Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-06 / 30. szám

fl Népi Demo^rafikys Front nagy győzelme a romániai választásokon Hegjgidfidtfil a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka - flz algériai kérdés az ENSZ politikai bizottsága elátt A SZOVJETUNIÖ LEGFELSŐ TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Február 5-én a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának VI. ülésszaka. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg a Nemzetiségi Tanács ülése, amelyen elfogadták az ülésszak napirendjét és mun­karendjét. A napirenden szerepelnek a Szovjetunió nép­gazdaságfejlesztési tervéről és a Szovjetunió 1957. évi álla­mi költségvetéséről szuló előterjesztések, előadói beszéd ar­ról, hogy a szövetsegi köztársaságok bírósági szervezetei­nek kérdéseit a szövetséges köztársaságok törvényhozásá­nak hatáskörébe utalják, előadói beszéd arról, hogy a terü­leti ás határvidéki közigazgatási és terület beosztási kér­déseket a szövetséges köztársaságok hatáskörébe utalják, továbbá a nemzetközi helyzetnek és a Szovjetunió kül­politikájának kérdései. A VASÁRNAPI ROMÁNIAI VÁLASZTÁSOKRÓL A február 3-án tartott nagy nemzetgyűlési választások nem-végleges eredményei — az Agerpres román távirati iroda jelentése szerint — a következők: A központi választási bizottságtól érkezett jelentés sze­rint a szavazásra jogosultak száma meghaladta a 11 millió 600 000-t, szemben az 1952-es választások 10 574 475 lajstro­mozott választójával. Az 1957. február 3-i választásokon a szavazásra jogo­sultak több mint 99 százaléka adta le szavazatát. A szava­zatok több mint 98 százalékát a népi demokratikus front jelöltjeire adták. A keddi román sajtó vezető helyen foglalkozik a feb­ruár 3-i nagy nemzetgyűlési választásokkal. A lapok hangsúlyozzák, hogy a választásokon való nagyszámú, lelkes részvétel megerősíti a román népnek azt az elhatározását, hogy tovább harcol a népi demokra­tikus rendszer megszilárdításáért, a román nép ragyogó jövőjéért. A Scinteia hangsúlyozza: „A román dolgozó nép a vasárnapi választásokkal hitet tett amellett, hogy valóra váltja a békés szocialista építés nagyszerű programját, meg­valósítja azt a programot, amelyet a pártkongresszus ki­dolgozott és a központi bizottság legutóbbi plénuma tovább fejlesztett. A nép kifejezésre juttatta, hogy egyhangúlag helyesli g párt és az állam bel- és külpolitikáját, kifeje­zésre juttatta eltökéltségét, hogy fokozott éberséggel őrkö­dik a béke védelmében és állandóan tovább erősíti a szo­cialista országokkal való testvéri egységet." TÁRGYAL AZ ENSZ AZ ALGÉRIAI KÉRDÉSRŐL Hétfőn délelőtt — az AFP francia hírügynökség jelen­tése szerint — az ENSZ politikai bizottsága megkezdte az algériai kérdés vitáját. Az, hogy az ENSZ politikai bizott­sága tárgyal erről a kérdésről, mutatja, hogy a francia ENSZ-küldöttség azon erőfeszítése, hogy meghiúsítsa az algériai kérdé3 tárgyalását, nem sikerült. Az AFP tudósítása további részében beszámol arról, hogy az első felszólalók élesen támadták Franciaország algé­riai politikáját, majd Pineau francia külügyminiszter mon­dott beszédet, amelyben igazolni akarta Franciaország Al­gériával kapcsolatban elfoglalt álláspontját, majd kijelen­tette, hogy Algéria Franciaország belügye és ezért az algé­riai kérdésnek a napirendről való levételét kérte. A vita további részleteiről jelentés lapzártáig nem érke­zett, azonban aligha valószínű, hogy az ázsiai és az afrikai államok ENSZ-küldöttei — amennyiben a francia külügy­miniszter álláspontja felett szavazásra kerülne a sor — hozzájárulnának e kérdésnek a napirendről való levételéhez. — Malik szovjet nagykövet Macmillan angol miniszterelnöknél A Tanjug, jugoszláv hírszol­gálati iroda londoni jelentése szerint Malik Iondoni szovjet nagykövet tízperces látogatást tett Macmillan angol miniszter­elnöknél. A londoni szovjet nagyköveinek ez volt az első lá­togatása az új angol kormányfő­nél. Politikai körökben ezt az eseményt n szuezi és magyaror­szági események után különösen feszültté vált brit—szovjet vi­szony „normalizálásénak" tekin­tik. Megfigyelők rámutatnak, bogy erre a látogatásra azután került sor, miután két nappal ezelőtt közölték, hogy Macmillan miniszterelnöknek nem áll mód­jában ez év májusában a Szov­jetunióba látogatni. Politikai megfigyelők megjegyzik azt is, bogy Macmillannak Bulganyin­hoz intézett üzenete roppant ud­varias volt, és nyitva hagyta a kaput a két ország kormányfője közötti később megvalósítandó érintkezés szániára. A külpolitika hírei — röviden Február 4-én délután a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttsége Varsóból visszauta­zott Párizsba. A PAP lengyel hírszolgálat tudósítójának értesülése sze­rint a Francia Kommunista Párt küldöttsége és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt képviselői a hétfői tanácsko­záson közös nyilatkozatot hagytak jóvá. Párizs (MTI) Az AFP a kairói rádióra hivatkozva közli, hogy az egyiptomi kormány képviselője és az ENSZ főtitkárának jogi ta­nácsadója hétfőn Kairóban megállapodást írt alá a nem­zetközi rendőri erők egyip­tomi szerepéről. A rádió sze­rint a megállapodás formá­ja: levélváltás Mahmud Fav­zi egyiptomi külügyminiszter és Hammarskjöld főtitkár között. • Bonn (MTI) Mint a DPA nyugat-német hírügynökség jelenti, a nyugat-német kor­mány szóvivője Bonnban hétfőn kijelentette, hogy a külügyminisztérium gondo­san megvizsgálja annak a le­hetőségét, hogy kereskedel­mi missziókat létesít a kelet­európai országokban. Az el­gondolások előterében a Len­gyelországgal való kereske­delmi kapcsolatok állanak. Politikai megfigyelők sze­rint a szóvivőnek ez a kije­lentése nyilvánvaló ellentét­ben áll azzal a néhány nap­pal ezelőtt elhangzott nyilat­kozattal, hogy ezt a kérdést "jelenleg nem veszik fonto­lóra*, • Bonn (MTI) A DPA jelen­tése szerint a kormány szó­vivője hétfőn Bonnban egy kérdésre kijelentette, hogy a szövetségi kormány és a szö­vetségi gyűlés "mind a mai napig* nem ismerte ei, hogy az Odera—Neisse-vonal Né­metország és Lengyelország végleges hatóra. A szóvivő így foglalt állást Thomas Gordonnak, az amerikai kép­viselőház külügyi bizottsága elnökéneik ama kijelentésé­vel szemben, amelyet a PAP hírügynökségnek adott inter­jújában tett, s amelyben Gordon pártolta az Odera— Neisse-hatórhoz való ragasz­kodást. Risrlefes ismer élést köziünk a határövezetben vaió tartózkodásról Lapunk tegnapi számában megjelent a Belügyminiszté­rium közleménye, amely sze­rint a korábban megszünte­tett déli határövezetet — Csongrád megye határmenti területén is — visszaállítja. A rendelkezés február 2-i ha­tállyal lépett életbe. A déli határövezetben csak rendőr­hatósági engedéllyel lehet tartózkodni, és a beutazás­hoz is a rendőrhatóság elő­zetes engedélye szükséges. Lapunk holnapi számában ismertetést közlünk az eric vonatkozó rendelkezés rész­leteiről. Magyar „lEiiirek" a tokiói nemzetóSzi gmmekrafz kiállít?, soo A magyar gyermekrajzok évek óta nagy sikerrel sze­repelnek a Japánban meg­rendezett nemzetközi gyer­mekrajz-kiállításokon. 