Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

SIKERREL MUTATKOZOTT BE „A tifasúlp owt&áya'' uj szereposzfása is Szinte premier hangulata volt a Szegedi Nemzeti Szín­ház szombat esti „A mosoly országa" előadásának, ame­lyen a nagysikerű daljáték négy főszerepében új éneke­sek léptek fel. Egy második szereposztás felvonultatása dul az operett kissé felszí­nes örökségétől, akkor Szu­Csongjában több méltóság, kisugárzó egyéniség alakul ki. Énekében elismeréssel szólhatunk árnyalt, hajlé­kony frázisainak gondos min­tázásáról, mindig ízléses gol tiszt (Frederic) alakítása hibátlan színészi teljesít­mény. A Don Jüan Masetto­ja pedig meggyőzött arról, hogy ebben a fiatal énekes­ben kiváló komikai képessé­gek lakoznak. A daljáték szíveket hódító, ifjú katona­nemcsak azért indokolt, mert mértéktartásáról. Áriái bizo- tisztjét sok kedvességgel te­— mint. Lehár Ferene szín- nofttib- •>„ a,A:a. *„_ J , Kedvességgel, re mint Lehár Ferenc szín­pompás daljátékával — a színház hosszú életű reper­toár darabra számít, hanem azért is, hogy a fiatal erő­ket nevelje, hálás szerepek­ben képességeik kibontakoz­tatásához segítse és ezzel az operai és operett utánpótlást biztosítsa. Az új erők fellépésének zenei jelentőségét csak emel­te az a körülmény, hogy Rubányi Vilmos zeneigazga­tó vezette az előadást, körül­tekintő gondossággal és for­ró lendülettel. nyitják, hogy az átélés fór­iásában születettek. Meg­érdemelt sikert aratott. BALOGH ROZSA BERDAL VALÉRIA, Mi, a kis kínai leány alak­ját azzal a jó színpadi érzé­sekkel és őszinte átéléssel hozta a közönség elé, amely­nél a meghatódás és emberi rokonszenv egy csapásra megteremtette a figurával való benső kapcsolatot. Játé­kához és rugalmas, friss rit­musú táncaihoz simult ének­előadásának kellemes han­gulata és finom színe is. Liza megszemélyesítője, ki­magaslik a szereplők közül. Rövid szegedi működésével az operai együttes élvonalá­ba emelkedett. Elsősorban énekkultűrája, zenei biztos­sága, előadásának közvetlen­sége és természetessége azok az értékek, amelyek vezető­szerepre predesztinálják. A lehári muzsika szívbe és fül­be lopódzó dallamainak könnyed formálásával teljes mértékben megfelelt a pri­madonnával szemben tá­masztott zenei igényeknek. Csengő, jól kiegyenlített hangja, szárnyaló magassá­ga és tiszta szövegmondása BENDE ZSOLT Pottenstein-Hatfalusy hu­szárfőhadnagy szerepében új oldaláról mutatkozott be, mint énekes-táncos komikus. Már a Lakméban megálla­píthattuk, hogy az egyik an­szes mozgással és eleven arc­játékkal emelte fel a szok­vány operettszintről a víg­operáig. Persze a tánc még nem az igazi eleme, de bő­ségesen kárpótolt énekének muzikális hőfokával, fiatalos tüzével. Bende a szegedi éne­kes együttes jelentős értéke. A jól pergő előadás többi szereplői ezúttal is megtették a maguliét a siker érdeké­ben. Ki kell emelnünk, hogy az előadáson nem érződik a sorozatos játék folytán oly gyakran fellépő tempó lazu­lás és zenei pongyolaság. A szegedi színház magas­színvonalú zenei munkájára felfigyelt a Magyar Rádió is, amely a napokban készített felvételt a „Lakmé"-ről és „A mosoly országá"-ról. Reméljük, hogy a rádió mű­sorában hamarosan gyönyör­ködhetünk a szegediek ope­raprodukcióiban. Szatmári Géza BESZÉLJÜNK a pedagógusok helyzetéről Népi demokratikus ál­lamunk messzemenően megbecsüli a pedagógu­sok fontos munkáját. Vannak azonban még olyan kérdések a pedagó­gusok életében, amelyek megoldásra várnak. Eze­ket fejtegeti hozzánk be­küldött alábbi levelében Márta Mihály szőregi tanár. Vasárnap délelőtt megtelt a Szabadság-mozi a TIT irodalmi mntinéjára. A megnyitót Osváth Béla, a TIT megyei titkára mondta el. A közönség nagy ér­deklődéssel várta a matiné mű­sorát. Ez azt mutatja, hogy a TIT irodalmi matinéinak a ha­n III irodalmi matinéjáról ben juttatott szénnel, fával, élelmiszerrel, ruházattal stb. nyújtanak kedvezményedcet. Az egy hold föld belterjes megművelése csakis a taní­tás, az önképzés rovására mehet. Hiába végeztetünk főiskolát tanítóinkkal, ha más elfoglaltsággal kötjük le idejüket, vagy fizetésük miatt kénytelenek erre vál­lalkozni. Cokan, kik nem ismerik ** eléggé a pedagógus­munkát, a közalkalmazottak­kai azonosítják őket, megfe­ledkezve arról, hogy a neve­lők munkája otthon kezdő­dik a felkészüléssel, a házi leckák stb. ellenőrzésével, az önképzéssel, családlátogatá­sokkal stb. S mindezit a ta­nítóknál 786, tanároknál 944, illetve 1004 forintos kezdőfi­zetéssel értékelik. Ezek az összegek össze sem hasonlít­hatók a hasonló végzettségű mérnökökével, tanítók eseté­ben a technikusokéval, s leg­feljebb megközelítik a segéd­munkások keresetét. Ez utóbbit fejtegette Simó Gyuláné pedagógus is a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes intéző bizottsága 1957. január 16-i ektívaülésén. A nem pedagó­gus pályát választó egyete­met végzettek gyakorlóévük, vagy éveik eltelte után 2—3 év múlva már oly keresethez jutnak újabb beosztásuk ré­vén — nem is beszélve a pre­mizálásról, tiszteletdíjról, s egyéb juttatásokról —, me­Hídavatásáról és József Attila lyet ritka esetben közelít Ódájával Móra Szeptemberi csak meg a 3—4 évt'zedig emlék című elbeszélését nagy ru- dolgozó tanárok fizetése. Az tinnal, de kevés gondossággal és előzően említett különbsége­sok memóriahibával adta elő. ken nem változtatott a mln­Kovács János eddigi szereplései denkire, így a pedagógusoie­a TIT irodalmi matinéin sokkal ra is kiterjedt régebbi fize­gondosabbak, művészileg is ma- tésrendezés. Az ehhez ha­vagy igen minimális érték- lekedetek tisztasága, a csa­L| anapság sok sző esik 1 1 arról, miként teljese­dik napról napra a munkás­ság kívánsága. A pedagógu­sok helyzetének gyökeres megváltoztatásáról egyelőre keveset hallunk. Ügy látszik, legfontosabb feladatnak ma az iskola-politika rendezését, így a többi között a tanító­képzés vitájának megoldását látják. E javaslat felvetésé­nek helyességét most nem kívánom 'vitatni, de föltétle­nül szólnom kell a pedagó­gussors égetően fontos kér­dései megoldásának szüksé­gességéről. A Pedagógus Szakszerve­zet egyéb javaslatai között 10—15 százalékos béremelést, egy katasztrális hold föld használatát, óraszámcsökken­tést, pedagógus-lakások épí­tését stb. kéri. Egyrészt te­hát javasolják csökkenteni a szakmunka idejét, s ugyan­akkor fizetéskárpótlásként újabb, nem szakmai munka­lehetőségekhez kívánnaf.c jut­tatni, míg másutt ingyenes, Iád, a nép, a haza forró sze­retete, az áldozatvállalás ön* tudata, az élet szépségének tudatos keresése, egyszóval mindaz, ami emberségünk alapvető követelménye? A szakszervezet pedagó­gus-lakások építését is szor­galmazta. Ez föltétlenül he­lyes volt. Nézetem szerint azonban ez csak másodrangú célkitűzés lehet. Feladatul azt kellene állítani, hogy pe­dagógusaink családi házat építhessenek, vagy vehesse­nek. S zeretném megemlíteni, nem látom indokolt­nak a lényegesen csökkentett óraszámban tanító igazgatók, s a teljes óraszámban tanító nevelők közötti aránytalan fizetéskülönbséget. E mes­terséges szakadékállítást ma semmiféle politikai indokok sem igazolhatják. Hasonló az igazgatóhelyettesek helyzete is. Szükségtelen az admi­nisztrálás munkáját óra­számcsökkentéssel is, fizetés­különbözettel is a nevelés munkája fölé emelni. Vagy az egyik juttatást, vagy a másik kedvezményt, de ne mindkettőt! Ma különösképpen szükség van a pedagógusok aktív lel­kesedésére. fáradhatatlan te­vékenységére. Ehhez azon­ban e munka méltó jutalma­zásra, az anyagi gondoktól és egyéb elfoglaltságoktól való mentesítése szükséges, hogy — Ady szavaival — "... kik hivatottak vezérül [a népnek ne maradjatok gyáva [csőcseléknek úri gazságok jobbágy őréül.* szerepről szerepre fejlődik, gyománya ma már nagy tömege- kerűlő, a vers filozófiai mondani- gasabb színvonalúak voltak. sonló rendezéseit nem oldják Ami a jellemalakítás elmé- k°t vonz- A mintegy ezer főnyi valóját is kiemelő szavalataiért Kiss Ferenc és Lontay Margit meg a pedagógusok gazdasá­lyülő nagyvonalúságát a sze ,la,,ftat6,í6 B70nb"rl- nmcly az Kiss Fcrcncet a közönség mele- „Bánk bán" párjelcnetében Lon- gi helyzetét, ami miatt bár­előadáson részt veit, bizonyos — Tej- és tejtermékek árusí­tását kezdték meg Január 10-től a dorozsmai, és a szőregi) tej­gyüjtő helyiségekben. — Tavaszi újdonságok már . gon ünnepelte. A szereplő szege- tay hibája miatt nem nlakulha- milyen végzettséget szerezze- most készülnek. Divatos krepp­rep tervszerű felépítését 11- csalódottsággal távozott Sajnos ,]; művészek közül kiváló telje- tolt ki a kellő drámai légkör. Ezt nek is nevelőink, nem lesz- nylon női kesztyűk érkeztek és leti, ebben az évek gyakor- a művészek nem adták az előző BÍiményt nyújtott Dómján Edit a közönség is megérezte. nek képesek hivatásuknak a lata fogja őt előbbre vinni. boltokban máris kaphatók. A férfiak számára ls tesz meglepe­MUCSI SÁNDOR közlésekben meghirdetett mű- finoman árnyalt, érzelmileg rend- A versek között Nagyné Var- megfelelően áldozni kulturá- tésr Megkelték a nyári^anama sort. Elmaradt Petőfi Egy gon- kfVyl gazdag előadásmódjával, jú Irma zongoraművésznő adott lis célokra, s főleg elenged- apacsingek öt szlptjep ,valú gyár­dolat bánt engemet cimű verse, Dómján Editet a színpadon is zongoraszámokat. Magas techni- hetetlenül fontos szakmai, tását. Arany Hídavnlása, József At- sokoldalú művésznőnek ismertük kával, átélt líraisággal játszott, s ideológiai stb. könyvek be­tila ódája, Petőfi költői levele c,l(]jg versekkel még kevésszer « közönség meleg elismerését szerzésére, pályájának jelentós állomá- Arany Jánoshoz. A versek ltima- i,-,pett közönség elé. Vasárnapi váltotta ki. | tt gyökeres reformra sához érkezett Szu-Csong radása szürkébbé tették az elő- szereplésével azonban a hallga- Feltétlenül szükségesnek tart- van szükség, amely fi­herceg komoly egyéniséget adás műsorát. A rendezés sem tóság mint versmondót is szívé- juk, hogy a TIT tovább folytas- gyelembe veszi a nevelők er­volt olyan sima, gördülékeny, bo zúrta. 1 ÍT - — •k- ^J kívánó szerepében. Lírai te­norja megérdemli, hogy meg­felelő szerepekben, operai vonalon is, szerepeltessék. Színészi munkájában égysze­i ű eszközökkel ér?ékeltette a herceg megnyerő emberi vonásalt. Ha majd felszaba­(8) ' ' ' A törvényszéki orvosbizottság, amelynek el kellett döntenie, hogy Svejk elmeállapota lehe­tővé teszi-e, vagy sem mindazokat a bűncselek­ményeket, amelyekkel vádolják, három rend­kívül tekintélyes úrból állt, és a bizottság min­den egyes tagjának nézetei mindig nagy mér­tékben különböztek a másik két tag nézeteitől. Három különböző tudományos iskola és pszichiátria fcljogás volt itt képviselve. Ha Svejk cselében ezek az élesen szemben álló tudományos táborok mégis a legteljesebb egyetértésre jutottak, ez tisztára csak annak a lenyűgöző hatásnak tudható be, amelyet Svejk az egész bizottságra gyakorolt, amikor belépve az elmeállapotának megvizsgálására kijelölt te­rembe és megpillantva az osztrák uralkodónak a falon függő képét, így kiáltott fel: — Uraim, éljen I. Ferenc József császári Teljesen világos volt ez az eset. Svejk spon­tán megnyilatkozása fölöslegessé tette a kérdé­sek nagy részét, csak a legfontosabbak közül maradt még egynéhány, hogy a válaszokból a doktorok megerősítthesséh első benyomásukat, melyet dr. Kallcrson, dr. Ilcveroch és az angol Weiking pszichiátriai rendszere alapján alkottak Svcjkről. — Nehezebb a rádium az ólomnál? — Meg sohasem mértem meg, kérem — fe­lelte Svejk, a tőle megszokott kedves mosoly­lyal. — Hisz maga a világ végében? — Hát azt előbb látni kéne — válaszolt köny­nyedén Svejk — de az biztos, hogy holnapra még nem s'árom. — Ki tudná számítani, hogy mekkora a föld­golyó átmérője? — Azt sajnos nem tudnám — felelte Svejk — dc én is feladhatnék önöknek, uraim, egy ta­lálós kérdést: van egy háromemeletes ház, en­nek a háznak minden emeletén van nyolc ab­laka. A háztetőn van két padlásablak és két kemény. Minden emeleten két bérlő laliik. Us most tessék megmondani nekem, uraim: melyik évben halt meg a házmester nagymamája? A törvényszéki orvosok sokatmondóan össze­nézlek, mindazonáltal az egyik még fel,ette a következő kérdést: — Nem tudja, hogy mi a Csendes-óceán leg­nagyobb mélysége?. mint egyébkor. Lontay Margit és Osváth A legmaradandóbb művészi László csalódást keltettek. Ket­élményt Kiss Ferenc versmondá- tőjük közül Osváth László volt sai jelentették. A „Szeptember a mértéktartóbb, s a rokonszen­végén" előadása és a rendkívül vcsebb is. sa irodalmi matinéinak sorozatát, kölcsi, politikai oktató-neve­Ezek az irodalmi matinék átgon- Icrnunkájának jelentőségét, doltnbb műsorpolitikával, a ter- Épülő társadalmunk erejét, vezett műsorhoz ragaszkodással boldogságát nemcsak az hasznos segítői lehetnek azoknak anyagtermelés aránya, érté­«z erőfeszítéseknek, amelyek a kelése jelenti. Mit ér ez, ha a — NYLONHARTSNYABOE már­ts jobb az ellátás, mint néhány héttel ezelőtt. Ezenkívül pamut­ból és nylon alapanyagból ké­szült gyermek, női és férfi bo­lcaflxek szintén nagyobb menv­nylségben érkeztek, melyek a ta­vaszi Igények zavartalan klelé-, gitését jelentik. sok buktatókat magában rejtő Lontay Margitnak, úgy gon- lelkek megbékélését, a szocialista szíveket nem hatja át az „Az őrült" bemutatása különö- doljuk, a versmondás „nem lek- konszolidáció létrejöttét céloz- őszinteség, a humanitás, a sen elményszámba ment. Fi- szik". Kovács János két nagy zák, kötelességtudás mély érzése, nom, minden hatásvadászatot verssel maradt adós, Arany (Sz.) a gondolatok, érzéseik és cse­ZSEBPUMPA Csehszlovákiában újtipusú kcréUoárpumpát hoztak for­galomba. Ez kényelmesen el­fér n nadrágzsebben, hossza mindössze 11.5 centiméter. Éghctetlen műanyagból ké­szül és önolajzó berendezés­sel ls el van látva. J. HAS EK'- $ — Azt kérem, nem tudom — hangzott a vá­lasz — de úgy gondolom, hogy biztosan na­gyobb, mint a Moldváé vysehradi szikla alatt. A bizottság elnöke röviden csak azt kérdezte: — Elég? — De az egyik bizottsági tagnak volt még egy kérdése: — Mennyi 12 897-szer 13 863? — 729 — felelte Svejlt szemrebbenés nélkül. — Azt hiszem, ennyi tökéletesen elég — mondta a bizottsági elnök — visszavezethetik a vádlottak helyére. — Köszönöm szépen, uraim — mondta ud­variasan Svejk — nekem is tökéletesen elég. Távozása után a háromtagú kollégium egy­hangúlag megállapította, hogy mindama ter­mészeti törvények alapján, melyeket a pszichiát­ria tudorai hitaláltali, Svejk notórius hülyének és idiótának számít. A vizsgálóbíróhoz küldött jelentésükben töb­bek között ez állott: „Alulírott törvényszéki tír­vosszaliérlők a teljes gyengeelméjűség cs vele született kretenizmus állapóit'ilhn találták • a fentnevezett bizottság elé utalt Josef Svéfket, miután az „Éljen I. Ferenc Jóésef császár" sza­vak hangoztatása kellőképpen megvilágította Josef Svejk elmeállapotát és tökéletesen ele­gendő volt notórius hülyévé nyilvánitósához. Alulírott bizottság ennélfogva javasolja: 1. Szüntessék be a vizsgálatot Josef Svejk ellen: 2. Küldjék Josef Svejke.t megfigyelés céljából pszichiátriai klinikára, hogy megállapítást nyer­hessen, mennyiben veszélyes elmeállapota a környezete szempontjából". Míg az orvosok a jelentést fogalmazták, Svejk így nyilatkozott rablársainak: — A Ferdinándot hagyták a fenébe, és még nagyobb marhasággal szórakoztattak. A végén azt mondtuk egymás­nak, hogy amit eddig meséltünk, az tökéletesen elég, és elbúcsúztunk. — En senkinek se hiszek — jelentette hi a törpeforma kis ember, ákinek a földjéből vé­letlenül kiáslak egy csontvázat. — Gazember az egész világ. — Gazember is kell a világba — mondta Svejk, elhelyezkedve a szalmazsákján. — Ha mindenki csak jót akarna a másiknak, már rég agyonverték volna egymást az emberek. 4. SVEJKET KIDOBJÁK A BOLONDOKHÁZÁBÓL Ha Svejk később megemlékezett a bolondok­házában folyó éleiről, mindig a legnagyobb el­ismerés .hangján szólt róla: , — Igazán nem. tudom, miért olyan dühöseit . .a bóloiufoh, hogy ott tartják őket. Ott az ember meztelenül lejekhet a padlóra, üvölthet. mint a saltál, 'dühönghet és haraphat. Ha valahol hint a sétatéren csinálná, mindenki csodálkozna, de odabent ez a legtermészetesebb dolog a világon. Olyan szabadság van olt. amilyenről még a szo­cialisták se álmodtak soha. Ott az ember azt i> mondhatja magúról, hogy 0 az atyaúristen, vagy a Szűzmária, vagy a római pápa, vagy az angol király, vagy a császár öfenségd, vagy Szent Ven­cel, habár ezt az utóbbit állandóan megkötöz­ték és meztelenül bedugták a különzárltába. Volt egy másik is, aki azt ordítozta, hogy ő a hercegérsek, de nem csinált egyebet, csak foly­ton mart, meg még valamit, bocsánat, ami rimel rá, de azt olt nem szégyelli senki. As egyik meg éppenséggel Szent Cirillnek cs Metód­nak adta ki magát, hogy dupla porciót kapjon. Egy úr pedig teherbe esett és mindenkit meg­hívott " keresztelőre. Volt ott lecsukva egy csomó sakkozó, politikus, horgász, cserkész, bé­lyeggyűjtő és amatőrfényképész. Az egyiket valami ócska fazclc miatt hozták be, amire azt mondta, hogy hamvveder. Egy másikat mindig kényszerzubbonyba dugtak, hogy ne tudja ki­számítani, hogy mikor lesz vége a világnak. Találkoztam olt néhány professzorral is. As egyik mindig odajött hozzám és kijelentette, hogy a cigányok bölcsője a Krehonose hegy­ségben volt, egy másilc meg azt magyarázgatta, hogy a földgolyón belül van még egy golyó, sokkal nagyobb, mint a külső. Ott mindenki azt mondhatta, amit akart és ami éppen a nyelvére jött neki, akárcsak a parlamentben. Néha meséket mondtak egymás­nak, cs összeverekedtek, ha valami király­lánynak nem úgy sikerült a dolog, ahogy kel­lett volna. Legvadabb volt az az úr, aki az Oltó-lexikon tizenhatodik kötetének mondta magát, és mindenkit megkért, hogy nyissa öt ki és keresse meg benne a „Kartonvarrónő" cím­szót, mert különben cl van veszve. Csak akkor nyugodott meg, amikor ráadták a kényszerzub­bonyt. Azt hitte, hogy könyvkötő-présbe tették, és boldog volt, csak azt kérte, liogy modern mintára vngjált körül a széleit. Egyáltalában: úgy éltünk olt, mint a paradicsomban. Lehet olt üvölteni, hörögni, dalolni, sírni, mekegni, bőgni, ugrálni, imádkózhi, bukfencezni, négy­kézláb járni, jél lábon ugrándozni, körbefut­kom!, táncolni, •.cigánykcrckrt hányni, egész nap guggolni és falra mászni. Nem jön oda senki nzzal, hogy: ..Ezt nnh sz'ábad, uraim, ez illet­lenség, szégyellje magát, htagá' 'egy művek ember?" Igaz, vannak ott egészen csendes bo­londok is. Páldául volt egy nagyon művek jel­találó, aki állandóan ás orrát túrta, és naponta csak egyszér mond'a, hogy „Épp most találtam fel a villamosságot". Szóval nem is lehet szebbet elképzelni, mint egy bolondokháza, ás az a néhány nap, amiu ott töltöttem, életem leg­gyönyörűbb korszakai közé tartozik. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents