Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-30 / 99. szám

A néphatalomhoz való hűségről tett tanúságot a vasárnapi nagygyűléseken a szegedi járás dolgozó parasztsága T/asárrutp délelőtt a szegedi járás őt községében — Kisteleken, Mórahalmán, Szőregen, Sándor/alván és Bordányban — az MSZMP által rendezett nagygyűléseken közel húszezren vetlek részt. A dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel hallgatták az előadók szavait és újabb tanúbizonyságát adták a néphatalomhoz való hűségüknek. A nagygyűléseken mindenütt ott voltak a távoli tanyavidékek dolgozó parasztjai is, kocsikkal, kerékpárokkal jöttek be. A földművelésügyi miniszter fontos bejelentései a kisteleki nagygyűlésen Kisteleken már jóval 10 óra előtt gyülekezni kezdtek a dolgozó parasztok a piactéren, a nagygyűlés színhelyén. Több ezer ember gyűlt öszsze, amikor Róró Géza, a helyi tanács elnöke megnyitotta a nagygyűlést. Utána Dögei Imre földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott beszédet. Először részletesen az ellenforradalmi eseményekről szólott. Hangoztatta, a dolgozó parasztság már Mindszenty József beszédéből is megállapíthatta; hogy az ellenforradalmárok a tőkés, nagybirtokos rendszert akarják visszaállítani. — A dolgozó parasztok túlnyomó többsége — mondotta — nyugodtan és higgadtan viselkedett és nem fogott fegyvert a népi demokrácia ellen. Nem sztrájkoltak egy napig sem, hanem becsülettel végezték munkájukat. Szólott arról, nem csinálunk abból titkot, hogy az ország a dolgozó embereké és Magyarországon proletárdiktatúra van és lesz. Ezután több fontos, a dolgozó embereket igen érdeklő kérdésekről beszélt. A terméskilátások az egész országban biztatóak. A vetések szépek, a dolgozó parasztok jól elvégezték a mezőgazdasági munkákat. Ha az időjárás normális lesz, akkor az egész országban jó, közepes termésre számíthatunk. Ezután szemléltető példákkal, tényekkel bizonyította, hogy mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában szükséges fejleszteni. Használjuk ki az adottságokat és termeljünk olyan árukat, amelyek a világpiacon is megfelelően értékesíthetők. Hangoztatta, hogy a párt és a kormány a mezőgazdasági árarányok helyes kialakítását is tervezi. Ez is a lehetőségek Jobb kihasználását segíti elő, anyagilag érdekeltté téve a dolgozó parasztokat. Nagyobb gondot kell fordítani a szarvasmarha tenyésztésre, mert ez a világpiacon sokkal előnyösebben értékesíthető, mint a hízott sertés. A kormányzat ezért a sertésárak csökkentését, a szarvasmarha árak növelését tervezi. A beszolgáltatásról terjesztett híresztelésekkel kapcsolatban határozottan ismertette a párt és kormány álláspontját. Szó sincs arról, hogy a kormány visszaállítja a beszolgáltatás rendszerét. A földadót — épp úgy, mint korábban <— természetben kell rendezni a dolgozó parasztoknak, de nincs szó a földadó emeléséről. A dolgozó parasztság ne adjon hitelt az ilyen híreszteléseknek. — A kötelező vetéstervet sem állítjuk vissza — mondotta. — A dolgozó parasztok a tsz-ekben és az egyéni földeken úgy gazdálkodnak, ahogyan akarnak. Megmondjuk azonban nyíltan az egyéni gazdáknak és a termelőszövetkezeteknek, hogy mire van szüksége az országnak, s mit tudunk külföldön értékesíteni. Ha nem azt termelik, ami szükséges, akkor a termeivény értékesítése gondot okozhat, s a dolgozó parasztok nyakán maradhat. Elsősorban olyan terményekre van szükség, amelyek a világpiacon is számottevőek, mert a piac Kisteleken és a világ bármely részében is piac, s azt veszik meg, ami jobb és olcsóbb. Szólott arról, hogy a kormány bővíti a termelési szerződések körét. A szabadpiaci felvásárlásoknál rámutatott a földművesszövetkezetek szerepére; Ezután hangoztatta a miniszter, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről — természetesen az önkéntesség alapján — a párt és a kormány nem mond le. A termelést fokozni, a termelési költségeket csökkenteni, egységes minőségi árut előállítani. szétszórt kis parcellákon nem