Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az ötnapos munkahétnek kevés az előnye és igen sok a hátránya A több üzemben, vállalatnál vezették és vezetik be az ötnapos munkahetet. A kérdés százezreket foglalkoztat, vélemények és ellenvélemények csapnak össze. A Magyar Mekis József munkaügyi miniszter nyilatkozata múlt év vége óta mind figyelmet még a kővetkezők- pontjából jelentkező hátráre is: ezrek és ezrek járnak nyok mellett. Éppen ezért jaesti iskolákra, egyetemekre, vasoljuk a kormánynak, hogy nehézségek jelentkeznek a a kérdést vizsgálják felül és bölcsődék, a napközi oftho- az áttérést a jövőben csak nok vonatkozásában, és a akkor engedélyezzék, ha az közlekedésben is zavarok ke- említett szempontok figyeTávirati Iroda munkatársa letkezhetnek. lembe vételével lehetséges felkereste a kérdésben ilieté- .— Az elmondottakat össze- Természetesen változatlanul kes állami szervet, és Mekis foglalva a Munkaügyi Mi- törekszünk arra, hogy a munJózsef, a Munkaügyi Minisz- nisztériumnak az a vélemé- kaidő csökkentésével biatotérium vezetője ezzel kapcso- nye, hogy az ötnapos munka- sítsunk több szabad időt a latban többek között a kö- hét általános vagy nagymér- dolgozóknak — fejezte be vetkezőket mondotta: vű bevezetésének előnyei el- nyilatkozatát Mekis József, a Mindenekelőtt le kell törpülnek mind a dolgozók, Munkaügyi Minisztérium veszögeznünk, hogy a Munka mind a népgazdaság szem- zetője. Törvénykönyve szerint a heti munkaidőt általában 6 napra kei! elosztana. A miniszterek azonban — a szaktanáccsal egyetértésben — engedélyezhetik a munkaidőnek ettől eltérő beosztását. A tapasztalatok azt mutatják. hogy az .esetek túlnyomó többségében az ötnapos munkahetet miniszteri Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése Az országgyűlés jogi, igaz- tárgyaltak meg. Az ülés algatási és igazságügyi bizott- bizottságot küldött ki annak sága szerdán délelőtt dr. megvizsgálására, hogy az áiPongrácz Kálmán elnökleté- larni- és a tanácsapparátus vei ülést tartott. Az ülésen a átszervezését és a létszámengedély néfllkül. önkényesen bizottság munkatervét és kü- csökkentést megfelelően haj.,,,., .. . lömböző ügyrendi kérdeseket tották-e végre. — általaban az uzerru szervek határozata alapján — vezették be. Ez az önkényesség a népgazdaság több, igen fontos területén zavarokat okozhat. Az áttérés nem csekély nem mértékben befolyásolja a gazdaságosságot. A meghoszszabbított munkaidő túlzottan igénybeveszi a dolgozók szervezetét, ami a termelékenység csökkentésére vezet. — A dolgozók szemszögéből nezve fel kell hívnunk a MA ESTE: a lottó negyedik sorsolása A lottó rövid idő alatt igen népszerű lett országszerte. A fogadók és a kitöltött szelvények száma hétről hétre emelkedik. Ezt bizonyítja az is, liogv a III. játékhéten már csaknem 2 millió szelvény kelt el, e héten pedig két és félmillió szelvényt hozott forgalomba a sportfogadási és lottó igazgatóság. A lottó negyedik sorsolására március 28-án, csütörtökön este fél 9 órakor kerül sor a MEDOSZ színháztermében. A sorsolás időpontját azért helyeztél: át délutáni órákról estére, hogy kellő idő legyen a csütörtökön érkező több százezer szel- • vény feldolgozására. Elválaszthatatlan kettős feladat „Félkézzel a munka nehéz, keltővel többre mész" — mondja a munkáról a szólás-mondás. Soha annyira nem volt szükség munkásosztályunk mindkét „kezére", minden szervezetének, tevékenységére a termelőmunka segítésében, mint most. Súlyos gazdasági terhek nyomjál; népünk vállait. E terhek elhárítására mozgósítja a párt a kommunistákat és pártonkívülieket, ugyanakkor az üzemi, szakszervezeti vezetők és aktivisták azon vitatkoznak több helyen még ma is: vajon feladata-e a szakszervezeteknek a termeléssel való foglalkozás. Sokan úgy érvelnek, hogy a szakszervezetek feladata az érdekvédelem, a