Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

II Magvar Szee'aüsta Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülése Letették az esküi a magyar fotradelnii kormány új (Folytatás a 2. oldalról.) 5. A párt politikai munká­jának egyik központi kérdé­se ma és a jövőben mégin­kább qz ifjúság erkölcsi-po­litikai nevelésének és álta­lában az ifjúság jelenéről és jövőjéről való gondoskodás kérdése. Az ellenforradalom csak önmagát ámítja és csapja be, amikor azt állítja, hogy a magyar ifjúság nagy része az ő oldalán áll, vagy állt. Az azonban kétségtelen, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei zavar, a nacionaliz­mus és más burzsoá nézetek. A magyar ifjúság ma műkö­dő úgynevezett rétegszerve­zetei (Forradalmi Ifjúmun­kás Szövetség, EPOSZ, ME­FESZ, Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredmé­nyes munkát végeztek eddig is azért, hogy az ifjúság egy részénél érvényesült ellen­forradalmi befolyást leküzd­jék. Ez a munka azonban még nem fejeződött be, ezt • még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottsá­gának az a nézete, hogy az új, marxista—leninista vi­lágnézetű kommunista nem­zedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a réteg­szervezetekre tagolódott ifjú­sági mozgalomnak átfogó po­litikai irányító szerve is legyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövet­séget. E feladat megoldását a magyar kommunista moz­galom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő elő­készítés után a Központi Bizottság e kérdés megvita­tására összehívott ülésén kell megtárgyalni. 6. A Központi Bizottság he­lyesli és teljes mértékben tá­mogatja az Intéző Bizottság által elfoglalt, és a pedagógu­sok február 18-i országos megbeszélésén is elfogadott álláspontot, hogy a magyar úttörőmozgalmat újjá kell szervezni. Az ifjúság e szer­vezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom ne­mes és kedves hagyományai­ra, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nem­egyszer egyenesen káros vo­násokat. Az úttörőmozgalom a jövő­ben ne legyen sem napi poli­tikával foglalkozó szervezet, sem pedig a gyermek sza­badidejét teljesen igénybe­vevő második iskolai elfog­laltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyer­meki lélekben azokat a ne­mes és szép érzéseket és haj­lamokat, amelyek a szocialis­ta emberiesség szellemében formálják életüket, s a tár­sadalomhoz való viszonyu­kat. Nyújtson a gyermekek­nek gondolkodásukat és jel­lemüket fejlesztő kulturált szórakozást és játékot, olyan vonzó és megnyerő formá­ban, hogy az úttörőmozga­lom a szülői és iskolai neve­lés szerencsés kiegészítője és továbbfejlesztője lehessen. Ehhez természetesen elen­gedhetetlenül szükség van a pedagógusok és szülök közre­működésére és szerető támo­gatására. 7. A különböző tömegszer­vezetek hivatottak a dolgo­zók és az egész lakosság sok­oldalú igényeinek kielégíté­sére, s így társadalmi funk­ciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták társadalmi tevékenységének fontos ré­sze a különböző tömegszer­vezetekben végzendő munka. A Központi Bizottság felhív­ja a párt tagjait, hogy a tö­megek bizalmából vállalja­nak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben te­vékenykedő kommunisták munkájának szervezettebbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irá­nyításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich j Ferencet, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettesét a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleschall Frigyest egészség­ügyi miniszterré, Kállai Gyulát művelődésügyi miniszterré és Révész Gézát honvédelmi miniszterré — a kormány tag­jaivá megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rónai Sándort, az országgyűlés elnö­két, a forradalmi munkás-paraszt kormányban viselt tiszt­sége alól felmentette. A kormány új tagjai csütörtökön letették az esküt. Az eskütételnél jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese. Apró Antal iparügyi minisz­ter és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A kormány új tagjainak életrajza BISZKU BÉLA 1921. szeptember 13-án szü- 1945-ben a XIII. kerületi letett a Bereg megyei Márok pártbizottság munkatársa­községben. Napszámos szülők ként üzemszervezéssel fog­gyermeke. Elvégezte a négy lalkozott, majd egy év múl­középiskolát, majd kitanulta va a budapesti pártbizottsá­a lakatos szakmát. Hamaro- gon kapott fontos beosztást, san bekapcsolódott a mun­kásmozgalomba. Már inas­évei alatt, 1938-ban, tevéke­nyen részt vett a vasas ifjú­munkások megmozdulásai­ban. 1944-ben tagja lett a Kom­munista Pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. A fel­szabadulás után függetlení­tett pártfunkcionárius lett. ).949-ben tagja lett a buda­pesti pártbizottságnak. 1951­től két nagy munkáskerület politikai életét irányította: előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület pártszervezeté­nek titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt intéző bi­zottságának tagja. DR. DOLESCHALL FRIGYES Az új egészségügyi miniszter 1897-ben született. Orvosdoktori diplomáját 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a budapesti, ségügyi miniszter helyettesének tisztét töltötte be. Ezután a Sza­bolcs utcai állami kórház, illetve az ebből szervezett orvostovább­majd debreceni egyetem orvos- képző intézet igazgatója lett. Tu­tudományi karán dolgozott, dományos munkásságáért 1952­1935-ben Debrecenben egyetemi l>en elnyerte az orvosi tudomá­magántanárrá képesítették. 1939- nyok kandidátusa címet. Kórházi tői 1945-ig kórházi igazgató-fő- és tudományos munkásságában VI. A párt nemzetközi kapcsolatai Pártunk, kormányunk, munkásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és nemzeti füg­getlenség megvédésének ügyéért, teljés erővel támo­gatja a szocialista országok, a világ kommunista és mun­káspártjainak internaciona­lista tábora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunista pártja. Pártunk a proletárinternacionalizmus szellemében sikeresen fej­lesztette és erősítette nem­zetközi kapcsolatait a Köz­ponti Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találko­zók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bolgár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkás­párt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek újévi budapesti találkozásán. Ja­nuár közepén részt vettünk három párt (Kína Kommu­nista Pártja, Magyar Szocia­lista Munkáspárt, Szovjet­unió Kommunista Pártja) küldötteinek moszkvai talál­kozásán. Ugyanekkor buda­pesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kommunista Pártja Elnök­ségének tagját. A közel­múltban találkoztunk és tár­gyaltunk az Olasz Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága képviselőivel. Mindezeken a találkozá­sokon a testvéri kommunis­ta és munkáspártok egyen­jogúságának elve érvénye­sült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyújtot­tak az ellenforradalom ellen vívott harcunkhoz, meggyő­ződésünk szerint e találko­zók hozzájárultak a szocia­lista tábor további megerő­södéséhez ÍSJ A Központi Bizottság he­lyesli az Intéző Bizottság in­tézkedéseit és döntéseit, amelyeket a nemzetközi ta­lálkozások kapcsán tett és jóváhagyja azokat az egyez­ményeket és megállapodá­sokat, amelyeket pártunk küldöttei kötöttek; A Központi Bizottság ugyanakkor sajnálattal ál­lapítja meg, hogy a Jugo­szláviával fennálló normális állami kapcsolatok