Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

I lakáshelyzet megoldásának B _ F g a • JTF a I Mindenki tudja szege' den, és mi is vagy százszor leírtuk, hogy a város egyik legsúlyosabb kérdése a lakáshelyzet megoldatlansága. A Horthy-rendszer örökségeként még mindig szazain és százan laknak egészségtelen pincelakásokban. A felszabadulás után, különösen a hároméves terv idején, a város ipara jelentősen fejlődött, sok új munkás került a gyárakba, de az üzemek fejlesztésével együtt nem épült elég lakás. Súlyosbította a helyzetet, hogy indokolatlanul és meggondolatlanul olyan intézményeket, iskolákat létesítettek itt Szegeden, amire különösebb szükség nem volt (Erdészeti Technikum —, pedig Szeged legkevésbé erdeiről nevezetes —, traktoros iskola, Vegyészeti Technikum stb.). Ezek egyrészt magukkal az oktatási célokat szolgáló épületekkel, másrészt az intézményekkel indokoltan Szegedre költözött személyzettel csak nehezítették egy olyan város lakáshelyzetét, amely — mondjuk meg kerek-perec — az összes városok között a legkevesebb állami segítséget kapott lakások építésére az országban. A helyi szervek különösen az utóbbi két-három évben komoly erőfeszítéseket tetteik: a helyzet javítására, főleg helyi eszközökkel. I Mos! három éve, hogy ' szóleskörű akció indult például arra, hogy a fölösleges és nélkülözhető irodahelyiségeket alakítsák át lakásokká. Az akkori MDP pártbizottság kezdeményezésére és segítségével a városi tanács kemény harcot folytatott a vállalatok, intézmények egyes vaskalapos bürokratáival, a közönnyel, a meg nem értéssel szemben. A jó ügyért folytatott buzgólkodásnak nem lebecsülendő eredménye lett: a "-belső tartalékokból* több mint száz lalkásba költözhettek új bérlőik. Az októberi események után sem került háttérbe a lakáskérdés Szegeden. Az MSZMP ideiglenes intéző bizottsága működésének mindjárt a második-harmadik hetében — felmérve a helyzetet — intézkedett, hogy a pártcélokra igénybevett helyiségekből minden nélkiülözhetőt adjanak át lakásoknak. Mozgalmat indított azért is, hogy más tömegszervek is hasonlóan járjanak el. A kezdeményezés számos helyen visszhangra talált, és újabb lakások szabadultak fel. Az MSZMP, a városi tanács végrehajtó bizottsága sürgetései, közbenjárása nyomán a Fegyveres Erők Minisztériuma többef.c közt két tjptalmas kaszárnyát — a Dózsa- és a Petőfi-laktanyákat — adott át polgári célofkra, azután pedig a Szentháromság utcai,- már megalapozott bérházat. Ennek az újabb kezdeményezésnek már mutatkozik a jelen helyzetben mindenki által elismerendő eredménye. A laktanyák, párt- és tömegszervezeteik, intézmények összevonása az 1957-es' évben közel 250 lakást jelent majd. I Az ellenforradalom ,levé' kenysege, a sztrájkok, a fosztogatások súlyos gazdasági helyzetbe hozták az országot, s ezért — a Tervhivatal közlése szerint — az állami beruházásokat országosan ötven százalékkal csökkenteni kellett. És az ötven százalókba — valószínűleg az állami lakásépítkezés is beleesik. Ennek ellenére a városi tanács újabb erőfeszítéseket tesz, hogy a második ötéves tervben Szegedre tervezett új lakásokból a kormány még ebben az évben jelentős mennyiséget biztosítson amire jelenleg kilátás :s mutatkozik. A város felelős gazdái — mint az elmondottakból látszik: — mindent elkövetnek, hogy Szegeden minél több új lakás épüljön, és javuljon a lakáshelyzet. Van azonban egy káros jelenség, amely nagyon megnehezíti a lakáskérdés megoldását, a közös erőfeszítések gyümölcseként jelentkező új lakások, és az időközben megüresedő régi lakások helyes és igazságos elosztását. Ez pedig a jogtalan és önkényes lakásfoglalás. Amikor az ellenforradalom aktív fellépése után az államhatalmi szervek: a tanács, a rendőrség tekintélye itt Szegeden is megingott, november végén az ellenforradalom pokolian ügyes és jól beütemezett jelszavára, a városban különböző helyeken elhelyezett gépiéit röpiratok biztatására megrohanták a Marx tér és Mérey utca sarkán éppen elkészült új bérházakat, az egyes párt- és tömegszervezetek által felszabadított helyiségeket, és minden kiutalás nélkül elfoglalták. Ezek az új ••honfoglalók* közül jó néhányan pusztításokat okoztak a sokszor még félig kész lakásokban. Tudunk eseteket, amikor a befejezés előtt álló pailkettát felszedték, és azzal tüzeltek. | X jogtalan lakásfoglalók jó részének volt lakása, és sokkal jobb körülmények közt lakott, mint a nedves pincelakásokban . szorongó sokcsaládosok. Sok része pedig megakadályozta azt, hogy a lakásokat igazságosan oszszák el a szegedi üzemeik között azzal, hogy a legrászorultabb munkásoknak adják oda az általuk elfoglalt lakásokat. A Mérey utca "Cstömb« harmincnyolc lakásából pontosan tizenkilencet foglaltak el az építőipariak. Köztük például Bertalan János, a cementipari részleg alkalmazottja, aki jóval korábban a Gogoly utcai lakását pénzért eladta és most a többi jogos, de becsületesen sorsára váró, sokkal rászorultabb egyén elől foglalta el a lakást. Vajon helyes eljárás ez az építőipariak, és ilyen Bertalanok részéről? A Szegedi Kender, az Újszegedi Kender, és más, több, ezren felüli létszámmal dolgozó üzem, amelynek a »-Cs*tömbből egy lakás sem jutott, egészen biztosan nem küld üdvözlő táviratot ezért az építőiparnak és vezetőinek, akik suttyomban támogatták ezt a törvénytelenséget. A lakásfoglalások nem álltak meg az új bérházaknál sem, hanem jó páran betelepültek a Dózsa és Petőfi laktanyába, gondolván, hogy úgysem teszik őket az utcára és kéznél lesznek, ha az új lakások elkészülnek. Most azután akadályozzák majd az átalakításokat, is. Akadt jónéhány disszidálás is Szegeden. A disszidálok közül a törvényes rendelkezések ellenére többen előre eladták lakásukat és a pénzes új tulajdonos hamar beköltözött, így megakadályozta azt, hogy az igényjogosultnak jussqpNos, most már Szegeden is vége van a zavaros állapotoknak. Az államhatalmi szervek elég szilárdak ahhoz, hogy keményen lépjenek fel minden törvénysértés ellen és kirakják mindazokat, akik a becsületes dolgozók rovására — sokszor üzérkedve — érdemtelenül és jogtalanul jutottak lakáshoz. | Még SH'gorábban kell elejét venni, hogy ezek a törvénysértések folytatódjanak. A kormányzat, a városi tanács nem azért tesz nap mint nap erőfeszítéseket a lakáshelyzet enyhítésére, hogy egyesek aztán akár erőszakkal, akár a ' rendelkezéseket kijátszva pénzük segítségével, de jogtalanul beköltözzenek lakásokba. A szegedi dolgozók, akik a nehézségeket látják és az illetékes vezetők törekvését méltányolják, ebben minden bizonnyal segítséget nyújtanak. Máskor jbiztosan nem... [ A komikus és a tragikus \ — esetenként olyan közel j vannak egymáshoz az élet! ben. Mikor az ember ilyen \ határesetnek lehet tanúja, J hirtelen nem is tudja, mi \ illik: szomorkodni, vagy } mosolyogni. ]J A napokban egy idősebb [ asszonyka sírdogált az egyik J vaskereskedés előtt. Na[ gyon nekibúsult a kirakat} nak, és szaporán hullottak j a könnyei. Mellélépett egy J másik asszony, és részvétJ tel megkérdezte tőle: miért S sír? ! — Hogyne sírnék, kedi vesém, 800 forinttal emell lék el a pénztárcámat. ! De tovább nem is tudta i mondani, csak sírt, sírt... S — 0, milyen kár! Ezek • a szemtelen zsebelök. Biz> iosan a nagy tumultusban... • Jaj, nagyon kell ám vi• "t/ázni az ilyen helyen. • Máskor biztosan nem tör• tértik meg ilyesmi magával. • Mondom, kedvesem na[ gyon vigyázzon! j Közben az újságos ott j kínálgatta a lapokat, s a víj gaszlaló asszonyka pénze | után kezdett keresgélni. Eli sáppadt, elsárgult, háromj szor is végigmotozta magát ] — de sehol sem volt a tárca, — Jaj, nagyon kell ám vigyázni az ilyen helyen — mondta most már a másik asszony. Máskor biztosan nem... Bizony, bizony, asszonyok, nemcsak a máséra kell tudni vigyázni, mert nagyon elszaporodtak a zsebelök. (mn) A román választások Sohase feledjük azt a segítséget, amit a testvéri Román Népköztársaság megyénknek nyújtott az októberi események alatt. Rádióés újság hírszolgálattal, közvetlen segélynyújtással és árucserével önzetlenül segítették Csongrád megye lakosságát a határmenti román területek. Ila nem volt élesztő — adtak a románok; ha nem volt üzemanyag a traktoroknak — adtak a románok. Amikor a magyar rádióállomások zöme az ellenforradalom mérgező levegőjét fröcskölte az éterbe, akkor többek között a román rádiók magyar adásai adtak bátorítást a szocializmus magyar híveinek. E segítségnyújtás az azonos társadalmi rendet, a szocializmust építő nép testvéri segítsége volt a magyar népnek, a proletárszolidaritás nagyszerű tette. Igaz, az ellenforradalom soviniszta hangulatkeltéssel igyekezett rombolni a jó viszonyt a két nép között, de a szocialista rendszer életképességén megtört a soviniszta ellenforradalmi hangulatkeltés, mert a magyar ellenforradalom ideje alatt Románia népei egységben nyilvánították ki akaratukat a szocializmus építése mellett. S az elmxílt vasárnap Románia sok nemzetiségű népe urnák elé járult, hogy megválassza a nemzetgyűlés új tagjait. Jókedvvel, vidám hangulaban és a választók óriási tömegének részvételével zajlottak le a választások: vidáman zajlottak le a választások, mert a munkások a gyárakban, a parasztok a földeken saját soraikból választották a képviselőket. A 437 jelöltből 221 ma is közvetlenül a termelésben dolgozik, s közülük 169 kétkezi munkás; vagy paraszt. A magyar ajkú lakosság méltó képviseletet kap az új román nemzetgyűlésben, mert a nemzetiségi jelöltek száma 67. Hatalmas bizalom nyilvánult meg a szocialista építőmunkát vezető Román Munkáspártot, az Ifjúmunkás Szövetséget, a Demokratikus Nőbizottságot, a szakszervezeteket, a közületi, a szövetkezeti, a kulturális és tudományos szervezeteket tömörítő Népi Demokratikus Front jelöltjei iránt. Megújhodott a román nemzetgyűlés, hiszen a jelölteknek körülbelül háromnegyed része eddig még nem volt képviselő. Ez a nemzetgyűlés alkalmas lesz arra, hogy alapvetően megjavítsa törvényhozói munkáját, s elősegítse a román politikai élet további demokratizálását. A választásoknak egyik legfontosabb jelensége az a bizalom, amely a Román Munkáspárt cs jelöltjei iránt megnyilvánult. Ghcorghiu-Dej elvtársat, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát megválasztó Kcrü'efíben pé'dául a választóknak több mint 99 százaléka megjelent, s a szavazatok 99.99 százaléka esett Gheorghiu-Dej elvtársra. Vasárnap Románia népei a bekére, a szocialista tábor egységére, a szocializmusra adták szavazatukat. Egy sokoldalú szövetkezetben Megnövekedert a külfö dről érkező és külföldre menő csomagforgalom Mostanában a külföldiek gyakrabban küldenek csomagokat magyarországi hozzátartozóiknak. A külföldről érkező csomagforgalom már a múlt ősszel is emelkedett, most azonban, hogy a közfogyasztási cikkekre eltörölték a vámot, még inkább megnövekedett. A külföldi ajándékokat a magyarok sem hagyják viszonzás nélkül, a Nemzeti Bank deviza osztályán ugyanis mind többen kérnek engedélyt, hogy csomagot adhassanak fel külföldre. Magyarországról 250 forint értókig lehet ajándéktárgyakat, népművészeti és háziIpari készítményeket küldeni. Eddig erre évente háromszor: húsvét és karácsony elr+t, és augusztusban volt alkaiotn. Most a csomajgf eladás időpontjának nem szabnak határt, sőt az sem jelent már megkötöttséget, hogy csak közvetlenül az üzletekben vásárolt tárgyakat csomagolhatják be, hanem az ajándékozók a vitrinjükből is kivehetik meglévő kézimunkájukat, dísztárgyaikat és azokat is elküldhetik. Az utóbbi időben naponta több száz csomagot vesz fel külföldre a posta. Általában kilencszer anrvii ktddenek, mint a korábbi években. • — Földalatti atomreaktor. Stockholm közelében a napokban kezetik meg egy földalatti atomreaktor építését. Az atomreaktor egy távfűtő müvet fog árammal ellátni1, amelynek évi teljesítménye 95.000 kilowatt lesz. Ebből 70.000 kilowattot 12.000 lakás fűtésére használnak fel. A reaktort 1960-ban helyezik üzembe. SZIKSÓT VEGYENEK... j kicsit sok ezért a csodaszerért így szabadon. szaknyelven „lose", felcsőmagolatlanul. ! íme, egy lehetőség, füldmő-l vesszövetkezelek, EÜSZERT, g vagy más . .. „ért", akire tartó-£ zik, akit érdekel a pénz, ami• valóban a földön hever. — csak* fel kell szedni. Még sokáig I hiánycikk lesz a V/M, a Trisó,} tessék a sziksós asszonyoktól át- j venni ezt a szegedi kincsei, szer-2 vezellen megvásárolni, felcsoma-t golni és árusítani. Van belőle t sok-sok vagonnal. } Higgyék el, fog ez menni. Van benne „üzleti fantázia". A sziksós néni is jobban jár, nem kell görnyedve a tehertől, házról-házra járni, házalni. í VIM. Trisó, Hipó olyan harci • rsengésű szaval; ma a báziasz• szonyok fülében, hogy felesillog• nak a szemek, kigyúlnak az ar; eok, ha valamelyikéről e bűvös ; izerek közül hallana!;. S Ám, kedves lett a fülnek, ha 2 felhangzik a bérházak visszhan• gos udvarán: sziksót vegyenek, i sziksót vegyenek! A- dallamos t dorozsmai csatakiáltás jólismert 5 a szegediek előtt. ; Nem szándékom reklámot csiS nálni helyi természeti kincseink ; egyikének, csak tárgyilagosan megállapítom. a sziksót kipró• háltam, a sziksó jó. legalább S olyan jó, mini a VIM. Az ára? • Sok. Literre mérik a jó sziksós ; nénik, 1.60-ért. Nem ismerem a Í sziksó ..világpiaci" helyzetét, de Í az a megérzésem, hogy egy ciki; }piaci helyzete megszilárdulásáí nak vagyunk történelmi tanúi. 1 \ sziksó jó. nagyon jó. de 1.60 Vegyék á! tőlük, közel a lelöh; k/hez méltányos árban. Ví/i denki jól jár. .4 fogyasztó is. (cság) A Vadász utcában 1949ben 17 emberrel', alig nagyocska gépparkkal, kevés kéziszerszámmal és szinte alaptőke nélkül alakult a Szegedi Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezet. Ma, 216 ember dolgozik a már hat műhelyegységből álló szövetkezetben. Két éve hosszúlejáratú állami kölcsönből, egymillió kétszázezer forintból bővítették épületüket. Alakulásuk óta, mintegy 26 munkagépet vettek, egymillió hatszázezer forintért. A szövetkezet évi forgalma eléri a tízmilliót. Munka, megrendelés ma is annyi van, hogy alig győzik elvégezni. — Ez volna történetünk röviden. A számok mögötfrazonban emberek vannak, mégpedig olyan emberek, akik októberben nem fu oltok szét, nem vitték magukkal a szövetkezeti tulajdont, — mondja Murka István gyártásvezető. De nézzük, mit gyártanak, javítanak a szövetkezetben. A Nagylaki Kendergyárnak most készül el a nyolcadik keindernyújtógép javítása; a marókések hurka-és kolbásztöltők fogasléceit marják, a Szegedi Kenderfonógyárnak három új csé' vélőgép; a vízművek kútfúrásaihoz telepszerkezet, a Borforgalminak hat modern ! fejtőgép, a juhászoknak pe[dig több száz rézöntéses ; kampó készül, amivel a birj ka lábát "megakasztják*. ! Az udvaron különféle ! nagyságú, hengeralakú tarítályok sorakoznak a Chino| in Gyógyszergyár részére. A j Kínának gyártott gyógyszerek előállításához új gyár> egységet épít ugyanis a IChinoin, oda kellenek a j hengeres-tartályok, köztük ; embernagyságúak is. :A tömegc'Ukgyóríó (részlegben lámpák, petróleumfőzők és (egyéb használati cikkek sorakoznak, a másik üzemegységben pedig a 12 dekás repülőgép-motorokat gyártják, közvetett exportra. Bo.dó József Hódi László és A iuhászkampóíól a gyógyszeres tartályig, a hurkaföltőiől a csévélőgépig, számtalan közhasználati cikket készít s Vas- és fFémmarí KSZ Lőrincz István jóhírű esztergályosok azonban panaszkodnak, hogy a kis masina henger és főtengely köszörülését megfelelő gép hiányában más vállalatnak kell adniok. Ez drágítja és akadályozza a termelést. Pedig az elmúlt időkben pénze is volt köszörúberendezésre a szövetkezetnek, megfelelő gép is lett volna, de nem kapták meg, — mint mondják — bizonyos .felsőbb szempontok* miatt. — A KISZÖV csok küszöböt jelenle't eddig. Még talán a sóhajunkba is beleszólt. Hasonlóan vélekednek a könyvelőségen is. Rakonczai Gyula főkönyvelő elmeséli, hogy a KISZÖV a múltban vízfejjé duzzasztotta önmagát. S mivel valamiből neki is élni kellett, ott nyirbálta meg — az alapszabályt felrúgva — a szövetkezeti autonómiát és demokráciát, ahol tudta. Mint felső fórum, döntött a tagfelvételben, a számszaki kérdésekben, az anyagvásárlásban, a norma megállapításában, stb. A józan ügyvitel megkötöttsége miatt nem egyszer a szövetkezetet kötbérezték, ha késve szállították az árut. Igazuk van abban, hogy 216 szövetkezeii dolgozó valóságos megbecsülést érdemel, amelynek láttán felengednének az október óta fagyossá merevült szívek is. Mert a Vas- és Fémipari Szövetkezetben is akadnak ilyenek. — Igen, a fejekben és a szívekben sok minden nincs még rendjén, de kell a bizalom tőlünk és értünk is — mondja búcsúzóul Murka István, akinél — a riport végén ezt is elárulom — valamikor három esztendőt náskodtam. s ma örülök, hogy az ó fia lehettem én is. (-i-:) "ATAPSOKATIS../ A Szegedi Nemzeti Színház opera- és operellcgyiillésé nagy ürömmel várja február 7-ét és 8-át. .4 rádió felvevőkocsiját látják e két napon vendégül. A ho- ( esi nem egyszerűen látogatóba, a szegedi halászlé vonzásának hatására jön Szegedre. A hétnapos látogatás alatt a színház énekesei, zenészei, s a felvevő- • kocsi személyzete is nagy , munkában lesznek. Hetedi| kén a Lakmé, nyolcadikán t a Mosoly országa kerül a t Magyar Rádió magnetofon : | szalagjára. | A Szegedi Nemzeti Színt ház két kiváló színvonalú } előadása rövidcsen a rádió műsorában is szerepel. Nem is lesz olyan huncut dolog. Hiába jelez aznap este telt házat a jegypénztárt tábla, csak kinyitjuk a rádiót, és tea. fekete vng'i más itóka mellett élvezzük a szegedi művészek előadását. .4 színház azonban erre nz estére szervezzen külön telefonügyeletel. Legyen : aki a művészeknek a tapsokat is közvetíteni tudja... — A BAKUKORN'YETCT 7IR.ÍA faluban elkészült Európa legmélyebb olajkútja. A fúrólyuk mélysége 4812 méter. A fúráshoz 53 méter magas, 300 tonna teheremelőképcsségű különleges fúrótornyot állítottak fel. A fúrást, amely másfél évig tartott, úgynevezett rotery-módszerrel végezték. Most kezdték meg ugyanebben a faluban erv n.ásik rendkívül mély olajkút fúrását. A fúrómesterek előtt az a feladat áll, hogy elérjék az 5200 méteres mélységet.