Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

UitvülotteU ételmenté&e uéwnmet a szegedi g y ó g y i n \ é z e l e k b e n Nem is olyan régen sok újszülöttet gyászoltak a szü­lők, mert a vércsoport össze­férhetetlenség következté­ben létrejött súlyos sár­gaság elragadta tőlük Az orvostudomány ma már teljes biztonsággal alkalmaz­za az újszülötteknél is a vér­cserét, amely a szülők boldog­ságára megmenti őket az élet­nek itt Szegeden is. Jlí eldö- filÁÍálkdlád ... Érdemes vázlatosan figye­lemmel kísérni azt az utat, amelyet a vércsere alkalma­zásában az orvostudomány megtett. Az első vércserés kí­sérletet 1666-ban Angliában próbálták meg — kizárólag állatokon. Egy esztendővel később Franciaországban már embe­reken is végeztek vércserés kísérletet. Ezidőtájt a vércse­rét a háborgó elmebetegeken alkalmazták abból a meggon­dolásból, hogy a vér a tulaj­donságok hordozója. Azt hit­ték, ha szelíd állatok vérét — például bárányvért — átöm­lesztik az elmebeteg emberbe, akkor megszelídül. Teljesen téves felfogás volt ez. Az ál­lati vér emberekbe való át­ömlesztése a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel : az ember halálával járt. Ezért a ható­ságok 1675-ben megtiltották íei&g. pitének az állati vér átömlesztését az i0 - S6 dtávdékát _ , . caetMik ki }.MAulat Leggyakrabban újszülötte­A gyógyászatban az egy- ken végeznek vércserét, — szerű vérátömlesztésnek és a vércsoport összeférhetetlenség vércserének akkor követke- következtében létrejött súlyos esi egyetemen működött. A fővércsoportok felfedezése rendkívül fontosságú lépés volt a vércsere sikeres meg­valósításához. Kiderült ugya­nis, hogy vért cserélni csak azonos csoportú vérrel lehet. A vér alvadásának meggát­lása azonban továbbra is nagy gondot okozott. 1914-ben azonban egy argentin orvos azt ajánlotta, hogy a vérhez tegyenek citromsavas nátriu­mot, s ez meggátolja a vér ol­vadását. Az argentin orvos tudományos elgondolása helytálló volt. A legjobb bi­zonyíték erre, hogy még ma is citromsavas nátriummal akadályozzák meg a vér alva­dását. A fővércsoportok és a vér­alvadás meggátlásának felfe­dezése után gyakrabban kezd ték alkalmazni a vércserét. 1920-ban már voltak olyan in­tézetek, ahol mind sűrűbben és sikerrel állították a gyó­gyítás szolgálatába. Két évti­zeddel később, 1940-ben me­gint fordulatott jelentett az or­vostudományban. hogy Land­steiner és Wiener nevű orvos­társa megállapította: a fővér­csoportokon kívül más jelleg­zetességei is vannak a vérnek. Az egyik ilyen tényező, amely a jellegzetességet adja az RH faktor nevet viseli. emberi testbe. zett be nagyjelentőségű for­dulata, amikor századunk ele­jén felfedezték a fő vércso­portokat, amelyeknek jelzése: A, B, AB, O. Ennek felisme­rése Landsteiner nevű orvos­hoz fűződik, aki ekkor a bé­sárgaság miatt. A beteg véré­nek 80—86 százalékát cserélik ki. A teljes csere lehetetlen. Természetesen ezt is körülte­kintő orvosi vizsgálat előzi meg. A vércserés eljárást több év óta teljes sikerrel al­kalmazzák a szegedi gyógy­intézetekben, mind a súlyos sárgaságban lévő újszülötte­ken, mind a különféle mér­gezések esetében is. A vér­cserével Szegeden számos gyermeket mentettek meg az életnek. A vércserét úgy hajtják végre, hogy a kisgyermek köl­dökén keresztül néhány órá­val a születés után vékony műanyag csövet vezetnek a szív közeléig; így szívják le a vért és adnak helyette újat. A másik eljárás, amelyet nemcsak a születés utáni első időben, hanem bármely kor­ban alkalmazni lehet, abból áll, hogy egy ütőéren kis metszést végeznek és lecsur­gatják a vért. Az új vért va­lamelyik viszérbe fecsken­dezve juttatják a szervezetbe. A cseréhez körülbelül két­szerannyi vért használnak fel, mint amennyi a beteg vére. A cserét természetesen folyama­tosan hajtják végre. <4 pedíéiij. Máiitáda A legtöbb úiszülöttön a harmadik-negyedik napon kisfokú sárgaság jelentkezik; ez normális élettani jelenség. A vércsoport összeférhetet­lenség következtében létre­jött súlyos sárgaság azonban teljesen más. Már az úiszü­lött életének e'ső óráiban, vagy első napján fellép. Rendkívül veszélyes, mert az újszülött központi idegredsze­rére nagyon érzékenyen hat. Kezelés nélkül gvakran halált okoz, v?<*v ha é'etben is ma­rad az ű'szülött, esetleg szel­lemi! e" és testileg nyomorék­ká válik. A vércero azonban megmenti nz újszülöttet és biztosítja, hogv szellemileg, tezti'ez egészséges emberré feíiődjék. Köszönet és hála érte a tu­dománynak, az orvosoknak. (My) Az ell-űnh gyermekek érf­A Városi Vöröskereszi felhívása A Városi Vöröskereszt tit­kársága kéri azokat a szülő­ket, akik Szegedről a zava­ros időkben eltűnt kiskörű gyermekük után kutatnak és gyermeküket haza akarják hozatni, hogy az eltűnt gyer­mek pontos személyi adatait jegyezzék fel és személyesen vigyék be a titkárságra (Vö­rösmarty u. 7.), hogy ezeket az adatokat a Magyarok Vi­lágszövetségéhez továbbít­hassa Budapestre és elősegít­se az eltűnt gyermekek mi­nél előbbi felkutatását és hazatérését. Belátjuk9 hogy a kereskedelmi dol­gozóknak is joguk van ar­ra, hogy a szombat délutáni saját magánügyeik intézé­sére fordíthassák. Ezért kü­lönösebb panasz nincs az ellen, hogy a szegedi üzle­tek többsége szombaton dél­után két órakor bezár. Azt azonban kifogásol/uh, hogy ezt az időpontot nem tartják be. Szombaton a József Attila körút és a Ká­rolyi utca sarkán levő ru­házati bolt már háromne­gyed kettőkor bezárt, és nem volt hajlandó kiszol­gálni. Úi csehsztovák találmány Telefonkábeleket lerakó gép Prága közelében a közel­múltban kipróbálták a tele­fonkábelek lerakására alkal­mas úitípusú csehszlovák gé­pet. A nagysúlyú gép egy időben készíti el a kábelek lerakásához szükséges árkot, elhelyezi a kábelt, betemeti az árkot, sőt a földet is el­egyengeti. A gép teljesítmé­nyére jellemző, hogy míg ré­gebben 5 kilométer kábel le­rakásához 50 ember egy heti munkájára volt szükség, ad­dig az új géppel 6 ember két nap alatt ugyanezt a mun­kát minden megerőltetés nél­kül képes elvégezni, A sok fürdővízzel kiiintik több fürödni vágyó reményét is... — Ez mégis csak disznó­ság, itt állok leszappanozva, várhatom a csodát. — kia­bált egy testes menyecske, és dühösen nézte a tus "megnémult* rózsáját. Pén­teken délután ugyanis a Szegedi Gőzfürdő női osztá­lyán kifogyott a víz, s a ven­dégek "szentségeltek*... Miért nem volt melegvíz, hisz a Gőzfürdőnek van me­legkútja is? Van és ezévben ünnepli fúrásának 30. évfor­dulóját. Harminc éve ontja gyógyító, üdítő, meleg vizét. A három évtized alatt azon­ban a kút vízhozama már 15 százalékkal kevesebb. Ez az egyik oka a vízhiánynak. Hogyan lehelre eien segítem ? A vállalat szakemberei háromféle megoldást látnak: 1. Vízgyűjtő medencét kel­lene építeni. 2. Gőzzel is le­hetne a vizet melegíteni. (Igaz, ez 60 százalékkal emelné a fürdő jegyek árát!) 3. Kisebb rózsákat, szűkebb átmérőjű vízcsapokat kelle­ne felszerelni. Tehát van megoldás. „Most nagymértékben a vendégeken múlik, hogy mi­lyen a fürdő vízellátása*. Először nem akartam hinni a fülemnek, amikor ezt hal­lottam. de most már hiszem és vallom. Meggyőződtem róla. Hogyan? Hallgatóztam. Igen. Tu­dom, hogy ez nagyon csúnya dolog és az illemkódexek mélységesen elítélik, de .. j Me'egvíz pocsékolós a jovóból A hét elején egy csinos, magas szőke nő várakozott a kádasfürdő folyósóján. Nem sokáig várt — ismét­lem, hét eleje és délelőtt volt! — hamar rákerült a A Szovjetunió 1957-es évi állami költségvetési törvénye Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: közzétették a Szovjet­unió 1957-es évi állami költség­vetéséről szóló törvényt. A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa jóvá­hagyta az új költségvetést azok­kal a módosításokkal, amelyeket a Szövetségi Tanáes és a Nemze­tiségi Tanács költségvetési bizott­ságainak, valamint a Legfelső Tanács küldötteinek javaslatai­ra hoztak. Az új költségvetés be­vételi része 617 milliárd 155 967 000 rubel, a kiadási rész pedig 604 milliárd 580 millió • 653 000 rubel, azaz a bevételek 12 milliárd 575 314 000 rubellel haladják meg a kiadásokat. A tudomány szolgálaiában Egy szép szakma iiataS mesterei között : Csöngetés u:an Egy óra után a gyerekek elárasztják az utcát. Kis és „nagy" diákok robognak le az iskolák lépcsőin, s azután rajban mennek hazafelé. Nem nagyon figyelmesek: leszorítják az öregeket a ;; járdáról, — s nem nagyon fegyelmezettek: táskájukat hajigálva kergetik egymást. De ilyenek a diákok — s ilyenek is voltak. Egy azon­ban bizonyos: zajuktól, ne­vetésüktől, csiripelésüklöl megélénkül az utca. A villamosmegállónál két gimnazista lány beszélget. — Te, Z-né helyett P. bácsi tanítja a magyart és nagy Biztosan nagyszerű. — De képzeld, nekem ma beírtak egy dacit. Az első nap! Hát volt szíve annak a. . i mondd, nem tra­gikus?! Biztosan tragikus. A hídfőnél egy radnótis­la vár — bizonyosan a Tö­mörkényből majd erre jön valaki. Gyerekek, diákok — élet, mosoly jár a nyomukban. Így csöngetés után, olyan régen láttuk őket!..-. (mn) A hozzá nem értő ember az üvegnek csak egy tulaj­donságát ismeri és tartja számon: azt, hogy törik. A szakavatott technikusoknak viszont ez okoz legkisebb gondot, mert a sistergő gáz­láng fölött úgy formázzák, toldják a kényes anyagot, ahogy éppen a kacskaringós rajz, vagy az alkotó fantá­zia diktálja. Az üveg avatott mesterei itt dolgoznak az egyetemi Béke-épület alagsorában, a mögött az ajtó mögött, amelyen nagy fekete betűk­kel ez áll: "Üvegtechnika*, öt fiatal technikus dolgozik a gázláng fölött, s amerre csak néz az ember? üveg ... üveg. . . üveg, félig kész, vagy befejezett kísérleti esz­közök. Az öt fiatal 18 tudo­mányegyetemi intézetet lát el üveg kísérleti eszközök­kel. Ezek a kísérleti eszkö­zök néha végtelenül bonyo­lultak, elkészítésük nagy kézügyességet és mértani pontosságot igényel. Nem is tudja az ember, hogy amit ezek a fiatalok csinál­nak, az egyszerűen technika, vagy művészet? ratlanul jó elrendezésű és kényelmes. Ezután csiszoló­berendezésüket mutatják meg — ami ritkaság, mert ma már gömbcsiszolatot is tudnak végezni, jóllehet ilvet 1- ábban csak az üveg őshazájában, sem keletkezik dás, ha a rajta repe­2800 fokos gázláng iölül Thüringiában lehetett talál­ni. Az üvegraktárban egy­más mellett sorakoznak a különböző átméretű és mi­nőségű csövek, amelyekből a kísérleti eszközöket for­málják. Leginkább négy faj­ta üveg forog a kezükön: schilling, jénai és razo­therm. A negyedik már igazi kuriózum a laikusoknak — s ez az úgynevezett kvarc­üveg, ami végtelenül bírja a gyors, hirtelen hőmérsék­letváltozásokat. Csak 2800 fokon olvad meg, de akkor egyenesen hideg vízbe márt­ják. Miután az érdekességek nagyján túljutunk, az üveg­technikusok munkája kerül szóba, s ebből is mindenek­előtt az újításokról beszél­nek. A már említett gömb­csiszoiást is újítások útján tudták bevezetni. Mint ki­derül, nemcsak egyszerű készülékgyártás folyik Itt, hanem készülékek konstru­álására is sor kerül időnként. Ahogy a tudományos kuta­tómunka elő.-ehaiad és új meg új kísérleti eszközöket követel, úgy kell lépést tar­tamok az üvegtechndku­soknak is a fejlődéssel. Elő­fordul hogy külföldi pros­pektusokból szerzett tapasz­talatok alapján készül új kísérleti eszköz —, de már arra is volt példa, hogy a kutató elmagyarázta, mi­l"en eszközre volna szüksé­ge és a technikusoknak si­került r-t meeéníteni. Min­di- '"I ós úi Madatokat kell itt megoldani, de tempó­san, mert mihelvt kikerül­•*-'- a r- "helyből a vékony üvegből formázott kísérleti eszközök, mindjárt az lesz lopások a leefőbb tulajdonságuk, hogy törnek. S mit lehet tenni? Üjakat és újakat kell rendelni a technikusoknál. Most, miután az "üveg­technika* munkáját nagyiá­ból bemutattuk, még külön is be kell mutatni a műhely e-"ik szögletét — nevezete­sen a fényképen levő szögle­tet, amelyen Tóth Lejes. a szerveskémia fiatol techni­kusa látható, amint éppen kombinált hűtőt forraszt a morajló gázláng fölött. (mn) sor. És attól a pillanattól kezdve, hogy belépett a kis fülkébe, kinyitotta a vízcsa­rrt és addig folyt a víz, amíg benn volt. öt perc, de maximum tíz perc alatt megtelik a kád vízzel. Ez a fiatal lány félórán keresztül legalább öt ember íürdésé­hez elegendő vizet hasz­nált el. — Ritka, mint a fehér holló az olyan vendég, aki egy fürdésnél csak egy kád vizet b»sznál el — mondják a f«rd" dolgozói. — De a közös fürdő vendégei sem különbek. Órákig állnak a tus alatt, pocsékolják a vi­zet. Negyven fillér megér 200 forintot Egy szó, mint száz, nem angyalok a vendégek. Hogy milyen igazság ez, arról az eovik kübekházi vendég is tudna beszélni, akinek az el­múlt hetekben kétszáz fo­rintja tűnt el pénztárcástól, a közös kabinból. — Hiába figyelmeztetjük vendégeinket, nem adják le a "énztárnál értéktárgyai­kat — magyaráz a férfi rész­leg vezetője. — Gondolom negyven fillért megért volna az elveszett kétszáz forint is, — ennyit kell ugyanis fizet­ni nz értékmegőrzőben. És hogy még mindig a •--"dóoeknél maradjunk. Sajnos szomorú statisztiká­ról számolnak be a fürdő­ben. Az elmúlt időben sok fürdőlepedő veszett el. Hogy ki viszi el? A vendég. Kevesebb lenne talán a száma, ha tud­Hogy egyik-másikban bi­zonyos "üveg-művészi* haj­landóság is van, azt mutat­ja néhány apróság — mint például a kecsesen, büszkén nem jönnek a tanárjelöltek. ágaskodó üveg-szarvas, ami Hát nem nagyszerű?'. gamu Lajos tfe éy ^ fi mesterségbe!) szerzett ügyes­ségét dicséri. A fiatal technikusok ba­rátságosan bevezetik a lai­kus újságírót az üveg titkai­ba és szívesen megmutatják a szakma néhány érdekes­ségét. Legelőször műhelyük­kel büszkélkednek, amihez fogható nincs még egy az országban. Igaz, hogy technikai felszerelésük nem a legkorszerűbb, de a mű­hely mint mondják, pá­Uebmann Béla felvétele nák ezek a „fürdő szarkák", hogv minden egyes elveszett lepedőt a dolgozóknak, a fürdő sze­mélyzetének kell megfizet­nie. A fürdő személyzete ke­vés hozzá, hogy minden egyes vendéget szemmel tartsanak, különösen akkor, amikor naponta 15C0—1600 fürdőző fordul meg. A ven­dégeknek kellene megszólí­taniok a rendetlenkedő, fe­gyelmezetlen fürdőzőket. A medence nem szemé láda Milyen szép is lenne, ha egyszer a csikket, a szeme­tet a gyűjtőhelyre dobnák, ha tus alá állna mindenki mielőtt a medencébe lép, ha nem a medencében ennék meg az uzsonnát, ha nem dobnák a vízbe az alma­csutkákat. És hadd mondjuk el, a vállalat vezetősége nem el­fogult emberekből áll. Elis­merik. hogy nemcsak a ven­dég, de a fürdő személyzete sem mind angyal. Az októ­beri események sokat lazí­tottak a munkafegyelmen. Akad javítani való. A vál­lalat vezetősége, és a becsü­letes dolgozók igyekeznek a megnövekedett forgalmat zavartalanul lebonyolítani, de ez nem csak rajtuk, ha­nem á vendégeken is múlik.

Next

/
Thumbnails
Contents