Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •«tt*"!«.S, 7ÍS4 ' m v. <!; II. évfolyam, 62. Mám Ara: 90 fillér Péntek, 1957. március 15. Petőfi életében és halálában a nép és a nemzetközi haladás szószólója volt és marad Díszünnepség az márolus 15. ünnepe alkalmából 1848. március 15. emlékére csütörtökön este díszünnepség roll ns Állatni Operahátban. A díszünnepséget a magyar furrádalmi munkás-paraszt kormány, a Magyar Szocialista Munkáspáli Központi Bizottsága, a Magyar Szabad Szahszerveietelt Országos Szövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nük Országos Tanácsa, a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége, a Magyar Egyetemistáit és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége, az Egységei Parasztijjúság Országos Szövetsége és a Magyar Szabadságharcos Szövetség rendezte. Á díszünnepség elnökségében foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munliásparaszt kormány elnöke, az MSZMP központi Ditottságdnalt elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP intéző bizottságának tagjai, Horváth tmte külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossá István pénzügyminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, «* MSZSll' Központi Bizottságának több tagja, a társadalmi és tömeg/tervezetek több vezetője, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos kiválósága, a Kossuth-díj kitüntetettjei, kötöttükt dr. Marton Géza, dr. Gilletnot László akadémiai levelező-tagok, Medgyessi Ferenc kiváló mávész, Gertler Viktor filmrendező, Tiszay Magda, az Operaház tagja, Mándi Andor gépészmérnök, Dubnicthy Mihály olvasztár, Kereszténi íztvtltt kovács, új Kossuth-díjasok. A Himnusz hangjai után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsúnak elnöke nyitotta meg az ünnepséget. DOBI ISTVÁN megnyitó beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Azért gyűltünk itt ma öszsze, hogy évfordulóján megemlékezzünk az 1848—49-éS forradalomról és szabadságharcról, hogy megemlékezzünk 1848 forradalmi örökségének, a szabadságeszme, a népek közötti barátság szellemének több mint egy évszázados történelemformáló szerepéről és azokról a történelmi fordulópontokról, amelyek a társadalmi átalakulás útján e forradalmi örökség megvalósulását és kiteljesedését jelzik, Ünnepségünkön meleg szerelettel köszöntöm a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, Ö Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bizottsága megjelent tagjait (nagy taps), a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hazaíias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az ifjúsági Bzervezetek képviselőit, az irodalom és a művészet képviselőit, Kossuth-díjas kiváló dolgozóinkat, a termelés élenjáró munkásait, minden kedves vendégünket. Ünnepségünket megnyitom és felkérem Kállai Gyula elvtársat, művelődésügyi minisztert, tartsa meg ünnepi beszédét. Megalakult Szegeden is a munkásőrség Városunk dolgozói tegnap örömmel és megelégedéssel látták, hogy a munkás-paraszt kormány rendeletének megfelelően megalakult a munkásőrség első zászlóalja. A zászlóalj első százada hek egyenruhában, géppisztollyal felszerelten fegyelmezett sorokban, mutatkozott be Szeged lakosságának, A munkásőrség tagjai régi, kipróbált munkásmozgalmi harcosok, a legjobb elvtársak, akik önként vállalták, hogy fegyverrel a kezükben ls védelmezik a munkásosztály hatalmát, a szocializmus ügyét. A tisztességes embereket biztonságérzéssel tölti cl annak tudata, hogy ezentúl még nyugodtabban élhetnek. dolgozhatnak, tanulhatnak, szórakozhatnak — a munkásőrség éberen őrködik a rend és biztonság felett. A szétvert ellenforradalom lovagjai és azok cimborái, a MUK-osok és egyéb rendbontók jóllehet egészen más véleménnyel vannak a kék egyenruhás munkásőröltről. Bizonyosan rossz szemmel néznek rájuk, meri sejtik: cs a munkásokbői álló zászlóalj keményen odavág az uszítóknak, a rémhlrterJesztöknek, a provokátoroknak. A munkásőrség tagjai nem is akarják kiérdemelni a reakciósok rokonszenvét. Sőt! Szolgálatukat dgy akarják ellátni, hogy a nép alattomos ellenségei féljenek tőlük. A munkásőrségben lévő elvtársak mindenekfölött munkások, dolgozó parasztok és a velük együtt haladó értelmiségiek bizalmát és Szeretetét akarják megnyerni. Meg Is nyerik minden bizonnyal. Ez a lelkes kis hadsereg, a dolgozóknak, hasZhos állampolgároknak, az Igaz hazafiaknak, a szocializmus híveinek a hadserege, Ezután Kállai Gyula ttiővelődésügyi miniszter, aZ MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP intéző bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. KÁLLAI GYULA BESZÉDE — Százkilencedszer ünnepli a magyar nép március 15-e forradalmi emlékét. ünnepeljük a magyar nép forradalmi lendületét, vezetőiknek, e Iáhglelkü férfiaknak a bátor ságát, amellyel új alapokra akarták fektetni a nemzet életét. Velünk együtt ünnepli ezt a napot a szocialista l)ékelálmr, az egész haladó emberiség. KülOnüsen velünk Van e iiapon a baráti Szovjetunió, amely másodízben mentette meg e nap forradalmi emlékét a fasizmus szennyétől. Közel egy évszázadon át azonban a hivatalos Magyarország, amikor 1848-ra emlékezett, nem a nép forradalmi lendületét és elszántságát, a vezetőinek bátorságát és a néphez való hűségét ünnepelte, A tőkés és földesúri Magyarország, ha szavukban húdolt is negyvennyolc emléke előtt, lényegében meggyalázta negyvennyolc minden forradalmi demokratikus tettél, s vezetőinek tiszteletreméltó emlékét. Március 19. ünnepe — ahtigy Rablts mondta a felszabadulás előtti Magyarország hivatalos ünnepségeiről — vak ühitep, amelvre „csak a vak megszokás, a süket hivatal hozta koszorúit", Ma iizenkeltedfezer ünnepeljük ezt a napot hivatalosan la történelmi szerepének, s forradalmi jetentőségének ttiegfele= löoh, Ma az ország vezető és kormányzó tényezőjévé emelkedett nép bátran ós szabadon mondhatja kl 1B48 forradalmi gondolatait, igazi eélkltőzéselt, vonhatja le s alkalmazhatja az 1848—49 es forradalom és szabadságharc élő tanulságait korunkra, s egyesítheti a több mint száz esztendővel ezelőtti korszak forradalmi demokratikus törekvéseit korunk haladó szoeialista törekvéseivel és célkilőzéselvel. Az a körülmény azonban, hogy még esak alig egy évtizede Idézhetjük szabadon méretni) iaazi forradalmi szellemét, természetesen nem n/l jelenti. llOgV 1848 forradalmi eszmét közei száz évig a csipkerózsika álmát aludták és csak 1945-ben ébredtek ój életre hamvaikból. EB természetesen nem (gv vaiii A magyar nép nagyszerű erőfeszítései, sajnos. 1848—49ben a külső és belső reakció egyesített Csapásai következtében elbuktok, E keserű lényből azonban nem az hüvelkezlk, mintha VilágOBhál 1848—40 forradalmi és szabadságharcos eszméi is kapitulállak vagy éppen sírhaszólllak volna. Éppen ellenkezőleg. A magyar nép, amelynek égető nemzed és demokratikus követeléseit fejezték ki, soha sem nyugodott bele h vereségbe, hanem szentül őrizte szivében a nagy forradalmi örökségei. Az elmált század fejlődé(Folytatás a 5. oldaton.) Ez évi Kossuthdíjasok Az új szovjet nagykövet Budapeslen Bonyodalmak a Műszerész KTSZ-ben # l 94 lakás épül a Petőfi • laktanyában A lottó : nyerőszámai: i 1* 49. 64. 67. 71 MÁRCIUS TÜZE Százkiiene éne, hogy az esőbén, a márciusi hüVöS, borzongató szélekben fáid Pestét egy gyors, lángoló tavaszi vihar forrósította fel, A pesti forradalmi ifjúság ment az uteára élén Petőfivel, aki „egyformán útdít minden mágnást", s akiben a társadalmi forradalom és nemzeti függetlenség tüze egyformán lobogott, de ,,eleve elátkoeta a hazug, naeionatista Rákosi Jenőkef'i Petőfivel, aki nem alkudon, nem alkuszik, s aki a forradalomé Volt. Gyermekkorunk 6ta Végigkísér bennünket ennek a nagyszerű napnak Ünneplése. De milyen ünnepek voltak ezek1 Évről évre papok, virilisek. kormány főtanácsosok és földbirtokosok emlékeztek meg e napon Petőfiről. Lapok — helyiek és országosak — nagy vezércikkeket írtak. Siónokottak, írtak téld olyanok, akikről ezt mondjrt Ady Endre: „szeretnem azokat lenyakuztatni, akiknek már a nagMfljdlk ugyanekkor ötlovas batáron jártak, s ez még kegyetlenség sé Votnd ..," Az árulás évszázados hagyományai jöt öröklődtek ezekben a családokban. Tizenkilencben a Tanácsköztársaságot árulták el a mi gyermekkorunknak márciusi szánokai, vezércikkezői. S elárulták ezekben ts jubiláló, álszent beszédekben 1848-at, s magát Petőfit ts. A negyvennyolcas szabadságharc és Petőfi élete, a március 154 megemlékezésekben sajátos hamisítvánnyá torzult. Habsburgstldó, irredenta, egyrészt meddő, másrészt létckmérgeeő mákoityozásná. Petőfiből nem maradt meg csak a „Talpra magyar!" és a ..Kárpátoktól le az Aldunáíg". A jobbágyfelszabadításért harcoló, a Táncslcsot kiszabadító. a francia forradalom vagy eszméiért telkeiülő, n „xix. század költől."-ben egy tíj rendet megálmodó és a feudális elnyomást féktelenül gyűlölő Petőfiből semmi sem maradt. Ez volt a márciusi ünnepek hazafisága Horthy fehémvas budapesti komédiája óta. Nem is lehetett más. Horthy szolgai némaságot akart Magyarországon, eoben hűségesen segítették tőkések, mágnások, tőkés-földbirtokos főpapok. Ugyan ki vállalkozott ezek Közül arra, hogy forradalomra tanítsa a népet? Senkii Senki sem akarta a forradalmi Petőfi szavára megkapni a néptől a nyakravalótl A Horthy-rezsim meghamisította, saját képére és hasonlatosságára sekélyes, náci onaliste megmozdulássá silányította márciust, Pedig március a világ forradalmainak egyik legdiCSőbb féjezeie. Marx és Engels a márciusi forradalom után bennünk látták „Kelet-Európa franciáit". Március az egész Európán végigsöpört .48-ös nagy forradalmi hullám csúcsa, amikor az évszázadokon át idegen elnyomóktól és saját kissakmányolóltól elnyomott nép egyszerre 02 emberi és nemzeti szabadságküzdelmek élvonalába lépett. Minderről nem Volt sző hosszá évtizedeken át a márciusi ünnepségeken s az utóbbi évtizedben is keveset és nem elég meggyőzőn beszéttünk róla. Ez az oka annak, hogy az úri és papi reakció most megint március idusával érvel, mi kor ifjúságunkban tudatosan kelté akarj* választania társadalmi forradalom és nemaeit függetlenség ügyét. „Mit számít milyen lesz Magyarország, csak független legyen" — mételyez es a propaganda, Ismerjük ezt a jelszót, ha más megfogalmazásokban is, Magyarország Rákóczi alatt ls a fejlődés élén haladt. Nem volt szövetségese — a feudális királyok nem szoktak forradalmárokkal szövetkezni — elbukott. Hazánk 48-ban az európai forradalom élén állóit Nem volt szövetségese; a nemzetközi reakció nemcsak a forradalmat buktatta el, hanem a függetlenséget isi 1919-ben ugyanez vott a tragédiánk. A reakció mindig a függetlenségről papolva buktatta meg a forradalom eróit, s erre készült 195b oktOberóben t*. Nézzünk korul a világban. Gyarmati, félgyarmati, függőségi viszonyban élő országok harcolják ki függetlenségüket, s a függetlenséggel mindig együttjár, hogy a társadalmi fejlődés útjára tépnek. Ennek a világméretű függetlenségi harcnak bázisa az erő. amely e harcokat lehető ve teszi az elnyomott népek számára, mely győzelemhez scgi'i őket: a Szovjetunió ereje, Et az erő s a forradalmi párt, — ti kommunisták — akadályozta meg nálunk is as úri-papi reakció támadásának győzelmét. A stamienc évvel ezelőtti márciusban társadalmi forradalom ér, nemzeti függetlenség lángjai egyetlen Idnoesávába egyesülve égtek a tömegek szívében. Rá kell ébredni mindenkinek, hogy ez a két tuz ma is esak együtt éghet, mert ez a tűz csak igy tiíz, csak (gy az élet és nem a pusztulás tüze. Kit a tüzet a dicsőséges Tanácsköztársaság óta a kommunisták hordták szivükben és ápolták árulás. híUzegés. vad terror és csalárd propaganda ellenük indított rohamaiban ls.