Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

Díszünnepség az operaházban március IS. ünnepe alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) ták a munkásosztály vezető örököse a munkásosztály ahogyan azt Petőfi követelte, szerepet, szocialista forradaL ennek forradalmi pártja lett; Ez a forradalom hívta zász2. 1848 most már társadal- lajaa'á 1849 dta 32 ekó ránek egy* legjellemzőbb vo- „^j^ * nevezték maaa Ö^lodőmcgizmo- gukat, de megtagadták a - — & sodó osztállyá szerveződő mun. prolekrdiktatúrat. ellen- mi « P^ikai fejlődésének «jgy vívott dicső kásosztály vált a táraadalm, ha- lorradalom e tragikomikus nem csak egyik fő kiinduló- bareot az anta^t IrnSri^MH kdás vezető osztályévá. Saját eljátszásához az elő- P?"tja volt. hanem a mun- hődítók t]lenna p társadalmi felszabadulásáért és retoiTosz tagokat elsősorban kasosztály veretesével a tár- n ,naép ^i': azokból az ügynevezett kom- sadal™ ^ pohttkai megújA Magyar Tanácsköztársaság bukása után a magyar tasaert küzdve 48 forradnlnu Í1L , , . hódásáért folvó harc eaész « örökségének is fő letéteményese ^fákból toborozta, akik J^™ ^^ ^ves^s orténo]em ««[* legsötétebb lett. S a forradalmi munkásosz- a Rf'^t elX^theteüen résre az . k<>vetkezet.t A talv mpfrtanulta. hoirv Míiírv-nrtály megtanulta, hogy Magyar* országon a dolgozó nép hatalmáért, az ország nemzeti fiigfel magukat, a valóságban új történelmi feladatok meg- is áll az amit viszont már hosszú idő óta valósításának feltétele is. következett. A 25 éves Jókai 1873-ban a bukott forgetlcnségéért és szabadságáért Part- ós Szovjetunió-ellenes A kommunista párt meg- radalmi helyzetről monfojyó harcnak egyik fő kiinduló- frakciókat képeztek a pár- alakulásától kezdve, tehát dott: "Huszonöt év! Egy ponij'a: 1848. tgy vált 1848 ton belül. Rajtuk kívül az csaknem negyven esztendeje század negyed résre! Kimonf orradni ml demokratikus lobogó- ellenforradalom főleg a ma- őrzi a márciusi hagyományé- dani is sok, hát még átélni! ja a tőkés földbirtokos uralom gyar értelmiség szervezetei- kat, s küzd e forradalmi örök- Hát még úgy átélni, ahogy megdöntéséért folyó küzdelem be"' 32 írószövetségben, az ség megvalósításáért. A Kom- mi átéltük! Annyi országos forradalmi zászlajává. újságírószövetségben, a Kos- munistákMagyarországi Párt- csapás, rémület, iszonyat, . suth-iklubban és a Petőfi- ja 1919-ben a Lenin verette küzdelem, hiú remény, kétA hazankban nem rég lezaj- körben igyekézett a lábát Bolsevik Párt után elsőnek ségbeesés, elfásulás, új rálőtt ellenforradalmi felkelés 1848 megvetni. A pártonkívüli el- vitte diadalra a szocialista ébredés, újra lefekvés, vesz tiszta zászlaját újból sárral mocs- Icnzók szellemi vezetői és fő forradalom vörös zászlaját, kolta be. A magyar reakció: a segítőtársa & elsősorban A magyar munkás_ tőkés és a nagybirtokos osztály egyes ívok< «ság£rák, fiatal ság, szövetségben a szegényévtizedeken át a magyar pol- értelmiségiek: egyetemi hall- parasztsággal, az orosz proteség, megpróbáltatás után!* És a hasonló iszonyattal és kétségbeeséssel teli Horthykorszakban megint elsősorban a magyar kommunisták • ' , gatók voltak Ezek az elemek letariátus példáján lelkesed- a magyar ao.mnu.us^ gán demokratikus forradalom galOK vollaK- £'zeK 32 v„ iPrA7ta mirárnl a/oknak voltak azok, akik melyen a •• = Mhác nórtvaz^tőo alt«ni tá. ve. Arázta magáról azoKnatc ^ ^ szoritva 25 éven át> és nemzeti szabadságharc eszméi* a hjbás, Pártvezetés elleni tá- & • úri tatároknak,< j4r_ t t . nek meghamisításával, a törté* madasukat gyors utemoen Ki- » már 1848_49_ben legjobb fiaik életét és vérét .. .. . Cin ocilntfp,- G7 ocftvco nnrt Q ' ... Ál ^ 1 „„„i^itAl- „ r-, mr Í-.