Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-27 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . Wt Wv-j • •ímnm-im^: -api • mtmú>w MAGYAR SZOCIALISTA MDNRASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 72. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. március 27. A képviselők munkájának a rend további helyreállítását, a fokozott kibontakozást kell szolgálnia Ülést tartott a megyei képviselőcsoport JELES VAGY JÓ? Immár másodízben gyűltek össze Csongrád megye országgyűlési képviselői az októberi események óta, hogy megtárgyalják az előttük álló legfontosabb feladatokat s a képviselőkre váró munka időszerű problémáit. A hétfői értekezleten — a négy igazoltan távollévő meghívott kivételével — valamennyi megyei országgyűlési képviselő megjelent s mindannyian fel is szólaltak. A tanácskozást Nagyistók József (Csongrád), a megyei képviselőcsoport elnöke nyitotta meg. Utalt azokra a B magyar kormány- és pártküldöttség Szverdlovszkban és Sztálingrádban járt csoportjai Moszkvába utaztak Szverdlovszk (MTD. A TASZSZ jelenti: A magyar kormány- és pártküldöttség Uraiban vendégeskedő csoportja, amelyet Kádár János, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának elnöke vezet, kedden • Szve rd lo vszkból Moszkvába repült. A küldöttséggel együtt Moszkvába utazott M. A. S/.uszlov, az SZKP Köziponti Bizottsága Elnökségének tagja, az SZKP Központi Bizottságának titkára, J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Kádár János az elutazás előtt rövid beszédet mondott, amelyben köszönetét fejezte ki az uraliaknak a meleg és baráti fogadtatásért. Moszkva (MTI). A Magyar Távirati Iroda tudósítója jelenti: A magyar kormányküldöttség Szverdlovszkban járt tagjai M. A. Sziuszlovnak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának, valamint J. I. Gromovnak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének kíséretében délután 3 óra 30 perckor megérkeztek a moszkvai vnukovói repülőtérre. A magyar párt- és kormányküldöttség Sztálingrádból tartózkodó csoportja kedden délelőtt megtekintette Cáricin és Sztálingrád védelmének múzeumát. Ezt követőleg meglátogatták Sztálingrád egyik óvodáját és a drámai színházat, majd részt vettek a sztálingrádi területi pártbizottság aktívaértekezletén. A pártaktíva nagy szeretettel üdvözölte a magyar vendégeket. Az értekezleten Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is beszédet mondott. A küldöttség kora délután repülőgépeken visszaindult Moszkvába, ahová délután 4 órakor érkezett meg. Tartassák be a tanácsok az iskolakötelezettségről szóló törvényt! fjr E A nyolcosztályos általános iskola felállításával nagy lépést teltünk előre a falun és tanyavilágban lakók kulturális elmaradottságának felszámolásáért. Az. új iskolatörvény azt is lehetővé teszi, hogy az államhatalom szigorát vegyük igénybe, amikor az általános iskola felsőbb osztályaiba járók között gyakori iskolakerüléssel, vagy a szülök felelőtlenségével találkozunk. A falusi és tanyai szülők többsége, belátja, hogy gyermekeinek használ, ha nem vonja el az iskolába járástól. Sok szülő azonban anyagi okokra hivatkozva, 10—11 éves korában kiveszi gyermekét az iskolából, a házkörüli munkában használja fel. vagy elállítja pásztornak. Sok helyen a pedagógusok felvilágosító munkája sem jár eredménnvel. Kübekházán példáid Kovács Mihály TV. osztályos, Siloczki Antal V. osztályos, Doktor János III. osztályos. Kurzora Péter VII. osztályos növendékek év eleje óta nem járnak is* kólába. Miért is járnának, mikor Szakáll Mátyás ötödikes növendék több mint egy év óta mint kanász van alkalmazásban, s a tanács semmit sem tett azért, hogy a szülőket rávegye a gyermek iskolába járatására? A járás területén az ellenforradalmi események óta, mintegy 200 iskolaköteles gyermek nem jár iskolába. Zákányszék község tanácsa végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozott az igazolatlan mulasztásokkal. A rendszeresen iskolakerülő gverekek szüleit a tanácsülés óla berendelik, s ha a tanácselnök nem képes meggyőzni a szülőket gyermekük iskoláztatásának szükségességéről, igénybe veszik a törvény által megengedett büntetőeszközöket is. A zákányszéki tanács példáját valamennyi községben követni kell ahhozbogy a törvényességet az iskoláztatás ügyében is helyreállítsuk. £ E * ttlaalukuuajklukuklluákkukkklkaajukkllukkukáakkklka. változásokra, melyek a legutóbbi, januári tanácskozás óta országunkban végbementek. Felhívta a figyelmet arra, hogy pártunk és kormányzatunk megfeszített munkáját a képviselőknek sem szabad ölhetett kézzel nézniök, hanem kinek-kinek a maga munkaterületén hozzá kell járulnia ténykedésével a további kibontakozáshoz, a rend végleges helyreállításához. Sokkal sűrűbben kell tartózkodniok választókerületükben, mint eddig tették. A hozzászólók valamenynyien egyetértettek Nagyistók Józseffel abban, hogy fogadónapokat kell tartani és a lehetőség szerint minél jobban meg kell ismerkedni választókerületük problémáival. Katona Sándor (Székkutas) beszámolt az országgyűlés jogi bizottságában végzett munkáról és megemlítette, hogy a törvények és a törvényerejű rendeletek végrehajtása területén nem megy minden rendjén. Nagyon sok a baj a különböző föld-tulajdonjogi viszonyokkal. Az illetékes szervekkel meg kell értetni, hogy a törvényt — a világosan megfogalmazott törvényt — végre kell hajtani. Nagy Sándor (Szeged) elmondotta, milyen sokat jelenthet különösen falun, ha egy-egy képviselő ellátogat a dolgozó parasztokhoz, hisz ilyen helyen általában kevésbé tájékozottak az emberek, —. még nem mindenütt működik jól a pártszervezet s nem kielégítő a felvilágosító munka. Itt a képviselői tájékozottság sok problémát megoldhat. Ugyanakkor arra kérte a képviselőket, hogy amennyire ezt a lehetőségek engedik, segítsék a szegedi járás dolgozó parasztjait, hogy megfelelő mennyiségű mészhez és rézgálichoz juthassanak. Nagy Dániel (Szentes) a termelés segítését sürgette. Véleménye szerint a képviselőknek az eddiginél sokkal többet kell foglalkozniok a termelőszövetkezetek szakmai és politikai támogatásával. Járjanak el minél több tsz-be, vegyenek részt a tagság közgyűlésein és tanácsikkal, javaslataikkal segítsék a tsz munkájának eredményességét. B. Papp Mihály (Makó) a helyi népfront-bizottságok tevékenységének megjavítását sürgette. Ezzel kapcsolatban megtudtuk, hogy megyénkben is megalakulnak a népfront helyi bizottságainak első — mezőgazdasági — szakcsoportjai. Nagyistók József összefoglalójában egyetértett a felszólalókkal a legjelentősebb kérdésekben. Helyeselte a tsz-ek támogatását., de véleménye szerint az egyéni pa rasztságot sem szabad elhanyagolni. a népfront helyi bizottságai eddig szerinte sem végeztek kielégítő munkát, de ebben akadályozta őket a központi szervek tanácstalansága, határozatlansága is. Nagyistók elvtárs £ előterjesztésére a csoport £ tagjai elfogadták a fogadó- £ órák rendszeres megtartású- £ ról szóló határozatot. | Vigyázzunk a párt £ * összetételére és tisztaságára • 1 Fontos kérdések a tanács v. b.« ülésén UiUtti s Egészségügyi brigád a Marx téren Egy nap a bíróságon Ugyan mit kérdez még a tanárnéni? Eddig egészen jól ment a felelet, s a kérdés után eldől, hogy a jeles, vagy a jó felé hajlik-e az osztályzónaplóban a ceruza. A; izgalom nem tart sokáig, mert az utolsó kérdésre is határozott, alapos felkészülést tanúsító feleletet ad a szorgalmas kislány — s a felelet után nagy jelest rajzol a lanárnéni a többi mellé. A szemüveges kisfiú is feszülten figyel; vajon mikor szólítja fel őt is a tanárnérd. Hátha ntlá is sikerül.,. KERESSÜK A MUNKAVERSENY ÚJ FORMÁIT Az üzletek kirakatai olyan tömöttek most is, mint félévvel ezelőtt, s csak anynyi a változós, hogy több bennük a külföldi áru. S az áruk még csak nem is drágábbak, mint korábban. Hol itt az infláció veszélye? — kérdezik sokan. Aki csak a kirakatokból vizsgálgatja, vajon van-e nálunk infláció-veszély — az csak a felszínen mozog. A termelés statisztikáját kell vizsgálnunk, abból, megtudhatjuk, milyen