Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

0 Ahol az üzemi megbetegedések elleni küzdelmet TUDOMÁNYOS KUTATÓ MUNKAVA L köthetik össze Legnagyobb szegedi üzemünk, az öreg Kenderfomógyár, már körülbelül 80 éves örökség. Az első modern gépek beépítése óta itt is sokat változott a technika, de évtizedek óta sem sikerült megakadályozni a kenderfonás technológiájával együtt járó típusbetegségek állandó veszélyét és a megbetegedéseket. Sajnos, az üzem történetének hosszabbik szakaszában- erre sem törekvés, sem mód nem volt, s igy a reumatikus és légzőszervi megbetegedéseket a munkások egy része hosszú szolgálatából magával cipelte, — más része esetleg később szerezte meg. Ezekkel a körülményekkel szerencsétlenül párosult, hogy itt helyben. Szegeden, nem volt ugyanakkor elég lehetőség ezeknek a betegségeiknek z gyógyítására, vagy megelőzésére. Az utóbbi tíz évben igen sokat javult az üzemi egészségügy helyzete, de ezek a krónikus megbetegedések továbbra is állandóan napirenden maradtak. Az üzem jelenlegi orvosa, dr. Balassa Miklós is ezzel a nagy orvosi és egészségügyi problémával találta magát szemben, körülbelül két .évvel ezelőtt, mikor fiatalon és aránylag rövid orvosi gyakorlat* után rábízták a munkások kezelését, gyógyítását. Valóságos kis gyógyintézet Akkor még csak egyszerű kis rendelőszoba szolgálta a gyógyító munkát, de a fiatal orvos, telve ambícióval, hamar feltalálta magát az üzémben. Az üzemi betegsegek felismerése után azonnal hozzálátott, hogy a Kenderfonógyár megfelelő gyógyítási "osztályokat* állítson fel s mivel szép szándékai mindenki részéről megértésre találtak, mára valóságos kis gyógyintézetté fejlődött akis rendelő. Az egyik típusbetegség a reuma. A magas hőmérsékletű, nagy páratartalmú üzemrészek dolgozóit állandóan fenyegeti ez a megbetegedés. Két évvel ezelőtt az üzemorvos még csak javaslattal élhetett a reumatikus fájdalmak enyhítésére és gyógyítására — ma viszont a javaslat már párosul a végrehajtással, ott helyben, az üzemben. A fiatal üzemorvos javaslatára két darab infravörös sugárzó készülékkel ma már naponta 15—20 dolgozó fájdalmain tudnak enyhíteni, a múlt nyáron elkészült, a hydroterápiás kezelés szempontjából -összkomfortosának mondható üzemi iszap- és gyógyfürdőben pedig 25—30 dolgozót tudnak kúrálni. A bajmegállapítós után mindez kéznél van — semmi utalványozás, semmi bürokrácia és várakozás — s ilyenformán örömmel igénybe veszik a munkásak. Többszöri alkalmazás után valamennyi beteg arról számolt be, hogy ez a kezelési mód igen eredményes, — s akadt közöttük több is, aki nem győzte mondani: -Valóságos áldás ez a fürdő*. Ez. lesz az első! A kenderpor állandó belélegzése és a páradús meleg, a száraz meleg, vagy a hideg levegő váltakozása a légzőszervek ellensége. Nagyon hosszú ideig nem tudtak itt Szegeden a gyógyszerezésnél egyebet alkalmazni az ilyen körülményekből eredő légzőszervi megbetegedésekre. A munkatermek klímájának javításával és a porelszívással is csak igen kicsiny változást sikerült elérni. A közelmúltban Balassa doktor egy kis, úgynevezett inhaláló készülékkel folytatott kísérleteket. Orvosi tervében — mivel a kísérlet pozitív hatásokat mutatott — szerepel egy ínhaláltató szoba berendezése; a fürdő mellett, amely alkalmas lenne arra, hogy egyszerre több betegen alkalmazzák ezt az eredményes gyógymódot — gyógyításra, vagy megelőzésre. Szegeden tudomásunk szerint ilyen inhalatórium nincsen, jóllehet a kender- és jutafeldolgozó üzemek miatt efféle városi intézmény is szükséges lenne. Ilyenformán a kendergyári kezdeményezés nyomán várható az eíső! Mit mondanak a betegek ? A fürdőről — mint mondtuk — így nyilatkoznak: -Áldás*. És az orvos, aki mindezt kezdeményezte? -Ember!* Egyik betege, aki már majdnem két éve kezelése alatt van, surnmásan így nyilatkozott: — Annak ellenére, hogy a mi orvosunk igen elfoglalt ember — gyógyít a külső gyárban és a Hálógyárban, foglalkozik szociális kérdésekkel, egészségügyi szempontból törődik a lakásviszonyokkal és a munkaszervezéssel is — végtelenül előzékeny és a segítőkészsége határtalan. Hivatására rendkívül rátermett, és soha nem szűnő ügyességgel, ötletességgel dolgozik. Annyira megszerettük és bízunk benne, hogy gyermekeinket is szívesen hozzuk az üzemi rendelőbe. A betegeket lakásukon is meglátogatja és nincs kérés, amit ne teljest tene a dolgozó ember egészsége érdekében. Itt mindenki segít. -. Végül magához, Balassa doktorhoz fordultam, hogy feleletet kérjek — a sikerek titkára. — Itt mindenki segíti a gyógyító munkát, nem kell verekedni egy fecskendőért, de még nagyobb dolgokért sem. Általában komolyan veszik a vezető emberek az üzemi egészségügyet. Minden kezdeményezésemet támogattak, — ezért van a fürdő, az infravörös sugárzó készülék, nőgyógyászati és fogászali szakrendelés... és ezért merek bátran előállni az inbalatórium megvalósításának gondolatával és egy kis orvosi laboratórium igényével is. Lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy az üzemi megbetegedések elleni küzdelmet tudományos kutatómunkával köthetjük össze. Beszélgetésünk folyamán kiderül, hogy igen sök mostanában a beteg. A múlt hét egyik napján például közel 180 vizsgálatra, kötözésre, kezelésre és egyébre került sor. Sok, sok —, de ezekben a -forgalmas* napokban sem lanyhult Balassa doktor hivatástudata és mély emberszeretete. S. I. ÍXS^S szolgálatában Boldogan élnek a csehszlovák úttörők Csehszlovákia egyik legszebb úttörőtábora a seci tábor. Nagy kiterjedésű virágos rétek, a Vas-hegység lábánál elterülő erdős hegyoldalak irtásai és a duzzasztógát tavának széles tükre alkotják a kellemes környezetet. Egész Csehszlovákiából, sót a baráti országokból, igy hazánkból is érkeznek oda úttörők, hogy tanulással, szórakozással, játékkal, vitaestekkel, kirándulásokkal eddzék szervezetüket, s mélyítsék tudásukat. A táborban működő iskolaban szakemberek és pedagógusok gondoskodnak a tanításról. Reggel az úttörők kürtjének tiszta hangja hívja sorakozóhoz a pajtásokat, — amint azt első képünkön láthatjuk. Délutánonként pedig — mutatja a második kép — jólesik a séta a tiszta levegőn, a tó körüli erdei utakon. Ilyen apróság mellett manapság könnyen elmegy észrevétlenül az ember. Pedig érdemes róla beszélni, írni is, mert szükséges, hogy — különösen azok, kiknek a számára létesítették — megismerjék, éljenek sokféle segítségével. A Dorozsmai Gépállomáson létesített kis mezőgazdasági laboratóriumról van szó, amelyet a közelmúltban hoztak létre a Szeged vidéki parasztság számára, jelentős költséggel. A gépek, vegyészeti berendezések nem kevesebb, mint 60 ezer forintba kerültek. Vastag Mária fiatal vegyész technikuSnő mondja el olvasóinknak, hogy pori .osan mi célt szolgál ez a laboratórium. Talajvizsgálatok — Laboratóriumunknak sokféle szerteágazó feladata van. A legfontosabbak közé tartozik például a különböző talajok vizsgálata. Vidékünk nagy kiterjedésű, különféle szikes talajokkal rendelkezik. Egyetlen termelőszövetkezet, egyéni gazda sem foghat hozzá leromlott, szikesedésben lévő földjeinek a feljavításához anélkül, hogy ne tudja: miben szegény a talaj, milyen javítási eljárást kel] alkalmaznia ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérje. Laboratóriumunk földmiintákiból tökéletesen kimutatja, milyen ásványi sókból van hiánya a talajnak, s azt is meg tudjuk mondani, mivel lehet a hiányokat legeredményesebben pótolni, fgy nem fordulhat elő, hogy tévedések következtében méginkább lerontsuk földjeinket. Szakszerű trágyázás — Szintén vegyszeres talajvizsgálatok alapján mutatják itt ki azt is, hogy az adott talajon miiyen műtrágyafajtákat kell elsősorban használni, mert például a nitrogén-szegény talajokat hiába szórjuk káli- vagy foszfortartalmú műtrágyákkal, csak költségbe verjük magunkat,.de a várt eredmény nem lesz tökéletes. Különösen sokat segíthet ez a laboratórium a szőlő- és gyümölcstermelő gazdáknak. Különböző mélységből vett talajmirAákból tudományosan a műszerek és vegyszerek csalhatatlanságával kimutatják: a telepítéshez milyen talajelőkészítést kell végezni és milyen szőlő- vagy gyümölcsfajták termesztéséhez alkalmas leginkább a megvizsgált talaj. Növénytermelési tanácsok — Foglalkozik a laboratórium takarmánymi nőségek, tápértékek pontos megállapításával és a vetőmag csíraképességének kimutatásával. Rövidesen berendezkedünk üzemanyagok vizsgálatára is. Egyszóval a mezőgazdaságban, szövetkezetekben, egyéni gazdaságokban egyaránt minden kérdésre, problémára tudományos választ ad, megkíméli a termelőket sok-sok felesleges költségtől. Hasznos tanácsokat Igyekszik adni a laboratórium a talajműveléshez, a növénytermeléshez egyaránt. A laboratórium jelentős teljesítőképességű elektromos desztilláló készülékkel is rendelkezik. Ez a készülék a vegyvizsgálatokhoz szükséges desztillált vízmennyiség előállításán kívül eladásra is készít desztillált vizet a gyógyszeriparnak, s a gépjárművek akkumulátorai töltéséhez. Szövetkezetieknek és egyénieknek A kis laboratóriumot műkő* dése óta többnyire még csak termelőszövetkezetek keresték fel ügyes-bajos, a gazdálkodásból eredő problémáikkal. De szívesen látják itt az egyéni gazdákat is, hiszen nemcsak a szövetkezetek segítésére, hanem az egyénileg dolgozó parasztok eredményesebb gazdálkodásáért is létesült. Ma több szegedi üzemben alakítanak a fiatalok KISZ-szervezetet A Magyar Tanácsköztársaság 38. évfordulóján négy szegedi üzemben: az Üjszegedi Kender- és Lenszövőben, a Textilmüvekben, a Ruhagyárban és a Gyufagyárban ünnepélyes keretek között alakítják meg a fiatalok a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezeteit. A Tudományegyetemen is ma alakítják meg a fiatalok a KISZ-szervezetet. A KISZ-szervezetek megalakításán, — amelyet a* üzemekben délután fél 3-kor, s a Tudományegyetemen délután 4 órakor tartanak — részt vesznek a munkásmozgalom régebbi harcosai, az MSZMP alapszervezetek képviselői, a volt KIMSZ-tagok és a kommunista mozgalommal szimpatizáló pártonkívüli fiatalok képviselői. A KISZ-szervezetek ünnepélyes megalakulásán a vállalati vezetőség, a munkástanács és a szakszervezet ls képviselteti magát. Hai eMorradalmi politikai „grácia" a Szőrme- és Bőrruha Üzem munkástanácsában Levél érkezett szerkesztőségünkbe a Szőrme- és Bőrruhakészítő üzem egyik dolgozójától. A levélíró szóvá teszi, hogy az üzem munkástanácsában még mindig szépszámmal egzisztálnak olyanok. akik az ellenforradalom idején nyíltan színt vallottak, mint a néphatalom ellenségei, és harsány szószólói voltak az ellenforradalmi törekvéseknek. Idéz a levélíró az október 27-én megtartott úgynevezett „forradalmi munkástanács" — választó gyűlésen elhangzott kijelentésekből: .Kedves Barátaim! Elvtárs nincs! Ez a szó megszűnt, s aki annak érzi magát, azonnal hagyja el az üzemet, mert arra szükség már nem lesz". Kaczor Péter szájából való az idézet, aki körülbelül ilyenformán vezette be annak a névsornak az ismertetését, amelyen a „nemkívánatos" dolgozók, a „sztálinisták" szerepeltek. A következőkben arról szól a levél, hogy mivel a munkástanácsban olyanok vannak. mint Kaczor Péter, Gaál Zoltán.- Szenesi Zoltán és Nagy Sándor, akik október 23 után csak sztrájkra uszítottak és az üzem vagyonát jogtalanul osztogatták, a mun_ kástanács mint testület sem képes az igazi munkásérdekek képviseletére. A levél egy kérdéssel végződik: „Meddig tart még ezeknek az egyéneknek az irányítása a Szőrmeárugyárban?" I levél nyoméban Az üzembe érkezve az újságíró meggyőződhet a levélíró igazságáról, sőt kiderült, hogy a levélben foglaltak csupán egy részét képezik annak a politikai aknamunkának, amit az említettek és mellettük még néhányan októberben és novemberben véghezvittek. Az is kiderült, hogy nem csunén négy, hanem szűken számítva is legalább hat ellenforradalmi politikai „grácia" ügyködik még az üzem választott munkástanácsában. A dolgozók a végleges munkástanács választása alkalmával már kiszorították a munkástanácsból a hangadók egy részét, nevezetesen Anger Ferencet, az ellenforradalom fegyverhordozóját, aki lőszereket és fegyvereket vitt a gyárba és Száraz Nagy Gyulánét, a panolux üzemrész politikai akarnokát, sajnos azonban az akkori választás idején nem sikerült eléggé megszűrni az üzem vezető testületét, mert helyet kapott a végleges munkástanácsban Szenesi Zoltán volt nagykereskedő, akinek osztályhelyzeténél fogva semmi keresni valója nincs az üzem vezető szervében; Kaczor Péter büntetett előéletű munkás, aki a föntebb citált kommentárt elmondotta a munkásgyűlésen, Zombori Andrásné, aki az ellenforradalom idején a plafonig ugrált örömében, majd a fordulat után a haját tépte bosszankodásában és a zavaros napokban a kommunisták gyalázása mellett állandóan rémhírekkel traktálta a dolgozókat. s kulák rokonságával dicsekedett; a párthoz és a néphez hűtlen Nagy Sándor, aki egy dorozsmai kubikos fiából lett művezető és tanult ember, a néphatalom idején ellenforradalmi szószólóvá vált: Burány Kázmér, aki mindig az ellenforradalmi agitátorok körül hápogott és Gaál Zoltán, a Pfeiffer Párt egykori szószólója és korifeusa. Semmi köiii<( érdetéihez a munkásA munkástanács összetétele ilyenformán szinte kétségbeejtő, hiszen 13 tagja közül mintegy hatan egyáltalán nem méltók arra, hogy októbernovemberi magatartásuk után helyet kapjanak a munkástanácsban. Termeszetes. hogy a néphatalom stabilizálódása folytán beljebb húzták a nyelvüket és ma már szívesen „megtagadnák" korábbi ellenforradalmi politikai kacérkodásukat, de az egész üzem' munkássága jól emlékszik szervező és agitációs tevékenységükre és most miután felismerte, hogy ezeknek a politikai szélkakasoknak semmi közük nincs az igazi munkásérdekekhez, egyre többen szóvá teszik leváltásuk szükségességét. Nemhogy most, még az ellenforradalom dühöngése idején sem vállalt közösséget ezekkel az elemekkel a munkásgárda becsületes része, hiszen Anger Ferenc hiába cipelte lélekszakadva az üzembe a fegyvereket, csupán egy társa akadt fegyverhordozásra. egy fiatal, éretlen ember személyében. A becsületes józanságú emberek annak idején csak tartózkodtak a politikai kalandorkodástól és az ellenforradalmi akcióktól, de semmiképpen nem értettek azokkal egyet, s ma már különösen sürgetik, hogy a munkástanácsban valóban derék, talpig becsületes, a szocializmushoz és a munkáshatalomhoz hű dolgozók kapjanak helyet. Meddig tűrik ? Mivel ez is az igazsághoz tartozik, meg kell említeni, hogy ennek ellenére mindeddig nem történt lépés a munkástanács végleges megtisztítása érdekében Az üzemi pártszervezet felhívta ugyan a munkástanács becsületes, jóhiszemű tagjait erre a lehetetlen körülményre, de a határozatlan fellépés és az általános humanizmus illúziója még a munkástanácsban sem oldódott fel, s előfordult, hogy a kisöprűzés helyett néhányan még mentegetni is próbálták az emlegetett személyeket. Végezetül a levélíróval együtt kérdezzük mi is: a munkások meddig törik még ezeket a „gráciákat'- a vezetésben?!