-H nelmi tények elferdítésével, s a szélesítettékaz egész párt, a forradalom vezetőinek, Kossuth, fépi demokrácia, a szociaPetőfi és Táncsics alakjának hzmus és a Szovjetunió el- ^ ^ = ^ ^^ ^ megrágnhnnzásával igyekezett 'en. s bemocskolták a népi deTm'ében e^Vultek^'a de is szembefordultak a dolgozó néppel, s a Habsburg-elnyomók, s a saját érdekeik vé- hetetlen hitét. áldozva élesztették a magyar népben a felszabadulás tör1848-49 valóban viíá^aszóTó" demokrácia minden vívmátörténelmi müvét szalonképessé ny tenni, s a maga áruló és népeinyomó politikája szolgálatába Közülük számosan a szocializmus hívének adták ki maállítani. Ez hosszú évtizedeken íto'kat, s ugyanakkor az elmokratikus forradalom és nemzeti függetlenség üuyét. Az 1919-es munkáshatalom — állapítják meg a március 15-i tézisek — hajtotta végre A Kommunisták Magyarországi Pártja a második világháború alatt is mindvégig álhatatosan hirdette, szervezte, s építette, 1848 szellemében a nemzeti ellenállás Kiadta a legszélesebb tömegekeresztül sikerült is nekik. Az lenforradalmi erőkkel vagy először a gyárak, a bányák, széles, antifasiszta, demokraelmúlt év őszén, 11 évvel az or- nyílt szövetségre lépve, vagy a bankok kisajátítását és a tikus frontját, szág függetlenségének kivívása az ellenforradalom nyomása- nagybirtok kisajátítását is. ró u dolgozó nép felszabadulása nak engedve, letértek a mun- A Magyar Tanácsköztársaság ket mozgósító stratégiai jelszót.: után a magyar reakció az 1945 kásosztály, a dolgozó nép ál- talált elsőnek megoldást a független, szabad, demokratikus -48-as években elvesztett osz- láspontjárói, elárulták a for- nemzetiségi kérdésre, az Magyarországot! Az antifasiszta tály uralma visszaállítása érdeké- radalom ügyét, s az ellenfar- egyenlőség és az önrendel- harc e hívó szavára a felsznbaben újabb kísérletet tett e for- radalmi érdekek szolgálaté- kezés alapján. Ez a rend biz- dító nemzeti harc élenjáró osztaradnlmi örökség meghamisításé- ba szegődtek. Sajnálatos do- tosította először a „kunyhók ga, a magyar munkásosztály ra, és felhasználására. Hogy log, hogy a Losonczyak és Háy lakóinak" is az állampolgári köré tömörültek a dolgozó pakönnyebben célt érhessenek, köl- Gyulák pártellenes és állam csön vették 1848—49 hőseinek ellenes agitációjuk sorén ,»a sának anyagi feltételeit, neveit, harci jelszavait, jelme- demokratizmus* jelszavával, zeit, hogy ebben a hngyomány* s a 48-as jelszavakkal rútul tói megszentelt álruhában, s visszaélve, sok jószándékú, ezen a kölcsönzött nyelven játsz- becsületes, néphez és nemzetszák el a magyar történelem új hez hú embert is megtéveszjogokat, s e jogok gyakorié- rasztság tömegei, s a baladó értelmiség legjobb képviselői. A kommunista párt a nemzeti felszabadító harc élén . , . ... , , , . .. , , , . ._. A kommunista párt ezt nem kai tanulságait foglalta öszje cnclét. Az ellenforradalmat tettek^ különösen az értelmi- utolsósorban a„a,1érte c)> hogy sze, amikor a fasiszta háború elkereszteltek nemzet, forrada- seg és az ifjúság korében. A 1848_49 forrada]mi örökségét kellős közepén £ lomnak a burzsoá nacionahz- 48-as jelszavak és kosztu- tcljps mértéVJ)en vállalta! s az „nyen viharban, must es a szovjetellcncsséget mök ellenére elárulták 1848 ls„-ilm;n,.anÁ t. lv nemzeti kommunizmusnak. A forradalmi örökségét is, be1848—49 