig a szülők is tudomást szereztek róla. Szükségessé vált, hogy a művelődésügyi osztály meg­vizsgálja az iskola helyzetét, kiderítse, hogy mi az igaz a nevelők által egymásra szórt rágalmakból. A többna­pos vizsgálat súlyos dolgokat lyezték a Vágóhídról, a ked­kisiparosokat füleltek le Kisteleken A közelmúltban a megyei pénzügyi hatóságok és más ille­tékes állami pénzügyi szervek számos kisteleki magániparos jövedelemadó bevallását felül­vizsgálta. A vizsgálat nem várt „eredménnyel" járt. Több, mint húsa kisiparos esetében kiderült, hogy hosszabb-rövidebb idő óta üzletük forgalmának csak egy bizonyos hányadát vallják be. Ezzel a tevékenységükkel eddig nagyobb összegű állami jövedelemadó megfizetése alól bújtak ki. A lefülelt adócsalók között majdnem kivétel nélkül a legna­gyobb forgalmú üzletek, műhe­lyek tulajdonosai vannak. Köz­tük van például Turi József géplakatos, Égető Ernő műsze­rész, Juhász Gyula műszerész, Kapás István géplakatos, Koz­ma Sándor villanyszerelő és Csűri Márton villanyszerelő mester is. , Az államnak okozott kárt mindenek előtt meg kell téríte­niük, ugyanakkor vétségeiknek megfelelően még ezen felül is megbüntetik őket, tárt fel Az iskola egyik nevelője, T. M.-né körül alakult ki a legtöbb vihar. A vizsgálat megállapította, hogy T. M.­né az 1955—56-os tanévben az osztályozó konferencia megtartása után hat gyer­meknél különböző tárgyak­ból kijavította a szaktaná­rok által adott osztályzato­kat. Ilyen módon az osztály­zónaplóban, az anyakönyvi naplóban és az értesítőben szereplő osztályzatok nem egyeznek. Ebben a tanévben a VI. B. osztályban ismét sorozatos osztályzat' javítások történtek. Van olyan tanuló, akinél három egyes osztály­vezményes húst tovább szál­lítani nem tudta, emiatt a kisleányt a tanárnő a gyer­mekre; káros megkülönböz­tetésben részesítette, Orvosi rendelet­re a kislánynak — gerincfer­dúlése van. — á. középső pad­sorban kell ülnie. A hússzál­lítmányok elmaradása után a tanárnő a szélső padsorba ültette tanítványát. Mikor a kislány az orvosi javaslatra hivatkozott, a nevelő nem volt hajlandó elhatározását Teljes üzemben L szükséges konzekvenciákat. A város pedagógu­sainak tekintélye, az iskolákban folyő nevelő^ |fÍA>ia.te^^eíiíeazámóíáa9UAÁ<Í>Lutca.új{M-gdimátÁl | Sz©Q©d©n Hát ez mi? — tudjuk, ke­rekre nyitja most szemét az olvasó. Idáig tudott a köz­ponti megállóról a Széchenyi téren, ahonnan a villamosok indulnak a Nagy állomás, Rókus, Fodortelep, vagy Új­szeged felé. Itt fel is lépnek, le is ugrálnak az emberek. De, hogy létezzék egy olyan hely, ahol nincs föl-, csak le­szállás? Micsoda újítás ez megint?! A „Központi Leszálló" bi­zony teljes üzemmel műkö­dik cdütÖAtóiiín. ie.gq.ei óta. a Klauzál térem Ahogy hí­rül adtuk, újra szabályozták a közlekedés rendjét a Ká­rász utcában és környékén. A Kárász utcába eddig csak délután 5 és este 10 óra kö­zött volt tilos behajtani. Most a jármüvek részére tel­jes zárt terület ez, ahová csak „célfuvarral", mondjuk áruval lehet bemenni. A sarkokon elhelyezett ti­lalmi táblákról csak kevés „motorizáltember vett tudo­mást. Csütörtökön reggel ezért erre „békebeli" módon kez­dődött a forgalom. Egymás után karikáztak be hat óra és hét óra közt a kerékpáro­sok, akik megszokták, hogy ilyenkor még alszik a Bel­város s békésen végigsurran­nak a Kárász utca sima asz­faltjain. Igen ám, a Cseme­gebolt és Ajándékbolt között, néhány lépésre beljebb a sa­roktól, a rendőr ,,tnegáMjl" jelzett a kerékpárosoknak. Amikor leszálltak, szépen vissza­küldte őket, hogy nézzék meg a Csemege előtti táblát. Volt olyan kerékpáros, aki csak hüledezett, nem akart hinni két szemének, a. másik egykedvűen tudomásul vette s fordult jobbra, vagy balra. Igen megszaporodott a rendőrőrszem munkája fél nyolc és kilenc óra között. Percenként öt-hat kerékpá­rost kellett leszállítani a nye­regből, ezek jó része így gya­logosan tolta végig, gépét a Kárász utcán. Az utca egy­néhány lakója az emeleti ab­lakokból nézte ezt a hirtelen támadt újdivatú korzót. Volt néhány, hátul tejeskannával megrakott kerékpáron „uta­zó" falusi asszony, akinek fél nyolckor külön kis „KRESZ"-tanfolyamot kel­lett hirtelenében tartani. Míg ezeknek a rendőr barátságo­san magyarázott, szép szabá­lyos ívben két öreg szaktárs kanyarodott a Klauzál térről befelé. Mindkettő, látva a kis csoportot, a legszabályszerüb­ben „vágta ki az indexet", mutatta kézzel a befordulás irányát. Tgen cdódálkózlak, amikor a Meinl előtt mégis­csak leszállította őket a hiva­talos szó. = Így már más! vették tudomásul, s békültek is ki mindjárt az új helyzet­tel, s indultak