1956­ban a Kulturális Kapcsola­tok Intézete 100 magyar gyer­mekrajzot küldött a kiállí­tásra. A "művek* témája "Az anya* volt. A versenybizottság most értesítette a Kulturális Kap­csolatok Intézetét, hogy 46 nemzet gyermekeinek pályá­zói közül Magyarország nyer­te a legtöbb díjat. 14 magyar gyermek rajzát jutalmazták díjjal, köztük a legfiatalabb részvevő a 4 éves Kürti Han­na 2 díjat kapott. Magyar gyermek nyerte a japán ok­tatásügyi, népjóléti és kül­ügyminiszter külön díjait. Megkezdték az új típusbútorok gyártását A bútoripar tavaszra új gyártmánnyal lepi meg a vásárlóikat. Megjelennek az üzletekben azok a típusbúto­rok, amelyek az őszi lakibe­rendezési kiállításon meg­nyerték a közönség tetszését. Tizennégy fajta egyedi bú­tor készül, különböző ren­deltetésű szobák berendezé­sére. A bútorok variálásával ízléses lakó-, dolgozó- és há­lószohagarnátúrálkat lehet összeállítani. Találhatnak majd a vásárlók két- vagy háromajtós szekrényt, edény­szekrényt, rekamiéket, ágya­kat új, tetszetősebb formá­ban mint eddig és az ismert típusbútoroknál sokkal jobb minőségben. Októberben szabadult ­ismét- lakat alatt a notórius tolvaj öt évig volt javító-nevelő intézetben, aztán öt évig bör­tönben tolvajlásért Ginczin­ger József szegedi lakos. Ta­valy október 4-én szabadult. Élvezve szabadságát, csatan­golni kezdett szerte az or­szágban. Kecskeméten észre­vett egy magára hagyott te­hergépkocsit. A kocsi fülké­jéből ellopott egy aktatáskát, élelemmel. Aztán ment, men­degélt egészen a fővárosba, ahol a Nyugati-pályaudvar­nál egy másik autóból ugyan­csak elemeit egy élelemmel teli aktatáskát, sőt még a sluszkulcsot is ellopta. Aztán hogy, hogy nem, Sá­ribesenyőre került. Az otta­ni állami gazdaságban Hor­váth Sándorné lakásából el* vitte az összes iratokat, de tévedett, mert nem talált köztük egy fillért sem... Vándorlása közben Gin­czinger eljutott Tatabányára is. Munkára jelentkezett. A munkásszálláson azonban két dolgozó zsebéből kilopta az igazolványokat, arra gon­dolva, hogy pénz van ben­nük. Ezúttal is tévedett — nem volt benne pénz. Hasonló kalandok soroza­ta után vetődött haza Sze­gedre. Itt a hatóságok gya­núsnak találták, s nem is ok nélkül. Kiderültek Ginczin­ger viselt dolgai és nemso­kára a bíróságon felel ér­tük. Ter mény fosztogató bűnszövetkezetet ítélt el a bíróság Szegeden Pár hónappal ezelőtt a szegedi újság hírt adott ar­ról, hogy a Terményíorgal­mi Vállalat több dolgozójá­val szemben eljárás indult társadalmi tulajdon elleni, bűnszövetkezetben történt fosztogatás miatt. A megyei bíróság a napokban hozott ítéletet a terményfosztoga­tók bűnperében. A kilenc vádlottat a kö­vetkező bűn terheli: Nacsa István raktáros. Mayer Ist­ván telepvezető, Krisztin Géza és Tóth Márton rak­tári munkások már 1953-ban összebeszéltek, hogy óvato­san lopnak különböző ter­ményt a vállalat raktáraiból. Bekapcsolódott ebbe Hódi István raktári munkás — aki csak 7 zsák terményt vitt el —, Varga Ferenc raktá­ros, — ki hiánya miatt vált bűnrészessé — Horváth Fe­renc és Kolompács József raktári munkás, — ez utóbbi csak egy esetben vett részt a lopásban. A vállalat kü­lönböző raktáraiból, — a Tisza-malomból, a Ribizsár­féle góréból, a szövetkezeti úti, a mihályteleki raktárból — egyszerre 5—6 zsák zabot, búzát, árpát, kukoricát lop­tak el. A fosztogatásból szár­mazó terményt rendszeresen átadták Oltványi