mellett, a Magyar Szocialista Mun­káspárt álláspontja és a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének egyes vezetői nyilvánosan kifejtett állás­pontja között lényegbevágó nézeteltérés áll fenn fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgynevezett "területi mun­kástanácsok* értékelése kér­désében. Reméljük azonban, hogy nézeteltéréseink a kommunisták között szoká­sos elvtársias vita kereté­ben tisztázódnak. A Központi Bizottság a párt eszmei színvonalának emelése és a Magyar Népköz­társaság államérdeke szem­pontjából nagy súlyt helyez mind a párt tagságának ha­zafias és egyben proletárin­ternacionalista szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai to­vábbi erősítésére. Ennek ér­dekében jelenleg is és a jö­vőben is kezdeményezőleg fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan ta­lálkozáson és csatlakozik minden olyan közös akció­hoz, mely a proletárinterna­cionalizmus erősítését szol-i gálja. orvos volt Léván. A felszabadu­lást követően Budapesten kórhá­zi belgyógyász főorvosként dol­gozott. 1951-től 1953-ig az egész­a belgyógyászattal, ezen belül elsősorban a szívgyógyászat kér­déseivel foglalkozott KÁLLAI GYULA 1910-ben Berettyóújfalun szú3 mi emlékbizottságnak, amely az. antifasiszta pártok vezetőiből és a magyar értelmiség antifasiszta rétegének képviselőiből alakult. Egyik szervezője volt az 1942. március 15-i emlékezetes nagy fasiszta- és háborúellenes tünte­Ietett. Apja csizmadia volt A középiskola után a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult Mint egyetemi hallgató 1931-ben az illegálisan működő Kommunisták Magyar­országi Pártjának tagja lett és lésnek is. részt vett az egyetemi mozgal- A felszabadulás után a Ma­makban. Évekig, főként Debre- gyar Kommunista Párt Közpon­cenhen tevékenykedett, ahol a ti Vezetőségének tagja lett. 1945­Márciusi Front mozgalom neve ben miniszterelnökségi államtit­alatt több társával szervezte a kárrá nevezték ki. Éveken át ve­munkásfiatalok és diákok kom- zette a párt kulturális osztályát, munista mozgalmát: 1939-től Közben mint újságíró publiciszti 1945-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott. A háború alatt az Antifasiszta Népfront szervezé­sének propaganda munkájában vett részt. Egyik szervezője volt az 1942-ben megalakult lörléneL kai tevékenységet fejtett ki. 1949-től 1951-ig külügyminisz­ter volt. Az utóbbi időben a párt kulturális osztályát vezette. Jelenleg az MSZMP intéző bizottságának és titkárságának tagja. Kompromi szumos javaslat lehetősége az ENSZ­közgyűlés közép-keleti vitájában Véget ér* n négy srs'i ál'amiö *a rói t nícskozása - a M»«gat­eurdpa) Unió íagiai a mW-aéiiamrszágj ansol csapa ok létszámának csökkentése ellen MEGÁLLAPODÁS WASHINGTONBAN: KIVONJAK AZ IZRAELI CSAPATOKAT GÁZÁBÓL ES AZ AKABAI­ÖBÖL PARTVIDÉKÉRŐL. Az Associated Press amerik ti hírügynökség egyik tudósítójának Washingtonból keltezett jelentése szerint az Egyesült Államok, Franciaország és Iz­rael képviselői az amerikai fővárosban szerdán éjjel megál­lapodtak egy formulában, amelynek értelmében haladékta­lonul visszavonják az izraeli csapatokat a Közép-Kelet két vitás térségéből: a gazai övezetből és az Akabai-öböl part­vidékéről. Ennek ellenében az említett helyeken meghatá­rozatlan ideig az ENSZ alakulatai veszik át az ellenőrzést. A megállapodást megelőzően szerdán egész nap a ta­nácskozások egész sora folyt Washingtonban Dulles ameri­rikai, Pineau francia és Mycr izraeli külügyminiszter, vala­mint Abba Eban, Izrael washingtoni nagykövete részvéte­lével. Valószínűleg az említett megállapodás volna az a komp­romisszumos terv, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége az ENSZ-közgyűlés elé