Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

Váratlan fordulal Andrásy házát lakással együtt eladta, dr. Bertényinek újabb 15 ezer forintot átadott és beköltözött a Kormányos utcai lakásba. (Törökné időközben férjhez ment.) Ugyanakkor Péter Pál "felhajtó* átadott Törökné férjének ötezer amelyből visszavett rintot illetékre és költségekre. Időközben sűrűn jártak Vető nyakára, hogy az most már adja át lakását, mert Andrásy nem tudja hova rakni bútorát. Vető azonban közben elállt a lakáscserétől és más "vizekre* evezett... (Az 500 farint előleget persze "elfelejtette* visszaadni... forintot, 210 fo"egyéb* Szegedi lakáspanamák Titkos tárgyalások, amelyekből megtudiuk, hogyan leheteti 30 ezer loriníérí lakáshoz jutni Lapunk tegnapi számában a Töröikné-féle lakáscseréről, közöltük, hogy a városi melynek értelmében Törökügyészség hónapok óta tartó nének Békéscsabára kellett mélyreható nyomozás során volna költöznie. Erről a csenagyszabású szegedi lakáspa- réről Törökné — vallomása namát tárt fel. Az ügyek szerint — mit sem tudott! vizsgálata nyomán kilenc személyt őrizetbe vettek. Nem kell különösebb kommentár ahhoz, hogy a most már ismert tények alapján véleményt alkossunk a "felhajtókról*, a "közvetítőkről*, — a lakáspanamázók csereberéjének bűnös üzelmeiről. Kísérjük csak figyelemmel a történetet..,! A .közvetítő" mindent elintéz..' Andrásy Imre idős nyugdíjas vasutas az elmúlt év júniusában feleségével úgy határozott, hogy békéscsabai négyszobás házukat harmincezer forint készpénz és tíz évi havi 600 forintos életjáradékért eladják és Szegeden telepednek le. Andrásy több esetben el is jött Sze- (Folytatjuk) gedre, hogy itt lakást szerezzen, amelyre harmincezer forintot szánt. Felkereste dr. Bertényi Andort, a MÁV igazgatóság lakásügyi előadóját és megkérte őt: segítse lakáshoz jutni. Bertényi meg is ígérte: ő mindent elkövet, hogy Andrásynak Szegeden lakása legyen. Egy másik alkalommal dr. Bertényi már közölte is a nyugdíjas vasutassal: tud egy kétszobás hallos lakást, amelyet 30 ezer forintért meg lehet kapni csere formájában. Ugyanekkor figyelmeztette a lakásügyi előadó Andrásyt, hogy az anyagi és az adminisztratív vonatkozású dolgokról ne tárgyaljon, ne szóljon senkinek, csak nézze meg a lakást, majd ő mindent elintéz. Elmentek Vető Miklós fogtechnikus Dózsa György utcai lakására. Ott volt dr. László József szegedi ügyvéd, mint Vető "tanácsadója*. Meg is állapodtak a harmincezer forintos vételárban. Andrásy mindjárt átadott 500 forint foglalót Vetőnek, és abban egyeztek meg, hogy a többi pénzt a költözködés után fizeti ki. Későbbi napokban Andrásy letétbe helyezett 14 ezer 500 forintot dr. Bertényinél, s a pénzt átadta a "közvetítőnek* a -helyszínen*: hadd lássa a lakáseladó, hogy neki van pénze. Dr. Bertényi ekkor azt mondta Andrásynak, hogy előbb Szegeden egy kisebb lakást kell szerezni, és onnan költözik majd cserével Vető lakására. Megjelenik a .felhajtó" Dr. Bertényi megtudta Péter Pál szegedi fodrásztól — akinek egyébként "kitűnő* értesülései voltak a megüresedő szegedi lakásokról, lakáscserékről! —, hogy a Kormányos utca 23. szám alatt lakó Török Pálné férjhez megy és át akarja adni lakását megfelelő "ellenszolgáltatás* fejében. Dr. Bertényi és Péter felkeresték Töröknét: "hivatalos* személyeknek adták ki magukat és kijelentették. hogy a lakásból ki kell .költöznie, ha férjhez megy, ha nem, mert a lakást már másnak utalták ki. Fel is mutattak egy hivatalos pecsétes kiutaló határozatot és ugyanakkor felajánlottak Töröknének ötezer forintot. Később a tanács meghozta a véghatározatot az Andrásy és KESZUL a szakszervezeti törvény A szaktanács