János sze­gedi orgazdának és ő a meg­vásárolt lopott holmit ma­gasabb áron eladta a piacon. Évekig lopták a terményt a vádlottak. Sőt Oltványi közvetítésével pénzért elin­tézték egyes parasztoknak a beadását, — ami annyit je­lentett, hogy hamis okiralo­A fyénu&i s'zmáía^álasdíádát ************* a Széchenyi iéri Toio-irodáig I A jíoüó- tói'énete Bíróság előft a kádbafojtott ügyvédnő gyilkosa Szándékos emberölés bűntet­tével vádolva kedden állt a fő­városi bírósúg clc Ivrausz Bessic' Gizella, oki — a nyomozás ada­.tai szerint — múlt év december 8-án V. kerület, Egyetem utca 3. sz. alatti lakásán megfojtotta társbérlőjét, dr. Weiler Erzsébet ügyvédnőt. Weiler Erzsébetet ft­én reggel vízzel telt fürdőkád­ban holtan találták. A bíróság a tárgyalásra 16 tanút idézett meg. A tunúcsvezelő ismertette a fő­\ árosi ügyészség vádiratát, majd megkezdődött a vádlott kihallga­tása. Krausz Bessie Gizella szavai­ból hamarosan kiderült, hogy társbérlője és ö ádáz ellenségei voltak egymásnak. Ennek elle­nére a vádlott tagadta, hogy ő ölte volna meg az ügyvédnőt. Ezt az állítását fenntartotta ez­után is, amikor a tanácsvezető közölte vele, hogy a bizonyíté­kok egész sora szól amellett, hogy a gyilkosságot csak ő kö­vethette el. Dr. Balassa László főorvos, el­meszakértő elmondotta, hogy a vádlottat többször megvizsgál­ták, idegrendszerében kóros el­térést nem találtak. Ezt követően a bíróság meg­kezdte a tanúk kihallgatását. A tárgyalást szerdán folytatják. Kevesen tudják, hogy a rövidesen bevezetésre kerülő L,uuu-játékoknak több, mint háromszázéves története van. A Lottó a napfényes Olaszor­szág Génua városából szár­mazik. A Lottó születése ide­jén. az 1600-as években Gé­nua főleg kereskedelemmel jogtalkozó köztársaság volt, amelyet választott szenáto­rokból álló köztársasági nagy­tanács irányított. A tanácsot évenként felfrissítették olyan módon, hogy a szenátorok közül minden alkalommal ötöt kihagytak és helyükbe 90 jelölt közül öt új szená­tort választottak. A választás módja pedig az volt, hogy a 90 jelölt nevét szerencsekerék be tették és a jelöltek közül az az öt került a tanácsba, akinek a nevét kihúzták. új szená or A génuaiak játékkedvelő emberek voltak. A választá­sokon rendszerint fogadáso­kat kötöttek a jelöltek nevei­re. A fogadást az nyerte meg, aki az öt szenátor neve közül a legtöbbet találta el. Évek során a fogadások annyira nagy számot öltöttek, hogy élelmes üzletemberek külön irodákat nyitottal? azok lebo­nyolítására. A génuai köz­társaság a sorsolások meg­szervezésével Benedetto Gen­tile szenátort bízta meg. Az ügyes szenátor látva a foga­dások egyre nagyobb népsze­rűségét javasolta, hagy a fo­gadásokat maga az állam vegye kézbe. így született meg a feljegyzések szerint 1620-ban a Lottó, vagyis a Számsorsjáték. Természetesen a fogadások állami kézbevételével sok mindent megváltoztattak. A neveket számokkal helyette­sítették be és azontúl a fo­gadóknak azt kellett eltalál­niok, hogy a szerencse kerékbe tett °0 szám. közül melyik lesz az az öt, amelyet kisorsolnak. A nyeremények nagysága attól függött, hogy a játékos több vagy keve­sebb számot talált el a kihú­zottak közül. Catoldi gróf meg a lutri A Lottó elterjedt egész Európában. Génua után Pár­mában, Velencében, Tosca­nában, Nápolyban is beve­zették. Poroszországban 1763-ban Nagy Frigyes ren­dezteti meg a Lottó-játékot. Angliában, Franciaország­ban, Spanyolországban is rö­vid idő alatt nagy népsze­rűségre tett szert a génuai sorsjáték. Ausztria—Ma­gyarország területén Mária Terézia ideje alatt indul meg a Lottó, vagy népies nevén a Lutri. A Lutri megrende­zésének jogát először Cataldi Octavián gróf kapta meg. Erdély és Bánát területére Daminiani Miklós kapott rendezési jogot. 