egészségtelen, mindannyiunk életszínvonalát veszélyeztető helyzetben vagyunk. Számos vállalat Szegeden is — s így van ez igencsak országszerte — többet költ, mint amennyi értéket termel. Még mindig jóval kevesebb érték jut egy-egy munkásra, egyegy munkaórára, mint tavaly. Az ellenforradalom nagy kánokat okozott a termelésben. Az infláció veszélyét elűzni csak kemény, megfeszített munkával, a munkásosztályban rejlő mérhetetlen erő, alkotó lendület szabad kibontakoztatásával lehetséges. Tehát egyetlen kiút van népgazdaságunk súlyos helyzetéből: ha emeljük a teljesítményt, csökkentjük az önköltséget. A béremelést feltétlen nyomon kell követnie a teljesítés, a termelt érték emelkedésének. Ez pillanatnyilag sem vitás, főként az üzemek dolgozóin és vezetőin múlik: a végzett munkán és annak jó megszervezésén. A munka termelékenységének növelésében pedig — mondjuk ki kertelés nélkül — nagy jelentőséggel bír a munkaverseny. Nem múlik el gyűlés, vagy értekezlet, különösen ott, ahol ipari munkások, vezetők jönnek össze, hogv szó ne esnék a munkaversenyről: kell-e a munkaverseny, vagy nem? Sokan, még felelős vezetők is az ellenforradalom által a munkaversenyre szőrt rágalmak felé hajlanak. Azt mondják, hogy a dolgozók általában félnek a verseny-szótól is. Tgaz lenne, hogv a szegedi munkások félnének a nemes vetélkedéstől? Aki ismeri városunk munkásait, vagy ismert ma üzemeink dolgozóinak munkáiét, nem fogadhatja el ezt a megállapítást. Most is folyik versengés üzemeinkben, bár nem is szervezték, s nyilvánosságát sem biztosítják. A munkások, ha mással nem, a keresetek figyelemmel kísérésével mérik, hogy ki mennyit dolgozott, mennyit teljesített. Nagy gondban lenne most üzemeinkben sok párt-, szakszervezeti, vagy gazdasági Vezető, ha megkérdezné valaki tőle: ki náluk az üzem, vagy a szakma legjobb dolgozója? Mintha elfeledkeztünk volna arról, hogy a munkások nagyra értékelik azt, ha a mesterségük elismert művészeinek tekintik őket, ha a szocializmus építése, gazdasági nehézségeink leküzdéséért folytatott munka első soraiban haladhatnak. Ma is örömmel veszik, ha munkájuk után anyagi honorálás mellett erkölcsi megbecsülést is kapnak. Ki a legjobb? — a válasz erre sohasem végleges. Akár beszélünk erről, akár nem, a munkások között meglévő nemes vetélkedésre való hajlamot nem szüntetjük meg. Ott van és ott lesz köztük a magyar munkás-virtus, amely nem nyugszik, él és alkotó cselekvésre, több és jobb munkára ösztönöz. Teljesen hibás volna, ha most visszatérnénk a dolgozók által elítélt, rossz versenyszervezési munkához. Nem kívánják egyik szegedi üzemben sem azt, hogy üres papírokkal géptől gépig, embertől emberig járjanak s kitöltsék ezeket az űrlapokat hangzatos kísérő szövegekkel, hogy aztán ezeket összesítve, szép jelentésben lelkesedjen. Nincs szükség arra, hogy a vállalatok vezetői a maguk szájaíze szerint, de a munkások nevében fogalmazott versenypontokkal hívják ki egymást „versenyre". Az ilyen versenyszervezéstől óva inti a vezetőket Lenin elvtárs. „Hogyan szervezzük a munkaversenyt?" című cikkében. ..Harcolni kell az ellen, hogy mindent egy kaptafára húzzunk és harcolni kell minden olyan kísérlet ellen, amely felülről akar egyformaságot bevezetni... A demokratikus és szocialista centralizmussal se az egy kantafára húzás, se a felülről bevezetett egyformaság nem fér össze". Nem a munkaverseny volt nálunk rossz, hanem a mód, ahogyan csináltuk. A jövőben még a látszatát, is el keit kerülni a korábbi formális, felülről jövő bürokratikus versem-szervezésnek. De a munkaversenvre szükség van. mert a több és jobb termelőmunkát seeíti. Ezért van nam/ jelentősége ma a munkaversenynek, amikor szocializmust énítő hazánk súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. A maavar munkásosztály, s beune a szegedi munkások alkotó, kezdeményező készségének kibontakoztatása a termelésben az egyedüli út. amellvel nehézségeinket leküzdhettük és a jelenlegi életszínvonalunkat fenntarthatjuk, s később magasabbra, emelhetjük, tn^PÍ t