tovább az út­testen — gyalog. A kerékpárosok egyre tar­tó áradatát nyolc óra után egy-két autó szakította meg. Egy, — valószínűleg házilag világoskékre remekelt — dzsippből két svájcisapkás fiatalember nézte le a gyalo­gosokat. Csak szelíden gu­rultak be az Állami Áruház felöl — annál inkább tekint­gettek, amikor meglátták a rendőr felemelt tenyerét. Ki­vételesen végigengedte őket az elvtárs, mert hátuk mö­gött ismét rakásra - torlódtak a „leszállók". A biciklitolo­gatók közé fél kilenc tájban már néhány motorkerékpárt taszigáló is vegyült, őket a kenyérbolt előtt állították le s bizony nem volt pardon — végig kellett mérniök az ut­ca hosszát .., a Így kezdte meg működését a „Központi Leszálló" tegnap reggel Szegeden, s igy volt üzemben kisebb-nagyobb megszakításokkal egész na­pon át. Reméljük azonban, nem lesz rá sokáig szükség, mert a gépjárművezetők, ko­csisok, kerékpárosok hamar megtanulják, hogy a város legforgalmasabb utcája csak a gyalogosoknak, legfeljebb a gyermekkocsi-féle jármű­veknek van fenntartva s ez­után majd a Kelemen, vagy a Bajcsy-Zsilinszky utcán közlekednek. romlása miatt felvetődik az iskola vezetőinek felelőssége is. Az Iskola igazgatója sem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biz­tosították volna a hibák el­maradását. Tűrte, hogy a pedagógusok elfogadjanak a szülőktől ajándékokat, sőt úgy látszik maga is elfogad­ta azokat. Ebben a helyzet­ben T. M.-né a saját hibáit felvethetetlennek látta, mert úgy vélte, ha őt bármilyen felelősségrevonás éri, az igazgató is, s a nevelőtestü­let többi tagjai is osztozná­nak a felelősségrevonásban; A helyzet így évről évre csak mérgesedett és ma már olyan, hogy szinte lehetet­lenné teszi a nevelőtestület tagjainak normális, kollektív munkáját. A vizsgálat azt bizonyítót* ta be, hogy T. M.-né felelőt* lensége és összeférhetetlen­sége miatt alkalmatlan ne­velői munka betöltésére, de azt is bebizonyította, hogy a tantestület vezetőjével kap­megmásítani. A kétségbe- csolatban is le kell vonni a esett kisleány az osztály előtt tett ilyen kijelentést: „egészen máskép tetszett ve­lem beszélni, mikor a húst hordtam.* Hasonló jelenetek mással is megestek, ami nyilvánva- munka komolysága, erkölcsi lóan az osztály fegyelmi hitelessége megköveteli, hogy rendjének meglazulásához véget vessenek ebben az is­vezetett. Az osiztiályzat-ja- kólában is, és ha bárhol má« vitások, s az ilyen jelenetek sutt előfordult volna, más-í a (nevelői tekintélyt tették hol is, a nevelők megajándéko­tönkre a gyermekek előtt, zásának. Senki sem kerülheti a nevelői munka komolysá- el a korrupció vádját, aki a gát veszélyeztették. gyermekek szüleitől ajándé­T M.-né a vizsgálat folya- kokat elfogad. Azok a peda­mán az osztályzatok kijaví- gógusok, akik evtizedeken at tását elismerte. Megfelelően indokolni azokat nem tudta. Kitűnt, hogy az osztályzat­javításokkal kapcsolatban az iskola igazgatója is elmu­lasztotta a kötelező rendsza­bályok pontos betartását. Rendkívül lazán folyt le az osztályozó- és anyakönyvi naplók egyeztetésének el­végzése is. Az ajándékok elfogadásával kapcsolatban a vizsgálat fo­lyamán az derült ki, hogy évek óta általánosan bevett szokás az iskolában a neve­lők megajándékozása. Mond­hatni, az iskolának nincs olyan nevelője, aki értékes adományokat ne fogadott volna el a szülőktől. Az ajándék-kollekciókban .12 személyes étkészletek, han­gulatlámpák. nylon fehérne­műk és kardigánok szerepel­tek. Ezeket az ajándékokat a szülők úgy vették meg, hogy gyűjtőíveket köröztek, kifejezetten azzal a céllal, hogy az iskolában tanító ne- A lott° 12. játékhetének velők megajándékozására sorsolását május 23-án, csú­gyűjtsenek. Az igazság ked- törtökön este fél kilenc óra­véért meg kell mondani, kor tartotta meg a MEDOSZ hogy T. M.-néről a vizsgá- színháztermében a sportfoga­lat folyamán nem sikerült dási és lottóigazgatóság. Erre megnyugtatóan bizonyítani a hétre mintegy kétmillió az ajándékozások és az osz- hétszázezer szelvényt küldtek tályzat-javítások közötti be a fogadók, s így egy-egy rendszeres összefüggést, nyerő osztályra körülbelül Mégis az osztályzatoknak a egymillió forint jut. szaktanárok tudta nélkül A szokásos technikai élőké, végrehajtott kijavítása sú- szúletek után a következő lyosan elítélendő dolog. nyerőszámokat sorsolták ki: A T; M.-né körül kialakult 20, 55, 64, 73, 75. becsületes munkával, és puritánsággal álltak helyt posztjukon, maguk is azt követelik, hogy vonják fele­lősségre azokat, akik meg­tűrik az ilyen helyzet ki­alakulását. Lottó nyerőszámok 20, 55, 64, 73, 75

Next

/
Thumbnails
Contents