Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MÜN KASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 52. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. március 3. A kormány az eddigieknél nagyobb lehetőségeket biztosít a magánkereskedelemnek Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága elfogadta a magánkereskedelem fejlesztéséről szóló törvényt ervezetet Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága szombaton ülést tartott. Az ülésen Tausz János, a Belkereskedelmi Minisztérium vezetője ismertette a képviselőkkel a magánkereskedelem fejlesztéséről szóló törvénytervezetet, amely hamarosan az Elnöki Tanács elé kerül. A kormány az eddigieknél nagyobb lehetőséget kíván biztosítani a magánkereskedelemnek, elsősorban a lakosság jobb ellátása, a mezőgazdasági termények felvásárlásának előmozdítása és a helyi árualapok fokozottabb feltárása érdekében — mondotta. A törvénytervezet kimondja, hogy kereskedői iparigazolványt csak olyan erkölcsileg megbízható személy kaphat, aki állami, vagy magánvagyon elleni bűncselekmény miatt 5 éven belül büntetve nem volt, közbiztonsági őrizet alatt nem állott. Az igazolványok kiadásánál egyébként elsősorban azokat veszik figyelembe, akik állás nélkül maradiak, s nem tudnak elhelyezkedni, de kellő szakértelemmel rendelkeznek. Az iparigazolványokat Budapesten és a megyei jogú városokban a kerületi tanácsok kereskedelmi osztályai, a járásokban és a járási jogú városokban a járási tanácsok kereskedelmi csoportjai adják ki. Ezután Tausz János elmondotta, hogy a fogyasztók részérő sok jogos panasz hangzik el a gyarmatáruk hiánya miatt. Közölte, hogy április-májustól kezdve javul a gyarmatáru-ellátás, elsősorban kávéból és citromból. A kereskedelem gondoskodik húsvéti idényárukról is. A tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is megszervezik a kedvezményes tüzelőakciót — mondotta. A 400 forint értékű utalványokat április J. és augusztus 31. között lehet beváltani. Szegedi lakáspanamák Dú/atUUadí I E héten könnyebb feladat elé állítjuk olvasóinkat. Tessék megmondani, hogy hol ez a ház és ki lakot) benne. Szívesen vesszük, ha olvasóink egy-két szóval méltatnák a ház nevezetes lakója érdemeit is, vagy felsorolnák egy-két müvét. A várható érdeklődésre való tekintettel e héten kivételesen négy színházjegyet sorsolunk ki azon olvasóink között, akik csütörtökig válaszolnak a feltett kérdésre. Hruscsov beszélgetése J. Alsop amerikai újságíróval :ÍÍÍS! Készül a szakszervezeti törvény Hogyan kell tanulni ? fl kommunisták mindig vállalják a rájuk eső nagy részt a dolgozó nép erőfeszítéseiből Marosán György beszéde az MHZMPbudapesti XVI. kerületi akiiváján AZ MSZMP XVI. kerületi szervezete szombaton az Ikarus-gyárban nagyaktíva-értekezletet tartott. Az értekezletein Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt intéző bizottságának tagja mondott beszédet. Előadásában elemezte az elmúlt idők politikai eseményeit, az ellenforradalom támadását, s azt az elvi és politikai harcot, amelyet az utolsó hetekiben az MSZMP vív az ellenforradalom ideológiai befolyásának szétzúzásáért. — A Magyar Szocialista Munkáspárt a kezdetben nehéz harcot vívott létének biztosításáért az üzemekben és más területeken — mondotta a továbbiakban Marosán György —. Az ellenség minden eszközzel meg akarta akadályozni a párt építését. Legutóbb például a könyvkiadók vezetői felbontották szerződéseiket írókkal, amiért ezek harcosan kiálltak a párt politikája mellett. Mi más ez a kommunista-üldözés, mint a Köztársaság téri fehérterror folytatása "békésebb eszközökkel!*. Mi a párt építésénél a legszigorúbban ügyelünk az önkéntességre, de a kommunisták üldözését tűrni nem fogjuk. Es akik kommunistákat próbálnak elnyomni, üldözni, számítsanak arra, hogy megismerik a proletárdiktatúra öklét. A párt vezető szerepének érvényesülése fejlődésünket jelentősen meg fogja gyorsítani. A párt egységét semmiféle revíziós, vagy úgynevezett "nemzeti kommunista* jelszavak nem bonthatják meg. Mi már végigszenvedtük a következményeit a pártegység bomlásának, megismételni ezt nem engedjük. A párt aktivistái előtt három kérdés áll: a párt építése; a karhatalom és az igazságügyi szervek megerősítése; gazdasági helyzetünk kérdése. — A párt építését az egyszerű, becsületes kommunista munkások és értelmiségi kommunisták kezdték el. Bebizonyították, hogy a támadások az MDP-t széjjelmorzsolhatták, de a kommunistákat nem. — Sok szó esik mostanában arról, hogy új módszerekkel kell dolgozni. De helyesebb lenne arról beszélni, hogy régi, de gyakran elhanyagolt módszerekkel kell dolgozni, az emberségesség, a szívós meggyőzés módszereivel. Ezek a módszerek a múltban mindig jellemezték a kommunistákat. A pártépítésben két dologra kell ügyelnünk: a marxi—lenini elmélet tisztaságára, a lenini pártélet szabályainak megtartására és arra, hogy a karrierista elemeket távoltartsuk sorainktól. Nincs szükség olyanokra, akik az első próbatétel idején eldobják pártkönyvüket és vallott hitüket. — Karhatalmunkat sokan támadják. Ez nem baj, ez jó. Azért támadják, mert a miénk, a munkáshatalomé. Cj karhatalmunk fel van készülve arra. hogy minden ellenséges támadást szétverjen. Hetekkel ezelőtt az ellenforradalmi elemek kiadták a MUK jelszót. Most új jelszót gyártottak: JUK, júniusban újra kezdjük. — Ezeknek a mozgolódásoknak két oldaluk van. Egy negatív oldaluk: izgalomban tartanak embereket. De van egy pozitív oldaluk is: éberen tartanak bennünket. — A gazdasági életben eddig célunk a rend helyreállítása, a termelés megindítása volt. Ezt a célt elértük. Most új gondjaink vannak. Az ellenforradalom és a sztrájkok nagy kárt okoztak. Ilyen körülmények közt bizony nagy feladat a forint értékállóságának védelme. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folyó tárgyalásaink elő fogják segíteni az energiaés nyersanyagellátást. De a pénz értékének védelme elsősorban itt, az üzemekben folyik. Fő biztosítékaink a jó, olcsóbb termelés, a fe; gyelmezett, öntudatos munka — Vannak, akik erre azt mondják; megint népszerűtlen feladatokat adnak nekünk. De miért lennének ezek népszerűtlen feladatok? Hiszen mindenki megérti, hogy munka nélkül a kommunizmusban sem lesz kenyér. Megérti mindenki azt is, hogy erőfeszítések nélkül egy kis házat sem lehet felépíteni, hát még a mi szocialista: magyar hazánkat. Ehhez; bizony sok erőfeszítés kell.: Es a kommunisták mindig; vállalják a reájuk eső nagy! részt a dolgozó nép erőfe-! szításéiból. < Az aktíván több felszólalás hangzott el. A felvetett kérdésekre Marosán György részletes választ adott. Dolgozó népünkben ÚJÍTÁSOKKAL A TECHNIKÁÉRT, a gazdaságosabb termelésért erősödik a növekszik, ' bizalom a kormány politikiíja iránt. A munkásosztály, a. dolgozó parasztság, népünk minden •'becsületes rétege érzi: életünk javulása, népünk ; 'felemelkedése útján vezeti országunkat a kormány. A tömegek alkotó kezdeményezése napról napra növekszik. A dolgozók egyre jobban látják, hogy egész népünk szebb, jobb élete at!: tói függ, hogyan kovácsoljuk ki mindennapi •; munkánkkal országunk boldogabb jövőjét. Ez a y felismerés tükröződik az éledezni kezdő újító;; mozgalomban is. Igen számottevő az a gazdasági eredmény Szeged üzemeiben, amelyet a sok száz kisebbnagyobb újítások bevezetésével értünk el. A legmodernebb szegedi üzem, a Textilművek fonodájában fennállása óta 1700 újítást vezettek be. Csak az elmúlt év szeptemberéig elfogadott 165 bevezetésével is előreláthatólag kétmillió forint megtakarítást érnek el ebben az évben. E számok, adatok ismerete mellett igen meglepő, hogy ebben az évben mindössze csak öt újítást vezettek be naplójukba. Hasonló a helyzet sok más szegedi üzemben is. Mivel magyarázható ax,hogy °z utóbbi a időben csökkent a munkás újítások száma? Kevesebb a ;megoldásra váró feladat? Vagy kevesebb a lehetséges kezdeményező munkás? Egyik sem : igaz. A magyarázat az, hogy az újítómozgalom sok helyen egyszerűen leállt. Ugy is mondhatnánk: leállították. Miután a termelőmunka mindenütt megindult, egyesek — zavaros elgondolások alapján — azt vallják, ezentúl nem lesz szükség az újítómozgalomra. A mozgalom demoralizálását elősegítette az is, hogy sok üzem részére meg sem állapították az újítási költségek keretét. Szegeden az üzemi átszervezéseket sok helyen azzal kezdték, hogy elbocsátották az újítási előadókat. Ehhez rossz példát mutatót' számukra több minisztérium is, ahol szintén azzal kezdték, hogy feloszlatták az újítási szerveket. A régi tapasztalatok alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a mozgalom visszaeséséhez hozzájárult annak a hírnek elterjedése — ami különben igaz •—, hogy új újítási rendelet van készülőben. Az újítók ilyenkor abban m reményben, hogy jobban járnak, ha az új rende» let megjelenése után adják be újításukat, húz* zák, halasztják azok benyújtását. Ezért is szükséges az új rendelet mielőbbi kibocsátása. Mindezen túl nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy a szegedi üzemek vezetői közül egyesek még mindig lebecsülik az újítómozgalmat, társadalmunk gazdagodásának ezt a rendkívül je> lentős forrását. Pedig az üzemek belső erőforrásainak lehető legjobb kihasználása a termelés nagy tartalékait szabadítják fel. Most, amikor pártunk és kormányunk útmutatásai alapján biztosítani akarjuk a munka termelékenységének növelését, és a termelési költségek csökkentését, ilyen jelentős forrásból, mint az újítómozgalom, sokat kell merítenünk. emelkedésében mondhatni A műszaki színvonal döntő szerepet játszanak a találmányok és újítások. Ha elhanyagoljuk a velük való foglalkozást, eleve a tervleljesítést, a termelékenység növelését, s az önköltség csökkentését gátoljuk. Éppen ezért a vállalati igazgatók, főmérnökök és műszaki vezetők elsődleges feladata, hogy felkarolják az elhanyagolt, demoralizált újítómozgalmat. Addig is, mig az új újítási rendelet megjelenik, az 1953-ban megjelent újítási rendeletben foglaltak szerint járjanak el. Kötelességeiket, feladataikat ez a rendelet szabályozza, ha ezt elmulasztják, törvénysértést köveinek el. Kövessék a Xl-es Autójavító Vállalat vezetőinek példáját, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy náluk szinte meg sem rekedt az újítómozgalom. Mindent meglesznek, hogy ösztönözzék további kezdeményezésre az üzem dolgozóit. Az a törekvés, hogy mielőbb jelentős haladást érjünk el sokat szenvedett hazánk gazdaságának helyreállításában, már több sikert, eredményt hozott a közelmúlt napokban, hetekben. Hisszük, sőt biztosra vesszük, hogy a most még csak éledező újítómozgalom Szegeden is a régi aktivitást is túlszárnyalva vesz ma/d részt rövidesen gazdasági életünk fellendítésében, s sokat segít majd az új technika meghonosításában, terveink megvalósításában,