Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

A mezőgazdaság sem mai*adhat örökké jelenlegi állapotában Dobi István az ország gazdasági és politikai helyzetéről beszélt Karcagon Dobi Istváin, az Elnöki Ta­nács és a Termelőszövetke­zeti Tanács elnöke a héten ellátogatott Karcag termelő­szövetkezeti városba, ahol je­lenleg több mint 2500 dolgo­zó paraszt folytat nagyüzemi társas gazdálkodást mintegy 28.000 hold területen. A művelődési otthont zsú­folásig megtöltötték az MSZMP városi ideiglenes in­téző bizottsága által rende­zett nagygyűlés részvevői: Karcag város kommunistái, termelőszövetkezeti paraszt­jai. Kovács István, az intéző bizottság elnöke üdvözölte Dobi Istvánt, aki több mint 2 órás előadásban foglalkozott az ország gazdasági és politi­kai helyzetével, az októberi eseményekkel, azok előzmé­nyeivel, s nemzetközi össze­függéseivel. — A jelenlegi politikai helyzetet mindinkább a sta­bilizálódás jellemzi — mondotta többek között. — A párt szervezetei ország­szerte erősödnek és a pirt­szcrvrzés más alapon más meggondolással történik. mint a múltban. Az inflá­ciót a Szovjetunió és a töb­bi baráti ország segítségé­vel eddig el tudtuk kerülni. Megvan a gazdasági alapja, iiogy végleg elkerüljük, és ez csak tőlünk, a dolgozó néptől függ. Meg vagyok győződve róla, hogy ha mindenki a maga helyén becsületes, munkás­emberhez méltóan helytáll el tudjuk kerülni az inflációt és igen kismértékű munka­nélküliséggel kell csalk szá­molnunk. — Megelégedéssel állapít­hatom meg azt is, — foly­tatta — hogy fegyveres erő­ink, hadseregünk és rendőr­ségünk felső vezetése, helyt­állása egyaránt kifogástalan. Ez a fegyveres erő a szervezés alatt álló munkásőrséggel — amely a bányákban, üze­mekben és termelőszövet­kezetekben ügyel a dolgozó nép vagyonára — feltétle­nül biztosítani tudja a ren­det és a békességet a rend­zavarókkal szemben. Beszéde befejező részében a mezőgazdaság szocialista átalakításáról szólott Dobi Istváin. Parasztságunk meg fogja érteni, hogy amikor népgazdaságunk egyéb ágai­ban szocialista gazdálkodás folyik, a mezőgazdaság sem maradhat örökké jelenlegi , állapotában. A földterületek elaprózott­sága miatt akármilyen szor­galmasan dolgoznak is a magyar parasztemberek, nem tudnak úgy termelni, hogy kiaknázzák természeti adottságainkat. Márpedig ettől függ az egész magyar dolgozó nép életszínvo­nala. Az általános magyar pa­raszti jólétet, a könnyebb életet és az olyan népgazda­ságot, amelyben a különbsé­gek kiegyenlítődnek és min­den becsületes dolgozó ma­gas életszínvonalon élhet, a magam részéről csak a szo­cialista mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezetek útján tu­dom elképzelni — fejezte be nagy figyelemmel és tetszés­sel hallgatott előadását az Elnöki Tanács elnöke. A beszéd után számos hoz­zászólás hangzott el. ame­lyekre Dobi István válaszolt. Hruscsov a szovjet és amerikai csapatok köl­csönös kivonásáról, a két ország viszonyának normalizálásáról és a leszerelésről beszélgetett Joseph Alsop amerikai újságíróval Az országos rendőrfőkapitány­ság vezetőiének tájékoztatása az egyes tiltó rendelkezések érvényességéről A lakosság köréből a Bel­ügyminisztériumot. és a hoz­zá tartozó szerveket többen azzal a kéréssel keresték fel, hogy adjanak tájékoztatást a korábban kiadott egyes tiltó rendelkezések érvényességé­ről. A kéréssel kapcsolatban a Belügyminisztérium orszá­gos rendőrkapitányságának vezetője az alábbiakat közli: „Érvényben vannak mind­azok a tiltó és szigorító ren­delkezések, amelyeket az október 23-án kirobbant el­lenforradalom felszámolása után a törvényes rend és biztonság fenntartása, az ál­lampolgárok személy- és va­gyonbiztonságnak meg­óvása érdekében adtak ki. Igy érvényben van a rögtön­bíráskodásról szóló 1956. évi 28. számú törvényerejű ren­delet. A rögtönbíráskodás ki­terjed a főbenjáró bűntettek­re, a gyilkosságra, a szándé­kos emberölésre, gyújtoga­• ásra, rablásra, a közérdek, vagy a közönség életszük­ségleteinek ellátását szolgáló üzemek szándékos megron­gálásával, valamint lőfegy­ver, lőszer, robbanószer, ille­tőleg robbanóanyag engedély nélküli tartásával elkövetett bűntettekre és azok kísérle­tére. Hatályban van ezenkívül a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról szóló 1957. évi 4. számú törvényerejű rendelet. Ez az előbb felso­rolt bűntetteken kívül a né­pi demokratikus államrend elleni szervezkedésre és az erre irányuló szövetkezés­re, lázadásra, hűtlenségre is kiterjed. Érvényben van a gyüleke­zések és felvonulások enge­délyhez kötéséről szóló 1950. évi 30. számú törvényerejű rendelet, amelynek hatályát az 1957. évi 2. számú tör­vényerejű rendelet meghosz­szabbította. Ez a törvényere­jű rendelet átmenetileg en­gedélyhez köti a gyűlések és a felvonulások rendezését, annak érdekében, hogy a gyűlésező, vagy felvonuló dolgozókat felelőtlen rend­bontó elemek meg ne zavar­hassák. Rendőrt és karhatalmi szerveink mindent elkövet­nek, hogy a törvényes ren­det, az állampolgárok sze­mély- és vagyonbiztonságát a legteljesebb mértékben biz­tosítsák. E feladatuk ellátá­sához egyre több segítséget nyújtanak a dolgozók, amelynek eredményeként ed­dig is számos szökött rabot, bűnözőt, fegyverrejtegetöt, ellenforradalmárt sikerült elfogni és az igazságszolgál­tatás elé állítani. Felkérem a lakosságot, hogy a rendőri szervek mun­káját u jövőben is egyre fo­kozódó mértékben segítse a rend és a nyugalom érdeké­ben. Izrael kész kivonni csapatait az Akabai-öböl és a Tirani­szoros térségéből New York (MTI) Az AFP Itlenti: Az ENSZ -közgyűlés ülésén pénteken Golda Myer izraeli külügyminiszter kije­lentette: „Izrael most mór kész kivonni csapatait az Akabai-öbölből és u Tlranl­szoros térségéből, miután bí­zik abban, hogy a hajózás szabadsága nemzetközi és iz­raeli vonatkozásban biztosít­r a Jes? az Akabal-öbölben és a Tirani-szorosban". Az izraeli külügyminiszter lavasojta, hogy azonnal hív­ják össze az izraeli hadsereg i ezerkari főnőkének és az ENSZ-haderők főparancs­nokának találkozóját abból a célból, hogy olyan intézkedé­seket tegyenek, amelyek le­hetővé teszik, hogy az ENSZ vállalja magára a felelőssé­get Sarm el Seik és Gaza térségében. Myer kijelentette, hogy Iz­rael megőrzi cselekvési sza­badságai annak érdekében, hogy megvédelmezze jogait, ha a helyzet a gazai övezet­ben újból olyanná válnék, mint amilyen az izraeli meg­szállás előtt volt. Az. izraeli külügyminiszter kijelentette: Izrael igazolt­nak tekinti, hogy a törvé­nyes vedelem jogát az ENSZ alapokmányának megfelelően igénybe vegye, ha hajóinak szabad átjárása elé az Aka­bai-öbölben és a Tirani-szo­rosban akadályt, gördítenek Az ENSZ közryülése né fire ha ss/tona közép-Ke e i viiá ána.i íoiytatásti New York (MTI). A* AP je­lenti: Az ENSZ kii/gyíilése pénteken este megszakította u közép-keleti helyzetről szóló vitáját és ennek folytatását hétfőre tűzte kl Felhívás a magyar nökhös A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Magyar Szakszervezetek. Or­szágos Szövetsége és az Or­szágos Földmúvesszövetkezeti Tanács többek között a kö­vetkező felhívást intézte a magyar nőkhöz'a Nemzetközi Nőnap alkalmából: Közeledik a Nemzetközi Nőnap. Ez a nap az egész vi­lágon a nők megbecsülésének, az édesanyák felé áradó sze­retetnek szép ünnepe, ünne­pe a világ asszonyai összefo­gásának, a békéért és gyer­mekeik jövőjéért. Ez a nap most különösen sokat jelent a számunkra, hi­szen a közelmúlt tragikus ese­ményei mérhetetlen szenve­déssel sújtották a magyar családokat, az édesanyákat. De éppen ezekben a legnehe­zebb hetekben mutatkozott meg a nemzetközi összefogás hatalmas ereje, a különböző országok asszonyainak együtt­érzése, erkölcsi és anyagi se­gítsége is. Március 8 emlékeztesse a magyar asszonyokat a nők összefogásában rejlő legyőz­hetetlen erőre, amely hozzá­járul ahhoz, hogy megvédjük népünk békéjét, megnyugtas­suk a felzaklatott lelkeket, legyőzhessük az ellenforrada­lom okozta erkölcsi és gazda­sági károkat. A világ asszo­nyai mellénk álltak abban is, 1 hogy otthonuktól elszakadt fiataljainkat visszasegítsük aj családi otthonokba. A nőtanácsok. a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, az Országos Földmúvesszö­vetkezeti Tanács és az ifjú­sági szervezitek a várasok­ban, falvakban, üzemekben, vállalatoknál és termelőszö­vetkezetekben segítsenek mindenütt, hogy a nőnapi ün­nepségek szépek, bensősége­sek legyenek. A célunk egy: félelem nél­küli élet, gyermekeink bol­dog holnapjának biztosítása, a béke az egész világon. Ha összefogunk, elérjük ezt a célt! — hangzik a felhívás. A New York Herald Tribuni• közölte Joseph Alsop, a neves amerikai publicista beszélgetését llruscsowul, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával. A kétórás beszélgetés során a szov­jet államférfi az, általános nem­zetközi helyzetről) valamint a szovjet—amerikai viszonyról lett Kijelentéseket. — A szovjet csapatokat — mondotta Hruscsov —, amelyek n jelenleg fennálló szerződések és egyezmények értelmében Európa egyes országaiban állomásoznak, visszavonjuk a Szovjetunió terü­letére, lm u nyugat-európai or­szágok szintén megteszik ezt a más országokban állomásozó csapataikkal és az Egyesült Álla­mok ugyancsak visszavonná csa­pulait Európából és Ázsiából. Alsop, Ilruscsovnak ezt a kije­lentését kommentálva, hozzáfűzi, hogy ez a legkonkrétabb és leg­figyelemreméltóbb javaslata ilruscsovnak, amelyet a rendkí­vüli érdekes interjú során tett. A szovjet-amerikai viszony­ról szólva, Hruscsov kijelentette, hogy valóban normális diplomá­ciai viszonyt kiván a jelen­legi formális diplomáciai viszony helyett. Ez magában foglalná a gazdasá­gi és kulturális kapcsolatok lehe­tő legmesszebbmenő kifejleszté­sét. Különösen az Egyesült Ál­lamokhoz való viszonyunkat kí­vánjuk normalizálni — mondotta a többi között, — mert az Önök országa valóban nagyhatalom és mi úgy hisszük, hogy a mi or­szágunk is megüli ezt a mórté­ket. Hruscsov egy esetleges talál­kozó céljaiként a békés együtt­élés feltételemek megteremtését, a világ népeinek megszabadítását a felesleges katonai kiadásoktél. a kereskedelmi és kulturális kap­csolatok kiépítését jelölte meg. Kijelentette: az első lépés, hogy Nyugat vezetői nyugodja­nak bele a szocialista or­szágok létezésebe és fogad­ják ezt úgy — ahogy a hi­vők mondanák — mint egy istenadta dolgot. J l/után jöhet majd a kapcsola­tok normalizálása. Alsop bőven idéz Ilruscsovnak a leszereléssel kapcsolatban tett kijelentéseiből. Az amerikai új­ságírónak arra a kérdésére, miért támadják a szovjet vezetők az Egyesült Államokat „erőpoliti­kájáért", amikor a Szovjetunió magn is hatásos védebni intézke­déseket tesz, a többi között így válaszolt: *Az Egyesült Államok po­litikája támadó jellegű, nem pedig védelmi. Természetesen, minden ország­nak joga van annyi fegyveres erő kiépítésére, amennyire szük­sége van ahhoz, hogy támadás esetén megvédje függetlenségét. Egészen más dolog, ha katonai támaszpontok széles hálózatúi építik ki távol az Egyesült Ál­lamoktól és közel n Szovjetunió­hoz. — Mit gondolna ön és az egész amerikai közvéle­mény, ha a Szovjetunió tá­maszpontokat létesítene Mexikóban, vagy Kanadá­ban? Azl hiszem, sokan ál­matlanul töltenék éjszaká­jukat*. — De mi erős idegzetűek vas gyünk, és nyugodtan végezzük dolgunkat, noha politikájuk kö­vetkeztében arra kényszerülünk^ hogy erőfeszítéseket tegyünk a fegyverkezés fejlesztésérc, és fi-t gyelmeztessük népünket n hábo­rú veszélyére. Mi valóban azt hisszük, hogy nz Egyesült Álla­mok anyagi és lélektani előkészü­leteket tesz a harmadik világhá­borúra. Lehet, hogy a szándék csupán az, hogy elindítsanak egy európai háborút, és az európai népek egymás ellen harcoljanak. Ez történt a legutóbbi időben is, amikor az Egyesült Államok ezen szépen keresett. De a had­viselés eszközei megváltoztak. Földgömbünk egyetlen sarka sem sebezhetetlen és ha nz Egye­sült Államok újszerű fegyvere­ket gyártolt is. úgy hisszük, eb­ben n tekintetben mi sem ma­radunk el — mondotta'Hruscsov, az amerikai újságíró tudósítása szerint, majd hozzátette: Európa népe nem lesz haj­landó betölteni a kísérleti nyúl szerepét és követelni fogja az amerikai támaszpontok eltávolítását terü­letéről. Teliét Amerika igen böl­csen lenné, ha azonnal más ki­utat keresne. Alsop nz érdekes interjúról szóló tudósítás végén hangsú­lyozza: „a külpolitikai beszélge­tés erős, világos és jól átgondolt külpolitika benyomását keltette". Sürgősen jelentsék he a termelő­szövetkezetek műtrágya szükségletüket Csongrád megye termelőszövetkezetei még most is nagyon vontatott ütemben rendelik meg a műtrágyát. Amíg például ez idáig az egyéni termelők 7 024 mázsa nitrogén műtrágyát rendeltek meg, addig a termelöszi' vetkezetek csak 990 mázsát. Mér pedig a későn vetett, rossz talajba került őszi kalászosok az idén is fejtrágyá­/ásrá szorulnak. A ' műtrágy ában nincsen hiány, hiszen Csongrád megye a múlt évi mennyiségnek kétszeresét kapta meg, GHANA Afrika újabb önálló állama Mi^oisn a Német Szövetségi Köztársaságba léfog'1 ? Bonn (MTI) A Tanjug je­lenti: Hir szerint Szniirnov bonni szovjet nagykövet I Adenauer kancellárral íolv- I tátott megbeszélése során utalt arra a lehetőségre, hogy Mikojan, a szovjet mi­nisztertanács elnökhelyettese áprilisi bécsi látogatása után magánszemélyként a Német Szövetségi Köztársaságba I utazik. Valószínűnek tart­ják, hogy Mikojun ez alka­lommal találkozik majd Er­liard nyugatnémet gazdaság­ügyi miniszterrel Újsághír: Szovjet kormány ­küldöttség utazott Aranypor.­ra, Oltana állam független­sége elnyerésének márriu.i G-i ünnepségeire. Afrika, a fekete földrész volt idáig a gyarmatosító erők legszilárdabb támasza. Jóformán egy kézen meg le­hetett számolni az ezen a hatalmas földrészen levő ön­álló államokat. A második világháború után azonban megnőtt az arab és a néger népek nemzeti felszabadító mozgalma. Ennek a küzde­lemnek eredményeként az elmúlt év folyamán olyan új önálló államok keletkeztek, mint Szudán. Tunisz és Ma­rokkó; Egyiptom pedig a Szuezi-csatorna államosításá­val a gyarmati rendszer utolsó maradványát is eltün­tette. Nemsokára azonban egy újabb független állam, Gha­na is megjelenik Afrika tér­képén. Ghana idáig Arany­part néven szerepelt a föld­"a.lzkönyvekben. Területe 203.700 négyzetkilométer, te­hát kétszer akkora, mint ha­zánk. Lakossága azonban mindössze 4 és félmillió. Közigazgatási szempontból órom területre oszlik: a tu­lajdonképpeni Aranypartra, emely a legsűrűbben lakott és gazdaságilag a legfejlet­tebb terület, továbbá az Asanti védnökségre és az Északi területre. Nagybritan­nia ténylegesen az Arany­parthoz csatolta az angol dvámsúg alatt álló Togo te­rületét is (34 000 négyzetki­lométer, mintegy 410 ezer la' kossal). Az At'aívpart néprajzi ösz­-zetétele igen tarka: szudáni ls guineai feketebőrü tör­zsek, és más népek élnek a 1 varrnaton. Alapvető foglal­kozásuk a mezőgazdaság 'iparban csak a lakosság 6 -zúzaléka van foglalkoztat­va. (Az Aranypart legna­gyobb értéke a kakaó. A vi­lág kakaótermesztésének egyharmadát az Aranypart termeli). A kakaót a múlt század végén a gyarmatosí­tók hozták be. 1891-ben az Aranypart kakaótermesztése 50 kilogramm volt. jelenleg Dedig évi 200 000 tonna ka­kaót szállít a világpiacra. Az Aranypart nevét arany­kincsei után nyerte. A Dél­afrikai Unió után az Arany­part termeli a legtöbb ara­nyat Afrikában (évi 23 ton­nát). Igen jelentős ezenkívül mangánérc-bányászata is. A második világiháború után bontakozott ki az Aranypurton a nemzeti fel­szabadító mozgalom. 1931­ben a brit kormány új alkot­mányt volt kénytelen adni, ami jelentős önkormányza­tot biztosított a gyarmat szá­mára. Az 1951-es választáso­kon azonban a Nemzeti P.'.rt, amely a nemzeti felszabadító mozgalom vezető ereje, dömtö győzelmet aratott. Űj kor­mány is ahiikuit, csaknem ki­zárólag afrikaiakból. A nép kiadta a jelszót a nemzeti függetlenség teljes kivívása­ra. A múlt év júliusa folya­mán új választásokat tartot­tak, amelyen ismét a Nem­zeti Párt győzött. Augusztus 3-án a nemzetgyűlés határo­zutot hozott, amelyben köve­telte. hogy az Aranypartot a brit nemzetközösségen be­lül ismerjék el független ál­lamnak, A múlt év végén a brit parlament elhatározta, hogy 1957 márciusában meg­adja a függetlenséget Arany­partnak. Az új független állam a Ghana nevet kapja, amely annak a hajdani afrikai ot­szígnak volt a neve amely a IX. és XIII. század között a Szenegxl és a N'gsr f 'yó fe'sőío'yrsn kö ott t r". el Ghana fővárosa Akra kikö­tőváros lesz. Az új, független afrika' or­szág megalakulása mégjob­bm megszűkíti a gyarma'.i rendszer kereteit. Az új ál­lam egészen biztosan ked­vező hatást fog kifejteni a még nem szabad afrikai né­pek szabadságharcára.

Next

/
Thumbnails
Contents