lehet. Dögei Imre beszédét azzal fejezte be, hogy a párt és a kormány bízik a dolgozó parasztságban, bízik abban, hogy megtermelik mindazt, amire az országnak szüksége van. A dolgozó parasztság erre a bizalomra, — bizalommal válaszol. A nagy tapssal fogadott beszéd után az emelvényről lelépő minisztert körülfogták a kisteleki dolgozó emberek és több kérdésről elbeszélgettek vele. Az őszhajú Kiss István bácsi, egyéni gazda is ott állt a miniszter mellett. A gyűlésről ez volt a véleménye: „A paraszt emberek szeretik az őszinte beszédet és itt ebben volt részünk". ve kérte fel Németh Károly elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság titkárát beszédének megtartására. Németh elvtárs közel kétórás beszédének elején az októberi eseményeket taglalta és megállapította: — Hazugság az az állítás, hogy az októberi ellenforradalomban a munkások, a parasztok és az értelmiségiek keltek volna fel a szocializmus rendje ellen. Az ellenforradalom magvát az árulók, a törtetők, a börtönökből kiszabadult bűnözők alkották, akik. november 5-én a hitleri vandalizmusra emlékeztető »h06szú kések éjszakáját* akarták megrendezni. Megyei és szegedi példákkal mutatta be az ellenforradalom igazi arculatát, amely a legjobb hazafiak életére tört. Alaposan elemezte az értelmiség szerepét is e szomorú napok alatt, megállapítva, hogy egyesek (Háy, Aczél stb.) milyen dicstelen szerepet játszottak. — Hová vezetett volna ez az üt november 4-e nélkül? — tette fel a kérdést, s utalt arra, hogy ugrásra készen álltak a Horthy talpnyalók, a Habsburg követők és 14 000 külföldön felfegyverzett fasiszta. Ezzel szemben a parasztság megfontolt, józan magatartást tanúsított, a sztrájk helyett a munkát választotta, noha lettek volna sérelmei, de bízott az elkövetett hibák kijavításában. A parasztságot érdelrlő kérdésed? folyamán kijelentette, hogy a tsz-ek erőszakos fejlesztése és a beadás korszaka soha többé vissza nem tér. — Becsületes embernek ebben az országban félnie nem kell, de a törvény tisztelete mindenkire vonatkozik, — mondotta a hallgatóság tapsa közepette. — A parasztság szabadon termelhet ' és helyes árpolitikával igyekszünk életszínvonalát egyre magasabbra emelni. A párt bízik a tsz- és az egyéni dolgozó parasztságban és erre a bizalomra — bizalommal felel a parasztság. Ezután beszélt Németh elvtárs az ország gazdasági helyzetéről, a hazafiságról, majd párhuzamot vont a nyugati és a szocialista tábor nyújtotta segítség között, és kiemelte: a Szovjetunió és a népi demokráciák segítsége elég az elinduláshoz, de megerősödnünk csak saját termelésünk emelésével lehet. A külpolitikai kérdések elemzése során rámutatott arra, hogy a jugoszláv elvtársakkal vannak elvi nézeteltéréseink, ezekről vitatkozunk, de ezek nem befolyásolják a két állam közötti jóviszanyt, gazdasági megállapodásokat és a kereskedelmet. Számos más kérdés megvilágítása után végül arra hívta fel a figyelmet Németh elvtárs, hogy a közelgő május 1 alkalmával tegyünk hitet a proletár internacionalizmus, a dolgozó magyar nép egysége mellett. A sok tapssal és helyeslő közbeszólással tartott beszédet végül Palotás Péter elvtárs köszönte meg a nagyszámú hallgatók nevében. A gyűlés után több százan maradtak még együtt és vitatták a beszéd helyes és frappáns megállapításait. Bizalomra bizalommal felel a dolgozó parasztság Németh Károly elvtárs Szöregen Az amúgyis nagy forgalmat lebonyolító szőregi főutca vasárnap reggel még forgalmasabb volt: gépkocsikon) autóbuszokon, vontatókon, de még lovaskocsin és kerékpáron is érkeztek a szomszédos községek dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt Szőregre meghirdetett parasztgyülésére. Deszk, Üjszentiván, Tiszasziget, Kübekháza és természetesen Szőreg lakossága tekintett nagy érdeklődéssel az ország bel- és külpolitikai, gazdasági és kulturális kérdéseit sommázó beszéd elé. A sporttelepen megrendezett parasztgyülés hallgatósága már a reggeli órákban gyülekezett a szépen dekorált emelvény előtt, s