kíván terjeszteni a közép-keleti kér­désről most folyó vita során. Lodge, az amerikai ENSZ-de­legáció vezetője szerdán e tervet ismertette Favzi egyiptomi külügyminiszter előtt, aki viszont kormányát tájékoztatta az amerikai kompromisszumos tervről. VÉGET ÉRT A NÉGY ARAB ÁLLAMFŐ KAIRŐI TA­NÁCSKOZÁSA. Négy napig tartott és február 27-én, szer­dán közös nyilatkozat közzétételével fejeződött be a négy arab ország: Szaúd-Arábia, Jordánia, Szíria és Egyiptom köztársasági ejnölcének, illetve királyának tanácskozása. A közös nyilatkozat szerint a négy állam együttesen fog fel­lépni, hogy kieszközölje Izrael csapatainak feltétel nélküli visszavonulását a fegyverszüneti demarkációs vonal mögé. Ezenkívül kártalanítást fognak követelni Egyiptom számára az Anglia, Franciaország és Izrael okozta károkért. Szembe­helyezkednek továbbá minden olyan kísérlettel, amelynek célja, hogy korlátozza Egyiptom felségjogait a Szuezi-csa­torna felett. A NYUGATEURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYMINISZTE­REINEK ÉRTEKEZLETÉRŐL. A Nyugateurópai Unió tagállamainak: Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat­Németország; Hollandia, Belgium és Luxenburg — külügy­miniszterei kedden és szerdán összeültek Londonban és megvitatták az unió problémáit, valamint a nemzetközi helyzetet. Napirendjük legfontosabb pontja az volt: hozzá­járuljanak-e, vagy sem, hogy Anglia jelenleg Nyugat-Né­metországban állomásozó mintegy 80 ezer főnyi fegyveres erőinek létszámát — takarékossági szempontból — 50 ezer­re csökkentse. Az értekezlet véget ért, és döntést az angol elhatározásra vonatkozólag csak a legközelebbi, három hó­nap múlva sorrakerülő ülésen hoznak, a hangulat azonban, amely jellemezte az értekezlet tanácskozásait, nyomott volt. Ennek okára legjobban Luns holland külügyminiszter nyi­latkozata.világít rá. A nyilatkozat szerint a brit tervek to­vábbra is az Északatlani Szövetség „meglehetősen komoly csökkentésére"* irányulnak. Mint Luns hangsúlyozta, a brit politika veszélye „lélektani hatásában rejlik, annak lehető-t ségében, hogy láncreakció indul meg és más országok is megkísérelhetik csökkenteni erőfeszítéseiket". Néhány hol­land is azon a véleményen van — fejezte be nyilatkozatát Luns —, hogy „az általunk viselt teher túlságosan nehézzé kezd válni". A nyugatnémet külügyminisztérium szóvivőjének nyi­latkozata szerint az angol kormány tudomásul vette az unió más tagjainak véleményét, azt, hogy a tagok mind ellenzik Nagy-Britanniának azon tervét, hogy mintegy harmincezer fővel csökkentse a Nyugat-Németországban állomásozó brit haderők létszámát. RÉVÉSZ GÉZA altábornagy 1902-ben született Sátoral­jaújhelyen. Apja kisiparos volt. Mint fémmunkás-ta­nonc, már 1916-tól részt vett az ifjúmunkás mozgalomban. A Kommunisták Magyaror­moszkvai műegyetemet, majd számos szovjet gyár­ban dolgozott. A Magyaror­szágot felszabadító harcok­ban tevékeny részt vett Mint a Magyar Kommunista szági Pártjának megalakulá- Párt képviselője működött sától, 1918-tól kezdve tagja közre a partizán-mozgalom veit. A Tanácsköztársaság megszervezésében. A felsza­idején mint a harmadik nemzetközi ezred katonája részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. A Horthy-korszakban a KIMSZ egyik vezetőjeként dolgozott az illegális mozga­lomban. 1922-ben letartóztat­ták. Tízévi fegyházra ítélték, de a Szovjetunió 1925-ben kicserélte. Elvégezte a badulás után 1947 végéig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége katonai karhatalmi osztályát vezet­te. Utána egy évig varsói kö­vet volt, majd a néphadse­reg altábornagya. 