Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-20 / 42. szám
NAGY SIKER a Juhász Gyula Művelődési Ház hangversenyén ZSÚFOLÁSIG megtelt n szín- nekor hangzása, tisztasága is pity Anikó, I'app József, Ozsvár ház nézőtere a Juhász Gyula jobb volt, mint máskor. Auber, Marika, Ozsvár Éviké, Rák JuMűvclőilé-i Ház ós a Közalkal- Leoneavallo, Puccini, Delibes, Hit, R. Tóth Piri, Vass Marika, mázolták Szabad Szakszervezete Mascagni, Mozart, Poldini mű- Zeiss Elli, és Zeiss Lajoska muTcrül eti Bizottságának hétfői veket, illetőleg balett- és opera- tatós, kedves balcttszámai nagy opara-baleltostjére. Az est jö- részleteket játszott a zenekar. A sikert arattak, védelmét a szakszervezet az közönség Markó Leó karnagyot A balettiskola növendékeinek állásnélküli közalkalmazottak se- és zenekarát melegen ünnepelte. számait M Kádár Andrea tergelyezéséro fordította. Az orches- A művelődési ház zenekarának vezte ég tnnftolta be. A kis tiin. térben ezúttal a Juhász Gyula ez a hangversenye is bizonyítja, rosok művelődési ház legnépMuvelődest Ház sztmfóiukui ze- Iiogy az öntevékeny együttesek szerűbb szereplői, nekara helyezkedett el. A zene- közül milyen nagy nevelőhatákar legutolsó szereplése óta so- sa van zenészekre és közönségre FELLEPETT a műsoros-esten kat íojlődölt. Nemcsak a nagy is nz ilyen szimíonikus zenekar- Moldován Stefánia és Medgycsi vállalkozás mutatja ezt a nagy unk. Az alig három éve 8—10 1Vll« a Szegedi Nemzeti Színház fejlődést — n több, mint bárom- taggal alakult együttes ma 40 művésze. Forró sikerű énekórás műsorban n zenekar végig tagot számlál. Első zenekari gyamunkéban volt —, hanem a z.eÁllattenyésztési szakcsoport alakult Süvjnyház n Négy sövényházi dolgozó paraszt nemrégen állattenyésztési szakcsoport alakítására szövetkezett Sövényházán. A gyapjútermeltető vállalattal 150 birka tartására kötöttek szerződést. A környéken nagyterületű kifogástalan minőségű birkalegelők vannak. Éppen ezért helyes lenne, ha a községi tanács ennek az új birkatenyésztő szakcsoportnak fejlődéséhez már a közeljövőben hathatóc segítséget nyújtana. Adnának lehetőséget ahhoz, hogy a szakcsoport munkájában minél több Juhtenyésztéssel foglalkozó gazda vehessen részt. Nemrég alakult Sövényházon egy másik szakcsoport ls szőlő és bor termelésére. Ennek tíz tagja és 12 hold szőlője van, amelyet közösen művelnek majd a jövőben. korlatét a Zenegimnázium és Zcnekonzervatórium több tanulója itt szerzi meg. Markó Leó karnagy munkája a fiatal zenésznemzedék nevelése szempontjából sem lebecsülendő. A MŰSOR nagyrészét a művelődési ház balettiskolájának növendékei adták. Bárdos Zsuzsa, Demir Éva, Dér lilára, Finta Évi, Kiss Marika, Kreinán Márti, Mónus Éva, Pintér Zsuzsa, Pószámaik az est maradandó élményét jelentették. Kollár Endre összekötő szövege hasznosan, nagyvonalúan, nagy tárgyi ismerettel, és közvetlen stílusban ismertette az előadásra kerülő műveket, azok legfőbb jellemvonásait, és szerzőiket A Juhász Gyula Művelődési Ház hangversenye nemcsak anyagi, hanem erkölcsi sikert is hozott a művelődési ház zetőségének. Három év hat hónap — két év hat hónap Emberlflés bű nettében ítélkezett a megyei bfréság Azt is észrevettük hogy néhány szegedi bérház udvara meglehetősen piszkos. Így a Gogoly utca 31. számú ház belső részén szemótrakás, az őszi levélhullésból származó, már trágyaszámba menő kupac, mindenféle cscrépés téglntörmelék éktelenkedik. Ugy véljük, hogy ennél a háznál talán