elnöksége élet- és munkakörülménye- j szombati ülésén megtárgyalta nek állandó javításán és a 1 a szakszervezeti törvény ter- szocialista népgazdaság fejvezetét, amelynek birtokában lesztésén. A szaktanács a a szakszervezetek sikeresen törvénytervezetet rövidesen tevékenykedhetnek a dolgozók nyilvános vitára bocsátja. Számos fontos javaslat a II. kerületi tanács hétfői ülésének napirendién igazgatási szervek az elmúlt hónapok alatt végzett munkájáról. Számos fontos javaslat is elhangzik majd ezen a tanácsülésen. A II. kerületi tanács március 4-én, hétfőn délután 3 órakor tanácsülést tart a Postás Művelődési Otthonban, Vásárhelyi sugárút 21. szám alatt. A tanácsülés iránt a kerület lakossága körében nagy érdeklődés nyilvánul meg, mivel az ellenforradalmi események óta most először ül öszsze a tanács, hogy megtárgyalja a kerület problémáit. Az ülésen Csűri Mihály v. b.-elnök beszámol a tanács legutóbbi ülésén hozott határozatok Végrehajtásáról va- zett „dlsszidálási láz" megszűnt , .. ....... a Szeged környéki határszakalamint a titkárság es a szak- szokon m — Nyolcvan fiatalkorú disszidálni szándékozó fiút és leányt vitt haza a közelmúltban az ország különböző területén lakó szülőkhöz az Újszegedi Gyermekvédő Otthon Az utóbbi hetekben a Szeged környéki határőrség nem adott át a szülőkhöz való hazaszállítás végett kiskorúakat a Gyermekvédő Intézetnek. Ezek szerint az úgyneveflz 1956. október 23 és 1957. február 15-e közötti lakáskiutalásokat felül kell vizsgálni Megjelent a kormányrendelet a lakásbérletre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről Az 1956. október 23-át követő ellenforradalmi események során — elsősorban a fővárosban — — nagy számban történtek önkényes lakásfoglalások. Ily módon a hajléktalan személyeken kívül olyanok is jutottak más lakáshoz, akiknek addig is volt. A hajléktalanná váltak mielőbbi elhelyezése is gyakran elkerülhetetlenné tette a lakásbérletről szóló rendolej megszegését. A tanácsok a lakásokat ebben az időszakban — helyesen — általában csak ideiglenes jelleggel utalták ki. A kormány most — annak érdekében, hogy a törvényes rend a lakásbérlet területén is helyreálljon — elhatározta, hogy az 1956. október 23 és 1957. február 15 közötti időszakban hozott lakáskiutalási határozatokat felül kell vizsgálni. A határozat KET ÉV — HÚSZEZER UJ SZAKMUNKÁS KÍNÁBAN A Kínai Népköztársaságban 1932-höz viszonyítva, a szakiskolák száma (izenegyszercsére emelkedett. Az utóbbi két évben 20 000 szakmunkást képeztek ki Míg korábban a szakiskolák egy—másfél év alatt, kettő-három kategóriájú szakembereket bocsátottak ki, addig ma a kétéves oktatás végén már 4—5-ös kategóriájú munkások kerülnek kl az iskolákból. A szakiskolák tantervét egy központi állami intézmény állítja össze, Munkásönkormányzat - üzemi demokrácia Az elmúlt év szeptemberében, amikor a kommunisták javaslatára a SZOT kiadta tervezetét a munkásönkormányzatról, az üzemi demokrácia megvalósításáról, nagy vita kezdődött az újságokban. Különböző vélemények, nézetek cserélődtek ki a vita során. Sok szó esett arról, hogy a munkások képviseleti testülete az üzemi bizottság legyen-e, vagy pedig ettől független önkormányzati szerv, mint amilyenek például a jugoszláv munkástanácsok, A vita kezdete óta öt hónap múlt él, s ha kicsit megkésve is, de a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete törvényerőre emelte a munkástanácsok létrejöttét, működését. Munkástanácsaink rövid néhányhónapos fennállásuk óta sok mindenen mentek keresztül. A törvényerejű rendelet körvonalazta tevékenységüket, mégis sok helyen politikai funkciókat igyekeztek ellátni, ilyen irányú határozatokat, követeléseket állítottak fel Szegeden is. Lassan kinövik azonban szervek lebecsülik tevékenységüket, sőt úgy tekintenek rájuk, mintha a munkástanácsok valami megtűrt szükségtelen rosszak lennének. Hihetetlenül hangzik ez, amikor jól tudjuk, hogy törvényerejű rendelet szögezi le, és a vezető államférfiak már többször beszéltek arról, az újságok is írtak róla, hogy a munkástanácsoknak milyen nagy szerepük, feladatuk és jelentőségük van. Igaz, de az üzemekben úgy érzik, hogy sok részletkérdésben fenntartások vannak a vállalat gazdasági vezetői részéről. Hatásköri súrlódások jelentkeztek több helyen. Ezek abból is erednek, hogy egyes vezetők saját gazdasági, vagy műszaki elgondolásaik megvalósulásának fékjét látják a munkástanácsokban. Olyan véleménnyel is találkozunk hogy a munkástanács-tagok többsége szakképzetlensége, a vezetésben való járatlansága folytán, majd értetlenül viseltetnek a gazdasági vezetés elképzeléseivel kapkezdeti betegségeiket, hibái- csolatban. Ezeknek a vezekat, s ma már a gyakorlati tőknek pedig majd egy munka során egyre inkább a megfelelő irányba terelődik tevékenységük. Ez a tevékenység azoban még mindig igen kialakulatlan. Az azonos szakmák munkástanácsainak munkájában is még sok eltérés van. A Szalámigyár, a Kéziszerszámárugyár, vagy más üzemekben a munkástanács öntevékenysége, helyes útkeresése szép eredményekre vezetett. Egyikét munkástanács tapasztalatai, de még talán az egész város összes munkástanácsai tevékenységének ismerete alapján sem lehet általánosításokat, főleg olyan megállapításokat tenni, hogy valamelyik munkástanács működése mintaképül szolgálhat, vagy valamelyik megnyilvánulás állandó lesz, amelyet követnie kell a többieknek is. E cikk sem törekedhet arra, hogy olyan tapasztalatok leszűrését végezze el, amely minden időben helytálló lesz, amire már most azt lehet mondani, így csinálják a többiek is. A Szegedi Néplap szerkesztőségében tartott tanácskozáson a munkástanács küldöttek kérése alapján vetünk papírra néhány gondolatot az üzemi demokráciáról, a munkásönkormányzatról a munkástanácsokat foglalkoztató kérdésekről. Már azt is eredménynek tekintjük, ha egy-két gondolat felvetésével, kifejtésével hozzájárulhatunk az üzemi demokrácia, a munkásönigazgatás fejlődéséhez Szeged üzemeiben. Több szegedi üzem munkástanácsának tagjait aggodalom tölti el, mert úgy látják, hogy egyes hivatali egész testületet kell meggyőzniük elgondolásaik helyességéről, és így sok idő, energia vesz kárba. A Ruhagyár egyes vezetői már akkor mondottak ilyen véleményt, amikor még alig egyhónapos múltra tekinthettek vissza a munkástanácsok: — Addig lesz ez a nagy érdek'ődés a vezetés iránt — mondották—, míg a munkástanács-tagok rá nem jönnek, hogy ezért nem jár külön fizetés, s ha megtudják, hogy munkaidő után kell ülésezniök, akkor aztán majd otthagyják a munkástanácsot. Igaz, hogy a munkások megcsömörlöttek a múlt termelési értekezleteitől. És ha a munkástanács-üléseket nem tudják más tartalommal megtölteni, mint hajdan a termelési értekezleteket, akkor ez az új demokratikus forma is csak megmerevedett formává lesz majd. Némelyek azt mondják most a racionalizálás közben, látva a munkástanácsok vélemény nyilvánítását; meggyűlik még ezekkel a bajunk, mert most is több helyen úgy döntenek, hogy nem küldenek el senkit. Ha ilyen lesz az állásfoglalásuk, — akkor a műszaki fejlesztéssel, amellyel tudott dolog, hogy együtt jár a munkaerő felszabadítása is, vagyis a technika fejlesztésével esetleg a munkások elbocsátása, — könnyen gátjaivá válhatnak a munkástanácsok a technika fejlesztésének. Az ilyen nézetek még csak ittott hangzanak el, s mint aggodalmak lebegnek az üzem gazdasági vezetői között. Egy-két elejtett szóból, s a gyakorlati tevékenységből sejtheti az ember, hogy milyen mély nyomai vannak ezeknek az aggodalmaknak itt-ott a gazdasági vezetők között. Érzik ezt a tanácstagok is, s azért mondják, hogy véleményük szerint egyes gazdasági vezetők helytelenül fogadják a munkástanácsok gazdasági tevékenységét. N ncs Iparuk az olyan vezetőknek, s a feleslegesen aggodalmaskodóknak, akik a munkástanácsok tevékenységében, szerepében elsősorban a negatív hatásokat vélik felfedezni, vagy saját munkájuk, elképzeléseik megvalósulásának fékezőit látják. Már ez a néhány hónap eldöntötte, hogy helyes és kell a munkásönigazgatás, kell az üzemi demokrácia. Természetesen az üzemi munkásönigazgatás csak akkor lehet hatékony, ha nem válik akadályozójává a társadalmi érdek érvényesülésének. Ilyen társadalmi érdek a technika fejlődése, ezek nyomán még a munkaerő felszabadítás, a minőség állandó növelése, az árak megtartása, sőt csökkentése, a termelékenység növelése stb. Nem lehet megengedni például, hogy a vállalat jövedelmezőségének növelésére a termelt áruk árát növeljék, vagy termékeik minőségét hasonló céllal csökkentsék. Az eddigi jelenségekből ítélve ezen a téren nagy nehézséggel kell majd megküzdeniök állami szerveinknek. Igen hajlamosak egyes helyeken csak a vállalat érdekeit tekinteni, mert így az évi nyereségből több részesedést kaphatnak a munkások, s ugyanakkor megfeledkeznek a társadalmi érdekről. sztrájkok időszaka tanúsította, hogy ahol a munkástanács határozottan kiállt a munka felvétele mellett, ott bár jól tudjuk, az indulatok vezérelték még a becsületes munkások gondolatait is, — hallgattak a jószóra. Tehát a munkástanács intézkedéseivel könnyebben érhetnek el eredményeket például napjainkban a munkafegyelem megszilárdításában, a takarékosságban, a társadalmi tulajdon védelmében. A munkás önigazgatásban testet öltő üzemi demokrácia nyomán a munkások magukénak érzik a vállalatot ahol dolgoznak, ez a tudat pedig kedvezően hat alkotó, kezdeményező készségük kibontakoztatására. Eredményeket értek el Sok előnye van már eddig is, és sok ezután Szeüzemi munkástanácsaink már eddig is, rövid fennállásuk óta. Az eredmények nagyságát, mértékét akkor látjuk igazán, ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen talajon és körülmények között születtek meg munkástanácsaink, s azok eredményei. Amellett, hogy kezdetben és itt-ott még ma is találhatók voltak és találhatók nemkívánatos elemek, akik természetesen nem használnak a munkástanácsnak, látnunk kell, hogy a munkásönigazgatást az olyan megkötöttségek is igen nagymértékben akadályozták, mint a vállalat gazdasági öná'lósá"ának hiánya. Megalakultak októberben a munkástanácsok, de a vállalati önállóság fokozatos megvalósítására csak most kerül sor. Ez pedig a munkásönigazgatás feltétele. Ezért érezhetik még ma a munkástanács-tagok, hogv tevékenységük kibontakozására nincsenek meg a lehetőségek. A vállalati önállóság megvalósítását olvan átmeneti nehézségek gátolták és gátolják még ma is. mint a szén- és haszna lesz ged üzemeiben a munkás- energiahiány, az érvényben önkormányzatnak. Előnye lévő árrendszer, a gazdasági mindenekelőtt abban van, mechanizmus stb. Mindaddig hogy a megtisztult mun- míg ezek nem rendeződnek, kástanácsok élvezik az üze- míg meg nem teremtődnek a mi munkások bizalmát. Biz- vállalatoköná'ló működéséhez nak bennük, mert ők vá- Külrséges feltételek, nehézsélasztották, s azt is tudják, ha nem jól látják el feladataikat, a tanácstagokat viszsza is hívhatják. A munkásönkormányzattal jobban érvényesül az a régi mondás, hogy több szem többet lát. Alaposabban felmérhetik a lehetőségeket, jobban ismerhetik a dolgozók véleményét, teljesítő képességeik hatarait, az üzem kollektívájában rejlő erőt s tartalékot. A munkástanács határozatai nyomán a vállalat dolgozói jobban felismerik a vállalati szükségszerűséget, mintha például az igazgató, vagy vagy más gazdasági vezető utasításait kapnák meg, amelyet nem ismernek, főleg végcélját nem látják; A gekbe ütközik a munkástanácsok tevékenysége is. Ezt a feladatot megoldani egyik napról a másikra nem lehet. Jóllehet hetek, hónapok munkája szükséges ehhez. Természetesén arra is szükség van, hogy a munkástanácsok tagjai értsenek is a gazdasági kérdésekhez. Csak ilyen körülmények között bontakozhat ki igazán a munkásönigazgatásban testet öltő üzemi demokrácia és vele együtt a dolgozók alkotó, kezdeményező készsége, amely hasznosan érezteti hatását a népgazdaság erősödésében, értelmében azzal szemben, aki hajléktalan volt és október 23. és december 31 között lakást önkényesen elfoglalt, nem kell eljárást indítani. (E rendelkezés természetesen nem érinti az önkényes foglaló büntetőjogi felelősségét, ha például magánlaksértés, súlyos testi sértés stb; bűntettét követte el.) Azokat az önkényes foglalókat, akik nem voltak hajléktalanok, előző lakásukba —, ha ez nem lehetséges, szükséglakásba — kell költöztetni, s ellenük «a»bálysértés miatt eljárást kell indítani. A kormányhatározat értelmében lakást ideiglenes jelleggel ezentúl nem szabad kiutalni. Nagy érdeklődén mellett nyílt meg Jánoska Tivadar grafikai kiállítása Állandó szegedi sarok a KénzÁműtreszetl és loarművészeti Szalonban Szombaton délben a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat Klauzál téri Képző- és Iparművészeti Szalonjában Jánoska Tivadar grafikai kiállításának megnyitóján sok érdeklődő jelent meg. A Pozsonyból Szegedre származott művész a tiszai táj és Szeged vidékének ihletett kezű festőjévé, ábrázolójává vált, — amint azt a többi között hangoztatta megnyitó beszédében Tombácz Imre, a szegedi városi tanács v. b.-elnöke. A város művészetkedvelő közöísége nevében meleg szeretettel köszöntötte a művészt, aki hálás szavakkal felelt a meleg ünneplésre. Jánoska Tivadar, — akinek kiállított műveit tegnapi számunkban jórészt ismertettük — eddig már mintegy száz kiállításon vett részt, képei több külföldi országba is eljutottak. Jelenlegi kiállítása tizedik önálló tárlata, amelynek tematikája főként szegedi vonatkozású. Halász György, a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, egyébként elmondotta lapunk számára nyújtott tájékoztatójában a kiállításon, hogy a Jánoska-kiállítás után, március 20-tól Vinkler László festőművész tárlata nyílik meg a szalonban. A jövőben pedig állandó szegedi sarkot létesítenek, hogy a szegedi képzőművészeknek mindig legyen megfelelő nyilvánossági alkalmuk. így képeiket nemcsak megismerheti a szegedi közönség, hanem a vásárlásokat is biztosítani tudják. A kiállításra kerülő képeket természetesen a Képzőművészeti Alap központi zsűrije vizsgálja előzően fölül. így csak valóban értéke^ művészi alkotások jutnak el a szegedi vásárlókhoz. életszínvonalunk emelésében. I gozók aláírásai; Az algériai békéért A Francia Kommunista Párt ezen a héten az algériai béke kivívása érdekében mozgósította tagságát. Az algériai békéért inditolt harci és propaganda bét jelentős eredményeket hoz: a párttagok gyűléseket szerveznek, brosúrákat terjesztenek, házról házra járva agitálnak, küldöttségeket indítanak nemzetgyűlési képviselőkhöz, városi tanácsokhoz és magukhoz a kormány tagjaihoz is. Sok helyen köröznek békeíveket, s 10 000 számra gyűlnek az íveken a francia dol-