Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

Nagy nemzeti ügyünk, barátságunkat feSszabadiféaikkai és szabadságunk oltalmazójával, a Szovjetunióval Lelkes dísz-ünnepség az Operaházban hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 12. évfordulója alkalmából ti Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaluiz!>an. A díszünnepség elnökségében helyet /oglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Káihir János, a magyar foc radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, Apró \ntal, Binku Béla, I ehir l.ajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán tryörgy, dr. Münnich Ferenc, Hónai Sándor, az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, a társadalmi é, tömegszervezete/t több vezetője, a termelő munka, a tudomány, művészet, az irodalom számos kiváló képviselőié. Az elnökségben foglalt helyei J. 1. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a felszabadulás ünnepe alkalmából ha- ónkba érkezett szovjet kulturális küldöttség vezetője: M. II. Mityin akadéntikus, az SZKl' Központi Bizottságának tagja, az Össz-szövetségi Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság elnöke. Az Operaház nézőterén olt voltak a politikai, a gazdasági, a kulturális élet vezető személyiségei, kiváló dolgozók, tudósok, írók, művészek, a néphadsereg képviselői, -lelen volt az ünnepségen a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. Részt veitek az ünnepségen a szovjet kulturális küldöttség tagjai, valamint a szovjet hadsereg képviselői. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki kanócának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Marosán György illammjniszter, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Marosán György elvtárs beszéde út felmérésére, eredményeinek rögzítésére, mint ezen az évfordulón. Az n feladat iK'Iewuek. Nincs Muikisepj, aki olyan hűséges volt, olyan hűséges lehelet! nemzeti Unjfvomáátl előttünk, hogy szétzúzzuk nvaiukhoz. mint mi, kommunisHZ ellenforradalom taktíkó túl,. S akik a íöído ztó, államoK^'mSL-t" Jünk. v««y hogy elégedette- d„ a i mfüldi U fáltottak k mfn «Ünket ^^ ki' TaVOlr?1 ">.os húsokkal, Jditottak ki min- c^i. hiha ac sveneeseü ..., . ._ . ... Tizenkettedszer ünnepeilük a felszabadulás napjai. De talán még sohasem éreztük át annyira a magyar szabadság születésnapjának nagy jelentőségét, mint ma, amikor mindössze' néhány hónap válasz! el a véres ellenforradalom fegyveres erőinek legyőzésétől. Tizenkét évvel ezelőtt ezen a napon verte ki a szovjet hadsereg Magyarország területéről a hitleri fasiszta hordák. utolsó maradványait. Mit adott ez a nap a dolgozó magyar népnek? Függetlenséget, szabadságot, lehetőséget a néphatalom megteremtésére. Népünk tudott élni ezzel a lehetőséggel. Megteremtettük u népi demokratikus államot, és i zzel arra az útra léptünk, .'unejyéit Dó/>a, Rákóczi, Petőfi és a dicsőséges Tanácsköztársaság harcolt. Április 4. meglesteiftője minden magvat- forradalomnak. őrök ünnepe a megbonthatatlan szovjet— magyar barátságnak. A fasiszta bandák kivert1sével megszűnt az 1919, auliustus l óta uralkodó fasiszta rendszer, lezárult a magyar történelem legszomorúbb és leggyalázatosabb fejezete. A 25 éves fasiszta korszak után csak ijszkők és rom maradt nz országban. Éhség és rtiomdr szakadt volna a népre, ha a felszabadító szovjet hadsereg nyomában nem jött-volna azonnal s szovjet nén sokoldalú segít-' sége, küzliik jelentós gabonus/állítmányok. A magyar nén soha nem feleitheti el. miköszönhet a Szovjetuniónak. Nem félejlhóli el történelmének sötét óvsz; zadalt. különösen nem a-i a véres gyalázató', ömelvet a Horthy; iasizmün zúdított rá. Mégis vannak olyanok — nem is kevesen . akik arra törekednek. hogy elhomé'-'orit sók a mggvar nép emV4;pzctében a szörnyű történelmi múltat. MegizénCö lutzuggágok.nl le'-les'-tMtek hogy e'fth-ifeL-séi" i-itörö"ék t> nén emlékevc'éb'4 a -zenyertéseit. .Tói tudiuk. hofvlí-v a nóo elfelejti a raitn esett gvnlú/ 'int, MveszP ha'-'-i fizeUémót. ptteniJT'ö kénpcc^-.yi- a haza pVcn"-'"T-ivel szemben. Soha' a felszabadulás óta nem volt akkora szükség a visszapillantásra, a megtett ját, amelynek egyik tényezőié az elkövetett hibák túl1hangsúlyozása, másik tényezője elért eredményeink semmibevevése, harmadik tényezője a nacionalizmus volt. Az ellenforradalmi erők az irányító imperialista ' kosaikkal egyíitt valóság.1 egv konspirált pert inuottttk a magyar népi de lokt'ácla "1 nősnek kiáltottak dent. amit szocialista rendszerünkben alkottunk ós égig dicsőítették a kizsákmányoló, kapitalista rendszert. Ma. a felszabadulás ünnepség in nyíltan és messzehungzó erővel ki kell jelentenünk. hpgy büszkék var.unk népi demokráciánk 12 évére, amely hibái ellenére is ezerszeresen többet adott a dolgozó magyar népnek, mint a Múltnak bármely évszázada. Történtek hibák, de a siló. szocialista "tat törő népi demokráciát gyalázták, s öltene fegyvert, fogtak. Dózsát, Kossuthot, Petőfit, Táncsicsét gyaláztuk akkor is. lta egész nap KossutU-nól&t é- a Szózatot énekelték. s lengették u piros-fehérzöld zászlót. Mindezeket nem azért mondjuk el, hogy dicsakedc-1 leniurradalomnak nevezzük ez ellenforradalmat, megsértjük azokat a fiatalokat, ekik jóhiszeműen tüntettek és fogtak fegyvert a rendszer ellen. Mi azt hisszük, hogy ezeknek a fiatalol inak sckkal jobb, ha szembenézinék a számukra keserű igazsággal, mintha abban a hitbon ringatják magukat, hegy valami dicséretre méltót cselekedtek. Mi féltjük a fiatalokat és megvédjük őket. Kijózanítjuk őket és mindent elkövetünk. hogy meghallják és meglássák az igazságot. A mostani fiataloknak, munkásoknak és egyetemistáknak csak egy fontos kötelessége van, tanulni, a munkában helytállni, amellyel megmutathatják, hogy valóban jó fiai a hazának és drága nekik az ország, a nép sorsa és boldogulása. Sokan felvetik a kérdési, mi n magyarázata, hogy az. ifjúság egyes rétegeiben befolyást Iadott elérni az eHenforindnloni. Ikinek egyszerű u magyarázata. A -yk ok közül az a legfontosabb, liogy a fiatalok nem emlékeznek a múltra, n fasiszta negyedszázad s/öenyűzégeiro és nem veilék észre, hogy a kommunistaellenes és szovjetellepes mzltás mögött az igazi eél a régi úri Magyarország \ isszaáliltása volt. Az októberi események idején az akkor megjelent hazai sajtó. s. tele volt bangöss/ebasonlítbatatlanul dulib, dcmokrnlikuriahh u legdemokratikusabb rendszernél is. támadóink között tus Pál, aki azt írja, szaba- gyar—szovjet kapcsolatok fejrendszev iesztésének alapvető kérdéséburzsoá ben, mind a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésében, olt Igno- Azonos módon értékelik és „, „Jtl, hogv Jó- egyetértenek a magyarorszáz.sef Attila híveit ís tanítványait gi ellenforradalmi események x etettük börtönbe. d)e hogyan jellegét illetően, valamint lehet József Attila híveinek ne- abban, hogy az ellenforradavezni az ellenforradalom híveit' lom veszélyeztette az európai \z ellenforradalom leverte a békét és a szocialista orszá.ló/sef Attila által megénekelt öl- gok biztonságát. Az elionforógú csillagot, elégette a vörös radalmi felkelés kibontakozázászlót, s az ellenforradalom le- sóért súlyos felelősség terheli döntötte József Attila szobrát is. az áruló Nagy Imrét és csoI téri Tibor október végén azt portját, írta, bogv amikor eldördültek az \ tárgyalások eredményeelső puskák, úgy érezte, mintha ként a Szovjetunió újabb ő búzta volna meg a ravaszt. közvetlen széleskörű gazdaDe írhatta volna nem egy eigi ^s egyéb segítséget íróvaj együtt, liogy úgy érez- nyújt Magyarországnak, hogy te. mintha ő verné le a vörös a ma.gyar nép a lehető légcsillagot, ő égetné el a vörös 8yorsui>t>an legyőzhesse .7. zászlókat, 0 döntené le József e HcnfoiTadalom következméAttila szobrát. József Attila szobrának ledöntése nem véletlen kilengés, hanem törvényszerű következmény. Szobra arra 'a nyomorra és üldöztetésekre emlékeztet, amellyel a kapitalisták halálba küldték. S ha már arról nyeit, és hazánk haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján, A Szovjetunió óriási segítsége újabb bizonyítéka népünk nagy barátja áldozatkészségénex. Élő cáfolata sem. Sok hiba és gyengeség állott fejlődésünk útjába, de a legsúlyosabb, legsajátosabb hibák sem tudták megakadályozni a szocialista fejlődést Magyarországon. Nem a hibák akasztották meg. s vetették vissza a magyar népi demok rácia előrehalad á s á r, hanem az, ellenforradalom. S itt fel kell vetni a kérdést, Ki az, akj rendszerünk, munkánk hibái ellen hurcolt? Iguz-e, hogy Nagy Imre csoportja vezette a hibák elleni liogy h nom/st őket? Egyeseket, olyan anyagi (éhesem volt. olyan egysége*, jólétbein, hírnévben tartotuiint akkor. De a fftlu éppen agy tunk, hogy az olvasó bizalmán állt nz. ellenforradalom máén sem kellett már kfizuiellé, mint ahogy a niupkúsosz- denie. S most mi a sorsa a tnly sem. 1 famar észreveUók, külföldre disszidált, -szabad bogv kiket dobolt felszínre « földre távozott" íróknak? forgósáét, és amikor láttiík, hogy A'/., hogy szabadon eladhat« legrosszabb népnyú/ók. n falu jék magukat, szabadon gyárán szó, kérdezzük meg, hány mindannak a gyalázatos ráíró osztotta a ml rendszc- galomnak, amiket az elleniünkben az elmúlt tizenkét forradalom a magyar—szovesztendöbon József Attila sor- -jet gazdasági viszonyra szórt , i;át? Ki nyemorgott közülük, nz az újabb segítség mutatja m'kor látták el úgy az írókat, meg az igazságot. A Szovjetköltőket, mint a mi rendsze- unió felszabadulásunk első rünkben? Nem az volt-e in- percétől kezdve csak támogaItébb a nagyobb baj, hogy túl- tást, csak közvetlen segítsésúgásán U elkényeztettük get nyújtott. Megvitatták a tárgyalásokon a varsói szerződésben való részvétel kérdéseit is. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezte azt a készségét, hogy leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy é« a a-áros l<-K«a/<lagnbl>jui. az lázhatják hazájukat és né- biztos védelmet nyújtson az rx'xkor.t csendőrül;, x/olgiibírát. püke* munkúslmtalom megteremti;- harcot? Néni iga/,! A hibák ellen nem harcolhat az, aki örül a hibáknak, akti a hibák boldoggá tesznek. Márpedig köz ismert az, hogy Nagt Imre közvetlen hívei boiutgan t-jt diadallal fogadták a pái'iés államvezetés minden hibás lépéséi, örömmel vájkálta'; a hibákban, lía harcolt valaki a hibák el lein, akkor harcoltak a párttagok, elégtelenül, késedelemmel és tétovázással, de harcoltak. S ez a harc már jóval október előtt kezdődött. s kezdte megérlelni gyümölcseit. Ezt félreérthe1 ellenül mutatták u Magyer Dolgozók Pártja Kö/pantf Vezetősége júliusi ülésének se, a szocializmus építése nem hiba volt, hunem et nem múló érdem, nagy történelmi tett: a magyar dolgozó nep tömegeinek hatalmas teljesítménvc a Magyar Dolgozók Pártja, a megvár kommunáik vezetéseve!. Meg vagyunk győződve, hogy az. utókor az, eddigi OliiKVer íörténetem legdivsőbi) korszakának fogja értékelni a népi itaialom úttíH'ó. legnehezebb éveit, 194atól 1948-ig, Arról is megvagyunk győződve, hogy a történelem a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, cselekedeteit és tetteit is' történelmünk 'Mimmel fogadott halárusa. nag.v tettei közt fogja emlegetni. Az. eredménytelenség, az eröá/.ak és az önkény 12 esz-, tendejének ócsárolják az ellenfovradalmárok és a nemzetközi Imperialista uszítók azt a 12 esztendőt, amelyben népi demokráciánk gvó • /elemre vitte a parasztság évszázados harcát a földért, a nagyüzemek és bankok államosításával megtörte a munkásság versz,ivói nuk gazdasági hatalmát és kisajátította a kisajátítókat, Európa egyik legreakciósabb közigazgatása helyén népi demokratikus közigazgatást szervezett, a hautlmut vértelen forradalommal a munkásosztály kezébe urlUi. Mujiosán tjyorsx eh'társ czI úti részletesen isiaettatie az elmúlt tizenkét év alatt eléri nagy/orii erexliuényeinkel, uuijil így folytatta: - V11. mugxkouiigLiitisták l'ál IMII elmaudlialiiik. lun's szé• \ niikezaivaláak l)óz, n, kassalli, l'e'űfi. I lUiesics emléke elüti. Seiiuuivol em ápolhattak VOIUH jnbbfin í/ellemi bng\ uii kakál, mint .'iz/al. hogy fíildrefunninnl és álluinosílússal. a kulturális farra'lalümmal. a munkáslmlaloni meglorenilén s el s/oeinlisle '•"liílmunkónkkpl új. minden eddiginél haladóbb korszakát teremtettük meg a mng\"»r törtétal. Az ellenforradalom akkor lámgdta meg a pártot, s rz. állsintot, amikor az már a hibák kijavításának útjára lépatt, a fejlődés legheiyeűeb'o irányát kezdte megszabni. Az e'múit év októberében •z ellenforradalom a népi demokratikus rendszert akarta megdönteni Tisztelt Elvtársak! Vannak, akik azt mond jak, hogy az, ellenforradalom a hibák miatt tőrt ki. Et lávsriés! Az ellenforradalom a 12 év szocialista is forradalmi vívmányai ellen irányult.. Az ellenforradalom célja nem a ríemok nrt'zoi us f dj 'e sz 1 é.se, bajain annak megsemmisítése. nem a törvény megsértésének megakadályozása, hanem állandósításé, nem a gazdaságpolitika hibáinak kijavítú-si, hanem sz' lalista jellegének megszüntetés > volt. Más dclog az. hogy a hibák megzavarták a tömegeket, gyengítettek erűinket, segítettél; az ellenforradalmat. 195ff. ok tőbe r 28-án n néni demokratikus rendszer megdöntésére indult meg a roham. Az. elmúlt hón apákban sokain russzallották. hogy ezt ilyen kereken megmondjuk. Szemünkre vetették, hogy ha lioilln sin tiszlek. urixz.lokraláL ííí|ni|)olc léjét'!, újból a s/lapadí'ii, niaglxös'öalék Bt n nemzeti agylégit, és „foirudnlmal" és iinm kéri cl. belüli'' \z elleníurrudidoin readkb ill sólyiis aiixugi i- eikiíliiH kúrokul'*pkogou liu/únkmik. J'.zérl llllgxoil fonlos. bngx snkolduló0(i és nagyon batúrozollan vonjuk le a tanulságokat. \ tuMucliiliiii inunkús-paras/.t kurmóiiyna!' november ó-e után minden ereiéi , - ellenforradalom fegyveres erűinek szél v erésére kellett fordítania. De IWI inór rz elleaíorrailaloiii eszmei -zélzúz i-n ;i leifíoiilosnbb feladat I liléikül nines mizilusári fellenillile.. nines irazi niegszibirilubis. Jiilleln l. még nagv on keveset tijitunk lel az. elleaforrudalnm esoiikoveiből, de már nz eddig ismerteiéiI tények is hűségesen elegendők orra. liogx- meggyőzzenek mindönkii, mi i« történi. Most iimzv niugdübbenés van nz. országban- sokon ráébredlek, bogv amikor ..forradalomról" beszéllek, egv lórsaságlin 1 erűinél, Dnllessal. l'iancóval. < saog Kaj-sekkol. .« a nemzetközi reukseiéi miftdo.'i áramlatával. \ annak. akik felismeilék Ugyan állásfoglalásuk larlhatnllausági'd. neoi nevezik már feliérnek a fékeiét, forradalomnak az ellenforradalmai, de még kexeril, n színekel. igvekezuek larnit megmeiil 'Ili Vibásnak, tarllialallamiuk bi/onxiilt állisnontiukbi'il. \/l hiszik, liogx felemás álláspontjukat jobl megértik a töinegek. De i go/.ú nép nem feleiuás. hanem x il.-igos. liaiározoU Álláspontot • •it ineiz. S ilyen •• nk a marxis1a loiiimsUi. az e'Ieaforr,"dalomnak -enmiineinű engedményt nem • •'•'> álli'o pont lehel. szabad d icsőíthet:Jv pénzadó gazdáilüat és v.zck körött. József Attila hívei lennének ég tanítvánvrn lennének nz.ck az Aczál Tamásék, akik silány tollúkat és silány letkusmarotülvat az imperialista piacon árulja;;, mint a prostituáltak? Most, amikor külföldön újból k'nüjiMc az li-cdalmi Újságot, nyíltan lelepleződik, hogy az imperialisták meg voltak égedve az itthoni Irodalmi Újsággal. Teljesítette íeiadnlát az amerikai—angolszász kapitalisták és imptrirlialák trettkéban. Ezt folytatja most ott. ahol abbahagyta. Ne felejtsük, mii is írtak ezek nz írek. Pálóezy-Horváth tudatlannak és os icbúnak nevezte a munkásokból lett vezetéket. Háy Gyula mikö'cstolenne'c a párt- és munkásfunkclonáriusc'.cut, Novobáczky S mder gógnek éj pöfleszkcdésnek a lenini élcsapat elméletet. Ez kell iv/. imp n'i rstáknak. n kapilails'ák.ifi: ós a hazai csa.lósalkna A magyar-szovjet testvéri barátság a teljes egyenjogúságon és kölcsönös megbecsülésen alopszis Mialatt népünk u felszabadulás ünnepére készült, Moszkvában fontos, örvendetes események történtek. A magyar ícrradalmi munkásNem enredünv a proletárdiktatúra politikáiéból Í-.S aki paraszt kormóaty és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége tárgyalásokat folytdtott a Szovjetunió kormányával és a Szovjetunió Kommunista Pártja elnökségével. Ezeknek n tárgyalásoknak baráti légköre ós az a rendkívül meleg fogadtatás, amelycan a magyar kormánycs pártkü'döttséget részesítették, a nyilatkozatok aláírásának fényes külsőségei is megmutatták az. egész világnak. hogy n két te; tvéri nép, a Magyar Népköztársaság és fogunk még agy- 41 Szovjetunió viszonya a telproletárdiMatúrn egyenjogúságon, a kö-1„i. kárJiog.v is vitatkozna imperialisták szóvivői, akármennyit is kiabálnak arról. Iingy nálunk „megfojtják a szabad ffot", mi nom szer engedni politikájából, amelynek mint I.e- csönös megbecsülésen és a nin mondotta: „.Szükségszerű b- közvetlen testvéri bar',t<!:'gű.n mérve, köt előző feliélek; a ki- nlcpszdfc. Mint a nyllatiroznt zuiUmányolóknuk, mint osztály- megállapítja, a magyar és nnk erőszakos elnyomása", s a szovjet kcrmányküldöttség amely emellett a nép számára teljesen egyetért mind a maimpcriallsta államok agreszR7.ÍV köreinek műiden mesterkedésével szemben. Nem árt itt néhány szóval í itcrnl Nagy Imréék "semlegességi* jelszavának aljasságára. Ezzel n jelszóval Nagy Imréék hátbatámadték a varsói szerződést, amely ixr. i gysóges szocialista tábor ha-, ta mas védelmi szövetsége. — A moszkvai tárgyalások tovább szélesítik, szilárdítják, mélyítik n magyar— szovjet kapcsolatokat. Ez biztr.nsi,gémet tel tölthet el minden becsületes, dolgozó magyar embert. — Nem hallgathatjuk el, voltak hibák is a magyar— szovjet kapcsolatokban. Elsősorban ml követtük cl a hibákat teljesen felesleges, gépies rnfnoJósstl. Ezekkel a hibákkal határozottan szakítottunk, de azt is meg kell mondani, hogy az ellenieiTada'.cm nem ezekvcllen a hibák ellen harcolt, haa nom a szövetség, a barátság ellen. Vissza akart térni a Horthy-rendszerhez. A/t rkarta, hegy Magyarország iímét egy fizovjeteUenes blokk e'őretolt állása legyen. Ezt a szerepat szánták ez országnak, és ezt nevezték "hazafiságnak*. — Nagy cselekedet volt a Szovjetunió segítsége ez ?!1-nf orr,.'dalom leverésében. Ha 1919-ben lett volna mnd arra, hegy a fiatal vörös hadsereg magcegitse a msgtámadntt Magyar Tenáesköztáre"-' ságot, nem pusztultak volna el tízezrek 1919-ben 19?9-hrn és százezrek 194S—1941— 1945-ben.' Ha most nem segí1 ettek vo'nn :-i szovj 't csapaté.!: a véráldozat sokkal nap.vc'ob lett volna. A fehérterror s'ázezreket mészárolt volna le. Magyarország hoszszú polgárháborúba sodródott volna. Az ellenforradalom kormánya már felhívta r7. ENSZ-rsanatrkat. értsd: impsr la Métákat, hogy vonuljanak be Magyamrsjtrgra. — Az ImoeriE'istálc lárrr'rhptnrk. rmennyit akar-* r«'r. de ezt tndcirndrtil kell venniök, hogy a szocialista (Folytatás a 3. oldalon.) 1 I