Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-14 / 61. szám

I .. • ­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mi 1 ii i„i|, iiÉMMMtWWMWBHH^^ A MAGVAR SZOCIÁLIST A MON KASPART SZEGEDI LA P J A II. évfolyam, 61. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. március 14. 16 hírek ÄSU— Húsz nappal előbb teliesiíették negyedévi tervüket — Emelkedett a munka termelékenysége, javult a munkafegyelem NEM SÍR A BABA Meglepő hír érkezett a Sze­gedd Konzervgyárból: az üzem dolgozód március 9-én teljesítették első negyedévi tervüket. A hír csupán azért meghök­kentő, mert üzemeink általá­ban nagy nehézségekkel küz­denek, hogy el tudják érni a korábbi termelési színvona­lat és lépést tudjanak tartani a napd feladatokkal. A konzervipar viszont a többi iparágakhoz képest aránylag kedvező helyzet­ben van, mivel országos viszonylatban is rendezett körülmények uralkodnak a konzervgyárak­ban. Itt Szegeden sincs a za­vartalan munkának semmi akadálya. Ezek után már érthető, hogy a januári 101,4 és a februári 117,3 százalékos termelési eredményeket kö­vetően az üzem a határidőnél mintegy 30 nappal koráb­ban fejezte be negyedévi tervét. Kedvezően alakult ezzel párhuzamosan az üzem ter­melékenységi mutatója is, mivel az elmúlt év azonos időszakához képest a munka termelékenysége februárban közel 30 száza­lékkal emelkedett. Önköltségük meghatározásá­ra egyelőre még nem volt mód, de az üzem vezetőinek tájékoztatása szerint ilyen tekintetben is biztatók a ki­látások. A sikerhez lényegesen hoz­zájárult a munkások fegyel­mezettsége és lelkiismeretes­sége. Igazolatlan hiányzás szinte egyáltalán nem fordul elő, és a késések arányszáma is lényegesen leapadt. Meg­szűnt az a kerítésen belüli ló­gás is, ami ellen a múlt esz­tendőben szinte naponta küz­deni kellett. Szovjet­német szerződést írtak alá Berlinben Tmastű Uaisona — gondosan vigyáznak rá a Ih sz. közkórház szülészeti osztályán. Pedig bőven akad tennivaló­juk az orvosok legjobb segítőtársainak, a hófehérbe öltözött nővéreknek, hiszen naponta többször is beköszönt a gólya néni a napfényes épületbe. A kismamák nyugodtan pihenhetnek a tiszta kórtermekben: gyermekeik jó kezekben vannak. Amikor aztán megéheznek az apró emberkék, egymás mellé rakják őket az ötszemélyes kocsiba, — amint a képünkön Erzsi nővér teszi —, hogy anyukájukhoz vigyék őket, — és máris jöhet a friss tejecske. Néhány hasznos I vágóhídi javaslat ! Készül az új állampolgár­sági törvény A héten eldől Kié less a nagyfai Tissa holtág — A Minisztertanács panaszirodája foglalkozik a kérdéssel — Miért lépett a pártba Katona Ferenc szalámigyári munkás ? LAPUNK karácsonyi szá­málban cikk jelent meg a sze­gedi kishalászok jogos sérel­méről, arról, hogy kát illet a hét kilométer hosszú kanyar­gós, nagyfai Tisza-holtág. A cikk megjelenése óta, az ügy körüli várakozásiban nem ép­pen kevés víz folyt le a Ti­szán, illetve azóta befagyott és kiengedett a nagyfai álló-, vizű holtág is, az ügy pe­dig.,, NO, IGEN, a kérdéses ügy azóta is felszínen mozog, inert nem kisebb »intéz­mény«, mint a Miniszterta­nács Panaszirodája keze bo­goztatja és sürgetteti azigaz­ságtevést a kishalászok és a Nagyfai Büntetőintézeti Gaz­daság között. A Kossuth Ha­lászati Termelőszövetkezet tegnap kapott budapesti tele­fonértesülése szerint a Mi­nisztertanács Mezőgazdasági Osztályának még ezen a hé­ten véglegesen választ kell adnia a Minisztertanács Pa­naszirodájának, hogy kit il­let a kérdéses vízterület: a kishalászokat-e — akik: em­beremlékezet óta mindig azon a vízen Is keresték ke­nyerüket —, avagy a Nagy­fai Büntető Intézetet, akinek két évvel ezelőtt a Konzerv­gyár birtoklása után