Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-23 / 69. szám

far A szegedi fiatalok lelkesen alakítják megf \ A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI \ SZÖVETSÉG SZERVEZETEIT \ 'A Magyar Tanácsköztársa­ság 38. évfordulóján — amint azt lapunk tegnapi számában jelentettük — o szegedi fiata­lok ünnepélyes keretek kö­zött, lelkesen alakították meg több helyen a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség helyi szervezeteit. Az ünnepé­lyes megalakuláson az MSZMP alapszervezetek, a gazdasági vezetés, a munkás­tanács és a szakszervezet képviselői is jelen voltak. Részt vettek a megalakító ün­nepségen a kommunista moz­galommal szimpatizáló fiata­lok küldöttei is. A Texlilművekben A Szegedi Textilmű­vek fiatal kommunistái is összeültek, hogy meg­alakítsák harcos szerveze­tüket, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget. A délelőtti műszak fiatal leá­nyai, asszonyai csinosan, a délutáni műszakban dolgo­zók munkaruhában, piros­pettyes fejkendővel jelentek meg. Tizenkilencen voltak, zömmel leányok. Az ifjúság ügyét szívükön viselő idő­sebb elvtársak is helyet fog­laltak a fiatalok között. Paróczi Pálné, az MSZMP­alapszervezet elnöke üdvözöl­te a megjelent fiatalokat. Majd Szabó Lajos, a KISZ szegedi előkészítő bizottságá­nak tagja beszélt a szövet­ség feladatáról, megalakulá­sának fontosságáról. A fiata­lok terveikről szóltak. Az idősebb elvtársak— a válla­lat t vezető, az üzemi bizott­ság elnöke — is felszólaltak. Üdvözölték a szövetség meg­alakulását és felajánlották segítségüket. Valamennyi megjelent fia­tal belépett a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség­be. Majd öttagú vezetőséget választottak. A vezetőség tagjai: Kaszás Lajosné, Fegy­vesi Mária, Farkas István, Könyvesi Vera és Dudás Gyuláné. A megalakulás után a ve­zetőség összeült, s megbe­szélte a szövetség előtt álló legfontosabb feladatokat. Az egyetemen ' Komoly, felelősségteljes megbeszélésre ültek össze az egyetemi fiatalok az MSZMP egyetemi szervezetének ott­honában. Mintegy negyven kommunista és pártonkívüli fiatal jött el a KISZ alakulá­sának hírére; A hosszú és meglepően sokoldalú vita tükrözte, egy­befoglalta és élesen megraj­zolta azokat a nehézségeket, amelyek az egyetemi fiatalok életében még mindig gátol­ják a kibontakozást, az egész­séges, aktív ifjúsági élet ki­alakulását. A kép azonban, ami kialakult sokban külön­bözik a néhány héttel ez clf'itt látott képből, A pasz­szív, visszahúzódó nagyobb részt már erősen támadja, részekre bontja a fiatal kom­munistáknak egyre növek­vő, egyre harcosabb tábora; Keserű Bálint, az MSZMP Intéző bizottságának elnöke mondott el néhány példát, ami ezt bizonyítja. — de bi­zonyíték maga az eleven vita, a megbeszélés mély elvisége, a felszólalók gondos igazság­keresése is. — Több felszólaló utalt arra, hogy az ifjúságban mu­tatkozó elvi zavaroknak egyik oka az, hogy azok kö­zül az oktatók közül, akik korábban őszinte marxisták­nak mutatták magukat, de­zertáltak. A hozzászólók foglalkoztak a TTK helyzetével is. Meg­állapították, hogy a karon folyó ellenagitáció még min­dig erős, s ennek az agitáció­nak sikerét az is elősegíti, hogy a régi pártvezetők kö­zül sokan tétlenek, szakmai okokra hivatkozva magara hagyták a ma nehéz harco­kat vívó pártot. Ebből csak kára lesz a TTK hallgatósá­gának. A hosszú é« igen színvona­las vit-i során fc'szó'altak Sípos Géza. a városi MSZMP ifjúsági szervezője, Gulya Károly és Danyi Dezső, az egyetemi intéző bizottság tag­j»V •alamini Kalocsai Elvira, Tóth Árpád, Görög József és gató Vidács Rozáliát, a gyár j többen mások a megjelent akkori ifjúmunkását. 3 A gyűlésen a fiatalok egy-2 más után szólaltak fel: Mi is 2 a hős magyar kommunista 3 ifjak nyomdokaiba lépünk. 3 Az egyik jelenlévő fiatal 3 „ — az ellenforradalmi szörnyű- 3 Forró hangú táviratban kö- ségeket elevenítette fel saját 3 szöntötték a KISZ budapesti esetének ismertetésével: 1949-2 zászlóbontó nagygyűlését, ig részt vett a MADISZ* fiatal egyetemi oktatók és a hallgatók köréből. Ezután az értekezleten részt vett hall­gatók elhatározták, hogy megalakítják a KISZ tudo­mányegyetemi szervezetét. Jóval később jelent meg a szerkesztőségben dr. Fábián. Az arca ugyanolyan vörös-izzadt volt, mint a József Attila-kör vitaestjén, csak most szemtelen mosoly terült szét rajta. Köny­nyed, szinte kedélyes hangon köszönt az egy­csomóban várakozó munkatársakra: zasziooonio nagygyuiesci, ig icaza ven a ~~ Szervusztok, gyerekek. A forradalmi nép­majd 3 tagú ideiglenes szer- munkájában, majd kizárták 3 tanács kölcsön vette a lapot veletek együtt a vező bizottságot választottak, a pártból, börtönbe zárták, s 3 )arosi MDP-től, s mostantól kezdve én vagyok Tagjai: Zsuró József II. éves az elmúlt év nyarán reha-a'11 a főszerkesztő, joghallgató, Görög József III. bilitálták. Október 23. után­éves bölcsészhallgató és Ma- Budapesten tartózkodott, de 3 róti Imre tanársegéd; az ellenforradalmárok ót sem j a ft ai mr J kímélték: kihurcolták az ut--« A* U/szegeti! Kender cára, megverték és egy asz-3' Lenszövőben szony mentette meg az éle-J tét. Kijelentette: mindezek; Csütörtökön délután zász- után is úgy érzi, hogy a­lót bontott a KISZ az Üjsze- Kommunista Ifjúmunkás jj gedi Kender kultúrtermében is. A nap folyamán mintegy 15—20 fiatal jelentkezett a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség üzemi szervezetébe. Meg­előzőleg összehajoltak, be­TtticfryzíseU a szegedi ellenforradalom napjaiból XVI. az uj­és Lenszövő Szövetségben a helye és itt 2 akar tevékenykedni; f, A Borforgalmi Vállalatnál A Borforgalmi Vállalatnál is csütörtökön délután jöttek 3 szélgettek egymással az ifjú- össze a kommunista fiatalok, 3 munkások és úgy határoz- hogy megalakítsák a KISZ 3 tak, hogy jelentkeznek a Ta- helyi szervezetét. A városi t nácsköztársaság megalakulá- előkészítőbizottág nevében 3 sának 38. évfordulója alkal- Balassi Sándor elvtárs kör-3 mából születő Ifjúsági szö- vonalazta a KISZ célkitűzé­vetségbe. seit és adott néhány hasznos A gyűlésen nem voltak so- tanácsot arra, hogyan tehet­kan, de megjelentek a fiata- nék „a . fiatalok elevenné, , , i •• „ - u J i - pezsgővé az ifjúsági mozga­tok kozott a gyarban dolgozo életét idős munkásharcosok is. Az — Hogy-hogy? — Ügy, hogy győzött a forradalom, ság ezentúl a néptanácsé .;; — ün elfelejti, hogy itt az újságírók vala­mennyien MDP-tagok? — vágtak a szavába. Fábián úr arcán még széjjelebb terült a szem; telén mosoly, amikor két kezét atyaian