Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! II. évfolyam, 33. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. február 9. javaslat a leszerelési : tárgyalások folytatására m A munk-shatalom erősödését segítik a jutagyáriak m Kertészeti „nagyhatalom" lesz az Újszeged! Haladás TSZ Teljes heti rádióműsor A szállítmányból 300 köbméter Szegeden marad A Szovjetunió által nyúj­tott kiadós gazdasági segít­ség keretében nagy mennyi­ségű fontos építőanyag érke­zett hazánkba. A különböző építkezési anyagok arányos elosztása megkezdődött és most már a vidéki szükség­letek kielégítése is napirend­re került. A Csongrád me­gyei TÜZÉP Igazgatóság tá­jékoztatása alapján közöl­hetjük olvasóinkkal, hogy Csongrád megye a Szovjet­unióból érkezett fűrészáru­ból igen szép mennyiséget, 800 köbmétert kap az első negyedévben. Az első szállítmány — mintegy ötven köbméter — már meg is érkezett és kö­rülbelül egy héten belül a TÜZÉP elárusító telepeire kerül. Szeged városnak 300 köbméter jut a nagy szál­lítmányból, s a fennmaradó ötszáz köbméter fürészárut arányosan osztják el a me­gye városai, települései kö­zött. Ez a folyamatosan érkező segítség jelentősen megja­vítja a továbbiakban Sze­ged és az egész megye szükségleteinek kielégítését. Korábban olyan minimális készletek álltak a TÜZÉP rendelkezésére, hogy csak bizonyos megszorításokkal értékesítették a fűrészárut, de most ezeket a kötöttsé­geket feloldják — a TÜZÉP szabadon hozza forgalomba a kapós építőanyagot, a ko­rábbi kereskedelmi árakon, a lakóházépíttetők, renová­lók és kisiparosok számára. A korábban fűrészáru-el­látás szempontjából eléggé elhanyagolt vidéki városok is megfelelő mennyiségű árut kapnak, hogy a falusi épít­kezések is meggyorsuljanak. Mivel a szállítmányokban asztalosáru is lesz bőven, ez a segítség a bútorhiá­nyon is enyhít, ugyanis akár kisiparosok, akár ma­gánosok megvásárolhatják a bútorhoz szükséges anya­got. Értesülésünk szerint a fűrészárun felül — ugyan­csak szovjet segítségből — összeállított, kész ajtó­kat ablakokat és feldolgo­zott padozat-deszkát is kap Szeged és a megye. Ezek forgalombahozatala is sza­badon történik. Érkezésük­re körülbelül 5—6 hét múl­va számíthatnak az érdek­lődők. Az egyetmeken, a főiskolán, ismét megindul­lak az előadások. A ballga'óság elült kemény munka áll. Fél év alatt kell elvégezniük az egész év tananyagát. Akik év végén' vizsgáznak, a,zok még csak könnyen vannak. Még van idő, amit be lehet osztani, hogy a kollokviumok eredmé­nyein is lemcrlietüvé váljon majd, a felelősség­tudás, a hűség. A negyedéves vegyészek hely­zete már nehezebb. Ük most készülnek végső vizsgájukra, nekik nagyon hiányzik az elvcsz­Llebmann Béla felvétele telt kél hónap. Legtöbb idejüket az intézetek tanulószobáiban, a könyvtárakban töltik. A tanulás egyik legkedveltebb műhelye az Egyetemi Könyvtár olvasóterme. A világos, négyszemélyes olvasóasztalokkal, kiváló kézi­lwnyvlárral jelszereit olvasóterem minden helye napról napra foglalt. A tanulást a reference­szolgálat tanácsai is segítik. Képünkön az Egyetemi Könyvtárban tanuló hallgatók egy csoportja. Erősödnek a szegedi járás pártalapszervezetei A járási alapszervezetek elnökeinek megbeszélése Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged járási alapszervezetei ideiglenes Őrizetbe vették a kormány és a fíommunisták ellen uszító Kccs^és Józsefet A Szegedi Textilművek dolgozói még október 23-a előtt láttak egy fényképet, amely Kecskés Józsefet, az üzem dolgozóját SS ruhá­ban ábrázolta. Kecskés ak­kor tiltakozott a »vád« el­len, — mondván, hogy ő más német alakulatnál volt. Egyébként jól ismerték őt kommunista és szovjetelle­nes magatartásáról. Október 23-a után Kecs­kés lett a Textilművek munkástanácsának titkára. Feljárt az ellenforradalmi Budapesti Központi Mun­w* kástanácshoz, s onnan hozta a „híreket". A gyárban kormányellenes hangulatot terjesztett és sztrájkra uszított. Hangoz­tatta, hogy neki pártnélkü­li demokrácia kell..; "Ami­kor a dolgozók tiltakoztak az ellen, hogy ő leváltott egy kommunista művezetőt, e szavakkal rémisztette meg őket: »Aki védeni me­ri a kommunistákat, azt a gyárból kidobatom .. A rendőrség Kecskés Jó­zsefet uszítás miatt őrizetbe vette I Tegnap tűz ütött ki a Cipőgyárban Tegnap délután két órakor oltó első fokú, három tűzoltó a Szegedi Cipőgyárban Hor­váth Mihály 16 éves és Bán József 17 éves anyagszállító munkások bementek az üzem benzinraktárába. Szándékuk az volt, hogy benzint hoznak ki. Bán először tréfásan meg­jegyezte: „Meggyújtsak egy szál gyufát... ?" Társa ezt válaszolta: „Ne bolondozz, ak­kor robban". Bán ennek elle­nére meggyújtotta a gyufát; — a raktár lángba borult..: Horváth elszaladt a gyár tűzoltójához, majd telefonál­tak a tűzoltóságra, ahonnan azonnal megérkezett a segít­ség. A bátor tűzoltók bemen­tek a lángokban álló rak­tárba, hogy minél előbb el­oltsák a tüzet és mentsék a menthetőt. Ekkor felrobbant egy benzines hordó: két tűz­pedig másodfokú égési sebe­ket szenvedett. A gyár munkásai hősiesen bekapcsolódtak az oltási mun­kába. A tűzoltókkal együtt, közös erővel sikerült a tüzet lokalizálniok, majd elolta­niok. A tűz okozta kár nyolcvan­ezer forint. A raktárban ben­zin, petróleum és főleg im­port ragasztóanyag volt, amelynek hatvan-hetven százalékát sikerült megmen­teni. A tűz okozásáért felelős Ra­dics János is, aki a raktár­kulcsot kiadta a két fiaatal­kulcsot kiadta a két fiatal­embert — ügyük tisztázásá­ig — a rendőrség őrizetbe vette, intézőbizottságának elnökei tegnap délelőtt megbeszé­lést tartottak Szegeden. Az alapszervezetek intézőbi­zottságai kivétel nélkül képviseltették magukat és ez is jelzi, hogy nagy gon­dot fordítanak a párt ügyeire. Rózsa István elvtárs, az MSZMP Szeged járási ideig­lenes intézőbizottságának tagja tartott beszámolót. VáZolta az országos és a Szeged-járási helyzetet. Hangoztatta, hogy általá­ban erős konszolidálódási folyamat van a magyar élet minden területén. Országos és helyi tényekkel bizonyí­totta ezt. Az ellenforradalom fegy­veres leverése megtörtént. Most politikai fronton tá­madnak az ellenforradal­márok és szekértolóik. A szegedi járás pártszer­vezetei is az ellenforra­dalmárokkal vívott harc­ban erősödnek. A járás­ban 64 alapszervezet mű­ködik közel ezer taggal. Az osztályharc a jelenlegi helyzetben erősödött, és most a falura tolódik. Per­sze osztályharc folyik az élet minden területén a ha­ladó és a reakciós erők kö­zött. A párt erősítésével kap­csolatban megállapította, hogy szükséges a párt so­rait a legöntudatosabb me­zőgazdasági munkásokkal, gépállomási dolgozókkal és egyéni gazdákkal is nö­velni. Nincs szükség indokolat­lanul magas taglétszám­ra, azonban fontos, hogy arra érdemes emberekkel erősítsük a párt sorait. Nincs tagzárlat. Az alapszervezeteknek el kell beszélgetni a volt MDP tagokkal és tisztázni velük egyes kérdéseket. A párt tömegek között folyó politikai munkáját erősíteni kell a szegedi já­rásban is. Kemény fellépés szükséges az ellenforradal­márok és szekértolóik ellen. Nagy türelemmel kell azon­ban beszélgetni a becsüle­tes, rendes emberekkel, s elősegíteni igaz szóval, té­nyekkel, hogy tisztán lássa­nak a fontos kérdésekben. Dombi Gyula az MSZMP Szeged járási ideiglenes in­tézőbizottságának tagja a pártélet gyakorlati kérdései­vel foglalkozott. Hangoztat­ta a pártmunka rendszeres­ségének jelentőségét. Minden alapszervezetben nagy gondot kell fordíta­ni az intézőbizoítsági ülé­sek és a taggyűlések meg­tartására. A tömegekkel való beszélgetés egyik módja a szabad pártnapok rendezése. Ez sem kerülheti el figyel­münket. A két beszámolóhoz szá­mos hozzászólás hangzott el. Határozottan állást foglal­tak amellett: szükséges az ellenforradalmi poli­tikai mesterkedések le­leplezése, a tömegek közt folyó politikai munka erősítése. Tényeket soroltak arra, hogy az ellenforradalmárok milyen körmönfont módsze­rekkel próbálják megzavar­ni az emberek gondolkodá­sát a falvakban. A hozzászólók kifejezésre juttatták azt is, hogy ha lassan is, de erősödnek az alapszervezetek. Fáradságot nem kímélve tovább erősí­tik és építik a pártot. Sza­kítanak a volt MDP vezeté­sében, gyakorlatában és tö­megkapcsnlatában elköve­tett hibákkal. Az őszinte szavakra, tényekre és tet­tekre pedig egyre erősödik a bizalom: A falu kötelessége a kedvezmények után a pontos adófizetés Nincs a szegedi járásnak olyan faluja, ahol valamilyen formában ne kerülne szóba az ország, népi demokráciánk sorsa. Örömmel, megnyugvással hallják gazdasági, közigaz­gatási életünk megszilárdulásáról szóló híreket, és az üze­mi munkások, a bányászok újabb termelési eredményeiről szóló híradásokat. Az őszi napok zavaraiban a falvak sem voltak men­tesek az ellenforradalmi kísérletektől, de ez korántsem okozott olyan nagy megtorpanást a napi termelőmunkában, mint a városban. A dolgozó parasztok ősszel a városban lakók kenyeréért is dolgoztak; szántottak vetettek. Ezért tisztelet, elismerés illeti őket. Vajon ezzel mostmár jóidőre eleget tettek hazafiúi kötelességüknek? Nem. A köteles­ségeket a haza iránt mindennapi cselekedetekkel — nem egy-két nap munkájával — kell adni. Sokszor írtak már az újságok az adófizetés fontosságá­ról, a törvények megtartásának szükségességéről, arról, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítése hazafiúi kötelesség. Mindezekről talán olyan sok szó esett már, hogy hova-tovább a fogalmak kopottakká, üresen kongó szavakká lettek. Pedig a törvények, — az adófizetésről szóló törvény sem válhat csak papírra írt szavakká. Meg­ívalósulásuk minden ember, s köztük minden dolgozó pa­• raszt, az egész társadalom javát szolgálja. Mégis azt la­| pasztaljuk, hogy egyes községekben mostanában az adó­• fizetés akadozik. A többi között Kisteleken, Csengelén és iBakson sokan vannak olyanok, akik halogatják adófizetési 5 kötelezettségük teljesítését. Megdöbbentő tények ezek, mert 5 az utóbbi időben egyetlen dolgozó réteg sem kapott annyi • kedvezményt, mint a parasztság. Kormányzatunk sok jogos % panaszát orvosolta a falu népének. Érthetetlen éppen ezért, • hogy az adófizetéssel hátralékban vannak többen a gazdák -közül. Az említett községekben még az elmúlt években is, amikor a beadás és egyéb súlyos terhek nyomták a dolgozó parasztok vállát, a legtöbben becsülettel befizették adóju­kat. Itt is éppen úgy van pénze a lakosságnak, mint Móra­halmon, Röszkén, vagy Szatymazon, ahol messze előttük járnak az adófizetésben. Minden jel arra mutat, hogy vára­kozási álláspontot foglaltak el. Mire várnak? Talán csök­kentésre, módosításra, vagy elengedésre számítanak? Sem­^ miféle adócsökkentésről, úgyszintén emelésről nincs szó. 1 Kormányunk nem akar többé a transzferálás eszközé­hez nyúlni s a dolgozó parasztság öntudatára épít. Ez azon­ban nem mentesíti a büntetéstől a notórius nem fizetőket, mert velük szemben államunk ezután is alkalmazza a tör­vényt. Államunknak nagy szüksége van arra, hogy az adó­fizetés is rendben menjen. Nem hiányozhat a gazdasági nehézségekkel telített időszakban az adófizetésből származó bevétel sem. Legyen az adófizetés Szegeden és a járásban is minden gazda lelkiismeretbeli ügye, 800 köbméter fenyő ftírésiárut kap Csongrád megye TANULNAK AZ EGYETEMISTÁK

Next

/
Thumbnails
Contents