vállalatvezetés feladata a munka megszervezése, irányítása, a munkástanácsoké a termelés segítése. Nem akarjuk elvitatni szakszervezeteinktől, az érdekképviseletet. Néhány szegedi üzemben azonban a Szakszervezeti vezetők nem ismerték még fel, hogy az érdekvédő szerepét csal: akkor tölthetik be szakszervezeteink, ha minden erejükkel a munkások jólétéért, életszínvonala emeléséért dolgoznak. A nagyobb életszinvonalat pedig csal; a több és jobb termeléssel alapozhatjuk meg. Magától érthelödö a következtetés: minden igyekezetükkel támogatniok kell a termelés fejlesztését. Elválaszthatatlan kettős jeladat ez a szakszervezet számára. Éppen azért, mert szakszervezeteink legfőbb feladata az érdekvédelem, nem nézhetik közömbösen a termelés frontján mutatkozó nehézségeket. Nekik is segíteniük kell a legfőbb ipari feladutok megvalósítását: a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését. Ehhez nem. csal; hogy megvan minden lehetőségük, hanem a megfelelő számú és képzettségű nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező tagjaik rés-én komoly, nélkülözhetetlen segítséget nyújthatna!;. Persze, hiba lenne, ha most megint a régi hibába esnének szakszervezeteink és úgy foglalkoznának a termeléssel, mint október elölt. A meg nem érlés. ami most még a szakszervezeti veze tik között uralkodik a termeléssel kapcsolatban, csupán egyik oka. annak, hogy eddig a szervezetek távol tartották magukat ettől a nagy jelentőségű munkától. A termeléstől való ,,jüggetlenitésl" hirdető nézetek nemcsak a tudatlan, kanéin a tudatos tevékenység nyomán burjánzanak még ma is üzemeinkben. Milyen tudatos tevékenységről van Tudjuk, hogy nemcsak munkástanácsaink, hanem a munkásosztály e jelentős ,szervezeteinek vezetésébe is furakodtak ellenforradalmi elemek. Szembe igyekeznek állítani a munkásosztály államával a szakszervezetet, és fékezni hasznos tevékenységét. Milyen más céljuk lehetett a Szeged Állomás, a Gözfűrész és sok más szegedi iizem szakszervezeti vezetésébe befurakodott elemeknek, akik az októberi ellenforradalmi események idején igen kimutatták foguk fehérjét. Nem mentesek szakszervezeteink a jobbot• dali Szociáldemokrata befolyástól sem. Ezt tük» rözi a többi között az a fellelhető törekvés, hogy valami külön úton akarják vezetni némelyek a szakszervezetet. Azt akarják, hogy a párttól függetlenül fejtsék ki tevékenységüket, A meg nem értés, a jobboldali szociáldemokrata befolyás és a tudatos ellenforradalmi törekvései; miatt, nem bontakozhatott ki még ma sem szaks zervezetemk hasznos tevékenysége a termelőmunka segítésére, bár a tagságot különösem az utóbbi hetekben megnövekedett mértékben foglalkoztatják a termelési problémák. Nem mondjuk, hogy ne vitatkozzanak szakszervezeteinkben, sőt rendezzenek minél szélesebbkörű vitát, mert így kristályosodik ki a he. lyes álláspont. így születik a megjelelő hasznos tevékenység. Támogassák pártszervezeteink a Vitatkozó szellemet, sőt hallassák maguk is szavukat e vitákban, tevékenykedjenek jelvikigo. sitó szóval azok között, akik az októberi esemé. nyéktől megzavarva, nem látják, vagy nem értelmezik helyesen a Szakszervezet feladatait, Az ellenséges nézeteket, amelyek tulajdonképpen a munkásosztály állama, a proletár hatalom ellen irányulnak, utasítsák vissza és leplezzék le azok hangoztatóival, képviselőivel együtt. Nem hiányozhat a munkásosztály egyik keze, a szakszervezet sem a gazdasági nehézségek, az inflációs veszély elhárításának nagy munkájából. Nélküle nehéz lenne a feladat meg. valósítása. Legyenek ott mindenült a szakszervezetek is, ahol a termelést kell segíteni. Éppen azért, mert érdekvédelmi szervről van szó, nem mehetnek el közömbösen a munkafegyelem lazasága, a munkaszervezésben, a gazdásági vezetésben meglevő hibák mellett. Érdekvédelem az is. ha az igazságos