nincs is házmester Vagy ha van, — negyedévenként tisztítja az udvart. A megyei bíróság kedden ismét egy csorvai gyilkossági ügyet tárgyalt. Az esetről még decemberben beszámoltunk lapunkban és a bírósági eljárás alatt a nyomozati adatok teljes egészében beigazolódtak. Katona Béla csorvai parasztember december 17-én, az esti órákban italos állapotban elment Gárgyán Vince tanyájához, s ott szidalmazta a tanya gazdáit. Gárgyánék azonban nem törődtek vele. Katona elkezdett az ajtón dörömbölni, majd bement a tanyába. Ekkor a szénakazlak mögül előjött Gárgyán Vince és csillapítani akarta a kihívó magatartást tanúsító Katonát, — aki egyébként Gárgyán Vince fiának, Istvánnak sógora, Katona nekiment az öreg Gárgyánnak és háromszor is megütötte. Gárgyán hátrált, majd megragadta a szalmahúzóhorog nyelét és azzal elkezdte Katona fejét ütlegelni. A zajra az istállóban tartózkodó Gárgyán István is előjött s a kezében lévő vasvillával hátulról fejbeütötte Katonát. Gárgyán Vince ekkor még kétszer fejbeütötte. A megyei bíróság az eset tárgyalása után úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a jogos önvédelem nem forog fent, mert a verekedésből való kiutat nem is lehet emberöléssel megoldani. Az viszont a tárgyalás során beigazolódott, hogy a sértett egy békés családi életet akart megrontani. Gárgyán Vincét megelőzőleg két alkalommal ls megfenyegette és a történtekkor Katona szidalmazásai olyan mélyen sértették a vádlottakat, hogy Gárgyán Vince és Gárgyán István tudatos cselekvőképességét megzavarták, elhomályosították. Éppen ezért a bíróság a BHÖ 353 szakaszának, második bekezdésének jogszabályait figyelembevette és erős felindulásban elkövetett emberölési bűntettben mondta ki bűnösnek a vádlottakat: Gárgyén Vincét három év hat hónap, Gárgyán Istvánt pedig két év hat hónapi börtörtre ítélte: Az ügyész súlyosbításért, — a védelem enyhítésért fellebbezett. Tizenötezer csemetéi telepítenek az .őszibarack hazájá"-ban A csongrádmegyei Szatymazon, az "őszibarack hazájáéban — ahol évente közepes termés esetén mintegy tízezer mázsa ízletes gyümölcs terem — most nagyarányú telepítések kezdődtek. Az egy évvel ezelőtti kemény tél ugyanis sok fát kipusztított. Most nemcsak a hiányzó, tönkrement fákat pótolják, hanem új területeket is beültetnek. Hazánk e legnagyobb őszibaracktermő vidékén ezen a tavaszon, több mint tizenötezer csemetét telepítenek. Már meg is kezdték a munkát, amire a mostani időjárás rendkívül kedvező. A szatymazi gazdák csaknem kizárólag sajátnevelésű fákat ültetnek, mert cégi tapasztalatuk, hogy a szatymazi homokföldeken nevelt csemete nemcsak korán és bőventermő, hanem a legjobban ellenáll a szeszélyes időjárásnak, a fagynak és a víznek. A szegedi frék találkozója elé Megkezdte az exportszál'iíásokat a Szegedi Seprűgyár A Szegedi Scprflgyár nz októberi események óta csak hazai szükségletre termelt. Jelenleg mór teljes kapacitással dolgozik az üzem, s ismét ki tudják elégíteni a nagy külföldi igényeket Most indították útnak az első exportszállítmányt: 60 000 nagyméretű szobaseprfit küldtek el svájci megrendelésre. Felelevenítik a többi külföldi kapcsolatokat is. Különösen nagy felvevő piacuk van az Egyesült Államokban. Oda az év végéig mintegy 400 000 seprűt készítenek, Manapság igen sok szó esik arról, hogy az írók hallgatnak, önmagukkal meghasonloitan vívódnak, s nem fog a tollúk épp most, amikor oly nagy szükség lenne az emberséges, -szép szóra-, amikor népünk fokozottan igényli, hogy az írók — fáklya-hivatásukat betöltve — mutassanak utat a boldogabb holnapba. Konkrét tények ismeretében örömmel kell leszögeznem, hogy nem olyan tragikus méretű ez a hallgatás, mint amilyennek látszik. Igaz, hogy az írók egy része, sok becsületes idősebb és fiatalabb írótársunk erősen tusakodik és számot vet magával: mi volt jó, ml volt téves és helytelen cselekedeteiben és megnyilatkozásaiban, s ez az önmarcangolás sokójuk szárnyát nyűgözi, különösen — tapasztalásom szerint — a költőkét. Prózaíró-társaim közül azonban ravre többen értesítenek: regényt fejeztem be, novellás-kötetet írok. E művekből szemelvényeket is küldenek kóstolóba, vagy elgondolásalkat Ismertetik dióhéjban. Ezekből kitűtyk, hogy e művek írói a szocializmus építése szellemében dolgoznak, a szocialista kultúra építéséhez akarnak egy-egy építőkövet adni munkájukkal. Ezzel a szemlélettel ír egyikük a felszabadulásról regényt, — ilyen szándék vezeti azt a másikat is. aki önéletrajzát fejezte be, — a szocialista fejlődést akarja elősegíteni egy harmadik is, aki drámát ir az októberi eseményekről. Nem grandiózus művészi tapasztalattal rendelkező, káprázatos rriúfajl zsonglőrösküdési kivágni képes emberek ők, a Kussuth-díj aranykoszorúja sem díszíti kabátjuk hajtókáját, — hisz jobbára fiatalok, és sok-stk tapasztalás, igyekezet után alkothatnak csalt kifogástalan műveket. Szándékuk azonban tiszta, szívük a munkáshazaért dobog, — s ez a legfontosabb. Persze, ugyanolyan lényeges a művészi szint és igény ls. hiszen a sematizmus, az üres és kongó lelkendezések kora véglegesen lejárt. — Egyáltalán nem állítható, hogy ugyanabban a művészi felfogásban, ugyanabban a stílusban és azonos ábrázolási móddal dolgoznak ezek a fiatal prózaírók. Dehát igy van ez rendjén, kísérletezzenek bátran, a falanszter-művészetből senki nem kér, -•virágozzék minden virág- — úgy lesz egyre ékesebb, s színpompásabb az irodalom mezeje. Meggyőződésem, h«gy e fiatal prózaírók példája nyomán a szegedi írók és költők is rendezik soraikat, és Ismét rátalálnak egymás baráti jobbjára. Enpek bizonyítéka az az érdeklődés ls, amely csütörtöki találkozójuk iránt máris megnyilvánul. DÉR ENDRE ján, hogy valamivel Dörgés, villámlás, jégeső februárban A január végén megindult, az évszakhoz képest szokatlanul enyhe időjárás kisebb ingadozásokkal februárban is tart, sőt a hónap második felében fokozódott; a nappali hőmérséklet 10—15 fokig kezdték a talajelőkészitő emelkedett, s az éjszakai fa- munkákat és a korai tavagyok is megszűntek. 13-án bőséges esőzések kezdődtek országszerte, a dunántúli megyékben és a Duna-Tisza közén pedig nyárias zivatarok vonultak át dörgéssel, villámlással, jégesőkkeL R fodortelepi villamosjáratról A FODORTELEPI villamosjá- közlekednek a kocsik nappal, SAJÁT TAPASZTALATOMrat nagyon lassú. Az még hagy- m;nt má, útvonalon, ezt a telep EÖL. de a környékbeli, bakosok •' ' ' ' " ritkábban lakosai is megértik. véleményéből is tudom, hogy a „ , . , , fodortclepi villamosok vezetői és Sokan panaszkodnak azonban kalauzai n vonalon utazók közaz este tízig tartó műszak után megelégedésére látják cl faradhazafelé siető munkásasszonyok, ságos munkájukat. A villamosok és emberek, hogy a központi forgalmát irányító szerv azonban 'íi^./i • i ii ( , i • -i Ugy látszik, nem veszi figyelemmegállótól induló fodortelepi viL nap 'különböző szakaszallainosról gyakran lemaradnak. ban a forgalom változását. A KIFELÉ JÖVÖ egyetlen kocsi, bór zsúfolásig megtelik, mégis kevés. Ez elégedetlenséget és aggodalmat szül, mert lemaradnak, és keserű szájízzel kell hazagyalogolniok. Jogos is nz ag- Fodortclcp felé. niznak a válla goiklmuk, mer, éjjel, fél tizen- , ' , , , egy órakor nem kellemes lemn- lat vezetőiben és a forgalom radni a villamosról, amikor min- dolgozóiban, hogy kórésüket télként tevékenységű telelő, denki szeretne mielőbb hazajut- jesílik. vagy csírázó növényeinket. ni, pihenni. Se. A.-né A Meteorológiai Intézet agrometeorológiai osztályán szerzett értesülés szerint az őszi vetések országszerte jól teleltek, az utóbbi hetekben a könnyű talajokon megszialc vetését is. A hét vége felé ugyan számítanunk kell nagyobb lehűlésre,, de az esetleges kisebb fagyok nem veszélyeztetik a még csökARRA KÉRIK a telep lakosai a Villamos Vasút vezetőit, hogy vegyék figyelembe a jogos pnnnszt, és az este tíz óm körüli időben indítsanak több kocsit tam (14) — Mindegyikkel szolgálhatok — felelte Sve/k — fajtiszta állatot tetszik parancsolni, vagy egy akármilyet az utcáról? — Azt hiszem — mondta Bretschneider —, hogy inhább egy fajtiszta állat mellett maradnék. — Nem. parancsolna esetleg egy rendőrfcu„,01? — kérdezte Svejk. — Egy olyat, amelyik mindjárt mindent kiszimatol és rávezet a bűncselekmény nyomára? Egy yrsovicei mészárosnak van egy ilyenje, és kiskocsit huzat vele, szóval az a kutya, ahogy mondani szokás, pályát tévesztett. — Én egy spiccet szeretnék — mondta Bretsrhneidcr erősített nyugalommal — egy spiccet, amelyik nem harap. — Szóval egy fogatlan spiccet tetszik? — kérdezte Svejk. - Ilyet is tudok egyet. Egy dejvicei hocsmárosé. — Altkor inkább egy raliért — mondta zavartan Bretschneider, akinek a hutyászali szakismeretei még egészen kezdetlegesek voltak, és ha nem kapott volna ilyen értelmű parancsot a rendőrkapitányságon, talán soha életében nem is halad előbbre a hynologia tudományában. De a parancs e'hangzott, pontosan, világosan és keményen. Bizalmasabban meg kell ismerkednie Svejhhcl, kihasználva ennek kutyakereskedői mivoltát, evégett joga van segítőtársakat igénybe venni és bizonyos összegek felelt diszponálni kutyavásárlás céljából. — ÍXatlcrhöl van nagyobb is, meg kisebb is — mondta Svejk. — Tudok két kisebbet és három nagyobbat. Az ölében nevelhetné mind az ötöt. A legmelegebben ajánlhatom őket. — Ei meg is felelne — jelentette kl Bretschneider — és mibe kerülne egy? — Az a nagyságtól függ — felelte Svejk — kérdés, hogy milyen nagy a kutya. A ratler, az non borjú, a ratlernél éppen fordítva van, minél kisebb, annál drágább. — Én nagyobbakat gondoltam, házőrzőnek — közölte Bretschneider, attól tartva, hogy J.HASEK: különben túlságosan megterhelné az államrendőrség titkos alapját. — Jó — mondta Svejk — adhatok magának egy nagyobbat ötven koronáért vagy egy még nagyobbat negyvenöt koronáért, da közben elfeledkeztünk egy dologról. Milyenek legyenek, kölykök vagy öregebbek, hímek vagy szukák? — Nekem az mindegy — felelte Bretschneider, aki elé ez a kérdés végképp ismeretlen problémákat állított — csak szerezze be őket, és én holnap este hét órakor felmegyek értük, magához: Meglesznek addigra? — Meg, jöjjön csalt — mondta Svejk szárazon — ez esetben azonban kénytelen, vagyok megkérni, hogy fizessen harminc korona előleget. — Kérem szépen —, bólintott Bretschneider, leszámolva a pénzt — most pedig iszunk egyegy ncgyedliler bort az én, kontómra. Miután megitták, Svejk is rendelt egy negyedliter! a maga számlájára, aztán Bretschneider felszólította Svcjkct, hogy ne féljen tőle, mert ma nincs szolgálatban és máma lehe• vele politizálni. Svejk kijelentette, hogy kocsmában ő sohasem politizál, és hogy az egész politika kisgyermekeknek való. Bretschneider ezzel szemben forradalmibb nézeteket hangoztatott, azt mondta, hogy minden gyenge állam pusztulásra van ítélve, és megkérdezte Svcjkct, hogy mi az ő véleménye erről a dologról. Svejk kijelentette, hogy az államhoz nincs semmi köze, de egyszer ki volt neki adva gondozásra egy gyönge bernáthegyi kutyaliölyök, amit komiszkenyérrel etetett, és az meg is döglött. Amikor ki-ki túl volt az ötödik negyedliternn, Bretschneider kijelentette, hogy 5 anarchista, és megkérdezte Svejklől, hogy melyik szervezetbe kell beiratkozni, Svejlt azt mondta, hogy egyszer egy anarchista vett tőle egy leonbergit száz koronáért, és hogy adós maradt az utolsó részlettel. A hatodik negyedliter után Bretschneider a forradalomról kezdett beszélni és a mozgósítás ellen agitál, mire Svejlt odahajol hozzá és azt súgta a fülébe: — Éppen bejött egy vendég, vigyázzon, hogy meg ne halija, mert még, kellemetlensége lehel belőle. Látja, a kocsmárosné máris sír. Palivccné valóban sírt, a sünlés pultja mögötti széken ülve. — Mért sír, Palivecné? — kérdezte Bretschneider. — Három hónap alatt megnyerjük a háborúit, a mnesztia lesz, az ura hazqjön, és akkor csapunk itt magánál egy nagy murit. — Vagy nem hiszi, hogy megnyerjük? — fordult Svejkhez. — Mit rágódik folyton ezen — mondta Svejk — meg kell tiyerni és slussz, de most már haza muszály hogy menjek. Svejk kl/izette a cechét és hazament régi takarítónőjéhez. Müllcrnchez, aki borzasztóan megijedt, amilsor látta, hogy a lakásajtót kulcscsal kinyitó férji nem más, mint Svejk. — Azt hittem, nagyságos úr, hogy csak ivek tnúlva tetszik hazajönni — mondta a tőle megszokott őszinteséggel — közben szánalomból idevettem lakni egy éjjeli mulató portását, mért háromszor volt nálunk házkutatás, és amikor sémmit se találtak, azt mondták, hogy a Svejlt úr el van veszve, mert nagyon rafjinált. Svejlt azonnal meggyőződött róla, hogy az ismeretlen idegen teljesen kényclcmhc hrlyeztc magát nála. Az ő ágyában aludt, sőt olyanynyira nemeslelkű volt, hogy megelégedett az ágy jelével, átengedte a másik felét egy hoszszú hajú némbernek, aki hálából még álmában is átölelve tartotta a portás nyakát, míg az ágy körül a legkülönbözőbb férji és női ruhadarabok hevertek festői összevisszaságban. Ebből a káoszból mindjárt látni lehetett, hogy az éjjeli mulató portása igen vidám hangulatban tért haza hölgyével. — Uram — mondta Svejk, megrázva a betolakodót — lelek, hogy elkésik az eltedről. Szörnyen bántana. ha azt mondaná rólam, hogy olyankor dobtam l;i, amikor már scliol sem kapott semmit ebédre. Az éjjeli mulató portása nagyon nehezen tért magához álmából, és sokáig tartott, andg Ielfogta, hogy az ágy tulajdonosa hazajött és igényt tart az ágyra. Mint ahogy a világ összes éjjeli mulatóinak portásai szokták, a szóbanforgó úr is közölte, hogy mindenkit agyonver, aki fel akarja költeni, és megpróbált tovább aludni. Svejk közben összeszedte a vendég garderobjánah dárabjait, oda vitte neki az ágyhoz, és energikusan megrázva, így szólt hozzá: — Ha nem öltözik fel, akkor így próbálom meg kidobni az utcára ahogy van. Sokkal clőnyösebb lesz magának, ha felöltözve repül lii innét. (Folytatjuk.)