forradalmi örökségét kellős közepén azt mondta: már nem új körülményeknek és követel- arról van szó, hogy milyen ményeknek megfelelően a nem- négy fal közül lépünk ki és munkásosztály érdekvédel- csapták a jószándékú embe- Wnbadító harc átfogó térünk vissza, hanem bizomét hangzotatták, de tagad- rek nem kis részét. — Március 15 igazi örökösei a haladó os tályok forradalmi képviselői Nem most először vetődik amelyről a 48-as átalakulás lel a magyar társadalmi és forradalmi demokratái: a viots/.tályharcokban a kérdés: lágszabadság énekese: Petőfi iVí^^mu^ás^.tAlv^nwlír a forradalmi március szellekik március 15 igazi örökö- — ' —"— -1 sei? programjává szélesítette. Olyan nyos lényeges dolgokban meg kiemelkedő politikai és közéleti kell értenünk egymást, mert tényezők, mint. Szekfű Gyula és különben egyenként különBajcsy-Zsilinszky Endre, akik válva még könnyebb az elkorábban élesen szembenálltak a pusztulás, mintha sokan, nakommunista mozgalommal, most gyon sokan megértik egymás nem utolsósorban az uralkodó szavát*, osztály által megtagadott 48-as . forradalmi örökség vállalásáért Partunk kezdemenyezesere és a vörös republikánus Tán- ^ vállalták az egységfrontot mében alakítottuk meg 1942 csics^álmodoztak, testet öl- mag4val a kommunista párttal tavaszán^ a Magyar Nemzeü Ezeknek a hazafiaknak Függetlenségi Front első Szerintünk az igazi örökö- 4(yt,tek' • •"tópiáto vilagá- | P _ __ sok azok, akik március 15 va- 001 a történelem napirend- Margit köpiti katonai vésztör- szervezeti formáját: a tortelódi szellemében cseleksre- Jere kerültek. Ez azt jelen- vénysz.ék előtt való találkozása nelmi emlékbizottságot, ámenek akik Kossuthnak Pető- tette> hogy vo!t mar gazdáía. a kommunista mozgalom itthoni lyet csak a belügyminiszteri finek Táncsicsnak nemcsak tortén(>lmi örököse 1848 for- vezetőjével, Schőnherz Zoltán- önkény fosztott meg attól, a nevét hanem a szellemét radalrni hagyatékának is. S a „al, közvetlen megpecsételése hogy nevében is büszkén viis idézik akik 1848—49 pél- gondra lépő ipari munkás- Volt annak a már csaknem két selje a 48-as jelzőt. 1942. dóját útmutatásait és törté- sáSbari a falu szegényei is éve tartó együttműködésnek, március 15-én. a II. világhánelmí tanulságait a változott meStalálták az addig hiányzó amely az illegális kommunista ború legvéresebb tobzódása történelmi viszonyok között szövetségest, a verető erőt a párt/s a magyar értelmiség leg- idején, a budapesti Petőfitovábbfejlesztik akik a régi na8yhirtokos uralom elleni jobbjai — írók. újságírók, poli- szobornál lezajlott antifaforradalmi hagyományt a fej- harcukban. Az ipari munkás- tikusok, színészek és képzőművé- siszta tömegtüntetés részvelődés új hagyományaival sag első P°!iti,kaí fellépésétől g7.ek között kialakult A párt vői Kossuthra. Petőfire és kezdve újra felharsant 1848 ezekben az években szüntelenül Táncsicsra emlékezve márcsatakiiáltása: le a Habsburg arra hívta fel a figyelmet, hogy cius igazi szellemében cseleuralommal! Le a nagybirtokzelme meghozta népünk számára is a várva vart felszabadulást Eljött végre az az idő, amikor Magyarország hosszú évszázadok gyarmati függősége után visszanyerte nemzeti függetlenségét és szabadságát. Eljött végre az az idő, amikor a munkásság a sötét gyárra szegezhette az ember ötágú vörös csillagát. Bámil is mondjon a hazai és külföldi reakció, merjük nyíltan kimondani: a dolgozó magyar nép örökre szívébe zárta a Szovjetunió nagy felszabadító tettét, és sohasem felejti el, hogy nemcsak felszabadított