1954 végé­től mostanáig a Tervhivatal elnökhelyetteseként dolgo­zott. Üdvözlő távirat a Norvég Kl* kongresszusa hoz A Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának, OSLO Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és párt­mus szellemében vezeti a nor­vég dolgozó nép életszínvonalá­nak megjavításáért folyó harcot, szilárdan őrködik a párt eszmei és szervezeti egységén. Ebben a küzdelemben kívánunk újabb Fontos határozatok a kormány február 28-i ülésén A magyar forradalmi rint, vidéken legfeljebb munkás-paraszt kormány tizenötezer forint hitelt kap­február 28-án ülést tartott, hatnak. amelyen rendeletet fogadott A kormány rendeletet ho­el a házállamosítások során zott arról, hogy az úgyneve­elkövetett törvénysértések zett régi nyugdíjasok, akik orvoslására. jelenleg is munkaviszony­A kormány határozatot ban állnak, munkaviszo­hozott az államigazgatás nyuk későbbi megszűnése egyszerűsítése során feleste- esetén az új nyugdíjtörvény gessé váló hivatali helyisé- szerint kaphassanak nyugdí­gek lakás céljára való át- jat. tagsága forró kommunista üd- sikerekei és kongresszusuknak vözletét líüldi a Norvég Kom- eredményes munkát, munista Párt IX. kongresszusa Forró kommunista üdvözlettel: minden részvevőjének. a Magyar Szocialista Munkáspárt Pártjuk a marxizmus—leniniz- Központi Bizottsága ^y­Kielégítő az ország élelmiszerrel való ellátottsága Rendezik a magánkiskereskedelem kérdését — Kísérletképpen üzleteket adnak bérbe Tausz János, a Bclkcreskedel- sa után, körülbelül egy hét múl­mi Minisztérium megbízott ve- va már napvilágot lát, a rendel­zetője csütörtöki sajtónyilatko- kezés. zatában többek között beszámolt Bejelentette, hogy az ipar gya­arról, hogy az ország kenyér-, korlására jogosító igazolványokat péksütemény-, zsír-, liszt- és cu- a KISOSZ véleménye alapján a alakításának meggyorsítá­sára. A határozat értei..-é­ben az Országos Takarék­pénztár hitelakciót indít. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához a sokgyermekes Ennek keretében a vállalati anyák jutalmazási rendszeré­és a hivatali dolgozók a veit nek megváltoztatására. Az irodahelyiségekben, részük- előterjesztés értelmében az re kiutalt lakás átalakítá- anyák már ez évtő1 kezdve sához lakásonkir.t Budapes- hat gyermek után is kapnak ten legfeljebb húszezer fo- pénzjutalmat; korfogyasztása megjelelő, elérte a régi szinvonalat. Jó a rizsellá­tás is és a húsellátás szintén jó­nak mondható. Javult a cigaret­i taellátás is. Hibáztatta, hogy Magyarorszá­I gon október elölt nem árultak ; déligyümölcsöt, holott ennek vi­lágpiaci ára rendkívül alacsony. A belkereskedelem ezt a kérdést szorgalmazza — és mint mon­dotta — több mint valószínű, áprilistól-májustól biztosítani tudják az ország ellátását első­sorban kávéval, citrommal, ki­sebb mennyiségben kakaóval, datolyával és más déligyümölcs­csel !s. Beszámolójának befejező ré­szében arról szólt, hogy rövidé­helyi szervek adják ki, természe­tesen olyan szakmákra, ahol ez kiegészíti az állami kereskedel­met. Meghatározott szakmákban felvásárlási engedélyi is kiadnak. Az iparengedélyt erkölcsileg fel­tétlenül megbízható egyéneknek juttatják, és lehetőleg olyanok­nak, ukilc a racionalizálás során vállak meg munkahelyüktől, vagy olyanoknak, akik 67 szá­zalékban munkaképtelenek és megélhetésük ettől függ. A mi­ni ztériinn az iparengedélyek ki­adásával nem foglalkozik, csak egyes kiemelt szakágakban. A bérleti rendszerrel kapcso­latban annyit említett meg, hogy mintegy 200 üzletet adnak bér­be kísérletképpen. A bérbeadást sen a Minisztertanács kereske- is feltétlenül iparjogositványhoz delmi bizottsága elé kerül a ma- és szakképzettséghez kötik. A gánklskereskedelem problémája, bérbeadás ideje három-öt évig és M Elnöki Tanács jóváhagyó- terjed;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents