Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-20 / 42. szám

Vállalati önállóság anyagi érdekeltség Gazdasági életünk normalizálódása során eddig is jelentős eredményeket értünk el. Szakembereink becsléseit jóval túlhaladták az eddig produkált eredmények, és ez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a dolgozók termelési kedve kielégítő. Mégis tovább kell keresni, kutatni, melyek azok a keretek, és módszerek, amelyekben és amelyekkel népgazdaságunk további fejlesztése elképzelhető. E cikk keretében ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni, — korántsem teljességre törekedve, kizárólag a gyakorlati életben felmerült viták és elképzelések ismertetése a célom, Kezdeli nehézségek A vállalati önállóság a munkástanácsok életrehivásával csak részben valósul meg, nemcsak a kezdeti nehézségek miatt — munkástanácsainknak ugyanis még jó időre lesz szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák a vezetés tudományát és módszereit —, hanem azért is, mert bizonyos átmeneti korszakban élünk, amikor a gazdasági anarchia elkerülése érdekében feltétlenül szükséges fenntartani a korábbi helytelen vezetési módszerek egyikmásikát is. Ez a helyzet hozza magával, hogy ma még számos olyan megkötöttséget kell figyelembe venni, amely elvileg túlhaladott, mivel azonban a népgazdaság struktúrája még nem alakulhatott ki. mint szükséges rossz jelentkezik a gazdálkodásban. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a gazdálkodásban lényeges irányváltozás, de még a módszerek megváltoztatása is, csak hosszabb időn belül történik, mivel különösen a szocialista gazdálkodás nem kockáztathatja meg, hogy kellően ki nem kisérletezett módszereket alkalmazEzek figyelembevételével is le kell azonban szögezni, hogy a gazdaság struktúrájának változása meglehetősen lassan megy végbe, és ez különösen két ok miatt van így: egyfelől a közgazdaságtudomány nem rendelkezik megfejelő elvi alappal a jövőbeni gazdálkodásra vonatkozóan, — minthogy ezj a múltban nagymértékben mellőzte a felső vezetés, — másfelől a minisztériumok és egyéb gazdasági irányítószervek potenciáljuk nagy részét belső kérdésekre fordítják, — mint például a kétségtelenül helyes racionalizálás és átszervezés — és fgv a vállalatok meglehetősen magukra maradtak, különösen olyan időkben, amikor az események következtében még inkább segítségre szorullak volna. Ez a helyzet még ma is nagymértékben fennáll. Mindezeket szükséges volt előrebocsátani ahhoz, bogv a vállalati önállóság kérdésében állást lehessen foglalni. A vállalati önállóság lényegs Tulajdonképpen mit jelent a vállalati önállóság magában a vállalatban? Véleményem szerint nem jelenthet mást, minthogy az alapjaiban körvonalazott gazdálkodáséri a vállalat vezetői és bizonyos inertékig a teljes kollektíva tartozik felelősséggel. Ebből egyenesen következik. hogy bizonyos minimális megkötöttségek mellett szabadon gazdálkodjanak, és a vállalat rentábilis legyen. Ez a legdöntőbb szempont, amely a gazdálkodás menetét megszabja. Ez feltételezi azt is, hogy a sok felesleges és esak megkötöttséget jelentő mutatóval szemben két dolog legyen meghatározója a vállalati munkának, éspedig: kielégítse a vele szemben támasztott igényeket, különösen választék és minőség kérdésében, másfelől ezt megfelelő színvonalon érje el, nemrsak műszaki, hanem elsősorban jövedelmezőségi tekintetben. A jövőben tehát a vállalat elbírálásának lényeges mutatójaként a jövedelmezőség szerepeljen, minthogy csak ebben az esetben valósulhat meg a bővített szo•""iíisla újratermelés fogalma, és az önálló elszámolás elve. A vállalati önállóság másik fontos ismérve az, hogy az előbbiekben kifejtett, tevékenység következményeképpen jelentkező gazdasági eredményből a vállalat kollektívája részesedjék. A gyakorlatban általában e kérdés pozitív oldalát szokták megvizsgálni, noha a dolog természetéből folyik, hogy negatív vonatkozása is lehet, azaz, el lehet képzelni rosszul működő vállalatokat is, ahol nyereségrészesedés nem fizethető ki. Ilyen vállalatoknál a szocialista gazdaságnak lehetővé kell tennie a megfelelő bérek folyósítását; a veszteséges jellegnek pedig a legfontosabb gazdasági konzekvenciák levonására kell késztetnie a felsőbb irányító szerveket. Nyereségrészesedés és árpolitika A nyereségrészesedés kérdéséről véleményem szerint addig nem lehetséges beszélni, míg jelenlegi árrendszerünket lényegesen meg nem változtattuk. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy as árrendszerben érvényesüljön az értéktörvény, természetesen csak addig az egészséges mértékig, míg maga ez az objektív törvény a szocialista építést segíti. Végeredményben az árrendszerrel van összefüggésben, hogy gyakorlatilag, legalábbis a textiliparban, a nyereségrészesedés, mint közeli realitás nem vehető számításba. Ez azért van így, mert az elmúlt években alkalmazót]. árpolitika következtében a vállalatoknál igen minimális haszon maradt, melyek a többéves önköltségcsökkentés következtében is legfeljebb 5—10 százalékot tettek ki a nettó termelési érték viszonyában, és ezt az akkumulációt majdnem teljesen felemésztették az eddig végrehajtott bérügyi intézkedések, és a visszaállított természetbeni juttatás. Ennek következtében számolni kell azzal, hogy különösen a s zövöüzemeknél a nyereség rendkívül minimális összeget tehet ki a jelenlegi ár-, illetve forgalmiadórendszer fenntartásával. Még ehhez azt is hozzávehetjiik, hogy az elmúlt évek nyereségösszegei sem voltak túlságosan csábítók a nyereségrészesedés szempontjából, — mivel egy 1500 dolgozót foglalkoztató szövőgyár esetében csupán egy havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedéshez is mintegy másfél—kétmillió forint lenne szükséges, s ez már az 1956-os évet Egy magárahagyott asszony — S EGY VÁRATLAN LEVÉL Kis gömbölyű asszonyka Vitéz Béláné. A házasságból gyerek még nem született, — de boldogan éltek férjével együtt hét évig. Ketten megkerestek havonta két és fél, háromezer forintot. Volt főbérleti lakásuk, bútoruk. s • Most elszakította őket a sors, — keserű lett az életük. Egyszerűen esak mért. mert a férj egy alkalommal baráljaival berúgott, és se szó, se beszéd, kiszökött az országból. • As asszony sírt, epekedett szeretett férje után, s egy szép napon ö is elindult .. Nyugat felé nem sikerült a határátlépés — s mire hazaért Budapestre, a lakását már elfoglalták ... Most már nem volt maradása: megpróbálkozott Jugoszlávia felé. Elfogták, és a szegedi járásbíróság elé állították tiltott határátlépési kísérlet büntette miatt. A; ítélet: háromhónapi börtön .. > Súlyosan koppannak a tényeket feltáró szaval:. Mielőtt Vitéznét átszállították volna a fogházba, jelen voltam, amikor az ügyész átadott egy levelet a fi italasszonynak. Férje írta — Tirolból. Vitézné magához szorította a borítékot, majd kérdően nézett az ügyészre: elolvashatja-e? Az ügyész bólintott, s mondta: nyugodtan! Az aszszony elfogódottan vette ki a borítékból a levelet, s belőle egy lap a padlóra hullott. Lehajolt, felvette, s hangosan olvasta az arra irt első szót: ,.llondal..." Könnybelábadt szemei előtt összekuszálódtak férje hazavágyó sorai. Aztán visszafojtotta a sírást. s a levelet böngészte. Időközben felfeltekintett: mosolygott és sírt. — Azt írja — mondta az asszonyka — „beleestem a kivándorlás betegségébe, pedig én nem azért jöttem el, mert bűnös voltam. . . Most már bánom, mert nagyon szeretlek, és a kivándorlásról lemondtam.. • Inkább hazamegyek " összehajtotta a levelet, és az ügyész megkérdezte tőle. — Beleegyezik-e abba, hogy az újság néhány sorban megírja a maga esetét, férje levelét? Vitézné mosolyogva nézett rám. Most már kitalálta. miért ültem én is hallgatagon. a szoba sarkában. — Nem bánom. Ügyis újból kezdjük az életet. Csak. ha lehet, az újságot küldjék el Tirolba, hogy lássa, olvassa a férjem: várom haza nagyon ... C—te) figyelembe véve, a vállalati ered-j mény 25—30 százalékát teszi ki.: Hatással az életszínvonalra Gyakorlati szempontból az < havi kereset azonban még mm. túl vonzó összeg, noha kétsé„ telenül jelentős részét veszi el a,vállalati eredménynek \ A dolgozók erről a kérdésről t csak akkor lesznek pozitív < véleménnyel, ha a nyereségre- { szesedésnek tényleges hatása• lesz az életszínvonalra. Éppen ezért rendkívül szükséges-} nek tűnik, hogy a vállalati ön- • állóság kérdésével kapcsolatban • felmerülő nyereségrészesedés 1 problémáját már elvi síkon is| úgy oldjuk meg, hogy a dolgozók j érdekeltsége feltétlenül érzékel-1 hető legyen, mert különben nem' gyakorolja azt a vonzóerőt, ami feltétlenül szükséges a termelékenység emelése érdekében. Számolnunk kell azzal, hogy a jövőben a múitbani munkaverseny-szervezéssel szemben a termelékenység emelése elsősorban az anyagi érdekeltség mértékétől függ. Előrehaladásunk lényegesen múlik majd azon, mennyire válik gyakorlattá az az elvi kérdés, liogy az üzemek eredményéből a kollektívának anyagi részesedést kell kapnia. Egyre nagyobb figyelemmel várjuk azokat az ígért kormányintézkedéseket, amelyek megszabják a vállalati önállóság további lehetőségeit, és ezzel kapcsolatosan a nyereségrészesedés mértékét. Különösen érdekesnek ígérkeznek azok az intézkedések,; amelyek jelenlegi árrendszerünk : hiányosságain fognak, ha nem isi véglegesen, de átmenetileg is: fontos változtatásokat eszközölni. Marosi János, az Újszegedi Kender-Lenszővő Vállalat főkönyvelője d szovjet ifjúság készül a VIT-re A moszkvai rádió jelentése szerint a szovjet ifjúság nagy lelkesedéssel készül a VI. VIT-re. Moszkva munkás- és tanulóifjúsága minden nép fiainak kedves: meglepetéseket akar sze-: rezni a gyönyörű ünnepen, t Az egyik moszkvai iskolá-: ban például kínai, lengyel: és más népek dalai, táncai j mellett serényen tanulják a; magyar úttörő-indulót, más: iskolákban többen magyarul tanulnak, a munkás-: ifjak értékes, szép ajándékokat készítenek. A szovjet fiatalok különösen nagy: szeretettel várják a ma-; gyar ifjúság küldötteit. A moszkvai rádió hangot adott a szovjet ifjúság ; azon reményének, hogy a moszkvai VIT újabb jelen.: tős állomása lesz a magyar: és a szovjet nép barátsága; elmélyülésének. j 180 perc a szépségért* „A kozmetika nem luxus" — olvashatjuk a felírást szinte valamennyi fodrászüzletben. És ez valóban így van, nem luxus az ápoltság. Mégis akadnak férfiak, nők egyaránt, akik a kispolgári szokásokhoz sorolják a szépítkezést. Napról napra több azonban azoknak a nőknek a száma, akik szakítottak ezzel a téves felfogással, és gyakran felkeresik a fodrászüzleteket, a kozmetikai szalonokat. Napjainkban, amikor a nők az üzemekben, a hivatalokban a íérfiakkal egyenlő munkát végeznek, és odahaza még a háziasszonyi kötelességüket is ellátják, nem csoda, ha eliáradnak. A testi és a szellemi fáradság meglátszik az arcon. Ezért szükséges, hogy havonta legalább egyszer feli issítsék, üdítsék az arcbőrüket, rendbehozassák a frizurájukat. A fodrászvállalat Kölcsey utcai, 2. számú üzletét sokan keresik fel naponta. Asszonyaink évente egyszer-kétszer tartós hullámot készíttetnek. Azután elég, ha kéthetenként „rukatnak". Így mindig rendben áll a frizurájuk. Az üzlet ügyeskezű Máriája éppen tartós hullámot készít. Ha a búra alatt megszárad a haj, kifésülés előtt a kozmetikai szalont keresi fel a „páciens". fl fakók meg a házfeliigyeleség adjon több segítséget a házmestereknek £gy „illetékes" hozzászólása „A tiszta Szegedért" című vasárnapi cikkünkhöz A vasárnapi lapjukból ol- egyiknek a saját lábtörlőnk- feneket, a másik kosár fenevastam „A tiszta Szegedért" bői csináltam egy ideiglenes két meg egy volt kisiparos című cikküket, amire ezúton sittjével fabrikáltam össze. szeretnék pár sorral hozzá-V Majdnem minden héten zakszólni. t ; latjuk a házkezelőséget kosa; rákért, de a válasz mindig az, • hogy nincs. Poroszlai Rudolfné kozmetikus munka közben. Vendégének arcpakolást rak fel. De hogy sorba menjünk: Masszírozással (kézzel, géppel) kezdődik a „műiét'', azután a gőzölés, majd a nyomkodás és a szemöldökszedés következik. Csak ezután jön a pakolás és végül... Én, a feleségemmel a Ber-; zsenyi utca l/a. szám alatt; vagyok házfelügyelő. Min- í dennap feltakarítom a járdát,: de vasárnap múlt egy hete is ; körülbelül dél felé már üveg-; ÍU<)L (iim új ^emulatija tejeden • A lépcsőházat ha takarítja ! az ember, az sem sokáig tisznagy j ta, a színház, mozi, villamos Tíz évvel ezelőtti cserepekkel, földdel s homok-: filmsiker volt a Móricz Zsig- •jegyeket csak ott lehet tárolni, kai volt tele a ház előtt. Az S mond -Forró mezők- című vb : a világért sem dobnák az ututcában játszadozó gyerekek \ ^^^^ -metesbe. -rl akkor unalomból céltáblának hasz-i Várkonyi Zoltán írt forgató- \ a háj elügyelő nem tudná meg, zony míg a szemetesek nem; p^ a yjáéki szépasszonyt | r°l sokat lehetne írni, de a dolgoztak és míg nagy hidegek: Karádi Katalin alakítja, a : házfelügyelőknek úgy ' sem voltak, ki volt öntve az utcá- j többi főszerepet pedig Rza- • nagy a szavuk, azok két mára a szemét, mert egy három j káts Miklós, Szabó Sáindor, |lom fcö t öriődnek csak az ., ,. , ..{Főidényi László, Benkő Gyu-S . . . ..'..,.., emeletes haznal nem eleg ket. ^ Sz9rnere yera és Zách -Tá- ! a bal> h°0V az orlesi díj kekosár és egy szemetes bádog- ! nos játssza. A filmet Apáthy • vés. tartály. A két kosárnak fe- f Imre rendezte. neke nincs, vagyi6 most az i • ; Solymosi József, házfelügyelő, Berzsenyi utca l/a. (Liebmann Béla felvételei) ... a sminkelés. Egy kis rúzs, púder, festék és már üde, friss az arc. Azután kifésülik a frizurát és a vendég megelégedetten néz a tükörbe. Érdemes volt 180 percig „szenvedni" a szépségért. (Zs) m A „Svejk" fi men Jaroslav Hasek népszerű szatirikus regényének folytatásos közlését nagy örömmel fogadták olvasóink. Bizonyára hasonlóképpen nagy örömet okez. hogy rövidesen filmen is láthatjuk ezt a rendkívül szellemes művet. A közelmúltban csehszlovák bábfilmen már megelevenedett előttünk Svejk alakja, most pedig egész estét betöltő játékfilmet készített a regényből a csehszlovák filmgyártás. Svejket. a derék katonát az ismert csehszlovák színész, Rudolf Hrusinszky alakítja, az eddigi regényfolytatásainkból megismert Bretschneider titkos rendőrt pedig Frantisek Filipovszky,