1787-ben az állam saját kezébe vette a Lottót. 1868 után pedig Ma­gyarország önállósította a Lutrit és ezentúl egészen megszűnéséig, 1897-ig a ma­gyar kincstár rendezte ha­zánkban a Lottó-játékokat. Február közepén A múlt század végén és e század elején a Lottót szinte egész Európában kiszorította az osztálysorsjáték. Néhány országban, mint pl. Olaszor­szágban azonban egészen napjainkig megrendezték a I-ottó-játékokat. Az utóbbi évtizedekben a Lottó új élet­re kelt és ma már számos európai országban a Totó mellett a lakosság egyik leg­népszerűbb szórakozási le­hetőségét jelenti. Természe­tesen a modern Lottó szabá­lyai lényegesen különböznek a régi „Lutri" szabályaitól és kedvezőbb játéklehetősé­get teremtenek. * A Lottószelvények árusí­tását február 17-en kezdik meg mindazon helyen, ahol eddig Toló-szelvényt adtak el, így a Széchenyi téri iro­dában is. Az első húzás már­cius 7-en lesz. kat, mérlegelési jegyzéket állítottak ki beszolgáltatási kötelezettségük elvégzéséről. A megyei bíróság Nacsa Istvánt egy év nyolc hóna­pi börtönre ítélte. (Nacsa egyébként más bűncselek­ményért már két évre el volt ítélve, de a büntetés végrehajtását felfüggesztet­ték, — most megelőző bün­tetését is le kell töltenie...) Mayer István egy év öt hó­napi börtönbüntetést kapott, Oltványi Jánost, az orgazdát pedig két évre ítélték. Krisz­tin Géza másfél évig gon­dolkodhat tettén a börtön­ben, Tóth Márton és Hor­váth Ferenc pedig 10 hónapi börtönnel úszta meg. Hódi István hathónapos, Varga Ferenc 10 hónapos és Ko­lompács József négyhónapos börtönbüntetését három évi próbaidőre felfüggesztette a bíróság. iégalaili halászás Szegeden A Szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezet tagjai a té­li, fagyos napokban sem szü­neteltették a halászatot. Rendkívül érdekes módon, az idén legeredményesebben jégalatti halászást végeztek a Holt-Tisza-ágban, a jugo­szláv határ mentéin. A halászok olyan hatalmas léket vágnak, hogy a hálót leengedhetik a vízbe. Több apróbb léket is ütnek és a hálóba akasztott rudak se­gítségével húzzák meg a há­lót. A rudak végeit az ap­róbb lékeken dugják ki. A jégalatti horgászás elég ered­ményes, jelentős mennyiségű süllőt is zsákmányoltak. A jégalatti halászásról a Ma­gyar Filmhíradó is készített felvételt. Sőt a szegedi ha­lászok bemutatták „téli mód­szerüket" a jugoszláv halá­szoknak is. a Választásokat köve lel Japin Szocialista Párt Peking (MTI). Az ísibasi-kow inány lictfőn beszámolt tevé­kenységéről a parlamentben. A vita során felszólalt, Moszaburo Szuzulti, a Japán Szocialista Párt elnöke. Az Üj-Kína — hír­ügynökség szerint — rámutatott, hogy a japán—szovjet diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítása nyomán felmerül a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok norma­lizálásának kérdése is. Japánnak ezért — mondotta — lépéseket kell tennie a Kínával folytatott kereskedelem kiterjesztésére és a két ország közötti kultúreserére, Szuzuki bírálta a kormányt, amiért a külpolitikáját továbbra is az amerikai járom alatt kíván­ja folytatni. A Japán Szocialista Párt el­nöke felszólalásában a parla­ment feloszlatását és általános választások megtartását követettet

Next

/
Thumbnails
Contents