alig múlt el néhány perccel tíz óra, amikor Palotás Péter tanácselnök Deszk, Üjszentiván, Tiszasziget és Szőreg magyar és délszláv dolgozóit köszöntA nagygyűlés előadója, Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei intéző bizottságának helyettes titkára bevezetőjében az ellenforradalom ténykedéseiről beszélt. Elmondotta, hogy kik. voltak az ellenforradalom zászlóvivői. Mind-mind olyan emberek — hangsúlyozta —, akiket a dolgozók réges-régen a nép és a haladás ellenségei között tartanak számon. Fehér elvtárs köszönetet mondott Bordány és környéke parasztságának azért az áldozatos munkáért, melyet éppen az ellenforradalom véres napjaiban végeztek a szántóföldeken. hogy népünknek az új esztendőben is legyen kenyere. A gyűlés részvevői nagy tetszéssel fogadták az előadó beszédének azt a részét, amelyben szocialista rendünk megszilárdulásáról, erős karhatalmunk, munkásőrségünk és az átszervezés alatt álló néphadsereg erejéről, szerepéről szólt. Beszélt Fehér elvtárs többek között Az őrgróf egykori cselédei között Komócsin Zoltán elvtárs beszéde bándorfalván Sándorfalván több napig cselédei, sokan a munkában készültek az MSZMP vasár- megroskadt öreg asszonyok, napi falusi nagygyűlésére. A férfiak közül is. Lelkesen, pártszervezet tagjai, a ter- zárt sorokban jöttek azok, melőszövetkezetek, a Vegyes- akik saját bőrükön érezték, ipari Ksz dolgozói napi munkájuk után több órát áldozmit jelentett a múlt, mit nyújtott a szegény ember tak arra, hogy külsőségeiben számára a nagybirtok, a zselis ünnepélyessé tegyék ezt a napot, az egész falut. Több lér élet. Éppen ezért volt valami jelképes abban, hogy száz nemzetiszínű és vórös Pallavichini őrgróf egyik zászlót készítettek. Jutott is volt kastélyának udvarán belőlük bőven vasárnap reg- gyűltek össze első ízben az gelre a falu utcáit övező vil- ellenforradalom leverése óta. lany- és távírópóznákra. Feliratokkal, vörös és nemzetiAzzal is, hogy a volt uradalmi kastély udvarán gyűltek színű drapériákkal, Lenin össze a felszabadulást köveelvtárs arcképével díszítették tő földosztás karóverői, az a középületeket és több házát. Még alig múlt 8 óra, máris gyülekeztek a község főterén, várták a gyűlés kezdetét és fogadták Algyő, Dóc, falu újgazdák, kinyilvánítottak nézetüket, hogy ebben a faluban, s ebben az országban a dolgozó nép hatalmát akarják, s nem a grófok, a papok és bankárok uralmát. A tágas udvaron mintegy Szatymaz községek küldötte- háTOm*zer ember ^ült őszit, dolgozó parasztjait. sze 10 órára. Az idősebbek és Tíz óra előtt több csoport- a gyermekek a fák árnyékában érkeztek a nagygyűlés ban, mások a tűző napon állszínhelyére. Jöttek Sándor- va másfél órán át hallgatták falva dolgozói, a volt uradal- a nagygyűlés előadóját, Komi kastély udvarába, hogy meghallgassák Komócsin mócsín Zoltán elvtársat. Többször szakították meg az Zoltán elvtárs, az MSZMP összeverődő, tapsra csattanó Központi Bizottsága tagjának munkás-kérges tenyerek a beszédét. Elsőnek a helyi nagy figyelemmel hallgatott pártszervezet tagjai, majd a beszédet, termelőszövetkezetek, a Ve- A Himnusz hangjaival ért gyesipari Ksz, a földműves- véget a lelkes nagygyűlés, szövetkezet, a gépállomás dolgozói jöttek hosszú sorokutána sokáig együtt maradtak a kastély udvarában a ban. Jöttek az egyénileg dol- jelenlévők. Többen körülfoggezó parasztok is, a volt földmunkások, kubikosok, Pallavichini őrgróf egykori ták a nagygyűlés szónokát, s hosszasan elbeszélgettek vele. Á kormányintézkedések növelték a termelési kedvet Bordányhan Fehér Lajos elvtárs beszélt Bordámy főterét vasárnap mintegy 1200 főnyi hallgatóság népesítette be. Sokak véleménye szerint réges-régen nem láttak, ebben a faluban ennyi embert együtt. Ez a népes gyülekezet puszta megjelenésével is kifejezésre juttatta: a bordányi és a környékbeli parasztság egyetért pártunk, kormányunk politikájával, magáénak vallja azt, bízik vezetőiben. Á szemtanú szavával . . . Benke Valéria elvtársnő beszéde Móraha lmon