teljesítménybérezés melletti kiállással védik a becsületes munkásokat, a lógósakkal szemben. A munkások érdekét Szolgálja. ha olyan lehetőséget biztosítunk számukra. hogy könnyebben, eredményesebben dolgozhassanak. Ezért a munkásérdekeket szolgólja a szakszervezet, ha törődik az újítómozgalommal. a jó tapasztalatok elterjesztésével, és a munkások- nemes vetélkedésének, a sablonosságtói, a bürokratikus szervezéstől mentes mim, kaversenyek támogatásával. Sokat kell még tenni, sok szegedi üzemben, hogy a szakszervezetek tevékenysége aktív és gijümölcsözlelű legyen a termelés segítésében is. Nagyon lényeges, hogy a vállalatvezetés, a párt és a munkástanácsok kérjék és igényeljék a szaks zervezel munkáját is. Tevékenykedjenek összhangban a közös célért: a termelés fejlesztésével dolgozóink életszínvonala emeléséért. II. évfolyam, 73. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1957. március 28. MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS A KREMLBEN Moszkva (MTI). A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: A magyar kormány- és pártküldöttség moszkvai látogatása alkalmából szerdán délután magyar—szovjet barátsági nagygyűlést rendeztek a Kreml nagytermében. A hatalmas, több mint 2300 személyt befogadó termet ebből az alkalomból magyar es szovjet állami zászlókkai, a magyar—szovjet barátságot éltető jelszavakkal díszítették fel Már jóval 6 óra előtt sűrű sorokban jöttek a moszkvai dolgozók, hogy találkozhassanak az MSZMP és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány képviselőivel. 6' órára zsúfolásig megtelt a nagyterem. A megjelentek helyükről felállva hosszantartó, lelkes tapssal köszöntötték a nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglaltak a magyar kormány- és pártküIdöttség tagjai: Kádár János, Dobi István, Apró Antal, Horváth Imre, Káilai Gyula, Kiss Károly, Révész Géza és Boldoczki János. Az elnökségben foglalt helyet a szovjet állam és a Szovjetunió Kommunista Pártja számos vezetője, köztük Vorosilov, Bulganyin, Hruscsov, Malenkov, Mikojan, Molotov, Kaganovics, Szuszlov, Zsukov, és mások. Ott voltak az elnökség tagjai között a kiváló moszkvai dolgozók, a tudomány, a kultúra és a művészet ismert személyiségei is. A gyűlés iránti hatalmas érdeklődést mulatta, hogy a teremben sok filmoperatőr, nagyszámú fotóriporter, a szovjet és a külföldi sajtó több tudósítója foglalt helyet. Közvetítést adott a gyűlés lefolyásáról a moszkvai televízió is. A nagygyűlést N. T. Bobrovnyikov, a moszkvai városi szovjet végrehajló bizottságának elnöke nyitotta meg. Melegen köszöntötte a magyar vendégeket. Beszédet, mondott P. Sz. Morozov, a moszkvai Lihacsov Autógyár munkása, V. P. Katajev író, V. E Jermelkiu egyetemi hallgató. Viharos taps fogadta Kádár Jánosnak, a magyar forradalmi — munkás-paraszt kormány elnöké-; nek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elnökének felszólalását. Ezután N. A. Bulganyin, a; Szovjetunió Minisztertanácsának < elnöke mondott beszédet. Háziasszonyok örömére Az őszi, októberi felvásárlási láz bizony kiürítette a szegedi boltokat. A nekibuzdult Vevők mind egy szálig elhordták például : a zománcozott tűzhelyeket is, pedig annyi volt belőlük, hogy a műszaki nagykereskedelmi vállalat már nem tudta hová raktározni, s kocsi számra küldte szét a különböző árudákba, vaskereskedésekbe. Január óta azonban fokozatosan bővül a termelés, ' és a salgótarjáni gyár munkásai egyre több rózsás, vagy rózsanélküli, zöld. krémszínű, fehér zoinánctűzhelyet gyártanak, s így egyre több kerül az üzletekbe, a háziasszonyok örömére. A kiszállítás egyelőre csak „kisüzemi módszerrelT — ahogy fentebb látjuk — hordárral történik. €r Az osztrák kormány felelőtlen eljárása Uj gyár született Vádirat a dorozsmai községgazda ellen Iz új ipari árrendszer kialakításáról Totótanácsadó -