felemeL te: — Ugyan, gyerekek. Szükségem van rátok, és kész. Magyarok vagyunk, ez most a fontos, a többit majd meglátjuk. Ez a meglátjuk azt jelentette, hogy már más­nap, október 30-án revízió alá vette, amit 24 órával korábban mondott Most azzal állt elő: — Gyerekek, mindenkinek szint kell valla­nia, — ezt követeli a forradalmi tanács. Az egyik újságíró megszólalt: — Én kommunista voltam és leszek. Még hárman nyilatkoztak hasonlóan, a töb­biek himeltek, bámultak. Egy kifejezetten op­portunista megnyilvánulás a következő volt: — Maradjon együtt a gárda, hiszen alapjá­ban véve itt minden párt képviselve van. Az ellenforradalom főszerkesztője ebből vi­lágos képet kapott a Délmagyarország gárdájá­nak összetételéről. Aláíratott mindenkivel egy közös nyilatkozatot, hogy támogatja a kor­mányt, és a szegedi forradalmi tanács (ma már 1X , A részvevőknek »*nte| ^ viUg0S)Bhü?y az ellenforradalom) poli­üzemi ifjúmunkások kis cso- mindegyike hozzászolt ezek-3 tik4-4t_ Igen, portja nagy figyelemmel hallgatta Szilágyi János ke­resetlen szavait. A hófehér hajú munkásember elmon­dotta, hogyan harcolt 17 éves hez a kérdésekhez és igen; lelkes hangulatban mondották2 ki a KISZ üzemi szervezeté-j nek magalakulását, s tár-; gyalták meg legközelebbi; tennivalójukat. A fiatalok új 3 = a szerkesztőség tagjai — még a mago­kat kommunistának vallók is — teljesen elvesz­tették önálló ítélőképességüket. Mivel a szegedi pártbizottság egyáltalán nem törődött a lap át­adása óta azzal, hogy mi történik a Délmagyar­korában fegyverrel a kezé- szervezetét melegen köszön-3 orszaSnal> csak 8 Központi Vezetőség tagjai­ben a vörös hadseregben, s tötte a pártalapszervezet és í "ak megnyilatkozásaiból és Nagy Imre mi­aztán a Tanácsköztársaság szakszervezet küldötte vala-2 "iszterelnök beszédeibííl igyekeztek tájékozódni bukása után miként vált ül- mint támogatását ígérte mez'4 rettenetes eszmei és gyakorlati káoszban, dözötté a Horthy-uralom Sajó Gyula, a vállalat igaz-^ Márpedig Nagy Irare szinte. minden harangszó; alatt. Hasonló epizódokat gatója* elevenített fel a Tanácsköz- * társaság idejéből Kiss Sán- Megalakították a fiata' U°í, 18 es megrökönyödve a KISZ-szervezetet még a hallgattak a ma fiataljai, ho- Ruhagyárban, a Fémfeldol­gyan botoztatta meg az el- gozó Vállalatnál és a Gyufa­nyomas eveiben a tőkés igaz- gyárban is. —— % »» SOS" . ATÓKÍ Nyomozónak adta ki magát ra „szózatot intézett a néphez", amely szóza­tokban következetesen és határozottan leszö­gezte, hogy hazánkban „nemzeti forradalom" van, nem pedig ellenforradalom. Az újságírók ha érezték is, hogy valami nincs rendben, mert milyen forradalom az, amely a Kováts József­féle fasisztákat ülteti hatalomra, még sem mertek, még sem tudtak más értékelést adni. Különösen akkor nem, amikor a távírógép a következő Nagy Imre beszédet kopogta: ,,A nemzeti kormány a Magyar Dolgozók 3 VaSPOrOS 6fill36r^11,irtja E'NÖKSÉGÉVEL TELISSL®&YETÉRTÉSBE? a nem­Maganlakseriés, hatósági közeg színlelés -bűntette miaií eljárás indull ellene 3 zet életében sorsdöntő elhatározásra jutott. Az " ország életének további demokratizálódása ér­dekében az egypártrend szer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalí­ciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezzük Magyar testvéreim! Ha­zafiak, hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a Bizonyára sokan ismerik Sze- mégis sikerült az albérlőnek el- 3 forradalom vívmányait...!" geden Gregász Tibort, aki a távoznia és telefonon értesítette 3 \Iég aki érezte ho?y ez közönséges dema­gógia; hogy ez reviz.ionizmus, hogy ez nyílt fel­adása a proletárdiktatúrának, az is elfogadta kénytelen-kelletlen, hiszen 1953 óta volt példa előtte: A legfelső vezetés nemegyszer bebizo­nyította, illetve ideológiailag alátámasztotta, hogy ami tegnap fehér volt a politika gyakor­latában, az ma koromfekete. Az emberek meg­szokták a száznyolcvanfokos politikai fordula­tokat. Odafenn — úgy voltak vele —, mégis­aki Marx téri piacon vasport árult, az esetről a rendőrséget. Amikor Ez a sánta férfi március 8-án a hatósági közegek kiszálllak a este jó vásárt csinált Kisteleken, helyszínre, a sánta ember meg: Aztán hazajött Szegedre és taxin, akart lógni, de nem sikerült ne-2 konflison járkált a Halászcsár- k;: elfogták az udvarban és ma-2 dába, az Alföldi Étterembe, a gánlaksértés, hatósági közeg 2 Hungáriába. Vondéglőjárás köz- színlelés bűntette miatt őrizetbe2 ben összetalálkozott Hegedűs vették és eljárást indítottak el-2 Mihály Kígyó utcai lakossal és lene. Cs. Istvánnal, akikkel együtt mulatozott záróráig a kis Hun­gáriában. Persze 11 órakor még nem akartak lefeküdni, kerestek tehát egy helyet, ahol tovább leltet italozni. Eljutottak az ösz utcába Cs- István ismerőséhez, ahol egy idősebb asszony nagy könyörgésre egy liter bort adott nekik. Időközben Cs. István eltávo­zott, Hegedűs Mihály pedig el­aludt a széken. Gregász Tibor elkezdett hetvenkedni az öreg­asszonnyal, budapesü nyomozó századosnak adta ki magát és többször nyúlt a belsőzsebébe, mondván, hogy ott pisztolya van és agyonlövi az asszonyt, ha nem ad neki italt. Később erőszakoskodni kezdett a lakás­ban tartózkodó fiatalasszonnyal és amikor a zajongásra az al­bérlő figyelmeztette a kötekedő férfit, akkor Grégász ismét fegy­verre! fenyegelőzött. Később az albérlő el akart menni munkába, de a vasporos ember nem en­gedte el. Reggel hat óra felé csak jobban tudják, mi a helyes, a párttagokat pedig kötelezi a pártfegyelcm, nekik kötelessé­gük végrehajtani a Központi Vezetőség határo­zatait, útmutatásait. így következett be, hogy e sorok írója is —, aki pedig október 29-ig szentül hitte, hogy el­lenforradalom tobzódik az országban — dicsérő cikkecskét írt a mindenféle gyülevész népségből verbuválódott „nemzetőrségről", egy másik cikket pedig a „nemzeti forradalomról". Közben úgy alakultak és szaporodtak Sze­geden a különféle reakciós pártok, mint a mér­gosgomba. A Kálvin téri kommunista pártházat elfoglalták az úgynevezett szociáldemokraták, akiknek az volt a legelső dolguk, (Micsoda for­radalmároki) hogy a nagy Lenin-képet lesza­kították a falról. A tiszaparti központi pártház­ból majdnem kiszorította a kommunistákat a Parasztpárt. A Kisgazdapárt alakuló ülésére pe­dig csupa nagypolgár és egykori kizsákmányoló röffent össze, akik nyomban rendezkedtek, osz­tották a város középületeit, lnizták-vonták a népvagyont, ahol érték. A gyűlésen ilyen fel­szólalások hangzottak el: — Én is közfunkcióban voltam, de több kárt csináltam a kommunista rendszernek, mint a Szabad Európa. Túlhajtottam az egyes rende­letek végrehajtását, ahogy csak bírtam, s ez­zel dühítettem, keserítettem a népet. Ila figyelembe vesszük, hogy azokban a na­pokban a demokratának álcázott ellenforradal­már, karrierista és egyéb kártevő mind egytől egyig megmutatta igazi énjét, egy pillanatig sem kételkedhetünk a fentebb említett, s ah­hoz hasonló felszólalásban. Ezek a börlönbe­valók voltak a sztrájk legfőbb szervezői is. Csak rossz gúnyába kellett bújniok, kisétálniok az üzemekbe és megszervezni az ott tevékeny­kedő horthysta katonatiszteket nyilasokat, nagyságos asszonyokat, s máris ment a mun­kások nagy részének elbolondítása, mint a karika­csapás. Egynémelyík újságíró elment „anyagot szedni", vagy éppen orientálódni a pállok ala­kuló gyűléseire. Förgeteg Szilveszter például azzal kérte felvételét a Parasztpártba, hogy ő tulajdonképpen parasztgyerek, nz őszeszéki Förgeteg-familiából. Mivel azonban a polgári pártok is meg szokták nézni, kiket vesznek fel soraikba, többen megkérdezték tőle: — Melyik Förgeteg-familiából? A cséplőgé­pesből? — Abból, abból — kapott a szón az újságíró, őrülve annak, hogy mindjárt nagyobb volt iránta a bizalom. Azt képzelte, megbocsátották volna neki, hogy kommunista szerkesztőségben dolgozott. Ezek voltok azok a napok, amikor öreg e kommunista harcosok, regi munkásmozgalmi £ elvtársak lefekvés elölt szekercét tettek a pár- £ nájuk alá, minden eshetőségre készen. A bon- > védség helyi parancsnoka ugyanis október 30­án estefelé bejelentette, hogy „csatlakozik a néphez, s aki fegyvert akar, az rögtön menjen a Honvéd téri laktanyába". Tizenhárom—tizen­négy éves takonypócok és mindenféle dolog­kerülők húzkodták szanaszét a géppisztolyokat, kézigránátokat — még a nevüket sem írták fel. Ezek lövöldöztek azután a városban össze-visz­sza, rettegésben tartva a tisztességes embereket. Csak az ellenforradalmárok érezték jól magukat ebben a szennyes áradatban, mint ahogy a kór­okozó baeillusok is a piszokban tenyésznek leg­inkább. Kováts József úr parancsot is adott, hogy horthysta rendőrtanácsos apját helyezzék vissza eredeti hivatalába, majd a Nemzeti Bankból felvett százezer forintot, hogy legyen némi zsebpénze, s tudjon miből reprezentálni. (Folytatjuk.) _ Nagy István Beszélgetés egy „eltűnt" szegedi művésszel — A Móra Ferenc Művelődési Otthon Vezetősége április l-én hétfő, csütörtöki napokon dél­után 5-től fél 8 óráig új tánctan­folyamot Indít; Ugy a tanuló, mint a dolgozó Ifjúságot szere­tettel várja az Otthon vezető­sége. Ugyancsak minden vasárna) délután rendszeresen l-lől fél 8 óráig társas össztáncot tartunk, hangulatos Ifjúsági zenekar szol­gáltatja a szórakozó fiatalságnak • legújabb teacienéh Baiáz* G. Árpád neves sze­gedi grafikus- és festőművész hónapokkal ezelőtti „eltűnéséről" regéhet költöttek a „provinciai" művészkörökben. A valóság pe­dig az, hogy a szóban forgó mű­vész októberben szabályos útle­véllel utazott Jugoszláviába. A napokban riporttéina keresés közben a véletlen összehozott az „eltűnt" művésszel, aki nem­régiben tért haza széles e „pro­vinciába", az elhagyhatatlan ti­szaparti városba, Szegedre. — Meséljen, Árpád bácsi, me­séljen, vagy én találok ki va­lami szépet 1 — rontok neki üd­vözlésképpcn, a Móra Ferenc Múzeum képtárának ajtajában. — Csak semmi költést, ne­hogy a felhőkbe burkoljon, mi­kor én a valóság talaján állok — tiltakozik, s közben megered a nyelve, mert hogyis tudná jugoszláviai élményeit véka alá rejtem. Ám, nehogy kérkedés­nek tűnjék az ő szájába adva a szó, inkább én számolok be többhónapos útjáról úgy, ahogy elbeszélését dióhéjba összerak­tam. A zabadkai városi képtár nagyszabású grafikai kiálli.