szinte az öléibe hullott a hétkjiomé­teres holtág, és szakértelem híján nem is tud vele mit kezdeni halászati szempont­ból. A BÜNTETŐ INTÉZETI GAZDASÁG zárt jeliegét fcgyáltalán nem zavarja majd meg a kishalászok szokásos őszi-tavaszi hálózásai, sem a sporthorgászoknak a holtág külső párján való pecázásai. Biztosíték lehet erre a rég­múltban is érvényes rendsza­bályok betartása és betarta­ssa. S így mindenki jól jár. ő Büntető Intézeti Gazdaság azért, mert a nagy vízterti­leftel nem kell majd bíbe­lődnie, s így munkaerejét a kapás- és egyéb növények laposabb és jobb megműve­lésére tudja fordítani. A kis­halászok pedig azért járnak jól, mert visszakapják jogos és törvényes vízterületüket, s így egyszeriben jobban fel­lendül majd a szegedi hal­piac. Nem is beszélve a sport­horgászok nagy táboráról, akiknek néha-néha »kinéz« a szerencsés napokon egy-két jó fogás a nagyfai holtág­ban is. REMÉLJÜK, a Miniszter­tanács Gazdasági Osztályán ilyen döntés fog születni. Ha nem, akkor nincs más hátra, tovább kell keresni a kisha­lászok igazságát, (lődi) A március 15-i szegedi ünnepségek műsora Március 15-nek megünnep­lésére a város iskoláiban, az egyetemeken és főiskolákon, valamint a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepségeket rendez a Hazafias Népfront városi bizottsága és a diák­szervezetek. Az óvodákban 14-én délelőtt 10-től 11-ig, a középiskolákban 12-től 2-ig, az általános iskolákban a délelőtt tanuló gyerekek szá­mára szintén 12-től 2-ig, a délutáni tagozatnak pedig 4-től 5-ig az utolsó tanítási óráikban tartják meg az em­lékünnepségeket. Az egyetemeken 14-én dél­előtt 10 órakor minden tudo­mány-karon megemlékeznek a márciusi forradalomról, a főiskolán ugyancsak délelőtt 10 órakor tartanak ünnepsé­get, A Hazafias Népfront már­cius 15-én este 6 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban rendez ünnepélyt. Beszédet Biczó György elvtárs, az MSZMP városi ideiglenes in­téző bizottságónak tagja mond. Az ünnepség műsorá­ban Kovács János, Mucsi Sándor, Sinikó György, Tur­ján Vilma, Iván Margit, Sza­badi István, Megyesi Pál, Horváth József, Moldován Stefánia, a Szegedi Nemzeti Színiház művészei lépnek fel, és szerepel a városi balettis­kola növendékeinek tánc­kara is. Az ünnepség műsorában Petőfi Nemzeti dalát és Egy gondolat bánt engemet című versét hallhatjuk, valamint Kacsó: János vitézéből, Ver­di: Trubadur, Csajkovszkij: Anyegin, Kodály: Háry János című műveiből mutatnak be részleteket. A balettisfcola nö­vendékei Rábai: Háromug­rós című kompozícióját és Strauss: Bécsi erdő című ke­ringőjére komponált balett­kompozíciót adják elő. A mű­sor második részében Erkel: Bánk bán című operájának második felvonása szerepel. Lobogózzuk íel már ma a házakat! A városi tanács végrehajtó bizottsága lapunk útján kéri a város lakosságát, a házak tulajdonosait, ingatlanok ke­zelőit, üzemek, vállalatok, in­tézetek, intézmények vezetőit, hogy az 1848. március 15-e emlékére, a magyar polgári forradalom és nemzeti füg­getlenségi harc 109. évfor­dulójára való megemlékezé­sül már ma lobogózzák fel a házakat. Párttagságának kelte: 1956. december. Már ez is mutatja, hogy új tagként került a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt­ba. Neve: Katona Ferenc, és a Szegedi Szalámigyár mun­kása. Harminchat esztendős. László fia az általános isko­la első osztályába jár. Fele­sége a Seprűgyár ládakészítő részlegében dolgozik. A munkaidő végeztével be­szélgettünk Katona Ferenc­cel. Termete egyenes, akár a jegenyék. Szeme barna, me­legen fénylő. Beszéde talpra­esett, nyílt és őszinte. Modo­ra közvetlen. Könnyű hát az ismerkedés, amelynek per­cei után az újságíró maga is arról győződik meg, amit munkatársai mondtak róla: „Ferkó — akik közelebbről ismerik, egyszerűen csak így hívják — igen rendes em­ber ... Jól érti munkáját, szeret embertársain segíteni". Az MSZMP-be való belé­pése nem valami különleges dolog. Sorsa régen és most is a lényeget tekintve ugyanaz, mint általában a magyar munkásosztályé. Nem csak a jelen, hanem a múlt is köte­lezte arra, hogy a gyári pártalapszervezetbe felvételét kérje. A múltja, 1944 előtt? Ezt is megállapítja róla: 5— Apám szegény, paraszt­ember, volt és anyámmal együtt a más földjét dúrták. Én nagyvágónál inaskod­tam, s amikor segéd lettem, náluk dolgoztam. Minden az uraké, a tőkéseké volt... A jelene? Erről ezt is mondja: •— Most már kezdünk egye­nesbe jönni. Gyárunkat a nehéziparhoz sorolták. Álta­lában számottevően nőttek a keresetek. — Tudjuk — mondjuk Ka­tona Ferencnek —, hogy na­gyon nehéz munkát végez. Mennyit keres most? -— Havonta általában 2000 forintot keresek. A bérrende­zés előtt akárhogyan igye­keztem, nem kerestem töb­bet 1400 forintnál. Persze, most is van gondja; kicsi is, meg nagy is. Hamis­ság lenne azt mondani, hogy már minden rendben van. S az elmúlt évek hibás gazda­ságpolitikájának károsságát ő is érzékenyen érezte életkö­rülményeiben. Azt is tapasz­talta a legutóbbi néhány év­ben, hogy a Rákosi—Gerő­féle vezetés milyen nagy hi­bákat, bajokat hozott a volt MDP gyak:,rlatában, tömeg­kapcsolatában. A bajoktól, — amelyeket nincs mit. ta­kargatni, a munkás, dolgos emberek érezték legjobban — Katona Ferenc is szabadulni akort. Nem akart azonban szabadulni a néphatalomtól, mert a kapitalizmusból neki is éppen elege volt. Nemcsak a hibákat látta azonban, hanem azt is, hogy 1944 után, a 12 év alatt sok nemes, szép és nagyszerű született ebben a hazában. Családi otthonában. Munka­helyén, a gyárban is. Az egész országban. Miért lett hát a párt tag­ja? Miért kérte az MSZMP­be való felvételét már no­vember első napjaiban? — Munkásember voltam világéletemben — mondja. — Hiszem, hogy az eszme, a párt ját akar a munkásembe* reknek. Hát ezért léptem bet Segíteni is akarok a párt emberekért való célkitűzései* nek megvalósításában. Tus dom, szeretnénk mindannyi* an, munkás-, dolgos ember rek jobban, és könnyebbem élni. A hibákat nem akarom, sem azt, ami rossz volt, de a jót őrzöm, azért kiállók... A párt jót akar = ismétli újból. Kérdeztük tőle, az új párisi tagtól, mit gondol, hogyan tudja a párt céljait megváló* sítani? Nagyon igaz, találó választ adott: — Én úgy gondolom, hogy csak együtt a néppel, az em* berekkel. A vezetőknek min* dig figyelni kell a nép szavú* ra, osztozni az örömben és abban, ami fáj. Ugye, milyen bajokat hozott, hogy as MDP volt vezetői az utóbbi esztendőkben nem vették fU gyelembe a nép szavát?! 4 Szeretett kisfiáról, jelesé* géről beszélt aztán, majd in* dult haza. Hozzájuk.*, Katona Ferenc elvtárs szakmája egyik mestere. Elő* fordul, hogy munkáját bevé* gezve egy-két „munka-fogást" megmutat társainak. Oda-oda lép a tanulókhoz is és jóked-e vűen szól: — Nézd, komám, ha így fo* god a kést, könnyebben és jobban haladsz a munkával. Nem „ördöngösség" ez, a gyakorlaton, meg az akaraton múlik. Persze, meg is mutatja, mi* ként haladhat könnyen, gyor* san a munka. A politikáról, életünk kér* déseiről gyakran beszélget munkástársaival. Szót válta* nak arról is, hogy mindazt, ami az elmúlt év őszén tör­tént, miért nevezzük ellen­forradalomnak, s milyen té­nyek bizonyítják ezt. Katona elvtárs a párt egy­szerű tagjaként hozzájárul őszinte szóval, tényekkel, hogy mind több legyen a hit, a bizalom. Párttaghoz méUá* an cselekszik. ¡H Iffil 1 titn

Next

/
Thumbnails
Contents