Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-17 / 64. szám

Magyarország a jövőben ls hozzá kíván járulni a vitás nemzetközi kérdések megoldásához Sík Endrének, a külügyminiszter első helyettesének nyilatkozata a magyar ENSZ-delegáció munkájáról KÉRDÉS: Mely időponttói fogva vett részt a magyar delegáció a XI. közgyűlés munkájában, s milyen okok késztették a delegációt a közgyűlés elhagyására? FELELET: A magyar delegácló az ENSZ XI. közgyűlésének munkájában kezdet tói fogva tevékenyen részt vett. Delegációnk vezetője, Horváth Imre külügyminiszter, felszólalt az éltalános politikai vitában és a delegáció több mél kérdésben is állást foglalt. Szándékunkban állt az összes fontosabb kérdések vitájában lélszólalni. Ezt a szándékunkat azonban nem valósíthattuk meg. Ismeretes, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael durva, támadó katonai akciót hajtottak végre Egyiptomban, ami az egész békeszerető világ felháborodását váltotta ki, és az imperialista nagyhatalmak közötti ellentétek kiéleződését idézte elő. Ebben a helyzetben az imperialista agresszorok régen bevált módszerhez folyamodtak. A tolvaj, hogy a gyanút magéról elterelje -fogd meg—et kiált. A nyugati Imperialista hatalmak, elükön az Egyesült Államokkal — abból a célból, hogy a figyelmet a világ békéjét fenyegető Imperialista, közel-keleti agresszióról eltereljék, és az imperialisták megingott egységfrontját helyreállítsák, napirendre tűzették és igyekeztek állandóan felszínen- tartani az úgynevezett -magyar kérdést*. A magyar kormány abból a vitathatatlan elvből indult és indul ki, hogy az, ami Magyarországon történik, beleértve az ellenforradalmi felkelésnek szovjet csapatok segítségével történt leverését, Magyarország belső ügye, amelybe sem más 51laninak, sem semmiféle nemzetközi szervezetnek beleszólása nincs. Ezért a magyar kormány, illetve a magyar delegáció több ízben erélyesen tiltakozott az úgynevezett ómagyar kérdés—nek napirendre tűzése, és a közgyűlésen való tárgyalása ellen, ós azt mint a Magyar Népköztársaság szuverenitásának megsértését a leghatározottabban visszautasította. Ennek ellenére az ENSZ közgyűlése — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok delegációjának ösztönzésére — sorozatosan olyan határozatokat hozott, amelyek nyílt beavatkozást jelentenek a magyar belügyekbe. Ugyanakkor egyes nyugati küldöttségek a közgyűlésen a diplomáciában teljesen szokatlan hangon — sértegették a magyar kormányt, és annak küldöttségét. Ilyen körülmények között a magyar küldöttség tiltakozásának kifejezéseképpen. 1950. december 11-én kénytelen volt a közgyűlésről kivonulni. KÉRDÉS: Nem volt-e lehetőség arra hogy a későbbiek íolyainán. az ülésszaknak újév után megkezdett második szakaszában a delegáció a közgyűlés munkájában újra részt vegyen? FELELET: A delegáció a karácsonyi szünet után azzul a szándékkal lórt vissza New Yorkba, hogy amennyiben a -magyur kérdés—nek az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes, a magyar kormányt és delegációt sértő tárgyalást fel nem újítják, az üléseken részt fog venni. Köztudomású azonban, hogy a közgyűlés mindjárt az első nupokbnn — ismét a közel-keleti agresszió kérdéseinek kiéleződésével kapggolatban — napirendre tűzte a -magyar kérdést*, s azt megint ugyanubban az alapokmány-ellenes, a Magyar Népköztársaság szuverenitását sértő szellemben és hangon tárgyalta, és öttagú bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy az a -magyar kérdés—ben vizs-1 üálatot folytasson Magyarországon és a szomszéd országokban, valamint a me- . nekültek között tanúvallomásokat és bizonyítékokat gyűjtsön, és mindezek alapján időről időre jelentéseket tegyen a közgyűlésnek. Minthogy a bizottság életrehívásu és ténykedése újabb, példátlanul durva beavatkozást jelentett a magyar bel1 ügyekbe, s ugyanakkor lehetőséget nyitott az imperialista hatalmaknak arra, hogy amikor a továbbiakban valamely kényes kérdés — mint például a szuezi, ciprusi. algíri kérdés — megvitatására kerül sor, az úgynevezett -magyar kérdést* az öttagú bizottság jelentései megtárgyalásának ürügye alatt újra előrángassák és a közvélemény figyelmét a Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista országok elleni rágalmazó kirohanásokkal a fontos és megoldásra váró nemzetközi problémákról eltereljék. Ilyen körülmények között a közgyűlés ülésein való részvételtől egyelőre továbbra is tartózkodni voltunk kénytelenek. Ugyanakkor a magyar kormány január 10én közzétett nyilakozatával legerélyesebb tiltakozását fejezte ki. Ezt a nyilatkozatot uz ENSZ főtitkára kérésünkre valamennyi tagállamnak megküldte. KÉRDÉS: Mi a delegáció véleménye: Beváltotta-e, illetve beváltja-e az úgynevezett öttagú bizottság a nyugati agresszív körök hozzáfűzött várakozását? FELELET: A reakciós imperialista köröknek a/, öttagú bizottság létrehozásával nyilvánvalóan kettős céljuk volt: Egyrészt, hogy az úgynevezett „magyar kérdést" a XI. közgyűlés további folyamán és annaki befejezése után állandóan napirenden tarthassák, másrészt, hogy a magyur népi demokrácia és a szocializmus ellenségeitől a magyarországi ellen forradalomról, és annak egyes epizódjairól öszszegyüjtölt hazug és rágalmazó tanúvallomásokat, a maguk szovjelunióellppes és általában szociulizmuscllenes propagandája számára felhasználják. Céljokat, mint láttuk, részben sikerült elérniük. A „magyar kérdés" egyelőre napirrnden maradt. A botnak azonban két vége vau. Az öttagú bizottság bumerángunk bi/onyult. nmely visszafelé is iit. Már u bizottság létrehozása körül nehézségek voltak. Sem India, sem Indonézia képviselője, akiket a bizottságba be akartak választani, ezt nem vállalta. A bizottság létrehozása után több ázsiai és afrikai ország képviselője, akik az ülésszak elején még az amerikaiakkal együtt ellenünk szavaztak, kijelentették előttülik, hogy az amerikaiak velünk szemben folytatott politikája számukra visszataszító, és a továbbiakban, nz ellenünk irányuló javaslatok feletti szavazásuk alkalmával, a szavazástól tartózkodtak, sőt egyes esetekben azok elfogadása ellen s/uvaztak. Mindjárt az első nyilvános kihallgatások lényegében kudarcba fulladlak. A kihallgatollak szemen szedett hazugságai annyira nyilvánvalóak voltak, hogv magukat a bizottság imperialista gazdáit is felháborították, mert azzal, hogy a bu/üdozást túliágba vitték, nem hogv elősegítették volna, (le megnehezítették az ellenünk folytatott propagandát. Ezenfelül bármennyit hazudtak és rágalmazlak is, a részükről elmondottak messze elmaradtak a közgyűlés november-decemberi ülésszakán rUuuigzott egyes képtelenségek mögött, amely ékben nein átallották pl- azt állilaui, hogy a Szovjetunió a magyar nép kiirtására törekszik. Ezeket a gyalázatos eszlclenségeket, az imperialista körük nagy csalódására 'már vallomásaik is megcáfolták, lübb nyugati delegátus bizalmas beszélgetősben még elöltünk is kifejezte azt a véleményét, hogv Kéthly és társai kompromittálták magukat, hogy ínég n velünk szemben ellenséges imperialista delegációk körében is nevetve beszélnek Kéthly Annáról, aki egyre azt hangoztatja, hogy ő az egyetlen törvényes képviselője annak a kormánynak, amely hónapok óta nem lcte/.ik, s amelynek " úgy volt tagja, hogy ott sem volt; Kővágóról, aki magát Budapest törvényes polgármesterének adja ki, holott senki őt meg nem választotta, és a városházára he sem tette a lábát, llogy a bizottság imperialista gazdái maguk is megriadtak, azt legjobban bizonyítja az n tény, bogy a nyilvános kiballgulásokat siettek leállítani, és u többi lantit már zái-l ajtók mögött hallgatták és ballgulják ki. A másik kudarc akkor érte őket, amikor, miután -Magyarországra is természetesen nem engedtük be éket, megpróbálkoztak a velünk szomszédos országokban folytatni aknamunkájukat. Nemcsak a csehszlovákok és románok; de a Jugoszlávok is kereken meglugudtúk a bizottság beengedését, az, osztrákok pedig esak azzul a feltétellel engedélyezték u bizottság beutazását, hogy magyar állampolgárokat nem hallgathatnak ki. KÉRDÉS: Hogyan kell értelmezni azt a határozatot, amelyet a közgyűiée a magyar delegáció mandátumának kérdőiében hozott? FELELET; A mandúlumvizsgóló bizottság az amerikai küldött kezdeményezésére azt ajánlotta a közgyűlésnek, hogy a magyar küldöttség mandátumára vonatkozóan halassza el a döntést. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a közgyűlés elfogadlu. Emuk a döntésnek — amint arra a Szovjetunió és a többi baráti ország képviselői a közgyűlésen felszóbihisoikbuu rámutatlak — semmi jiigi alapja njiirs. A uutgyar delegáció megbízásának törvényességéhez két' ség nem férhet. A magyar küldöttség megbízólevelét u Nép| köztársaság Elnöki Tanácsú ál, lítotln Ki, amely u mugyur al kotmány értelmében Magyarország nemzetközi kapcsolatai tekintetében az államfői jogukat gyakorolja, A közgyűlés e jogtalan és alaptalan döntése a magyar delegációval szemben az ENSZ történetében példátlan megkülönböztetést jelent. KÉRDÉS: A közgyűlés befejezése után milyen további tevékenységre nyílik lehetőség Magyarország számára az ENSZ ben, az ENSZ szakosított Intézményeiben és egyébb nemzetközi szervezetekben? j FELELET; A közgyűlést nem rekesztették be, csupán elnapol ták, s még a XII. közgyűlés előtt valószínűleg ismét össze fogják hívni. Mugyarország jövőben is hozzá kíván járulni althoz, hogy a vitás nemzetközi kérdésok az ENSZ alapokmányának szellemében nyerjenek megoldást. Ehhez képest aktívan ki akarju venni részét az ENSZ éi szakosított intézményei munkájúban. A közeljövőben részt fogunk venni az európai gazdasági bizottság, az ENSZ kábítószer bizottsága és a nemzetközi munkaügyi szervezel ülésein. Megfigyelővel képviseltetjük mnguuknt az, ázsiai és u távolkeleti bizottság bangkoki ülésén és így tovább. A KÜLTI&LUIKA NAFU EÍEMÉNT+EIÁEI Hleglialt Mosa Pijade, a jugoszláv munkásmozgalom nagy harcosa Belgrád (MTI) A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöksége cs a szövetségi végrehajtó tanács a következő hivatalos közleményt adta ki: A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöksége és a szövetségi tanács mély fájdalommal értesíti Jugoszlávia népeit, hogy Mosa Pijade elvtárs, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke pénteken délután 18 órakor, Londonból hazatérőben, ahol a jugoszláv parlamenti küldöttség élén látogatást tett, Párizsban váratlanul elhunyt. A szocialista Jugoszlávia népei Mosa Pijade elvtársban, az egyik legkiemelkedőbb vezetőt, edzett forradalmárt, a jugoszláv dolgozók jobb életének megteremtéséért küzdő fáradhatatlan harcost, aki a szocialista Jugoszlávia társadalmi, politikai és jog alapjainak megteremtőjét vesztették el. Mosa Pijade elvtárs földi maradványait repülőgépen hazahozzák és Belgrádban temetik cl. űrök dicsőség Mosa Pijade 1 elvtársnak! A Tanjug jelenti: A jugoszláv szövétségi vég; rehajtó tanács Mosa Pijade! nak, a szövetségi nemzetgyűlés elnökének halálu alkal' mából 1957, március 15—19ig általános nemzeti gyászt ; rendelt el. Az erről kiadott határozatot a szövetségi végrehajtó tanács nevében Joszip Brozj Tito köztársasági elnök irta 1 alá. Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságához A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságé nak Belgrád A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel értesül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja, Mosa Pijade elvtárs váratlanul bekövetkezett haláláról. Pártunk Központi Bizottsága és tagsága mély együttérzését fejezi ki a Jugoszláv Kommunisták Központi Bizottságának abból az alkalomból, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége e kiváló harcosát elvesztette Elvtársi üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Mosa Pijade elhunyta al- velet, Rónai Sándor, az Orkalmából Horváth Imre zággyülés elnöke u jugoszkülügyminiszter Jovo Kapi- láv szövelségi nemzetgyűlés cichez, a budapesti jugosz- elnökségéhez részvéttáviraláv nagykövethez részvétté- 1 tot intézett. 8 négyes találat a lottón, a nyeremény egyenkint 146 800 forint A sportfogadási és lottó igazgatóság jelentése a lottó második heti végleges nyereményösszegeiről : A második fogadási hétre 565 872 lottószelvény érkezett. A nyereményalap 2 millió 348 808 forint. Ebből — mivel telitalálat nincs — a 4 találatotokra 1 174 404 forint, a 3 és 2 találatosokra pedig külön-külön 587 202 forint juí tolt. Négy találatot B-an értek ; el, nyereményük egyenkint 146 800 Ft. A háromtalálutu sok száma 990, a nyeremény egyenkint 593,75 forint. Kéttalálatot 35 655 szelvényen értek el, amelyekre egyenkint 10 forintot fizetnek. A négytalálatos szelvények nyereményösszegét március 2itél, a három- ós kéttalálates szelvények nyereményösszegét pedig március 18-tól fizetik- Nyeremények az eisu kifizetési naptól számított 30 , napon beiül vehetek fel. fl SEflTO tanácsának camberrai ülésszaka Camberrában. Ausztrália fővárosában tartotta ez évi ülésszakát a SEATO miniszteri — a tagállamok külügyminisztereiből álló — tanácsa március ll-lől 13-ig. Előzőleg, március 8-án és U-ón a SEATO tagállamainak katonai tanácsadói ültek össze, készítették el jelentésüket a SEATO tanácsának ülésszakára. Mi is a SEATO? Fz az angol elnevezés kezdőbetűiből álló rövidítés, magyarul: Délkeletázsiai Védelmi Szerződést jelent. Nevével ellenlétben lámadójeliegű katonai szövetség, és feladnia, /ing// Dél-Ázsiában biztosítsa Anglia és Franciaország, íeg/őítrppen pedig az Egyesült Államok érdekeinek védelmét a délkelet ázsiai országok egyre erősebben jelentkező függetlenségi törekvéseivel szemben. Az 1054. szeptemberében alakult szövetségnek nyolc tagja van: Angliu. Franciaország, az. Egyesült Államok,. Ausztrália, Üj-Zeeland, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Thaiföld (Sziám). .4 /elsorolt országok közül valójában fiak bárom ország: Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigeteii fekszik Ázsiában. Ebből is kitűnik, hogy a szövetség elnevezésében a „védelmi" kifejezés mellett u „délkeletázsiai" megjelölés Sem jelel meg a való lényeknek. A SEATO alapokmánya nagyképűen inegfogabnazott kifejezésekkel arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy c szervezőt „legfőbb feladata gondoskodni Délkelet-Azsiu bókéjéről, biztonságáról és népei függetlenségéről". Erről beszéltek a SEA'IOlunáes pár nuppal ezelőtt végelért harmadik ülésszakának Szénokai is, Dulles amerikai külügyminiszterrel az élükön. Dulles most seni mulasztotta el az alkalmat, bogy a „nemzetközi kommunizmus veszélyéről" szónokoljon. Durván rágalmazta a Szovjetunió külpolitikáját, és igyekezett eltorzítva beállítani a Szovjetuniónak a Közép-Kelettel kapcsolatos állásfoglalását, továbbá helytelennek feltüntetni a szocialista tábor országainak azon javaslatait, amelyeknek célja a kereskedelem kiszélesítése és az elmaradt ázsiai országok megsegítése. Az értekezlet záróközleménye elítélte az ázsiai semleges országok — India, Indonézia, Hunnu — magatartását is, mivel ezek az országok nem hajlandók belépni a SEÁTO-ba, majd „terveket. hagyott jóvá, amelyeknek célja, hogy fenntartsák a szeiz.ődés tagjainak védelmi (értsd: támadó) kupacitását, s fgy szembe tudjanak szállni a fegyveres agresszióval"; A záróközlemény szerint a SEATO-tanács megszavazta a szervezet egyévi fenntartására szolgáló 787 ezer dolláros költségvetési keretet is, és Hangokban, Thaiföld fővároséban működő SEA'TO-titkáiíág élére főtitkárt nevez ki. A SEATO tanácsának harmadik ülésszaka — állapítja meg az indiai sajtó — bebizonyította, lwgy válság uralkodik a SEATO tagállamok között. Ez természetes is: a három nyugati imperialista hatalom ázsiai stalusquó-jának védelmét kell ellátniok — • saját rovásukra. Kormányválság Indonéziában Március 14-én Szasztroamidzsodzso indonéz miniszterelnök benyújtotta lemondását Sultarno köztársasági elnöknek, aki ugyun elfogadta o lemondást, de megkérte a távozni készülő miniszterelnököt, hogy az áj kormány megulukulásúig továbbru is lúaaa el feludatát. Szasztroamidzsodzso kormányának lemondása esuk betetőzése. aunuk a válságnak, umelv uz elmúlt év decemberének végén kezdődött meg Indonéziában. Ekkor kinllollo ki Simbolon ezredes, Szumalra-sziget katonui parancsnoka a dzsukartai központi kormánytól való függetlenségét. Március 3-án Kelet-Indonézia Sulawcsi tartományában, amely Celebesz, Molukka és a KisSzundu-szigolekcl egyenfli, SutnuiU alezredes vezetésével katonai junta alakult. Március ö-én Szumulra-sziget déli részén Harlion alezredes vezetésével, a sziget Falembang nevű fövárusábun alakult kiilöu kormányzóság, amely ugyancsak megtagadta a központi kormányzat elismerését. Március 12-én pedig Bornco-szigeléu is kitört a lázadás: Hasszán üasszri ezredes vezetésével, akik önkormányzatot követelt Sukarno elnöktől. Indonézia mintegy 3000 szigetből álló. egyinilliókilenrs/ázezer négyzetkilométer kiterjedésű ország. Ilutazn évszázadokig Hollandia gyavnialu volt, s r.lck lílói-ben jutott teljes függetlenséghez. Ekkor alakult meg az egész, indonéz szigetvilágot átfogó Indonéz Unió. J.akóinuk száma jelenleg 80 millió. Indonézia rendkívül gazdag — különösen Horneo-szigele — köolajbon. továbbá ónban, szónben, bauxitban. Hatalmas kakaó-, ás kouesukültelvénye} jelenleg is tőkés tulajdonban v annak 'természete* teliül, hogy Hollandia — és néhány év óla az Egyesült Államok inimleiiL elkövel, hogy Indonéziát gazdaságilag hatalmiba kerítse. A= a tény, lwgy Indonézia semleges állam, és mert nem Ingja a SEATO-nah, még inkább arra ösztönzi Hollandiát és as Egyesült Államokat, hogy „jobb belátásra" bírja az indonéz kornuinut. Nagy volt az amerikaiak felhördülése, amikor Sukarno indonéz, elnök nyilvánosságra liozlu programját, melyszerint az Indonéziai Kommunista l'árt képviselőit is meghívja egy újra alakítandó kormányba, miután a pórt a legutóbbi választásuk során 0 millió szavazatot liapot, és az ország harmadik legnagyobb politikai pártja lelt. Az amerikai és a holland kormány most mindent elkövet, bogy az új indonéz kormányban rio legyenek kommunista miniszlerek. Ezért nyújt segítséget gyes lázadóknak arra, hogy megtagadják a központi kormány iránti engedelmességet, és bogy az országot általános zűrzavarba taszítsák. Sukarno elnök és n kormáuyhü pártok tekintélye és ereje azonban igen számottevő és fgy valószínű, bogy az új kormánynak sikerült olyan helyzetet teremteni, amely megerősíti Indonézia függetlenségéi és áll'Úzzu az amerikai—holland Iervek realizálásának minden lehelőségéi,