Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

• Ht»MMtMIUMIIItM*IMMMUMt : • „Kicsi nékem ez a ház" Ezt a következtetést vonhatta le a MAFISZ városi intéző bizottsága a szombaton megrende­zett farsangi jelmezbál után. Számláihatatlan fiatal ostromolta a szó­rakozás e nyitott kapuit már a kora esti óráktól kezdve, s nyolc óra után már talapalatnyi hely nem maradt kihasználat­lanul. A jóhírű Ritmus-tánc­zenekar egy-kettőre olyan hangulatot terem­tett, hogy csöpp híjján a mamák is táncra kere­kedtek ... No, de annál inkább táncoltak a lá­nyok. Ezen az estén nemigen jutott pihenés­re idő, „petrezselymet" meg éppen hogy sehol sem találtunk. Csinosak voltak a lányok, csino­sak a fiúk, és csinosak — de milyen csinosak! — a jelmezek. Mert bár nem volt kötelező a jel­mez, szép számmal fo­rogtak itt fess lovagok, huszárok, törékeny her­cegnők és tüzes cigány­leányok, mesebeli ször­nyek, s a romantikus re­genyvilág ismertnél is­mertebb alakjai. Egy szó, mint száz, nagyszerűen mulatott mindenki nemre és kor­ra való tekintet nélkül. Azaz, hogy egynéhá­nyan mégse. Hiszen a . pénztáros, ruhatáros, bű- | fés posztot ellátó társa- ] dalmi aktíváknak igen ' meggyűlt a bajuk ekko­ra érdeklődés következ­tében. Szűk lett a ruha­tár, kevés az inni-, enni­való, de szűknek bizo­nyult a táncterem is. • A végén azért mégis­5 csak örültek e jólsike­j rült rendezvénynek, ha • jól mulattak a fiatalok, : nem fáradtak hiába ők : sem. Es hát legközelebb • még jobban felkészül­i nek... : Hanem azért, ha több : lenne a hely, nagyobb • a táncterem, s nem szo­: rulnának mindenben ön­; magukra, bizony még • nagyobb eredményekre • is képesek lennének I ezek a lelkes MAFISZ­; fiatalok. : {— syl —) Megkezdődött a koratavaszi halászat Alig két hete még szilárd volt a Tisza hátán a jég. Azóta már a jégpáncél, hír­mondója is leszaladt a csep­pet sem szőke, seszínü víz hátán. Ennek talán senki job­ban nem örült úgy, mint a halászok, akik gyorsain lerak­ták a jég után a kisszerszá­mokat, a varsákat. Az eddigi fogásolk azt bi­zonyítják, hogy jónak ígér­kezik a víz az idén. A jég utáni első nap gazdagon fize­tett: egy mázsa 20 kiló harcsa került szárazra. A szinte csu­pa harcsászsákmány közt több tízkilós nagybajuszú szürke raibló is akadt. A víz azóta is meg-megfizeti a nap­számot. Naponta átlag 40—50 kiló apróhal kerül a Itoét.fülű nagykosarakba, illetve a Kos­Másfél milliárd cigaretta készül februárban A dohányipar dolgozói gyorsan leküzdötték az ok­tóberi események okozta ne­hézségeket és állták szavu­kat: februárra megszűnt a cigarettahiány. A gyárak már csaknem teljes kapacitással dolgoz­nak. Februárban a tervek szerint másfél milliárd ciga­rettát készítenek. Ennek nagy része a dohányosok ked­vence: a Kossuth és Terv lesz. De jelentős mennyiségű Munkás és egyéb cigaretta­fajta is készül. A legszebb elismerés A Szegedi Nemzeti Színház vasárnapi „Mosoly országa'' előadása kétségtelenül jól si­került. Hogy mennyire jól, azt leginkább az egyik első­emeleti páholyban ülő 11 éves leányka arcáról olvashattam le. A kislány valószínűleg elő­ször láthatta Lehár e nagy­szerű operettjét, s előadás közben arcán mosoly ült, vagy szomorúság, aszerint, ahogyan a színpadi esemé­nyek alakultak. Amikor azután a harmadik felvonás zárójelenetében Szu Csöng herceg nagylelkűen hazaengedte Európából hozott feleségét, s a húgával, Mi-vel együtt énekelt duettben szí­ve nagy fájdalmát tolmá­csolta, a kisleányka szemé­ből kövér könnycseppek nagykosarakba, illetve a o.os- . i „ .n,, , ooi kover k suth Halászati Szövetkezet AZ elSO SZállitlTlüny gördültek alá... " nosewelt téri halas üzle­be. A Vásárhelyi Mérleggyár Egyelőre a Tisza »csak« így ez évben indította útnak az első exportszállítmányt. Al­bániába tíz 1000 kilós vas­tolósúlyos mérleget, Kínába fizet, bár a feljebb lakó ha­lászok fogtak már komoly súlyú szürke nagyrablókat is. A nagy víz majd lecsalja rr.ég két 25 kilós darabszámláló Szegedre is őket — remény- mérleget, Koreába pedig 13 kednek a boszorkányszigeti különböző tolósúlyos mérle­kishalászok. get szállítottak rendelésre. S a rögtön azután össze­csapódó függöny elé kitapsolt Szu Csöng csak egyszer te­kintett a kisleány páholya felé. Nem látta, nem láthatta a könnycseppeket, a legszebb elismerést, amelyet művész egyáltalán megérdemelhet... Én azonban láttam. S hadd tolmácsoljam a művésznek ... (— cs — n) •Széé emelünk..,­A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, a Tanulmányi Osztályon dolgozott Gábris József tanár. Gábris elvtárs fiatal értelmiségi, parasztszármazású. Elvhű, szilárd kommunista, akit az októberi esemé­nyek sem ingattak meg meggyőződésében. A hallgatók szerették, becsülték. Mégis, október 30-án a Rektor át­helyezte, — olyan munkakörbe, amit nem fogadott el. November 10-e körül a munkás-paraszt kormány ha­tározatának értelmében írásban kérte visszahelyezését. Az írásbeli beadványt a rektori hivatal mindeddig vá­lasz nélkül hagyta. Ügy véljük, a humanizmus és a törvényesség ne­vében szót kell emelnünk. Tudjuk, hogy az egyetemen sok mostanában a „személyi ügy", sok a rehabilitáció. Az egyetem, értesüléseink szerint nagy gondot is for­dít a rehabilitációs kérelmek elintézésére, hiszen a Rektor volt nyilas párttagot is visszahelyezett már ko­rábbi állásába. A nagylelkűség ilyen foka mellett furcsa, sőt ért­hetetlen, hogy Gábris József ügyének intézésére három hónap alatt még egy levél erejéig sem jutott idő. Pedig Gábris elvtárs ügyének rendezését nemcsak a soka; emlegetett — de úgy látszik némelykor mégis mellőzött — humanizmus követeli meg. Megköveteli a törvényes­ség is! Mi az a MEFO ? — És szükség van-e ra ? Miért tűrik a köponyegforgafátcaf, az uszítókat a ruhagyári munkástanácsban ? Néhány epizód hét mvnUástanácstag tevékenységéről A Kereskedelmi Főigazga- kezdődik elölről minden A tóság mellett működik a NAGYKER szakemberei „MEFO" — magyarul a Mi- újabb kifogásolhatót találnak nőség Ellenőrző Főosztály. A a cipőkön. Reklamálnak. De Szegedi Cipőgyár vezetői is tévednénk, ha azt goridol­sokat bosszankodtak már a nánk, hogy a MEFO-t hibáz­üzemből. Érti?! Engem pe­dig hagyjanak békén! A munkástanácsokban a gyár előtt taxi várja. A por- D. Z.: Azokkal mi történt? dolgozók és a társadalom tárói még visszaszól telefo- Kertes: Félholtra verték, s azonos érdekeit képviselni non, egy „illetőért", hostv azután kihajigálták őket az igen megtisztelő feladat. En- menjen már utána. A te­nek eleget tenni csak becsű- remmester azonban nem e.i­letes, a néphez, a szocializ- gedi el a műszakból, mire mushoz hű hazafiak tudnak. Lévai méltatlankodva távo­Az októberi események zűr- zik ... zavarában azonban bekerül- Nos, hogyan bízhatnak egy tek a munkástanácsokba el- ilyen emberben a munká­lenséges, demagóg és lum- sok?! pen elemek is, akik az ese­tek többségében az ellenfor­radalom malmára hajtják a vizet. NviStan és burkoltan... Méltó társa Lévainak Ker­.,Számúira nem lesz kegyelem" # Később egy olyan dolgo­zót vont felelősségre, aki be­lépett a pártba. „Maga belé­pett? — kérdezte. — „Igen" — volt a válasz. „Szerencsétlen, hát maga nem tudja, hogy tes Endre tanácstag. Az még nincs leverve a „forra­• i..|s hazali" üzemben leghívebb képviselő- dalom", hogy most folyik az je a párt- és kormányellenes- erőgyűjtés — tavaszra. Tud­A Szegedi Ruhagyár mun- ségnek. Nyíltan és burkoltan ja, nekem kapcsolatom van Minőség Ellenőrző Főosztály tevékenysége miatt. Mi a MEFO gyakorlati tevékenysége? Mielőtt a Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat­hoz kerülnének a cipőgyárak készítményei, ellenőrzi a mi­nőségét. Azután vagy jóvá­hagyják az üzemi MEO (mi­nőségi ellenőrzés) osztályozá­sát (I., II. és III. osztály) vagy újraosztályozzák a cipőket. Ez természetesen nem megy simán, az üzem szakemberei és a MEFO jólfizetett szak­emberei vitatkoznak, utazgat­nak, leveleznek. A cipők pe­dig a raktárban állnak és türelmesen várják a vita vé­gét. Annál türelmetlenebbek a vásárlók, akiknek szüksé­gük van a cipőre. tatják: miért vették át az árut. Ö nem. ők is a gyár ve­zetőit keresik fel és ott vitat­koznak, reklamálnak. Ezt meg tudnák csinálni a MEFO el­lenőrzése előtt is. Napjainkban, amikor min­den fillér helyét kétszer meg kell néznünk, szigorúan ta­karékoskodunk, miért tartunk fenn egy felesleges — sok embert jó fizetéssel foglal­koztató — bürokratikus szer­vet? Mert, miért felelős a MEFO? Semmiért. Van, léte­zik és ezt tudomásul kell venni. Jó lenne, ha az illeté­kesek is tudomásul vennék az országszerte kialakult vé­leményt: nincs szükség sehol a semmittevőre: névszerint a a pesti munkásokkal. Azok azt mondják, hogy akik most belépnek a pártba, azok felelősek a sok kiontott vé­rért, s számukra nem lesz kegyelem." Ilyen és ehhez hasonló rémhíreket suttog. A becsű­kástanácsában is akadnak fenyegeti azokat a dolgozó­oda nem való elemek. Ilyen kat, akik beléptek a pártba, például Lévai Imre tanács- (Igaz, eddig még nem sok tag. Lévai az elmúlt 12 év sikert ért el.) alatt igen „vonalas" ember- Még abban az időben, ami­nek mutatta magát. Az ok- kor az ideiglenes üzemi tóberi események alatt azon- munkástanács elnöke volt, _ ban gyorsan köpönyeget for- az egyik párttag felkereste 5 dított és a „népet megváltó őt, hogy mint volt MDP-tag, letes dolgozók azonban egy­hősként" lépett fel. Uszított, nyilatkozzék: akar-e az re kevésbé hallgatnak Ker­VŐLEGÉNY és uszit; a Part ellen. De- MSZMP-nek tagja lenni? A tesre. „Bolond lyukból bo­magóg követelések felveté- következő beszélgetés zajlott lond szél fúj" — mondják. John Henry King, egy sével lázít a kormány ellen, le közöttük: A Lévaiak és Kertesek százöt éves dél-afrikai agg- a becsületes munkások Kertes: Ki bízta meg ma- akadályozzák a kibontako­legény megtalálta élete azonban már kezdik mégis- "át itt a párt szervezésével? zást, a nehézségek leküzde­szerelmét, Fanny Excell merni. Felfigyeltek arra is, Honnan kapott erre utasí- sét. Vissza kell hát hívni özvegyasszonyt, aki azon- ]10gy többször italosan megy tást? . a munkástanácsokból, s he­ban nem volt hajlandó fel- be az üzembe dolgozni. Mint D. Z.: Engem nem bízott lyettük valóban becsületes fedni életkorát, azt állítva, MEO-s, a délutáni műszak- meg senki, de mivel én kom- dolgozókat kell választani! ••••••• Főigazgatóság Vegre eljut a cipó a nagy- mellett működő Minőségi El­kereskedelmi vállalathoz, és lenőrző Főosztályra sem Nyolc őrizetbevétel Makón A makói rendőrség közbiz­tonsági őrizetbe vette Zom­bori József (Kinizsi u. 6.), volt SZÁZÖTÉVES Ferencet (Felszabadulás u; 23.), volt hentes és mészáros, terménykereskedőt, Fazekas bordélyház tulajdonost, Szabó Sf <*S£. kS hogy minden asszonyna:; ban 2 órától este 10-ig van a munista voltam, és az is ma­jogra van azt eltitkolni. A beosztása... S hányszor elő- radok, részt kívánok venni a, vőlegény és a menyasszony fordul, hogy Lévai szaktárs párt szervezésében. Valaki-S jelenleg kórházban van. nincs sehol és hiába kere- nek csak el kell kezdenie.. .S Mihelyt meggyógyulnak, sik. Délután 5 órakor aztán Kertes: Én nem bánom.! megházasodnak. kiderül, hogy még nem jött csak azután vigyázzanak, ne-! A vőlegény egyébként be dolgozni. Végre 6 órakor hogy úgy bánjanak el itt is" 1851. november 5-én az megjelenik. De már fél 8-kor magukkal a dolgozók, mint! ausztráliai Melbourne-ben kilépőt állít ki magának, ve- a pesti üzemekben a párt-I született. szi a kabátját és távozik. A szervezőkkel. (—ász—) Jánost, a gépgyár volt főmér­nökét, Síirb János (Rádai u. 23.), MÁV-dolgozót, Katona Sándor (Hajnal u. 4.), földbér­lőt, Harmatos József volt horthysta törzsőrmestert, a kiszombori úgynevezett „nem­zetőrség" parancsnokát, Hajdú fiát és Marsi Ferencet (Kinizsi u. 3.), a MEZÖKER volt főraktárosát. Bebizonyítást nyert, hogy az őrizetbevettek ellenforra­dalmi tevékenységet folytat­tak, gátolták és gátolják a rend teljes helyreállítását. // öten Itthon, a mi édes hazánkban... ii Mi a feladata az Országos Árhivatalnak ? — erre válaszol Csikós Naav Bála. a hivatal vezetője ülnek elöltem, aludtunk, mert nagyon haza, csak haza... Egy 5 NÉgi/ meglett fiatal- hideg volt. Ennivalót alkalommal ott járt az ember és ^f egésjen kaptunk> de ngm ENSZ és „ magyar kor­minden. Itt kezdődött mány küldötte. Akkor meg a ruhanemük el- soltan mondták, hogy adása .. j " gyerek. Ruhájuk gyű • rött. Látszik, hogy ab­J bari aludtak. Eszreve­• szili, hogy öltözetüket • nézem, és mentegetóz­inek: A kormány rendelete a na­páikban szabályozta az Orszá­gos Árhivalal hatáskörét. E kérdésekről, s a most megol­dandó első feladatokról Csi­kós Nagy Béla, a hivatal el­nöke nyilatkozatában többek között kijelentette: — A jelenleg érvényben le­vő jogszabályok — mondotta — mintegy 700 000 iparcikk, mezőgazdasági termény árát rögzítik. Ezek közül bárme­lyiket eddig csak a kormány módosíthatta. Az árhivatal 'felállításával a kormány ár­megállapító hatáskörébe tar­tozó cikkek köre lényegesen leszűkült, így az ügyintézés meggyorsul. Fenntartotta a kormány az ármegállapítás jogát né­hány alapvető nyersanyag — így a szén, a kőolaj, az építési anyagok — a villa­mosenergia, egyes mező­gazdasági terményféleségck — búza, kukorica, a leg­fontosabb ipari növények 1 — a vágósertés és vágómar­ha, a. közszükségleti cik­kek területén pedig a leg­jelentősebb népélclme7ési cikkek — kenyér, tej, hús, cukor stb. — vonatkozásá­ba n. A fogyasztási iparcikkeknél a kormány csak az úgyneve­zett »vezértípusok« áráról dönt: így például az olyan készruha áráról, amelyből a legtöbb kerül forgalomba. — Az árhivatal egyik leg­fontosabb feladata — foly­tatta —, hogy a fent felso­rolt esetekben javaslataival támogassa döntéseiben a kor­mányt. Az árpolitika ilyen módon való szabályozása — s ez a lakosságot bizonyá­ra legjobban érdekli —, azt jelenti, hogy általános, vagy részleges — egy egész iparágra kiter­jedő — árváltozást csak a Minisz­tertanács rendelhet el. — Az említett eseteken kí­• — Sok é/szaka nem „ultunk. A tábort díjainak szabályozása az ár- !tudtunk levetkőzni. Fáz- lehetett elhagyni. hivatal elnökének hatásköré- i tünk. Mert.. -. be tartozik. Az elnök rögzít- i , heti a maximális és minimé- ! " f.z0: ' .7" lis árakat, irány- és tájékoz- 'yutasoagos törtenetük­tató árakat léptethet életbe.!'1"/ Ic"aru> do"cv?: 7 kötelező ereiü kalkulációs l sok ezer magyar dtsszt­irányelveket adhat, mégha-!<'p"s keseru helyzete ... tározza a kereskedelmi ha-! Főleg M. Viktor la­mkatos beszél: haza szercinének men­ni, és kérdezték, hogy van-e rá mód? örül­ném tünk, mikor azt a vá­Az kiszt kaptuk, hogy csak étel sótalan, fűszertclcn volt, és az ott-tartózko­Aztán elkerültünk Me­lencébe. Itt már foglyok — J anuár közepén jöjjünk haza. ha nincs semmi a fülünk mögött, nem lesz bántódásunk. Akkor vagy nyolcvanan jelentkeztünk. Őrzőink azt mondták, hogy „szutra, szutra" ... Már mint. hogy holnap. Min­adlak, — a pénzért két dig holnap, mindig hol­kiló narancsot tudtak nap, - ez sehogyan sem rddja Budapest felé vásárolni. A víz rossz tetszett sokunknak. dó több száz magyar kö­zül nem egy eladta a télikabátját, ingjét, hogy szalonnái, vagy más en­nivalót vegyen. Egy karóráért ötszáz dinárt szonkulcs mértékét. Ugyanakkor - s ennek különösen a jövög mentem át ittSzegeden volt, - de amerikai Nyolcvanunkat átvitték szempontjából van jelentő- »a hídon, a Tisza túlsó dzsesszt „ihattunk" ele- Szenttamásra, ahol már sége — ! oldalára. Elértem Desz- gei ... Voltak köztünk vagy százharmincan vol­! kig, s ott az egyik dű- olyan nagyszájúnk, akiit l"k a haza'érni kivánko­s éhesek voltunk. As egyik vendéglőből ma­gyar muzsikát hallot­tunk: a „Váci u'cán, Váci ulc.án"-l húzták ... Sírás fojtogatta a tor­kunkat. En bemerész­kedtem a vendéglőbe — és ott ment el a kabá­tom ... .4 pénzen autó­busszal elutaztunk Sza­badkáig. Vcttiinlt na­rancsot is, hogy lin:a­hozzuk a gyerekeknek. S aztán gyalog indul­tunk Magyarország [clc. Késő este volt már. Jz útirányt, pontosan tud­tuk: a Göncöl-szekér íokTaSrÍaahn.vaa.VAl'^:l"S'f'" nekivágtam a határ- nem engedték, hogy be­tokatarra, hogy az altala-. si^rüá átjutnom kapcsoljuk a vJÍÍ.„,_ zók. Itt megint mondták, hogy szutra... Nem volt már türelmünk, — egy óvatlan pillanatban mi, öten kiugrottunk a földszintes ház ablakán, mu­tatott .. i Es sikerült visszaszök­nünk, — hazajönni. S ha az újságban ír rólunk, ne felejtse megemlíteni: nekünk elég volt egy életre az ilyen kaland­vágyból, és azok is, akik kint vannak, haza jog­nak jönni. En irni is Tk Mentik ameián T l^Soszíávi'ába. "^Nem STVa S­krik árát STOltóUatásaik \™?dom> " fogadtatás zal híreket akart hall­Kenc arat, szolgaltatasaik »kedves volt. A rendőrök- gatni, arra ezek ráhia­' 1,,a • S'öl kaptam ötszáz di- hálták, hogy „Kádár­— Másik fontos feladatunk ! "árt, — azt hitlem ez párti", meg ..hazaáru­— hangsúlyozta Csikós Nagy f milyen sok pénz... A ló" ... A táborban le­Béla — őrködni azon, hogy a mhalárról a gyálai gyűj- vő magyarok nagy több­gazdasági mechanizmus eset-! tökélyre vitelt. Ott ért sége csak titokban bújt leges helytelen intézkedései ielső csalódás. Szál- össze, hogy ezek az ne gátolják az árak népga'- imán, vegyesen aludtak acsarkodók ne tudják, egy másik hat-héttagú máshol nincs helyük, daságilag döntő és egyes te-la nők, férjiak zsúfolva, miről beszélnek. Mert szökött csoporttal... csak itthon, a mi édes rületelken az eddigitől elte- ! 4 gyerekesek külön he- állandóan arról folyt a Azok szekérrel jöttek, hazánkban... v elindultunk Szabadka fogok nekik, hogy ne felé. Tizenhárom kilo- féljenek, mert tudom; métert gyalogoltunk, titokban összehajolnak, amikor egy jakiba ér- és arról beszélne!:, hogy tünk. Ott találkoztunk a nagyvilágon sehol vül az árak, a szolgáltatások rően érvényesülő szerepét. _ ! lyet kaptak. Ruhában szó, hogy gyerünk haza, Már nem volt pénzünk^ (~t»)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents