Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-20 / 42. szám

»TTYTfTTTT»TT»TTTYT»TTTT»»TTt?»»»»YYTfT»T»TTT»»TTTT»»TTT»TTYT»»TT»TTTTTTT»fTTYTT»fT \ „A MUNKANÉLKÜLIEKÉRT" 1 Amiről a szegedi vár mesélni tud felírással 5. 10 és 20 fo­rintos címletű bélyegeket bocsátottak ki a szak­szervezetek, az ellenfor­radalom által okozod gazdasági károk miatt munka nélkü! maradt dolgozók megsegítésére Ezt a szép, munkásszoli­daritásra épülő akciót a KPDSZ elnöksége kezde­ményezte, majd a többi szakszervezetek is csat­lakoztak, s ma már va­lamennyi szakma szerve­zett dolgozói árusítják cs vásárolják a bélyegekel. A KPDSZ Területi Bi­zottsága a kezdeménye­zésből eredő kötelességé­nek eleget téve Csongrád megye egész területen elindította már a gyűj­tésnek ezt a formáját, s több helyen már el is keltek a segélyezésre szánt bélyegek. A Dél­magyarországi Vegyi­anyagnagykereskedelmi Vállalat dolgozói a hoz­zájuk küldött bélyegeket mind megvásárolták, a földművesszövetkezetelí járási központjának dol­gozói pedig pótlólag még ujabb bélyegeket kértek. A községekben is él a se­gíteni akarás: kisebb címletű bélyegekből na­gyon sokat megvásárol­lak például Kisteleken. A munkanélküliek megsegítésére más mó­don is gyűjtenek a szak­szervezetek. A Közalkal­mazottak Szakszervezete a napokban opera- és ba­lett-estet rendezett, s a tiszta bevételt ugyanerre a célra ajánlotta fel. Egyes üzemekben azonban, sajnos, hátat fordítanak ennek az ak­ciónak, s éppen arra hi­vatkoznak, ami az erköl­csi kötelességet fokozza: "Tőlünk nem bocsátot­tak el senkit, kinek gyűjtsünk!?* A szakma munkanélkülivé vált dolgozóinak! Másutt azt mondják az emberek: "Sok ellenforradalmárt is kívül tettünk a ka­pun. Azoknak adjunk, akik bajba rántották az országot?* Nem, ne azoknak, hanem a be­csületes munkásoknak. S ha adunk, követeljük meg a szakszervezettől, hogy valóban rászoru­lók, becsületes, jelenleg munka nélkül álló dolgo­zók kapják meg a szer­vezett munkások forint­jait! Ezeken az embereken segíteni kinek-kinek anyagi helyzete szerint — munkáserkölcsi köte­lesség. PMitiUai katandoi-touapok U uáiuiak napjainkba** Csöndesen húzódik meg az zökből nyomban kitűnik, öreg szegedi vár romos ma- hogy aligha az épitőmunká­radványa a Stefánia-sétány sokat, hatalmas fái között. Sokmin­denről beszélhetnének ezek a £,au ,,kitűnő- fiéntüftyi romok, ha éppen beszelni tud- /, " a " nának. De szerencsére — leg- dáM&ntúeA.. . . alább is némelyek szerencsé­jére — hallgatnak. Nem épp a századok előtti rablólova­íultetek ** osztályvezető. Azt Nézzük meg elsőnek kiféle ez a Török Zoltán, a volt horthysta tisztből lett pénz­valaha, hanem sokkal új­sütetűbb politikai kalandor­lovagokra. Azokra az összejö­vetelekre, amelyeket itt a var ódon falai között tartottak a mondják, nagyon ideges em­ber. Ebben lehet valami, leg­alább is csak sírva tud em­lékezni erre a vállalat egyik dolgozó nője, akimikor egy al­kalommal a prémiuma iránt _ , , . ,-,.,... . IVMUOZIII-Iiewil IV f-» I VIHIW" CU> l/l 1*11 Csongradmegvei Építőipari érdeklődött nál ezt a vu Vallalat nemely ketes hírnév- jas?í kantá­ré szert tett tagjai közül. A várban kapott ugyanis Mars ki! Takarodjon helyet az Építőipari Vállalat már ki innen. a vasút forgalma Az atomkorszak — csökkenteni kell a kocsiforduíók idejét hajnala Kisteleken Naponta közlekednek már a darabárut szállító vonatok. Napi 10—12, darabáruval megrakott kocsit indít egye­dül a szegedi Tisza-pályaud­var, és amint Budapest felé halad a „D" vonat, úgy nő ezeknek a kocsiknak a szá­ma. Mind több áru kerül fel­adásra, és jut el a fővárosba. Iparunk megnövekedett ter­meléséről tanúskodik az, hogy naponta 20—25 szállító­tartály érkezik Szegedre kü­lönféle közszükségleti cikkel. Városunkban azonban csak 10—12 szállítótartályt vesz­nek igénybe a vállalatok, így több mint 10 tartály marad felesleges, ezek a szállítók rendelkezésére állnak. Nő a kocsirakományú kül­demények száma is. Terüle­tünkön a legutóbbi napokban 900—910 kocsit raktak meg és 1350—1450 kocsit raktak ki a vállalatok, ezzel a mennyiség­gel túlszárnyaltuk az előző év hasonló időszakát. A vállala­tok részéről történő gyors ki­es berakással nagymértékben javult a kocsifordulási idő meggyorsítása. A tervezett 2,7 nap helyett dolgozóink 2,04 napra teljesítették a kocsifor­duló idejét. Sziládi Sándor Megkezdték a hatáisávban lakó 14 — 16 éves gyerekek igazolványainak kiadósát A szegedi városi-járási rendőrkapitányságon már át­vehetők azok a nyomtatvá­nyok, amelyek alapján a ha­társávban lakó 14—16 éves gyerekek számára állandó ha­társáv-igazolványt adnak ki. Tehát a gyermekek, vagy szüleik mihamarább vegyék ét a rendőrségen (Szegeden, a volt Tisza-szállóban) a nyom­tatványokat. Ezeket kitöltés után pecsételtessék le a köz­ségi tanácsoknál, és a látta­mozott igazolások alapján a rendőrkapitányság Szegeden adja ki a gyermekek szá­mára az állandó határsáv­engedélyt. Mikor az első mosógépek megérkeztek a Kisteleki Föld­művesszövetkezet áruházába, azt mondták a falubeliek, na ezek se romlanak el egyha­mar, mert itt állnak a bolt­ban egy néhány esztendeig, senki sem veszi meg őket. — Azért mégis akadt egy vállalkozó, s mikor a gyakor­latban kipróbálták, futott a többi. Néhányan úgy neki buzdul­tak a vásárlásnak, hogy akár­mi is érkeznék, — ahogy itt mondják a faluban néhányan a „technika" vívmányaiból —, egy-kettőre elkapkodnák. Vá­sároltak már villanytűzhely­ből is, s az elmúlt hetekben érkezett újdonságból a Német Demokratikus Köztársaság­ban gyártott „Freia" gyárt­mányú villanyhajtású varró­gépből. Az elmúlt héten azt mond­ják, valaki már afelől érdek­lődött az áruházban, igaz-e, hogy atomhajtású gépet is ta­láltak fel, és milyen gépeket hajtanak már atommal. Ilyen gépet azért nem akart ven­ni még Kisteleken senki.:. lyettes, „az igazi demokrá­cia", vagyis a kommunista mentes politikai élet lelkes követelője, dr. Szendrényi Zoltán főrevizor, aki mint „kisiparos család sarja" ke­rült erre a fontos posztra. A szegény kisiparos család­nak valóban csak egyetlen bútorgyáruk (ott volt a kiál­lító terme a Dugonics téri Müller házban) és egyetlen ecetgyáruk volt. Az elnökség következő tagja Halász Imre, nem rendelkezett ilyen nagy vagyonnal, csak úgy látszik szeretett volna. Ezért ült sik­kasztásért. Kár, hogy Bár­dóczky Ferenc ilyen társaság­ba sodródott bele. Jogosan feltehetjük azon­ban a kérdést, hogy ez oz el­nökség vajon képviselhette-e és képviselheti-e a munkások érdekeit? Ha valakinek még kételyei lennének, az alábbiak reméljük meggyőzően szol­gálnak majd. SáAeked öéleí&enek A felsorolt elnökség hatal­mába került munkástanács első ténykedése ugyanis az volt — amint erről az emii­tett jegyzőkönyv tanúskodik, hogy felülvizsgálták a válla­lat dolgozóinak névsorát, és ennek alapján azonnali ha­tállyal elbocsátottak nyolc személyt. Ügy látszik, érdekes véletlen, hogy mind a nyolcan szinte zükbe kaparintani a hatalmat, Török kitűnő "pénzügyi szák- kommunisták voltak. Ezenki egyik építészvezetősége, az élen Juhász Jánossal. Nincs is semmi baj az építésvezetőség­gel, annak becsületes dolgo­zóival, de annál inkább a ve­zetőjével, Juhász „várkapi­Idegességét azzal csillapít­gatja, hogy az íróasztalában elhelyezett feketés gépen ál­landóan főzögeti az illatos kávét. Amint mondja, erre azért is szüksége van, hogy tánnyal". De vegyük a dolgo- fogságban szerzett betegsé­kat sorjában... gét, az őt gyakorta elnyomó álmosságot csillapítgassa. Thedél a ieautőkőnuú Megfigyelték azonban, hogy az álmossága inkább akkor Egy jegyzőkönyv fekszik jelentkezik, amikor (nem is előttünk, amely „készült Sze- ritkán) éjszakánként lumpol geden, 1956. október 29-én valahol és későbben is megy az É.M. Csongrádmegyei Al- cj^m™**. 3ESE? lami Építőipari Vallalat mun- Kakuszi főkönyvelő baráti kástanácsának alakuló ülé- szemet huny mulasztásai fe­Beszédes jegyzőkönyv tett, sőt még igazolja is fe­ez. Ékesen megvilágítja, hogy kik igyekeztek volna ke­lettesei előtt, a „csúsztatás" jelszavával. Különben el kell ismerni, ha a szovjet hadsereg segítse- ember! Az októberi esemé­gével nem sikerül szándáku- nyele előtt minden fillért ka' meghiúsítani. Már elöljá­igyekezett megtakarítani, kü­MEGÖLTEM HORTHYT... ,, , lönösen, ha munkáscélokra roban leszögezzük, hogy a fordítandó összegekröl voU munkastanacs többsége be- szó. Akkor mindig arra hi­csületes, jószándékú dolgo- vatkozott, hogy nincs rá fe­zókból tevődött össze, de a dezet. A saját és barátai cél­hangadókról, az irányítókról ját szolgáló fotólaboratórium egyáltalán nem mondhatjuk berendezésére azonban még­el ezt. Amint ugyanis a jegy- ts jelentős összegeket tudott zőkönyvből is kiderül, a találni a vállalat pénzéből, munkástanács elnökségét a Az októberi események ide­következőkből állították ősz- jén pedig valósággal két ma­sze: Török Zoltán, Tóth Mik- rokkal szórta a pénzt, és míg lós, Szendrényi Zoltán, Halász azelőtt munkaruhákra keser­Imre és Bárdóczki Ferenc. ves kínosan talált fedezetet, Kiket képvisel vajon ez a most mindjárt félmillió érté­díszes elnökség? A követke- kü ruhát osztottak szét az •^.^„h,,,,,,,,,,,,,,,,, úgynevezett munkás-orség .tagjai között. Éjfél vtm. szellemek órája és ez az óra valóban fürgén és önmagához híven szellemet idéz. Píádióm röviden tudomásomra hozza valahonnan az ürhől. hogy a lisszaboni református temetőben örök nyugalomra helyezték Horthy Miklóst (von Nagybá­nya), Magyarország egykori őfőméltóságú kormányzófát. Bevallom, nekem az egész közlemény­ből az „őrölt" tetszik a legjobban és ke­vésbé. tetszik az, hogy a Miklós épp a szelid festőknek menedéket nyújtó Nagy­bányától lopta predikátumát, mert sokkal jogosultabban, hogy úgymondjam történel­mi jogok álapján viselhette volna, és illett volna viselnie az „orgoványi" előnevel, amelyhez persze nem kutyabőr járt volna, hanem kommunisták hátáról nyúzott bőr. Még egy ilyen éjféli órán találkoztam nemrég a Horthy Miklós nevével, a ma­gyarországi ellenforradalom egyik éjszaká­ján, amikor a Südosldeutsrher Sender jut­tatta tudomásomra, hogy Miklós lisszaboni kastély ócskájában — nem akkora, mint a budai sár, dk kastély —, nagy a sürgés­forgás, csomagolják a disznóbőr bőröndö­ket, pucoljak szidollal a kitüntetéseket, lo­bogó sízzél töltögetik a hosszú útra a láb­melegitö palackokat, porolják a pehely­könnyű teveszőr útiplédeket, mert az út a budai várig hosszú, és orgoványi Horthy Miklós podagrás is, meg öreg is. Kettő hí­ján kilencven éves volt. Azon a véres éjszakán alig akartam fü­lemnek hinni, hogy még él a Miklós, aki legalább tíz éve nem jutott már eszembe, meri más dolgom volt közben, és akiről azt hitlem, hogy már végleg elmerült a történelem szemetesládájában. De ime, csa­latkoztam. mert az agg hóhér nemcsak, hogy kettő híján kilencven esztendős vo/í már, de úgy s'élte vo/í. hogy ujjent elér­keztek az ö véres napjai, némi eredeti Vo­ronof-l.úrát végezhet ismét Orgoványon, új Somogyik és Bacsók, új Sallaik, Fürstöh új Schőnherz Zoltánok vérével, hogy az ellenforradalom kikaparta mór számára a gesztenyét, és megelőzheti, a budai vár birtoklását illetően, Mindszeruy hercegprí­más úr szívbéli kedvencét, Habsburg Ottót, aki ugyanabban az órában nyilván valahol az Egyesült Államokban csomagolt... De óh a sors kegyetlen vnla a verseny­társakkal. és nem is csodálom, lia ebbe egy olyan nagy lélek, mint orgoványi Horthy Miklós elöbb-ulcbb bele is pusz­tait. Bár az is lehetséges, hogy csak eugot kapott, amikor izgalmában éjszaka a bal­konon Buda felé nézett Lisszabonból, hogy vajon hogyan is állnak ott a dolgok, indul­hat-e már? Hogy vártak rá azokon az éjszakákon az rl!en[orrada{om burzsoá restaurátorai. Épp­úgy, mint 1919-ben a romok között, a pro­letárdiktatúra leverése után. Bá vártak, hogy összeaszott aggastyánt testén lötyögő egykori tengernagyi egyenruhájában és mellén csontjainál is zörgőbb, frissen ki­pucolt kitüntetéseivel — holott valójában csak altengernagy volt az osztrák-magyar flottában és igazi neve akkor még nem nagybányai Horthy Miklós, lwnem Niko­laus von Horthy vala, és magyarul becsü­letesen holta napjáig sem tanult meg —, ismét rálovagoljon egy amerikaiaktól köl­csönzött fehér lovon a szocialista Magyar­ország tetemére és ezúttal is imperialista protektorai védelme alatt, mint akkor, ami­kor a fehér lovat szintén az imperialisták­tól kölcsönözte —, gyilkolni. Mert gyilkolni vonult be a „szegedi gondolattal" orgoványi Horthy Miklós Budapestre. Nemcsak kifüstölni, hanem akasztani, a Dunába gépfegyverezni — le­gépfegyverezlette 'a Dunaparton egy unoka­bátyámat is, a Szerbszenlmártonból való. ]>redikátuin nélküli. Pétert, aki a matrózai közül való volt, s jóval előtte termett Bu­dapesten a. forradalomban és a \ 'őrös Hadseregben. Vakon és őrülten gyilkolt. Mussolinit és Hitlert és a tavalyi magyar­országi. ellenforradalmat kitanítva, hogyan gyilkol a fasiszta gyilkos igazán, hogyan kell kiirtani, a kommunistákat. Megszer­vezte a siófoki és a kecskeméti kontmu­nista-irtó táborokat, az első komnumista­irtú lágereket Európában! Ez volt a szent „szegedi gondolat", ez az egész féktelen és észbontó nacionalista mészárlás. Azután bűntársaival együtt kiagyalta ez a véreskezű katona az 1921-es. nem tudom hányas számú törvénycikkelyt, amely Ver­böczit is megszégyenítően, a magyar bur­zsoá „jogállamban", ,.jogalapot" teremtett arra. hogy Sallai és Fürst nyakába vesse a kötelet, arra, hogy Schőnherz Zoltánt meggyilkolja a magyar burzsoázia. Dr mindenekéi elhoniályosítóan ordítja a történelembe llorthy Miklós bűnös ne­vét — Orgoványi •4i. hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őjöméltósága — meri s,vkéi" volt őkelme, bizony, a halál vitéze — 1911-ben megjátszotta a hős „nemzeti" ellenállót, de a gyászos március 19-én, mi­közben kedélyesen teázott Hitlerrel (úgy , emlékszem) Berchtesgadenban, ráeresztette | Magyarország népére a halálfejes bandá-\ kai, majd odaadta a magyar zsidókat a' hóhéroknak és mindez kiteljesítette azt, amit Horthy 1920-ban az orgoványi erdő­ben müveit, és ebben az erdőben nem ma­radt fa és nem maradt ág, amelyen ne ló­gott volna kommunista. Orgoványon harminchat éve sírnak, zo- • lógnak, nyögnek, üvöltenek éjfélkor a fák, f harminchat éve soha el nem múló bulla'-i szagot sodor Orgovány felől az élők vilá-l gába a szél, * Harminchat év után nemrég ismét fel­ütötte fejét a magyar ellenforradalom, po­rondra léptek, ezúttal nem Szegedről, ha­nem a München melletti fürdőhelyekről, hizlaltam a horthysta katonatisztek és a többi Kérlekalássan, Uram-Bátyám, Dinom­Dánom, akik rémtetteikben minden szónál ékesebben hívták, szólítgatták, ébresztget­ték a kettő híján kilencven éves llotrhy­ban ezúttal nem szegedi, hanem lisszaboni gondolatait• gyerünk haza mégegyszer akasztani, még egyszer Orgoványba! És miután a kísértetek óráján nagy . lisszaboni csomagolásáról hallottam azon az 4 éjszakán, a magyarországi ellenforradalom idején, előbb egy hegyetlent, őszinte pa­rasztit káromkodtam. majd harsányan, mint valami Falstaff kacagtam azon. hogy micsoda tréfákat kohol az a bolondozó kedvű történelem. Még a könnyem is kicsordult a kacagás­tól, llorthy Miklós újra Orgoványon? llorthy Miklós Mindszentyvel és Eszter­ház IJ herceggel — micsoda szentháromsága az ellenforradalomnak! — tarokkpartin a budai várban? ; Mondom, kacagtam, harsányan, a fala- ' hat rázón, és azon az éjszakán talán nem is halálos eugot kapott a Miklós izgalma han ott, Lisszabonban a balkonon, hanem % a kacajom érte utói a kettő hifiin kilencven $ esztendős Horthyt és megütötte a guta...» örökre. | .S ha én öltem meg, okom volt rá, tör-l téne.lmi és személyes: az akasztott orgo- • ványi proletárokért, a töhbi kommunistáért • és vörös katona unokabátyúméri. ami éri a | Dunába gépfegyverezlette a gyilkos, akit i az egész magyar nacionalizmussal együtt holtában is gyűlölök, és mélységesen, hány­ingerrel eheken utálok . . MÉuusz róesBP . . . <f tŐMdi Méltó társai neki Tóth Mik­lós műszaki osztályvezetőhe­vül hat személyt fizikai mun­kára helyeztek át, s érdekes véletlenként egy kivétellel ezek is mind kommunisták, kiemelt munkáskáderek. (Itt jegyezzük meg, hogy a decemberben történt raciona­lizálásnál 22 személyt küld­tek el. S még mondja va­laki, hogy nincsenek véletle­nek! Az elbocsátottak java­része szintén kommunista volt. Ezekről a véletlenekről azonban a dolgozóknak egé­szen más a véleményük.) Nem elégedtek meg még ennyivel sem, hanem az alig néhány hónapja demokrati­kusan megválasztott függet­lenített ü. b.-elnököt és az ü. b. ugyancsak függetlenített munkatársát önkényesen kitiltották a vállalat területé­ről. (Folytatjuk.) Mezőgazdasági ankétok a megyében Ma, február 20-án, délután 4 órai kezdettel Mihály­telek községben vetítettképes előadással egybekötött mező­gazdasági ankétot rendez a földművesszövetkezet és a Me­zőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ. A kacsatenyésztésről vetítenek filmet, majd a víziszárnya­sok tenyésztéséről tartanak szakmai előadást. Utána „A korai zöldség" című kisfilmet vetítik, majd az öntözéses és a száraz zöldségtermesztésről tartanak szakmai előadást. Az ankét színhelye a községi kultúrház. Ugyanezt az ankétot megtartják a csanytelekl kultúr­házban is, február 22-én, délután 4 órakor, Szentesen pedig február 24-én, délelőtt 9 órakor a városi tanács dísztermé­ben. DOLGOS ÖREGEK Fngi Győző és Hajós Gyözőné, II. kerületi tanács szociális gondozottal önkéntes társadalmi munkában a lakosság ösz­szeírását végzik a tüdőszürövizsgúlatra. Előrehaladott ko­rukban végzett lelkes és pontos munkájukért köszönetünket fejezatfk kS mi is, a felsővárosiakkal együtt,

Next

/
Thumbnails
Contents