azokról a mérhetetlen anyagi károkról is, melyeket az ellenforradalom okozott népgazdaságunknak. Ezt a hatalmas veszteséget csak a Szovjetunió cs a baráti népi demokráciák önzetlen segítsége révén tudtuk, s tudjuk pótolni, '— mondotta. Ezután ismertette azokat a nagy jelentőségű kormányintézkedéseket, melyek mind-mind a dolgozó parasztság érdekében, a dolgozó parasztok termelési kedvének fokozásáért történtek. Példákat hozott fel arra, hogy egyes nyugati újságok máris világgá kürtölték: Magyarországon máris visszaállították a régi, rosszemlékű begyűjtési rendszert, ugyanakkor megemelték a parasztság adóját. Kérdezte Fehér elvtárs a hallgatóságtól: — Nos, elvtársak, maguk mondják meg, igaz-e ez? Igaz-e az, aminek szintén nagy port vert fel a nyugati propaganda, hogy hazánkban még a községekben is vésztörvényszekek működnek, melyek minden törvényességet nélkülözve, általában nyolc ítéletből hat halálos ítéletet, hoznak. Igaz-e ez? A nagysikerű gyűlés után a csoportokba verődött emberek beszélgetéséből érteni lehetett, valóban igaz: az ellenforradalom ereje mindig a hazugságokban és rágalomban volt, és ma is abban van. Ezt kell szüntelenül lelepleznünk. Ragyogó napsütéses időben, az ünnepi díszbe öltözött község ligetében került sor vasárnap délelőtt az MSZMP parasztgyűlésere. A község főútvonalain nemzetiszínű és vörös zászlók, transzparensek fogadták az érkező vendégeket — Ásotthalom, Zákányszék, Röszke és a környező települések dolgozó parasztjait. A gyűlés kezdetére mintegy ezer ember gyűlt össze az árnyékos ligetben, hogy meghallgassa Benke Valériának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Rádió elnökének ünnepi beszédét. Siklós János elvtársnak, az MSZMP járási intéző bizottsága tagjának megnyitója után Benke Valéria elvtársnő emlkedett szólásra. Beszéde elején részletesen elmondotta a rádió október 23—24-i ostromának tragikus történetét. Elmondotta, hogyan tárgyaltak a tüntető tömeggel, s hogyan kezdődött meg a fegyveres harc. A továbbiakban arról a kemény és elszánt harcról beszelt, melyet a magyar forradalmi erők vívtak az MSZMP vezetésével az ország rendjének; békéjének helyreállításáért. — Ma már ott tartunk 1— mondotta —, hogy egyes komolyabb és tárgyilagosabb nyugati lapok »a magyar csodáról« cikkeznek népköztársaságunk gyors talpraállásával kapcsolatban — éppúgy, mint 45-ben. S nem értik ezt a csodát. Pedig nincsen ebben semmi csodálatos. Talpraállásunkat egyrészt a Szovjetunió és a népi demokráeiák gyors, áldozatos segítségének köszönhetjük, valamint kormányunk, pártunk és népünk hősies erőfeszítéseinek. Benke elvtársnő ezután a múlt hibáiról beszélt, majd az októberi események ellenforradalmi jellegét elemezte. Beszélt a halállistákról, a népből jött vezetők tömeges leváltásáról, eltávolításáról, — beszélt arról, hogy például Mórahalmon nemcsak Pálinkó elvtársat, a v. b.-elnököt és Németh elvtársat, a v. b.-titkárt távolították el, de kizavarták az épületből még a gépírónőket is. — Vajon milyen „forradalom- az, — kérdezte —, amely a szocializmus hibáit fegyverrel akarta „kijavítani* és a közéletből, az államigazgatásból valósággal kiebrudalta a népből jött becsületes elvtársakat?! Végezetül a jövő feladatairól beszélt az előadó, valamint parasztságunk helytállásáról. — Mi bízunk abban, — mondotta —, hogy a begyűjtés eltörlése után parasztságunk sokkal jobban ellátja majd élelemmel a városi dolgozókat, mint eddig. S ehhez a nagy munkához kívánok én sok sikert és jó egészséget. Benke Valéria elvtársnő nagy tetszéssel fogadolt beszédét Siklós, elvtárs köszönte meg, majd a Ásotthalrni ÁG, az ottani Szabadságharcos Tsz, a mórahalmi Vörös Október Tsz és a zákányszéki dolgozók adták át ajándékaikat Benke elvtársnőnek, aki kijelentette, hogy az ajándékokat eljuttatja a rádió hős védőinek. Dolgozó parasztok! Termelőszövetkezeti tagok! állam! gazdaságok dolgozói! Biztosítsátok a nép kenyerét, tegyetek meg mindent a bő termésért! tAz MSZMP május 1-i jelszavaiból]