bennünket, hanem tizenkét éven át mint igazi barát és szövetséges, hűségesen őrt állt nemzeti függetlenségünk és szabadságunk védelmében. Ezt tette most is, amikor az ellenforradalom sötét erői a legsúlyosabban fenyegették népi államhatalmunkat. szocialista építőmunkánk eredményeit, "hazánk függetlenségét. A szocialista országok internacionalizmusa ismét fényesen kiállta a próbát. Ismét bebizonyosodott, hogy a szocialista tábor vezető országára, a Szovjetunióra a haj és veszély idején minden baráti ország úgy számíthat, mint a hű testvér segítségére é3 támogatására. Az elmúlt év őszén lezajlott ellenforradalmi felkelés naciona* lista uszítói egyik fő céltáblájukul a Szovjetuniót tekintették. Ügy tüntették fel a dolgot, mintha a Szovjetunió elnyomó, imperialista hatalom lenne. így tüntették fel a történleket, mintha a cári Oroszország 1849-es és a Szovjetunió mostani Szerepe a történelem egyszerű megismétlődése volna. Kell-e bizonyítani e vádak alávalóságát, a történelmi tények ilyen durva meghamisítását. A cári Oroszország akkor a ncm/-'közi reakció egyik oszlopa, a szentszövetség tagja, Európa zsandára volt, amely a magyar szabadságharc ellen Nyugat-Európa, s különösen Anglia és Franciaország kormányainak hozzájárulásával indult hadba. A Szovjetuniót a cári Oroszországot elsöprő nagy szocialista forradalom szülte, s immár negyven esztendeje a szabadságra vágyó, a felszabadulásáért harcoló népek legnagyobb reménysége. Ki ne tudná, hogy a magyar szabadságharc megszentelt zászlóit, amelyek alatt Petőfi is küzdött, s vérét ontotta népe és a világ szabadságáért, Paskievics tábornok 1849-ben elorozta, a szovjet kormány pedig 1941 március 15-én barátsága jeléül visszaadta. Ki ne tudná, hogy a szovjet kormány e baráti gesztus után óvta az országot attól, hogy a hitleri fasizmus oldalán részt vegyen a világ legpusztítóbb — a magyar nép számára csak katasztrófát jelentő háborújában. S amikor az országot fasiszta vezetői a figyelmeztetések ellenére is belesodorták a háború örvényébe, 1848 legnagyobb hőse, a forradalmár Petőfi a II. világháború egész ideje alatt ott harcolt a szovjet katonák sorai között, versei a szovjet katonák tíz- és százezreit lelkesítették a fasiszta zsarnokság elleni harcra. Netki is, Petőfinek köszönhető, hogy a hős szovjet katonák bátran indultak rohamra — élni, vagy halni — a világszabadság szent ügyéért, s hogy az általa megénekelt vörös zászlókat, felszabadulásunk örök szimbólumát, a szovjet csapatok hozták el hozzánk. (Taps). A magyar nép szent hálaérretét gyalázták meg azok, akik a szovjet hősök emlékműveit az ellenforradalmi események idején ledöntötték, míg az igazi hazafiak azok, akik annak idején e hősi emlékműveket felállították, és most helyreállítják. Az egykori cári Oroszországnak, a forradalom elfojtójának mai eszmei utódai azok, akik fellépnek a forradalmi népek ellen: a nyugati kapitalista hatalmak, akik ösztönözték, pénzelték, szervezték az ellenforradalmi öszszeesküvést hazánkban, hogy megdöntsék szocialista rendünket. A szélhámoskodásban és népcsalásban a nyugati hatalmak és kiszolgálóik nagy mesterek: évszázados a tapasztalatuk, A történelmi igazság elhomályosítására irányuló minden kísérletük mégis kudarcra van ítélve. Ennek egyik fő biztosítéka az, hogy az ellenforradalmat levertük és megsemmisítjük, A 48-as történelmi analógia során alaposan elszámította magát az ellenforradalom a nemzetközi erőviszonyok megítélésében is; Amikor 1849-ben kérő szavunk a nyugati országok urainál süket füleikre talált, a nemzetközi reakció viszont teljes erejével ellenünk fordult. „Magára hagyták. egymagára a gyáva népek a magyart" — fakadt ki keserűen Petőfi, s a túlerővel szemben elbuktunk. Ma, szerencsére, alapvetően mások a nemzetközi erőviszonyok. Olyan nemzetközi tábor tagja vagyunk, amelynek vezető ereje, a Szovjetunió, irnmár negyven esztendeje megingathatatlan sziklaként vert vissza a kapitalista világ támadó hullámait. A földkerekség lakosságának csaknem felét magában foglaló szocialista tábor tagjai vagyunk, a proletárinternacionalizmus kötelékei fűznek bennünket egymáshoz, s ezért az ellenforradalommal szemben vívott harcban a szocialista világtábor tagjai egy emberként álltak és áll* nak mellettünk és ezért győztünk. S amíg ez a tábor megőrzi egységét és szilárdságát, amíg teljesíti internacionalista kötelességét egymással szemben, bárhol s bármikor támadjon is a reakció —' ezentúl is győzni fogunk. gazdagítják. A március 15-éhez való vi. szonyt és ennek jellegét min. ka|j denkor 'az határozza meg, _ hogy az egyes társadalmi oszaz a szilárd politikai alap, amely kedte'k, amikor a rendőri terkörül az összes antifasiszta erők- rorral dacolva, elemi erővel nek csoportosulniok kell, az követelték: Vesszen Hitler! nogy az egyes larsaaaim.osz- - —ipari munkásság ús a parasztság Vesszen a háború!! Különbé, tályoh retegek es torekvesek 1848-as_es szazad vegi megfej Pövetsége_ A p4rt (;rre a politi. két„ Mutvkásegységet! MunA belső reakció felszámolása — a győzelem biztosítéka történelmi feladat képviselői milyen viszony- galmazása között azonban " " KY"" MUUA^^O mu„S £ak ."dfitt két lényegbevágó különbség is ^A^^^STa kás Paraszt szövetséget! Fugálló időszerű feladatokkal, volt Az egyik az volt, hogy az Xgha c s kere sőn ^J^;t,dem0krat,k"1 ai.II. _ 1 1-1 _jJ: 1 trinri muntrúccáo megjelené- <" ® . Masvarorszagot! — s ami Akik a jelenkor haladó, forradalmi mozgalmaival szemben pozitív álláspontot fogipari munkásság sével már nem 1848 két fő feladatának — az s ami áll, vagy bukik, hogy a nemzeü mlnde7t magában foglalta, ffi*az függe,1?nség nagy ffogó Prog" éltették a szovjet—magyar i^^p^Tüi^po^ függetlenségének, _s a ^ fc^TIS ^^ ^ »yertek * 1 , 1 ... r 1 1 lílhh-j ffvc.'in folí-IAKn—íf.'ip.í —ll. " ... ... képviselnek a 48-as farradal mi örökség kérdésében is. És megfordítva: haladásellenes.H forradnlomellenes, reakciós nalí az új feladatoknak megoldásáról, amelyek a kapitajobbagyság felszabadításának demokratikuS T?1™8! ,a faSÍ7™US -nagy történelmi probléma- ,Z %ari munkásság forradalmi ?lIen. tau2do "epek inlagkoajáról volt szó, hanem azok- .zociJ|5ta célkitűzéseivel. Cf 1848 forradalmi örökségétartalmat. József AUila, a erök soha, semmilyen körül- oldásáról, amelyek a kapita- nrT"váiralásából " következett nagy p™Ie;árkö]tö-még Tömények között nem lehetnek lista fejlődés következtében az k.s hoev a^ala^ó ^i- vllafhaboru kitörése előtt forradalmi hagyományok jelentkeztek társadalmi és ^„.fJS^T^J"£. mesterien fogalmazta meg Igazi örökösei. Ez az örökség Púikat életünkbem Az új ^^teS?ÍM? TgL^ csak a haladó osztályok for- követelések, az uj tortenelmi n JT' füBBetlensé0 harc„. radalmi képviselőit illeti le^ lel^^J^mé Sf SS, K*L mpp szetesen ui értelmet adott a ,, , . _. _ _ . g' , .. —A—j suthnak és Tancstcsnak a sirA 67-es kiegyezés után, azt régi koveteleseknek is: így ... rendezte me.„ követően, hogy a magyar föl- "43 forradalmi örökségé- anL^1 temer desurak és tőkés szövetsége- nek is. seik a nemzeti függetlenség, Másik mindkét követelést: a nemzetit is: Adj emberséget az embernek, Adj magyarságot a magyarnak, Hogy mi ne legyünk német [gyarmat, A Népszava ismeretes 1941-es antifasiszta népfronlényegbevágó kü- tos karácsonyi száma ismét és a prolctárszorialistát is: az állami önállóság követeié- Kinbség pcdig az vajt> hogy 48 forradalmi demokratikus séről lemondva kiegyeztek a &7 iparj munkássággá] nem hagyományából merített, s az Habsburg monarchiavai, egtjszerűen egy osztá'v, antifasiszta függetlenségi csakhamar uj mozgalom in- haiiem olyajn osztóly jelent pro.gram vállalásából indult dúlt meg hazankban: a mun- mcg a színen amely az ed_ kj. Szekfű Gyula történész kásság szocialista^mnzgnlma. dig. osztá]yo:dlcal szemben a az 1848—49-es forradalom és . J--' • társadalmi haladás élenjáró szabadságharc legfőbb politlosztályát képezte, különösen azután, hogy létrejött ez oszA századforduló idején szervezetileg is megerősödve je lent meg az új osztály a mail tör'énelem futószalagára Szerelve ígyen készül a világ, Hol a munkásság majd a sínét [gyárra Szegzi az ember ötágú [csillagát! (taps.) gyar politikai élet szinterén: tály ú'jtípusú forradalmi é,. az ipari munkásság. Ez az asztúly a politikai porondra való lépésével új irányt szabott a társadalmi fejlődésnek, A szocializmus eszméi. csapatít: a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ettől az időtől kezdve: A Szovjetunió — szabadságunk oltalmazója 1944 végén, 1945 elején a Szovjetunió, s más országok megszovjet hadsereg csapást csapás- szállott területéről a fasiszta hó1. 1848 igazi forradalmi ra mérve kezdte kiszorítani a ditókat. A szovjet fegyverek gyöAz 1848 jelmezeiben fellépő mostani ellenforradalom egyik legfőbb tanulsága az is, hogy az idegen reakcióval szemben mindenkor csak a belső reakció felszámolása biztosítja az igazi győrelmet. Az 1849-es békepárt, az árulók, megalkuvók, a kapitulánsok pártja bomlasztotta a forradalom erőit. E párt fő célkitűzése az volt, hogy a demokratikus forradalmat, a vörös republikán izmust, valamint a nemzeti függetlenség és szabadságharc ügyét elválassza egymástól. Mit tettek a Görgeyek mai utódai és szövetségesei. Nagy Imre és társai? Szavakban a Rákosi-féle vezetés hibái ellen léptek fel, de e fellépéseiket arra használták fel. hogy eltorzítsák a demokratizmus jelszavát, ugyanakkor deklarálták a polgári restauráció pártjainak szabad tevékenységét biztosító többpártrendszert, deklarálták a szocialista táborból való elszakadást, a varsói egyezmény felrúgását, az ország úgynevezett -semlegességét* a nyugati imperialisták védelme alatt, s szótlanul tűrték a proletárdiktatúra vezető erejével, a Magyar Dolgozók Pártjával, s annak vezetőivel szemben gyorsan kibontakozó fehérterrort. Kell-e bizonytíani, hogy ezeknek aa intéztkedéseknék a világon semmi közük nem volt a hibák kijavításához, de annál több közük volt a népi államhatalom, a proletárdiktatúra felszámolásához. Sokan; még azt is hangoztatják, hogy Nagy Imre és csoportja csak „egy lépést" akart visszafelé tenni, forradalmunk szocialista szakaszáról vissza akart térni polgári demokratikus szakaszára, s a „nemzeti kommunizmus" formájában akarta biztosítani eddig elért eredményeinket és további fejlődésünket. Igen ám, de a „csak egy lépés" is: a proletárdiktatúra felszámolása, a kapitalizmus visszaállítása. E mellett mint ahogy 1945 után sem lehetett a fejlődésben megállni félúton: nem lehetett a megoldatlan polgári demokratikus (Folytatás a 4. oldalon)