Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-23 / 69. szám

A francia szocialisták nem támogatják kormányuk algériai politikáját Többféle leszerelési javaslatot vitat meg az ENSZ leszere­lési albizottsága — Ellentétek Eisenhower és Macmillan között A LESZERELÉSI ALBIZOTTSÁG ÜLÉSEI. TASZSZ-jelcn­tés szerint a leszerelési albizottság legutóbb csütörtökön, március 21-én tartotta ülését, amelyen Jules Moch, Franciaország képvi­selője elnökölt. Az albizottság legközelebbi ülésére március 25-én, hétfőn kerül sor. Az albizottság üléseit zárt ajtók mögött tartja. Az ülések napirendjén nemcsak a Szovjetunió leszerelési tervét —, amely kétségtelenül a legátfogóbb és legjelentősebb ilyen javaslat — de minden más, a leszereléssel kapcsolatos előterjesztést megvitat­nak, amelyet az ENSZ legutóbbi, XI. ülésszakán nyújtottak be különböző országok delegátusai. AZ ALGÉRIAI KÉRDÉS A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS VITÁJÁN. A francia nemzetgyűlés csütörtökön kezdte meg vi­táját az algériai kérdésről. Lacoste, az .algériai ügyek minisztere és a francia kormány algériai helytartója hosszabb beszédben ismertette az algériai helyzetet, azt éllitva, hogy a francia csa­jfalok a Felszabaditási Frontot, az algériai szabadságharcosok irányító szervét már félig-meddig megsemmisítették. Francia szocialista képviselők a szocialista képviselőcsoport ülésén nagy többséggel magukévá tették azt az álláspontot, ame­lyet l.apie képviselő fejtett ki, és amelynek lényege, hogy Lacosts bejelentése nem felel meg a tényeknek. Nemcsak azért, mert a katonai helyzet egészen más képet mutat, de azért is, mert a francia kormánynak már tárgyalásokat kellett volna kez­denie a Felszabadítást Front vezetőjével, ha az a helyzet, amint azt I.acoste kifejtette. A szocialista képviselők azon álláspontja, hogy Laeorte al­gériai politikája ellen foglalnak állást, válságos helyzetbe hozhatja az ugyancsak szocialista Guy Mottet vezetése alatt álló kormányt. EISENHOWER ES MACMILLAN TANÁCSKOZÁSAI A BERMUDÁKON. Csütörtökön kezdődtek meg az amerikai elnök és az angol miniszterelnök megbeszélései az Egyesük Államok keleti partjátől nem messze fekvő Bermuda-szigetek fővárosá­ban, Hamiítonban, A Pravda pénteki számában Nyekraszov tu­dósító tollából beszámolót közöl a tanácskozások első napjáról, kiemelve, hogy e megbeszélések éles ellentétek közepette kezdőd­tek meg. Még a tárgyalások napirendjét sem hozták nyilvános* ságra, valószínűleg azért, mert a tárgyalások részvevői nem akarják a nyilvánosság tudomására hozni azokat • kérdéseket; amelveket a záróközleményben majd elhallgatnak. Az amerikai sajtó rámutat — állapítja meg Nyekraszov hogy a bermudai tárgyalásoktól nem lehet várni a nem oly ré* gen még virágzó, szoros angol—amerikai szövetség helyreállítását Az angol-amerikai ellentétek mostani kiéleződésének egyik alap­vető oka az, hogy az Egyesült Államok fokozott erővel tör a közel- és a közép-keleti brit pozíciókra — mutat rá cikkében Nyekras zov. Az AFP francia hírügynökség tudósítója jelentésében arról fr, hogy az amerikai elnök és az angol miniszterelnök a közép­keleti kérdés megvitatásának befejezése előtt megvárja Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár kairói tanácskozásainak eredményeit A francia tudósító jelentése szerint is inkább a követendő elvekben, semmint a meghozandó döntésekben jött létre eddig megegyezés a két kormány elnök kőzött. A KISZ pályázati felhívása A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség országos szervező bizottsága pályáza­tot hirdet a szövetség jelvé­nyének megtervezésére, az alábbi feltételek szerint: A jelvény fejezze ki azo-> kat az eszméket és gondola­tokat, amelyek jegyében 1957. március 21-én zászlót bontott a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség. „A Magyarországról távozottak kétötöde gonosztevő és kalandor" — mondotta az angol gyermekfOdö szövetség elnöke iPQRT Bécs (MTI). A londoni Daily Worker című lap cik­kében rámutat, az ország minden részéből érkeznek hí­rek arról, hogy mennyi bajt és kellemetlenséget okoznak az Angliába érkezett magya­rok. Jelentések vannak Dél­Walesböl magyar állampol­gárok garázdálkodásairól, ami heves felháborodást idé­zett elő a környék lakossága körében. Az úgynevezett szabadság­harcosokról szóló legendát szétfoszlatta a rideg valóság. A magyarok magatartása ha­sonló bajokat idézett elő Ausztriában is —. állapítja meg a lap. Dr. Roberth Sauders, az an­gol gyermekvédő szövetség eh nöke kijelentette, hogy ezek a fiatalkorúak nem tekinthetők politikai menekülteknek, s min­den jel arra mutat, hogy szüleik, vagy az iskola elöl szöktek Nyu­gatra. Dr. Sauders úgy véli, hogy valószínűleg a menekültek ez­reinek csupán egyötöd része vett részt ténylegesen a harcokban, kétötöd része gonosztevő és ka­landor, további kétötöd része pe­dig a dologtalan, könnyű élet reményében távozott hazájából. Szombati sportműsor Piccioni állítá'ag igazolni tudja, hogy Vilma Montesi halálának napján nem is veit Rémában Velence (MTI). Az AP je­lenti: A Montesi-per 10 hete tartó főtárgyalásának csütör­töki napján Morcello d'Ami­co filmrendező fényképet mutatott fel, amely a per fővádlottját, a Vilma Monte­si meggyilkolásával vádolt Gianpiero Piccionit két is­mert filmszínésznő: Ingrid Bergman és a magyar szár­mazású Gábor Zsazsa társa­ságában ábrázolja. A fény­kép — d'Amico szerint — 1953. április 9-én, Vilma Montesi rejtélyes halálának napján készült a szicíliai Amalfiban. Palminteri államügyész ez­zel kapcsolatban feltett kér­désére d'Amico azzal vála­szolt, hogy ez a fénykép tel­jes bizonyossággal 1953. áp­rilis 9-én készült, mert Ros­selini filmrendező, Ingrid Bergman férje akkor forgat­ta Amalfiban az „Olaszor­szági utazás" című filmet, amelynek főszereplői között ott van Ingrid Bergman és Gábor Zsazsa is. Piccioni szintén azt bi­zonygatta, hogy ez a fény­kép a mondott napon Amal­fiban készült, tehát Vilma Montesi halálakor nem tar­tózkodhatott Rómában. Három halálos ítéletet hozott a miskolci megyei bíróság a mezőkövesdi ollenlorradalmárok bűnperében Legyen a jelvény m kommu­nista hazafiság és nemzetkö­ziség szimbóluma. A pályázaton bárki részt vehet. A pályamunkákat a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség központjába (Buda­pest V„ Árpád utca 10.) leg­később 1957. április 20-ig kell megküldeni. A legsikerültebb pályaművek szerzői jutalom­ban részesülnek. A miskolci megyei bíróság —- gyorsított eljárás alapján — több napig tárgyalta a mezőkövesdi ellenforradal­márok bűnperét. A bűnper vádlottal: Mikulás Gábor 31 éves cipész, dr. Tokár Vince 53 éves, többszörösen bünta­tett volt tisztviselő, dr. Mi­zsei Béla 35 éves ügyvéd és Zámbori József 26 éves föld­műves, napszámos, vala­mennyien mezőkövesdi lako­sok. A miskolci megyei bíróság pénteken hirdetett ítéletet az ügyben, c valamennyiüket a népi demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek, Mi­kulás Gábort, dr. Tokár Vin­cét és dr. Mizsei Bélát halál­ra, míg Zámbori Józsefet 10 évi börtönbüntetésre ítélte. Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette. Az elítéltek enyhítésért fellebbeztek. Uj rádiókészülékek Az Orion rádiógyárban soro­zatban készül az Ar 601-es és az Ar 602-es rádiókészülék. A 601-es rövidhullám nélküli kö­zéptípusú, a 602-es pedig ultra rövidhullámú; nyomógombos, két hangszórós. Az új rádiókból az idén 10 000—10 000-et gyártanak. Az első készülékeket még ebben a hónapban átadják a kereskede­lemnek, amely 2100-2400 fo­rintért árusítja. LABDARÚGÁS Kinizsi-pálya (Cserepessor): fél 2 órakor Kinizsi—UTC tartalékbajnoki Szőlősi (Sel­meczi, Tóth J.). fél 4 órakor Kinizsi—Szpartakusz osztá­lyozó az NB III-ba jutásért, Prónai (Bálint, Kasza). Juta-pálya: 3 órakor Texti­les—Szpartakusz tartalék baj­noki Bacsa (Sági, Zsarkó), VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás SZEAC-pálya: háromnegyed 2 órakor SZEAC—Tatabányai SC tartalékbajnoki, fél 4 óra­kor Szegedi EAC—Tatabányai SC NB I, vezeti Harangozó. Dózsa-pálya: 9 órakor Dó­zsa—Építők ifjúsági Kuhn (So­mogyi, Halász); háromnegyed 11 órakor Dózsa—Építők osz­tályozó az NB III-ba jutásért Dukai (Király, Vörös). SZAK-pálya: negyed 9 óra­kor SZAK—KAC ifjúsági Rácz (Hegedűs, Csonka); 10 órakor SZAK—KAC osztá­lyozó az NB III-ba jutásért Bandur (Horváth, Jurka). SZVSE-pálya: 8 órakor Postás—UTC ifjúsági Török (Turi. Karsai); 10 órakor Pos­tás—UTC osztályozó az NB III-ba jutásért Szeghalmi. Li­liom I., Vadász). Dorozsma: 2 órakor Do­rozsma—Szóreg ifjúsági Lip­ták (Péter, Gyémánt); három­negyed 4 órakor Dorozsma— Szóreg osztályozó az NB III­ba jutásért. Békés megyei já­tékvezető (Somogyi, Turi). Szabadság tér: 9 órakor Al­sóvárosi MÁV—KAC tartalék bajnoki Markovics (Párká­nyi); 11 órakor Alsóvárosi MÁV—Kistelek másodosztá­lyú, II. o. Rácz Gy. (Mózes, Ökrös); fél 2 órakor Alsóvá­rosi MÁV—SZEAC ifjúsági Tóth II. F„ (Megyeri, Nagy J.). Ady tér: 9 órakor SZEAC III.—MAV Távirda II. o. Fo­dor (Megyeri, Nagy J.); fél 11 órakor Bórös—Szőreg tar­talékbajnoki Hörömpő (Csűri, Ungi). Kinizsi-pálya: 10 órakor Kinizsi—Szpartakusz ifjúsági Salánki (Gém, Harkai). Juta-pálya; 10 órakor Ju­ta—Makói MTSZ ifjúsági Zsarkó (Kozák). SZEAC külső-pálya: fél 10 órakor Építő—Gőzfűrész-Elő­re másodosztályú II. o. Pintér (Pintér K„ Lőrincz). Ásotthalom: fél 3 órakor Ásotthalom—Algyő IL o. Fó­rián (Harmati), Üllés: fél 3 órakor Üllés— Juta II. o. Spitzer (Antal). Pusztamérges: 3 órakor Pusz­tamérges—Röszke II. o. Tá­csi. Kübekháza: fél 3 órakor Kübekháza—Textilművek II; o. Vadas (Kovács, Ábrahám); Sándorfalva: 3 órakor Sán­dorfalva—Szegedi VSE ifjú­sági Rácz János. KÉZILABDA Vasárnap reggel fél 9 órai kezdettel a Délkerületi Kézi­labda Alszövetség női kézi­labda villámtornát rendez az Építő-pályán. A tornán a Sze­gedi Kinizsi—SZEAC és Sze­gedi Textil női csapatain kívül részt vesznek a Makói Vasu­tas, a Hódmezővásárhelyi Textil és a HMTE női együt­tesei is. AIUIIÍII LIITITÍIITIIIIIIIITNITMUFIHIMTIIIÍMNMMWNTTIIIIINNIHIMWTONIIIGMMMMITW (38) R > Végül is elindultak. Az ócskabi'tor-kereskedA feleségéhez menet, a tábori lelkész útközben el­mesélte Svejknek, hogy előző nap sok pénzt nyert ..istcruildáson", (Hazárd kártyajáték.) és ha most minden jól jog menni, altkor kiváltja a zongorát a zálogházból. Ügy hangzott ez, mint amikor a pogányok valami áldozat bemutatására tesznek fogadal­mat. Az ócskabútor-kereskedő álmos feleségétől megtudták az új dívány tulajdonos, a vrsovicei lant ló ciméL A tábori lelkész szokatlanul szí­vélyesnek mutatkozott. Megcsipkedte az an­szony arcát és megcsiklandozta az álla alatti Gyalog mentek ki Vrsovicébe, mert a tábori felkész kijelentette, hogy friss levegőt akar szívni, hogy kissé más gondolatokra jusson. A vrsovicei tanító, egy vallásos öregúr, kel­lemetlen meglepetéssel fogadta őket. Amikor megtalálta a tábori oltárt a díványban, úgy vélte, hogy ez isten rendelése, és odaajándé­kozta a vrsovicei templomnak, a sekrestyébe, azzal a kikötéssel, hogy az összecsukható oltár hátán ez a felirat álljon: „Isten dicsőségére is tiszteletére adományozta Kovarik úr, nyugi tanító. Az Or 1914. esztendejében". Mivel a látogatók éppen alsóneműben találták, nagyon zavartan viselkedett, A beszélgetésből aztán kiderült, hogy az öregúr csodának tartotta a leletet és isten ujját látta benne. Mert amikor megvette azt a dí­ványt. egy belső hang mintha azt mondta vol­ttá neki: ..Nézd meg. mi van a dívány fiókjá­ban". És álmában is látott valami angyalt, aki határozottan ráparancsolt: „Nyisd ki a dívány fiókját!" És ö engedelmeskedett, Mikor meglátta a háromrészes, miniatűr, ősz. Szecsukliató oltárt, a szentségtartónak való kit fülkével, akkor ő letérdelt a dívány előtt és hosszan, buzgón imádkozott és dicsérte istent, és azt is mennyei útmutatásnak érezte, hogy neki most ezzel növelnie kell a vrsovicei temp­lom fényét. Minket cz nem érdekel — mondta a tábori 1,-11ilyen dolgot, ami nem a magáé, a r •ndorsrgrc kellett voltm. hogy vigye, nem pedig vakum átkozott sekrestyébe. — E miatt a csoda ruiatl — telte hozzá Svejk — még meggyűlhet a baja az úrnak. Egy dí­ványt tetszett vásárvlmt át mem «a ami katonát tárgy ÉS a kincstár tulajdonai ké­pezi. Az ilyen isteni útmutatásra még nagyon ráfizethet az úr. Jobb lelt. volna, ha nem tetszik bedőlni azoktusk az angyaloknak. Zhorban is kiszántott egy ember a mezőn valami kelyhet, ami egy templomrablásból volt, és oda dugták el, amíg jobb idők nem lesznek és feledésbe, megy a dolog, és ez az ember is az isten ujját látta benne, és ahelyett, hogy beolvasztotta volna, elment azzal a kehellyel a plébános úr­hoz, hogy S ezt a templomnak akarja ajándé­kozni Na és a plébános úr azt gondolta, hogy ebben az emberben felébredt a lelkifurdalás, úgy hogy el is küldött mindjárt a bíróért, az meg a csendőrökért, és ezt az embert ártatlanul elítélték templomrablásért, mert folyton valami csodáról járt a szája. Védeni akarta magát, és mesélt valami angyalról is, de sőt még a Szűz Máriát is belekeverte és tíz évet kapott. Leg­jobb lesz, ha el tetszik jönni velünk az itteni plébánoshoz, hogy adja vissza nekünk a kincs­tári tulajdont. Egy tábori oltár, az nem macska vagy fuszekli, amit oda lehet ajándékozni, aki­nek jólesik. As Öregúr minden ízében remegett és ölt őz* ködés közben fogvacogva óbégatott: — Én, kérem, igazán nem gondoltam, és nem akartam semmi rosszat, vagy gonoszat. Azt lii'tem. hogy ezzel az isteni útmutatással hozzá­tárulhatok a mi szegény vrsovicei templomunk feldíszítéséhez. — Hogyne, a kincstár számlájára — mondta Svejk nyersen is keményen — isten őrizz az dyen isteni útmutatástól Vak egy Prvonka mm tqy. itytH id'ás tfnfre-iHelc...? — A pénzemért jöttem J— nyitott be tegnap dél­* előtt a Jutaárugyár újítási ?irodájába Szokol József, — .tudja, kell a pénz, szapora­rdott a család. — Ugyan, „Makszimenkéf 'bácsi, — égy nevezték az öreg kőművest munltatár­fsai, — ne lódítson — fog­Ma tréfára a dolgot Nagy­^györgy Imre újítási előadó. — Sürgősen kell, ha mon­§dom, melyik újításomért "kapok és mennyit? — „A boltíves-áthidalás ^készítése sablon segítségé­ivel" — olvassa Nagygyörgy velvtárs az újítási naplóból, ezért már kapott 200 fo­Irintot, amikor bevált az lújítás, s most, hogy heve­^zettük, megkapja az újítási idíj második részét, 200 fo­jrintot. De, miért siet, hi­\izen ráér, nyugdíjas. — Hát nem akarja el­Ihinni. hogy szaporodott a 1 család? — Hát akkor itt a 500 fforint, és ne haragudjon, ! Szokol bácsi, nem akartam $ elhinni, hogy egy ilyen *idős embernek m — Sose féljen, szakikám, ma született Bandi uno- 5 fóliámnak veszek ezen tipe- 5 rt gŐt•B B V C8<ACK»CS0H30S0HC9C«0I<9CS ^frtH? niif HiiiiiMfumitsMHinitiniiUJHii 11 iiiiiiiiiiHiiiiiKiiiitiniii iiiiiitniittintiuiiiHiiiiiiniiiintitiiiiif f IIIIMMIII ik if í iiitmiMiiniMiiii iminiiifinif i iiiiiiiiiJiiiiiiiiiJiitMiiiMiiiiiiHfi] in JIIIILUINI IIIHJIJIIIIIIIIIU következő elismervény ellenébeni „Ezennel igazolom, hogy átvettem egy tá­bori oltárt, amely véletlen folytán a vrsovicei templomba kerüli­Ottó Katz. tábori lelkész"i A dicső tábori oltárt egy zsidó cég szállította; Moritz Mahler, Bécsből, amely a legkülönbö­zőbb misekellékek és kegyszerek gyártásával foglalkozott, így például rózsafűzérekkel és szentképekkel is. Az oltár három részből állt és bőven el volt látva hamis aranyozással, akárcsak a szentegy­ház egész dicsősége. Megfelelő fantázia nélkül nem lehetett volna megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is áb­rázolnak az oltár három részére feslett képek, Annyi bizonyos, hogy olyan oltár volt ez; amely egyaránt kielégíthette a Zambezi part­ján élő pogányok vagy a burját és mongol sá­mánok igényeit. Rikító színeivel messziről olyan volt, mint azok a színes táblák, amelyeket a vasútnál rendszeresítetlek a színvakság megállapítására. A képeken csak egy alali vált ki a többiek közül. Valami meztelen ember, dicsfénnyel a feje körül, és teljesen megzöldült leslel, úgy­hogy egy büdösödö és oszlásnak indult püspök­falathoz hasonlított. Ezt a szentet senki se bántotta. Viszont a két oldalán egy-egy szárnyas kreatúra állott, angyalokat akarván ábrázolni. De a nézőnek az volt a benyomása, hogy a meztelen szent üvölt az iszonyattól, amiért ilyen társaság veszi körül. Az angyalok ugyanis mesebeli szörnyekhez ha­sonlítottak, valamiféle átmenetet képezve a szárnyas vadmacska és az apokaliptikus fene­vad között. Ennek a képnek a párja a szentháromságot akarta ábrázolni. A galambon, egészben véve; semmit sem ronthatott a festő. Odamázolt var lami madarat, ami éppúgy lehetett galamb; mint fehér gyöngytyúk. Az atyaisten viszont úgy nézett hí, mint egy vadnyugati rablós'ezér. akit valami hátborzon­gató film mutat be a közönségnek. Ezzel szemben a fiútslen vidám fiatalember viilt. csinos kis pocakkal és vahtnu fiírdiinad­rágszerű ruhával. Sportember benyomását kel­tette. nagyjából. A keresztel olyan eleganciá­val tartotta a kezében, mint egy teniszütőt. (Folytatjuk;) vezeti! ember Cho'.eborbani az ís ozt mondta, hogy isteni útmutatásból csúszott a kezébe egy idegen tehén kötöfékje. A szerencsétlen öregurat teljesen megszédítet­ték ezek a szavak: már nem is védekezett, csak azon volt, hogy minél hamarabb felöltözzön és túl legyen az egész ügyön. A vrsovicei plébános még aludt: a lármára ébredt fel és káromkodni kezdett, mert az álomból bódultan azt hitte, hogy az utolsó ke­netet kell feladni valakinek. — Az ilyen kenetekkel is békén hagyhatná­nak már — morogta, kelletlenül öltözködve — mindig akkor jut eszükbe meghalni, amikor a legjobban alszik az ember. Es aztán még alku­dozzak velük minden fillérért. Aztán az előszobában találkoztak. G. aki a vrsovicei civil katolikusok között képviselte az úristent, és a másik, istennek a hadikincstár mellé rendelt képviselője. Lényegében azonban egy civil és egy katona került itt összeütközésbe egymással Míg a plébános azt állította, hogy egy tábori oltár nem díványba való, a tábori lelkész azon a véleményen volt, hogy ezek szerint még ke­vésbé való mindjárt a díványból egy olyan templom sekrestyéjébe, ahová csupa civilek járnak. Svejk közben különböző megjegyzéseket teli. llogy könnyű egy szegény templomul a Inul kincstár számlájára gazdagítani. A ..szegény" szót idézőjelben mondla. Végűi is bementek a templom sekrestyéjébe, ia « plébános átadta nekik m tábori oháiti m

Next

/
Thumbnails
Contents