Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

KIEMELKEDŐ MENNYISÉGBEN GYÁRT ELSŐOSZTÁLYtJ ÁRUT Textilművek \ FEBRUÁR ELSEJÉTŐL számítva a Szegedi Textil­müvekben is a darabbér do­minál a bérrendszerben. Utó­lag már könnyű megállapí­vek, jóllehet normális körül­mények között hárommillió forint körül járt a negyed­évi nyereség összege. Az összehasonlítási alap ter­tani, hogy ez a bérrendezési mészetesen még nem adhat forma kedvezően éreztette hatását és egyes üzemré­szekben, mint például a ke­resztorsózéfoan, komoly ter­melésnövekedést eredménye­zett. Az átlagbérezés átmeneti időszakához kér»st mostaná­ban szinte megháromszoro­zódott a termelés, de a ko­rábbi szinthez viszonyítva is konstatálni lehet mintegy 10 százalékos felfelé ívelést. A Textilművekben a darab­bérben elszámolt munkakö­rök skáláját ki is bővítették, ilyenformán sikerült elérni­teljesen reális képet, mert ha nem lehet összehasonlí­tani a termelés múlt évi és közelmúltbeli körülményeit, annál kevésbé hasonlíthatjuk össze a régi negyedévek és az elmúlt negyedév gazdasá­gi eredményeit. Januárban és februárban még gondot okozott az áramhiány és igen sok esetben előfordult, hogy a termelés közvetett költségei e nehézségek miatt magasabbra szöktek, mint teljes ütemű normális ter­melőmunka esetén. Március volt az első teljes kapacitá­ök, hogy a textiliparon belül sú hónap. Az első negyedév országosan is elsők között üzemi, gazdasági eredmé­állnak az időbér és darabbér nyeit megterhelte a törvé­helyes arányának kialakítá­sában A MUNKÁSOK általában helyesléssel és megelégedés­sel fogadták ezt a bérügyi intézkedést, hiszen erköl­csös és igazságos. A vállalat béralapja 18,5 százalékkal növekedett a múltév utolsó normális negyedévéhez ké­pest, Ez az intézkedés elége­dettséget és megnyugvást eredményezett. A béralap növekedéssel azonban nem futott párhuzamosan a ter­melés növekedése és az ön­költség csökkentése. Ezekben az esetekben növekedésről beszélni nem is lehet, mert körülbelül most sikerült el­érniök a Textilművek mun­kásainak a korábbi terme­lési- és önköltségi szintet, — azaz hogy még nem is egé­szen. mert bár az önköltség tekintetében nincs semmi aggasztó jelenség, a terme­lési tervet csak 88 százalék­ra sikerült teljesíteniök az első negyedévben. Persze ez a szám nem egészen reális, mert a profilváltozás miatt munkaigényesebb fonalat gyártottak, s természetes, hogy tonnákban számítva ebből kevesebbet tudnak termelni. A BAJ ott kezdődik, hogy 1957 első negyedében csu­pán 700 ezer forint nyeresé­get tudott elérni a Textilmü­nyes béremelés és más szo­ciális intézkedések sorozata is. Mégis el kell azonban fo­gadni — ha nem összeha­sonlítás céljából is — egy olyan alapkövetelményt, amely a korábbi normális termelésre emlékeztet, mennyi­ségi és minőségi egyaránt, — nősen jövedelmezőség szem­pontjából. Az összehasonlí­tási alapot a bérügyi és egyéb intézkedések felborí­tották. De van egy követel­mény, amit úgy neveznek: alaprentabilitás — amit meg kell követelni minden üzem­től, a Textilművektől is. s amihez képest csak emelke­dést és emelkedést szabad elvárni. | Most az év első három hó-j napjában csak 3,9 százalék j volt a Textilművekben aj nyereség, holott a múlt év-j ben 14,2 százalék volt a ne-J gyedévi átlagos jövedelem.! Egyáltalán nem irreális az| a követelmény, hogy erre a • rentabilitási fokra emelked­jék ismét a Textilművek termelése. A TERMELÉS és a jöve­delmezőség fokozatos kibon-: takozása természetesen eb­ben az üzemben is megfi­gyelhető. Januárban és feb­ruárban a negyedévi jövede­lemnek alig egyharmada te­remtődött meg, ezzel szemben márciusban már az első két hó­nap együttes jövedelme fölé emelkedett a haszon. Ennek a titka az üzem gyártmá­nyainak fokozatos minőségi javulásában rejlik. Január­ban a termelésnek csak egy­harmada, februárban mint­egy fele, de márciusban már több mint 60 százaléka ké­pezett elsőosztályú minősé­get. Mindez a fokozatos mennyiségi növekedéssel együtt márciusban 600 ezer forint nyereséget hozott. Ilyen kiemelekedö minőségi eredmény még nem született a Textilművekben fennállá­sa óta, de nagy kár, hogy a minőségi tényező nem páro­sult kellőképpen a termelés és a termelékenység lehető maximális növelésével. Ezek után az üzem vezetői előtt világosan áll a feladat: a jelenlegi minőségi színvonal megőrzése mellett maximá­lis termelékenységre és ter­melés fokozásra van szük­ség. Nemcsak az üzemi jöve­szempontból delmezőség követeli ezt meg, de külö- hanem népgazdaságunk helyzete is, hiszen a több hónapos ipari pangás után újra fel kell tölteni a kiürült raktárakat, újra el kell lát­ni elegendő és jóminőségű fonállal a szövő üzemeket, mert különben az egész nép­gazdaság rentabilitása csak álom maradhat Határozott marxista elvi alapon dolgozva vissza kell állítani a pedagógusok tekintélyét As MSZMP pedagógus aktíva értekezlete Szegeden Pénteken délután öt órára megtelt Szegeden az MSZMP székházának előadóterme. A város kommunista pedagógu­sai gyűltek össze, hogy meg­vitassák azokat a kérdéseket, amelyek a nevelők munká­jában megoldásra várnak. Kedves Andrásné megnyi­tója után Gaál Géza, az új­szegedi tanítóképző gyakorló­iskolájának vezető tanítója tartott előadást. — Az ifjúság mai helyze­te a szülőket és a nevelőket egyaránt aggasztja — mon­dotta —, s rámutatott arra a veszélyre, amit az ifjúság ne­velésében a kettős nevelés okoz. Hozzájárul ehhez, hogy a nevelők magatartása is igen sokszor kettősséget mutat. Más az iskolában, más a magánéletben. A gyermek észreveszi ezt, s az ilyen ne­velő elveszti hitelét a gyer­mek előtt. Más magatartásbeli hibák, a „politikamentes nevelés" téves álláspontja, az a helyzet, hogy ml megtűr­tük az iskolában a rend­szer ellen folytatott politi­kai agitációt, odavezettek, hogy ifjúságunk helyzete vádló kérdőjelként áll előttünk. Elemezte az előadó a peda­gógiai hibákat. — Nem vettük eléggé fi­gyelembe a gyerekek élet­korával járó sajátosságokat — mondotta, majd beszólt a tankönyvek hibáiról. Tömör­kény István Sztrájktanyán című elbeszélésének elemzé­sével szemléltetően bizonyí­Izgatott, majd disszidálni akart A népi demokratikus ál- Az ellenforradalom idején lamrend ellen egyrendbeli Nagy György többször utaz­folytatólagosan elkövetett iz T3"1 «'•—>»»»­gatás, valamint egyrendbeh tiltott határátlépés bünttetté­ben mondotta ki bűnösnek a Megyei Bíróság Nagy György Sándor Szeged, Deák Ferenc utca 16. szám alatti lakost. Nagy György Sándor — volt 80 holdas szülők gyermeke — mint fémtechnikus a hódme­zővásárhelyi MOKÉP mun­LEVÉL cz MSZMP Tudományegyetemi Szervezete Intéző Bizottságának A Szegedi Néplap március 27-t, szerdai számában „Vigyáz­zunk a párt összetételére és tisztaságára" címmel cikket I özölt. Az írásban szerepelt Moll alezredes is, akit az egyetemen felvetlek a pártba, pedig, aki az ellenforradalom idején .,kalnnai tanácsadóként is ténykedett", — a Kováts és Perbíróék állal létre­hozott ellenforradalmi katonai tanácsban. A cikk Moll alezredesre vonatkozó részével kapcsolatban az MSZMP tudományegyetemi szervezetének intéző bizottsága levelet küldött szerkesztőségünkbe. Ebben azt kéri, közöljük, hogy milyen tényeit állnak rendelkezésre, amelyek bizonyítják, hogy Moll al­ezredes nem való a pártba. A kérdésre az MSZMP tudomány­egyetemi szervezete intéző bizottságának nyílt levélben válaszo­lunk. Azokat a tényeket mondjuk itt el, amelyeket maga Moll János mondott el 1957. február 8-án, s amelyet jegyzőkönyv is megörökített. Moll János jegyzőkönyvezett felszólalását nem tel­jes egészében adjuk közre, hanem csupán kivonatosan. Ez a kivo­natoló« nem meghamisítása a tényeknek. Moll János szereplésének lényegére vetít fényt. Moll János a következőket is mondotta február 8-án a tudo­mányegyetemi pártszervezet taggyűlésén: „Október végén engem is beválasztottak a katonai tanácsba. ÍAitam, hogy a fegyelem bomlásnak indult. Első nap az anyagot mentettük, másnap nz újonnan kiadott katonai betétlapok (novem­ber 2-án). és rádió jelek átvételére kellett Budapestre utazni. En' ónként jelentkeztem... Maléterrel való kapcsolatom- Fndrrlfy J Pes. Hangsúlyozta Bató elv­Loránd távbeszélőn beszélt Maléterrel, és velem jött Budapestre, t Budapesten elváltunk, én felvettem a rádiójeleket, barátaim tajé-% l.öztnttak az eseményekről és arról, hogy Király Béla az úr. Mikori M f f a • I * e se- __ I 4 lejöttem az épületből, találkoztam Endreffyvel és megkért, hogyt tlelySZMI O l( S(1 £>OI CLS fi n(iri\(lS, gatott Budapestre filmebe-j szerzési ügyben. Egy-egy út-; járói visszatérve becsmérlő; kijelentéseket tett a Magyar; Forradalmi Munkés-Paraszt; kormányról, rágalmazta aj szovjet hadsereget és az el-; lenforradalmárok ellen har-J coló kommunistákat. A gyei bíróság ezért a bűnökért; kéiév és hathónapi börtönre.? kísérjem el a parlamentbe. Elmentem vele, a parlament folyosó totta be, hogy a tananyag tárgyalásakor a pedagógus­tól függ, hogy a gyermek mit visz magával, milyen ta­nulsággal gazdagodik. A hozzászólások során Kedves András a pedagógu­sok közti pártépítés fontos­ságáról beszélt. Révész elv­társ felhívta a figyelmet ar­ra, hogy szükséges rendet teremteni a pedagógusok so­raiban, tisztán kell végre látni, hogy az ellenforrada­lom alatt kinek milyen volt a magatartása, ki kivel tart. Tari János elvtárs, a mű­velődési osztály vezetője az iskolai munka ellenőrzésé­nek formális voltát hibáz­tatta. Megállapította, hogy a kiküldött szakfelügyelők fel­készültsége számos esetben kifogásolható. Aláhúzta az előadó szavait a kettős neve­lés veszélyeiről. — A kapitalizmusben a nevelés harmonikus volt — mondotta —, mivel az otthon és az iskola ugyanazt a vi­lágnézetet sugározta. A mi társadalmunkban ez a har­mónia még nem alakult ki. A gyerekeket kettős, egy­másnak ellentmondó hatá­sok érik, amelyek a gyer­meklelket megzavarják, megakasztják harmonikus fejlődését. Növeli a bajt, hogy a pedagógusoknál is nagymértékű ez a kettős­ség. Pedagógusaink nagy részének marxista filozó­fiai műveltsége rendkívül csekély. Beszélt a fiatal pedagógusok helyzetéről is, akik az egye­temen a burzsoá állam által nevelt professzorok nagy ré­szétől öt éven át káros ide­ológiai hatást kapnak, s ez­után sok esetben ellenséges többségű tantestületbe ke­4rülnek. Néhány év múlva • megdöbbenve látjuk, hogy munkás- és parasztfiatalok [hova "fejlődnek* az ilyen ha­tások alatt. Kifejtette Tari [elvtárs azt is, hogy meg kell szűnnie az elvte­len szakimádatnak. Bató elvtárs, az Erdészeti [Technikum tanára szintén az ifjúság jobbratolódásának okairól beszélt. Élesen el­ítélte azt a hadjáratot, ami 1953 óta a párt, a szocialista építés ellen folyt, s ami a pártot rágalmazta. Az Ifjú­ságban ez a propaganda rendkívül sok kárt tett. 1953 előtt a szegedi fiatalság olyan lelkesen állt a párt ; mellett, olyan szívvel dolgo­zott, hogy csodákra volt ké­társ a KISZ-szervezetek fon­tosságát is. Szükségesnek tartja, hogy a KISZ-t a fiatal pedagó­gusok segítsék, vegyenek részt a szervezet munká­jában. Törköly Péter elvtárs a fiatal nevelőkkel szembeni ellenállásról és ennek káros hatásóról beszélt. Klatskó Mária elvtársnő kérte a ta­pasztaltabb pedagógusokat, hogy segítsék a fiatalokat. Elmondotta, hogy az ő tantestületükben a fiatalok és a gyakorlott, idősebb pedagógusok kö­zött milyen meleg, baráti együttműködés uralkodik. A felszólalások többsége pozitív, alkotó módon szólt a beszámoló által felvetett kérdésekhez. A szakszerve­zet részéről felszólalt Ökrös elvtárs, vYűamint Bárány elvtárs félreérthető általáno­sításokat tettek. Nem hin­nénk, hogy igazuk lenne ab­ban, hogy a pedagógus tár­sadalom általában nem bí­zik a pártban — amint azt ökrös elvtárs mondta, vagy hogy a pedagógusok nem áll­nak a szocializmus talaján, amint ezt Bárány elvtárs ki­jelentette. A lefolyt vita, a párttag pedagógusok határozott ki­állása a párt mellett, azt mutatja, hogy vannak peda­gógusok — nem is kevés számban —, akik bíznak a pártban, készek harcolni cél­kitűzéseiért. Akik félnek — amint Ökrös elvtárs jelle­mezte a pedagógusokat —, nyilván azért félnek, mert az ellenforradalom ideje alatt megmutatták, kihez tartoz­nak. Aki annak idején maga jelentette ki, hogy nem akar­ja többé a szocialista neve­lés ügyét szolgálni, azt segí­teni kell ahhoz, hogy a "lel­kiismerete számára kényes helyzettől* megszabaduljon. Bárány elvtárs aggodalom­mal jelentette ki, hogy a párt ismét engedményeket tesz a kétkulacsos értelmiségi ele­meknek. A vita erre a meg­állapításra is válaszolt. A párt az MDP értelmiségi po­litikájának hibáit többek kö­zött abban is kijavítja, hogy nem túri a nyilvánosság előtt "balcs*, szűkebb körben pe­dig leplezetlenül jobboldali politikai nyeglék "•kifutását*. Az aklívaírtekezlet a késő esti órákban Rudas Lászlóné elvtársnő összefoglalója uté.n Kedves Andrásné zárósza­vaival végződött. zővásárhelyi MOKÉP mun- kétév és hathonapi börtönre,? kísét/em el a parlamentbe. Elmentem vele, a parlament jolyoso-I j/ii.rMtflii/#i ni Irtst kástanácsában töltött be an- 5 évi egyes jogoktól való el-+ járt maradtam... Endrejfy bement, de nem találkozott Maiéter-1 Jfir III Ifi itt ÍJ )MUíl (tpl)ri 011011 nak idején „tisztséget", Hangulatos műsoros est Kübeií házán Hosszas hallgatás után új élet kezdődött a Kübekházi Művelődési Otthonban. A mű­velődési otthon újonnan ala­kított zenekara Dániel József karnagy vezetésével színes ze­nekari hangversenyen mutat­kozott be. Ocskó Marika si­kerrrel énekelt magyar nótá­kat és operett dalokat. A színjátszó csoport két egyfel­tiltásra és 500 forint vagyon-$ rrl. csak a titkárával. En elkobzásra Ítélte Nagy György Sándort. A védelem a bünte­tés eltörlését, az ügyész sú­lyosabb büntetés kiszabásáért fellebbezett. folyosón maradtam egész idő alatt.] várost. Egyl Az elviselhetetlen hanyag­ságok és gondatlanságok miatt a jövőben erélyes in­tézkedéseket foganatosít a járműtulajdonosok ellen a városi rendőrkapitányság. Ismftt lesz mogyorós csokoládé Hosszú idő utón ismét mo­gyorós csokoládét készítenek; a budapesti csokoládégyár-; ban. A 20 deka súlyú táblás} __ csokiból havonta több tíz-; vonásos vígjátékkal szórakoz- mázsát küldenek az üzletek-; tatta a megjelenteket. Az be. A Szerencsi Csokoládé-; egyes szerepekben Szabados gyár és a Csemege Édesipari; Jutka, Lengyel Oszkár, Bár­dos István, Kecskeméti Péter és Kollár Ferenc arattak sok sikert. Szellemesen konferált Kovács András. A színdara­.bokat és az előadást Kiss A. István rendezte. A műsor Budapestről nem tudtam hazajönni, mert lezárták hétig maradtam fenn". Ezt az egyhetes tevékenységét még köd takarja. Perbiró jogász-professzor, az ellenforradalmi nemzeti bizott­ság ismert elnöke a következőképp vélekedett Moll Jánosról saját szavai szerint: ..Perbiró azt mondta. \lo!l elvtársban megbízom". l- zutáa ezt mondotta Moll János: ..En azt, gondolám. inkább nő l Vendéglők, Cukrászdák és legyünk a katonai tanácsban, mint Shvoy őrnagy. Mert míg ott vol- 1 egyéb szórakozóhelyek előtt lünk, nem kerültek ki fegyverei a lakosság kezébe". • naponta tömegesen látni le­* 1 záratlan motorkerékpárokat, Ügy véljük, a fentiekhez nem kell különösebb kommen- • kerékpárokat és őrizetlenül tár. Néhány dolgot azonban megjegyzünk: A katonai ta-f hagyott lovaskocsikat. Az nács ellenforradalmi volt. ,S ez a katonai tanács az égadta • jiven hanyagságból, nemtörő. vet hl a váro6Í rendőrkapi­világon semmit nem tett azért, hogy védje a néphatalmat | dömségből számos kerékpár tányság. Tény az ls, hogy Szegeden is igen nagy mennyiségű fegyver • került a lakosság közé; boldog-boldogtalan hurcolta a ka-J tonai felszereléseket. Az ellenforradalmi jellegű nemzeti bizottság és vele) szoros kapcsolatot tartó, s a lényeget tekintve eüenforra-< és motorlopás történt, s több baleset az őrizetlenül hagyott lovaskocsikkal, illetve lovak­kal. A rendőrség a jövőben szigorúan eljár azokkal a jár­műtulajdonosokkal szemben, akik bárhol őrizetlenül, Illet­ve lezáratlanul hagyják jár­művüket. A rend és a fegye­lem biztosítása érdekében azonnal, helyszíni bírságolást Gyár megkezdte a tejcsoko- J datmi katonai tanács tagjai is felelősek a történtekért. Iádé gyártását is. — Italozás és sonkaevés köz­ben hasba szúrta Bene István nevű sógorát Fodor Géza sán­dorfalvi lakos. Bene a késszú­ntán 37 ifiúsáe reeeelia vidá- rás okozta sérülésbe belehalt a utan az tljusag reggelig viua Klinikán. Fodor Géza man ropta a táncot a hangú- ellen embc.röiés büntette miatt latos zenére. meginult az eljárás. Hadd jegyezzük még meg: Moll Jánosról helytelen túl­; zás lenne elmondani, hogy tudatos ellenforradalmár. A ka­; tonal tanácsban való részvétele mindaz, amit ő maga is­[ mertetett, — és azok a fel nem fedett tények, amelyeket [ nem közölt — adtak alapot arra, hogy a Szegedi Néplap [megállapítsa: Moll János pártba való felvétele nem meg­[ engedhető. EREDETI KÉZIRAT A Szovjet Tudományos Aka. verses formában írja le a XV. [ démia keletkutató intézetének század végi és a XVI. század ; archívumában eredeti kézira- elejei Vörös-tengeri és Indiai­tot találtak. A kézirat szerző­je Ibn-Medzsid-Ahtad, a Va­;seo de Gama expedíció hajós­tisztje. A Leningrádban talált kézirat a világ egyetlen ilyen példánya. Az eredeti lelet óceáni hajózási útvonalakat. Igen érdekes, hogy a hajós­tisztnek ezt az alkotását eddig az Arab-Keleten és a nyugati országokban egyáltalán nem ismerték. Éljen a Szovjetunió, a hű barát, a világbékéért, a szocializmusért küzdő népek legfőbb támasza! M® MSZMP május l-l jelszavaiból)

Next

/
Thumbnails
Contents