ást rendezett januárban Balázs G. Árpád régebbi és újabb művei­ből. Különösen nagy feltűnést és sikert keltettek monotypiái. A nyitja jobban: a látogatók több mint 200 ezer dinár — magyar pénzre átszámítva körülbelül 20 ezer forint — értékben vásárol­tak a kiállított müvekből. Jugoszláviai tartózkodása alatt több ott feslett portréval, s egy nagyobb olajfestménnyel rukkolt Iti Balázs C. Árpád. A nagyobb olajfestmény, az „Orvos gyerme­keket vizsgál" című munkája a szabadkai Vöröskereszt a városi központi orvosi rendelőintézet részére megvásárolta a művész­től A Szabadkán megjelenő „7 nap" című magyar nyelvű újságnak pedig igen sokat raj­zolt. Kiállításáról művészek és kri­tikusok egyaránt jó vélemény­nyel vohak. A szerb és magyar nyelvű lapok — újvidékiek és YWE belgrádiak is — hosszasan és szé­pen méltatták a jónevü művész biztos ceruza- és ecsetkezelését. Herezeg János jugoszláviai ma­gyar író. a Ilid című irodalmi lap szerkesztője az újvidéki rádió magyar adásaiban több­ször méltatta a Balázs müveiből rendezett kiállítás gazdagságát és sol&zinűségét. S végezetül hadd mondjuk el azt is, hogy a Jugoszláv Kép­zőművészek Egyesülete ez év őszére tneghivta a Szegedre származott művészt, hogy a szabadkaihoz hasonlóan Belgrád­ban is rendezze meg kiállítását. Ennyi siker hallatára mi is csak gratulálhatunk Balázs G. Árpád­nak. s előre is sok sikert kívá­nunk őszi belgrádi kiállításához. (lődi) 9 db négytalálatos szelvény a lottó harmadik heti fordulóján B MagyarYöröskereszl­rie egöcíó eredményes külföldi tárgyalásai A Magyar Vöröskereszt­delegáció a napokban érke­zett haza több mint egyhe­tes külföldi útjáról. Dr. K. i 11­ner György főorvos, a kül­döttség vezető jé elmondotta, hogy a küldöttség Bécsb-n, Genfben és Párizsban foly­tatott tárgyalásokat. Sikerült elémiök, hogy a* eddigi élel­miszersegélyt — mivel a ma­gyar élelmezésügyi helyzet már kielégítő — egy hosz­szabb lejáratú orvosi és ál­talános felszerelési akcióra változtassák át. Erre az ak­cióra a Nemzetközi V-' kereszt Bizottság máris c?y­mill'óhárcrnszázezer sv ,ci frankot biztosított kórházi felszerelések,, laboratóriumi gépek, röntgenfilmed, gyógy­szeralapanyagok, valamint itthon nem gyártott gyógy­szerek formájáfban. A lottó harmadik heti for­dulójára egymillió 967 818 szelvény érkezett a sportfo­gadási és lottó igazgatóság­hoz. 5 találatos szelvén;' nem volt. 9 négytalálatos, 987 i találatos és 30 553 2 találatos saelvény VBfl. A 4 találatos ezer 980 forintot, a háromta­lálatosoké 748 forintot, m(g a 2 találatosoké 24 forintot nyertek. A négyta'álatos szel­vényszámok a következő.-*: 153 174, 181 590, 262 615, 1 191 546, 1 376 458, 1706 931, 16*440*. MMMfi, MSOftt*. Szaküzletekben tmú segédmotort Gyom, olcsó, megbízható. ú

Next

/
Thumbnails
Contents